Villámvédelem

Közösségi kerekasztal

Sziasztok,

van nekem egy külterületi telkem, ahol vannak biztonsági kamerák, illetve némi automatizmus, mindezeket egy MikroTik wAP LTE lát el internettel, a távelérés pedig VPN tunnelen keresztül van megoldva. Mivel a semmi közepén van, lényegében kettő (vagy több) cella határán, elég gyatra az internet kapcsolat sebessége, ezért első lépésként egy MikroTik mANT LTE 50 antenna 5dBi -t kapott a mikrotik, bár ez csak a kapcsolat stabilitásán javított egyelőre.

Mivel nagyjából dombtetőn vagyok, szereztem egy régi telefonoszlopot, leraktam a telek szélére, 5 méter magas. Ennek a tetejére raknám fel a Mikrotik routert és az antennáját, onnan jól látható két közeli település katolikus temploma is (régen westel a katolikus templom tornyokba telepítette adóit), bízok benne hogy így már lesz LTE kapcsolatom. Az oszlopra 240V-t és egy UTP-t húznák ki (DVR és kamera rendszer miatt). POE-t elvetettem, az oszlopra tennék még forgatható kínai kamerát is, az nem tudom mekkora feszültség tartományt enged meg, egyszerűbbnek gondolom oda rakni egy 12V 2A tápkockát egy esővédett tobozba, és arról DC-n táplálni a két eszközt.

A kérdésem villámvédelemmel lenne kapcsolatos. 5 méter magas az oszlop, körülötte nem nagyon van más magas tereptárgy, 5-10 méterre 3 méter magas bála rakás, 25 méterre kezdődik egy fiatal erdő, kb 4-5 méter magas fákkal. Egy helyi rádió amatőr szerint nem kell villámvédelemmel foglalkozni, 5 méter még nem elég magas ahhoz hogy bevonza a villámokat.

Ti mit gondoltok erről? Kell villám védelem? Ha kellene villám védelem, akkor azt miként oldanátok meg?

  • 1109 megtekintés

( mauzi v | 2023. 02. 25., szo – 21:21 )

Szerkesztve: 2023. 02. 25., szo – 21:26

A villámnak vannak ám másodlagos hatásai is. Többször volt már villámkárom az évek során, még a település belterületén, 10+ méter magas épületek között, az udvaron át alig 4 méter magasságban kihúzott UTP illetve koax kábelek végein is. (Az egyik esetben konkrétan megégett a NYÁK az adott switchportnál.) Azt nem tudjuk, hogy a villám hova csaphatott be, az is lehet, hogy két utcával odébb, valahová... (Mi csak annyit érzékeltünk, hogy a villanással együtt, instant jött a dörgés is, tehát közel lehetett...)

Ha én csinálnám, akkor biztos tennék villámhárítót az oszlopra. Az oszlop lerakásához amúgyis ásni kell, ahhoz képest az már nem tétel.

Ha nem minden aktív eszköz (pl. a DVR és egyes kamerák) lesz a póznára szerelve, akkor én biztos nem UTP-vel jönnék le az oszlopról. A legtöbb Mikrotik eszközből lehet olyat venni, amin van SFP foglalat, egy SFP modul párezer Ft, az üvegkábel pedig nem drága.

( klixnetwork | 2023. 02. 25., szo – 21:26 )

Többe kerülne és sok mindent nem érsz el vele… esetleg annyit tudsz tenni h optikán vagy wifin adod a benti eszközeidnek a netet. h ne legyen galvanikus kapcsolat.

több okból nem:
1) minimális árkülönbség van
2) több rezes port van mindkét oldalon. az oszlopról jön be a net - és ott van egy belső hálót szóró wifi - miközben a router (lehet, hogy) bent van
3) az SFP-k állapotát látod a switchen, a (buta) mediakonverteren pedig nem

( zeller | 2023. 02. 25., szo – 22:40 )

"az oszlopra tennék még forgatható kínai kamerát is" - arra azért ügyelj, hogy jogilag rendben legyen a kamera látótere, illetve az, hogy mit rögzít... Elég egy rosszakaró, és lehet magyarázkodni...

A kamera tervezett látószögében levő két szomszéd közül az egyik egy erdő, a másik egy rét, így azért szerencsére nincs ok aggodalomra. A telek másik felén van forgalmas út, arra csak az egyik kamerám lát rá, de ott beállítottam a kitakarást. PTZ kamerán sajnos nem lehet kitakarást konfigurálni DVR-ről, mert akkor fixen ki lenne takarva a kamera adott része.

Hali!

 

Az rendben van, hogy a DVR-ből nem tudod maszkolni a PTZ kamerát, de attól még magában a kamerában /legalábbis azokban ami érdemes is megvenni/ minden további nélkül állítható a maszk... ami hátulütője van az kb annyi, hogy ha sokat "tekergeted" éjjel akkor el tud mászni a maszk valamennyit, de egy újraindítás után természetesen azonnal a helyén van.

 

Üdv: Feri

Üdv:
Feri

( hunti v | 2023. 02. 26., v – 18:54 )

Többen is írtátok ezt, hogy optika lenne a megoldás. Ezzel az a probléma, hogy nem találtam LTE/5G mikrotik routert amin lenne SFP vagy optikai csatlakozás. Ezek az ethernet túlfeszültség védők (pl APC, ubiquti) nem lennének elég erre a célra? Illetve földben húzott ethernet kábelen tud keletkezni túlfeszültség, vagy attól nem kell tartani? Esetleg STP kábel nem lehet megoldás távoli villámcsapás esetén keletkező túlfeszültségre?

Ezert irtam a mediakonvertert, de lehurrogtak. A tulfeszvedo arra jo, hogy amikor jon a villam, akkor feny es fustjelekkel mutassa a hiba pontos helyet. Attol hogy a kabel a foldben van huzva, meg ugyanugy indukalodhat benne feszultseg egy villam hatasara, de vegig is szaladhat rajta a villam es akkor visz mindent, ami galvanikusan erintkezik vele.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

emlékeim szerint van olyan lap, amiben van mPCI-E és SFP port, ha legózni akarsz.
Ha nem, akkor veszel 1 SFP porttal bíró (PoE) switchet az egyik oldalra és PoE nélkülit a "belső" oldalra.
ha CSS-t veszel, akkor az olcsóbb, belső oldalra én HeX-S -t tettem, de lehet 3011, 4011, stb.

amennyiben rézkábellel tisztességesen meg akarod oldani (gigás villámvédők, földelés, etc) akkor minimum annyiba fog fájni az egész, mint optikával (a kábel kb ugyanannyi) - egészen az első "eseményig". utána többe fog kerülni...

ha nem akarsz kábelt húzni, ott a Mikrotik Wireles-wire kit, 200m-ig 1G átvitel. ennek az ára is összemérhető a kábelezéssel.
hivatalosan kéne hozzá egyszerűsített rádióengedély ~1200Ft+áfa/link/hó

( amper | 2023. 02. 27., h – 01:00 )

Kell-e villámvédelem?
A villámvédelem szükségességét és "milyenségét" kockázatelemzés alapján lehet eldönteni. A kötelezően védendő létesítmények közé tartoznak a rendeltetésük szerint közvagyon elvesztése, közszolgáltatás kiesése vagy az élet elvesztésének kockázata miatt, illetőleg a 10 méter gerincmagasságot meghaladó építmények. Esetedben a villámcsapások hatásával szembeni védelem nem kötelező.

Mivel nem kötelező, ezért mint tulajdonos döntöd el, hogy mekkora kockázatot vállalsz. (élet [ember és állat], vagyoni kár)

Mivel az oszlop közelében nincs természetes levezető és magaslaton helyezkedik el, a villámcsapás kockázata egyértelműen fenn áll. Ha az oszlopon elhelyezett berendezéseket szeretnéd megvédeni, akkor össze kell vetned a berendezések értékét és a kialakítandó villámvédelem (felfogó, levetető és földelő) kialakításának beruházási értékét. A villámvédelmet terveztetni kell és időszakosan felül kell vizsgáltatni (hatásos-e), ami szintén költség.

Esetedben az igazi kockázat a villám konduktív terjedése, ami az épületbe bevezeti a villámáramot. Ez tüzet okozhat az épületben. A vezetékes adatátviteli közegen és a kisfeszültségű megtápláláson keresztül történhet bevezetés. Ez akkor is igaz, ha van villámvédelem az oszlopon az induktív és/vagy kapacitív csatolás miatt és akkor is igaz, ha nincs villámvédelem az oszlopon.
Az adatátviteli közeghez optikai szál alkalmazása tökéletes védelmet nyújt. A kisfeszültségű rézkábel jelenti a nagyobb kockázatot. Ennek a vezetéknek kezdőpontjába az épületen belül túlfeszültség levezetőt javasolt beépíteni. Ezt többlépcsős koordinációval vagy T1-T2 kombinált típussal kell kialakítani.

Azért T1-T2 ide, T3 oda ha a villám bele vagy mellé csap az oszlopnak, azon minden tönkre fog menni. Ahogy Te is és még fentebb mások (többek között én) javasoltam az optikai összeköttetés lenne az egyedüli megoldás (a wifi és egyéb vezeték nélküli megoldásokat nem számítva).

Erre tökéletes az egyik oldalon az SFP porttal bíró switch, az oszlopon meg egy media konverter, ha nem megoldható vagy túl drága lenne az 5G/LTE modem optikásítása.

 

hunti: ha media konverter érdekel esetleg, integrált vagy cserélhető SFP-vel: írj rám, van feleslegben, nem használtak.

Kicsi az esélye, hogy az oszlopon/ban/mellett vezetett megtáplálással működő, kommersz elektronikát ez nem viseli meg.

Az EMC minősítési rendszert kidolgozóknak is el kéne ezt mesélni. Végül is évtizedek óta működnek milliószámra mikrohullámú távközlési berendezések kültéren is.

A CE jelzés meg nyugodtan felnyalható, a villám elsődleges és másodlagos hatása ellen nem véd.

A villám elsődleges hatása ellen a fizika véd: Védett térbe elhelyezett készülékbe nem csap a villám...

A villámcsapás másodlagos hatásai ellen a túlfeszültség védelem és az EMC dirrektivának megfelelő immunitás véd.

Tipikusan 100 mW ... 1W alatti teljesítmény továbbítására van ezzel lehetőség, viszont ne fordítsd senki felé, mert az itteni fénysűrűség éget.
Elektromos töltésekre érzékeny szenzor alegység távtáplálására kiváló.

Ha nem ennyire érzékeny a téma, akkor jó leválasztás a mágneses indukció. Zárt vasmag és megfelelően izolált szekunder tekercs kérdése.
Ezzel nincs teljesítménykorlátod, 400 kV-os hálózatban is szépen muzsikál sokszáz megawatt átalakítására is.
A villám által keltett feszültség levezetését az izolációnál nagyságrenddel kisebb átütésű eszközök, de akár egy szikraköz is megoldja. Hiszen arra fog levezetődni, ahol talál utat magának.

Én is így látom. Emiatt én az adatot biztosan optikán vinném, de ha szeretné, vezetheti egy jól árnyékolt kültéri Cat5e-n is, amit aztán valami bika túlfesz védővel leköt az épületben. Csak szerintem ennek értelme nincs, amikor az optika minden szempontból jobb, még akkor is, ha +1 médiakonverter.

A 230 védelme ilyen szempontból nem akkora extra igény. Lokálisan eltolódik a feszültség, de más galvanikus kapcsolat nincs ami bevinné. Csak annyira fogja megviselni az épületet, mintha a szomszéd házba csapna bele. Ami ellen meg szintén lehet védekezni.

"bika túlfesz védővel leköt az épületben" -> Az épület(be) belépési pontjánál.

- de a legjobb lenne azt a kábelt mindkét végén túlfeszvédeni.

(A szóhasználattal ellentétben nem magát a kültéren bóklászó kábelt védjük, hanem a vége mögött lévő eszközöket, amik tönkremehetnek, ha a kábelen érkezik valami.)

( uid_16401 | 2023. 02. 27., h – 09:49 )

Úgy oldanám meg ahogy meg kell: Felfogó rúd + levezető (8-as villámvédelmi köracél) + földelő szonda. Esetleg be kell kötni az EPH-ba, ha nem szigetelt levezetőt veszel. Nincs ebben semmi ördögösség, már amennyit beszéltek róla, meg is lehetett volna csinálni. 

Nem figyeltél: Az oszlop kint van mezőn, ott nem lesz védő-összekötő (EPH).
A villámáram, illetve a túlfeszültség bevezetése az épületbe a fő probléma. Az épületben lévő készülékeket védeném elsősorban és az esetleges tűzveszély ellen kell védekezni. Az oszlopon elhelyezett néhány ezer forintos kültéri kamera és adatátviteli eszköz védelme gazdasági megfontolás kérdése.

Szerintem az eszköz dugasztápját nem a szabad ég alatt fogja/illendő elhelyezni, hanem az egészet (beleértve a hálózati eszközök nem rádiós részegységeit is), konektorral együtt egy eső/hó ellen védő dobozban.

Ez lehet műanyag doboz is, de ha már a villám másodlagos hatásairól beszélgetünk, akkor célszerűbb lehet a fém szekrény használata, viszont, ha fém szekrény, benne 230V-tal, akkor megjelenik az EPH igénye is.

Ezeknek a kicsi kapcsolóüzemű tápos eszközöknek eleve nincs szükségük védő vezetőre, mert kettős szigetelésű eszközök. Ezek a cuccok szinte kivétel nélkül mind azok.

 

EPH (ami már igazából nem is létezik) na abba direkt kívülről bevinni villámáramot, vagy összekötni villámhárítóval = elmebeteg dolog.

A kettős szigetelésű berendezésekhez is oda kell vezetni a védőföldelést. (legfeljebb nincs használva) A szabvány készítője úgy gondolkozott, hogy semmi biztosíték nincs arra, hogy később, egy csere vagy változtatás miatt szükség lehet rá. Tipikus eset a lámpatestek és a műanyag kádak. Egyébként fémházas kapcsolóüzemű tápoknak van PE pontjuk.

Az elv csak annyi, hogy a táplálás kiépítésekor egyszerűbb a védővezetőt is kiépíteni, mint utólag - esetleg rombolással és helyreállítással - kiépíteni.

Az EPH nem szűnt meg, csak a szabványharmonizáció miatt másként nevezi a magyar nyelvű szabvány: védő-összekötő. Nyakatekert elnevezés, nem fejezi ki a tényleges szerepét, az EPH sokkal kifejezőbb volt. Én sem kedvelem, de a szabvány így használja.
Szerepe szerint a vezető anyagú szerkezetek közötti potenciálkülönbségek kiküszöbölése. Ez egy külön hálózat, amelyet az építmények fő-földelő kapcsába be kell kötni. Vagyis a védőföldelésre.

Védő-összekötő (EPH), védőföldelés, villámvédelem: ezeket mind egy pontban össze kell kötni az épület fő-földelő kapcsánál. Vagyis minden védelmi hálózat [hiba]áramát elvezetjük a földbe, mint alapelv. A különböző védővezetőket sugaras hálózatként képzeld el, tulajdonképpen fastruktúra. Ez az alapelv, a tényleges megvalósításnak megvannak a szabályai, amelyeket alkalmazni kell.

Vannak szigetelt rendszerek is, de azok különleges helyek megoldásai, nem találkozol ilyennel, de bányászat, vegyipar és egészségügy területén előfordul.

Ezt nem nekem kell mondani. Egyébként vannak olyanok akik még a műanyag csöveket is megpróbálják bele erőszakolni a fémes elektromos hálózatba, hátha egy kis plusz lehetőség adódik, hogy agyon vágja a fürdőzőt a hibaáram.

Jah, mond már meg légyszíves, ebbe hogyan kötöd be a PE vezetőt? https://images.obi.hu/product/HU/1500x1500/403139_1.jpg

p.s.: Mutass kérlek egy kommersz router, LTE modem tápot ami fém házas és kéri a védő vezetőt (bár ha megfelelően burkolja és teljesül a kettős szigetelés, akkor nem szükséges így sem)

Védővezetőt kérheti anélkül is, hogy fémháza lenne. Nem életvédelmi célból, de a zavarvédelem is van a világon.

És elég sok tápegység ilyen, pl. noti tápok, de most vettem egy külső tápos switch-et, ami szintén igényli a PE-t.

hahahaha… nagyon kell tényleg :))) látom igazán hozzá értő vagy ;) ott pusztán két kondenzátor van rákötve a védő vezetőre. Ellenben nem fém burkolatú laptopot akar a posztoló szerintem felaggatni a fa oszlopra. 
Nézd már meg hány laptop, mobil és egyéb töltő van forgalomban aminek még véletlenül sincsen védő vezető igénye. Egyébként az új televízióknak sincs már évek óta ilyen kábele ;) kapcsoló üzemű tápok (bár a régi trafósaknak sem szükséges) - ezt majd a gyártó eldönti kell e 

van forgalomban aminek még véletlenül sincsen védő vezető igénye 

Ráznak is, az kicsi mikrotik routerek, zyxelek , kettős szigetelésű  adapteresek .  TV-k nél meg ha bedugsz egy kábelt és megfogod ott is. Volt olyan TV-m, ami már durván csípett.
Hiába műanyag dobozosak, bedugsz egy földelt patch kábelt és ráz.  Miért ilyen hülyén csinálják a zavarszűrést ? Vagy máshogy nem lehet? 

Köbányán egyszer egy irodától néhány házra becsapott a villám, hatalmas dörrenés, a  falon , ahol a kábelek futhattak lilás - kékes fény 'csapott ki, szaladt végig'. Gondoltam , akkor az összes pc-nek annyi is. 
Viszzakapcsoltam a szünetmenteseket és semmi nem ment tönkre. Nyilván szerencsénk is volt, ahová becsapott ott komolyab károkról beszéltek.

https://blog.claryel.hu

A két kondis zavarszűrés akkor is működik, ha a "közös pontjuk" nincs földelve , vagy ez ennél összetettebb ? Mert addig ráznak,amig önmagukban állnak pl ezek a routerek, aztán ha összedugom egy földelt valamivel akkor a többi port sem  csíp. A zavarszűrés is csak ekkor lesz hatásos, ha jól sejtem.

https://blog.claryel.hu

Én földeltem a TV-t az egyik VESA csavaron keresztül, mert néha, ha szét és összedugtam a számítógéppel, akkor vagy csípett, vagy levágta a a fí relét. Levágtam a "borotválkozó zsinórról" a dugót, raktam rendes földeltet, külön zöld-sárga vezeték ment a földponttól, csavarsaruval végződve. Így földelve nem csíp és látszólag más mellékhatása sincs. Úgy gondoltam, lehet hibásan, hogy jobb akkor a közvetlen föld, mint pl a HDMI-n keresztül. Látszott a netes szétszedős képeken, hogy a táp földpontja a HDMI földelése és a VESA csavarmenetek kapcsolatban állnak egymással a panel mögötti nagy fémtálca és a nyákokat rögzítő csavarok által.

Igen-igen régen, amúgy még a TV-k is földeltek voltak, de, aztán ahogy egyre-inkább elterjedtek az összetettebb hálózatok (TV-re rákötve mindenféle egyéb cucc (Hifi/Videómagnó/stb), illetve a Kábel-TV hálózatok) a bazi nagy földhurkok olyan levakarhatatlan zavarokat okoztak (főleg, még az analóg időkben), hogy végül átálltak a földeletlen/kettős szigetelésű megvalósításra, ha mégis földelést kap, akkor azt egy-ponton keresztül kapja, mégpedig lehetőleg az antenna(koax köpenye) felől.

+1 Igazabol a videokartyan keresztul tevere dugott pc vs kabelteve fejallomason keresztul foldelt koax halozat tudott szepen ivet huzni, 50Hz-es csikozast produkalni a kepben, ezt a galvanikus levalaszto patron tudta orvosolni.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Van zavartűrés és zavarkibocsátás.

A zavarok szűrésének egyik módja, hogy összekötik belül egy kondival az L-t és az N-t, és az is, hogy mindkettőt összekötik a PE-vel. Valójában ez egy picivel bonyolultabb, mert még egy tekercset is be kell iktatni, de a lényeg ebből érthető.

Ha a PE nincs kötve sehova, akkor ez egy (AC) feszültségosztót hoz létre a be nem kötött PE-re: megjelenik ott 115V, ki is lehet mérni.

Alapból ezeknek a kondiknak az értéke nem lehetne olyan nagy, hogy ez veszélyes áramot is átengedjen. Csíp, de az is csak kis áram. Ez a dolog egyik része.

A másik része a kapcsolóüzemű táp működéséből adódik: bár az energiát a mágneses tér változása viszi át, de nézd meg hogy az a transzformátor hogy néz ki: sok-sok menet az egyik oldalon, amit kapcsolgatunk az egyenirányított 230V és 0 között. Tehát kb. 300 V-ot kapcsolunk ki-be, nagyon gyorsan.

A trafó szekunder oldala pedig nem csak induktívan csatolódik a primerhez, hanem kapacitíven is, hiszen egymáson vannak a menetek. A primer és a szekunder között így kialakuló szórt kapacitás lehet több 100 pF is, de ilyen tipikus tápokban 50-60 pF rémlik. Ez nem tűnik soknak, DE:

- ha a szekunder földeletlen, akkor itt is megjelenik a rángatás: a 300 V ki-be kapcsolgatás átcsatolódik a szekunderbe, ráadásul relatíve nagy frekvencián. Az egész szekunder oldal ilyenkor antennaként azt kisugározza. Ez szintén csíphet, de hogy a zavarkibocsátás teszten megbukik, az tuti. Ezért a szekundert ha nem is direktben, de egy kondin keresztül szintén összekötik a földdel. Ez általában néhány nF. Mivel ez kb. 10x, 100x akkora, mint a trafó átcsatolódó kapacitása, ez gyakorlatilag elnyeli ezeket a zavarokat

- ha a szekunder földelt, akkor ez szintén nem jelenik meg.

- ugyanakkor ha a PE hiányzik, akkor itt is megjelenik mind a zavarkibocsátás, hiszen "nem tud hova" folyni az áram, akár csíphet is.

Természetesen lehet olyan tápot is csinálni, ahol ez nem jelentkezik: mint írtam, a hagyományos (50 Hz-es) tápegységeknél ez szinte soha sem probléma, mert a sokkal alacsonyabb frekvencia miatt az átcsatolási impedancia sokkal nagyobb Z=1/(j*omega*C). Ennek megfelelően ez a zavar áram is kb 1000x kisebb.

És léteznek olyan kapcsiüzemű tápegységek is, ahol nem olyan hirtelen következik be a kapcsolás, mint az LLC, de ezek drágák, nagyobb teljesítménynél használják, ilyen kis dugasztápokba nem teszik. PC tápokban viszont már elő-előfordul.

Van zavartűrés és zavarkibocsátás.

A zavarok szűrésének egyik módja, hogy összekötik belül egy kondival az L-t és az N-t, és az is, hogy mindkettőt összekötik a PE-vel. Valójában ez egy picivel bonyolultabb, mert még egy tekercset is be kell iktatni, de a lényeg ebből érthető.

Ha a PE nincs kötve sehova, akkor ez egy (AC) feszültségosztót hoz létre a be nem kötött PE-re: megjelenik ott 115V, ki is lehet mérni.

Alapból ezeknek a kondiknak az értéke nem lehetne olyan nagy, hogy ez veszélyes áramot is átengedjen. Csíp, de az is csak kis áram. Ez a dolog egyik része.

A másik része a kapcsolóüzemű táp működéséből adódik: bár az energiát a mágneses tér változása viszi át, de nézd meg hogy az a transzformátor hogy néz ki: sok-sok menet az egyik oldalon, amit kapcsolgatunk az egyenirányított 230V és 0 között. Tehát kb. 300 V-ot kapcsolunk ki-be, nagyon gyorsan.

A trafó szekunder oldala pedig nem csak induktívan csatolódik a primerhez, hanem kapacitíven is, hiszen egymáson vannak a menetek. A primer és a szekunder között így kialakuló szórt kapacitás lehet több 100 pF is, de ilyen tipikus tápokban 50-60 pF rémlik. Ez nem tűnik soknak, DE:

- ha a szekunder földeletlen, akkor itt is megjelenik a rángatás: a 300 V ki-be kapcsolgatás átcsatolódik a szekunderbe, ráadásul relatíve nagy frekvencián. Az egész szekunder oldal ilyenkor antennaként azt kisugározza. Ez szintén csíphet, de hogy a zavarkibocsátás teszten megbukik, az tuti. Ezért a szekundert ha nem is direktben, de egy kondin keresztül szintén összekötik a földdel. Ez általában néhány nF. Mivel ez kb. 10x, 100x akkora, mint a trafó átcsatolódó kapacitása, ez gyakorlatilag elnyeli ezeket a zavarokat

- ha a szekunder földelt, akkor ez szintén nem jelenik meg.

- ugyanakkor ha a PE hiányzik, akkor itt is megjelenik mind a zavarkibocsátás, hiszen "nem tud hova" folyni az áram, akár csíphet is.

Természetesen lehet olyan tápot is csinálni, ahol ez nem jelentkezik: mint írtam, a hagyományos (50 Hz-es) tápegységeknél ez szinte soha sem probléma, mert a sokkal alacsonyabb frekvencia miatt az átcsatolási impedancia sokkal nagyobb Z=1/(j*omega*C). Ennek megfelelően ez a zavar áram is kb 1000x kisebb.

És léteznek olyan kapcsiüzemű tápegységek is, ahol nem olyan hirtelen következik be a kapcsolás, mint az LLC, de ezek drágák, nagyobb teljesítménynél használják, ilyen kis dugasztápokba nem teszik. PC tápokban viszont már elő-előfordul.

Rendben, nem neked mondom, hanem azoknak akiket esetleg érdekel.

A műanyag vízvezeték és lefolyó csövek bekötése szerintem is egy vicc. Néhányan gyártanak rá ideológiát, hogy miért kell. Sajnos a jogászok világát éljük, ezért óvatosságból a szaki inkább beköti, mert félti a seggét.

A linkelt kép egy süllyesztett kivitelű 3x kétpólusú dugaszoló aljzatot mutat. A formai kialakítás miatt csak kettős szigetelésű készüléket lehet bele csatlakoztatni. A PE vezetőt a dobozába minden szakember oda fogja húzni, még akkor is ha tudja, hogy ilyen földeletlen aljzat lesz beépítve a szerelvényezéskor. Ha ezt az aljzatot később kicserélik egy földelt típusra, akkor rendelkezésre áll a PE vezető és nem kell utólag odacucizni. Ha nincs ott a védővezető, akkor utólag nehéz bebizonyítani, hogy nem földelt aljzat volt tervezve.

Ok, a kettős-szigetelésű, öntött műanyagházas dug.villás tápegység típusok nem ugrottak be elsőre. Ezek nekem a készülék részét képezik és a lényegi rész a dugaszoló aljzat amibe csatlakoztatjuk. (akár a készülék belsejében is lehetne a tápegység, mint a komolyabb switch-ek esetében) A dugaszoló aljzathoz pedig kiépítjük a védővezetőt.

Elég tág fogalom a tápegység. Pölö ez is tápegység: https://daniella.hu/tapegyseg-pro-max-240w-24v-10a-1478130000-weidmulle…

Mert mi történik ha le van földelve a műanyag lefolyó, és kezedben tartasz egy zárlatos hajszárítót? Megb@sz az áram. 

És mi történik, ha nincs leföldelve a lrfolyó, és kezedben tartasz egy testzárlatos hajszárítót? Nem b@sz meg az áram.

Mi az okosság? Nem kell leföldeni a lefolyót, az ajtókilincst, a csapot stb...

Azért ez így eléggé le van egyszerűsítve :-)

A hajszárító testzárlata nem igazán jó példa, mert műanyagházas, aminek ráadásul teljesítenie kell a kettős-szigetelés követelményeit. Ettől még lehet veszélyes a hajszárító, ha valahol kikandikál egy feszültség alatti rész, mondjuk a vezeték bevezetésénél. Kizárni semmit nem lehet, és az ellenkezőjét sem.

Testzárlat esetén az önműködően lekapcsoló védelemnek megszólalnia adott időn belül. Itt az időtényező a lényeg. Nem az számít, hogy "mennyire" földelt amin állsz. 

Annak, aki fürdőkádban használ kisfeszültségű eszközt... hát gratulálok.

A műanyag lefolyóra azt találta ki valaki, hogy a lefolyóban lerakódó szmötyi vezeti az áramot. (Azt még senki nem mondta meg nekem, hogy ez az áram honnan jönne.) Ennek maximum annyi alapja lehet, hogy a kozmetikumok tartalmaznak fémeket. (Cink és ezüst) Én biztosan nem tudom megmondani, hogy a szappannak mekkora vezetőképessége. :-)

A régi fém fürdőkádakat és zuhanytálcákat kötötték be az egyen-potenciálra hozó hálózatba. Emögött annyi volt a szabványalkotói megfontolás hogy kiterjedt fémtárgy. A régi vízvezetékeket vezető anyagból készítették. (horganyzott cső, ólom) Ezek a csőhálózatok behozhatták az idegen feszültséget a csaptelepekre. (szomszéd bojlere) Ezért a csőhálózatot és az érinthető kiterjedt fémszerkezeteket fémesen össze kellett kötni, hogy közöttük ne tudjon kialakulni potenciálkülönbség. Ezek az összekötések külön hálózatként készülnek és a fő-földelőre be kell kötni. Ez nem érintésvédelmi mód, hanem annak kiegészítése. Ez kötelezően elő volt írva, mert valaha a szabvány törvényerejű előírás volt.

Manapság a szereléstechnológia anyagai jelentősen változtak. A vízvezeték hálózatok műanyag csőből készülnek, az idegen feszültség behozatalának esélye szinte nulla. A szabványok és a szakma ezt a változást nem igazán volt képes kezelni, ezért a nagyobb biztonság az irányvonal, ami számtalan vitás esetet szül.

Jellemzően azt a megoldást választja mindenki, hogy az EPH-t kialakítja, aztán ha fém fűrdőkád kerül beépítésre, akkor ráköti. Ha műanyag, akkor ott marad bekötetlenül.

Abba gondoljatok csak bele egy pillanatra, hogy zuhanyzol, és közben bevág a villám. Akkor mi történik?

Tudom, miért akarna valaki épp viharban zuhanyozni, de manapság már leszoktunk arról, hogy az életünket bármilyen módon a környezethez igazítsuk.

Csak a kád bekötése kevés, és egyébként nem is szükséges. A lényeg, hogy a lefolyó és a csaptelep legyen összekötve. Így ha a villám hatására a vízvezeték és a csatorna között potenciálkülönbség lép fel, akkor az ott a fémes összeköttetésen fog záródni, és nem rajtad.

A csatorna mióta kívülről idegen potenciált behozni képes fémes eszköz?! Tudtommal igen régóta PVC esetleg az a beton vagy miféle anyagból készültek vannak… ahogy a vízcső sem fém már.

Ilyen alapon éljen Faraday kalitkában, mert ahol le súlyt a villám, ott lépés feszültség is kialakulhat :)))

A régi fém fürdőkádakat és zuhanytálcákat kötötték be az egyen-potenciálra hozó hálózatba.

Az érinthető fémfelüteknél ez ma is adott, de egy akril kádat, vagy egy kerámia mozsdó nem érinthető fémfelület.

Amikor még nem voltak nullázott rendszerek, akkor a védőföldelést úgy alakították ki, hogy a kiterjedt fém közműhálózatot használtak földelő vezetőnek. Ezekre a fém csövekre kötöttek rá egy piros színű vezetőt, ez volt a védővezető. De a legtöbb dugalj és dugó nem is volt földelt. Ilyenek voltak a konnektorok.

Csak a fémházas készülékeket földelték: vasaló, mosógép, stb. A kettős szigetelésű eszközöket ma sem szabad földelni.

Valaha volt olyan, hogy nullázás és volt olyan, hogy nullavezetővel egyesített földelőhálózat. (egy kis történelem)

Az nullázás annyit jelentett, hogy a készülékek érinthető fémtestét nullázó vezetővel rákötötték a rendszer nullavezetőjére. Ez a klasszikus nullázás. Testzárlat esetén a zárlati áram az áramforrástól a fázisvezetőn, a zárlati helyen, a nullázóvezetőn és a nullavezető körben jön létre. Ennek a zárlati áramnak kell kioldania a biztosítót. Nullázás esetén a zárlati áram nem a föld felé folyik.

A nullázás egy másik megoldási formája a nullavezetővel egyesített földelőhálózat. (ez a NEFH) A közcélú hálózatokra kapcsolt háztartási villamos berendezések csatlakozásához 1964-ben kötelezően elrendelték.

Mindkét esetben a csatlakozási pontnál kellett a nulláról leágaztatni nullázó, illetve a földelő vezetőt.

A NEFH esetén az épület fémhálózatait is rá kellett kötni a földelő hálózatra. (ami ugye a nullára van kötve) Ezek voltak a piros színű vezetékek.

A NEFH kialakításnál volt előírás, hogy az épület csatlakozási pontjában a nullavezető földelt legyen. ... és megengedett volt a fém vízhálózatot földelésként használni. Annyira megengedett volt, hogy meglévő épületekben a villamos készülékek testét lehetett közvetlenül a nyomó vízvezetékre csatlakoztatni. Annyi volt a feltétel, hogy a vízcsőhálózat egybefüggően villamosan vezető legyen. Ezt próbalámpával ellenőrizték a csövön.

Ma már viccesnek, sőt veszélyesnek tűnnek ezek a megoldások. Ám a NEFH tulajdonképpen tovább él, csak TN-C a neve és a szabályok nagyon sokat változtak.

( apal v | 2023. 02. 28., k – 00:47 )

Az ilyen a "józan ész alapján gonduljuk át a villámvédelmet" témakörben a gördülő gömbös (rolling sphere) módszert javallom: képzeld el a tereptárgyaidat (fák, oszlopok, tető-gerinc, villámhárító, stb) és gördíts rajtuk végig egy gömböt aminek jó nagy a sugara. Na, a villám az oda vághat bele, ahol ez a gömb érintkezik a tereptárgyaiddal. A "villámvédelmi fokozat" pedig nem más, mint eme gömbnek a sugara: minél kisebb a gördülő gömbnek a sugara, annál biztonságosabb a rendszered, annál kisebb a valószínűsége hogy valami nagy gebasz lesz. De persze az is fontos hogy ezek valószínűségek... azt azért ne feledjük el.  A gyakorlatban ilyen 20-30-40-50 méter sugárral szoktak számolni, avagy a karaktereisztikus távolságokat és/vagy méretezést ez befolyásolja leginkább. 

Példa: ha 50m sugarú a gömböd, és földi tereptárgyakat védenél meg 10m magas villámhárítókkal, akkor azokat a villámhárítókat 60m távolságban kell elhelyezned. De ha már 80m-re tudod letenni a villámhárítókat, akkor azoknak már 20m magasnak kell lenniük. De ha 25m sugarú gömbnek megfelelő védelmet csinálnál akkor a 10m magas villámhárítóknak már 40m-re kell lennie egymástól. De ugyanazt a védelmet eléred, ha 5m magas villámhárítókat teszel 30m-re egymástól.

( gyuri23 | 2023. 02. 28., k – 19:41 )

https://youtu.be/2oKh0-mb770?t=182

Bocsi :D

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

( STP | 2023. 03. 01., sze – 08:48 )

Szerkesztve: 2023. 03. 01., sze – 08:50

Aztán az utóbbi 5 évben volt e villámcsapás a közeli kiserdőben?

Mi a cel? Egy esetlege villamcsapas eseten megbizhatoan vedjen, vagy mint a lotto otos - vagy bejon vagy nem?

A.) - az elmult ot evben nem volt villam, tehat akkor valoszinuleg a kovetkezo ot evben sem kell ra szamitani.

B.) - az elmult ot evben nem volt villam, tehat statisztikailag nott az eselye annak, hogy a kovetkezo ot evben mar szamitani kell ra (lasd foldrenges/tornado/arviz stb.)

A, vagy B?

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség