SSD csere és Time Machine

Igen, tudok róla, hogy a MacOS POSIX kompatibilis, épp úgy van shell (Bash vagy zsh), épp úgy lehet dd-zni, meg egyebek, de ugye az Apple-nél sose tudhatod, hogy pl. a bootloaderben mit kevertek, ha kézi módszert választasz, akkor miért nem fog bootolni. Elég ha írsz mondjuk az Apple-nek, ők meg fogják erősíteni, hogy a Time Machine való erre, használd azt, és bár csinálhatod saját módszerrel, de arra azt fogják mondani, hogy az 3rd party, nem támogatott, nem ajánlott, saját felelősségre használd.

Továbbá dd ide, meg amoda, az nem változtat azon, amit írtam: SSD csak spéci csatlakozójú, vagy átalakító kell, és még a firmware sem mindegy, mert bele lehet futni, hogy egy bizonyos SSD-t nem fog támogatni a gép, ha a firmware nem tetszik neki. Ezt ragozhatjuk dd-vel, meg utility-vel, próbálhatjuk szépíteni, de a lényegen nem fog változtatni. Az Apple ilyen, és egyre ilyenebbek. Pl. a legújabb M1, M2 Macekben még kisebb a mozgástered, mert ott az SSD csak egy Flash chip az alaplapra forrasztva, a vezérlő része meg bele van integrálva az M1/M2 SoC-be, emiatt semmi mással nem bővíthető.

Ha nem akarsz több melót attól az ügyféltől, meg az ismerőseitől, akkor igen, ki kell számlázni.

Szerintem én nyirtam ki, egy jól irányzott újraformázással az x-dik óra után, annyira kifogytam már az ötletekböl hogy egy faék egyszerü telepítést sem tudok megoldani.

Igy ezek után, ha megszakadtam volna sem tudam volna telepíteni.

Az egész azzal kezdödött hogy elkezdte felhívni a figyelmemet a frissítésre, egy darabig hanyagoltam, majd beadtam a derekamat és rányomtam hogy mehet.
Otthagytam a gépet mert nem volt kedvem a progress bart lesegetni, egy idö után kiirta hogy a telepítés nem sikerült.
Ezt párszor eljátszotta még, majd gondoltam "nesze neked Gordiusz", csinálok USB-s telepítöt és majd onnan feltelepítem, ez se ment.
Mintha valamit írt volna hogy nem tud írni valahova, ekkor támadt a remek ötlet hogy akkor legyalulom a diszket, mintha üres diskre telepíteném.
Szégyenszemre el kellett kullognom (visszatenni a gyári SSD-t), TM backupból meg visszatenni a cuccaimat.

Ha viszont utána nétzem volna, akkor ment volna az hogy a gyári diskre feltelepítem és ahogy valaki javasolta CCC-vel átviszem a nagyobbra, számolva azzal hogy egy frissítés megint nem megy.

Lassan úgyis kikopik ez a Macbook, ha jól tudom a  Monterey az utolsó amit még rá lehet tenni.
Az SSD csere a méret miatt volt, mert a Mediamarktos leárazott makbúk nem volt konfigurálható.

2009-tól 2020-ig használtam 1db OS-t 4 gépen át, úgy, hogy végig naprakészen tartottam. Többnyire dd-vel költöztettem mindig. És a 3. gép egy hackintosh volt :) Semmi bajom nem volt vele soha, nem szemetelődött, nem lassult. A home-omban persze folyamatosan keletkezik szemét, mert az app-ok is ide pakolgatják a szarjaikat, de azt meg tudni kell tisztán tartani, illetve ezen nem fog egy clean install segíteni.

Nemrég azért lett friss telepítés, mert M2-re váltottam.

Szóval tapasztalat vs. tippelgetés... Ha nem ismersz valamit, akkor ne ossz róla használati tanácsokat, praktikákat szerintem.

Robyboy, te vagy az?! Tőle olvastam ilyen kényszeres reinstall sztorikat. Engedd el ezt, látod, hogy nem hisznek neked (én se).

Évente a Windowst se kell újrahúzni, ha valaki nem nagyon barom. Amiről én beszélek, az a sok éves telepítés. De ezek szerint én értettem félre, ez a Time-nyomorékság nem az egész rendszert klónozza vissza, hanem csak a user/home adatokat. Bár én már abból is láttam gondot Linuxon, régi home-ból vissza volt hozva egy config, ami miatt nem működött jól egy app, a törlés megoldotta.

A középút nyilván valahol a kettő között van, nem kell havonta újrarángatni a rendszert, de nem kéne fetisizálni a millió éves telepítéseket sem. Főleg laikus usereknél tapasztalom, hogy túlfetisizálják, túlmisztifikálják a „belakott” rendszert, és köröm szakadtáig ragaszkodnak hozzá. Egyszerű lustaság, megszokás alapján.

A Windows-t sem kell évente újrahúzni. Hardvercserénél számomra egyszerűbb, meg nem szeretem a helyettem dolgozó csodatool-okat, de van a kezem alatt 2018-as Win10 install is egy nem épp korszerű gépen, hibátlanul hasít.

Kellő hozzáértéssel szerintem a MAC, a Win meg a Linux is kézbentartható, a kérdés annyi, hogy ha ez elmarad vagy hanyagul történik, akkor utólag takarítani és helyrerakni, vagy újrarakni és tiszta lappal éri-e meg jobban elindulni. A Win-nél a tiszta lap egy régi jó beidegződés, aminek mára már nincs több jelentősége mint placebó, ettől független én is csinálom, de csak azért, mert egyszerűbb mint klónozni vagy más bohóckodás.