[Frissítés] Régi számítógép bővítése SSD-vel

Merevlemezek, vezérlők

Sziasztok!

Családomban van egy régi Lenovo ThinkCentre A55 (9265-8FG típus) számítógép. Alapvetően jól működik, de lassú az indulás és a annak a pár programnak az indítása (Firefox, Thunderbird, LibreOffice - épp azok, amik amúgy is lassan indulnak), amit az illető használ. A cél nem a gép teljesítményének javítása, csupán a "gyorsabb reagálás". Tisztában vagyok vele, hogy kb. 30 ezer forintért használtan megvásárolható számítógép is jobb lehet, mint egy SSD vásárlása ebbe a gépbe, de ez egyelőre nem opció.

SSD-t már hét-ezer forint környékén is lehet vásárolni és ha már evvel is gyorsabb lesz a gép, a cél teljesült. (Ha pedig később gépcsere lesz, az SSD-t át lehet tenni az újabb gépbe.)

A gép paraméterei:

Kiszemelt SSD-k:

Kérdéseim:

  1. Várható-e Lesz-e érezhető sebességnövekedés a lemezműveleteknél (boot folyamat, programok indítása)
  2. Csökkenti-e az SSD élettartamát, ha nincs AHCI támogatás
  3. Működik-e a trim, ha nincs AHCI támogatás
  4. Bármi egyéb, amit fontosnak gondoltok

A Lenovo BIOS Simulator Center-ben nem találtam ezt a típust. Hamarosan megnézem a szóban forgó gépet, de szinte biztos, hogy nincs AHCI támogatás, így ebből induljunk ki.

Még annyit, hogy az oldalra történt regisztrációm dátuma senkit ne tévesszen meg. Az r=1 már a múlté és ha terminált kell nyitnom, már nem gondolom újra az életem, viszont ma is egy átlagos számítógép felhasználó ismereteivel rendelkezem.

A válaszokat előre is köszönöm.

------------------------- Frissítés 2022.10.28. -------------------------

Köszönöm az eddigi hozzászólásokat és javaslatokat. Rendeltem egy Silicon Power Ace A55 256GB (SP256GBSS3A55S25) SSD-t, ha megérkezik és túl leszek a telepítésen, leírom a tapasztalatomat.

  • 1385 megtekintés

( dejo v | 2022. 10. 21., p – 09:15 )

Szerkesztve: 2022. 10. 21., p – 09:17

Ok. Elfogadom, hogy most ezt a gépet akarod picit levegőhöz juttatni.
Első pillanatra azt gondoltam, hogy a RAM-ot is meg kellene duplázni, de aztán rákerestem, hogy a CPU is halovány gyenge

Legyen hát az SSD, de akkor ne 120GB-osat vegyél, hanem gondolva a jövőre amikor beérik egy kicsit erősebb gép, próbálj meg inkább egy 240 vagy 250 Gb-osta beszerezni.
SSD-k 11 ezer alatt

A Silicon Power Slim S55 2.5 240GB SATA3 lenne a jobb választás, de a Kingston A400 2.5 240GB SATA3 (SA400S37/240G) is megteszi!

Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Ha driver el tudja küldeni a parancsot az SSD-nek, akkor lesz TRIM

Itt van a lényeg: tudnia kell az SSD firmware-nek (ezt vegyük adottnak, mert ha nem akkor megette a fene az egészet), kell support a SATA vezérlőtől, a vezérlő BIOS-ban beállított üzemmódnak (SATA protocoll) is át kell engednie, és tudnia kell az OS-nek is (nem elég csak tudni, engedélyezve is kell lennie!)

LX-nek már tudnia kellett a CHS mellett az LBA címzést is, ott meg MBR-el 2TB-ig el kellene tudnia menni. De mindegy is, mert elég ha a BIOS látja a diszket amennyire látja, ha a boot-ig eljut, onnan már az OS kezeli a diszket. Modern OS-nél meg ugye már nincs 32 gigás korlát.

LX-nek már tudnia kellett a CHS mellett az LBA címzést is, ott meg MBR-el 2TB-ig el kellene tudnia menni.

Az LBA eredetileg 22 bites volt, később lett 28 bites, és csak bőven a 2000-es években, a Pentium 4 korszakban lett 48 bites. (Még Windows 2000-hez is patch kellett)

A chipset ugyan tudná a 28 bites LBA-t, de az akkori Award BIOS-okban volt egy (kettő) bug. 32 GB és 64 GB felett csontra fagy tőle. BIOS frissítés nincs, 128 giga alatti SSD-t meg nemigen kapsz, ezért ez lett a megoldás.

Még próbálkozhattam volna CF kártyával, abból vannak kisebbek, de ma már horror áron. Meg még próbálkoztam PCI buszos SATA kontrollerrel is, de az sem működött megbízhatóan. Viszont IDE <-> SATA átalakító és ez az SSD+HPA nekem eddig stabilan működik. Annyi hátrány hogy így nem is fogom elérni a 32 giga feletti részt, de nem is zavar.

Még azért teljesen nem mondtam le arról, hogy készítek saját BIOS patchet, mert elég jól körbedokumentálták. A 32 gigás bug javítása elvileg egész egyszerű, a 64-esé kicsit bonyolultabb. Akit részletesebben érdekel:

https://web.archive.org/web/20140928144906/http://www.ryston.cz/petr/bi…

> Annyi hátrány hogy így nem is fogom elérni a 32 giga feletti részt, de nem is zavar.

Miért nem? Ha jól értem csináltál egy fizikailag X méretű diszken egy kisebb (32 GB-os) HPA területet, és a BIOS arról bootolja be a Linuxodat. A Linux tudná nagyobb méretben kezelni. Akkor mondjuk lehetne olyat csinálni, hogy egy picike ramdiskbe butul a Linux, amin lefut egy megfelelő hdparm, és átállítaná a diszket a fizikai méretnek megfelelő méretűre - majd ezek után rerootolja magát a fizikai diszkre, és kész. (A FreeBSD-beli camcontrol hpa paraméteréhez tartozó doksi azt állítja, hogy ilyen méretátállítást fizikai ki-be-kapcsolásonként egyszer lehet - azaz sima reboot-ot nem tudnál amúgy sem; a nagyobb diszkről nem tudna a BIOS se bootolni). Hm?

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

486-ban AMI BIOS-al bootoltam én 500 gigás SSHD-ről is... ott a BIOS-ba beírtam, hogy 8 giga (amit még elkezelt), LBA mód, GRUB betölt, Linux elindul, és vígan látta és kezelte az 500 gigát.

De itt még egyszer: BIOS bugos a lap!! Ha benne van egy általa 32 GB felettinek érzékelt háttértár, akkor a bootig sem jut el, mert kifagy! Még a disk detect sem fut le. És ha itt is beállítok egy kisebb méretű lemezt kézzel, akkor is kifagy, nem tud bootolni.

Azt valóban nem próbáltam ki, hogy a lemezek között teljesen letiltom. Az még tán működhet is, hogy akkor egy CF-ről betölt egy GRUB+kernel kombót, és a linux már jól kezelné a lemezt.

De amúgy nem linux fut rajta elsősorban, hanem DOS 6.22, Win98 meg Win2000. Meg persze azért egy Debian 6 is :)

Hajlok rá, de trim nélkül szerintem gáz. Szóval az a lényeges kérdés, hogy menni fog-e a trim. Ha jól tudom a trim-met nem az operációs rendszer végzi, az csak "megkéri" az ssd-t vezérlő szoftvert, hogy szabadítsa fel a helyet. A saját gépemben egy PNY CS900 SSD-vel működik, bár az is öreg gép, de ott van AHCI. Ahogy lentebb olvasom mennie kellene AHCI nélkül is.

evekig hasznaltam egy celeron geppel 120G-as ssd-t (valami samu volt), normal hasznalattal nem fingatod ki. egyszeruen nem arra kell torrentezni, meg ne legyen tele a disk, igy egyforman romlanak a blokkok.

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Igen, mennie kell AHCI nélkül is a trimnek, sima SATA módban, meg IDE módban is. A lényeg, hogy az OS támogassa, de az összes XP-nél újabb szokta támogatni, kivéve talán OpenBSD az egyetlen kivétel. Linux az már mind nagyon régóta támogatja, még az ultrakonzervatív disztrók dinoszauruszok korabeli kernelei is.

Igazából még úgy is elvan egy SSD, ha egyáltalán nem trimmeled, vagy átteszed néha valami másik gépbe 1-2 évente egyszer megtrimmelni. Még akkor se kell tőle félni. Ez tuti nem lesz akadály. A trim a nagyon korai SSD-knél volt annyira életbevágóan fontos, a modern SSD-k egyre inkább elvannak nélküle, mert a vezérlő egyébként is jobban pakolgatja, fárasztja egyenleges mértékben a cellákat, meg a tárterületek is nőnek, így azonos írási mennyiség több cella között oszlik meg, jobban szétpakolászható.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

> a modern SSD-k .... meg a tárterületek is nőnek,

Köszi, és mennyit kell ehhez a növekedéshez várni? Vagy mennnyire modern SSD kell hozzá? Néhány éve van egy 30 GB-os SSD-m egy FreeBSD-s ZFS-poolban, de lassan jó lenne, ha már megnőne.

/OT

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Szerintem már a 120 gigások is sokkal jobbak ebben a tekintetben, mint a korai 30-64 gigások voltak anno. Igazából már a 120 gigás is olyan kicsi, hogy a legtöbb normális gyártónak már modellje sincs az új szériák közül, min. 240-256 giga méretben hoznak ki bármit is, de olyan SSD-k is vannak, ami már 500 gigánál kisebb méretben nem jönnek ki, egy 240-512 gigás SSD-n már kb. mindegy a trim. Persze ez attól is függ, hogy mire használod, tárterülethez képest mennyit írsz rá, mert ha gyakran teleírod, meg sokat törölgetsz, másolsz róla, nagyon rojtosra használod rövid idő alatt is, akkor jobban igényli. Ha csak egy átlag rendszer alatt van, mindig van rajta 10+% szabad hely, akkor egész jól bírják akár évekig a trimmelés hiányát.

De FreeBSD alatt meg ott van a trim lehetősége, lehet ZFS-nél állítani kell valamit, hogy átmenjen a trim parancs az SSD vezérlője felé.

Plusz az is segít, hogy ma már egyre több SSD NVMe, és azoknál nem muszáj külön trimet küldözgetni (bár lehetséges, csak máshogy hívják a parancsot low level szinten), hanem más műveletekbe beépítve is meghívódik, így ezeknél a meghajtóknál meg végképp nem kell rá figyelni, mert az NVMe protokoll már eleve SSD-khez lett tervezve, és nem olyan HDD-khez készült utángondolás, mint az IDE/ATA/AHCI. Mondom, ez a nagyon korai SATA1-2 SSD-knél volt fontos, mikor ilyen picsányi 16-64 gigás méretek mentek (heroin áron), és a többség még XP-t használt, ami semmilyen szinten nem volt még SSD-kompatiblis, nem csak a trim hiánya miatt, hanem pl. még a 63 szektorral osztható CHS particionálási eltolást alkalmazták, stb.. Akkor kellett ezekre a dolgokra kő keményen figyelni, meg születtek olyan legendák, hogy az SSD-hez nem tudom én milyen fekete mágiák kellenek, hogy működjön, meg ne haljon be gyorsan, meg jajj, kímélni kell, stb..

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

...de trim nélkül szerintem gáz...

szerintem meg ne tegyel fel kerdest, ha nem akarsz neked nem megfelelo valaszolat kapni. Siman mehet bele, nem ettol fog tonkremenni. Majd a swap megeszi a 2GB RAM miatt, meg a torrent....

Gyorsabb lesz, de valoszinuleg nincs a lapon SATA3, igy nem annyival lesz gyorsabb, mint lehetne (tudasa/sebessege "felet" nem fogod tudni kihasznalni, teljes mertekben elvezni az elonyeit)

Lehet meg kapni 120-as SSD-t? Windows+Office+alap progik, es pikk-pakk oda van 100GB. 240 az alap, ha mar a gepet ennyire nem akarod kukazni. Pedig kellene. "Potom penzert" van DDR3-as, SATA3-as hasznalt gep rendes procival, SSD-vel. Na az mar egy eszreveheto kulonbseg lenne...

Kingston A400-at okos ember önszántából nem vesz. Addig amíg a Kingston össze van bútorozva Phison-al, és hajlandó a híres (hírhedt?) S11-es vezérlőt használni, messze kerülendő az A400 széria. Olyan mint az orosz rulett majdnem tele tárral.

Keresőszavak: Phison S11 satafirm

Hozzáteszem, ez minden gyártóra igaz, aki Phison S11-et használ, de szerencsére már fogynak.

az élet olyan, mint az ásás - mindig felbukkan néhány gyökér. Ásóval jól rájuk kell b@szni, és haladni tovább - amarillo

https://prohardver.hu/tema/milyen_ssd-t_vegyek_2/hsz_1-50.html

Nyitó hozzászólás kibontasa --> ajánlott típusok megkeresése

A kifejezetten nem ajánlott típusok listajan meg 1. sorban szerepel a Kingston A400. Ismeretlen emberek jótanácsait (a valóban segítő szándék ellenére is) érdemes fenntartásokkal kezelni.

Alapvetően én is a 240-256 gigások felé hajlanék, mert tényleg egész kis különbözetért dupla tárterület. A CPU-t és RAM-ot lehetne upgrade-elni talán, valami erősebb C2D-ra vagy C2Q-ra meg 4 GB RAM-ra, de szerintem ma már úgy is rettenet halovány gép lenne, sok pénzt ebbe már nem éri meg tenni. SSD az viszont segíteni fog rajta, én a kolléga által soroltakból az PNY-t venném, a SP S55-ből már hallottam hibás példányokról. Az Kingston A400 meg egy hírhedten megbízhatatlan széria, tömeges meghibásodással, azt végképp nem ajánlom. Kis méretben a Patriot, Verbatim, Gigabyte is olcsó. Persze a legjobb lenne a Samsung, Crucial, WD, Sandisk, de azok már felette vannak annak az árkategóriának, amiben a topiknyitó nézelődik.

Amit még ajánlok, hogy akármilyen SSD-t is vesz, ha az árba belefér, lehetőleg olyat vegyen, amin van DRAM cache. Az SSD mindenképp sokat fog lódítani a rendszeren, ma már semmilyen gépben nem érdemes semmilyen OS-t HDD-ről futtatni. Ennek ellenére a HDD benne maradhat a gépben, ha elfér, nagyobb fájlokat tárolni, pl. videók, lemezképek, archiválni, arra még jó.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Acélból :)

Szóval évek óta mondom neki, hogy kellene menteni a fontosnak ítélt adatokat. Még egy rövid scriptet is összeollóztam és asztalon van arra egy indító is, de minek.... Nem volt még adatvesztése így nem tudja miről maradt le :) Tehát a cél az lenne, ha már két meghajtó van a gépben, ha nem is minden kikapcsoláskor, de időzítve, akár hetente lehetne egy mentése az adatairól.

Miért nem használsz beépített mentési megoldást? Timeshift tök jól tudna mentegetni a háttérben a HDD-re (ha benne marad), SSD-nek meg elég egy ócskaság is, valószínűleg a gép hamarabb porlad el minthogy az SSD tönkremenne alatta. Ha meg igen akkor ott a mentés, másik SSD bele, live-ról visszaállít, örül.

Nem mondom hogy optimális megoldás, de nálunk családban még megy olyan gép mint-el amiben 64 gigás használtan vett SSD a / és egy 250 gigás HDD a /home. Tökéletesen teszi a dolgát évek óta, van backup is de nem volt még rá szükség. Én a helyedbe benéznék a fiókba és ha találnék egy legalább 32/64 gigás használt SSD-t kérdés nélkül bevágnám alá a fenti megoldással. Pénzt nem nagyon szánnék rá, talán kicsit gyorsul az indulás és a programok indulása de annyira nem hogy egy üveg jobb sör áránál többet áldozzam rá.

( eldar | 2022. 10. 21., p – 09:25 )

Mivel eleg regi/gyenge a gep, szerintem azt lenne erdemes kimatekozni, hogy a mostani HDD olvasasi sebessege es az IDE controller atviteli sebessege hogy viszonyulnak egymashoz. Ha a controller a szuk keresztmetszet, akkor hiaba lenne gyorsabb az SSD, nem fogod erzekelni. (Hasonlo helyzetben jartam igy beszereles utan, amikor rajottem hogy a belso kontroller joval lassabb mint a kulso usb3-as port amin teszteltem az SSD-t). 

Még ha nem is éri el a lassú kontroller miatt az SSD a SATA3 csatoló elméleti 560 megabájt/sec sebességét, a millisec-alatti seek time, és a 100szor nagyobb IOPS az apró adatátviteleknél akkor is érezhetően meg fogja gyorsítani az összes lemezműveletet.

a belso kontroller joval lassabb mint a kulso usb3-as port amin teszteltem az SSD-t

Gondolom az usb3-as port egy masik gepben volt, nem tudom elkepzelni, hogy usb3-al szerelt gepben a belso kontroller lassabb legyen mint az usb3. Minimum 6GB/s SATA kontroller kell legyen az elso usb3 portos gepekben.

"Már nem csak tehetségekből, de a hülyékből is kifogytunk..."

Ezek az s775-ös gépek általában SATA2-esek, 300 MB/sec-re képesek, kicsivel alatta reálisan. De az SSD-nek ilyenkor is van értelme, mert a random I/O számít kis fájloknál nem a szekvenciális sebesség. Utóbbiban egy modern HDD se szar, simán nyomnak azok is 100-200 MB/sec-et, hanem ott van a tragédia, amikor sok kis fájllal nézed, akkor ilyen szégyenletes 0,5-1,5 MB/sec-kel kullognak, míg egy legfosabb kínai noname SSD is 20-40 MB/sec között tol ebben a műfajban, meg az elérési idők ms-ban is sokkal jobbak, és emiatt van, hogy a bootidő, programok betöltődése, stb. jelentősen lerövidül, annyival fürgébben érződik ugyanaz a rendszer, mintha nem is ugyanaz a gép lenne.

Szintén, ugyanezeken a gépeken még csak USB2 van általában, semmi USB3-ról ne álmodjál. Lehet persze bele tenni PCIe-s SATA3 meg USB3 vezérlőkártyát, de ott meg a PCIe 1.0 vagy 2.0-ás limitált sávszél fogja visszafogni az egészet, és nem leszel sokkal előrébb az alaplapi portokhoz képest.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Ami inkább szomorú a történetben, hogy ezt a random IO sebességet megszokták a fejlesztők, és NULLA optimalizálás történik a HDD-re. Ami szintén nem is lenne baj, ha nem lehetne még ma is kapni HDD only gépeket, pl. laptopokat. Legalábbis 1-2 éve még voltak.

Ha megnézel egy XP-t, mondjuk úgy hogy dob rajta az SSD, de HDD-vel is használható. Win 7-től felfele viszont használhatatlan HDD-vel, és ebben még a linux se sokkal jobb.

XP, Linux, BSD-k azok viszonylag tűrhetően futottak, futnak HDD-ről is. A Win7 az évek alatt határeset lett ebben a tekintetben. A Win8-11 alá viszont nagyon durván kell SSD, HDD-ről teljesen használhatatlan, annyira lassú, teljesen mindegy, hogy hány magos gép, hány giga RAM, ha HDD-ről fut a rendszer, csak darálja az egészet. Persze minden OS meghálálja valamilyen szinten, ha SSD van alatta, érezni azért. Egy soványabb Linuxnál is jelentősen le tud pl. rövidülni a bootidő, böngésző betöltési ideje, még ott is érezni, ahogy a böngésző a cache-elt elemekből összerakja a weboldalakat, meg telepítési időknél, update-nél, fájlindexelésnél, stb..

A Linux szerintem azért sokkal jobb, mint a Windows ilyen tekintetben. Persze disztrója is válogatja, mert pl. egy bloatabb KDE, meg fullos Gnome, Budgie, stb-t használó disztrónál azért pl. több a bootidő, meg a szoftverek betöltési ideje, de a kolléga írta, hogy neki Debian Xfce, meg Xubuntu van, azok ebből a szempontból sokkal jobbak.

Windowsnál az is hátráltat, hogy az NTFS egy nagyon töredező fos. A MS-nak már rég be kellett volna darálnia, de az SSD-k miatt haladékot kapott. Plusz az van, amit írsz, a fejlesztők nem optimalizálnak, mert olcsók lettek az SSD-k is, és elvárják, hogy mindenkinek legyen.

Ahogy nézem, azért laptop gyártók már hagyják el a HDD-t, igaz nem teljesen önszántukból, meg féltestvéri jóságból, hanem mert a Win10-11 már nagyon megköveteli és a laptopok is olyan vékonyak lettek, hogy sokba nem hogy HDD nem megy bele, de már 2,5 colos SSD se, hanem csakis M.2, és már ott se nagyon tökölnek M.2 SATA-val, mivel ha már úgyis M.2, lespórolják a SATA vezérlőt, és akkor az SSD PCIe-n be van kötve a procihoz, és használnak NVMe-t, ami ma már nem sokkal drágább. Az NVMe további előnye az extra sebességen és sávszélen kívül az, hogy pl. olcsó NVMe SSD-ken el tudják hagyni a DRAM cache-t, mert az NVMe 3+ protokollban van egy olyan feature, hogy az SSD tudja a rendszer RAM-ot használni DRAM cache-nek. Viszont az olcsó gyártók SSD-vel azt szokták most meghúzni, hogy csak ilyen ‘csányi 120 gigásat tesznek bele, az modern gépnél nem valami sok, Win11 frissítésekkel meg pár bloatabb program megeszi reggelire, ilyen modern játékokról, amik ma már simán 70-190 gigásak lettek, már ne is beszéljünk. Régebbi gépbe, meg Linux alá csak rendszernek viszont elég lehet a 120 gigás is, már az is segítség. Adatokhoz nem elég, de arra meg a kolléga meg fogja tartani a HDD-t, mivel asztali gépről beszélünk.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Ahogy nézem, azért laptop gyártók már hagyják el a HDD-t, igaz nem teljesen önszántukból, meg féltestvéri jóságból, hanem mert

Többek között mert ma már egy kisebb SSD olcsóbb, mint a legkisebb kapható HDD. Lásd:
   https://www.arukereso.hu/merevlemez-c3103/2-5-inch/?orderby=1
   https://belso-ssd-meghajto.arukereso.hu/atmero-2-5-inch/?orderby=1

Nem véletlenül rohannak a HDD gyártók a 20 TB és hasonló nagy kapacitású adattárolások irányába. Itt van még sok évnyi árelőnyük, piacuk.
Jelenleg kb. 500 GB-nál van az áregyensúly. Egy év múlva pedig nagyjából az 1 TB-nál lesz várható az áregyensúly.
 

Erre nem gondoltam, de valóban ez lehet inkább az oka. Emellett a Win11-nél a MS is megköveteli, hogy az a gép nem kaphatja meg a 11-et gyártói OEM, amelyikben nem SSD van alatta. Nekem mindegy miért, csak haljanak ezek ki booteszközként. Másodlagos tárolónak elmennek adatok alá, ahogy írod is, sok terát adnak olcsón, általában elég sok olyan adat van, aminek az elérése nem sebességkritikus, videók, lemezképfájlok, stb., azok jók HDD-ről is.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Több szem többet lát, ezért beszélgetünk ezekről a dolgokról. Egyébként a kereskedelemben az ár annyira domináns, hogy nem akar kipusztulni laptopból a valójában netbook-ba (= amit az ARM procis cuccok azóta okafogyottá tettek) szánt N4000 és hasonló ócska CPU. Mégiscsak pár ezer forinttal olcsóbb.

100 ezer Ft - N4020 procis, 4 GB RAM és 256 GB M.2 SSD
110 ezer Ft - i3-1115G4 procis 4 GB RAM és 256 GB M.2 SSD

Árban picike különbség látható, használhatóságban viszont annál inkább eltér: https://www.cpubenchmark.net/compare/3683vs3877/Intel-Celeron-N4020-vs-…
Egyik megvétel után 1 évvel már kukaszökevény lesz, mert ez nem fut jól az egyik progi és szaggat rajta a másik, közben a másik 10%-kal drágább laptop meg 5..6 év múlva is hasznos társ (főleg 8 GB RAM mellett).

Kérdezem én, miért engedhető egyáltalán meg néhány ezer forint különbségért, hogy a kínálatába felvett hitvány hulladékkal verje át a nem számítástechnikában utazó anyukát a bolt?

Ja, ezzel maximálisan egyetértek. Eleve nem lenne szabad hagyni, hogy olyan hulladékot adjanak el, ami már a megjelenésekor elektronikai szemét, és rövid távon a szeméttelepen végzi. Ez az igazi környezetszennyezés, inkább akkor legyen pár százalékkal drágább, de évekig használható.

Sajnos a 32 bitet is a sok odaforrasztott 1-2 giga RAM-os, olcsó laptop, netbook tartotta életben túl sokáig, mert már akkor is sózták rá a gyanútlan laikusokra a sok gyenge, fos gépet. Ugyanez volt kijelzőknél, nagyon sokáig tolták a 300 nites vagy az alatti, TN paneles, HD kijelzőket (1280×720, 1280×800, 1366×768), mikor még a telefonokba is be tudják tenni a normálisabb IPS FullHD-t, belefér a jóval olcsóbb árba. Szarrágás, na.

Igazából még az ez i3-1115G is nagyon gyenge, lájtosabb Linux disztrók alá elmegy, de Win11-et ezen senki ne akarjon használni, mert kínlódás lesz a vége. Min. 4 mag ajánlott a Win11-hez, mobil fronton i5 vagy Ryzen 3-5, asztali foglalatban az i3-sok egy ideje már 4 magosak, az elég lehet (a 10 és 11. genes i3-as konkrétan hozza egy 6-7. genes i7 szintjét majdnem). A 4 giga RAM is nagyon a határon van, Windowsnál pláne. Ha fut a böngésző pár füllel (nem is kell itt sokra gondolni), meg esetleg még egy-két Electron app a háttérben (Skype, Zoom, Discord, vagy hasonló), már meg is ették gigásával az egészet. A min. 8 giga nagyon ajánlott, főleg laikusoknak, akik sokszor elfelejtik a sok megnyitott szutykukat bezárni, meg nem nagyon tudják optimalizálni a rendszert, feltelepítenek, fent hagynak mindenféle sallangot, és ne feledjük, hogy laptopnál még az integrált GPU is levesz, 0,5-2 giga között, 4 giga RAM-ból máris nem maradt semmi, mert a másik felét az OS ette meg, 8 gigánál meg nem sok szabad memória marad, és azonnal a Swap-hegyekben kezdi az ember a kirándulást, mindenféle túrafelszerelés nélkül. SSD szintén tompíthat ezen, de jobb lenne inkább, ha a min. 8 giga RAM-os felszereltség elterjedne alapszinten. Sőt, 8 giga RAM alatt árulni már most is csak úgy engednék, ha nincs odaforrasztva a RAM és bővíthető, ha oda van forrasztva, előírnám a 8 gigát, az alatt ne adjanak semmit, vagy anyját forrasztgassa.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Igen, ez is elgondolkoztató, hogy miért megy 2022 végén a kereskedőknél a 4GB RAM-mal a userátverés. Ahogy írod, (nagyon kevés célfelhasználástól eltekintve) nettó környezetszennyezés, a mesterségesen gerjesztett vásároltatás az egyetlen hosszabban (akár 6..8 évig vagy akkucserével még tovább) használható normális procis 8 GB RAM-os konfig helyett.

Egyébként az i3-1115G nem harmatgyenge, régebbi i5-ökkel (és Ryzen előtti i3-mal) összevetve kontrasztos. A Ryzen-féle verseny eléggé megtette a hatását, és még nincsen vége.
   https://www.cpubenchmark.net/compare/3683vs3877vs3042vs3036vs3120/Intel…
Na és normál akkuval üzemidőben a 8 óra enyhébb böngészős + szövegszerkesztős terhelés mellett tartható (i5-1135G7 procis laptoppal való tapasztalat alapján). Persze az Apple M1 ... M3 procis megoldásaival jól kiröhögi ezt, de az egy másik téma. Nem baj, ha érzik az Intelnél, hogy van még hova továbbfejleszteniük.

12W ha low poweresre van a laptop hűtése miatt konfigurálva (vékony lapotopok). De ez a max fogyasztás, amikor kell ezerrel számolnia.
Békeidőben mindkettő hasonlóan takarékos, szépen leskálázza magát az i3-11xx laptop proci is.

Az i3-12xx-től megjelent a little&big kombó, némileg az ARM little&big módszerét másolva. Ilyen laptoppal még nem volt dolgom, így még nem láttam, hogy a gyakorlatban mennyi üzemidő növekedést hoz.

Az a baj, hogy sokan elrontjátok, mert a wattokat nézitek, és nem a watt/teljesítmény arányt. Pl. ez a Celeron hiába csak 6 W-os, mivel olyan tetű lassú, ezért sok ideig kell rágódjon egy-egy feladaton. Míg a 30 wattos proci, mikor feltekeri magát a 30 wattos maximumra, akkor viszont sokkal rövidebb idő alatt végez is a feladattal, és ráadásul tipikusan nem egyenesen arányosan rövidebb, hanem még sokkal jobban lecsökkentve a feldolgozási időt, így meg a Wh vagy Ws-os teljesítmény kedvezőbbre jön ki a végén. Plusz ahogy már írták, a 30 wattos proci sem megy végig 30 watton, normál desktop üzemben, meg idle-ben leveszi magát az is ilyen 4-6 wattokra simán.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

( zrubi v | 2022. 10. 21., p – 09:29 )

igen,

nem,

azellen nem véd.

 

Biztosan jobb lesz, de használhatónak tutira nem nevezném.

Még erős kompromisszumokkal is csak akkor, ha az OS-t is a gép szerény képességeihez mérve választod.

Tehát semmi modern csilivili, + adblocker a böngészőbe.

zrubi.hu

Igazából Xubuntut gondoltam, de a snap szerintem hazavágná azt a gépet. Most Debian 11 XFCE (net install) alól írok a saját gépemen, eddig úgy néz ki ilyen rendszer lesz azon a gépen is. Tudom, lehetne könnyebb asztali környezetet (LXDE), vagy más ablakkezelőt is használni (IceWM, Openbox stb.), de neki az nagy váltás lenne, amit valószínűleg már nem tolerálna.

A Xubuntuból ki lehet herélni a Snapot teljesen, de a Debian jobb választás szerintem is. Az ablakkezelőt nagyon erősen meg kéne fontolni, IceWM különösen ajánlott, nem véletlen használják a régi gépekre szánt disztrók (pl. AntiX). Igen, némi váltás, de muszáj lenne tolerálni, megszokni, hiszen a nagyon régi gép kompromisszumokkal jár. Végső soron az Xfce sem olyan rossz ilyen szempontból, de azért az már a határon lehet ilyen régi vasaknál. Ahogy fokozatosan adoptálják a Gtk3, Gtk4, Wayland supportot az Xfce-nél, annál lesz egyre bloatabb az is.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Tudom, hogy el lehet távolítani snap-ot, de PPA-t nem akarok felvenni. A Firefox és Thunderbird letölthető változatát pedig szerintem nem szerencsés felhasználói joggal futtatni. Az Xfce jelenleg elfogadható módon reagál, Debian alatt pedig 2026-ig nyugi van a Gtk3, Gtk4, Wayland esetében.

( Polesz v | 2022. 10. 21., p – 09:33 )

Jobb lesz, de egy pici ramot még tolj bele. Max 4Gb, de lehet a limitáció miatt csak 3 látszik.

Egyetértek, ma már a 4 giga abszolút minimum. Nincs limitáció se, az összes s775-ös proci 64-bit-képes, ha 64 bites rendszert telepít, az egész RAM-ot látni fogja. A 4 GB inkább annyiból kérdéses, hogy néhány olcsóbb s775-ös lapon a chipset mesterségesen 2 gigára volt korlátozva.

A Xubuntu 18.04-nek meg nem járt még le a támogatása, majd csak 2023 áprilisában fog. Nyugodtan rá lehet klónozni egyelőre az új SSD-re, ha a partícióméretek megengedik. A Debian se rosszabb választás, csak nem muszáj újratelepíteni.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

3 gigára van korlátozva fizikailag, például Lenovo T60. Bekapcsoláskor látja a négyet, de indulás után három van és kész.

Szerk: ha nem is gyorsvonat de azért simán megy. Tudom, 2 évig használtam szinte minden nap. Még netflixeztem is :)

Elhiszem neked, de nem értem az okát. Ha 2 GB-nál többet lát, akkor már csak a 32 bites korlát lehet, akkor viszont 4 giga mínusz ez meg az jön le, és általában 3,5 a vége. Ha tényleg 3 gigára van a chipset vagy a BIOS ténylegesen korlátozva, akkor az meg a világ legnagyobb ‘cisége.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

A Xubuntu 18.04-nek meg nem járt még le a támogatása, majd csak 2023 áprilisában fog.

Szreintem a Xubuntu 18.04-nek 2021. áprilisban _hivatalosan_ lejárt a támogatása. Az már más kérdés, hogy például az említett programok, a kernel a mai napig kap frissítéseket, hiszen az Ubuntu 18.04 alap majd jövő áprilisban lesz EOL.

Ezek szerint egy Ubuntu LTS-en kiadott

sudo apt install --no-install-recommends task-xfce-desktop

jó 5 évig?

A 18.04 LTS kiadás volt, annak 5 évig volt támogatása. Lehet 3 év után már új verziókat nem kap, de biztonsági frissítéseket még igen, egészen 5 évig. Ugyanaz kéne vonatkozzon rá, mint egy Ubuntu LTS-re, ennél csak az a különbség, hogy másik lemezképpel telepítesz, meg másik asztali környezetet kapsz, de épp ugyanazokat a tárolókat és frissítési-támogatási mechanizmusokat, határidőket használja, mint a Gnome Ubuntu főkiadás.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

( Skuzzy | 2022. 10. 21., p – 14:30 )

Én még a P4-es laptopomba tettem IDE-s SSD-t úgy 10 éve. Megérte a sebességnövekedés miatt.

( Carter | 2022. 10. 21., p – 15:32 )

Én egy tökmindegy típusú 120-as ssd-t tennék bele. Szerintem repülni fog a gép tőle! Nagyon szívesen kipróbálnám, hogy mennyire használható a mai bloat weboldalak nézegetésére!

( agostonl | 2022. 10. 21., p – 18:19 )

Szia!

Én több helyen is használok Sylicon Power SSD-t, teljesen meg vagyok vele elégedve, de mint előttem is írták, legalább 250Gb-ban gondolkozz!

Aztán, ha másik gép, abba is át lehet cuccolni az SSD-t.

( •̀ᴗ•́)╭∩╮

"speciel a blockchain igenis hogy jó megoldás, ezért nagy erőkkel keressük hozzá a problémát"
"A picsat, az internet a porno es a macskas kepek tarolorandszere! : HJ"

Az élet ott kezdődik, amikor rájössz, hogy szart sem kell bizonyítanod senkinek

Ha meg akarod nevettetni Istent, készíts tervet!

( uid_6201 v | 2022. 10. 21., p – 18:44 )

Szerkesztve: 2022. 10. 21., p – 18:49

Lenovo Thinkcentre M82 SFF, Intel Core i3-3220 processzor, 8GB DDR3, 250GB HDD
Ócskásnál mindez 25.000 Ft kompletten. Kérdés, hogy érdemes szüttyögni E2180 & 2GB RAM bármiféle SSD-vel való varázslásával? A Youtube-videó ilyen régi cuccon akár SSD, akár HDD, előbb-utóbb akadozni fog.

Lásd:
   tempóját https://www.cpubenchmark.net/compare/1135vs1472/Intel-Pentium-E2180-vs-…
      (NE az órajelet nézd, hanem a narancssárga számítási tempó összehasonlító szám arányát)
   és 4 GB RAM alatt a grafikus felület + éhes webböngésző önmagában kevesli a dolgokat. A fenti használtban pedig 8 GB RAM van.

( doc | 2022. 10. 24., h – 11:50 )

Anno az oreg Core2Duos MacBook HDD-jet csereltem SSD-re. A hatas olyan mint mikor a Star Warsban a Millenium Falcon hipersebessegre ugrik :D

Gondolkodtam rajta hogy a RAMot duplazzam vagy SSD legyen, es soha egy pillanatra sem bantam meg, brutalisan gyorsult tole.