Vezetékek terhelhetősége

Nem volt lehetőségem megnézni a linkeket, de (nem csak) 12V esetén a vezető hossza nagyban befolyásolja azt, hogy mennyi "delejt" tudsz rajta átengedni, gondolom ezért vannak a nagy eltérések (más-más hosszal számolnak). Szóval az adott kábel ellenállása (anyag/keresztmetszet) nagyban meghatározza, hogy adott hossz esetén mi is a helyzet. Dupla akkor kábelhossz esetén a vezető ellenállása is dupla akkora lesz (vagyis a kábelhossz az ellenállással egyenesen arányos).

Vagyis, míg 12V -on 20W átpumpálásához 2m hossz esetén tökéletes a 0.5, addig 5m-hez már 0.75, 12m esetén pedig 2.5 az ajánlott.

Vagyis itt nem csak azt nézzük, hogy 0.5mm^2 keresztmetszet esetén egy 2kw teljesítmény fény és füstjátékkal örvendeztet meg, hanem lényeges az adott kábelen lévő feszültségesés is (Vd = R*I, ahol R a vezető ellenállása (anyag/keresztmetszet/hossz alapján), az I pedig az átkergetni kívánt áram)

Erre egyszerű táblázatot nem fogsz találni, nem csak a melegedés a probléma, hanem a feszültségesés:

- 0,35 keresztmetszet és 1 amper áram esetén 10 méterenként ~1 volt fog esni (ez praktikusan 5 méteres kábelt jelent, mert az áram oda-vissza folyik).
- 0,5 keresztmetszet és 1 amper áram esetén 15 méterenként ~1 volt fog esni.

Üzemszerűen el fog bírni amúgy 8-10 ampert ~80 °C melegedéssel, szabadon hagyva 20 °C levegőn, csak ki kell számolni, hogy mennyi feszültséged marad a végére.

A riasztóvezetékekben azért van (2x) 0,5-ös ér(pár), hogy azon vidd a tápot. És az a környezet jellemzően néhányszor 10W-ra van terhelve.

Nem egyszerű kérdés, mert több dolgot is figyelembe kell venni, de vannak jól használható ökölszabályok.

A rézvezető belső ellenállása miatt a rajta folyó áram hőt termel. Ezt a hőt le kell tudnia adni a környezet felé. A  vezeték hőleadó képessége függ a vezeték keresztmetszetétől, felépítésétől (egy vagy több ér fűt egyben), a szigetés típusától annak vastagságától, a beépítés módjától (van-e hőleadó felület, nincs-e), a környezeti hőmérsékletétől.
A vezeték belső ellenállása sem annyira egyszerű, lévén az lehet tömör vezető, elemi szálakból sodort, szigetelt elemi szálakból sodort, ötvözött vagy ötvözetlen, bevont (ón, ezüst vagy akár arany)
A vezetéken eső feszülség sem mindegy, mert adott esetben lehet, hogy a vezeték képes elldisszipálni, a környezet felé leadni a veszteségi hőjét, de a vezeték elejé és a végén nem lesz ugyanakkora a feszültség. Ez különböző hossszúságú vezetékek összekötésénél jelenthet problémát, mert az áram nem úgy és abban a formában fog folyni, ahogy szeretnénk.

A vezetékgyártók szép, színes, szagog katalóguslapokat adnak meg a termékeik terhelhetőségéről. Mit tehet az ember, ha nincs ilyen a ki tudja honnan származó vezetékének? Maradnak az ökölszabályok és a szabványok:

A DIN VDE 0298-4 szabvány szerint, szabadon álló egyvezetős, szigetelt kábeleknél, 1kV feszültség alatt,  1 mm^2-nél a megengedett maximális áram, 19A, kettő vagy három eret tartalmazó, felületen vezetett vezetéknél 15A.

Itthon a lakossági hálózatoknál a MSZ2364 és a MSZ HD 60364 irányadó ebből is az egyéb vezetékelésekre vonatkozó A főcsoporti szabály, az-az 1 mm^2-nél a megengedett maximális áram 12A. Ugyanezen szabványnál a 0,5 mm^2-nél a megengedett maximális áram 7A.

A szabványok viszont csak papír alapúak és azokat nem mindig teljesítik a véletlenszerűen leeső vezetékek, ezért vannak ökölszabályok, amik megpróbálnak mindenre jó értéket adni. Általános ökölszabály érték a 10A/mm^2 szabadon álló vezetékekre. Minden olyan esetben, ha kókányolás és egyéb miatt lehet véletlenszerú rövidzár vagy más gebasz 6A/mm^2. Ez utóbbira magyarázat, hogy a cél a vezeték kibírja azt is, hogy az üzemszerű terhelésre méretezett áramforrás rövidzárba kerül huzamosabb ideig. Értsd, a lakást a megtáplált eszkö vagy a tápegység gyújtsa fel és  ne a vezetékelés.

Sokan kiakadnának ha a 1,5-es vezeték 4,5A-el lenne terhelhető. :)