Elsődleges desktop/laptop gépem operációs rendszerének uptime-ja ...

Címkék

Napi szinten használt desktop/laptop (tehát nem szerver) stb. számítógép operációs rendszere mióta megy reboot nélkül.

< 1 nap
46% (484 szavazat)
1-5 nap
15% (160 szavazat)
6-10 nap
11% (112 szavazat)
11-30 nap
14% (143 szavazat)
31-60 nap
7% (78 szavazat)
61-100 nap
2% (19 szavazat)
101-150 nap
2% (16 szavazat)
151-365 nap
2% (18 szavazat)
> 1 év
2% (18 szavazat)
Összes szavazat: 1048

Hozzászólások

trey@alderaan:~$ uptime
 09:25:59 up 165 days, 23:13,  1 user,  load average: 2,11, 1,76, 1,89

trey @ gépház

Ez nem ma volt, kb 20 éve. Akkor az volt az indok, hogy boot során van hw teszt és sok hiba is csak ilyenkor jön ki.  Na meg a frissítések. Még nem volt livepatch.

Engem akkor meglepett. Aztán rájöttem van benne logika. Amikor  hosszabb időre lelépek én is megcsinálom előtte kb 10 nappal.

Ilyen kívánalmat inkább a mentések rendszeres tesztelése körében láttam, de az újabb mentési rendszerek ezeket a teszteket már automatizálják. Egy Veeam stb. egy tesztkörnyezetbe visszatolja a virt. gépet, elindítja, pingeli, SQL-ében random query-ket futtat, AD szerver lekérdezi stb., leállítja, letörli.

Ezeknek van értelme. Virtualizációs világban, rendesen megépített redundancia és mentések megléte mellett az ilyen hw teszteknek nem látom nagy létjogosultságát.

trey @ gépház

Mondjuk tipikusan AD mentésnél nem tudom egyedi domain controllert teszt-környezetben restore-olva hogy lehet kivitelezni: ha csak 1-1 gépet izoláltan próbálsz így ellenőrizni, azok hányni fogják az error a logba, hogy nem látja a többi haverját a domainben. Az h. el volt képes indulni az OS, meg elindult a directory service is, az még nem garancia rá h. minden szipi-szuperül vissza lett állítva, az ilyen error log-ok meg jó sok zajt generálnak, h. az esetleges valódi hibákat ki lehessen szúrni.

Igazi AD restore az kb. ugyanakkora duplikált tesztkörnyezetet jelentene, mint amekkora a valódi megfelelője.

A mi AD környezetünket felépítettem upgrade előtt egy 16GB RAM-ot, 500GB merevlemezt tartalmazó laptopon futó Hyper-V környezetbe. Nem kell ahhoz sok erőforrás. Egyébként is, bőven elég, ha egy DC-t vissza tudsz állítani virtuális gép szinten, azt úgyis fejbe kell baszni egy system state mentéssel, hogy konzisztens legyen. Ha egy működő van, akkor amellé csukott szemmel 20 perc alatt lehet telepíteni továbbiakat és ebben már benne van NTDSUTIL/ADSIEdit buzulás is. Nem látom ezt annyira kritikusnak.

Én DC-t amúgy is csak Windows Backup-pal vagyok hajlandó menteni, mert csak abban bízok, hogy az úgy menti le, ahogy az MS megálmodta.

trey @ gépház

Anno (~20 éve) a CERN-ben is ez volt a policy, 100 naponta időzítve újraindították a szervereiket, ellenőrizendő hogy képesek-e még bootolni.  Ezek nagy része mondjuk egyszerű (nem brand) hardver volt és számolós cluster tagjainál nem okozott gondott egy-egy node időközönkénti kiesése.

Ha ma érdekel, hogy egy konkrét géped működik-e, akkor valamit rosszul csinálsz, a vas nem számít, csak a rajta futó szolgáltatás.

Viszont van ma is restartolás, a chaos monkey, ami random dolgokat újraindít random időben. A szolgáltatások tesztelése miatt van értelme a dolognak.

Chaosmonkey-t a hazai kkv színvonalnál láttál valahol megvalósulni? Úgy értem akár amit eladnak a piacra, akár a házon belüli cuccaikra. A chaosmonkey leginkább a netflix méretű drabáloknál volt szükséges. Noha persze értem én hogy az 1 fős e.v. Józsi is azt szeretné, ha az 1 szerveres (az is a garázsban) ügyvitele ugyanúgy 110% uptime-al menjen, mint a netflixnek a globális CDN-je, csak Józsi nem fog erre még 100 szervert, redundáns datacentert, redundáns optikát a WAN-hoz külön nyomvonalon, 3 áramszolgáltatótól független betápot, dízelgenerátort az udavarra mind mind beszerezni.

Chaosmonkey-t a hazai kkv színvonalnál láttál valahol megvalósulni? Úgy értem akár amit eladnak a piacra, akár a házon belüli cuccaikra.

Én igen, szoktam finoman erőltetni, hogy akkor stabil egy rendszer, ha nem üzemszerű állapotban is stabil. Ahogy azt is szoktam finoman erőltetni, hogy nem éjjel vagy hétvégén élesítünk, hanem nap közben, ha pedig ebből (komoly) leállás van, akkor először azt kell megszüntetni, hogy komoly leállás legyen.

Tulajdonképpen van rá kereslet, a fő probléma az, hogy előtte általában edukálni kell a céget, tehát nem fognak beesni azzal, hogy kell nekik ilyen. Igen, van működő példa, nyilván nem az egy fős cégeknél (leszámítva mondjuk engem), hanem nagyobb cégeknél. A hazai mamut cégeknél tipikusan nem igény, de vannak már bőven olyan nagy cégek, ahol ilyen szemléletben üzemeltetnek.

Ha nem egy helyen dolgozva éled le az életed, akkor azért találni jó helyeket. :)

Ha nem egy helyen dolgozva éled le az életed, akkor azért találni jó helyeket. :)

Ezt nekem írtad? :) Megfordultam a magyar tulajdonosú kkv-mentalitással működő (de évi árbevétel alapján 10+ Mrd Ft-os) kis-közepes cégtől kezdve több nagy nemzetközi multinál is idehaza. Mindenhol kibaszott kupleráj van. Külföldre dolgoztam be mindegyiknél, szóval nem a hazai viszonyaikat láttam, nemzetközi a kupleráj.

Bár ahhoz képest ami a vodafonnál van, kevés elbaszottabb munkahely lehet idehaza.

ha az 1 szerveres (az is a garázsban) ügyvitele ugyanúgy 110% uptime-al menjen, mint a netflixnek a globális CDN-je, csak Józsi nem fog erre még 100 szervert, redundáns datacentert, redundáns optikát a WAN-hoz külön nyomvonalon, 3 áramszolgáltatótól független betápot, dízelgenerátort az udavarra mind mind beszerezni.

Erre a bácsinak az a megoldása, hogy bérel egy virtuális szervert egy olyan cégtől, aki ezt már kiépítette. 

trey @ gépház

lehet rosszul teszem, de én ebben a tekintetben oldschool vagyok, mindig leállítom. 

Mondjuk lehet amiatt is, mert ha nem ezt teszem a céges laptopom 1-2 nap alatt csutkára merül hybrid sleepben, amit alig tudok kiírtani belőle.

Azért a hibrid sleep-ért a faszát le kéne vágni az intel műszaki igazgatójanak, a mikroszoft-ból vmi random műszaki vezetőnek, és az összes laptop gyártónál a műszaki vezetőnek aki utána támogatja a cuccukban, miközben az oldschool sleep state-t meg kiírtották mellőle, mert parhuzamosan "nem lehetett" otthagyni azt a kibaszott 30 éve jól működő funkciót.

olyan gyorsan indul, hogy nem is szoktam a hibernálással foglalkozni.

rányomok a bekapcsológombra, mire leülök a székbe és odafordulok az asztalhoz, már kéri is a jelszót

rányomok a bekapcsológombra, mire leülök a székbe és odafordulok az asztalhoz, már kéri is a jelszót

És utána már csak órák* kérdése visszarendezni az összes alkalmazást abba az állapotba, ahogy az előző munkavégzéskor otthagytam.  🤷‍♂️

(* aspiesoknak: szándékosan eltúlzó, csak hogy érzékeltesse a PITA-t)

trey @ gépház

Kicsit bonyolultabb ez a kérdés:

  • visszatudja-e maradéktalanul tölteni
  • az egyes weboldalak szövegbeviteli mezőjébe a megkezdett szöveget vissza tudja-e tölteni
  • a webes alkalmazások a böngésző bezárása után visszaengednek-e vagy sem, vagy újra kell loginolni

és még hosszasan sorolhatnám.

trey @ gépház

A cégnél reggel bekapcsolom a gépet, délután meg ki. Az otthonit sokszor be sem kapcsolom napokig.

Most éppen 7 nap, de tegnap frissült a kernel, szóval ma lehet nyomok egy újraindítást.

A saját (laptop) minden vasárnap hajnalban időzítve újraindul, a céges (PC) pedig szombat hajnalban. Hátránya nincs, mármint azon kívül, hogy nem tudom az uptime-ot nézegetve fényezni a bohócot.

hálistennek az outlook-ot megcsinálták vagy 1,5 éve az intézetis idióták, hogy végre elmenti melyik levelek voltak megnyitva. Így nem kell azt a 20-30 levelet minden alkalommal megnyitni emlékezetből, amikkel éppen dolgozok munkanap elején, csak mert a kibaszott win10-et az IT újraindíttatta figyelmeztetés nélkül a munkaidő után valamikor az éccaka folyamán.

A megnyitott átok ekszelek tucatja meg persze mind ott figyelnek rekóveriben az 1. excel.exe indításnál.

A laptopom, ha zsinóron van, akkor sleep-be megy, ha viszem bárhova, akkor hibernálom és általában 1-2 hetente jön olyan frissítés, ami miatt újraindítom. Nem feltétlen kellene, de egyszerűbb és gyorsabb is az egész kócerájt újraindítani, mint azzal törődni, hogy mit indítsak újra, hogy mindenképp a frissített szolgáltatás fusson.

Én már többször szoptam olyat, hogy valami program baszakodott, mert valami olyan lib-et használt, ami frissült, gondolom, amit beolvasott már az a régi volt, amit meg később dinamikusan behúzott, az már az új... és a restart megoldotta... jobb a békesség, kap mindig újraindítást.

Most épp 8 nap. W11, mikor jön vmi frissítés, és kér restartot, amúgy meg hibernálva van. Már pár éve nem linux fut rajta, elegem volt a folyamatos berhelésből.

Ezen a napi szinten használt laptopon Windows fut. Fogalmam sincs, hogy lehet megnézni az uptime-ot. Saccra pár nap és 2 hét között van valahol.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ez azért elég nagy baj :D 

Nem tudom, baj-e. A Windows sosem érdekelt annyira, hogy beleássam magam,  kb. olyan szintű felhasználó vagyok, mint mondjuk az édesanyám.

+ Windows alatt sosem foglalkoztatott, hogy mennyi ideje mehet a gép.

Hmm, meglepett, 14 napja és 1 órája megy ezek szerint. Kevesebbre tippeltem.

Köszi a segítséget

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Mi értelme kikapcsolni a gépet? Ki miért szokta? Én semmi előnyét nem látom. A telefont sem szokás (már) nap végén kikapcsolni.

Nálam 10 percre van beállítva a suspend. Ha ennyi ideig nem vagyok ott, akkor már biztosan nyugodtan alhat, de sokszor automatikusan rányomok a kikapcsoló gombra, amikor felkelek a gép elől. Gombnyomásra pontosan 2 másodperc alatt ébred (deep sleepet használok, s2-ben gyorsabb lenne, de fölöslegesen sokat fogyaszt). Újraindítani nagy ritkán szoktam, a frissítések miatt, de egyébként be van kapcsolva a Livepatch. Kikapcsolni akkor, amikor hardverhez kell nyúlni (most pont 10 napja upgradeltem SSD-t így az uptime-om pillanatnyilag csekély).

Ennek a használati módnak egyelőre nem tapasztaltam hátrányát. A használati szokásaimban annyi változás volt legfeljebb, hogy az ún. Asztalt sosem látom, emiatt ki is kapcsoltam az asztali ikonok megjelenítését. Az áramfogyasztásom pedig biztos alacsonyabb, mint a mindig kikapcsolós módnál.

Soha nincs olyan taszkod, ami -főleg rajtad kívülálló dolgok miatt- nem azon a napon fejeződik be amelyik napon kaptad, hanem hetek hónapokig húzódik, és a státusz update-je miatt rendszeresen elő kell szedned?

Vagy sose kapsz annyi szart a nyakadba egyszerre, amit fizikailag képtelenség nap végééig befejezned?

Vagy váratlanul betámad a főnök, főnök főnöke valami faszsággal, hogy mindent dobjál el, most ez a fontos, addig amivel eddig foglalkoztál az várhat?

Vagy még millió más példa, ami borítja az ember szépen megtervezett napi kényelmes rutinját.

En nem szeretek kellemetlen meglepetesekre ebredni reggeli munkakezdeskor ezert a munkaido vegen szepen akkuratusan elmentem az aktualis statuszt. Az, hogy egy task nem complete nem jelenti azt, hogy masnap reggel Pont azzal fogok foglalkozni siman elkepzelheto, hogy csak 2 nap mulva veszem ujra elo.

A legtöbb IDE automatikusan ment, és kikapcsolás után másnap ugyanazt a sessiont tölti be, legalábbis alapértelmezett beállítások esetén. Persze lehet, hogy te nem IDE-t használsz, hanem valami egész mást. Egyébként nem tudom, hogy másnap mitől ébrednél kellemetlen meglepetésre, éjjel le szokott merülni a laptopod? Más meglepetést nem nagyon tudok elképzelni. Betörő, háztűz, földönkívüliek, sorosgyörgy ellen pedig a mentés és kikapcsolás sem véd.

Mi értelme kikapcsolni a gépet? Ki miért szokta? Én semmi előnyét nem látom. A telefont sem szokás (már) nap végén kikapcsolni.

Időnként Linuxot bootolok ezen a laptopon. Olyankor persze a windows újraindul utána.

Néha a Windows összeszarja magát, és elkezd hülyeségeket csinálni. Pl. összekeveri a skálázást, és a laptop saját képernyőjét apró némelyik ablak (normálisan 225%-ra kellene nagyítania), más ablakok meg jók, vagy valamelyik programot nem lehet mondjuk bezárni vagy valami nem indul el, ilyesmi. Ezeket a windows újraindítása meg szokta oldani.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

<1 nap. Minden nap végén kikapcsolom, plusz nap közben általában egyszer újra is indítom, hogy az update-ek (Arch-hoz van egy csomó, főleg, hogy a Testing tárolókat használom) életbe lépjenek, tipikusan kernel, de néha más is, systemd, glibc, mesa, stb.. Nem okoz gondot az újraindulás, SSD-ről indul, minimál rendszer, 3-4 mp + némi UEFI screen előtte a bootidő, meg két jelszó beveretése (titkosítás + user jelszó bejelentkezésnél), nem nagy kényelmetlenség. Akár még WM-ben is használhatnék session managementet, de nem kell az se, tiling WM, nagyon gyorsan, gyorsbillentyűkkel elindítom, aminek futni kell, az egész olyan gyorsan megvan, hogy másnál esetleg a gép nem jön vissza gyorsabban sleepből, hibernációból. Hibernálni nem hibernálok, nincs is swap hozzá, nem is kellett még semmihez.

A hosszú uptime régen erény volt, mikor évekig alig frissültek a szoftverek, nem volt minden netre kötve, nem volt ennyi biztonsági rés nyilvántartva. Ma már nem az, ha én is arra mennék, lehetne akár 1+ éves uptime-om is, csak épp semmire nem lenne jó, cirkuszi mutatványozáson kívül. Még szerveren sem annyira erőltetném ma már.

Ez a hosszú újra nem telepítési idő, hosszú uptime-ra gyúrás a régi időkből visszarekedt ideál, sokan nem tudják elengedni. Azt hiszik, hogy ez még ma is érdem, közben meg felesleges mutatvány, főleg desktopon. Az is értem, hogy valakinél van live kernel update, de én azzal sem rizikóznék, mert azzal, hogy a kernel nem full új bootból indul, azzal megnő az esélye, hogy valami nem megfelelően töltődött újra, bugot okozhat. Nem biztosan okoz, kihangsúlyozom, de felesleges rizikózás 0 nyereségért cserébe. Egy reboot sok bugot amúgy is rendbe tehet, segíthet elkerülni, nem csak kernelnél, hanem akármilyen futó szoftvernél, hogy tiszta lappal indulnak, meg így pl. fsck is lefut néha, stb., ártani nem árt. Amiatt még senkit nem vitt el a mentő, SSD-kkel meg ma már az a nagyon kevés másodperc a kórosan türelmetleneknek is kibírható.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Teljesen felesleges a MacBookot kikapcsolgatni. Ha mar nem hasznalom, lehajtom a tetejet aztan elmegy aludni. Amikor hasznalni akarom, felnyitom.

Jelenleg 40 nap az uptime, szerintem a Mac OS Ventura megjeleneseig ez fog is noni naponta 1-gyel :D

Többféle oprendszer miatt jellemzően fél naponta restart a váltáshoz. 2x alvás út közben. Ahol egy félét használok ott legfeljebb alvás és hetek-hónapok is eltelhetnek.

nem szoktam kikapcsolni, csak lehajtani. ha kijön az macOS, akkor szoktam újraindítani, vagy extrém esetben

4 és fél éve csak vim-et használok. elsősorban azért, mert még nem jöttem rá, hogy kell kilépni belőle.

Most éppen 17 napot ír, de nem szoktam különösebben odafigyelni rá. Magától suspendel fél óra után, ha végzek a dolgommal otthagyom, ha kell rácsapok a billentyűre és felkel. Ha kéri a restartot akkor nap végén nem csak otthagyom hanem kikapcsolom és másnap frissen butul.

Német kolléga: "Reboot tut gut!" :D 

The worst or stupidest ideas are always the most popular.

Egyszer egy illető a családjával New Yorkba repült volna vasárnap este. Jó ötletnek tűnt az ilyen megelőző csapás, egészen addig, amíg a cégajtóban nem búcsúzott szomorúan a családjától:

- Amint tudok, repülök utánatok! Ezt nem hagyhatom így itt, hétfőn hogy indulnak a kiszállítások?!

(igaz történet alapján)

trey @ gépház

Az is kapitális istenbarma, aki a szabadsága indulása előtt 1 héttel még hozzányúl bármilyen kritikus rendszerhez. Nemhogy előző nap!

Rutin-migrálásokat sem csinálnak sok helyen pénteken délután, mert nem lesz utána senki, aki szombat reggeltől vasárnap estig ott bassza majd el a hétvégéjét a gép elött a gebasz miatt.

Minden rizikósabb dolgot nem munkaidőben csinálok, hanem inkább péntek este. A hétvégém lehet elbaszódik, de az üzlet nem áll meg.
Nem emlékszem olyanra, hogy ezek az 5 perces munkák --amelyekre előzőleg sokkal több  időt rászántam/felkészültem-- , bármikor is 6 óránál tovább tartottak volna. :)

Rutin-project migrálásokról van szó. Ügyfél telephelyein megyünk végig, előre lefixált ütemterv szerint, és migráljuk át a felhasználókat egyik régi rendszerből a másik (új)-ba. Pénteken azért nincs migrálás, mert kibaszott sok embert kell bevonni 1-1 migrálásba. Nagy multi, sok ember kell jelen legyen mert mindenkinek csak kis szelethez van rálátása hozzáférése és jogosultsága, sok a külsős alvállakozó is, illetve a naccságos telekom szolgáltató emberei is csak hétköznap mumkaidőben elérhetőek. Ez nem a te féle kkv-d ahol te vagy a 1-man-show.

Ha vmi péntek délután/este szarik be migrálás során, nincs rá se ember se büdzsé betervezve h. ez a rengeteg ember mind dolgozzon hétvégén is, a telco szolgáltató emberei meg főleg nem.

Minden rizikósabb dolgot nem munkaidőben csinálok, hanem inkább péntek este. A hétvégém lehet elbaszódik, de az üzlet nem áll meg.

Ezzel nekem nincs is bajom, de melyik hétvégén?

A nyaralás előtt 1 nappal hétvégén, a nyaralás előtt 8 nappal hétvégén, vagy a nyaralás utáni hétvégén?

_Szerintem_ a legjobb a nyaralás után, aztán a 8 nap, és a leginkább kerülendő az 1 nap.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

~12 éve volt 1 jó kis projectem cipruson, az ügyfél helyi leányánál. Péntek reggel migráltunk volna ocs-ről lync-re, hétvégét is beletervezve. Csütörtökön délelőtt már helyszínen voltam, készítettem fel a terepet. Erre csütörtök délután kevéssel munkaidő vége előtt beütött valami gebasz. Globálisan kezdtek elcrashelni a szerverek, és a helyi leány hálózatán is megjelent a hiba (valami active directory change hülyítette meg az ocs szervereket). Na, az lett a mondás, hogy akkor kezdjük el a migrálást azonnal, mielőtt teljesen beszarik a telefoniájuk. Így csütörtök délutántól péntek hajnali 3-4ig dolgoztam tovább. Végül sikerült megcsinálni végig. Gyors tesztelés, és olyan 6körül visszamentem aludni egy cseppet, mikor már keresztbe álltak a szemeim a fáradtságtól.

Azóta volt még 1-2 ilyen istenverte havária, amikor délutántól másnap hajnalig ment a reszelés, hogy reggel 8-ra működőképes rendszerre jöjjenek be a userek. Azóta köszönöm szépen, üzemeltessen ilyeneket akinek 3 anyja van.

Szép kihívás volt, én is büszke voltam magamra hogy így összehoztam egymagam (amúgy is solo harcos voltam ezen a kiküldetésen). Az IT igazgató is nagyon elégedett volt, hogy péntek reggelre észhez tért a rendszer nem vettek észre belőle a userek semmit. De minden napra nem hiányoznak ezek szerintem a világon senkinek.

Ezt úgy hívják, hogy rejtett üzemeltetési kockázat, azért vannak Chaos Monkey, Toxiproxy és egyéb eszközök meg filozófiák, hogy kihozzák ezeket a problémákat munkaidőben, illetve munkaidő elején, amikor mindenki kipihent, friss és dolgozni vágyik, képes gondolkodni és jó döntéseket hozni.

Ha valamit a cég csak munkaidőn kívül mer csinálni, mert "... jajj, mi lesz belőle, ha ...", akkor ott hatalmas méretű szargalacsin van besöpörve a szőnyeg alá. Munkaidőben, nagy terhelés alatt kell problémákat okozni a rendszerbe, ki kell bírnia. Ha nem bírja ki, akkor csak a véletlennek köszönhető, hogy működik.

Evek ota ugy megy win-linux-mac vonalon hogy munka vegen (16h-18.30h) mindent bezarok, dockert is lelovom, majd standby vagy sleep. 

0 nap az uptime. Sőt igazából már napok óta be se kapcsoltam se a fő se a mellék kalkulátor gépeimet.

Ja, épp ezt akarom én is írni, hogy utoljára nálam hosszabb uptime-ok, ilyen pár hetesek, akkor voltak, amikor még 8 éve aktívan torrenteztem, és direkt a seedelési számokra meg helyezésre/pontokra gyúrtam torrentoldalakon, de ez már egyfajta szerverszerű felhasználás volt, csak desktop gépen, nem külön dedikált szerven. Akkor azért módjával indítgattam újra, mert rontotta a helyezést, ha nem sokáig futott egy huzamban a seed. Ma már előfizetek rá, ha zárt torrent kell, meg ott vannak a streamszolgáltatók is akár, így nem járatom a gépet hosszú időkre, kikapcsolom éjszakára. Az is igaz, hogy jóval kevesebbet torrentezek amúgy is.

Az is igaz, hogy akkoriban még Windowst használtam, majd Mint KDE-t, majd Kubuntut, és ezekre nem jött ki túl gyakran olyan frissítés, ami újraindítást igényelt volna. Ma már Archon más a helyzet.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

ezekre nem jött ki túl gyakran olyan frissítés, ami újraindítást igényelt volna. Ma már Archon más a helyzet.

Arch linuxot gyakran kell újraindítani?

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Kelleni nem kell, de érdemes. Mivel nagyon gyakran frissül valami rendszerkomponens, kernel, systemd, vagy hasonló (főleg, hogy én Testing tárolókat használok még a tetejében). Persze lehet csinálni azt is, hogy ilyenkor az ember nem indítja újra, de akkor minek használ friss verziós disztrót, ha egyszer a friss verziós frissítések soha nem lépnek életbe újraindítási lustaság miatt? Plusz bugokat is szülhet, ha már a sokadik verzióra frissül úgy, hogy még egy nagyon régi verzió fut. Mondom, nem értem ma már ezt a reboot-tól viszolygást. Tényleg modern, SSD-s rendszereken alig néhány másodperc, nehogy már ezt be bírja ki valaki. Sokan sírnak, hogy jajj, akkor a programokat is vissza kell nyitni, nem kell, a legtöbb nagy DE-ben van session kezelés, kis WM-ekbe is bele lehet tákolni scriptekkel, plusz a nagyobb workstation/editor szoftverekben is van külön saját session-kezelés, így nem kell mindent egyenként visszanyitogatni, ahogy volt. Én nem nyitogatom ezeket se újra, mert egyrészt tuti minden reboot után úgyis mást akarok csinálni a gépen, és nem akarom az előző munkamenetből futtatott sallangokat viszontlátni, másrészt meg gyorsbillentyűvel gyorsan végig tudom zongorázni, hogy elinduljanak a nekem szükséges programok, már izommemória, nem kell menüben, dokkban ikonokra célozgatni, plusz a szoftverek is olyanok a gépen, hogy 99%-ben ilyen terminálos CLI/TUI szoftverek, azonnal indulnak, azonnal vágódnak a képernyőre, semmi betöltési idő, lag, splash screen, egyéb baromság. Csomagokból is csak natívat használok, semmi Snap, Flatpak, meg hasonló barmolás, ami lassítana. Jó, van kivétel, pl. a Steam, mert az lassan indul, aztán végig kell várni, mire bejelentkezik az online accoutban, meg sokszor frissít is még induláskor, így az nem valami villám, de ilyet úgyis ritkán használok.

Mint írtam az egyik fentebbi szálban, ez a reboot elkerülése régről ragad szokás. Mikor még lassú, kávédaráló HDD-k voltak a gépekben, kevés saját cache-sel súlyosbítva, meg akkoriban főleg Windowst használtunk kevés RAM-mal, na azt tényleg kínlódás volt kivárni, mire a rendszert felrotyogta a szerencsétlen merevlemez, közben máris swap-elt a rendszer, plusz előjött, hogy az NTFS egy nagyon szutyok, gyorsan töredező fájlrendszer. Így tényleg egy nagyobb céges, vagy bloat fejlesztői telepítésnél néha az ember percekig várt, lefőtt egy kávé, mire kapott egy használható rendszert, főleg ha ilyen hálózati meghajtók felcsatolására, meg nagyobb IDE-k vagy szoftverek betöltésére is várni kellett, meg a vírusirtó is ellenőrzött és a win update is megindult a háttérben. Akkor tényleg érteni lehetett, hogy ezt sokan elkerülték, ha nem volt muszáj végigvárni. Ma már más a helyzet, nem csak az SSD-k miatt, hanem a sok giga RAM miatt nem swapelget a rendszer se, procik is gyorsabbak, plusz Linuxnál még ott van az, hogy az egyébként is gyorsabban tölt azonos hardveren, mivel jobbak a fájlrendszerei, nem töredeznek, gyorsabbak főleg sok kis fájlnál, meg a kernel diskcache-elése is jobb, meg nem fut a háttérben vírusirtó meg egy csomó felesleges szutyok, ami tovább lassítana. Így csak az egész rendszer pattogósabb eleve azonos hardveren is, én már csak ezért se mennék vissza soha Windowsra, nem érdekel, hogy milyen Win only szoftver csak azon fut.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Mivel nagyon gyakran frissül valami rendszerkomponens, kernel, systemd, vagy hasonló (főleg, hogy én Testing tárolókat használok még a tetejében). Persze lehet csinálni azt is, hogy ilyenkor az ember nem indítja újra, de akkor minek használ friss verziós disztrót, ha egyszer a friss verziós frissítések soha nem lépnek életbe újraindítási lustaság miatt?

Mondjuk frissített programok esetén bezárod, újraindítod, és az új verzió megy.

Tudom, hogy kernelt lehet futó rendszer alatt is cserélni (én nem szoktam, kernel csere után én is újraindítok).

Azt viszont nem tudom, hogy újraindítás nélkül lehet-e pl. systemd-t frissíteni (és hogy van-e más olyan program, amihez esetleg tényleg kell az újraindítás)

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.