Free bsd derivatívák és virtual box majd valós vas

FreeBSD-all

Már próbáltam régebben a ghost bsd-t és az ilyen desktoposított free bsd változatokat. lgazából nem vagyok informatikus csak mezei user de ezeket el tudtam kezelni. 

Azóta új pc-m lett és most van benne 2 részegység aminek szerintem nincs vagy nem találtam bsd-s drivert. Ez a Steinberg ur-22 hangkártya és Tenda W322E wifi kártya.

Ámde ha virtual box-ban feltelepítettem a ghost bsd-t és hellosystem legfrissebbet ott volt internet is és hang is!

Csak akkor akarom feltelepíteni a vasra is ha megy ez a 2!

A kérdésem az, hogy virtualbox-ban miért működtek? Működnek attól függetlenül, hogy nincs rá hivatalosan driver

vagy nem fognak?

( Zahy v | 2022. 01. 22., szo – 12:30 )

VBox-ban azért működnek, mert nem a valódi hangkárya és wifi az, amit megkaptál a VM-ben. E helyett a host OS (Win? Lin? akármi) kezelte ezeket a vasakat, és adott egy sokkal kevésbé szofisztikált virtuális hangkártyát, és egy virtuális Ethernet kártyát a *BSD-nek.

Szóval nem, ha nincs natív driver, akkor ne, vagy csak trükkös módon fognak működni. Pl. FreeBSD (vagy - gondolom - valami rá épülő leszármazott) alatt, ha van linuxos drivere a wifidnek, akkor javaslom PGJ net/wifibox nevű csomagját, amivel már lehet használni a wifidet, ha van linuxs drivere (de ekkor se natívan a FreeBSD kezeli). A hangkártyával kapcsolatban meg elképzelhető, hogy valami kompatibilis módban (esetleg nem a kártya teljes tudását nyújtó módon) tudod használni.

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

( Szcsaba101 | 2022. 01. 22., szo – 13:29 )

Köszi a válaszokat!

lgen 3 desktop free bsd-t ismerek. A ghost, a nomad és a hellosystem. Lehet, h feltelepítem mindet mert rászánom az időt csak gondoltam előtte titeket kérdezlek.

Linuxot már próbáltam (Ubuntu) azon működött minden, a wifi is és a hangkártya is! Ezért most gondoltam, h jöhet a (desktop) bsd kipróbálásra! 

( end | 2022. 01. 22., szo – 13:41 )

Szerkesztve: 2022. 01. 22., szo – 13:43

A BSD-k natív hangkártya kezelése általában a FreeBSD meghajtói és hardver-kompatibilitási listái szerint működnek. De a VGA ügyek is ezek szerint. Itt a hardvert kell a választott oprendszerhez igazítani. Nem fordítva. Mi az indoka, hogy ebben az irányban kísérletezel? (Mert nem egy általános desktop felhasználásra fejlesztett rendszer. - Még akkor sem, ha desktop BSD-nek akarják nevezni.)

lgazából csak a kíváncsiság hajtott, de tudom, hogy a hardvert kell a választott oprendszerhez igazítani. Használok egynéhány fizetős szoftvert ezért úgysem tudom leváltan teljesen a wint. A 2 pc-m közül csak azon tudtam amelyiket csak webböngészésre + netezésre használok de akkor ezek szerint ott is csak linuxra. :O

Akkor nem érdekes talán majd 5 év múlva desktoposabb lesz vmelyik bsd?!

Köszi azért még egyszer!

Épp nemrég itt a HUPon már előkerült ez a téma. Ha a hw megy pl freeBSD alatt, egy általános "webböngészésre + netezésre" desktopot simán össze lehet pattintani, de! Akadnak korlátok. Nincs pl natív rendes chrome/chromium, nincs firefox, csak linux binárisból, linux bináris kompatibilitási módban (ráadásul az is csak 32 bites). Van 1-2 natív böngésző szerényebb tudással, nem nyúztam mostanában, lehet hogy már elég a tudásuk de ebben pl nem vagyok biztos (falkont használok linuxon, az egész jó, de pl a gmail nem megy alatta, ilyen meglepetések érhetnek).

Az elterjedt WM/DE-k megvannak, elég jól hozzá is vannak idomítva a bsd-s sajátosságokhoz, ezzel nem lesz gond. Ha van időd szórakozni vele, mindenképp jó móka, mert az alaprendszer nagyon frankó, jól összerakott. De azért kell masszírozni mire minden úgy megy ahogy kell. Viszont pl freeBSD esetében patent a dokumentáció, csak idő kérdése alkalmazni :) . Cserébe rengeteget lehet belőle tanulni.

Most megnézten a WebRTC-t BBB (BigBlueButton) szerveren, a FreeBSD saját csomagkezelőjével a natív FF megakad ott, hogy kéne a hangalrendszert kalibrálni, és a megfelelő ablak már nem jelenik meg. A Chromiummal. megy a dolog.

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Nem hivatalosan támogatott egyiknek sem a FreeBSD (fixme), van hozzájuk egy rakat patch és maguknak fordítják. Javarészt hozzáadja a bsd-t az ifdef Linux sorokhoz, de van sok érdemi patch is. Vannak lépések a patchek beolvasztására, de nincs nagy fókusz rajta az upstream részéről. Ez is fixme, régebben nézelődtem ez ügyben. 

( Raynes | 2022. 01. 22., szo – 17:30 )

Szerkesztve: 2022. 01. 22., szo – 17:48

Ha mezei desktop user vagy, és desktop unixlike rendszert keresel, BSD-k által nem támogatott hardverrel, akkor maradj a Linuxnál. Egy Linux disztró csak abban különbözik egy akármilyen BSD-től, hogy a kernel, és néhány alap parancs forrása más. Linuxnál Linux kernel és GNU parancsok, BSD-nél BSD kernel és BSD parancsok (ezek nagy része megegyezik vagy erősen kompatibilis a GNU-sokkal). A többit tudod úgy telepíteni, shell, terminál, WM, DE, alkalmazások, hogy nem fogsz különbséget érezni, hacsak nem mész túl mélyen az adott BSD motorházteteje alá. A Linux meg nagyságrendekkel több hardvert támogat, sebességre jobban ki van optimalizálva, mint akármelyik BSD.

Ennek ellenére kíváncsiságból nézegetheted a BSD-ket, de akkor abból meg a nem forkokat ajánlom, tehát ilyen Ghost, meg Midnight, helloakármi felejtős. Helyette csakis FreeBSD (ez desktopra jobb), OpenBSD, NetBSD (ez utóbbi inkább főleg nagyon gyenge vagy retró gépre ajánlott), és ajánlott, hogy inkább valami Intel GPU, Intel Wi-Fi/Ethernet, egyébként is lehetőleg inteles (CPU + chipset) laptopon futtast (pl. ThinkPad), azoknak elég jó a támogatása bármelyik BSD-n, nem érnek keserű meglepetések.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Egy Linux disztró csak abban különbözik egy akármilyen BSD-től, hogy a kernel, és néhány alap parancs forrása más.

Ouch... Azért ezen felül is van jópár különbség. Csomagkezelés. Alrendszerek. (Pl. hang, boot, network, stb.) Interface-ek. License. Integritás. A mögöttes filozófia. Stb.

de akkor abból meg a nem forkokat ajánlom, tehát ilyen Ghost, meg Midnight, helloakármi felejtős.

Megindokolni elfelejtetted, hogy miért.

Oldschool Computer - http://oscomp.hu

Ebben igazad van, de a csomagkezelést leszámítva ezek egy átlag desktop usernek irrelevánsak, nem érzi benne a pluszt. Ezzel nem azt mondom, hogy nincs benne plusz, csak hogy átlagosabb desktopnál nem érzed, főleg, aki csak ilyen GUI only user, és nem érdekli, hogy mi van a motorháztető alatt. BSD inkább azoknak való, akik ilyen server, vagy minimál desktop (sovány WM, csak terminál only alaklamazások a böngészőn kívül) megoldást keresnek, és el akarják kerülni a modern linuxok által behozott bloatot, akkor jönnek be azok az előnyök, amiket írtál.

A forkok meg forkok, ugyanaz, mint az alap rendszer, csak szutykok vannak hozzácsomagolva, feleslegesek. Ennek ellenére aki annyira kíváncsi, próbálja ki a Ghostot, Midnightot, a helloakármit viszont továbbra sem ajánlom, mert teljes baromság, a mögötte lévő, Mac-majmolós, egy useres, jelszó nélküli, stb. hülyeséges vonulataival együtt.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Hát azért pl. a service management sem mindegy, hogy hogy működik, vagy, hogy milyen hang alrendszer van, támogatja-e egyáltalán azt a kiszemelt program, stb. Az megvan, hogy a macOS is BSD? Szóval BSD-t kicsit többen használnak desktopnak, mint Linuxot. És pont a helloSystem ezt próbálja meg koppintani.

A helloSystem az nem fork, hanem disztró. FreeBSD disztró. AFAIK. Az viszont, hogy a forkokhoz csak szutykok vannak hozzácsomagolva, az azért elég érdekes megközeltés, tekintve, hogy a FreeBSD és a NetBSD is 4.3BSD fork, az OpenBSD meg NetBSD fork és ennek ellenére ezeket meg javaslod.

Oldschool Computer - http://oscomp.hu

Igen, ezt félreérthetően írtam. Amit én forknak hívok, azt jobb lenne BSD disztrónak nevezni, de ettől meg vonakodni szoktam, mert csak simán disztróvá egyszerűsüdne, azon meg mindenki Linuxot értene. Az alrendszerek megint akkor számítanak, ha a motorháztető alá nézel. Ha csak GUI-t használ a user, akkor azok elfedik a beállítási-működési különbségeket. Épp ezért írtam, hogy ha csak egy mainstream asztali környezetben kattintgatsz, akkor majdnem holt mindegy, hogy min fut, BSD kernel, Linux kernel, BSD vagy GNU userland, milyen hangrendszer, stb.. Én ezért sem szeretem egyébként a mianstream GUI-kat, mert annyira le vannak butítva ilyen informatikai idióta, konzumer szintre, annyira elfedik a működést, hogy az ember a GUI-t használja, nem az gépet és az OS-t. Sőt, ezért szoktam a legtöbb mainstream Linux disztrót is bírálni, ugyanaz mindegyik, systemd, gen/full kernel, GRUB, bash, GNU coreutils, Xorg, Gnome, Gtk felállás, és ugyan van ezek között is épp úgy különbség (csomagkezelés, tárolók, csomagok, frissítési mechanizmus), de ebből az átlag user nem vesz észre sokat, ezért leginkább csak default beállításokban és témázásban, brandingben próbálják ezeket megkülönböztetni. Ráadásul 90+%-ban Ubuntun szoktak alapulni.

A kernel is csak annyiban számít az átlag usernek, hogy: mennyi idő alatt bootol, milyen drivereket támogat, és milyen alkalmazásokat futtat.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Nem, az alrendszerek nem csak akkor számítanak, ha a motorban turkálsz. A szolgáltatások kezelése is egy alrendszer és azzal mindenképpen lesz dolgod és azért mennyivel jobb, hogy nem a systemd-vel kell nyüglődni, nem? Mondtam a hangrendszert is példának: ha egy program ALSA-only, nem fogod futtatni BSD-n, szóval ilyen szempontból azzal is van dolgod, meg bármelyikkel, ha a kiszemelt program nem támogatja; próbálj meg lefordítani egy epoll()-only programot BSD-re.

Oldschool Computer - http://oscomp.hu

Óvatosabban a kinyilatkoztatásokkal.

$  pkg search ^alsa
alsa-lib-1.2.2_1               ALSA compatibility library
alsa-plugins-1.2.2_4           ALSA compatibility library plugins
alsa-seq-server-1.0.0          ALSA MIDI sequencer server
alsa-sndio-0.2_1               ALSA PCM sndio plugin
alsa-utils-1.2.2_2             ALSA compatibility utilities
$ uname -a
FreeBSD XXX 13.0-RELEASE-p6 FreeBSD 13.0-RELEASE-p6 #0: Mon Jan 10 06:28:50 UTC 2022     root@amd64-builder.daemonology.net:/usr/obj/usr/src/amd64.amd64/sys/GENERIC  amd64

Szóval de, tudunk ALSA-only programot futtatni.

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Gondolom úgy érti, hogy natívan, default nem. Ja, fel kell rakni a Linux és ALSA kompatibilitási réteget, akkor lehet futtatni, de annak meg mi értelme van. Ha valakinek Linux only szoftver kell, használjon Linuxot. Épp az lenne a BSD előnye, hogy nem Linux, nincsenek rajta a szokásos linuxos dolgok, systemd, pulseaudio/pipewire, stb..

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Viszont ha valakinek a BSD szolgáltatások és szoftverek használata mellett kellhet még néhány Linux-os szoftver is, na annak való a FreeBSD-ben levő ,,Linux bináris kompatibilis mód''.

Bővebben erről a témáról:

https://docs.freebsd.org/en/books/handbook/linuxemu/

"Share what you know. Learn what you don't."

Igen, ugyanez a helyzet a Wine-nal is. Alapvetően nem ajánlom, akinek windowsos szoftverek kellenek, az használjon Windowst. De arra tényleg jó a Wine, ha valaki linuxos, csak Linux megy nála, mint pl. nálam is, de csak 1-2 windowsos hiánypótló alkalmazás meg néhány játék hiányzik, az pótolni tudja, pl. nálam van fent GIB szótárprogram, meg néhány retró játék (a steam-es játékok többsége nem sima Wine-ban fut, hanem speciális Wine-forkban, ami Proton néven fut, így ezeket én külön kategóriaként kezelem). Na, ilyen szinten BSD-ken is jó a linuxos kompatibilitási mód. Csak azt nem szoktam javasolni, hogy valaki felteszi a Linuxot vagy FreeBSD-t, és erre az alkalmazások nagy részét kompatilbitiási rétegben futtatja, főleg akkor szoktam ellene kikelni, ha olyan programokat futtat benne, amikre van natív alternatíva. Pl. sok Windows usert látok, aki Linuxon erőlteti Wine-ban a Total Commander, Winamp, foobar2000, Notepad++, Teamviewer, WinRar, egyebeket, pedig ezeknek mind van natív változata, amik 99-100%-osan klónok, Double Commander, Adacious/QMMP, Deadbeef, notepadqq, natív Teamviewer (vagy valami még jobb, FOSS VNC, távoli asztalos, screen sharinges natív alkalmazás), 7-zip/peazip, stb..

Ugyanez igaz a BSD-kre. Ha valaki azok valamelyikét használja, akkor ne Windows meg Linux módjára próbálja használni, hanem the BSD-way. Még Gentoo-userekkel se szoktam egyetérteni, hogy felteszik, de genkernel, GRUB, systemd, komplett DE felállásban, a végén meg kapnak egy olyan rendszert, ami kb. semmiben nem különbözik egy mainstream akármelyik bináris disztrótól, magyarán az egész az értelmét vesztette.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

( Szcsaba101 | 2022. 01. 22., szo – 21:19 )

Ámde ha ennyivel rosszabb desktopra a bsd, akkor az Apple és a Sony miért deriválta a freebsd-t saját rendszerének illetve hozta létre abból a saját rendszerét sok módosítás után? Egyrészt miért nem önnálót hozott létre az alapoktól másrészt hogyan lehetett egy ilyen abszolút nem desktop és konzol os-ből olyat csinálni? Pl. a mac osx 2001-óta illetve a playstation 2007 óta? Egyáltalán hány %-ban módosították?

Nem rosszabb :-)

Amúgy pedig mind a két általad mondott esetben van egy totálisan zárt hardverkörnyezet, úgy nyilván könnyű azt a néhány extra drivert odapakolni. Viszont átlagos PC-nél csak hálózati kártyából csillió van, és elég sok különböző driver kell hozájuk.

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Az OSX az úgy néz ki, hogy volt a 4.2BSD, abból lett forkolva a Mach kernel, aminek a 2.5-ös verzióját forkolta a Jobs féle NeXT Computer és abból lett az XNU kernel, ami a gépeik OS-ét hajtotta. Később, amikor az Apple felvásárolta a céget és Jobs visszakerült az Apple élére, akkor az addigra már eléggé avíttos MacOS-t kukára ítélte és inkább a NeXTSTEP-et tupírozták fel, átemeltek innen-onnan (FreeBSD-ből is) kódokat, abból lett a Darwin, ami a tulajdonképpeni operációs rendszer, beleértve az XNU kernelt, a különféle alrendszereket, libeket, stb. és amire az Apple különféle OS-ei épülnek, az OSX-től/macOS-től az iOS-ig. A Darwin maga nyílt forráskódú, viszont ami custom extrákat az egyes rendszerek rápakolnak (grafikus alrendszer, grafikus héj, GUI toolkit, asztalkezelés, userland és egyebek), azok már zártak. Az OSX tehát nem FreeBSD deriváns, csak átemeltek onnan egy-két dolgot. BSD-nek viszont BSD, csak nyakon van vágva egy raklap custom cuccal, userlanddel, stb.

A Sony féle CellOS az FreeBSD fork, bár NetBSD is van benne, viszont abba csak azt pakolták bele, amire a konzolnak szüksége volt, nem teljes értékű OS, hanem egy BSD kernel egy saját grafikus héjjal, meg a konzol használatához/programozásához szükséges libekkel (pl. network, OpenGL, stb.).

A BSD-k általános célú OS-ek; az, hogy nem desktop és konzol OS, az így nem feltétlen igaz, mert azt épít belőle az ember, amit akar (ill. amit tud, ld. driverek és célszoftverek). Tehát nem igaz, hogy a BSD rosszabb desktopra.

Oldschool Computer - http://oscomp.hu

OT

Pontosítsuk: a Mach kernel teljesen új, önálló fejlesztés, csak épp ennek segítségével kicserélték egy full 4.2BSD kernelét erre a saját újraimplementált kernelre (ezzel elérhetővé vált minden olyan szoftver, ami 4.2 BSD-n már futott. (Ezt a Wikipedia egyértelműen leírja, és a Levenez-féle UNIX-history oldalon is az látszik, hogy van a Mach, majd ennek vonalába csatlakozik egy 4.2-leágazás.

/OT

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

( Szcsaba101 | 2022. 01. 23., v – 06:17 )

Én nem tudom ti jobban tudjtátok mint rendszergazdák az os-ek piaci részesedését? Ugye linux, bsd-nek a szerver a fő platformja de e weblap szerint ott is vezet a win és alacsony a unix.

https://www.statista.com/statistics/915085/global-server-share-by-os/

1 másik egész más adatokkal: https://en.wikipedia.org/wiki/Usage_share_of_operating_systems#Market_s…

Már amennyiben fedi a valóságot ez a 2 adat?

Ha az ember a legáltalánosabb céllal keres oprendszert magának, és viszonylag egyszerűen, nap mint nap csak használni akar pár tucat, - lehet közöttük legtöbb ingyenes programot, - de akár CAD vagy 3D vagy kép-, RAW-feldolgozáshoz való programokat, digitalizálni akar filmeket vagy fotókat, különböző nyilvántartásokat akar vezetni, komolyabb nyomtatókat használni, és persze az internet kommunikációs lehetőségeit maximálisan kihasználni, esetleg még "bankolni" is rendszeresen, akkor a Windowsnál jobb megoldás per pillanat nem létezik. Egyszerűen azért, mert stabilan működő és állandóan fejlesztett felhasználói programok nagy tömegben folyamatosan elérhetők rá, a kompatibilitást más rendszerekkel és a biztonsági megoldásokat folyamatosan fejlesztik. (Mobilok, más "okos"-rendszerek eszközei.)

Ha valaki üzemeltet, szervereket, routereket, RAID-eket használ, - közöttük nyilván BSD alapút, - na akkor, de csak akkor látom értelmét a BSD rendszernek desktop-on. Egyszerűen azért, mert a BSD parancsait, programjait úgy is kell használni, - viszonylag sokszor, - az üzemeltetés során, és akkor már miért ne "gyakorolja" az ember asztali rendszeren is. Ráadásul úgy is követni kell a szerverek miatt a javításokat, verzió változásokat. Úgy is mondhatnám, a BSD használata desktop-on nálunk "szakmai ártalom", de nem "a célra jósága" okán választottuk. :) 

- Lehet, egyszerűen az emberek egy része alapból mazochista, szeretünk szívni valamivel... De erre messze jó lehet a különböző hardvereken sokkal rugalmasabb Linux is. (Arról nem is beszélve hogy a kerneleken futó DM-ek, - esetleg WM-ek, - ugyanazok, asztali felhasználás esetén, - ha beállt, - lehet a rendszer "mélye" nem is túl gyakran jön elő.)

:)

Ja, és ha a "bal térdnél" a BSD, - akkor biztos vagyok benne, - legtöbbünknél a "jobbnál" ott egy Win is. (Mert használata egyszerűen nekünk is kikerülhetetlen, hát még ha időnként "gémerkedni" is akar vele valaki...)

Ha az ember a legáltalánosabb céllal keres oprendszert magának, és viszonylag egyszerűen, nap mint nap csak használni akar pár tucat, - lehet közöttük legtöbb ingyenes programot, - de akár CAD vagy 3D vagy kép-, RAW-feldolgozáshoz való programokat, digitalizálni akar filmeket vagy fotókat, különböző nyilvántartásokat akar vezetni, komolyabb nyomtatókat használni, és persze az internet kommunikációs lehetőségeit maximálisan kihasználni, esetleg még "bankolni" is rendszeresen, akkor a Windowsnál jobb megoldás per pillanat nem létezik. Egyszerűen azért, mert stabilan működő és állandóan fejlesztett felhasználói programok nagy tömegben folyamatosan elérhetők rá, a kompatibilitást más rendszerekkel és a biztonsági megoldásokat folyamatosan fejlesztik. (Mobilok, más "okos"-rendszerek eszközei.)

Ezek macOS-re is megvannak és az is BSD.

Ha valaki üzemeltet, szervereket, routereket, RAID-eket használ, - közöttük nyilván BSD alapút, - na akkor, de csak akkor látom értelmét a BSD rendszernek desktop-on.

Mondd a macOS usereknek. :P

Ja, és ha a "bal térdnél" a BSD, - akkor biztos vagyok benne, - legtöbbünknél a "jobbnál" ott egy Win is. (Mert használata egyszerűen nekünk is kikerülhetetlen, hát még ha időnként "gémerkedni" is akar vele valaki...)

Van WINE is. Nem tökéletes, de működik. Nekem 2008 óta nincs windóz telepítve egyetlen a vasamra se.

Oldschool Computer - http://oscomp.hu

Szerintem pont a windows használata a mazochizmus. :P
Nekem itt van Linux, Solaris, OSX és többféle BSD, meg mindenféle egzotikus izé, mint pl. Haiku, meg nextgen Amiga OS-ek, de windows nincs. Az egyetlen rendszer, amit képtelen vagyok használni, mert az agyamra megy, bármelyik másik használata nem okoz különösebb gondot. Szóval ez eléggé emberfüggő IMHO...

Oldschool Computer - http://oscomp.hu

Biztosan én vagyok a szabályt erősítő kivétel, de nagyjából az első bekezdésben felsoroltakra használok már legalább 15 éve linuxot (talán a 3D grafika kivételével, olyasmivel nem foglalkozom), és nem éreztem egyszer sem, hogy windowsra kéne váltanom. Voltak olyan dolgok, amik nehezen mentek, de mivel alkalmasint kénytelen voltam pl egyes munkahelyeken windowst is használni nem éreztem, hogy váltani kéne, mert hűű, azon minden milyen frankón működik. Ezen pedig:

stabilan működő és állandóan fejlesztett felhasználói programok nagy tömegben

ne haragudj, de hangosan felröhögtem. Ezt a marketing szöveget már 10 éve is megcáfolta a valóság.

Mondjuk attól füg milyen progit használsz? Mert pl. nagy profi programok mint Pro tools, Final cut, Photoshop, corel draw, cubase, illetve játékok stb. azért még mindig csak mac-re/win-re vannak és nem linuxra/bsd-re!

Érdekes ezen gondolkoztam is ha nem lennének a unixok szabad szoftverek hanem profitábilisak akkor lehet, hogy jobban fejlesztenék, támogatnák és vennék is. És akkor még mindig jobban lennének elterjedve mint így!? Az ingyenességnél fontosabb a támogatottság. Szerintem. 

Én mondjuk használok fizetős és szabad szoftvert is egyaránt.

Vesd össze:

...nagy tömegben

vs. van néhány olyan alkalmazás ami profi, és nincs még alternatívája se nagyon linuxra. Ez azért baromira nem ugyanaz.

Személy szerint engem a játékok hidegen hagynak, de emlékeim szerint mintha steam pl lenne linuxra. Messze nem kizárólag csak mac/win. De amúgy ez egy BSD-related thread, lehet nem ezekkel kéne pörögni itt :)
 

A linux mellé én anno nem azért tettem le a voksom, mert ingyenes. Hanem mert a win nem jött be. A támogatottság meg relatív. Vannak egzotikus hardware-k, amik linux alatt ma (még) nem mennek. De van olyan is, ami már nem támogatott winen, linuxon meg békésen használhatom még. Meg pl linux alatt egy frissítés nem nagyon szokta agyonvágni pl a VPN-t :D hogy csak a legutóbbit hozzam elő. Lehet választani ki milyen támogatást szeretne.

Egzotikus hardverről csak annyit, hogy pl. a mai napig olyan szkenner van a gépemre kötve, aminek win alatt már nincs támogatása, Linux és FreeBSD alatt a sane viszont ma is meghajtja. Nyilván az is egy lehetőség. hogy kidobom a még most is teljesen jól működő eszközt, de minek, ha egyszer működik - a nekem szimpatikus OS-sel?

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Használok RAW feldolgozásra legalább 7-8 féle programot ebből 2 ami ingyenesen (GPL) elérhető és lenne Linux-on is. De a kényelem nagy úr, a többi fizetős és Windowsra van. (Lenne még pár ami érdekel persze ezeken kívül is... A Win-es gépeim százszor jobban el tudom látni kiválóan működő, aktívan fejlesztett programokkal, mint a BSD és Linux oprendszereket.)

De persze, említettem már, amilyen feladatra ott is van alkalmazás, azzal végzem. De hiába használok sokszor GIMP-et, adott esetben nem helyettesíti sem a Photoshop-ot, sem a Darktable pl. a Lightroom-ot. (Ahogyan a On1-et vagy a DXO-t sem semmilyen más Linux-os RAW feldolgozó alkalmazás. A Photozoom, az összes többi fizetős képfeldolgozó helyettesíthetetlen, vagy csak időigényesebben és rosszabb minőséget eredményezve. Estig sorolhatnám a Win-es szoftvereket amelyeknek nincs megoldása Win-en kívül. (Legfeljebb MAC-en lenne még.) - Corel, Adobe CC alkalmazás-gyűjtemény, stb.