Milyen keringető szivattyút javasolsz?

Elektronika, Elektromos eszközök

Egy barátom megkért, hogy a pálinkafőző berendezésének a hűtővizét, valamilyen keringető okossággal oldjuk meg, hogy folyamatosan azonos hőfokon tudja tartani a vizet. Az lenne a cél, hogy beállítja mondjuk 40C fokra, ahol elindul egy nem túl erős teljesítményű keringetőszivattyú, ami leáll, ha eléri a mondjuk 20C fokot. Az sem baj, ha nem túl gyors, tehát percenként 1-2 litert bír csak átfolyatni. Mielőtt jönnek a tartalomhiénák, az azonos hőfok alatt azt értem, hogy tól-ig tartományban mozogjon a hőfoka a víznek :)

( markia | 2021. 11. 22., h – 14:19 )

pl: Cooler Master MasterLiquid ML240R RGB PWM CPU :-)

( jakubovics | 2021. 11. 22., h – 14:58 )

Szerkesztve: 2021. 11. 22., h – 14:59

Keringető szivattyút emelőmagasságra és tömegáramra lehet méretezni. A hőszabályzást neked kell megoldanod.

Nem kötözködés, csak így első olvasatra fura nekem.., keringető szivattyúnál miért kellene emelő magasságra? Pont a keringetés miatt, pláne zárt rendszer esetén nem érzem az okát, de a hő és áramlástan nem volt az erősségem:-). Sima szivattyúnál (pl kút) persze ez fontos.

Mert az emelőmagasság az átváltható nyomáskülönbséggé, amit képes létrehozni, közelítéssel a 10 méter emelőmagasság az ~1 bar vagy ~100 kPa nyomáskülönbség. A nyomáskülönbség pedig abból adódik, hogy a csővezetéknek, szerelvényeknek, idomoknak van áramlási ellenállása, ami nyomásvesztésben jelentkezik.

Tehát például, ha a csőrendszernek a szivattyú körül van 50 kPa nyomásvesztesége, akkor a szivattyú akkor tud vizet keringtetni, ha az emelőmagassága nagyobb mint 5 méter, ha azt nem éri el, akkor kialakít valamennyi nyomást és nem áramlik a víz. Ez nyilván komplexebb és több munkapontja is lehet a rendszernek, függően attól, hogy milyen áramlási sebességek vannak, hol lesz lokálisan turbulens az áramlás és egyebek, ezt lehet számolni, lehet saccolni, de valamennyire foglalkozni kell a dologgal méretezésnél.

https://iotguru.cloud

Köszi a részletes magyarázatot. Az előző kommentem után még gondolkodtam a dolgon és kb. ebbe az irányba haladtam én is, hogy a konkrét magasság legyőzésén kívül akár egy 'sík' rendszernél is a csövek ellenállását azért legalább le kell küzdeni a keringetéshez..

( gabrielakos v | 2021. 11. 22., h – 15:05 )

Grundfos Alpha-k tudnak deltaT-re is kapcsolni

Gábriel Ákos

Nálam a keringtető szivattyú szintén ΔT szabályozással megy, az előremenő és a visszatérő közötti hőmérsékletet tartja fixen, akkor hasznos például, ha puffertartályból kering a hő, hogy ne keverje fel a rétegeket. De a hőszivattyú is tud pont ilyen működésmódot... Attól, hogy nem érzed szükségét, attól még létező dolog különféle rendszereknél.

https://iotguru.cloud

A második mondatodra reagáltam, mert a ΔT szabályozás egyik kategóriába se fér bele: "Van állandó nyomásra szabályozás, és állandó térfogatáramra való szabályozás."

Az, hogy az Alpha önmagában vagy plusz vezérléssel tudja-e, az teljesen már kérdés.

https://iotguru.cloud

A második mondatodra reagáltam, mert a ΔT szabályozás egyik kategóriába se fér bele:

Ez egyértelmű. De mégis a szivattyú minek ΔT értékét figyelné? A két csőcsonkja közöttit?

Az, hogy az Alpha önmagában vagy plusz vezérléssel tudja-e, az teljesen már kérdés.

Kicsit tovább magyarázva a dolgot, a fűtési rendszert optimálisan teljesen nyomott rendszerre célszerű alakítani (kivéve egyes gravitációs rendszereket) ahol a keringető szivattyú a kazán visszatérő ágában van. A gyártó is erre tervezi szivattyúi vezérlését. Ezt gépész kollégák mindíg hangsúlyozzák is. A tartály hűtés szabályozását bypass, termosztát stb. beépítésével lehet megoldani.

De mégis a szivattyú minek ΔT értékét figyelné? A két csőcsonkja közöttit?

Nem, az inlet és az outlet között. A szivattyú az egyik csövön rajta van, ott méri, a másik csőre pedig rá kell tenni egy hőmérő szenzort, amit a szivattyúhoz lehet csatlakoztatni és máris van értelmes ΔT.

Kicsit tovább magyarázva a dolgot, a fűtési rendszert optimálisan teljesen nyomott rendszerre célszerű alakítani (kivéve egyes gravitációs rendszereket) ahol a keringető szivattyú a kazán visszatérő ágában van.

Nem feltétlen a visszatérőben van a szivattyú, rendszere válogatja, padlófűtési rendszerek és egyéb alacsony hőmérsékletű előremenő víz esetén tipikusan az előremenő ágban fordul elő, ahogy például puffertartályból való keringtetés esetén is előfordul ilyen gyakran.

A gyártó is erre tervezi szivattyúi vezérlését. Ezt gépész kollégák mindíg hangsúlyozzák is. A tartály hűtés szabályozását bypass, termosztát stb. beépítésével lehet megoldani.

A gyártó annyit ír elő általában, hogy mennyi lehet maximum a szivattyú környezeti és folyadék hőmérséklete. Padlófűtés esetén tipikusan az előremenő hőmérséklet jóval alacsonyabb, mint egy 90/70-es öntöttvas radiátoros rendszerben a 70 fokos visszatérő, tehát semmi akadálya nincs annak, hogy egy 70 °C vizet elviselő szivattyú a padlófűtés maximum 35 °C vizét keringtesse...

https://iotguru.cloud

A gyártó annyit ír elő általában, hogy mennyi lehet maximum a szivattyú környezeti és folyadék hőmérséklete.

Félreérted, nem erről van szó. A gépészmérnök kollégák mindíg hangoztatják, hogy a teljesen nyomott rendszernek annyi előnye van a szívott rendszerrel szemben, hogy kizárólag nyomott rendszert terveznek. És a gyártók is nyomott rendszerre adnak meg karakterisztikákat. Hirtelenjében ezt találtam: https://www.vgfszaklap.hu/lapszamok/2000/julius-augusztus/107-szivattyu-a-futesi-rendszerben 

Szerk: Persze ez alapján az előremenő körben kéne lennie a szivattyúnak, de úgy látom a lényeg az lenne, hogy felesleges áramlások ne jöjjenek létre. Gondolom ezért tervezik a 0 pontot a szivattyú szívóoldalára. De ehez már nem értek :)

Félreérted, nem erről van szó. A gépészmérnök kollégák mindíg hangoztatják, hogy a teljesen nyomott rendszernek annyi előnye van a szívott rendszerrel szemben, hogy kizárólag nyomott rendszert terveznek.

Egy zárt (fűtési) rendszerben egy keringtető szivattyú esetén nincs ilyen értelemben nyomott meg szívott rendszer, a különbség annyi, hogy a szivattyú a kazán hőcserélője előtt vagy után van. Nincsenek merőben eltérő nyomásviszonyok, bárhova teszed egy zárt fűtési rendszerben a szivattyút, az nyomott rendszer lesz, a keringtetett közeg hőmérséklete más.

Hirtelenjében ezt találtam: https://www.vgfszaklap.hu/lapszamok/2000/julius-augusztus/107-szivattyu-a-futesi-rendszerben 

Ez az elejétől a végéig nyílt rendszerről szól.

Persze ez alapján az előremenő körben kéne lennie a szivattyúnak, de úgy látom a lényeg az lenne, hogy felesleges áramlások ne jöjjenek létre.

Mint írtam, azért nem az előremenő körbe szokták tenni, mert ott a szivattyúnak melege van, sokkal tovább bírja üzemidőben, ha nincs melegben. Egy alacsony hőmérsékletű rendszerben, mint például a padlófűtést, teljesen mindegy, hogy hova teszed, sokszor egyszerűbb az előremenő ágba tenni.

Gondolom ezért tervezik a 0 pontot a szivattyú szívóoldalára. De ehez már nem értek :)

Azt azért tervezik oda, mert elegendő nyomás kell a szívott oldalra is, különben az alacsonyabb nyomáson alacsonyabb hőmérsékleten indul be a forrás és a forrás miatt a csőben apró gőzbuborékok keletkeznek, amelyek kavitációt okoznak. Ezért mindig a rendszer legkisebb nyomású pontján kell akkora nyomást elérni, hogy ne kavitáljon a rendszer, ez függ sok mindentől, de általában gyakorlatban állítják be, nem számolják ki, hogy mennyi kell legyen, 1-1,5 bar bőven elég szokott lenni, ezért ennyi egy zárt vagy nyitott fűtésrendszer előfeszítési nyomása.

https://iotguru.cloud

Régebben a Magna sorozatban volt dT figyelés, de az egy másik árkategória (sok pálesznek kell lefőnie hozzá :) ). Aztán mintha valamit átemeltek volna az Alpha szériába, de ott vigyázni kell, mert az egyes revíziók/altípusok között elég nagy a különbség. Szóval azért mert a tiéd nem tudja, még igaz lehet a fenti állítás.

Őszintén szólva nekem is elsőre valami Grundfos ugrott be, de szerintem ilyen alacsony teljesítményűt nem fogsz találni (de van neki jó honlapja, ahol lehet szépen paraméterezve keresni). Hacsak nem egy komplett üzemről van szó.

"The only valid measurement of code quality: WTFs/min"

( bennyh | 2021. 11. 23., k – 06:38 )

Oregon nem tud neked segíteni? Ipari cuccokban ő a májer.

Nem tudom, hogy ki tud segíteni és azt sem, hogy ez iparinak minősül-e, ugyanis percenként pár literes vízforgatás úgy gondolom, hogy elég lenne. Arra alapozom, hogy 10L-es hűtővíztartóban kellene elvezetni a melegvizet, ami maximum 40C lenne, de a hűtőspirál hőleadása nem olyan vészes, ha 15C-os a hűtővíz, akkor eltelik 20 perc is, mire cserélni kell a vizet és 3-4 perc alatt lecserélhető a mostani manuális csapmegeresztéssel.

"https://hunvagyok.hu "

( kikepzo | 2021. 11. 23., k – 06:54 )

Amiről nem írtam és fontos lehet.

Alul van a hidegvizes bemenő vízcső, erre lenne kötve a szivattyú, felül pedig a gravitáció vinné el a melegvizet. A hűtőtartály 10L, aminek gondolom, hogy van nyomása, ami hathat a szivattyúra.

"https://hunvagyok.hu "

Egy helyen ez úgy van megoldva, hogy az ásott kútból egy egyszerű hidrofor keringeti (nem keringeti, csak pótolja) a vizet a saját gyári beállításai alapján. A bemenő és kimenő oldal lett úgy beszabályozva, két mezei golyós csappal, hogy a kilépő oldal 40°C legyen. Csörgedezik a víz szépen komótosan, a hidrofor meg bekapcsol amikor esik benne a nyomás. Nincs semmi flikk-flakk szenzor meg semmi túlbonyolítás. Ha hálózati vizet használtok, akkor a két csappal kell csak beállítani a stabil 40°C-ot. 

és itt lesz a baj, nem a keringetéssel hanem a visszahűtéssel.

ami vizet most kiborítasz azzal nem kevés hőmennyiséget borítasz ki, keringetős esetben azt valahova el kéne tudni ereszteni.

én pl. egy autó hűtővel kísérleteznék - és ha már ott vagy akkor autó vízpumpával

a ki-be kapcsolást egy szobatermosztáttal meg tudod oldani, annak mindegy hogy 12V-t vagy 220-t kapcsol.

Gábriel Ákos

Az általam ismert pálinka főző megoldásból kiindulva. Ha a lepárló hőcserélője 10L-es, mint a ft. mondja. Ennek én egy 100L-es hordót vagy valamilyen tároló tartályt szereznék. Ezt feltöltve hideg vízzel, ebből meg a legolcsóbb hidroforral táplálnám a hőcserélőt, amiből a meleg víz ide jönne vissza.

Mondjuk egy ilyen kis hidrofor elég lenne szerintem.
https://alko-garden.hu/kertigepek/szivattyuk/hazi-vizellatok-es-automatak/hazi-vizellato-hw-600-eco.html 
Ez tud 1-3 bar közt kapcsolgatni, kicsi, könnyen hurcolászható, máskor is használható másra, ha éppen nem pálinkát főznek.

( HalfDemon v | 2021. 11. 23., k – 12:04 )

Nem értek a pálinkafőzéshez (sem) de igy hirtelen olyannak tűnik a feladat, amit meg lehet oldani valami ilyesmi "kinai" pc vízhűtés szivattyúval is:
https://www.ebay.com/itm/353522646421 (például de biztos van közelebb, olcsóbb, akármi)
 Ha a pálinkának a hűtéséhez fix hőmérséklet kell, valószínűleg fabrikálnák hozzá valami plusz hőmérőkből és "ardunio"-bol álló vezérlést, és kész. 

Szóval, a kérdés, hogy mennyire megoldható a feladat bármi olcsó akvárium, pc vízhűtés, szoba szökőkút szivatyúval? 

"Biztos én vagyok a béna, de csak azt sikerül elérnem, hogy kikapcsol a monitor."

( thuglife | 2021. 11. 23., k – 12:24 )

Bosch 0392020073, autoipari, tonkremenni nem fog, 12V. Veszel hozza relet es hokapcsolot, ami megfelelo homersekleten kapcsolja a relet.

( kikepzo | 2021. 11. 23., k – 17:12 )

Eddig arra hajlok, hogy egy 120L-es hordót hideg vízzel feltöltünk majd és ezt fogjuk keringetni, azt gondolom, mire az alja felmelegedne, addig a teteje lehűl... vagy legalább is remélem nagyon :)

"https://hunvagyok.hu "

Vagy szereztek még egy hordót, az egyikbe jön a meleg víz a másikból meg nyomjátok a hideget. Nem lesz ott akkora vízfogyasztás, hiszen csak 10L a hőcserélő és 120L pufferből nyomod. Meg kilépő 40°C-nál már mehet el a víz. Nem véletlen mondtam, hogy csak csordogál komótosan a víz.

( bolond | 2021. 11. 24., sze – 07:33 )

Szerkesztve: 2021. 11. 24., sze – 07:41

Ha olcsó kell: szivattyú és kínai, termosztátos vezérlő. Szükség lehet egy tápra is, ha nem hálózati feszültségű a termosztát és/vagy a szivattyú.

Ha nem tudod, mit és hogyan számolj ki, talán vannak erről weboldalak, de ha nincsenek, a fűtéssel kapcsolatos oldalakon/könyvekben biztos megtalálod a választ.

Szerk.: ha nem értetek az elektromossághoz, hálózati feszültségű eszközök helyett biztonságosabb 12 vagy 24 V-osakat használni.

:)

( hyperborg | 2021. 11. 24., sze – 10:32 )

A Grundfos Alpha L1-es tud 0-10-re is szabályozni, így akár egy PI-vel is valós időben lehetne állíthatni meg monitorozgatni.
Ettől függetlenül szerintem ide egy picit overkill.

Vagy autóipari vagy esetleg hajók 12V-os fenékszivattyúja lehet érdemes, azok dolgoznak nagyjából ebben a l/h tartományban.

( berko | 2021. 11. 24., sze – 11:58 )

Ahogy már írták, olcsó kínai keringtető és fölösleges hőmérséklet szerinti vezérlés.

Jó lenne tudni a főző méretét nagy vonalakban. (ebből már lehet saccolni, de sok minden mástól is függ)

Amit láttam és működik: főző üst: kb. 80 liter.  (egy főzés ideje normál esetben 3-5 óra)

Páracső egy kb 5 méteres 15-ős réz csőspirálban végződik. A csőspirál 50 egy literes  hordóban van ami vízzel van feltöltve. A hordó alján és tetején van az elmenő és visszatérő csőcsonk. A visszatérőbe van egy keringtető, ami egy újabb hőcserélőbe van egy ásott kútban. (ott kb 13 fokos a víz). A keringtető állandóan megy alacsony fokozaton. Így a lefolyt szesz kb 20 fokos.

Amikor elfelejtettük bekapcsolni a keringtetőt, akkor úgy a főzés felénél már elég meleg volt a víz (saccra 30-40 fokos). Ebből a példából talán tudsz saccolni.

( hyperborg | 2021. 11. 24., sze – 18:57 )

Azért ha elkészül a HUPálinka, szóljál! :)

( kikepzo | 2021. 11. 26., p – 06:16 )

Lemértem tegnap este és csak 5liter/perc átfolyásra van szükség, az emelési magasság nincs 1 méter. Az autó keringetője szabályozható az átfolyás tekintetében?

"https://hunvagyok.hu "

Nem biztos, hogy a szivattyú által szálított térfogatáramot kéne szabályoznod. Én csinálnék egy puffer tartályt, amibe egy tekergethető szelepen keresztül folyna bele a hűtővíz, és ebből a tartályból egy mezei úszókapcsolóval be/ki kapcsolgatott közönséges szivattyúval tolnám vissza a vizet a kör elejét képező tartályba. Annyi a lényeg, hogy a szivattyú szállítási kapacitása nagyobb legyen, mint amennyi a csövön, akarom mondani a tekergethető szelepen kifér, illetve az említett "alsó" tartályban a bekapcsoláskor lévő folyadékmennyiség esetén is legyen a hűtőt "fentről" tápláló hideg tartályban elegendő folyadék.
Ekkor ezt az "alsó" tartályt lehet hűteni, de akár azt is meg lehet csinálni, hogy a vissza ágba rakni egy nagy felületű (autó) hűtőt - ehhez azonban a szivattyúnak kell megfelelő nyomást létrehoznia, mert a hűtőnek igen jelentős lehet az áramlási ellenállása.

Expert módban a szelep tekergetését a kiáramló folyadék hőmérséklete alapján automatizálhatóvá lehet tenni, azaz ha melegebb a kifolyó víz (azaz több hőt kell elvonni), akkor nagyobb közegáram felé kell tekerni, ha meg csökken a kifolyó víz hőmérséklete, akkor kevesebb az elvonandő hő - lehet csökkenteni a közegáramot.

Az autók vízpumpája jellemzően a motor fordulatszámával arányos fordulatszámon pörög (ékszíj vagy a vezérlés hajtásán keresztül), és ezzel a közegáram is változik.