HOVD 2019 - Kedvenc desktop környezet

Címkék

Szavazz az alábbi kategóriákban! Kedvenc ...

aqua
4% (44 szavazat)
blackbox, blackbox klónok, fluxbox
2% (19 szavazat)
cinnamon
8% (87 szavazat)
gnome 2, mate
10% (104 szavazat)
gnome shell
18% (189 szavazat)
lxde/lxqt
3% (32 szavazat)
ion, dwm, xmonad, awesome, ratpoison (tiling wm-ek)
6% (59 szavazat)
kde
24% (254 szavazat)
unity
5% (56 szavazat)
xfce
19% (201 szavazat)
Összes szavazat: 1045

Hozzászólások

Ezzel minden évben el is húzzátok a mézesmadzagot az ember előtt, mindig megfogadom, hogy most akkor kipróbálom. Mindig is bírtam ezeket a motifos felületeket, jópofa retró kinézete van. Csak tavaly óta elmentem ilyen keyboard only, ultraminimalista, ablakdíszek és ikonok nélküli, meg terminál only sznobságba, így csak a megjelenéséért nem biztos, hogy felteszem, de ki tudja.

De mindig gondolok arra is, hogy a Jurassic Park nyomán valami IRIX-felületet teszek fel, 4dwm vagy 5dwm, benne a klasszik, 3D nézetes fsn vagy fsv fájlkezelőkkel. Enélkül az ember nem mondhatja el, hogy „It's a Unix system, I know this” :D

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

A kinézet az beállításfüggő, a filozófiát meg nem értem, hogy miért hasonlítana a kettő egymásra; teljesen eltérő módon kell hozzájuk gondolkozni, vagy őket programozni, hiszen a NeXTStep egy vadiúj, OOP megközelítéssel felépített rendszer volt, a Motif meg X11-re épülő UNIX filozófiás. Hogy érted?

Hát ez elég erősen függ az ember igényeitől is.

Az email és addressbook nekem megtette, céges munkához is, de nekem egyszerű levelezésem van. A KMailban egyetlen baromi idegesítő dolgot találtam, hogy a csatolmányokat nem úgy menti le, hogy ráböksz, hogy mentsd ide, hanem van egy (állítható) globális "csatolmánykönyvtár" és mindig oda menti. Más bajom nem volt vele. A KAddressBookot én külön nem használtam, de a KMail igen, mert oda mentegette az email címeket. Bugot, vagy marhaságot nem találtam.

A KOrganizerről (calendar) sajnos nem tudok nyilatkozni, sosem használtam.

Mindet utálom. Csak egyet csinálnának, ami konzisztensen néz ki...

Nehezen tudom megfogalmazni (majd aadam leírja jobban, ha van kedve, ő ért hozzá), de:

  • az alkalmazott téma legyen egységes, ugyanolyan színekeket használjon, ugyanannyi pixel széles legyen rajta ugyanaz az elem stb.
  • a controlok legyenek egységesek, az ablak kicsi-nagy-bezár, az OK/Cancel gombok sorrendje, a menüpontok neve és sorrendje, a jobb klikkre előjövő menük legyenek tök hasonlóak, ha van hamburger menü, akkor mindenhol legyen
  • ha van több desktop, akkor egységes legyen, hogy mi-melyik desktopon nyílik meg (ne legyen olyan, hogy a második Chrome ablak az aktuális desktopon, de a második Firefox ablak mindenképpen az első desktopon nyílik)
  • a szoftverek viselkedése legyen azonos, pl. ha van olyan szoftver, amivel egy .zip fájl belsejében lévő .txt-t tudsz szerkeszteni, akkor minden hasonló műveletet tudj elvégezni

Ezt borzasztó nehéz megcsinálni, szerintem elsősorban azért, mert mindenki egyéni hópihe akar lenni, saját, egyébként tényleg jó ötletekkel - csak ezzel rontva a konzisztenciát.

-1

Az kéne még csak, hogy ne legyen választási lehetőség. A Pulseaudio-val meg a systemd-vel is így kezdődött, hogy csináltak egy megoldást, ami mindenek felett áll, minden rendszeren konzisztens, konzisztensen szar és még bloat is. Minden dependel rájuk, és teljesen elfojtották azt, ami Linuxban a legjobb, a választás szabadságát. Nagyon nem lenne jó, ha ezt a grafikus felülettel is megcsinálnák.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Igen, akkor félreértettelek, meg nem is téged akartalak leoltani, vagy ilyesmi. Továbbra is fenntartom ezt, amit írtam, mert hiába is gondolnád ezt opcionálisra, ahogy lenne egy ilyen mindenek felett megoldás, akárcsak alternatívaként, onnantól épp úgy lebénítana mindent, mindent arra dependelne mindenki sajnos. Szóval akárhogy álmodozunk, sehogy nem lenne jó vége.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Még  mindig herbstluftwm (tiling).

Őszintén szólva szerintem büszke lehet a Gnome közösség arra, hogy mostanra meddig jutottak a shellel. Sokáig a testreszabhatóság hiányában alacsonyabb rendűnek tartottam, mint a többieket. Viszont kiismerve kezdem értékelni az áldozatokat, amiket meghoznak a stabilitás és egységes kinézet érdekében.

Az Openbox Blackbox-klónnak számít?

Quintus

A gnome shell-re szavaztam, de a default gnome shell -t nem szeretem mert végleg kicsinálták benne a tray iconokat. A budgie -t használom az utóbbi hónapokban, nekem sokkal jobban bejön.

Én a GTK3 átállással írtam le az Xfce-t, pedig előtte egyike volt a másodlagos desktop környezeteknek, amiket használtam, ha a TDE nem volt elérhető, mert lightweight volt és gyors. Sajnos terjed ez a ragály, amit GTK3-nak hívnak. Szerencsére az LXDE fejlesztője is látta, hogy nem jó semmire; inkább összefogott a Qt4-es RazorQt csapattal és megcsinálták az LXQt-t; sajnos Qt5-re, nem Qt4-re, de így sem vészes, kb. 110 MB-ot eszik boot után, azaz nagyjából ugyanannyit, mint az LXDE vagy a RazorQt evett, csak nagyon régi vagy gyenge gépen nem biztos, hogy elfogadható sebességgel fut.

Én is SwayWM-mel tolom. Alapvetően nagyon tetszik a Wayland, minimalista, pattogós. Ami nem tetszik, hogy teljes képernyős videóról/alkalmazásról, meg floating ablakról nem lehet normálisan átváltani másik alkalmazásra, hacsak nincs másik virtuális asztalon. Igaz ez nem a Sway fogyatékossága, ezt az i3wm-ből örökölte, de a többi tiling WM is ilyen.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Openboxról i3-ra váltottam, de ezt a kommentet Gnome alól írom, közben konstatálva, hogy soha nem fogom megérteni, miért kellett kiölni belőle a system-tray ikonokat (most az ezt lehetővé tevő extension is szarakszik).. Időnként ránézek a Gnome-ra, mivel kvázi iparági standard lett, mióta az összes fősodratú disztró alapértelmezetten ezt használja (na jó, asszem openSUSE még mindig a KDE-t nyomatja).. Értem én, hogy a legtöbb ezt kihasználó alkalmazásból amúgy is csak egyetlen instance létezik egyszerre, meg hogy tessék kihasználni a dinamikus virtuális munkaasztalokat a felhasználónak... Azért ezt az egy oldschool feature-t benne hagyhatták volna, akár olyan rejtett módon is, ahogy azt először implementálták, bal alul, vagy jobb alul kis tálcácska a dash-on belül...

Miért és/vagy hogyan jutottam el egyszerű felhasználóként a Gnome 2.xx-től, Unityn, Pantheonon, KDE3-on, 4.xx-en, 5-ön keresztül először Openboxig, majd a tilink WM-ekig? Foggalmam sincs, de most már úgy vagyok vele, hogy van egyetlen darab konfigfájl, na jó esetleg kettő install után, amit komolyabban át kell variálnom, aztán minden működik billentyűkombinációra (igen, szinkronizálhatnám akár githubról is install után, mint a nagyok).. Előbb-utóbb poweruser leszek a végén.. :-D

Mindennapokban cinnamon (erre böktem), de MATE is nagy versenyben van ha gyengépp gépről van szó. Mostanában az XFCE is egész szimpi (egyre jobban hajaz a pár éves aqua-ra ami nálam hatalmas jópont), KDE-ről pedig egyre több jót hallok (főleg vashasználat tekintetében), de igazság szerint mindig "feleslegesen soknak" éreztem.

Én Unity-t nyomtam, bár ezalatt már nem a régi Unity-t értem, hanem a GNOME Shell-re épülőt.