Használ ilyet valaki? Visual Studio Code

Fórumok

Van valami tapasztalat?

https://code.visualstudio.com/

Ha jól értem free és STM8 fejlesztői környezet, debug keresgélés közben akadtam bele.

Pl. ami nekem folyton hiányzik a Linux grafikus (és nem) szövegszerkesztőkből, az a Ctrl fel-le nyíl amikor is nem a kurzor mozog hanem alatta a szöveg. (Ne tudjátok meg hányszor kaptam észbe arra, hogy minden szétcsúszott)

Szerkesztés: A topic népszerűségére való tekintettel itt botlottam bele:
https://github.com/hbendalibraham/stm8_started

Hozzászólások

Igen, otthon és munkahelyen is, Windowson és Linuxon egyaránt. Igazi svájci bicska, gyakorlatilag bármilyen projekthez használható, ha telepíted hozzá a megfelelő bővítményeket. C++, Python, Rust projektekhez használtam eddig főleg, mindegyiknél egy-két bővítménnyel megoldható a kódszínezés + kódkiegészítés + build/debug támogatás. Régen Atom-ot használtam, és bár ez is Electron alapú, mégis sokkal-sokkal gyorsabb. Folyamatosan fejlesztik, és szemmel láthatóan törekednek arra, hogy fejlesztőbarát legyen.

Ctrl + Fel/Le: úgy látom, VS Code-ban ez a szöveget görgeti fel/le alapból.

Köszönöm az infót! Azt nem tudod milyen window kezelővel megy? (gnome, kde - én leginkább xfce)

OFF: Nosztalgia? Anno amikor először a kezembe került (Visual Studio 4?) teljesen elaléltam az élvezettől, Gyors, minden eljárásomat (sima C) konstansomat, a struktúráim összes tagját, tárolta és felismerte kiegészítette (írás közben) és ha kellet odaugrott a definícióhoz stb. Működött a debugger és sorolhatnám.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

"egy light-os, ingyenes, bővíthető IDE" Mit hiányolsz belőle?
Anno komoly kupac kisebb programot fejlesztettem közönséges mcedit -el. Így is lehet.

OFF: Szeretnék egy olyan fejlesztői környezetet összerakni ami az STM8 és az STM32 fejlesztéshez használható (debug kapcsolattal). Jó lenne azért Linux alá is írni, nem szoktam túl nagy fákba vágni a fejszémet, de mindig kell valami kis csip-csup programocska, ami lekezel valami specifikusat, a szabvány interfészeken keresztül. Előfordul, hogy AVR dolgokat is írogatok. Más-más assembler és gcc és sdc stb.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Hétvégén felbuzdulva a hozzászólásodon kipróbáltam. Eredmény1: jó cucc, elkezdtem imádni.

Eredmény2: miután jól belaktam, hiányérzetem lett, hogy pár korábban olvasott spéci plugint sehol sem találok. Megoldás : "gyári" vscode, mert pl az ms gyári remote fejlesztős plugin fel sem akar menni a csupasz verzióra.

Amúgy a telemetria beállításból tiltható, és állítólag figyelembe is veszi. 

Másra jó a kettő.

A VS egy teljes értékű IDE, ami főleg C#, C++ témakörére van kifejlesztve és bár ahhoz is vannak bővítmények, nem olyan általános, mint a vscode. vscode-ban pl. nincs és nem is lesz XAML editor, már ha valaki nem csinálja meg. Vagy kétlem, hogy egyhamar lesz akár csak fele olyan szinten a refactoring toolja C#-hoz, mint ami most a VS-ben (ami szintén igazából jelenleg inkább egy minimum viable product pl. egy Resharperhez viszonyítva).

Szóval a vscode inkább egy szövegszerkesztő debuggerrel és sytanx highlighttel meg ügyes pluginezhetőséggel a VS meg egy teljes körű IDE.

"egy szövegszerkesztő debuggerrel és sytanx highlighttel meg ügyes pluginezhetőséggel" meg projekt es verzio kezelessel, tehat egy teljes körű IDE. Aztan van amit mas, specifikusabb IDE jobban tud. Pl Java-ra sokkal jobb az Intellij, .net-re meg a VS.

Miert mert nem buildel annyit workspacet? :D 80/20 szabalyt figyelembe veve mindent tud, amit kell :) de tudnal konkret peldat modani? Mert telepiteni egyszerubb, a plugineket telepiteni egyszerubb (es van is mindenfele), kodfejlesztesnel van refaktor, kodkieg, doc parsing, local debug, kontener debug.

Azért ha már Linux GUI szövegszerkesztő, akkor Geany (igaz, kicsit több mint szövegszerkesztő).

A szöveg mozgatása fel-le: Alt+PageUp, Alt+PageDown

Nem vagyok programozó, csak rövid scripteket írok néha napján, én mindenre vim-et használok, normál szöveg írására is, grafikus felületen is. Az is tud szinte mindent. Mondjuk ezt a Ctrl+fel/le kombót pont nem tudja. Vagyis van ilyen beillentyűzetkombináció, de az mást csinál benne.

Az emberek 99,999%-a nem tudja, de a topikindítóban keresett funkcióra a Scroll Lock lenne való, de csak kevés szoftver támogatja. A Scroll Lock Linux alatt meg extrán mostohán kezelt. Vagyis a terminál, konzol kezelné, de a fagyasztásra, nem a statikus kurzor alatti görgetésre, és ezt le is kellett tiltanom a bashrc-ben, mert van egy alias-a a Ctrl+S, és korábban sokszor véletlenül megnyomtam, és nem értettem, hogy miért fagy le a terminál.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

No igen. A vim és az emacs. Aki megtanulta annak biztos jó. Viszont annyira egyedi a használata, fejben kell tartani egy kupac különféle billentyűzet kombinációt ill. parancsot, hogy az majdnem csak megszállottaknak ajánlott. Mai szemmel teljesen indokolatlan nehezítése a pályának.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Az általad kívánt funkció a vi(m) editorban a CTRL+u és CTRL+d.

Az u(p) és d(own) tényleg a legnehezebben megtanulható kombinácó ever! :-D

Továbi hátránya is van: Soha nem kell a kezedet felemelni a gépírási pozícióból sem a speciális, sem a funkcióbillentyűk, sem az egér miatt.

Mai szemmel nézve tényleg indokolatlan, ha valamivel hatékonyabban lehet dolgozni.

"Soha nem kell a kezedet felemelni a gépírási pozícióból ..."
Hidd el megértem. A nejem aki anno gyors és gépíró szakközépiskolát végzett pontosan ezt a tulajdonságot reklamálja a mai irodai alkalmazásokban.
Sajnos nem tudok olyen gyorsan gépelni, hogy az ilyesmi zavarjon. A hatékonyságom sem a gépelési sebességemen múlik.
OFF: Valamikor CP/M alatt Micrsosoft szövegszerkesztővel írtunk programokat, assemblerben, Z80 -ra. Az un "gyémánt" elrendezés - még kurzor gombok sem voltak a billentyűzetünkön. Az eredmény, hogy most is roppantul zavar a "Num Lock" állapotnak megfelelő kiosztás xwindow -ban.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

+1

Ezt meg azért kaptad, mert további szempontot is adtál a véleményemhez.

A "Num Lock" állapot megint egy nem ergonómikus módon kialakított marhaság. Inkább a gépírni nem tudók kedvéért van. Ha valaki olyan "hivatásos adatrögzítő", aki csak számokkal dolgozik, annak vegyen a cég különálló numpad-ot! A sok billió billentyűzetbe épített numpad meg feleslegesen lett. Lásd: laptop.

Nem a gépelés sebességéről van csak szó. Ha nem tudsz gépírni, akkor még több tévesztést fog eredményezni, ha extra elkolbászolsz a normál billentyűk fölül. A vakon írást is hátráltatja, ha mindig le kell nézni. Kéznél van a szakasszony, kérd ki a véleményét!

Ez az a baj, hogy csak nem tördelt soroknál működik vim-ben. Ha hosszú, tördelt sorokról van szó, akkor a kurzor elkezd le-fel ugrálni, míg egy idő után a képernyő alját vagy tetején köt ki. Nem egészen marad abban a pozícióban, ahol volt, csak ha nem voltak tördelve a sorok. Ez amiatt van, mert mindig igyekszik a fájbeli, logikai sor elejére ugrani, és nem marad képernyő sorában.

Ezt leszámítva nagyon bejön a vim, érdemes volt megtanulni. Mindent vim billentyűkkel iránytok, a Bashban is be van kapcsolva a vi-mód, Termite terminálban is támogatott speciális funkcióknál, Vifm-ben is vim-módú irányítás van, böngészőkben is vim addont használok. Működnek a vi keykombók less-ben, zathurában, imv-ben is. A SwayWM-et is úgy konfiguráltam, hogy modális módok legyenek, igaz annál a módváltó billentyű a Win gomb, nem az Esc.

Egyet még érdemes állítani azoknak, akik komolyan vim-eznek: a Caps Lock-ot átdrótozni Esc-ké. Úgy elérhetőbb helyen van a bal kisujjnak.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Ez egy jó infó. Nekem talán azért nem tűnik fel, mert tudatosan a sor elejére, a szöveg elejére vagy végére pozicionálom a kurzort. Ha meg direkt hosszú sorokat kezelek, akkor nowrap.

A bash egy ronda félmegoldás. Bizony, tévesztek néha, és akkor képes kiugrani vi módból vagy keverni.

Ez az Esc map jó ötlet! De nem így, mert a CapsLock helyén a Ctrl van. Viszont a "`" és "~" - na az a helye az Esc-nek! Végig kellene gondolni és megcsinálni.

"hatékonyabban lehet dolgozni" ez rohadtul relativ dolog. Te hatekonyabban tudsz dolgozni. En pl egyszeru szoveg szerkesztesre vim-et hasznalok, de pl ha projektet akarsz benne kezelni akkor tele kell tuzdelned mindenfele pluginnel, hogy IDE legyen belole. Probaltam IDE-ben a vim modot, es csak a baj volt belole sose tudtam, hogy most akkor melyik fajl melyik modban van, stb. A belepsz a szerverre atirni egy konfig fajlt meg mar reg elmult. Nekem rohadtul nem hatekony projectben dolgozni.

"Soha nem kell a kezedet felemelni a gépírási pozícióból" cserebe vegelathatatlanul szamolhatom a sorokat :D nagyszeru. Pythonnal a legjobb, amikor egy sorral elszamolod magad es nem fordul tobbet a projekt es ha nem vetted rogton eszre vadaszhatod mi tortent

Lehet, hogy offtopic vagyok, mert itt IDE-ről volt szó és a vim meg nem az. És ebben igazad van.

Viszont az IDE csak a nagy projektekhez, sok lib és fícsör esetén kifizetődő. (Windows, web, adatbázis...)

Sok esetben meg elég a vi és néhány makró. Használok IDE-t PIC assemblerhez (ez a fő munkám), de inkább csak lustaságból.

A sorok számlálásán mit értesz? Van ":set nu(mber)",  a ":154" a 154. sorra ugrik, bármilyen parancs címezhető, ":set novice" kiírja az xy koordinátát, pl. a "200 CursorDown" lefelé megy 200 sornyit, meg még amit még én sem ismerek...

Hat a vim-bol is lehet ide-t csinalni, kb 4 plugin kell hozza (go eseten fuzzy search, nerd tree, go, git)

Nagy projektekhez kell, csak ha foleg nagyokon dolgozok (bar ez elegge relativ) es ismerem az ide-t, hajlamos vagyok a 4-5 fileos cuccokat is abba nmegnyitni. beirom, hogy code . aztan nem kell agyalnom, hogy hogyan is konfiguraltam a vim-et (leven kevest hasznalom)

Szamolgatason meg azt ertem, hogy mondjuk a blokk kozepen vagy mikor rajossz, hogy ki kene torolni az egesz blockot, na akkor egy parancs, amivel felugrasz a tetejere, ha nem konkret sorszamot adsz meg (mondjuk nincs a kepernyon a teteje) akkor megy a matek, hogy mennyit kene felugrani. Na jo megvan 13-at. Ooops 14 kellett volna, akokr meg egy fel. na akkor innen hany sor a block vege? ha nincs sorszamozasod, akkor megszamolod, ha van sorszamozas, akkor kiszamolod. Akkor dd 67. ha nincs szerencsed ra sem fer a kepernyore, akkor dd X, aztan megint dd Y. Lehet csak en vagyok retardalt, de ennyi ido alatt en odanyulok az egerhez, kijelolom, amit akarok es kitorlom.

Köszi, ha lesz egy kis időm, akkor utánanézek. Addig szerencse, hogy az IDE támogatja a külső módosítások automatikus beolvasását. Ha az IDE editorának bonyi valami, akkor megszerkesztem külső vim (+git diff) segítségével és csak menteni kell.

Csak az a baj, hogy Windows XP-be igen nehezen működő git integrálható. Az IDE-be meg semmit sem sikerült normálisan. Az új IDE meg netbeans alapú, és rakétát csak jövőre fogok programozni. ;)

Erre van megoldás, aztán lehet variálni. A blokk elején CTRL+G, ami kiírja az aktuális sorszámot (#). Utána a blokk végére kell állni és ":#,. d". Működik fordítva is. ;)

Hogy melyik irányba mennyit kell menni, a "set number relativenumber" beállítással látványossá lehet tenni. Amíg a képernyőn van a cél, egyből látható, hogy mennyi az a relatív távolság.

A "visual mode" meg majdnem visszahozza az egerészés élményét. A törlendő blokk elején kiadható a "v" vagy "V" parancs, és a vim látványosan kijelöli azt a területet, amelyre a következő (például törlési) parancsot végrehajtjuk. Így nem töröl mellé az ember, egyértelmű, hogy mi fog eltűnni. A kurzorbillentyűk helyett itt is használhatóak a mozgási parancsok: "30k" vagy "45j", és majd csak a "d" kiadásakor töröl, tehát addig lehet korrigálni.

Javaslom átfutni a http://vimcasts.org oldal videóit, ha nem kíván hosszasan olvasgatni manuált vagy könyveket valaki.

Aszalós László

Ez azért van, mert:

  • A gépírónőnek (titkárnőnek, irodavezetőnek, stb.) magasabb a fizetése, ezért tőle elvárható a hatékonyabb munkavégzés.
  • Nincs is gépírónő (nem futja az informatikus magasabb fizetése miatt), ezért a magasabb fizetésű informatikus írja a leveleket - jóval kisebb hatákonysággal, mert úgy olcsóbb.

A tényeket még Mr. Spock is logikusnak találná. ;)

A 80-as években a főosztályvezetőnk titkárnője véletlenül országos gépíróversenyt is nyert. Azóta fejlődtünk.

Pótolnám az alapismeretek hiányát. ;)

A CTRL+S párja a CTRL+Q. Benne van az ASCII táblázatban is a vezérlő karakterek között, mint DC3 (XOFF) és DC1 (XON). Ami egyben a soros vonali xon - xoff is. Magyarul "indulj" és "állj".

Avatatlan szemlélő számára lefagyásnak tűnhet, de nem az. :)

A lekérdezés, tiltás és engedélyezés az stty paranccsal. Az ide tartozó paramterek az ixon, ixoff és ixany.

Kösz, rendes tőled, hogy pótlod, de már nem újdonság. Eleinte volt az, mikor napokig szívtam miatta. Most már tudom, hogy a Ctrl+S és +Q a Scroll Lock ki/be megfelelője. Igaz programja is válogatja, mert linuxos konzolban működik mindhárom, Termite-ban csak a Ctrl-es megoldás megy, a Scroll Lock nem támogatott. Be is tettem a .bashrc-be az stty -ixon sort egy időre.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Bocsánat, nem akartalak butának titulálni, meg aztán más is olvassa. ;)

A ScrollLock sok esetben tévedés áldozata. Nem a "vonali állj" a jelentése, hanem az (auto)scroll tiltása. Normál esetben a "képernyő elfogyása" esetén az új sor egy sorral feljebb tolja a képernyő tartalmát. Bekapcsolt ScrollLock mellett pl. a CursorDown billentyű vagy az ennek megfelelő terminál vezérlő szekvencia az utolsó sor "alá" lépve az első sorra viszi a kurzort.

A fenti keményebb verziója amikor a kijelölt mezőkön kívül az egész képernyő lockolt állapotban van. Ilyenkor kirakva a form-ot már csak a mezők tartalmát és a mező váltást kell küldözgetni az esetleg lassú vonalon keresztül. Ez volt a terminálos őse a mai gui vagy webes formoknak, avagy a dBase form+get+read képernyőkezelésnek.

Igen,  "a szöveget szövegszerkesztővel írom", mert sokkal könnyebb.

A megrendelő háziszabványa szerint Word dokumentumként kellett elkészíteni a dokumentációt. Jártam úgy, hogy egy rendszer átadását el kellett halasztani egy apró egérmozdulat miatt. A dokumentum atomjaira hullott visszaállíthatatlanul. Azóta ilyen igény esetén a megbízhatóbb utat választom. És még gyorsabban is lehet haladni.

Az nem előírás általában, hogy Wordben is kell készíteni, csak annak a formátumában kell átadni :) Markdown, Sphinx, TeX/LaTeX, DocBook, Restructured Text stb. sokféle módon lehet szépen verziózható, könnyen szerkeszthető dokumentumot előállítani amiből aztán konvertálni lehet akár Word formátumba is.

Desktop: Windows10 | Server: CentOS

Nem értem miért érdekes ez. Nem kell programozónak lenni a vim-hez, van egy csomó előnye sima szöveg írásakor is. Egyébként meg csak azért hoztam fel, hogy abból ez a Ctrl+Fel/Le funkció hiányzik, vagy nem egészen ugyanolyan jól van implementálva.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Nem tudom, milyen Linuxot használsz. Debian10 alatt kivették a beépített debug bővítményt. A pluszban telepíthető projekttel kapcsolatos bővítmények egyike sem nyerte el tetszésem. Ami alapból van, az a legjobb; a Projekt menüből elérhető. Ez generál egy projekt fájlt. A hátránya, hogy abszolút útvonalak tárolódnak benne. A Projekt menüből tudod használni. Ha megnyitod a projekt fájlt, akkor megnyílik a hozzátartozó könyvtár. Az oldalsávon viszont szükség van egy jó könyvtár böngészőre; erre a célra a TreeBrowser bővítményt találtam a legjobbnak.

Ha debug, git vagy egyéb dologra van szükség, azt a beépített terminálban szoktam megoldani (Üzenet ablak). De legszívesebben nyitok egy külön terminálablakot; GUI fájlkezelőből, két kattintás.

(A Geany scriptelhető Lua nyelven; a kódon futtathatók parancssoros programok, a scriptekhez saját billentyűkombináció rendelhetők. De a  leggyorsabb kódszerkesztő a Scite. Linuxon, Windowson egy villanás alatt pattan be az ablaka. Az is Lua nyelven scriptelhető.

A Debian 9 -ben sincs ott a beépített debug a geany -ben.
Nézegetem az ST dolgait is de eléggé zavarosak nekem. A CubeMX, a CubeIDE stb.
Ha jól emlékszem ott Eclipse alapú az egész. Mondjuk az tűnik a legflexibilisebbnek.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Én az IntelliJ WebStorm-ját használom, mert nagyon egyben van, nem nagyon kell pluginekkel szórakozni. A VCode hátrányának egyébként ezt tekintem. Alapból keveset tud, és bár fel lehet okosítani, egy csomó plusz idő, amíg az ember összereszeli magának a jó rendszert. 

Ennek ellenére csak ajánlani tudom. Nálunk sokan elégedetten használják, és megértem miért. Jó kis IDE, ha csak webre fejlesztenék lehet megpróbálnám átszoktatni magam. Viszont néha kell Android Studio-val is játszanom, az pedig az IntelliJ platformján alapszik, egyszerűen kényelmesebb így. 

Ezt nem tudom megmondani, ahhoz elég keveset használtam a Code-ot.

Ami szerintem hiányozna, az a beépített code inspector (részben pótolható eslinttel), nagyon jó angular támogatás (code-ot használó fejlesztőknél nem jelez ki  csomó dolgot hibának amit nálam igen) verziókezelő modul (főleg a diff tool, van ami terminálból egyszerűen nem praktikus)

Plusz Webstormban nagyon jó formázási opciókat lehet beállítani, Code-ban látszólag szegényesebb a kínálat.

A Webstorm nagyon jó pl. javascript-hez is, de sajnos nem ingyenes, míg a VS Code igen. A python-ra viszont mindenki a PyCharm-ot használja köztük én is, jó szívvel tudom ajánlani, GITtel jól működik. A community-je ingyenes. Persze tudom, mindent le lehet szedni mindenhonnan, csak azért mondom, ha valakinek ez is szempont, akkor ez nem utolsó dolog. A VS Code-ot a legtöbben csak úgy mint a sima VSt C# és typescripthez használják. Legalábbis amerre én mozgok.

Javitsatok ki, ha tevedek, de szerintem ez csak egy tuningolt notepad.

Egy komolyabb java projektet keptelen rendesen parsolni.

Rendben, bár egyszerűbb lett volna, ha konkrétan leírod mi a probléma, és nem nekem adsz péntek estére munkát vele :) 

Nos, megnéztem. Nagyon nem mélyültem bele, de működni látszik. A leírást hozzá kellett olvasni, ahol az eclipse-es project setup nyert. (Pedig az egy IDE, tehát ha ott oké, hogy használat előtt kell pár terminál parancs, akkor legyen itt is oké).

Szerintem, ahol több fájl, könyvtár van egy programhoz, ott már érdemes valami olyan szerkesztőt használni, ami egyszerre nyitva tudja tartani ezeket, megjeleníti a könyvtárstrúkturát...

Én az atom.io -t említem meg Nektek; hasonló a koncepciója, mint a Visual Studio Code-nak.

Én egyszerűen nem tudok választani a kettő között, ide-oda váltogatok, van ami az egyikben, van mi a másikban működik jobban, vagy áll jobban kézre.

Mindkettőben azt szeretem leginkább, hogy Ctrl+Shift+P - vel előhívom a menüt és kattintgatás nélkül, csak gépelve, fuzzy search segítségével kitalálják a parancsot, amit hívni akarok... Meg persze a multi-cursor megoldást :-)

Szerintem, atom jobban színezi a kódot, de VSC jobban találja ki a fájl szerkezetét, az objektumokat, függvényeket... (ez pedig elég fontos lenne). az atom Windows-on határozottan lassabban tölt be, de nekem logikusabb a kódkiegészítés funkciója, VSC néha túl okos próbál lenni és aztán javítgathatom kézzel a beillesztett rossz kódot (pl, "loop" után entert nyomok és a kurzor utáni sorba beírja az "end loop"-ot de a kötelező pontosvesszőt nem teszi utána; vagy a behúzást a sor előtt nem mindig találja el helyesen...) VSC-ben nincsen initcap szöveg-átalakító funkció, a normális Markdown previewhoz külön keresgetni kell a plugin-t hogy melyik fog működni... atom emlékszik a fájltípusra és jobban eltalálja a fájl karakter-kódkészletet, de VSC-ben projektenként külön lehet minden beállítást személyre szabni. VSC-ben minden projektnek külön ablak kell, atom-ban több projekt lehet nyitva egy ablakban ugyan abban a navigátorban... atom-ban a billentyűzetkombinációk nem mindig úgy vannak, ahogy a dokumentációban, illetve jobban az angol billentyűre optimalizáltak. VSC-ben, ha kijelölök egy szót, akkor kiemeli annak összes előfordulását case-insensitive módon, atom-ban ehhez külön plugin kell és az is case-sensitive módon csak...

---
Airconditioned terminal, do not open Windows.

Én PHP-ra használtam (korábban Eclipse-ztem). Eltartott egy darabig, mire minden szükséges kiegészítőt telepítettem, konfiguráltam, viszont utána úgy hasított, mint az álom. 

Az alábbi extension-ök vannak telepítve:

- Git extension pack

- PHP extension pack

- MySQL

Akkor beszélsz igazán jól angolul, ha egy angol viccen őszintén tudsz nevetni.

Az 198' -as évek óta programozok. Elég sok féle tool -al találkoztam. Nem igen volt választási lehetőség.
Mostanra dúskálunk a különféle fejlesztői környezetekben, de az az igazság, hogy szinte mindegyikhez kell idő és kiegészítések mire tényleg tudjuk használni. Egy jól összerakott fejlesztő konfiguráció nagy érték, és nem mindegy mennyi energiát kell beletenni. Az első és legfontosabb mire is fogjuk használni és aztán ebből merre indulunk el. A rosszul megválasztott kiinduló pont oda szokott vezetni, hogy amikor felmerül valami amire nincs felkészítve, simán széttúrod még azt is ami addig jól működött.
Nehéz választás.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

hátbazmeg, egy idióta volt aki ezt a szart kitalálta. valami mekes buzi lehetett minden fordítva működik... ha működik...

uint8_t *data; // tipussal megszorozzuk az adatot. wtf?

Hát eléggé szubjektív vélemény, valójában csak azt mutatja mennyire frusztrált a kolléga.

Azonban valahol megértem. Tudod hányszor kapom magam azon, hogy a Linux felületű szövegszerkesztőben nem a kurzort mozgatom, de pl. telenyomom a szöveget "4" -el?
Vagy a gedit -ben a keresővel megtalálok valamit, "Esc" a kereső módból, mire visszaugrik a szöveg elejére.
A kedvenc "Ctrl-up/down" egyszerűen nem működik sehol.
A vim filózófiáról nem is beszélve, az eslő csomagok között mindig ott az mc, még az áll hozzám a legközelebb. A Debian, alapból a nano -t adja ahol mindmáig nem tudom hogy kell kijelölni, majd a kijelölt dolgokkal valamit kezdeni.

Hosszan sorolhatnám. Frusztráló. Órákat lehet el bogarászni a neten, míg találsz valami megoldást, hogy tudod a dolgokat kézhez igazítani, vagy se.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Debian, default editor beállítása: 

update-alternatives --config editor

Azért ez nem valami, amire órákat kell áldozni. Ráadásul ez nem csak a default szerkesztő beállítása, hanem ez a "debian way" beállítani mindenféle alapértelmezéseket. Hasznos, és ha ismered (megismerheted egy google keresés után 5 perc alatt) akkor nagyon is jól tud jönni.

Tudod hányszor kapom magam azon, hogy a Linux felületű szövegszerkesztőben nem a kurzort mozgatom, de pl. telenyomom a szöveget "4" -el?

Ezt meg egyszerűen nem értem. Te megszoksz valamit, és elvárod, hogy minden úgy működjön. Egyáltalán hol nyomsz 4-est ahhoz, hogy mozgasd a kurzort? És ráadásul miért, amikor vannak rá dedikált gombok? És mit értesz linux felületű szerkesztőn? Nincs olyan, hogy valami linux felületű...

A te problémád, hogy elvárod valamitől, hogy az legyen amit te szeretnél, és ha nem azt kapod, akkor meg se próbálod meglátni azt, hogy miért és miben más. A fentiekből egyedül talán a gedit esc-re visszaugrás az, amire én is azt mondanám, hogy jogos, minden más konfigurálás és/vagy megszokás kérdése. 

Valószínűleg rosszul fejeztem ki magam, ha a Debian alapot telepíted (netinst, semmit nem választasz a lehetőségekből amit mostanra egy szép menüből kiválaszthatsz) akkor a nano -t telepíti. meg a "vi" editorokat.  Még az aptitude -ot is kézzel telepítem, bár az apt-get is elég jó.
Valahol már írtam, amikor én kezdtem még nem volt külön kurzor a billentyűzeteken (talán mert nem PC volt hanem CP/M az at/atx billentyűzet később jött) nemhogy numpad. Persze azért én sem sírom vissza a "gyémánt elrendezést" :)
A "Linux felület" alatt azt értem hogy a Linux és az arra írott szoftverek kezelésileg különböznek nem tudok rá jobb szót "felület".
" A te problémád, hogy elvárod valamitől, hogy az legyen amit te szeretnél " - így igaz, vagy legalább is megközelítse.
Épp most telepítettem fel a nejemnek a "Libre Office" -t (nagyon örülök hogy van alternatíva) de persze szegény rögtön beleszaladt abba, hogy az m$ office ha "/" írja a dátumot, de a beállított dátum "." van elválasztva, automatikusan konvertál. Nem nagy dolog, de ha sok ilyet kell csinálnod akkor nagyon hasznos. Akkor ez most hiszti?

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

A kérdés költői volt.

A fő baj az hogy olyan technológiákat, eszközöket használunk amit nem értünk eléggé. Nem (tudjuk) rászánni az időt hogy kellő mélységig kitanuljuk, így nem értjük a logikáját. Az eredmény a vérmérséklettől függ.

Csak halkan, lehet azért van ennyiféle szövegszerkesztő, mert inkább írtak egyet ami olyan volt amit Ő szeretett volna. Ráadásul ezek egy-egy célfeladatra koncentrálnak, amit jól megold, mi viszont valami másra akarjuk használni és dühöngünk hogy arra épp nem jó?

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

alt+klikk a blokk kijelölés, iar-ben, visual studioban, notepad++ban. itt valami alt-shift, meg kell variálni...

feltelepitem a sftp extensiont, szerkesztem a fájlt, lementem,  nem fordul linix alatt. és lokálba menti. mindig ellenőrizgetnem kell hogy sikerülte feltölteni... hát kösz nem.

követem a doksit, nem múgy működik.

nem ugrik a deklarációhoz.

ha alap dolgokkal kell elbasznom az időmet, hogy megtanuljak alap dolgokat, amik MÁSHOL ELSŐRE MŰKÖDNEK, akkor baszhatom én a hiperszuper pluginokat...

és nem vagyok hajlandó 20év beidegződését eldobni egy aktuális hájp miatt. mint mikor mac os elé ülök, 5 perc után szétbasz az ideg, mert minden máshogy van. és nem jobban, szarabbul.

uint8_t *data; // tipussal megszorozzuk az adatot. wtf?

alt+klikk a blokk kijelölés, iar-ben, visual studioban, notepad++ban. itt valami alt-shift, meg kell variálni...

Ha nem tetszik, átvariálhatod, sőt feltelepíthetsz egy csomó hivatalos keymappinget, például számomra nagyon kényelmes az IntelliJ sémája.

 feltelepitem a sftp extensiont

Úgy érted feltelepítettél egy 3rd party ingyenes addont. Ezért ugyan ne a szerkesztőt hibáztasd.

ha alap dolgokkal kell elbasznom az időmet, hogy megtanuljak alap dolgokat, amik MÁSHOL ELSŐRE MŰKÖDNEK, akkor baszhatom én a hiperszuper pluginokat...

Nem kell elbasznod, nem kért senki arra, hogy próbáld ki ezt az eszközt. Úgy meg főleg nem értem miért tetted, ha eleve nem vagy nyitott semmiféle változásra. Viszont ha már ezt meglépted, legalább jelenthetted volna a hibát a megfelelő csatornákon, hogy értelme is legyen az egésznek, mert így csak a frusztrációdat dobtad ránk, és igazsgátalanul szarozol valamit.

ne nevezzük innovációnak azt, ha eddig az óra a telefonon mindig jobb oldalon volt, erre minden hülye átteszi balra. Ha mindenhol ugyanaz a kijelölés, (saját másik termékénél is) akkor maradjon már ott.

nem akarok variálni. a gép van én értem, nem pedig fordítva. ha fejlesztőeszköznek titulálja magát, akkor legyen az. tudja azt amit kell.

várjál, 3rd party? jaaa, miért is, várjál.... jaaaa, mert nem tudja. erre felteszem azt, ami a legtöbbször letöltött, és nem működik... szarom én le, hogy ki írta, nemtudja, valaki azt állítja azzal tudja, de nem tudja...

notepad++ban kiszabott ostoba sftp modul, de legalább működik, lementi. szöveget lehet vele szerkeszteni. de azt nagyon. le is menti, képzled. nem kell alap szarokkal elbaszcsizni az időt. de mondom továbblépek, hogy a linuxos kodot akkor picit professzionálisabban kéne szerkeszteni, erre azzal megy el az idő, hogy plugineket telepitgetek, tanulom az uj billenytűparancsokat(mert át kell rakni mindent, alt helyett jobb a shift alt.... :S), hát johogy frisztrált leszek... produktív haladás helyett a szüttyögés.

ha ez az intellij az az ami régen volt az android editorja, hát attól is a falra másztam. gyámoltalan ostoba lassu valami volt....

uint8_t *data; // tipussal megszorozzuk az adatot. wtf?

Kicsit kevesebb emóció és több tárgyilagosság.
Láttam én nem egy olyan, egyébként kitűnően teljesítő free szoftvert, aminek a licencében az szerepelt, hogy még arra sem jó amire készítették.
Azért is indítottam ezt a topikot, hogy mik a tapasztalatok. A szélsőségek nem igazán segítenek az általános megítélés kiértékelésében. Neked nem vált be.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

várjál, 3rd party? jaaa, miért is, várjál.... jaaaa, mert nem tudja

Aham, akkor az a hibája, hogy nem fejlesztettek bele mindent rögtön. Akkor meg az lenne a baj, hogy lassú és sok memóriát eszik :)

ha ez az intellij az az ami régen volt az android editorja, hát attól is a falra másztam. gyámoltalan ostoba lassu valami volt....

Na ezt mondom :) Jót nem lehet azzal tenni, aki semmit nem hajlandó alkalmazkodni, csak minden miatt zsörtölődni akar. Eközben én tök produktív vagyok mindkettővel, és használom elégedetten. Biztos én rontok el valamit. 

Jogod, persze, nyilván alkotmányos :) 

De ettől függetlenül, oké, hisztizz. Csak nézd meg mit értél el vele, és mit értél volna el egy konstruktív diskurzussal a témárval kapcsolatban. Vigyázz, még a végén tanultál volna belőle, kaptál volna segítséget, és egy jó eszközt a munkádhoz. Istenkém :) 

elhisztiztem mi a bajom... hányan mondták a megoldást? vagy nem egyértelmű, ha azt mondom hogy nem működik, akkor nem működik...?

amugy én nem értem ezt pluginezést... vannak alap dolgok, amik legyenek már benne, és ne kelljen vadászgatni 200 féle pluginből hogy mi az ami jól működik. legrosszabb ha összevissza megy. iar-ben a ctrl-t egy alap kodformászás, semmi extra, nincs paramétereezés, MINDIG UGYANÚGY MŰKÖDIK. és jol, keveset tud, de azt tudja. a vs ctrk-k-d egy fokkal okosabb, az is jol mukodik. nem kell több.

ezek meg adnak egy vázat, boldog boldogtalan kokányol mindent, összevissza működik, vagy le kell hozzá hülyülni, hogy használni tudd. ha veszek egy szerszámot, elvárom hogy működjön. ha kapok egy szerszámot ingyen, akkor az is működjön bassza meg, vagy ne adja. azt irták jó.

Ez a sw jó*.

*: nem jó.

uint8_t *data; // tipussal megszorozzuk az adatot. wtf?

amugy én nem értem ezt pluginezést... vannak alap dolgok, amik legyenek már benne, és ne kelljen vadászgatni 200 féle pluginből 

Ez is egy megközelítés, ha ilyet szeretnél, akkor nézd meg a CLion-t az IntelliJ-től (gondolom cére fejlesztenél). A másik megközelítés, hogy kapsz egy minimál alapot, és te rakod össze, hogy pontosan mire és hogy akarod használni. Mindkettő lehet jogos elvárás, nem lesz a másik szar attól, hogy nem a te igényeidre van szabva.

elhisztiztem mi a bajom... 

Semmi konkrétumot nem írtál ami alapján el lehetne indulni. Tetted ezt olyan stílusban, hogy az embernek kedve se legyen foglalkozni veled :) Ami konkrét volt, arra pedig kaptál választ. De nyilván nem úgy álltál te se hozzá, hogy itt egy probléma, segítséget kérsz. Mit vársz mégis?

eleje hiszti volt, de utána egy csomot leírtam. erről ennyit. felidegesített de nagyon...

20 év alatt megszoktam egy "rendszert". megszoktam billentyűkombináciokat. nem azért mert én akartam így, hanem mert az volt az alap. nem volt más. erre áll rá a kezem, ezt tudom vakon gépelni. néha még én sem látom, hogy mit nyomok, olyan gyors vagyok. :D volt egy alap tudásszint az editorokban. nem a speciális igényekről beszélek. nem volt az sem rossz.  erre jönnek a nagy megmondók, hogy majd a ctrl-h-szürkecsillag-nagyZ lesz a kopi, meg hasonló... (sarkítok).  nemtalálok benne regexp cserét, (nem akarom keresgetni, nem akarok konfigurálgatni, használni akarom, ctrl-h és legyen ott.) azt kell vizsgálgatni, hogy tényleg lementette a fájlt? mivan??? baszcsizzam el az időt, hogy szeméyre szabom, ráadásul úgy, hogy ostoba és gyámoltalan... ugyanez volt a bajom az androidos editorral is. mármár kezdtem megszokni a billentyűket, de a keresés nem műkodott, lassú volt, állandóan kesseket kellett űríteni, meg a joég tudja miket, nem csináltam feljegyzést... de ha mindig elbotlik az ember ilyenekben, megunja. két ora szarakodás után akadtam ki... lehet hülye vagyok. részemből ennyi. helikopter vagyok.

uint8_t *data; // tipussal megszorozzuk az adatot. wtf?

A plugin jó megoldásnak tűnhet, azonban ha az alap változik (upgrade) akkor nem mindig megy utána a plugin és sokszor csak akkor veszed észre amikor már megtörtént az upgrade.
Többek között ezért is fázom (kicsit) az eclipse -től - javában benne vagyok egy fejlesztésben, és megzakkan a kulcs fontosságú plugin? Mi van ha egy évekkel ezelőtti szoftverhez kell visszanyúlni? Ezekre pl. jó megoldás lehet a vi(m), vagy a teljesen fapados mcedit (az utóbbival persze nehezen elképzelhető egy nagyobb fejlesztés, sok forrás fájlal).

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

elhisztiztem mi a bajom... hányan mondták a megoldást?

Hat, mi is volt a kerdes pontosan? :D

hátbazmeg, egy idióta volt aki ezt a szart kitalálta. valami mekes buzi lehetett minden fordítva működik... ha működik...

Nezzuk jol ertem-e. Az a baj, hogy

  • nincs univerzalis szabvany az ultimate hotkey setupra, letoltottel egy szoftver, es abban nem ugy van, mint egy random masik szoftverben
  • plugineket kell letolteni, miert nem tud mindent OOTB (akkor nem a sima Visual Studio kene neked?)