Ez mire lehet jó szerintetek

Elektronika, Elektromos eszközök

Szerkesztve 2019-11-04:

https://easyeda.com/dcs515/Power

____________________________

Kb. 4 éve fogadásból alkottam meg az alábbi áramkört. Nem akarom, hogy a feledés homályába merüljön, ezért egy interaktív formába felraktam ide. Persze akinek nincs kedve találgatni az nyugodtan lapozzon, vagy küldjöb el melegebb éghajlatra.

Szóval szerintetek mit csinál ez a cucc, illetve mi a jellemzője az kimeneten lévő szuflának?

(Lehet nem sikerült értelmesen lerajzolnom a sémát, a működése:
A szinusz félhullám csúcsán nyitnak a tirisztorok ha az inverter bemenetén 300V alá csökken a feszültség.
Azért 300V mert ennyi kell minimum egy H-bridzses inverterhez. Mivel a dióda-kondi-tirisztor kombó egy feszültség kétszerezőt alkot, ezért az inverter benő feszültsége olyan 300V DC-n ülő fürészfogjel melynek a csúcsa 600V. A fűrészfog szélessége pedig a terhelés függvényében változik.)

(Kicsit később előbányászom és lefényképezem a prototípust.)

Csak a V2 protót találtam meg. Funkcionálisan egyezik, csak kapott egy PIC-et a finom időzítéshez. Ebben nem a félhullám csúcsát figyelem, hanem a nullátmenetet és időzítem a PIC-el, hogy a csúcs előtt egy picivel már kezdje meg a tirisztor nyítását. A 300V komparálását és az AND logikát is a PIC végzi.

( bucko | 2018. 10. 04., cs – 20:05 )

Ez egy feszültségstabilizált leválasztó trafó.

( szilas | 2018. 10. 04., cs – 23:08 )

Első blikkre lágyindító toroid leválasztó trafóhoz, de a komparátorban a 300 V, meg a 2 utas egyenirányítás nem stimmel. Szóval passz.

---------------------------------------------------------------
Ritkán szólok hozzá dolgokhoz. Így ne várj tőlem interakciót.

( golgota | 2018. 10. 05., p – 07:29 )

Fazer fegyver kapcsoloja elso valtozat? :D

( bennyh | 2018. 10. 05., p – 09:10 )

Stroboszkóp meghajtófokozata a Szabadság szobor emléktörlőjéhez :D

( lcsaszar v | 2018. 10. 05., p – 09:54 )

Levágja a tüskéket, túlfeszültséget

( kikepzo | 2018. 10. 05., p – 15:20 )

Ez garantáltan, egy digitális, fázisegyengető kalapács.

( baxter | 2018. 10. 05., p – 21:50 )

I am delighted to finally see a real peek detector in practical application... how does it work?

( nehai v | 2019. 11. 04., h – 07:12 )

Nézegettem a régi dolgaimat a HUP-on, ez még mindig nyitva van. A megoldás a linken:

https://easyeda.com/dcs515/Power

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

Építs meg és mérd meg. Garantáltan működik.

1kW-os terheléssel kb. másodpercenként nyit a tirisztor 1 ms ideig. Elvileg ebből is vissza lehet számolni a veszteséget. 

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

Nem kaptam választ a kérdésekre.

Én a megépités előtt alkatrészt választok, kiszámolom, esetleg szimulátorban megvizsgálom. Ez a módszer működik.

"1kW-os terheléssel kb. másodpercenként nyit a tirisztor 1 ms ideig."

Ez tévedés. Ilyenkor 10F-s kondenzátor mellett is csak1W jön ki.

Ha 10% kitöltéssel nyit, akkor 1kW fogyasztás esetén legfeljebb 43A a csúcsáram, amit lazán mér a villanyóra.

Így sikerült előállítani egy drága és felesleges fogyasztót.

A veszteség értéke mindegy, de van. :-D

Ne kapkodj. A kitöltési tényező 0,1% (1ms/1s, ebből 4300A következik a Te számolásod szerint is). Egyébként pedig mindegy is. Azért mér kevesebbet mert az áram komponens bőven a méréshatár fölött van. Főleg a digitálisoknál.

Én akárhogy számolom a kondiban tárolt energia ~720W 650V/(6800uF/2) esetén. (Ezzel meg is cáfoltam magam mert nem jön ki az 1kW/1s. Nyilván 600-700W lehetett az 1kW-os fűtőszál tényleges teljesítmény felvétele.)

Én is Tinával csináltam. Voltak megdöbbenések az analízisek során. Pl. az egész cucc koszinusz fi-je a alig több mint 0.

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

Akkor kapkodjunk tovább! ;)

Sőt, cáfoljunk tovább. Az a 650V legfeljebb 640V, de inkább kevesebb. A kondenzátorokat 300V-ig sütöd ki. A kondenzátorok leadott energiája (elméleti) már csak 540W.  Így aztán 4kW-os inverterből teleportáció során keletkezett egy fűtőszál. :-D

A Tina szép is, jó is. Ha nem a valós áramkört rakod bele, akkor meg olyan marhaságokat mutat, amiket állítottál. Nem így lenne, ha mellébeszélés helyett válaszoltál volna a kérdésekre.

A fényképen látható áramkör csúcsárama legfeljebb 400A, de még ez is eléggé elméleti érték. És valószínűleg a tirisztor hosszabb ideig vezet. Tinával...

Persze ez is derék dolog.

 

 

Hogy működik-e, arról egy szót sem ejtettem.

Ezt állítottam: "Ha nem a valós áramkört rakod bele, akkor meg olyan marhaságokat mutat, amiket állítottál."

Lefordítom: Az áramkör készítőjének a szimulációja (ez az elmélet) a hiányos adatok miatt marhaságot adott ki. Ő meg elhitte. Ezért azt hiszi, hogy úgy működik az áramköre, pedig dehogy.

Amin még vitatkoztunk, az az elméleti energiamérleg - aminél a valós csak kisebb lehet. Az alap a linkelt áramkör, amihez képest még azt is elismerte, hogy kb. 1/7 teljesítmény jön ki belőle.

Az "elméletem" a következő elemekből áll:

- A 230V-os hálózat ellenállása >0.

- A fényképen látható áramkörben (is) a vezetékek túl kicsi keresztmetszetűek, és

- van egy csomó csavaros kötés is. Ezeknek az ellenállása a maximális áramerősséget jelentősen csökkenti.

A fenti hatások (meg a valós áramkör) figyelembevételével legfeljebb tizedakkora áram alakul ki.

Nosza, okostrolltojás, cáfold meg a fenti állításokat akár elméletben, akár gyakorlatban! :-D

Nem tudom, hogy jött ki ez a kis kitöltés. Ha igaz az, hogy a tirisztor 1 ms-ig vezet és minden félperiódusban begyújt az egyik, az 10 %-os kitöltést jelent. Viszont ez is betelítheti a fogyasztásmérőt, tekintve, hogy ez tervezetten kapacitív hurok. Tehát az áramot a villamos hálózat impedanciája fogja limitálni elsősorban. Az áram nagy lesz, de gyorsan lecsökken, közel sem folyik majd jó nagy áram végig abban az 1 ms-ban.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Még nem érted. ;)

A kitöltés 0,1%, azaz minden 100. félperiódusban (1000ms) vezet 1ms ideig. Szerintem mindkét oldal, hogy szimmetria is legyen.

A tirisztor teszi a dolgát, de valószínűleg nem zár 1ms után. Ennek két oka van. Egyrészt a 300V-os limit = 150V/kondenzátor, meg a terhelés csak jóval kisebb lehet a megálmodottnál. Így elvileg egy kondenzátoron 323 és 150V között ingadozik a feszültség minden másodpercben. Ehhez ki kellett egészíteni 3x1000uF értékkel, így 9800uF vagy sorosan 4900uF és dupla feszültség. Ha berakod szimulátorba, csodálkozni fogsz.

Na most már nem tudlak követni. Tisztázzuk:

Van az elméleti ábra 6800uF-al, inverterrel, 300V-os limittel.

Van a megvalósított, amire egy kísérlet miatt ideiglenesen 6800uF helyett ~1000uF(3x330uF) van kötve oldalanként (így lett letéve az kütyü), inverter nélkül, a limitet (és a gyújtás időpontját is) PIC-el tudom állítani terminálon keresztül. A két kondipakk soha nem volt egyszerre bekötve. 

A méréseket  és a demózást inverter nélkül végeztem a DC kimeneten ohmikus terheléssel. A limit 30V körül volt. Az inverter soha nem készült el, csak tervben volt. Egyébként sem lett volna jó a sima H-bridge, kellet volna elé egy DC/DC, hogy ne kelljen 300V-on tartani a limitet, hanem közel 0 lehessen.

Felteszel kérdéseket, ami jogosnak tűnhet, de visszakérdezek: Milyen időtartamra adjam meg a csavaros kötések és a hálózat impedenciáját, a kondi ESR-jét? Nem ugyanaz az első 1ms-ra mint statikus terhelésre (amit meg szoktak adni). Még az általad számolt adatokkal is szét kellet volna égni az egésznek. Hogyan mérjem meg 1ms alatt? Itt van pl. a tirisztor. A névleges árama 500A, 10ms-ig 2000A, és 1ms-ig?

Lehetne itt értelmes dolgokról is vitázni, pl az első 1ms paramétereiről. Vagy hogyan gyújtsuk be a tirisztort egy ilyen áramkörben. Semmilyen kereskedelmi forgalomban kapható áramkörrel vagy ismert megoldással nem tudod olyan gyorsan begyújtani, mint ami készült hozzá. Majdnem több időt töltöttem a tirisztor gyújtásával, mint az egésszel. Ettől és a hálózat 'jóságától' függ az egész 'hatásfoka'. Az analóg mérő soros tekercse ront a dolgon, de a digitálisban ez ugye nincs.

A Tináról... nem szívem csücske, de jó pár évvel ezelőtt csak ez volt amibe korrektül be lehetett vinni a tirisztor, a kondi, a dióda és a hálózat paramétereit, továbbá nem hányta el magát a kapcsolástól. Nem tudom változott e azóta, de gyanítom nem. Ha valamivel szimuláltad az áramkört, akkor elárulhatnád. Kíváncsi vagyok.

Azon gondolkodtam, hogy hogyan lehetne bemérni az áramkört a szkeptikusok számára is elfogadhatóan. Mert ugye az mégsem tudományos érv, hogy  ugyanakkora terhelés hatására az a bizonyos kör alakú lapocska kb. fele sebeséggel forog. Rájöttem, de nem árulom el, hanem majd a hosszú téli estéken megcsinálom. És még kap plusz 2db tirisztort (csak a látvány fokozásáért) és egy új vezérlést. Kedvet kaptam újra elővenni az áramkört.

Részemről egyelőre itt lezárva dolog. Mindenki azt kezd (vagy nem kezd) vele amit akar. 

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

Bocsánatot kérek, ezt durván elnéztem!

Mit is? Csak az elvi rajzot néztem, majd felfedeztem az elkó pakkot. Volt benne egy x és 1000uF is. Ezt felületesen szemlélve lefordítottam 3x1000uF értékre. Neked meg a fejedben az áramkör, és csak lesel. ;)

Én is Tinát használok, (Tina-TI 2012 v. 9.3.50.40). Mint minden ilyennél az a problémám nekem is, hogy mindig az az alkatrész hiányzik, amivel dolgozom. Ezért gyakran "hasonló típussal" helyettesítem a hiányzó darabot, illetve csak a kritikus részt vizsgálom. Így tettem ezzel az áramkörrel is. A többit meg lehet mérni.

A tirisztor nem a kedvenc alkatrészem, meg úgy is törpefeszültséggel szoktam dolgozni. Egyelőre nem a hatásfokot vizsgáltam, hanem a veszteségeket és az elérhető csúcsáramot. Igaz, hogy a digitális órában nincs tekercs, de a kismegszakítóban van, és az ellenállása is kb. 10mOhm. A kondenzátor ESR értéke jó kérdés. Egy ilyen típusnál az adatlap szerint 5...24mOhm. Ez az érték inkább csak a melegedés szempontjából érdekes. Az adatlap szerinti "statikus" értékek drasztikus túllépésénél inkább az apró anyaghibáknál fellépő túlhevülések számítanak. Ha ilyen előfordul, akkor bekövetkezhet a katasztrofális meghibásodás.

A szimulációnál arra jutottam, hogy az ESR, a kontaktusok és a hálózat ellenállása összevonható. A végeredmény jó közelítéssel 0,3 Ohm. Nem szabad megfeledkezni a vezetékek induktivitásáról sem, ezért beraktam 20uH értéket. Az egyszerűség kedvéért csak az áramkör felét raktam össze. A tirisztor+dióda helyére került 3db MUR3040. (Szerencsére Tina leszarja, hogy elolvadt-e az alkatrész ;)) Ezzel kicsit túllőttem a célon, mert ez túl gyorsan kapcsol. Ezt ellensúlyozni lehet a generátor felfutó élének nyújtásával. Az első 2-3 impulzust nem vizsgálom, csak az állandósult értéket. A szimuláció nem korrekt, be kell állítani a valódi terhelést és a tirisztor vezetésének idejét az impulzus hosszával.

http://s1.toldacuccot.hu/en/download?sid=b7e522452afcdeb2a75cc609734dc9…

Áramméréshez ajánlom a HTFS 800-P/SP2  árammérőt. 240kHz-ig mér, a felfutási ideje 3,5us. Ilyet használunk 1200A-ig.

https://hu.farnell.com/lem/htfs-800-p-sp2/current-transducer/dp/9135766

A kondenzátort feltöltjük borzasztóan nagy árammal nagyon rövid idő alatt. Ez a működés lényege, mert ez hivatott telítésbe vinni a mérőművet annak érdekében, hogy az a valóságosnál kevesebbet integráljon.

Az idő attól függ, hogy a kimeneti terhelőáram és a kondenzátor kapacitása által meghatározott meredekségnél mikor válik nagyobb meredekségűvé - abszolútértékben - a hálózati szinuszos jelalak, amikor is megszűnik a tirisztor tartóárama.

Fogalmam sincs, miért azzal számolsz, hogy másodpercenként csak egyszer gyújtod a tirisztorokat, majd utána keserűen megjegyzed, hogy ebből komolyabb teljesítmény nem jöhet ki. Hát képzeld, ha csak óránként egyszer töltöd fel a kondenzátorokat, talán egy LED táplálásához elegendő teljesítményed sem lesz. Talán próbáljuk ezt a dolgot félperiódusonként ismételgetni, úgy már kijöhet belőle valami értelmezhető teljesítmény. Más kérdés, hogy lehet, a kondenzátortelepet sok kisebb kapacitásúból kellene összerakni, szerintem a 400 V-os elkók nem bírják a nagy áramot.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Megcáfolom hogy azt állította hogy a kütyü energiamérlege pozitív, csak annyit írt szerintem hogy a mérő képtelen mérni.

Megcáfolom hogy azokon -a vélhetőleg vörösréz- drótokon csavaros kötéssel együtt ne folyhatna át akár 5000A.

Egy szimulátor meg azt mond amit akar.

Jelezném hogy az ipar szinte minden területén használnak a fenti csavaros kötéshez hasonlót, nem olyan rossz az.

Nem akarok én amúgy kötözködni de amikor TO-3 tokozással gyártanak többszáz amperes feteket, schottky diódákat a piriszka lábaikkal, forrasztott kötésekkel....

Ja, okostrolltojás az meg te vagy. Meg az egész családod! (Ismeretlen indián mondás)

Valamint a mérőről sem írtam túl sokat. Inkább szinte semmit. Az említett energiamérleg az más volt, csak nem értetted.

Át is tud folyni 5000A, csak nem akar. Neki kéne futni annak a 8. osztályos fizikának!

Nem. A szimulátor azt mondja, amit én akarok. :-D

Ha már ennyire járatos vagy, akkor nézz utána milyen kötést használnak 100A környékén. És miért nem ilyet?

Szerintem TO220AB-ra vagy D2PAK-ra gondoltál. ;) A TO3 fényes, drága, ezért már nem igazán használják.

"Kettőnk közül az egyikünknek néhány kis- és nagyfeszültségű konstrukcióját a MEEEI megfelelőnek találata. A másiknak meg csak jár a pofája."

Az indiánok elmentek. Ezt én szoktam mondani, ha valaki hozzáértés nélkül okoskodik. ;)

Az energiamérleg az energiamérleg, mérnök úr. Nem én írtam le ezt a szót először.

Beleakadtál ebbe a csavaros kötésbe pedig hidd el nem ez az áramkör gyenge pontja.

A TO-3 vagy TO220 tokozás tökmindegy, mindkettőben vannak brutális áramú alkatrészek. A TO-3 egyébként még a régi időkből akadt be amikor BEAG végfokokat javítottam... no nem a 2N3055-re gondoltam nyilván.

Ez az áramkör impulzus üzemben dolgozik. Te az "ipari" szó kapcsán nyilván nagy villanymotorok bekötésére gondoltál. Ott statikus terhelések vannak, itt meg nagyon nem, én sem statikus terhelésre gondoltam.

Az én általam épített néhány áramkörhöz még MEEEI sem kellett....egyébként Pécsett a 400kV-os alállomás jónéhány nagyáramú alkatrészéhez meg a vezérlés egy részéhez is tapadt a kezem egy átépítés során, tudtommal még működik. Ezt egyébként nem dicsekvésként írom csak azért hogy ne ülj már oly magas lovon.

( MrPrise v | 2019. 11. 04., h – 09:33 )

Gondolom szándékosan nem akarod itt kifejteni, hogy pontosan mire és hogyan használható, pedig engem érdekelne. Nem azért mert használni akarnám (ha tényleg arra jó amire gondolom), hanem mint érdekesség.

Nem hiszem, hogy ilyen könnyű lenne átverni az órát.

Szerk:

Utána kérdeztem és működik. Már vagy 30 éve is használtak hasonlót, de szomszédoknál olyan zavart keltett a berendezésekben, hogy kiszúrták azonnal (a bejelentések miatt). Azonban a mai stabilizált tápok esetén lehet nem olyan "látványos".  Valamint már szinte minden kábelen megy vagy/és magas frekvencián. 

( sigellef | 2019. 11. 04., h – 10:12 )

... hosszú és kőzéphullámú sávok zavarására :D

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

( locsemege v | 2019. 11. 04., h – 23:24 )

Szerintem nem 300 V-nál kellene komparálni, hanem hálózati csúcsfeszültség fölött, mondjuk 400 V környékén. Azt látom problémának, hogy begyújt az egyik tirisztor, feltölti az egyik kondit 325 V-ra, s mivel megvan a kívánt feszültség, a másik kondit már nem töltjük. Így viszont a terhelés hatására szépen elkezd átpolarizálódni. Azaz vagy áganként külön kellene komparálni, vagy kellene dióda záróirányban a kondikkal párhuzamosan, vagy nagyobb feszültségnél volna jó komparálni, vagy ezek mindegyike.

Attól függetlenül a felharmonikusok ilyen durva előállítása óriási zavart okoz, ami biztosan nem legális, ráadásul azonnal észrevehető. Lényegében egy kapacitív hurok, nehezen kézbentartható, a hálózat impedanciája határozza meg az áramokat.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem használatra készült, hanem - mint írtam - fogadásból. Demonstrálni, hogy lehetséges. Nem csak a rádió zavar miatt észrevehető, hanem hangja is van. Csattog minden amin átfolyok az áram.

Amit felvetsz a komparálással kapcsolatban az jogos, ezért készült a PIC-es vezérlés, az mindkét félhullámot kapcsolja.

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

( uid_20269 | 2019. 11. 04., h – 23:54 )

 
Véleményem szerint ez a készség ha Mészáros Lőrinc kezében van, akkor pénzt csinál. Bármiből. Csóró kezekben viszont csak pár drót meg biszbasz.
 

( szgabor | 2019. 11. 06., sze – 13:10 )

Szerkesztve: 2019. 11. 06., sze – 13:11

nemide

( pepo v | 2019. 11. 07., cs – 18:34 )

Halálos áramütés-generátor.

READY.
󠀠󠀠‎‏‏‎▓

( nehai v | 2022. 07. 28., cs – 00:02 )

Az idő meghozta a választ:

Rezsicsökkentés növelő áramkör

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

És ezt te "elméletben" megépítetted? Nagyjából úgy titokzatoskodtál végig, mint aki mástól várja, hogy megépítse először és bukja a megépítés árát. Ha megépítetted gyakorlatilag is, akkor hoci ide a közösbe valami proof.

Kb. végigolvastam, például mitől nem alakul hővé a vékonyka bejövő vezetéken a meddő áram, amikor - elvileg - több ezer amper folyik? Nem tudsz értelmes teljesítményt így kivenni, nem tud akkora áram kialakulni, amivel tölteni tudnád értelmesen a kondenzátorokat a leírt paraméterek közepette, de meggyőzhető vagyok egy többcsatornás oszcilloszkóp videóval.

https://iotguru.cloud

És ezt te "elméletben" megépítetted? Nagyjából úgy titokzatoskodtál végig, mint aki mástól várja, hogy megépítse először és bukja a megépítés árát.

A második kép szerinted mi? Olyan mintha megint "write only"-ban lennél.

Az áramokról: Az alkalmazott tirisztor adatlapja szerint 10ms-ig 2000A képes kapcsolni. Mind a kettő paraméter nagyon fontos és együtt értelmezendő.

Nem nagyon akarlak meggyőzni, de... (hanyagolva a hagyományos mérőt) a digitálisokban az ad jellemzően 200A-ig mér.

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

A második kép szerinted mi? Olyan mintha megint "write only"-ban lennél.

Egy kép nem jelenti azt, hogy megépítetted, ha megépítetted, akkor meg nem jelenti azt, hogy meg is mérted a paramétereit, mert mintha csak szimulátorban nézted volna eddig mindezt...

Az áramokról: Az alkalmazott tirisztor adatlapja szerint 10ms-ig 2000A képes kapcsolni. Mind a kettő paraméter nagyon fontos és együtt értelmezendő.

Nem ez volt a kérdésem, hogy áramkörileg milyen alkatrész tudja kapcsolni, hanem az, hogy milyen vezetéken tud mindez odajutni... 40 méter 16-os alumínium vezetéknek 0,07 ohm az ellenállása, ha ezen át akarsz kergetni 2000 ampert, akkor nem fogsz tudni, több mint a fele elmegy majd a vezeték fűtésére, nem lesz 230 VAC ott, ahol szeretnéd, hogy legyen. És ennyi általában van hozzád az oszlopról vagy a földkábeltől, amin nem tudsz változtatni, mert az óra előtt van, több kötés, ki tudja, milyen átmeneti ellenállással, aztán a saját hálózat is ott van.

Ha nem extrapoláltál azzal, hogy 1 kW terhelés 1ms feltöltéssel megy, akkor a veszteségektől eltekintve minimum 1000 kW kellene megjelenjen azon a szerencsétlen vezetéken 1ms ideig, az nem fog menni, csak ideális esetben vagy szimulátorban. Tisztán elméletben is csak addig fog menni, amíg nem állítod be megfelelően a rendszerben az ellenállásokat, a kötések ellenállását, az ESR értékeket, satöbbit.

Nem nagyon akarlak meggyőzni, de... (hanyagolva a hagyományos mérőt) a digitálisokban az ad jellemzően 200A-ig mér.

Mér az tovább is, az Imax nem a méréshatár tetejét jelenti.

--

Szóval lesz több csatornás oszcilloszkóp felvétel a dologról működés közben, üzemszerű terheléssel, látni rajta feszültségek és áramok alakulását?

https://iotguru.cloud

Egy kép nem jelenti azt, hogy megépítetted, ha megépítetted, akkor meg nem jelenti azt, hogy meg is mérted a paramétereit, mert mintha csak szimulátorban nézted volna eddig mindezt...

Ilyen szintű bizalmatlanság estén nincs miről beszélnünk. Számtalan képet tudnék róla most is készíteni. A mérés (demózás) pedig arról szólt, hogy ugyanolyan terhelés mellet a kütyü nélkül valamennyit forgott az a bizonyos tárcsa, kütyüvel pedig kevesebbet. A többi problémádat magadnak kell megoldani.

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

hogy ugyanolyan terhelés mellet a kütyü nélkül valamennyit forgott az a bizonyos tárcsa

1 kW terhelésre nem valamennyit forog a tárcsa, hanem percenként 6-12 fordulatot.

A többi problémádat magadnak kell megoldani.

Aham, én oszcilloszkópos mérést szerettem volna, mert a leírt nagy teljesítményen erősen kételkedem a működésében, kis teljesítményen meg "feltaláltad" a meddő irányába PFC-t, amit amúgy 75 watt alatt nem is kell beépíteni... Az, hogy folytatólagosan ennyit tereltél, amikor mérésről volt szó, nálam azt implikálja, hogy nem működik a cucc és ezt te is tudod.

https://iotguru.cloud

 kW terhelésre nem valamennyit forog a tárcsa, hanem percenként 6-12 fordulatot.

Most akkor mennyit? 6-ot? 12-őt? Vagy mégis valamennyit? Jaj.

Én gyakorlatilag azt tudom, hogy működik, Te pedig elméletileg azt hiszed, hogy nem.

Van egy diszkrét bája annak, hogy elméleteid alapján bebizonyítod valami gyakorlati dolognak a működésképtelenségét és hazugnak állítod be a másikat. Én ilyet soha nem tennék, csak simán ostobának tartalak.

 

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

( tigrincs | 2022. 07. 28., cs – 13:05 )

Mondjuk ahelyett, hogy szabalytalanul vetelezel csinalhatnal hasznos dolgokat is lehet, hogy meg fizetest is kapnal erte.

( uid_395 v | 2022. 07. 28., cs – 21:15 )

Lajcsi, te vagy az?! :) Vagy újra feltaláták az örökenergiát ? vagy azt ami nem pörgeti az órát? :) 

( Hiena v | 2022. 07. 28., cs – 22:11 )

Pár laikus kérdés:
Hogy a pokolba ad le kondenzátoronként cca. 360J betárolt energiából 3kW-ot? És akkor itt nem számoltam a tirisztoron és a diódán eső feszültségeket.
A bejövő hálózatból, hogyan jön ben 2-3000A? Ha 10mm^2 kábelkeresztmetszettel és 15 méter aludróttal számolok, 2KA-nél, csak az oszlop és a ház között majd 80V feszülség esik. Arról nem beszélve, hogy az órában és a házban a vezeték keresztmetszetek jóval kisebbek.
2kA-nél, 1ms-os időzítéssel, durva közelítéssel 10%-os kitöltés lesz, ami csak a bejövő kábelen 16kW-ot fog eldisszipálni.
Továbbá, a hagyományos villanyórában az indukált áram forgatja (rövidrezárt forgórész) a tárcsát. Még azt is el tudom képzelni, hogy nem mozdul meg, de mi van a veszteségeivel? A régi órában az árammérő tekercs egy 4-6 menetes vasra tekert rézdrót, mi van ennek az induktivitásával?
A tirisztor ebben a kapcsolásban csak akkor fog előállítani 1ms hosszúságú impulzusokat, ha a félperiódus csúcsa után 4ms-el van begyújtva. Viszont, akkor a feszültség kb.100V lesz csak. Ugyanis a tirisztor ha egyszer begyújtott, akkor mindaddig folyni fog az áram, míg az anód és a katód között meg nem fordul a polaritás. Tehát, hacsak nem használsz GTO tirisztort, ahhoz viszont negatív gate áram kellene ráadásul az anódárammal arányosan. pl 2kA-nél a kikapcsoláshoz 500A-es gate impulzus kell. 
Szóval, érdekes dolog, de pár szkópábra meggyőzőbb lenne...

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Nem olyan egyszerű ez. Meg kell nézni, feltöltve mennyi energia van a kondenzátorban. Meg kell vizsgálni, kisütve, de nem nulláig, hanem amiről még megy a kimeneti konverter, mennyi a kondenzátorok energiája. A két energia különbségét kell osztani a ciklusidővel, ez adja a kimeneti teljesítményt 100 % hatásfok esetén. Tehát ne azt nézd, mennyi a kondenzátorok energiája adott feszültség mellett.

Ez a 2-3 kA honnan jön ki? Kizártnak tartom, legfeljebb egy nagyságrenddel kisebbet érzek reálisnak. A feszültségesés nem olyan nagy probléma, a kimeneti konverter kiszabályozza.

1ms-os időzítéssel, durva közelítéssel 10%-os kitöltés lesz, ami csak a bejövő kábelen 16kW-ot fog eldisszipálni.

Szépen kiintegráltad? Ezt a jelalak miatt egyáltalán nem triviális kiszámolni, s nagyon nem jók azok a modellek, hogy az áram konstans az 1 ms alatt, az sem jó, hogy az áram követi a feszültség jelalakját az 1 ms alatt, továbbá a betáplálás impedanciája miatt a feszültség jelalakjáról sem tudunk semmit. Itt a durva közelítés az, ami semmire sem jó.

Arra gondolsz, hogy a fogyasztásmérő füstöt fog eregetni? Ezt reális problémának érzem.

A tirisztor ebben a kapcsolásban csak akkor fog előállítani 1ms hosszúságú impulzusokat, ha a félperiódus csúcsa után 4ms-el van begyújtva.

Ez nincs így. i = C * du /dt, illetve a kimeneti terhelés miatt mégsem lesz cosinusos az áram, ha a feszültség sinusos. Alacsony terhelés mellett a feszültség csúcsértéke előtt kell gyújtani kicsivel kevesebb, mint 1 ms-mal becslésem szerint, ráadásul ez a gyújtási szög terhelésfüggő.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A kondenzátor maximális tárolt energiáját nem tudod túllépni. Ez a rendszered elméleti maximuma. Ha ez egy dekáddal kevesebb mint amit az áramkör alkotója állít (230V/16A) akkor felesleges bármit is továbbszámolgatni.

A 2-3kA-t az OP adta meg, azzal a felkiálltásal, hogy kb. ekkora impuzusokkal fogja a rendszer meghülyíteni a mérőt. A feszültségesés probléma, mert minden feszültségesés veszteség:

Persze, egy sehogyse definiált áramkör esetén nekiáll az ember integrálni.  Csak a nagyságrendekre akartam reflektálni. Az OP dobálódzik kA-es áramokkkal, ami nem fáj egy sramkör szimulátornak, de a valóságban a legtriviálisabb dolgok is pillanatok alatt fűtőszálba mennek.

Nem az a kérdés, hogy hol kellene bekapcsolni a tirisztort, hanem az, hogy hogyan fog kikapcsolni. Egy tirisztor, ha begyújtott, mindaddig míg küszöbérték felett van az feszültsége és árama, úgy fog maradni. Tehát az 1ms-os gyújtóimpulzus nem 1 ms-os impulzusokat fog előállítani a buszon, hanem a nullátmenethez, kondik töltöttségi állapotához viszonyítottat. Egy IGBT vagy egy nagyfeszültségű DC SSR megcsinálná ezt, de egy tirisztor soha nem fogja. Ha meg túl hosszúak a töltőimpulzusok akkor megborul a kapcsolás lényege. 

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Ha van egy 10 literes bojlered, amelyet feltöltesz 10 literre, majd kihúzol belőle 2 liter vizet, s ezt másodpercenként 100-szor megcsinálod, akkor 200 l/s volt az átfolyásod, miközben csak 10 literes a bojlered. Azt a hibát követted el, hogy összemostad az energia és a teljesítmény fogalmát. A kondenzátor energiáját valóban nem tudod túllépni, csak ez nem épp 1 másodpercre oszlik el - miért is lenne kitüntetett szerepe az 1 másodpercnek? -, hanem sok töltés-kisütés ciklusod van egy másodperc alatt, így a teljes másodpercben az energiád sokszorosa annak, amit a kondenzátor tárolni képes. Fentebb írtam, hogyan kell kiszámolni.

P = 1 / 2 * C (U1 ^ 2 - U2 ^ 2) / dt

Itt U1 a feltöltött, U2 a kisütött kondenzátor feszültsége, C a kapacitás, dt a ciklusidő. Persze nem gondolkodtam azon, hogy itt két kondenzátor van, az egyik félperiódusban az egyiket, a másikban a másikat töltjük, de hasonló lesz az eredmény.

Nem az a kérdés, hogy hol kellene bekapcsolni a tirisztort, hanem az, hogy hogyan fog kikapcsolni. Egy tirisztor, ha begyújtott, mindaddig míg küszöbérték felett van az feszültsége és árama, úgy fog maradni.

Ez igaz, csak ennek semmi köze a hálózati feszültség nullátmnetéhez. A feszültsége szót szándékosan húztam le. A nyitófeszültséget az árama hozza létre.

Mondjuk a szinuszos feszültség pozitív nullátmenetétől töltöd a kondenzátort, ehhez kell áram. Ahogy nő a feszültség, csökken a meredekség, ezért csökken a tartóáram. Amikor eléred a szinuszos feszültség csúcsértékét - most ne legyen terhelés -, akkor a meredekség nullává válik, a kondenzátor és így a tirisztor árama nulla, a tirisztor kikapcsol, mert nem lesznek elárasztva töltéshordozókkal a p-n átmenetek. Utána csökken a feszültség - első negyed vége után kicsivel járunk -, ekkor a csúcsértékre töltött kondenzátor feszültsége nagyobb, mint a hálózati feszültség pillanatértéke, a tirisztor katódja pozitívabb az anódjánál, záróirányú az előfeszítés, ha akarnád sem tudnád begyújtani. Tehát nem a feszültség nullátmeneténél alszik ki a tirisztor, hanem az áram nullátmeneténél, de ez a kettő nem ugyanakkor van.

A kondenzátor árama i(t) = C * du(t) / dt, ez u(t) = sqrt(2) * Urms * sin(ω * t) esetén i(t) = sqrt(2) * Urms * ω * C * cos(ω * t)

Nem azért siet az áram 90°-ot, mert sejti a jövőt :), hanem azért, mert a szinusz függvény deriváltja, meredeksége a koszinusz függvény, ami mellesleg épp úgy néz ki, mint egy szinusz függvény, ami siet 90°-kal.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( Hiena v | 2022. 07. 29., p – 16:05 )

A bojleres analógiád megvan, valahol máshl számoltam el a dolgot. Végén még csak leszimulálom ezt a retket.

Ok, megzavart a csúcsdetektor. Automatikusan azt feltételeztem, hogy a csúcs után indítja a gyújtóimpuzust.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Ha már szimulálsz... kíváncsi lennék a hálózat helyettesítő képére. Én annak idején egy szolár inverterekkel foglalkozó site-ról koppintottam, azzal jött ki a 2-3 kA. Mostani szememmel ez túlzásnak tűnik. Tegnap én is szimulálgattam, soros 0.3 ohm-al 800A-t adott a Tina. Szerintem 200A fölött kilép a komfort zónájából az analóg mérő is, ezért működött. Egy mérést végeztem annak idején, működés közben szkóppal megnéztem a hálózati feszültséget, emlékeim szerint a félhullám 3/4-ig betört, az 80V esés. Szóval tényleg nagy teljesítmény disszipálódik el a mérő előtt, de ez nem volt szempont. A másik érdekes dolog, hogy betörés nem a kondira jellemző meredek felfutás majd exponenciális esés képét mutatta, hanem meredek felfutás a csúcs 90%-ig, majd lassú emelkedés a csúcsig, aztán exponenciális esés. Az emelkedés-esés kb. 50-50% ideig tartott. Az impulzus szélesség kb. 1.2ms volt. Na ezt próbáltam leszimulálni tegnap, de nem sikerült. A grid helyettesítő képe sokkal komplexebb min soros ellenállás, induktivitás és párhuzamos kondi. Enélkül korrektül szimulálni pedig nem lehet. Tényleg mérni kellet volna annak idején, de akkor nem működés kielemezése volt a cél, hanem annak a demonstrálása, hogy az analóg mérő után is lehet úgynevezett "ingyen" energiát vételezni.

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

hanem annak a demonstrálása, hogy az analóg mérő után is lehet úgynevezett "ingyen" energiát vételezni

Igen könnyen lehet ingyen energiát vételezni, mert a legtöbb LED "izzó" tápegysége, a kamerák tápegysége meg az összes kis pár wattos biz-basz pont ilyen módon terhel, hogy a szinusz tetején vesz fel nagyobb áramot, nálam a kazánházon lóg húszon-harminc wattos terhelés meg a hőszivattyú és a bojler fűtőszála, ilyen a PF mérés, átlag 0,1 a sok pár wattos biz-basz; átlag 0,2 körül van, ha megy a hőszivattyúban a 10-60 wattos keringtető szivattyú; átlag 0,9, ha megy a hőszivattyúban a kompresszor is; vagy átlag 1,0, ha a bojlerben a fűtőszál megy: https://imgur.com/a/oakn8fD

Ha viszont mennél feljebb a teljesítménnyel ennél az egy-kétszáz wattnál, akkor beüt a fizika és vagy nem tudod kivenni azt a teljesítményt konstans, amit szeretnél, vagy idővel kijön a szolgáltató, mert igen könnyen beméri a zavart és levágja a faszoddal együtt az eszközt is a hálózatról, plusz büntetés.

https://iotguru.cloud

A demostrálás és az alábbi üti egymást:

vagy idővel kijön a szolgáltató, mert igen könnyen beméri a zavart és levágja a faszoddal együtt az eszközt is a hálózatról, plusz büntetés.

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

Az a terv, de ezt már nem lehet. Amellett, hogy hiányos (bár a 2db MCP6002 könnyen pótolható), el vannak korrodálva a forrasztások és próbapanel is. Próbáltam indítani a vezérlőpanelt, de semmi életet nem mutatott. Szóval szeretem volna letörni a szarvadat, de az most gyorsan nem megy.

Mellesleg nem zárható ki, hogy tényleg szimulátorban élünk.

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

Legyen "egy korrekt grid helyettesítő kép"!

A fogyasztónál legyen 2% feszültségesés. Ez a legkeményebb limit világításra, míg fűtésre vagy ipari felhasználásra lehet több is.

A 230 V x 2% -> 4,6 V, mondjuk 16 A esetében, mint írtad.

Így a 2000 A  mindössze 575 V feszültségesést okoz. Ugye a 230 V-ból esik ennyi. Persz  ez sem igaz, mert a 300 V környékén kapcsolsz.

Pro: lehet ennél kisebb a feszültségesés, de kontra: a rövid bekapcsolási idő miatt domináns lehet a hálózat induktivitása, ami késlelteti a 2000 A kialakulását.

De!

Egy korrekt helyettesítő képpel sokkal pontosabban kiszámítható az ötlet képtelensége. ;)

Mellőzve a szimulációt itt egy konkrét mérés: A fogyasztó 12 A, a feszültségesés 2%, aminek az egyk fele a lakáselosztótól esik, a másik fele az elosztónál. (Vékony vezetékket építettem be, de a tűzhelyhez megfelel.) A bejövő biztosíték 16 A.