Retro: emlékszik még valaki a Cyrix processzorokra?

Címkék

Van még? Tolj rá egy ReactOS-t!

Hozzászólások

Cyrix 486DX2-80. Imádtam :)

(most van egy DX2-66-om, de nincs hozzá alaplapom...)

Nekem a "bigfoot" fantázianévről a Quantum Bigfoot sorozat ugrott be. :)

5.25"-os méretű, de szokatlanul vékony merevlemez volt. Eltartott néhány másodpercig, amíg felpörgette azt a tányért és viszonylag sokáig pörgött leállítás után is.
Érdekes volt az 5.25"-os MFM HDD-k után, a 3.5"-os IDE HDD-k világában látni ilyet - van a padláson egy 2.5 GB-os példányom belőle. :)

Összehasonlító kép

Az én életemben az hagyta legnagyobb lábnyomot ;) Win95 + Winamp-pal ment az mp3 lejátszás. Igaz, választani kellett valamiféle butítást hozzá: vagy 8 bites, vagy mono, vagy 22kHz-es kellett legyen a kimenet, hogy ne szaggasson.

DOS-os lejátszó (mpxplay?) bírta simán 44.1kHz/16bit/stereoban.

A mai napig megvannak azok az mp3-ak, amiket azzal a procival kódoltam a Fraunhofer Institute referencia (kegyetlenül lassú, de igazán jóminőségű) enkóderével. Még hallgatom is őket ;)

Ha van itt valaki, aki értelmes áron hajlandó lenne eladni egy _hibátlan_ PCI-os 486-os alaplapot (CPU nem kell, RAM esetleg, cache kell), az kérem írjon magánban.

Intel P5 100MHz vs AMD K5-100

Egy P5-ös volt az alaplapban, valamilyen Windows 9X alatt ment a WinAmp, ami 128k-s mp3-at játszott le. Ha a gép magára volt hagyva, a lejátszás hibátlan volt. Ha megmozdítottam az egeret, az hallható lett, mert zavarta a lejátszást. Próbaképpen kivettem egy másik gépből egy K5-öst, betettem a P5-ös helyére, és a jelenség megszűnt, az egérmozgatás nem okozott problémát.

AutoCAD alatt ugyanakkor a P5 "verte agyon" jól láthatóan a K5-öt, mert lebegőpontos számításokban az Intel CPU-ja sokkal jobb volt.

Első gépemben Cyrix 486SLC dübörgött (386SX alaplapra integrált, koproci nélküli szerzet).
Az intelen kívül nekik volt még Socket370-es procijuk, senki másnak.
A VIA őket vette meg ha jól rémlik és az Éden sorozat még most is mintha élne.

Piszkosul melegedett, de ennek ellenere jol huzhato volt.

Ofkósz, bár azokban az időkben, amikor ezek még futottak, nekem egy K6-III 450-em volt. :) Asszem az is hasonlóan kuriózum számba ment... ;)

Nekem van K6-III-am, ketto is, gyarilag 400-as procik, es 550-en vannak hajtva. A Super7-es lapok amiben futnak P75-tol felfele barmit megeszik. Es az 550 tenyleg a vege ennek a cuccnak, ami figyelembe veve h. a PIII-ak igazabol 450-en kezdodtek es a kesoi P3-ak masfel Ghz korul fujtak ki, nem hiszem h. a P3 tenyleges ellenfeleve teszik a K6-III-at...

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Én akkoriban vettem egy gépet és AMD 5x86-133-tal kértem a bolt árlistája alapján, de az nem volt készleten.
A boltos rábeszélt egy Cyrix-ra (talán 486-ra, de lehet, hogy az is 5x86 volt), úgy hogy ha nem tetszik kicseréli AMD 5x86-133-ra, ha megjön.
Kértem a cserét és érezhetően gyorsabb is lett.

--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Olyanom nekem is volt. A 160 MHz nem is a nagyobb órajel miatt gyorsított rajta, hanem a nagyobb FSB miatt (4×40 a 4×33 helyett). Sokan húzták fel csak 150 MHz-re mert úgy 50-es FSB-vel még gyorsabb volt, mint 160 MHz-en.

A DN3D valóban hasított rajta, de a Quake 1 max. csak 320x200-ban ment rajta, meg a Winamp és a WinPlay3 nem tudta full minőségben játszani rajta a 128 kbps-os mp3-akat (csak feles minőségben), míg DOS alatt az mpxplay, Cubic Player vitte.

Ezeknek a Pentium-pótló prociknak mindig is volt hátulütője. De nagy hiányt fedtek le a piacon, mivel a valódi Pentiumok baromi drágák voltak.

No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

Meg utasításkészletben sem, mert 486-os architektúrára épültek, így azok az alkalmazások, amiknek valódi Pentium kellett, azok nem mentek rajtuk.

Egyébként az Intel a Pentium Pro (P6-i686) architektúra után lett megfoghatatlan, mivel ez a proci már szuperskalár és tud soron kívüli és spekulatív végrehajtást is, és a CISC x86-os utasításokat is már csak emulálja, mert a hatékonyabb végrehajtás miatt RISC-szerű mikroutasításokra bontja le őket. Ezt a klónok nem tudták beérni, csak az AMD tudta tartani a lépést, ők is iszonyat fejlesztések árán, erre a szintre már nem volt elég az i486-os, i586-os architektúra foltozgatása, klónozgatása. A P6-i686 egyébként olyan jól sikerült az Intelnek, hogy a mai napig abból élnek, arról húzogatják le az új bőröket, még a legújabb Core i architektúráknál is, nem véletlen mutatja a CPUID a cpu-family értéknél a 6-ost (bárki ellenőrizheti Linuxon a /proc/cpuinfo-ban, Windows alatt meg CPU-Z-vel) a legújabb Intel procikon. Sajnos ez mutatkozik meg a legutóbb felfedezett procisérlükényeségekben is (Meltdown, Spectre-variánsok, Foreshadow, most a Spoiler).

No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

Meg utasításkészletben sem, mert 486-os architektúrára épültek, így azok az alkalmazások, amiknek valódi Pentium kellett, azok nem mentek rajtuk.

Én nem tudok korabeli szoftverről, ami Pentium only. Az egyetlen utasítás, amit jelentős számban elkezdtek használni az user alkalmazások is, az az RTDSC volt, de ez is elég speciális használatú dolog, ráadásul a legtöbb alkalmazás szarul használta és/vagy tisztában volt vele h. Pentium only, így volt alternatív kód ha nem volt jelen. A 386 és a 486 közütti ugrás ebből (és pl. az MMU ráncfelvarrását tekintve) a szempontból sokkal nagyobb ugrás volt. Nem véletlenül, hogy a Linux és BSD kernelek mai napig mennek 486-on...

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Én meg olyanra emléxem, hogy egyes programok azért intettek be vagy vettek visszább az AMD és Ciryx megoldásai láttán, mert 486-osként kezeltek mindent ami nem intel Pentium, és nem figyelték azt, hogy amúgy teljesítményben bírta volna az iramot az adott proci vagy sem.

Konkrét példákat légyszi, mert én az egész Socket 7/Super 7 korszakot AMD és Cyrix procikkal húztam le, de hasonlóra nem emlékszem (de arra igen, hogy ilyen infók már akkoriban is terjedtek kb. FUD-ként)...

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Pedig volt ilyen, nem emlékszem rá melyik. De olyan játék viszont volt dögivel, ami egyes feature-öket csak Pentiumon kapcsolt be, meg ha jelen volt pentiumos utasításkészlet, azt használta, és sokkal optimálisabban, gyorsabban futott. Tehát ezek a pentium-pótló procik sose váltották ki teljesen a valódi Pentiumot, még ha árban sokkal jobbak is voltak, meg teljesítményben sok ponton tartották magukat.

A BSD megy 386-on is. A Linuxból is csak a 3.8-tól vették ki a 386-os procik támogatását. Persze ilyen gépeken senki nem használ ilyeneket, mert egy 486-oson is olyan lassan bootolnak be, hogy ilyen 10-30 perc kérdése, nettó használhatatlan bármire, csak cirkuszi mutatványnak jó.

No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

Annak idején, még középsuliban gyűjtöttem az IT reklám cuccokat, írtam a Cyrixnek is. Jó fejek voltam, küldtek egy egész 6x86 csomagot, poszterekkel, matricákkal, stb. A matrica lap a mai napig megvan érintetlenül :)

Via C3-on dolgoztam sokáig, mindenki szidta mint a cukrot, de én jól el voltam vele. Először támogatta emlékeim szerint Via Padlock néven az AES-t, amiben leverte az akkori nagyokat is. Ma tudtam meg, hogy a név "Via Cyrix 3"-ból eredt.

--
robyboy

A C3-nak a néven kívül semmi köze a Cyrixhoz. Az egy IDT Centaur alapú proci (amit a VIA szintén megvett a Cyrix-szel együtt). Végül ironikus módon inkább a Centaur magot fejlesztették tovább, Cyrix néven.

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Egész kis gyűjteményem van belőle, néhány CPU közülük sosem használt.
Az aranybányászoknak "hála" újhullámos gyűjtőknek már nem jut belőlük.

Reverse engineering rlz :D
(Kéne most is egy hasonló őrült a CPU piacra a két nagy mellé. Úgy jobb lenne a műsor jeah)

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS

nem tudom a RaptorCS mennyire rúg labdába ezen a téren. a POWER9 processzorok nem mondanám hogy túlzottan letarolták a piacot, még így se hogy most már vannak brutális áron ugyan de desktopnak kitalált deszkák alájuk.

"all submitted complaints will be forwarded to /dev/null for further investigation"
"ez ilyen hippi kommunás felfogás, ahogy Stallman sámán módjára dobol a nagy hasán, hogy GNU, free software, free as free beer."

Naná! Hírhedt volt a ciklusoptimalizálása. Azaz pl. a játékprogramok iteráltak és így állították be az időzítést, de ez a kis ügyes pár órajelből megoldotta. Nem is futottak jól a játékok mert játszhatatlanul felgyorsultak! :-D Aztán kijött a Borland megfelelő time könyvtára, és megoldódott a dolog!

:)
... van itt 1 lefóliázott epia m1000-es az ágyam alatt, használtan vettem, nyomott áron, +némi csokiért,
utólsó szolgálatban cirka 10 éve, az ex munkahelyemen volt ...
IPCop ment rajt élesben valami 3-4 7-ig, mert a benti vas lerottyant, és nem kaptam helyette semmit ...
amikor a GH +kérdezte, hogy miért kérek új vasat //írásban indokoljam//, csak annyit írtam, hogy az enyémet haza szeretném vinni ... persze benn maradt ..., utána koleszban, aztán több számítógéplaborban végezte ugyanezt a munkát ... nagyjából a következő évben került haza, mielőtt rátették volna a benti leltári számot ... :):):)
ja, ... ha jól emlékszem a VIA hozta be a mini-itx méretetszabványt, azóta több ilyen pici gépem van
_____________________
www.pingvinpasztor.hu

meg a k5 és a nexgen cpu-k... ezeket láttam működni... de nekem már egy k6-2-esem volt :)

Cyrix proci (MII pr: 233 majd 330), Linuxal(hibrid Debian), 20+ éve!! Mindegyik külön maga volt a lázadás. A kettő együtt viszont egy életérzés.
Az egyiknek kiment a memória kezelője. Végül is a cseredarabot is idővel lecseréltem 550 MHz AMD K6-2 -re a valós MHz miatt. De sok esetben lassabbnak éreztem az AMD-t az Acorp Ali alaplapban.

Egyébként OIMA (olasz) fröccsöntő gépben találkoztam az általam is használt Cyrix procival. Az is Linuxot futtatott (valami gyári disztrót). A GUI sokkal gyorsabb és hatékonyabb volt mint a Windows-os Battenfeld-eké.

Kár, hogy nincs már Cyrix. Ma is kellene egy ilyen "hátbavágás" a menőknek, mint amilyen a Cyrix volt annak idején.

Mezei 486-os lap. Az aranyos chip a System Logic.
Nagyon jó pont neki hogy nem NiMH-val szerelték mert azok folynak és korrodálják a lap jó részét.

Amúgy ezek kezdenek ritkák lenni. Annyira azért még nem hogy érdemes legyen eladni, egy 30 eurót simán kapni rá ilyen állapotban.

http://peters-paradise.org/Fotos/Alaris%20NexGen%20Nx586%20VLB%20ISA%20…

És tényleg Pentium-szerű lap. Mondjuk ennek alapján nem sajnálom hogy hamar elsüllyedtek, aki ennyit tud letenni az asztalra a PCI busz hajnalán az megérdemli.

Ma is tanultam valami újat, nem tudtam hogy voltak csak VL-es lapok socket 5-re (vagy hasonlóra mert abban sem vagyok biztos hogy ebbe bele lehet tuszkolni egy P5-öt).