- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hozzászólások
Cyrix 486DX2-80. Imádtam :)
(most van egy DX2-66-om, de nincs hozzá alaplapom...)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Jaja, volt olyan is, bár a legnagyobb lábnyomot szerintem az 6x86 vonalával hagyta a cég.
--
trey @ gépház
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
télen tökéletes lábmelegítő volt amikor játszottam :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha beléphetek a lábas hasonlatok sorába, akkor annyit jegyeznék meg, hogy ehhez a procihoz vennem kellett egy nagyobb hűtőt, ami "bigfoot" névre hallgatott.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem a "bigfoot" fantázianévről a Quantum Bigfoot sorozat ugrott be. :)
5.25"-os méretű, de szokatlanul vékony merevlemez volt. Eltartott néhány másodpercig, amíg felpörgette azt a tányért és viszonylag sokáig pörgött leállítás után is.
Érdekes volt az 5.25"-os MFM HDD-k után, a 3.5"-os IDE HDD-k világában látni ilyet - van a padláson egy 2.5 GB-os példányom belőle. :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az én életemben az hagyta legnagyobb lábnyomot ;) Win95 + Winamp-pal ment az mp3 lejátszás. Igaz, választani kellett valamiféle butítást hozzá: vagy 8 bites, vagy mono, vagy 22kHz-es kellett legyen a kimenet, hogy ne szaggasson.
DOS-os lejátszó (mpxplay?) bírta simán 44.1kHz/16bit/stereoban.
A mai napig megvannak azok az mp3-ak, amiket azzal a procival kódoltam a Fraunhofer Institute referencia (kegyetlenül lassú, de igazán jóminőségű) enkóderével. Még hallgatom is őket ;)
Ha van itt valaki, aki értelmes áron hajlandó lenne eladni egy _hibátlan_ PCI-os 486-os alaplapot (CPU nem kell, RAM esetleg, cache kell), az kérem írjon magánban.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Cubic player! Az volt az igazi. Huhh, még házibulit is nyomtunk vele. Aztán bejött a Winamp, de az már egy újhullámos izé volt a Cubic -hoz képest. :-)
Desqview? Az volt még a jóság...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem is ez volt, hát.... volt amiben hasított, de volt, amiben gyengébb volt, mint egy intel. De fele annyiba került, tehát jobb volt ár/érték arányban! :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Intel P5 100MHz vs AMD K5-100
Egy P5-ös volt az alaplapban, valamilyen Windows 9X alatt ment a WinAmp, ami 128k-s mp3-at játszott le. Ha a gép magára volt hagyva, a lejátszás hibátlan volt. Ha megmozdítottam az egeret, az hallható lett, mert zavarta a lejátszást. Próbaképpen kivettem egy másik gépből egy K5-öst, betettem a P5-ös helyére, és a jelenség megszűnt, az egérmozgatás nem okozott problémát.
AutoCAD alatt ugyanakkor a P5 "verte agyon" jól láthatóan a K5-öt, mert lebegőpontos számításokban az Intel CPU-ja sokkal jobb volt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Első gépemben Cyrix 486SLC dübörgött (386SX alaplapra integrált, koproci nélküli szerzet).
Az intelen kívül nekik volt még Socket370-es procijuk, senki másnak.
A VIA őket vette meg ha jól rémlik és az Éden sorozat még most is mintha élne.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Piszkosul melegedett, de ennek ellenere jol huzhato volt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szerintem a Pentium 4-es kísérlet óta egy előtte létező asztali procira se lehet azt mondani, hogy nagyon melegedett, max, hogy nem volt elegendő hűtése.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem ilyen IBM címkés példányom van. Asszem még az alaplap meg a RAM-ok (EDO?) is megvannak hozzá :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Jaja, EDO ram. Nekm 6x86 PR180+ volt, szintén IBM gyártású.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ofkósz, bár azokban az időkben, amikor ezek még futottak, nekem egy K6-III 450-em volt. :) Asszem az is hasonlóan kuriózum számba ment... ;)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az már sokkal újabb, a K6-III a P3-as ellenfele volt, Cyrix-nek a vége meg kb. Pentium MMX környékén volt, mintha eleve MMX-es lapba ment volna (és már ott is harmat gyenge volt).
--
https://naszta.hu
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem van K6-III-am, ketto is, gyarilag 400-as procik, es 550-en vannak hajtva. A Super7-es lapok amiben futnak P75-tol felfele barmit megeszik. Es az 550 tenyleg a vege ennek a cuccnak, ami figyelembe veve h. a PIII-ak igazabol 450-en kezdodtek es a kesoi P3-ak masfel Ghz korul fujtak ki, nem hiszem h. a P3 tenyleges ellenfeleve teszik a K6-III-at...
-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez a tegnapi megjelenés miatt van? (ReactOS 0.4.11 released)
ChangeLog-0.4.11
Tests for 0.4.11
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+ áttekinthetőbb changelog:
https://reactos.org/wiki/Community_Changelog-0.4.11
----
„Kb. egy hónapja elkezdtem írni egy Coelho-emulátort, ami kattintásra generál random Coelho-kompatibilis tartalmat.”
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én akkoriban vettem egy gépet és AMD 5x86-133-tal kértem a bolt árlistája alapján, de az nem volt készleten.
A boltos rábeszélt egy Cyrix-ra (talán 486-ra, de lehet, hogy az is 5x86 volt), úgy hogy ha nem tetszik kicseréli AMD 5x86-133-ra, ha megjön.
Kértem a cserét és érezhetően gyorsabb is lett.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az 5x86/133 húzható volt 160Mhz-re, ha a ram is bírta.
A Duke Nukem 3D úgy hasított rajta, hogy csak na. Egy 486DX33-ról váltottam, ami hűtőborda nélkül szereltek még.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Olyanom nekem is volt. A 160 MHz nem is a nagyobb órajel miatt gyorsított rajta, hanem a nagyobb FSB miatt (4×40 a 4×33 helyett). Sokan húzták fel csak 150 MHz-re mert úgy 50-es FSB-vel még gyorsabb volt, mint 160 MHz-en.
A DN3D valóban hasított rajta, de a Quake 1 max. csak 320x200-ban ment rajta, meg a Winamp és a WinPlay3 nem tudta full minőségben játszani rajta a 128 kbps-os mp3-akat (csak feles minőségben), míg DOS alatt az mpxplay, Cubic Player vitte.
Ezeknek a Pentium-pótló prociknak mindig is volt hátulütője. De nagy hiányt fedtek le a piacon, mivel a valódi Pentiumok baromi drágák voltak.
No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
FPU-ban nem tudták megfogni az intelt akkor már.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Meg utasításkészletben sem, mert 486-os architektúrára épültek, így azok az alkalmazások, amiknek valódi Pentium kellett, azok nem mentek rajtuk.
Egyébként az Intel a Pentium Pro (P6-i686) architektúra után lett megfoghatatlan, mivel ez a proci már szuperskalár és tud soron kívüli és spekulatív végrehajtást is, és a CISC x86-os utasításokat is már csak emulálja, mert a hatékonyabb végrehajtás miatt RISC-szerű mikroutasításokra bontja le őket. Ezt a klónok nem tudták beérni, csak az AMD tudta tartani a lépést, ők is iszonyat fejlesztések árán, erre a szintre már nem volt elég az i486-os, i586-os architektúra foltozgatása, klónozgatása. A P6-i686 egyébként olyan jól sikerült az Intelnek, hogy a mai napig abból élnek, arról húzogatják le az új bőröket, még a legújabb Core i architektúráknál is, nem véletlen mutatja a CPUID a cpu-family értéknél a 6-ost (bárki ellenőrizheti Linuxon a /proc/cpuinfo-ban, Windows alatt meg CPU-Z-vel) a legújabb Intel procikon. Sajnos ez mutatkozik meg a legutóbb felfedezett procisérlükényeségekben is (Meltdown, Spectre-variánsok, Foreshadow, most a Spoiler).
No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Meg utasításkészletben sem, mert 486-os architektúrára épültek, így azok az alkalmazások, amiknek valódi Pentium kellett, azok nem mentek rajtuk.
Én nem tudok korabeli szoftverről, ami Pentium only. Az egyetlen utasítás, amit jelentős számban elkezdtek használni az user alkalmazások is, az az RTDSC volt, de ez is elég speciális használatú dolog, ráadásul a legtöbb alkalmazás szarul használta és/vagy tisztában volt vele h. Pentium only, így volt alternatív kód ha nem volt jelen. A 386 és a 486 közütti ugrás ebből (és pl. az MMU ráncfelvarrását tekintve) a szempontból sokkal nagyobb ugrás volt. Nem véletlenül, hogy a Linux és BSD kernelek mai napig mennek 486-on...
-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én meg olyanra emléxem, hogy egyes programok azért intettek be vagy vettek visszább az AMD és Ciryx megoldásai láttán, mert 486-osként kezeltek mindent ami nem intel Pentium, és nem figyelték azt, hogy amúgy teljesítményben bírta volna az iramot az adott proci vagy sem.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Konkrét példákat légyszi, mert én az egész Socket 7/Super 7 korszakot AMD és Cyrix procikkal húztam le, de hasonlóra nem emlékszem (de arra igen, hogy ilyen infók már akkoriban is terjedtek kb. FUD-ként)...
-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ami kapásból eszembe jut pl a szoftveres wavetable szinti programok, amik visszábbvették a mintavételi frekit, ha nem penya volt alattuk. Meg mintha lett volna pár játék is.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
dupla
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Pedig volt ilyen, nem emlékszem rá melyik. De olyan játék viszont volt dögivel, ami egyes feature-öket csak Pentiumon kapcsolt be, meg ha jelen volt pentiumos utasításkészlet, azt használta, és sokkal optimálisabban, gyorsabban futott. Tehát ezek a pentium-pótló procik sose váltották ki teljesen a valódi Pentiumot, még ha árban sokkal jobbak is voltak, meg teljesítményben sok ponton tartották magukat.
A BSD megy 386-on is. A Linuxból is csak a 3.8-tól vették ki a 386-os procik támogatását. Persze ilyen gépeken senki nem használ ilyeneket, mert egy 486-oson is olyan lassan bootolnak be, hogy ilyen 10-30 perc kérdése, nettó használhatatlan bármire, csak cirkuszi mutatványnak jó.
No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Annak idején, még középsuliban gyűjtöttem az IT reklám cuccokat, írtam a Cyrixnek is. Jó fejek voltam, küldtek egy egész 6x86 csomagot, poszterekkel, matricákkal, stb. A matrica lap a mai napig megvan érintetlenül :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Via C3-on dolgoztam sokáig, mindenki szidta mint a cukrot, de én jól el voltam vele. Először támogatta emlékeim szerint Via Padlock néven az AES-t, amiben leverte az akkori nagyokat is. Ma tudtam meg, hogy a név "Via Cyrix 3"-ból eredt.
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem valami olyasmi rémlik, hogy ezek mentek el passzív hűtéssel egyedül, akkoriban.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A C3-nak a néven kívül semmi köze a Cyrixhoz. Az egy IDT Centaur alapú proci (amit a VIA szintén megvett a Cyrix-szel együtt). Végül ironikus módon inkább a Centaur magot fejlesztették tovább, Cyrix néven.
-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Egész kis gyűjteményem van belőle, néhány CPU közülük sosem használt.
Az aranybányászoknak "hála" újhullámos gyűjtőknek már nem jut belőlük.
Reverse engineering rlz :D
(Kéne most is egy hasonló őrült a CPU piacra a két nagy mellé. Úgy jobb lenne a műsor jeah)
--
Vortex Rikers NC114-85EKLS
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Őrült CPU -ról jutott eszembe:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Transmeta_Crusoe
kár hogy nyom nélkül eltűnt :(
------------------------------------------
“Luck Is What Happens When Preparation Meets Opportunity" - Seneca
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Egy másik ritkaság:
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Tényleg... ezt meg az AMD vette meg ...
------------------------------------------
“Luck Is What Happens When Preparation Meets Opportunity" - Seneca
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem teljesen nyom nélkül. Az Intel felvásárolta és felhasználta a technológiait.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
wao. tényleg kár érte :/
"all submitted complaints will be forwarded to /dev/null for further investigation"
"ez ilyen hippi kommunás felfogás, ahogy Stallman sámán módjára dobol a nagy hasán, hogy GNU, free software, free as free beer."
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
nem tudom a RaptorCS mennyire rúg labdába ezen a téren. a POWER9 processzorok nem mondanám hogy túlzottan letarolták a piacot, még így se hogy most már vannak brutális áron ugyan de desktopnak kitalált deszkák alájuk.
"all submitted complaints will be forwarded to /dev/null for further investigation"
"ez ilyen hippi kommunás felfogás, ahogy Stallman sámán módjára dobol a nagy hasán, hogy GNU, free software, free as free beer."
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Naná! Hírhedt volt a ciklusoptimalizálása. Azaz pl. a játékprogramok iteráltak és így állították be az időzítést, de ez a kis ügyes pár órajelből megoldotta. Nem is futottak jól a játékok mert játszhatatlanul felgyorsultak! :-D Aztán kijött a Borland megfelelő time könyvtára, és megoldódott a dolog!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
:)
... van itt 1 lefóliázott epia m1000-es az ágyam alatt, használtan vettem, nyomott áron, +némi csokiért,
utólsó szolgálatban cirka 10 éve, az ex munkahelyemen volt ...
IPCop ment rajt élesben valami 3-4 7-ig, mert a benti vas lerottyant, és nem kaptam helyette semmit ...
amikor a GH +kérdezte, hogy miért kérek új vasat //írásban indokoljam//, csak annyit írtam, hogy az enyémet haza szeretném vinni ... persze benn maradt ..., utána koleszban, aztán több számítógéplaborban végezte ugyanezt a munkát ... nagyjából a következő évben került haza, mielőtt rátették volna a benti leltári számot ... :):):)
ja, ... ha jól emlékszem a VIA hozta be a mini-itx méretetszabványt, azóta több ilyen pici gépem van
_____________________
www.pingvinpasztor.hu
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Könnyeket csaltál a szemembe :)
Nekem is itt dolgozik egy epia 500-as a hátam mögött, immár lassan 20 éve, fáradhatatlanul, megalkuvást nem tűrve.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
meg a k5 és a nexgen cpu-k... ezeket láttam működni... de nekem már egy k6-2-esem volt :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Sokat olvastam rola az 576-ban... :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Cyrix proci (MII pr: 233 majd 330), Linuxal(hibrid Debian), 20+ éve!! Mindegyik külön maga volt a lázadás. A kettő együtt viszont egy életérzés.
Az egyiknek kiment a memória kezelője. Végül is a cseredarabot is idővel lecseréltem 550 MHz AMD K6-2 -re a valós MHz miatt. De sok esetben lassabbnak éreztem az AMD-t az Acorp Ali alaplapban.
Egyébként OIMA (olasz) fröccsöntő gépben találkoztam az általam is használt Cyrix procival. Az is Linuxot futtatott (valami gyári disztrót). A GUI sokkal gyorsabb és hatékonyabb volt mint a Windows-os Battenfeld-eké.
Kár, hogy nincs már Cyrix. Ma is kellene egy ilyen "hátbavágás" a menőknek, mint amilyen a Cyrix volt annak idején.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azok voltak a Geek-idök! Ma már minden csak a pénzröl szól, és minden bugos, komplikált szar.
Akkor még volt feeling az IT-ban. Most már minden gyors, nagy, igazából majdnem tök mindegy, hogy az ember mit vesz, mert minden egy kaptafa.
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
sed -e 's/Geek/Igazi/' -e 's/IT/autók/' a régi garázsszagú szakik szerint. :-)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szerintetek mennyi az értéke egy ilyennek?
http://retronn.de/ftp/pictures/hardware/NexGen/board.jpg
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez egy dual 486? Ha igen, akkor szerintem elég értékes.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
akkor nagyon az volt :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Még annál is értékesebb, mert ez egy NexGen, amiről feljebb is írtak, rövid ideig voltak különálló cég, aztán az AMD megvette és az ő cuccukból lett a K6.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mezei 486-os lap. Az aranyos chip a System Logic.
Nagyon jó pont neki hogy nem NiMH-val szerelték mert azok folynak és korrodálják a lap jó részét.
Amúgy ezek kezdenek ritkák lenni. Annyira azért még nem hogy érdemes legyen eladni, egy 30 eurót simán kapni rá ilyen állapotban.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez egy korabeli 64bites busszal rendelkező lap. 300USD magasságában láttam ebayon de őszintén szólva hihetetlennek találtam..
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Sok régi hardver van túlárazva, pl. az eredeti Adlib, Sound Blaster, GUS kártyák is hihetetlenül drágák. De egy Hercules kártya sem olcsó, vagy egy Roland MT-32/Sound Canvas.
No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
32 lesz az.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Maradjunk abban hogy 64bites az adatbusza.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Miből gondolod?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Megszámoltam a lábait.
Na jó: https://de.wikipedia.org/wiki/NexGen
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
http://peters-paradise.org/Fotos/Alaris%20NexGen%20Nx586%20VLB%20ISA%20…
És tényleg Pentium-szerű lap. Mondjuk ennek alapján nem sajnálom hogy hamar elsüllyedtek, aki ennyit tud letenni az asztalra a PCI busz hajnalán az megérdemli.
Ma is tanultam valami újat, nem tudtam hogy voltak csak VL-es lapok socket 5-re (vagy hasonlóra mert abban sem vagyok biztos hogy ebbe bele lehet tuszkolni egy P5-öt).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
hell yea'!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni