DCF 77 repeater vagy saját adó?

Elektronika, Elektromos eszközök

Van egy intézmény, ami 5 épületből áll, összesen kb. 60 iroda- illetve előadóterem helyiséggel. Igényként jelentkezik az, hogy mindegyik helyiségben legyen egy jól látható falióra, ami pontosan jár. A pontosság alatt kb. +/- fél percet kell érteni, az ennél nagyobb eltérés már zavaró.

Eddig közönséges "ikeás" quartz órák voltak a falon, amiből szerencsére mindegyik másképp járt, és komoly humánerőforrást kellett mozgósítani a rendszeres szinkronizálásra. (Az órák magasan vannak -> létrára felmászni 80 helyen, közötte emeleteket mászni, stb.)

Azt hittük, hogy a probléma megoldása pofonegyszerű DCF 77 vezérelt faliórák megvásárlásával, azonban a helyiségek nagyobb részében abszolút nincs, vagy legalábbis csapnivaló a DCF jel vétel.

Ami biztos: nem szeretnénk újra feltalálni a kereket. Nem szeretnénk ipari mennyiségben órákat átalakítani, és mondjuk vezérlésnek Raspberry Pi-ből NTP klienst építeni. Láttam, hogy már léteznek "előregyártott" WiFi-s faliórák, sőt, PoE-s ethernet csatlakozású órák is, azonban ezek meglehetősen drágák. A francnak kell komplex, oprendszerrel és IP stackkel ellátott doboz minden faliórába. (Másrészt, ethernet nincs is kéznél mindenhol, a WiFi pedig szintúgy bizonytalan a vastag falakon keresztül, 2,4GHz helyett ezt a problémát 77kHz-el volna célszerű megoldani)

Én szívesen maradnék a DCF 77 megoldásnál, csak jó volna, ha a jelet nem Mainfligenből kellene lepkehálóval (2 cm-es ferrit antennával) befogni, hanem mondjuk lerakhatnék valami alacsony, de épp elegendő adóteljesítményű rádiót az egyes épületek lépcsőházába. Hangsúlyozom, beltérre elegendő adóteljesítmény kell, nem akarok interferenciát.

Láttott már valaki erre konzerv megoldást?

UPDATE
- WiFi + NTP kliens faliórát legolcsóbban eddig kb. 60-70 ezer Ft/darab körül találtam. Ez nagyon durván drága... 60 darab esetén... ráadásul ez falióránként 4 darab ceruzaelemmel megy, és még WiFi jelem sem nagyon van mindenhol.

- HGA22 kliens faliórát gyakorlatilag nem gyárt senki, pedig ez lenne a tuti megoldás. Írok majd egy távolkeleti óramű-gyártónak, akiknek van többféle RF protokollt támogató óraművük, hogy nincs-e kedvük implementálni a meglévő 4 protokoll mellé a HGA22-t is...?

  • 11679 megtekintés

( Mcsiv v | 2015. 07. 24., p – 21:15 )

szerintem konzerv megoldás nem lesz:\ Építeni viszont lehet, nem is olyan bonyolult:)

// Happy debugging, suckers
#define true (rand() > 10)

Igen, de ott a hangolás még mindig egyszerűbb mint 40 gigára:)
Ráadásként nem is fontos hogy pont 77.5 kHz legyen, ha elég széles spektrumban tolod:D Kis teljesítményen "belefér", pont ugyanannyira mint ha csak 77.5-on lenne keskenyben

// Happy debugging, suckers
#define true (rand() > 10)

( locsemege v | 2015. 07. 24., p – 21:17 )

Szerintem nem igazán legális, nem használhatsz szabadon bármilyen frekvenciasávot. Ha technikailag nézzük a dolgot, annak érdekében, hogy a saját jelét ne hallja vissza, úgy tudnám elképzelni, hogy veszi a DCF77 jelet, ekkor nem ad. Amikor sikeresen vette mondjuk 3 egymást követő percben, akkor a következő néhány percben ő ad, persze a vevője ilyenkor nem működik. Néhány perc alatt kvarcról járatva elenyésző hiba jön össze. Természetesen nem azt adja, amit utoljára vett, hanem a következő perceket. :) Utána megint átmenne a szerkezet hallgatózó üzemmódba.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( bujdi | 2015. 07. 24., p – 21:36 )

Hosszú távon (1 nap) az elektromos hálózat frekvenciája pontos.
Kérdés az, hogy találsz-e olyan órákat, melyek a hálózat frekvenciájára szinkronizálnak... (én gyors kereséssel nem találtam).

Nekem van egy régi URH rádiós ébresztőórám, ami elektromos hálózatra szinkronizál. Régebben (kb. a Gorenje-turizmus idején érkezett még Bécsből) botrányosan össze-vissza járt. Mostanság egész pontos, talán az azóta eltelt 2,5 évtizedben tuningoltak valamit az áramszolgáltatónál. A probléma az, hogy a hibák összeadódnak. Kellene periódikusan egy referencia jel, ami IMHO nincs az elektromos hálózatban.

( akkos v | 2015. 07. 24., p – 22:18 )

Olyan órát kell keresned, ami a lakihegyi adó (HGA22) jelét is képes fogni. Időjárás állomásban találtam ilyet, nem elképzelhetetlen hogy faliórában is lehet találni.

( uid_6201 v | 2015. 07. 24., p – 22:26 )

77,5 kHz-re adóengedélyt szerezni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól nem fogsz, hiszen a nemzetközi jogi szabályozás értelmében ide nem adhat.
Enélkül pedig ... hát nem hivatalos a cucc, feldobás esetén jönnek a hatóságtól és szabálysértési eljárás is lehet a vége.

SRD-t (néhány mW-os adót) pedig más frekvencián üzemeltethetsz csak. Például 433 MHz-en. Az órában viszont 77,5 kHz-re van vevő, kérdés hogy kapható-e 433 MHz-es vevővel is netán valami kevésbé ismert típus?

WiFi, bluetoth, zigbee és társai: 2,4 GHz kisebb-nagyobb hatótávolság, több AP kell. Kérdés itt is hogy van-e kész konzervként óra rá, hiszen ez most nem a barkács kategória.

Persze még egy nehetítő tényező: bármi van a készülékben, gondolom elemes táplálásúnak kell lennie mert valószínűsítem hogy az óra mellett nincs 230V vagy bármi vezeték.

Törpefeszültségű vezetékes rendszerre sem gyártanak órát. Előnye a központi táplálás lenne (elkerülendő a helyi elemcserét), de ekkor is esztétikusan el kellene vezetni legalább 2 eres vékony vezetéket, pl. riasztós vagy lapos telefonkábelt.

C verzió: régen a DCF77 előtt tudtak még olyan órát gyártani, amely évente csak néhány másodpercet tért el. És ugyebár helyi idő mutatása miatt félévente be kell állítani a klasszikus órákat. Sok-sok költés helyett a karbantartó félévente létrázik helyiségenként egyet.

És a fentiek szerint googlizva található gyártó. Például:
http://www.owltimeclock.com/wireless-clock-bundles

És hogy ne legyen ennyire szép: annak itt is még utána célszerű járni, hogy hazánkban a 902-928 MHz ilyen célra és ekkora adóteljesítménnyel használható-e?

Pár éve nem volt az, most nem tudom mi a helyzet vele. 5-6 éve erre a sávra lehetett olcsón rf modulokat venni, amiből aztán szépen felépítettem a házautomatizálós projektemet. Nah ennek az vetett véget, hogy az NMHH pont a házunk tetejére rakott egy bazinagy "radar antennát" a spectrum monitoring rendszerükhez:D

// Happy debugging, suckers
#define true (rand() > 10)

+1
Viszont GPS repeater kaphato a piacon, hasznaltam mar olyat (bar az kabelen vitte le a vevoantenatol a jelet). Raadasul pont a terjedesi problemak (nagyobb freki miatti kisebb behatolasi melyseg) miatt nem szor ki az epuleten kivulre, szoval nem zavar masokat.

--
The Bible is the longest set of Terms & Conditions ever.
So many people agree with it without knowing why.

> Törpefeszültségű vezetékes rendszerre sem gyártanak órát.

De gyartanak. Reszletekkel nem igazan tudok szolgalni (nem hozzam tartozik az uzemeltetes es rendes kontaktom sincs), de nalunk van ilyen. Van egy kozponti egyseg ami veszi valahonnan az idot (gondolom DCF vagy GPS, tobb siteon kulonbozo tipusu cucc van telepitve, az egyik kb. 10 eves lehet, a masikat nem tudom, de 20-30 ev koze tippelem a korat) es ide vannak szepen (tobb epuletbol) bekotve az orak amik garantaltan egyforman es pontosan jarnak (ez nalunk kritikus).

Szoval letezik erre gyari megoldas, bar gondolom nem olcso:) Ha erdekel probalok tobb infot vagy kontaktot szerezni, vagy legalabb megnezem pontosan, hogy mi ez a cucc es akkor mar el tudszz indulni ebbe az iranyba.

Én semmi rosszra nem akarok buzdítani senkit, de a 77kHz-es óraszinkron jel jelenleg sem szerepel az NMHH adatbázisában, valamint a hatályos szabványok szerint vezetett zavarkibocsátást 150 kHz-től felfele kell vizsgálni (sugárzottat még magasabb frekvenciától).
Ennek oka valószínűleg az, hogy ilyen alacsony frekvencián képtelenség hatékony sugárzót építeni (km-es méretű torony kellene hozzá!)

Láttam már olyat, hogy FPGA-n valaki csinált DCF adót, és elrontotta (nem beállította!) az időjelet egy közeli órában. De hogy ez mennyire stabil, az egy másik kérdés, főleg a rendes DCF jellel való interferencia miatt.

( sza2king v | 2015. 07. 24., p – 23:02 )

Nagyjabol mererositeni tudom az elottem szolokat.

Megcsinalhatod magadnak az adot, de mindenkepp illegalis. Ha ekkora teruletem szeretned hasznalni akkor teljesitmeny kell.

A kollegammal csinaltunk egy DCF77 adot, kb. 1db mikrokontoller kell hozza (meg persze egy antenna, de ilyet szinte barmelyik radiobol ki lehet termelni). 1 GPIO, egy 77kHz koruli erteket tudo (celszeruen minel inkabb 77.5kHz) timer, meg a nem tul bonyolult csomagformatum megvalositasa szukseges. 3.3V-rol akkor teljesitmenye volt, hogy kb. 10cm-rol tudta elnyomni a nalunk egyebkent sem eros jelet (igaz nem is volt 100%-ra behangolva. Mondjuk 50V-tal megkuldve (nem direkt GPIO-rol, hanem esetleg eg FET-tel) biztos messzebbre megy.

Egyebkent a legtobb ora, hogy sporoljon az energiaval indulaskor (vagy beallitas modban) probal meg csak folyamatosan jelet talalni, utana mar csak naponta par percre aktiv a vevo, hogy megnezze van-e elteres. Igy sajnos nem eleg naponta mondjuk fel orat sugarozni, mert valoszinuleg nem fognak beallni az orak, hacsak nem epp akkor ellenoriznek.

Az ado digitalis reszenek felepitese igen egyszeru, rengeteg leiras van a neten, de ha jol emlekszem, 60 masodperc alatt megy at az osszes adat, es egy "bit" egy masodpercig tart, a legtobb ora legalabb ket de inkabb tobb teljes csomagot megvar mielott beall, illetve azt is nezik, hogy megfelelo-e a csomag (tehat pl. egy perc elteres van-e az adatokban ket csomag kozott, valamint bizonyos reszekre checksum is van talan).

/sza2

( vl v | 2015. 07. 25., szo – 00:19 )

Reálisan én a következő opciókat tudom elképzelni:
- DCF77-es órákat használni, és mindegyiknek a közelébe felrakni egy kisteljesítményű adót, így el lehet kerülni, hogy az épületen kívül érzékelhető legyen az adás (előny: az órákat nem kell cserélni, hátrány: kurvasok adót kell építeni, plusz meg kell oldani azt is, hogy oda eljusson az idő jel)
- más, nem DCF77-es, gyári órákat használni, amik valami alternatív technológiával (más frekijű vagy nem rádiós) dolgoznak (előny: az nincs, hátrány: lehet új órákat venni, amik ráadásul nem lesznek olcsók, mivel semmilyen más technológia nem annyira elterjedt, mint a DCF77)
- más, nem rádiós, gyári órákat használni, átalakítás után kívülről vezérelve (előny: jól megválasztott óraalap esetén értelmes kinézet és valószínűleg kézben tartható költség, hátrány: megtalálni az értelmes árú, de átalakítható órát nem biztos, hogy egyszerű menet lesz)
- full custom, épített órakat használni, eleve külső vezérlésre tervezve (előny: itt a költség kézben tartható, nagyobb mennyiségnél valószínűleg egész rentábilis tud lenni, hátrány: sok meló/macera van vele, főleg a kijelző/mechanikai kialakítás terén)

"Ha utánanézel, kis országunk a DCF77 biztonságos vételének éppen a határán helyezkedik el.

Mondjuk ezt nyugodtan bele lehetne szerkeszteni a wikipedia dcf77 szocikkebe, mert ott Eszak-Afrikai orszagokat es Toroko-t is irjak mint veteli hatosugar legvege, igy a rajz alapjan meg Mo. meg qrvára az eros kozeptavon helyezkedik el.
--
WP8.x kritika: http://goo.gl/udShvC"

Kisétálsz az utcára, egy olyan helyre, ahol nincs közted és az adó között semmi, ami akadályozná az RF jel terjedését, és tökéletes lesz a vétel. Vagy olyan lakásba költözöl, aminek az ablakai jó iranyba néznek, estleg a falak olyan anyagból készültek, amely csak kis csillapítást okoz 77 kHz-en. Azonban az utóbbi két esetben is ügyelni kell arra, hogy ne legyen az adó irányában magas épület vagy hegy.

----- 

(&%;_98\<|{3W10Tut,P0/on&Jkj"Fg}|B/!~}|{z(8qv55sr1C/n--k**;gfe$$5a!BB]\.-

A Wikipédián pont az ellentétét írják:

a hosszúhullámnak nem jelentenek akadályt a hegyek vagy épületek; mivel nem követelmény a rálátás az adó és a vevőkészülék között, ezért egyetlen nagy teljesítményű adó nagy földrajzi területet képes lefedni

Most akkor mi az igazság?

A felületi hullámok követik a Föld görbületét, de ez nem azt jelenti, hogy az épületek és hegyek körvonalait követik. Azaz egy épület (vagy hegy) közelében, az adóval átellenes oldalon jóval kisebb lesz a jel, mint az épület másik oldalán. Ott a térerőt elsősorban a többi épületről (és/vagy hegyről) visszaverődő rádióhullámok fogják biztosítani. Néha a késél diffrakció is szerepet játszhat ebben, de nem ez a jellemző. Mivel legtöbbször több visszaverődő jel is van a vételi ponton, így többutas terjedéssel kell számolni. Azaz az egyes visszaverődő hullámok útkülönbsége fogja eldönteni, hogy erősítik, vagy kioltják egymást. Ha Murphy éppen nem arra jár, akkor még szerencséd is lehet, és lesz elegendő térerő. :-)

Ehhez még hozzájárul, hogy nagyobb távolságban a jelszint jóval kisebb lesz, így eleve egy előnytelen helyzetből indul egy hegy/épület mögötti vevő. Budapest kb. 1500 km-re van, ebben a távolságban nyílt terepen még egész jók a vételi esélyek. Tagolt terepen, illetve épületben már nem biztos, hogy lesz elegendő térerő.

Nálam a konyhában a falióra csak az egyik falon képes szinkronizálni. Bármelyik másik falra rakom, nem kap elegendő jelet. A szobákban már több hely is van, ahova rakhatom az asztali órát, de ott is vannak vakfoltok, ahol nincs jel.

Ez. Ezért volt nagy jelentősége a középhullámú sávnak, a 2 MW-os 540 kHz-es solti Kossuth-adónak, s azért, hogy sok adó elférjen itt, ezért korlátozzák a sávszélességet +/- 4.5 kHz-re, s ettől olyan borzalmas a hangminőség. De legalább mindenkihez eljut.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nekem is egy ilyen van a fűrdőszobában kb. 3 éve. Teljesen meg vagyok elégedve vele (az elemet se kellett még benne talán cserélni). Egy bosszantó dolog van ezzel a DCF állítással: nem lehet letiltani. Azaz ha nem akarod erre használni v. abszolut nincs DCF vétel ott ahol használni akarod, akkor is erőszakoskodni fog naponta próbálkozni. Ennek árnyaltabb esete, amikor van vétel, de néha gyenge-hibás. Ilyenkor szó nélkül átáll a fals hülyeségre pl. előző nap sikeresen szinkronizált pl. 2018. ápr 10-t, másnap a 24 órás timer elteltekor meg szívfájdalom nélkül beáll 2014 dec 15-re (ha amúgy az a 2014.12.15 átment a checksum ellenőrzésen). :S
--

Hát ezt jól elcsesztem! A szar óra helyett wikipédia szócikket kellett volna vásárolnom! :(((((

Komolyra fordítva a szót: Kár, hogy a rádióhullámok nem olvassák a wikipédiát, mert akkor okosabbak lennének. Valójában az olcsó vevők és az alábbi 2. pont együttese rontja a vételt. Azt állítják, hogy az idő elegendő a rádióvezérelt óráknak, de gyakran mégsem.

The DCF77 signal radiated by the transmitting antenna reaches the receiver place in two ways: On the one hand, it propagates as ground wave along the Earth’s surface, on the other hand it reaches the receiver place as a sky wave after reflection on the ionospheric D-layer. In the case of straight propagation and one hop at the lower side of the ionosphere, maximum reach of the DCF77 sky wave is obtained when it leaves the transmitting place tangentially to the Earth’s surface and also incidents tangentially at the receiver place. Under these assumptions, the reach is approx. 1900 km during a day and approximately 2100 km at night. Receivers places at larger distances are reached by the DCF77 signal only after multiple reflections (e.g. two reflections at the D-layer, one reflection at the Earth’s surface) which are, however, associated with a strong decrease in the field strength. The map of Europe shown above illustrates the 2000 km circle around Mainflingen. Beyond this circle, reliable reception has been proved only in individual cases.
In summary, the following properties result for ground wave and sky wave:
1. The very stable ground wave has a large reach. Up to distances of a few hundred kilometres, its reception field strength is clearly larger than that of the sky wave. At distances below 500 km from the transmitter, field strengths of the ground wave above 1 mV/m can be expected.
2. In the distance range between approx. 600 and 1100 km, ground and sky wave may occasionally be of equal size which may lead to mutual fading when both signals are out of phase. On the other hand, equal phase may also lead to a strong temporary increase in the field strength. Both phenomena are also observed in Braunschweig (d = 273 km). In this context it is important to know that this "beat" between ground and sky wave is a slow process (it takes a quarter of an hour and longer) and that there is thus sufficient time for a radio-controlled clock to take up the DCF77 time information.
3. At distances of more than 1100 km, the ground wave fraction constantly decreases, and the sky wave, whose propagation at large distances is fairly constant especially during the day, prevails. At distances between 1100 and 2000 km, field strengths of the sky wave between a few hundred and approx. 100 µV/m are to be expected.

Forrás. Igaz, ez nem wikipédia. ;)

( ricsip v | 2015. 07. 25., szo – 08:12 )

Ezek a DCF órák nincsenek olyan pontosak, h. mondjuk 6 havonta (téli-nyári időszámítás váltáskor) beállítod őket, és köztes időben nem másznak szét egymástól annyira? Közte meg ha már amúgysincs dcf vétel, kikapcsolni h. ne is próbálkozzon. Mert amiket én láttam mind próbálkozik akár óránként is újra meg újra amíg nem lesz sikeres a szinkron, a rádiós modul vétel esetén is nagyon elem-gyilkos dolog. Ha sikeresen szinkronizált, utána is naponta min. 1x próbál ismét szinkronizálni. Mondjuk nekem az meglepő h. ezelőtt 10-15 évvel az ócska kvarcórák is teljesen pontosan jártak, manapság meg a laptopomat nem használom 1 hónapig és mikor bekapcsolom teljesen elmászott rajta az idő. A technikai fejlődéssel a kvarc minőségben legagyultunk a csájna színvonalra?

No mindegy, szerintem legjobb lenne 1 gyártó 1 azonos modelljét használni mindenhol. Érdekes probléma, majd írdd le a megoldást (ha sikerült találni)!
--
WP8.x kritika: http://goo.gl/udShvC

Nem a kvarcok rosszak, hanem a gyártó trehány. Legalább kétféle óra kvarc létezik. Az egyiket 6 pF-dal, a másikat 12 pF-dal kell lezárni. A mérnök megtervezi az alaplapot, előírja, milyen kvarc kell bele. Aztán a gyártáson a „szaki”, az anyagbeszerző, meg a gazdasági peremfeltételek - közgazdász manager, aki segghülye a műszaki dolgokhoz - beleszólnak ebbe: megveszik az éppen olcsón beszerezhető 32768 Hz-es óra kvarcot, de konkrétan senki nem nézi meg, hogy ezt éppen mekkora kapacitással kell lezárni, vagy ha megnézik, akkor sem érdekel senkit. Ennek megfelelően vagy pontos lesz, vagy nagyon késni fog, vagy nagyon sietni az óra.

Kvarcnak nem a rezonancia frekvenciája az egyetlen paramétere. Sőt, a soros és párhuzamos rezonanciája sem pontosan ugyanaz a frekvencia, csak közeli értékek.

Mindezt tapasztalatból írom. Hiába írtam elő konkrét típust, az anyagbeszerző jött lelkesen éppen azzal, amit a kereskedő a kezébe nyomott, mondván ez is 32768 Hz-es óra kvarc, jó lesz oda. :( Egy idő után már csak legyintettem, az ntp majd megoldja.

Szerk.: eszembe jutott még a zajos környezet. Ha nem figyelnek eléggé a topológiára, kapacitív úton zaj csatolódik a kvarc nagy impedanciás pontjára, ezzel nem pont akkor lesz a periódus vége, mint zajmentes állapotban. Ez is rendes hibát okozhat.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A kristály frekvenciája, többek között, függ a méretétől is. Nyilván az olcsóbb óráknál használt kristályok esetében nem vitték túlzásba a méret pontos beállítását sem. Ha a hőmérsékletet sikerül nagyjából azonos értéken tartani (karóránál ez megoldott), akkor az szintén növeli a pontosságot. Van azért most is pontos óra, csak meg kell fizetni:

„Commercial analog and digital wall clocks became available in 2014 that utilize a double oven quartz oscillator, accurate to 0.2 ppb. These clocks are factory synchronized with the atomic time standard and typically do not require any further time adjustments for the life of the clock.”
(https://en.wikipedia.org/wiki/Quartz_clock)

----- 

(&%;_98\<|{3W10Tut,P0/on&Jkj"Fg}|B/!~}|{z(8qv55sr1C/n--k**;gfe$$5a!BB]\.-

( bucko | 2015. 07. 25., szo – 08:34 )

Azt hallottátok már, hogy a DCF77 jelei belekerülnek a Magyar Rádió pontos időjelzésébe? - Már ha nem nyírták ki a régi rendszert.

Az 5 sípszó alapból 1kHz 90 periódus. A 90 periódushoz a DCF77 adatait illesztik hozzá, azaz annyival több, amennyi a pontos idő. Kivétel a másodperc, mert az mindig 0, mivel pontos időjelzés csak egész perckor lehet.

Tehát elegendő egy Kossuth Rádió középhullámú vevő + 1kHz szűrő és mikrokontroller.

( joco01 v | 2015. 07. 25., szo – 22:10 )

Ha az a legnagyobb baj, hogy nehezen elérhető helyen van az óra, akkor nézzél projektoros órát, amivel ki tudod vetíteni a falra, és nem kell bele dcf meg semmi más extra.

--

Ha már itt tartunk: tud ebből valaki JÓ minőségű példányt? A kínaiaknál ezer féle van fillérekért, de mindegyik irtó gagyi, tönkremennek, késnek, sietnek, stb.. Hajlandó lennék többet is fizetni egy minőségi példányért, de eddig még nem sikerült találni. Tudjon menni tápról, és folyamatosan (gombnyomás nélkül) vetítse ki a pontos időt a plafonra, más igényem nincs.

Sajat tapasztalatom nincs vele, de az egyik munkatarsamnak vettem vagy Aldiban vagy Lidlben regebben egy ilyet (nem panaszkodott, gondolom megfelelet :-)

Szoval ezekben az uzletekben neha megjelenik akcioban ez a termek, igaz, ez is inkabb kozepgagyi (de talaln nem a legalja) - szedtem mar szet pl. radios orat toluk, nekem nem volt szimpatikus a takony hasznalata a modulok rogzitesere es magam biztosan igenyesebben forrasztottam volna.

/sza2

A bajaim - bosszúsági sorrendben:

- 60 órából mind a 60 mást mutat
- téli-nyári időszámítás változása kézi átállítást igényel
- a karbantartók tökön szúrják magukat, hogy rendszeresen az órákat kell baszogatni

Ha az emberiség képes volt holdra szállni, akkor legyen értelmes megoldás erre a piszlicsáré problémára. És lehetőleg ne úgy, hogy 50.000 Ft-ba kerül egy darab falióra.

Az a bosszantó, hogy egyszerűnek tűnik, de talán nem túl gyakori igény, ezért kész, olcsó megoldás nem nagyon van. Vagy valami rádiós, vagy infravörös, vagy buszra fűzött megoldás kellene, de ezek eléggé házi fejlesztésre, kivitelezésre kínálkozó megoldások, az meg nagyon drága mulatság. A fejlesztés költségével együtt bőven 50000 Ft/db-on túl lenne ez.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Engem az bosszant, hogy konzumer megoldás Európában leginkább csak DCF77-re van, aztán vadásszál magadnak jelet 800 km-es távolságból, beltérben, egy 2 cm-es ferritrúd antennával.

Mivel egész Európa le van fedve AM/FM rádióadókkal, technikailag nem sokból állna minden nagyobb adótoronyból kilőni valami szabványosított időjelet, a vevőket pedig hangolhatóra készíteni.

Nyilván semmi baj nem volna a DCF77 technológiával itt Budapest környékén, ha a Széchenyi hegyről, vagy a Száva utcából is jönne.

Vagy, nekem tökéletes a Kossuth rádió jelébe modulált időjel, vagy a Lakihegyi HGA22, csak adjatok hozzá kompatibilis faliórát.

"Ha az emberiség képes volt holdra szállni"

"És lehetőleg ne úgy, hogy 50.000 Ft-ba kerül egy darab falióra."

Szerintem érzed mi lehetett az elérésükben a különbség. Ott volt (korlátlan?) pénz a célra, itt nem annyira. Amit szeretnél speciális(abb), így pénzbe kerül, vagy kézihajtányos.

Nálunk ntp szerver van, amiből kábelen keresztül vezérlik a faliórákat, nem ip-s megoldással.

"I'd rather be hated for who I am, than loved for who I am not."

( bennyh | 2015. 07. 27., h – 17:24 )

Skacok, szerintem sokkal olcsóbb lenne elhagyni az órát.
Legolcsóbb monitor + valami óra program rasPi-ről vagy bármiről ami olcsó és linuxos. Csak van valami pofás és távolról is jól látható grafikus felületű program, de még írni se lenne nehéz, valamelyik diákkal egy pluszpontért.
Egyébként meg Jóska bácsi létrával.

És ez hol vetekszik egy DCF77 falióra 5-9 ezer Ft közötti árával? Kalkulálj belőle 60 darabot, és ettől még mindig nincs sem WiFi, sem Ethernet, sem AC/DC betáp egyik helyen sem kiépítve.

A faliórák ugyanis 1 darab ceruzaelemről mennek. Konnektor és ethernet sehol nincs a közelben, WiFi pedig egyes helyeken úgy-ahogy van...

"És ez hol vetekszik egy DCF77 falióra 5-9 ezer Ft közötti árával?"
Kapcsolj át read_only módból.

Default requirement #1: " mindegyik helyiségben legyen egy jól látható falióra, ami pontosan jár. A pontosság alatt kb. +/- fél percet kell érteni, az ennél nagyobb eltérés már zavaró."
Default requirement #2: Nem akarnak embereknek órabért fizetni az állítgatásért. (Lásd: komoly humánerőforrást kellett mozgósítani a rendszeres szinkronizálásra. (Az órák magasan vannak -> létrára felmászni 80 helyen, közötte emeleteket mászni, stb.))

Fact #1: Az épületben nincs vagy random nincs DCF77 jel: "Én szívesen maradnék a DCF 77 megoldásnál, csak jó volna, ha a jelet nem Mainfligenből kellene lepkehálóval (2 cm-es ferrit antennával) befogni, hanem mondjuk lerakhatnék valami alacsony, de épp elegendő adóteljesítményű rádiót az egyes épületek lépcsőházába. Hangsúlyozom, beltérre elegendő adóteljesítmény kell, nem akarok interferenciát."
Fact #2: Nálunk egy helyi cégnek kellett óra ami kiír dátumot, időt, hőmérsékletet és emellett időjárásálló télen-nyáron, az adatot pedig központilag kapja szerverről. Egy helyi elektroműszerész gyártotta le, 4 éve gond nélkül muzsikál és nem került 50.000 ft-ba darabja. 500€ körül volt, ha minden igaz. A fejlesztés/fejlesztetés egyáltalán nem biztos, hogy drágább.
Fact #3: A humán erőforrásnak csak odamenni és ellenőrizni a pontosságot legalább hetente egyszer, minden óra esetében, 60 óra esetén legalább 5 munkaóra, egy évben 250 munkaóra. Ha állítgatni is kell, akkor simán elmegy egy ember 2 munkahónapja évente csak az állítgatásra. Ha a talpas melós csak netto 100.000 ft/hónap kap, járulékokkal, bruttóval, caffeteria-val akkor is félmilliós kiadásról beszélünk két hónapra. Nincs cég, aki ilyen jellegű kiadást hajlandó lenne kifizetni hosszútávon. Ráadásul a talpas melós addig sem az egyéb karbantartási melóit csinálja, amíg órát állítgat.

( E-Medve v | 2015. 07. 27., h – 20:18 )

Múltkor láttam valamelyik webshopban olyan órát, ami nem DCF77-el dolgozik, hanem wifi+NTP párossal.

Egyébként nálunk az irodában is vannak ilyen órák és bizony előfordul, hogy a faliórák között akár 5 perc eltérés is van.

Az eddig hozzászólásokból kiderül, hogy
- ne kelljen hozzá létra
- se kábel
- se ceruzaelem
- se wifi
- se pénz
- viszont jó lenne hozzá egy olyan rádióadó, amit nem lehet engedélyeztetni
- amit egy olyan szerkezet vesz ami nem létezik
- vagy túl drága

Felmerül a kérdés: villany van az épületekben? ;)

8X---

Egyik lehetséges megoldás pl. ez.

A másik meg
- nagy méretű led kijelzők 4 vagy 6 digit igény szerint + meghajtás
- két (2) huzalos táplálás, amin a vezérlés is megy (olcsó kábelezés)
- épületenként egy-két meghajtó és szinkronizáló központ
- a központok szinkronizálnak az internetről
- ehhez kell egy kis egyedi fejlesztés
- az átlagos árát <30eFt-ra saccolom

Ha egyedi megoldás kell, én is tudok építeni szép nagy antennával DCF77 vevőt.

Jelenleg az van, hogy bemegyek a bó'tba, és veszek kb. 5.000 Ft-ért DCF-es órát, de szar az antennájának a nyeresége. Kisipari módszerrel kiszedhetem mindegyikből a 2cm-es ferritrúd antennát, és tehetek bele nagyobbat-forgathatót. Ekkor máris bele fogok ütközni abba, hogy az óraszámlap mögött nem fog elférni, tehát ki kell vezetni, kell neki valami rögzíthetőség, stb.

Ebben semmi extra nincs, sima technika-szakkör.

A topicnyitó pont arról szólt, hogy lehetőség szerint nem akarok technika-szakkörözni, hanem bemenni a bó'tba, venni valami előregyártott kütyüt, aztán örülni az eredménynek.

A dolgok jelenlegi állása szerint technika-szakkör lesz belőle.

Viszont ha technika szakkör lesz a vége: megihletett a problémád, így ha van időd várni 1-1.5 hetet, akkor egy majdnem konzerv megoldással tudok szolgálni ha valóban működik a tervem. Ezt előbb értelemszerűen meg kell valósítanom és kipróbálni:)

// Happy debugging, suckers
#define true (rand() > 10)

( ruczati | 2015. 07. 27., h – 20:46 )

nehéz felérnem aggyal, hogy a humán interfész órákon miért olyan nagy probléma az a fél perc ide/oda, hpgy égetni kelljen a humán erőforrást az állítgatásra. Bizonyára nem vagyok ideológiailag elég képzett, de mind1, jogunk van neheten védhető szituációkban is létezni.Hajrá!!!!!

Bárhol, ahol viszonylag pontosan kezdődik vagy végzőik valami. Tipikusan egy iskola az ilyen, ahol az egy percnél nagyobb eltérés már igenis zavaró lehet. A fél perc ide-oda az pont egy perc, és az ennél nagyobb eltérést szeretnék elkerülni, ami lehet hogy már több percre rúg mondjuk fél-egy év után.

Én elhiszem hogy Ő jobban ismeri a problémát és a körülményeket mint én, aki nem tudok ezekről semmit se :D

Plusz van a problémára kitalált megoldás, ami épp csak kicsit nem működik, így esély van (van? :D) arra, hogy mégis életre lehessen lehelni.

( uid_6201 v | 2015. 07. 28., k – 00:53 )

Tegyük fel, hogy létezik megoldás és például 20.000 Ft+áfa/darab újabb kiadásból úszható meg a dolog, akkor 60 darab óra esetén ez 1,2 millió+áfa.

Hurrá. A karbantartó keres például 150.000 Ft bruttót, ami az intézménynek durván 200.000 Ft-ba fáj havonta.
Tehát a "Sanyi" 1,2 millió forintból 6 emberhónapot, azaz 950 órát foglalkozhat létrázással a napi karbantartási feladata mellett. Ha teremről teremre haladva 1 db falióra beállításának normaideje 5 perc, akkor pontosan 192 alkalommal járhatja végig mind a 60 termet.

Ha havonta állítja be pontosra, akkor 16 évig fogja futni ebből a pénzből. Mellékesen ennyi idő alatt az újabb óracsere valószínűleg aktuálissá is válik.

A helyzet valójában ennél is jobb, mert "Sanyinak" van olyan napja, amikor nincs annyi karbantartanivalója, és a normál túlóra nélküli munkanapjába belefér néhány falióra ellenőrzése, beállítása.
Ja, többletköltség: egy papír alapú beállítási napló + toll. Benne dátummal, aláírással hogy melyik helyiséget csinálta meg aznap. Hiszen számonkérhetőség nélkül elsumákolás lenne előbb-utóbb.
Viszont egyúttal a régóta muzsikáló elemet is TMK-jelleggel kicserélheti, amelyet az NTP ugyebár nem tudna megcsinálni, tehát az automata időszinkron esetén is jelentkezne karbantartási költségként.

Ez túl drága!
Helyette lehetne havonta 2 napra 2 fő közmunkást igényelni fejenként 3 diplomával. (Ilyen módon különösebb továbbképzés nélkül ketten tudják szállítani az órák között a létrát.)
További szervezési kérdés a téli/nyári időszámítás esetén a megfelelő időzítés.
A költségek 16 évre ugyanúgy alakulnak, de nem kell állomámyban tartani még egy embert, vagy "Sanyit" megalázni ilyen alantas munkával.

Ha már játszunk a számokkal...
Az 1,5MFt költséghez képest, ha az irodák és termek szereplőinek számát átlagosan 10 főre becsülve, ha mindenkinek van egy 30.000Ft értékű okostelefonja, amit 3 évenként cserél, akkor az évi 6MFt pénzkidobás.

Mindegy hogyan matekozunk, a lényeg hogy ha szűkös a keret (mert pl. nem pályázaton nyert és csak erre fordítható "ingyenpénz" esete áll fenn), akkor a meglevő személyzettel a havi karbantartás az elkövetkezendő tizenpár évre olcsóbb megoldást adhat mint 60 db * 20.000 + áfa-s többletberuházás.

Megfelelő karbantartói fegyelmet tartva (karbantartási naplót vezettetve, szúrópróbaszerűen számonkérve ha a beállítás másnapján jelentős eltérés tapasztalható) az eredmény megfelelő, az órák fél percen belüli pontossággal fognak járni sőt az elemek is jó eséllyel a lemerülés előtt néhány hónappal cserélve lesznek.

( imbuszkulcs | 2015. 07. 29., sze – 08:44 )

A MÁV-nál központi órákat használnak, amik percenként kapnak egy 24VDC impulzust (polaritásfordítással), aminek hatására egyet lép a mutató. Az óraátállítás is központilag megy, akkor vagy +60-at léptetik 5 perc alatt, vagy 11 órányit tekerik előre (volt szerencsém hallgatni ahogy 15percen át kattog).
Talán kaphatók még ilyen órák:
http://www.american-time.com/products-by-family/replacement-system-cloc…

Ha megnézed a linket, a fényképről kiderül a következő: A másodpercmutató tengelyén levő fogaskerék csatlakozik a kilincsműhöz. Azt pedig egy elektromágnes lökdösi. Opcionálisan kapható olyan, ami a fordított polaritást kedveli. Ezt váltakozó egyenárammal kell hajtani, azaz unipoláris impulzusokkal.

Épp mondani akartam, hogy kellene valami jeladó, legalább a 12:00-ra, de látok benne egy mikrokapcsolót. Ha jól látom, a tekerccsel párhuzamosan van egy varisztor, ez az egész sorba van kötve egy dióda és mikrokapcsoló párhuzamos kapcsolásával. Úgy sejtem, egyik irányú polaritást használva lépeget, másik irányú polaritással ellenállást mérve kideríthető a mutatók referencia pozíciója. De ez csak tipp.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Tudnál adni egy árajánlatot? A feladat az lenne, hogy ezen a 9990 forintos órán kicseréled a kijelzőt egy kb. 30x20 cm-esre (kb. 30-32 cm átmérőjűek a kerek faliórák). Legyen benne a tervezés, az anyagbeszerzés, és az összeszerelés, valamint a bedobozolás költsége. Egy darab esetén is érdekelne, de a topik indítóját nyilván jobban érdekelné, a költségek alakulása 60 db. esetén. Továbbá érdekelne, hogy 2 AA-s elemmel használva a megnövelt kijelzőjű órát, milyen gyakran kell elemet cserélni.

----- 

(&%;_98\<|{3W10Tut,P0/on&Jkj"Fg}|B/!~}|{z(8qv55sr1C/n--k**;gfe$$5a!BB]\.-

Most kihagyom a személyeskedést/sértegetést. Viszont az érdekelne (mivel tényleg nem tudom), hogy akkor most mi a HGA22.
„a HGA22 nem protokoll, hanem az adoallomas hivojele.”

Kiegészítés: már utánanéztem, így már nem szükséges válaszolnod.

----- 

(&%;_98\<|{3W10Tut,P0/on&Jkj"Fg}|B/!~}|{z(8qv55sr1C/n--k**;gfe$$5a!BB]\.-

Attól tartok, ennél még kisebb lesz a vételi helyen a térerő.
A manualból:

„Within five minutes the clock will either receive the WWVB signal and set itself to the exact time…”

A wikiről:
„WWVB is the station that radio-controlled clocks in most of North America use to synchronize themselves. The 70 kW ERP signal transmitted from WWVB”

----- 

(&%;_98\<|{3W10Tut,P0/on&Jkj"Fg}|B/!~}|{z(8qv55sr1C/n--k**;gfe$$5a!BB]\.-

( Pene | 2018. 07. 22., v – 22:55 )

Ha már előkerült ez a 3 éves topik (ami az egyik legérdekesebb olvasmány volt a hup fórumában számomra evör), akkor csak megkérdem rejtett subként, hogy: mi lett a megoldás? :)

hga22 (ami nem protokoll!)? dcf77-re érzékeny órák bütykölése házilag? vetített óra és ntp? illegális saját házi sugárzás? vagy a denveri musztángok bajnokcsapata?

Ez a vetített óra nem is rossz ötlet, egy NTP-képes PC/SBC-ről simán ki lehet vetíteni egy zsebprojektorral. Vagy RPi egy monitorral kitéve jól látható helyre, Wi-Fi-on át szinkronizált NTP-vel. Ezektől értelmesebben nem lehet megoldani, hiába nem akar a topikindító anno barkácsolni. Bár akármilyen megoldás mellett is döntöttek, 60-as tételben tuti nem lehetett olcsón megúszni.

No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

Ha már saját megoldás, akkor talán a legegyszerűbb (a költség és fejlesztési idő szempontjából) egy esp8266 egy 4 digites kijelzővel, ntp szinkronnal. Valami pofás dobozt pedig legyártatni egy szakival. Talán a doboz és a tápegység lesznek a legdrágább tételek. Viszont írta, hogy nincs mindenhol megfelelő Wi-Fi térerő, így a plusz AP-k is a költséget fogják növelni.

A DCF77-es órák általában 4-5 ezer forinttól indulnak. Tippem szerint nagyjából hasonló összegből az esp8266-os megoldás is kijönne.

Sajattal jobban kijon, de pont az ESP8266 elemrol nem lesz jo (sokat fogyaszt, persze lehet csak a szinkronizacio idejere bekapcsolni, akkor talan jo lesz).
Viszont ha mar sajat, lehet moge valami karakteres LCD-t (1602 pl.) is tenni, es egy kicsit tobb adatot kitolni ra. Arban kb. ugyanott vagy.

--
When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

Ez csak egy elméleti eszmefuttatás volt, mert az OP nem akar saját eszközt készíteni. (Láttott már valaki erre konzerv megoldást?)

Van 1602-es és 2004-es kijelzőm is. 2-2,5 méterig jól olvasható, viszont annál távolabbról már nem, ha kihasználjuk a rendelkezésre álló 2 (4) sort, és teleírjuk. Ha csak egy „big clock”-ot teszünk ki rá, akkor távolabbról is jól olvasható, viszont akkor semmi előnye a 4 digites kijelzőhöz képest. Mivel itt előadóterem is szóba került, így nem lenne hátrány, ha akár 4-5 méterről, vagy távolabbról is leolvasható lenne.

Van egy DCF77-es faliórám, ami egy darab AA elemmel 2-3 évig üzemel. Viszont saját készítésű, kijelzős óránál (mindegy hogy 4 digites, vagy 1602-es) ez biztosan nem fog összejönni. Még akkor sem, ha valamilyen saját protokollal szinkronizál egy szerverről, és ehhez csak mikrokontrollert, és 433 MHz-es vevőt használ. Ugyanis a kijelzőnek folyamatosan mennie kell. Így egy nagyon energiatakarékos megoldás esetén a 2 hónapos üzemidő is futurisztikusnak tűnik. Esetleg hagyományos LCD kijelzővel (mint a DCF77-es asztali órák) összejöhet egy már elfogadható üzemidő. Azt nem tudom, hogy milyen árban vannak a 4-5 méterről is jól olvasható transzflektív LCD kijelzők.

Viszont, ha 1-2 havonta elemet kell cserélni, akkor ettől nem lesznek boldogabbak a karbantartók. Tehát ott vagyunk, hogy elköltöttünk némi pénzt (+ 1-2 havonta 60-szor 1-2 elem), de a karbantartóknak nem csökkent a munkája. Így én mindenképpen tápegységről járatnám az órákat.

A 4 digites kijelző négy darab 7 szegmenses kijelző egyben legyártva. Vagy I2C interfészen vezérelhetők, vagy hagyományos módon, de a demultiplexer is rajta van a modulon. Így már a második változatnál is egyszerűbb lesz a nyák, hogy az I2C-ről ne is beszéljünk.

Az eink kijelző is jó lehet, bár azok kb. egy nagyságrenddel drágábbak (legalább). Sharp Memory Display-t közelről még nem látta, de úgy tudom, hogy az viszonylag kis méretben kapható csak, így falióra gyanánt nem nagyon jöhet szóba, illetve az áruk is elég magas.

Gondolod te. Szerintem meg a karbantartóknak van annyi esze, hogy ott nem dolgoznak, ahol csak el lehet kerülni. Úgyse látod, hogy állítgatja-e az órát. Amíg nem lesz nagyon pontatlan. De utána is azt fogja mondani a karbantartó, hogy az óra szar, ő utánállítgatta. Közben meg nem állítgatja, vagy lustaságból vagy mert elfelejtette. Ezért nem jó ezt emberi tényezőre bízni. Ahol tényleg 1 másodpercen belüli pontosság kell, ott rá kell szánni a pénzt, nincs mese.

Nálunk angol melóhelyen a blokkolóórákat próbálják pontosan tartani. Ethernet kábellel csatlakozik az óra a nethez, NTP is van. Sokszor még ez is pontatlan, mert valami informatikailag antitalentum barom, ECDL Mancika vagy társa elrontja a hálózati beállításokat (rendszergazda sincs a telephelyen ráadásul), ami miatt feltehetőleg nem szinkronizál NTP-n, így meg mindig utánállítgatják. Gáz.

No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

( fdeyso | 2018. 07. 23., h – 19:37 )

amugy nem IT hanem oras oldalrol probaltad mar megoldani a problemat?
pl letezik PoE (Power over ethernet) ora
https://www.galsys.co.uk/network-clocks-displays/poe-analogue-clock.html
az o oldalukon nezz korul van digi analog amit akarsz
amugy egy jo faliora (pl SEIKO vagy SMITHS) olyan kis havi jaraselteressel dolgoznak, hogy az eves oraatallitaskor boven eleg syncelni oket
http://www.seiko.co.uk/collections/clocks/qxa700w#.W1YR6tJKiUl
vayg GPS es ora a seikotol, kb mindig talal valami kis visszaverodo jelet es meg az oraatallitast is meguszod, mondjuk potom 400khuf korul lehet
http://www.seiko.co.uk/collections/clocks/qxa700w#.W1YRO9JKiUk
http://www.smithofderby.com/products/interior-clocks-new-plug-play-smar…

( lcsaszar v | 2018. 07. 23., h – 19:40 )

Szerintem még mindig az olyan (külső) ferritantenna a megoldás, ami a beépített "2cm-es ferrit antennánál" nagyobb jelet ad a vevőnek. 15-20 cm-es ferritantenna, több ezer menet, fix kondenzátorral egyszer kihangolva 77.5 kHz-re, kicsatolótekercs. Gondolom, elfér az óra számlapja mögött. Mintát a régi zsebrádiókról lehet venni, ahol volt hosszúhullámsáv.