10x10-es szorzótáblát ...

Kérdés

Tudom (0 mp < válaszidő < 1 sec)
63% (305 szavazat)
Ki tudom számolni (1mp <= válaszidő < 5mp)
30% (143 szavazat)
Gondjaim vannak vele (5mp < válaszidő < végtelenciklus)
3% (15 szavazat)
Csak az eredmény érdekel
4% (21 szavazat)
Összes szavazat: 484

( uid_17626 | 2017. 08. 28., h – 13:26 )

Az apropó az, hogy súlyos hiányosságokkal találkozom rendszeresen. Diplomás emberek (közgáz) akik büszkék rá, hogy nem tudják.

Mivel mindenkinél van már telefon általános iskolában is. Meg már 10+ éve számológép is matekórákon. Gondolom nem veszik már annyira szigorúan. Egyszer visszakérdezik ahol mindenki teljesít nem egyest.
Utána meg tanulmányok végéig számológépezés valamilyen formában.

Nekem általános iskolás emlékem amikor tanultuk a szorzótáblát, én pedig tanulás helyett éppen age of 2-vel töltöttem azt a délutánt amelynek másnapján feleltettek belőle. Azt hiszem a 8-as táblát kérdezték és nem tudtam elmondani. Akkora sokk volt bennem hogy hazamentem és még aznap versszerűen bevágtam a 10x10-est és azóta is bármikor azonnal tudom.

Amúgy személy szerint én a 10x10-es szorzótáblát nagyon durván alap esszenciális tudásnak tartom és iszonyatosan elborzaszt maga a tudat is hogy valaki nem tudja úgy mint egy verset.

Kellene, de sokat rontott a helyzeten, hogy nálunk össze-vissza tanulták. Pl. egyik héten a 2-es, aztán az 5-ös, majd 8-as táblát, házi feladatnak adták fel.
Lassan 40 évvel ezelőtt mi matek bocsánat számtan órán a tanító nénivel kántáltuk. Ha nem akarta valaki akkor is megtanulta.
+ a rózsaszínű "kockás" füzetek hátulján ott volt a szorzótábla, gyártanunk kellett 11×11-es mátrixot a szorzótáblának rajzlapra, stb.

Régen volt...

Ja és középiskola 1. osztályában matek órán még nem lehetett számológépet használni, viszont a függvény táblát a 70+ éves tanár úr megtanította használni! :-)

Azért, mert az egészet bemagolva készségszinten gyorsabban lehet kenni-vágni az eredményt, inkább legyen redundáns és gyorsabb. Fejben mire megfordítod a szorzót, az lassítja a választ. Igaz csak néhány ms-mal, de sok művelet elvégzésénél a sok kicsi sokra megy. Azért nem olyan sok megabájt információ egy alap 10×10 táblát fejben tartani, de még a 20×20-as sem nagy szám. Ahogy írták, kántálva játékosan meg lehet tanulni mint egy verset vagy az ábécét, senki nem roppant még bele szellemileg, még a 70-es IQ-sok közül sem vitt el miatta senkit a mentő.

Az a baj, hogy elméletileg gondolod végig, mint egy matematikus. Persze, ha szigorúan nézzük elég lenne k×k-ig megtanítani a szorzatokat, de a matematikai minimalizmus és elegancia pedagógialag a legtöbbször nem célravezető, főleg nem általánosban.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek stb…” Aron1988@Proharder Fórum

Utána viszont mindenki szabadon választott.

Aközött, hogy exponenciális vagy szögfüggvényt használ? :))

cos(x) vagy (exp(jx)+exp(-jx))/2

illetve

sin(x) vagy (exp(jx)-exp(-jx))/(2j)

Bocs, de én j-t írok az i imaginárius egység - és dolgozó népünk - nevében. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Igen, a ciklusvaltozos magyarazat az egyik.
A masik, hogy a j meg logikusabb is. Vannak a sikban az egysegvektorok: i es j. Az i mutat jobbra, j felfele. Komplex szamsikon az 1 mutat jobbra, az imaginarius egyseg felfele. Szoval ha j-vel jelolod, pont arra fog mutatni, mint a j vektor.

--
Worrying about killer AI and the superintelligent robots is like worrying about overcrowding on Mars. - Garry Kasparov

Az én generációm már megúszta ezt a kötelező függvénytáblázást. Gimiben nekünk is volt óra, amikor megtanították használni a függvénytáblát, hogy hogyan lehet vele számolni, de csak egy dolgozat volt belőle, akkor nem lehetett számológépet használni, de egyébként lehetett matekórákon és érettségin végig használni.

Logarlécet viszont nem használtunk, élőben nem is láttam még, csak képen. Az idősebb generáció viszont emlegeti, hogy miket lehetett vele szívni, míg nem voltak számológépek.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek stb…” Aron1988@Proharder Fórum

Nagyon sok helyen már nem magoltatják be - sajnos (a szokásos neterheljültúlagyereket-rizsa). Észrevehető ötödikben, hogy kinek kellett megtanulnia és kinek nem (pl. ki az, aki közös nevezőre tudja kb. kapásból hozni pl. a 12-t és a 15-öt - aki nem tanulta meg a szorzótáblát, nem tudja gyorsan felbontani, hogy 12=3*4, 15=3*5 - tudom, prímszámra kellene, de ekkor még nincs se prím-fogalom, se hatványozás; ezt számológéppel nem fogod tudni ötödikes ésszel megcsinálni, max. kiszámolod, hogy 12*15 mennyi, ami nyilván nem a leggazdaságosabb megoldás).

A CV-vel meg a vers elemzésekkel nincs bajom. De mikor meg kellett tanulni a szutykát, utána gyomorideggel mentem be irodalom órára, hogy felelni fogok, végül felelés után már 5 percen belül ment a devnullba azt nem éreztem megtérültnek. Ezzel szenvedtem 1 hétig minden délután.
Középiskolába már nem volt vers tanulás év elején már mondtam a tanárnak, hogy Szózat-Himnusz páros és azon kívül egyik sem, ha akar meg is buktathat. Vers elemzés nagyon szívesen, de nem fogok megtanulni semmit. A tanárnő elfogadta, cserébe viszont mindent megtanultam amit ő kért, ő is engedett, nekem is illő volt hozzá alkalmazkodni.

Hát ez akkor nagyon nem jött össze, de nem csak bennem, hanem egyikünkben sem. Más például a Nemzeti Dalt egy fél délután megtanulta, de nekem 1 hét kellett hozzá. Nem voltak tanulási nehézségeim amúgy, gond nélkül ment minden egyéb, de a verseket gyűlöltem és mint említettem a mai napig gyűlölöm is.
Mondjuk az is igaz, hogy az irodalom óráknak meg volt az értelme, ahogy a szülői szigornak is. A mai napig tudok folyékonyan olvasni illetve helyesen írni, ami manapság annyira nem természetes dolog...

en Adyt szerettem. Valamikor 3-dikban az ev kozepe tajan kihiv a tanar, akkor elemezd ezt a verset. OK, humm-humm, legyen 4-es a feleleted. Na, akkor most sorold fel Ady koteteit idobeli sorrendben! (wtfdidijusthear?) ...szomat (azert szalonkepesen megfogalmazva). OK, akkor kapsz egy 1-est is! Thx, b+! Csak abban az 1 honapban lett 4 db 1-esem Ady miatt, szoval en csak lilaban szerettem ezt a gadzsit...

Nekem a versek megtanulasa mellett a sok gaz kotelezo olvasmany sem ment. A legtovabb meg az Egri csillagokkal jutottam, amit ~65%-ig sikerult abszolvalni.

--
t-systems-es it architect allast keres. Jelige: csak webshopot ne kelljen...

Valahogy az Aszódi-Brencsán: A házasélet ABC-je, továbbá az Illatos kert című művek nekem is jobban mentek, mint az Egri csillagok. :)) Ez utóbbival az volt a bajom, hogy nagyon lelkiismeretesen olvastam, képtelen voltam kihagyni a leíró részeket, s amikor a török sereg megjelenését részletező leíró részeket olvastam oldalakon keresztül, annyira elment a kedvem az egésztől, hogy az amúgy érdekes cselekmény sem érdekelt tovább. A mai napig nem olvastam el a könyvet.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

ne is mondd... A frissen kapott C116-osomat nyári szünetben csak akkor használhattam, ha naponta megtanultam 1-1 részét. Hiába mondtam, hogy a számítógép segít megtanulni. Nem vették be se a szülők, se a nagyszülők. :D
Mondjuk az egy dolog, hogy nem tudja (fejből szerintem már én se tudnám kapásból visszamondani az egészet egyszerre). Ebben inkább az a gáz, hogy büszke rá valaki, hogy nem tudja.

En sosem tudtam bemagolni. mondjuk, 90%-at ismerem, de van par ertek, amit ugy szamolok ki.
Pl. evekig a 8x7 volt, amit 49+7 vagy 63-7 modszerrel szamoltam (naja, meg a 9* szorzo, azt szinte a mai napig ugy csinalom, hogy a 10* szorzobol kivonok egyet, aztan ellenorzom, hogy a szamjegyek osszege kilenc legyen. Mondjuk, ezek a muveletek azert kb. egy sec alatt megvannak)

--
http://www.micros~1
Rekurzió: lásd rekurzió.

Nekem speciel több is. Van köztük a nagyon rendestől a bűnözőig mindenféle. Érdekesség, hogy utóbbi matematikusként még csoporttársam is volt 2 évig, de elégedetlen volt az analízis szigorlaton elért hármasával, és átment jogra. Állítólag azt már végig kitűnően végezte el. Jó haver volt, de később sajnos rossz útra tévedt. (H.J., aki a szegedi Kis Virág cukrászda peres ügyei kapcsán elég sokat szerepelt a médiában is.)
--
♙♘♗♖♕♔

Magyarország, multi cég, amerikai nő, olyan 35-40 éves lehet, valami terület főnöke.
Egyszer csak jön, hogy jöjjünk mi négyen, segíteni neki.
Odamentünk. Vázolja a problémát: Szóval itt vannak ezek a számok, és ki kéne számolni, hogy mennyi 100-nak a 10%-a, és az eredményt aztán beírni ebbe a dokumentumba.
Kiszámoltuk neki, de közben nem mertünk egymásra nézni, nehogy kirobbanjon a röhögés.

Jó, ez egy kicsit csalás, mert nem túl művelt emberről írok:
Edzésen magyarázta az edző az ütést:
- Az ütés ereje a mozgási energiáját jelenti. A mozgási energia képlete tömeg fele szorozva a sebesség négyzetével. Az ököl tömegét nem tudjuk megváltoztatni, de a sebességét igen, és ez fontosabb is, mert ha kétszer olyan gyorsan ütsz, négyszer akkora lesz az erő, ha háromszor olyan gyorsan, akkor meg hatszor.

Apropó közgáz. Egy gazdasági műsorban a nyáron (nem emlékszem, már melyik TV-n) már kb. 5 perce folyamatosan arról beszéltek, hogy idén "öt százalékkal, 27-ről 22 %-ra csökkent a szocho", mire végre bevágtak vmi adótanácsadót, aki ki bírta mondani, hogy "öt százalékponttal ...". Még gazdasági műsorok szerkesztői sem tudják mi a különbség a "százalék" és a "százalékpont" között. Pedig az említett szocho-nál az 5 százalékpont kb. 23 százaléknak felel meg.

kicsit mas kategoria, de egy ismeros felkeszito tanara (matematikus!) azzal kezdte a felkeszitest, hogy "tudod pitagoras-tetelet? ... mert en sem ..." (aktualisan ismerem is a palit es tenyleg nem ettol matematikus ...
A Musk (is) mondta, hogy nem csak meg kell tanitani, hanem azt is at kell adni, hogy 'miert?' ...

hanem azt is at kell adni, hogy 'miert?'

igy van. Mar a kozepiskolaban is azt mondtak, hogy ha a labroban faszan osszerakod a kapcsolasokat, es jo ertekeket mersz (tudsz merni), kitoltod a jegyzokonyvet, akkor az 2-es. Mert a tanar szamara a lenyeg az 'Ertekeles' rovat a jegyzokonyvben, amiben a mierteket elmagyarazod...

--
t-systems-es it architect allast keres. Jelige: csak webshopot ne kelljen...

Mikor BME-n még be se értem az ajtón, és már elénk tolták az analízist, azzal megszenvedtem elég rendesen. Hagytam is a francba, átmentem ELTE TTK-ra, ahol egy kutató vegyész tartotta, és minden fontosabb lépésnél hozott egy "való életbeli" példát. Mechanikán meg használtuk is, ugyan abban a félévben. Nem is nagyon tanultam előadásra járáson kívül. Igaz bizonyításokat se kellett bemagolni.

Ne is mondd, én így voltam Szegeden a diszkrét matek, lineáris algebra, kalkulus trióval. Aztán pl. számítógépes hálózatoknál meg számítógépes grafikánál jött a deja vu, hogy ez valahonnan ismerős. :-) Meg mostanság a robotos tematikájú edx kurzusoknál jönnek el ugyanezek. Ha ezeket a példákat emlegették volna annó az oktatók, akkor talán nagyobb kedvvel ugrunk neki. De ott is ugyanaz volt: matematikusok tartották ezeket az órákat.

Biztos, hogy a matematikusoknak kellett volna elmondani, hogy ezt majd számítógépes grafikánál meg robotos dolgoknál fogod használni?
Úgy gondolom, hogy úgy működik (régebben biztos), hogy ki van adva, hogy tanítsd meg a programozóknak, fizikásoknak, vegyészeknek, biológusoknak, földrajzosoknak, közgazdászoknak, stb. a deriválást meg a mátrixokat. Nem hiszem, hogy egy matekosnak pontosan tisztában kellene lennie, hogy a vegyész, biológus, közgazdász pontosan hol fogja ezen ismereteket felhasználni - főleg akkor, ha a matekos nem foglalkozott még mondjuk kémiai problémával (azaz nem ismeri a szakkifejezéseket, metódusokat).

Nem tudom. Olyan tipikus ördögi kör ill. 22-es csapdája az egész, amiben tökéletes megoldás nem biztos, hogy van. Arra gondolok, hogy egy nem matekos, hanem (esetünkben) infós emberke nem biztos, hogy annyira pöpecül (megfelelő precízséggel) tudja az anyagot - hiszen ő inkább az infóval foglalkozik, nem a matekkal.
A legjobb megoldás talán az lenne, ha mondjuk a félév közepe tájékán egy felsőbbéves bemenne az órára, és megmutatná azt, hogy hol jön elő (mert nem biztos, hogy egy matekos annyira ért a számítógépes hálózatokhoz ill. grafikához). Persze ezt a kémiásoknál, bioszosoknál, stb. is kellene (fizikán pl. nem, ui. első félévben mechanikán már rögtön van deriválás, mielőtt még matekon odajutna az ember).

Szerinted reális elvárás, hogy egy matekos értsen a fizikához, kémiához, földrajzhoz, közgazdaságtanhoz, informatikához, stb. - legalább olyan szinten, hogy el tudja mondani érthetően a másik tudományokra éhezőknek, hogy mire fogják majd felhasználni?
Nem lenne egyszerűbb, ha pl. egy felsőbbéves fizikás/kémiás/földrajzos/közgázos/infós/stb. szépen odatolná magát egyszer egy fél órára, és megmutatná, hogy hol és mire fog kelleni az a sok matek? Vagy neadjisten a szerencsétlen elsőéves hallgató kérdezne utána felsőbbévestől, interneten, stb.

Mondjuk ha a felsőbbéves (vagy neadjisten oktató kollégák) egyszer leülnek a matektanárral, felsorolják neki ő meg leírja, akkor a következő években egyszerűen felolvassa vagy megmutatja a közösen elkészített diákat.

Ha arról van szó, hogy mikor mire fogod használni, akkor kb. annyi kell, amikor matekból elkezdi a mátrixokat tanítani, akkor felolvassa, hogy ezt majd 3D-s számítógépes grafikánál fogjátok használni, esetleg egy-két dia, ami megmutatja, hogy így ábrázolod a 3 koordinátát, így forgatsz, stb.

egyszerűen felolvassa

És ettől hiteles lesz? Be lehet magolni és le lehet darálni, meg lehet mutatni néhány diát, hogy mire lehet majd használni, de nem hiszem, hogy a diáknak ennyitől meg fog jönni a kedve az adott anyaghoz. Pont a hitelesség miatt gondoltam infósra (ill. az adott tudományban jártasnak), mert tőle esetleg lehet úgy kérdezni, hogy fog is tudni érdemben válaszolni.
A felsőbbévest meg csak azért írtam, mert a hallgatók neki talán jobban hisznek, mint a 70 éves profnak :)

De egyébként komolyan: a mai világban nagyon nehéz lenne a hallgatónak utánanézni, hogy az általa szeretett tudományban hol fogják használni azt a sok matekot, amit megpróbálnak a torkán lenyomni? Régebben még ez talán nehéz volt, de manapság azért akinek ez megoldhatatlan probléma (gy.k. a netes keresés), nem biztos, hogy egyetemre kellene járnia. Persze értem én (én is voltam egyetemista :) ), hogy egyszerűbb sírni, hogy mi a fenének kell megtanulni, meg semmire se fog kelleni.

Nézd, valamikor megtervezték - és azóta is frissítgetik pár évente - a szakot és összeült a matekos és az infós rész. Minthogy infós tárgy, így simán mondhatták volna az infós tanárok, hogy "ezt azért kérjük leadni, mert...". Viszont megfordítva a dolgot: a matekos meg véleményem szerint simán csak szakbarbár, ha nem tudja, hogy például mire használható a oktatási/kutatási területe. Kb. olyan, mint hogy az infós tud(hat) adatbáziskezelőt írni, de nem tud pár felhasználási példát mondani a vegyésznek, közgazdásznak, szociológusnak, stb. hogy az adott szakmában ő mire tudná használni. Nyilván nem kell az összes felhasználási terület az összes szakmához, de már egy-kettő is több a semminél.

a matekos meg véleményem szerint simán csak szakbarbár, ha nem tudja, hogy például mire használható a oktatási/kutatási területe

Attól, hogy a számítógéphálózatokhoz nem ért, bőven lehet, hogy ért máshoz, ami nem matek. Azért, mert pont egy olyan témán dolgozik vagy épp egy olyan "megrendelés" van egy külső cég részéről.
De tényleg: tudnia kellene fizikából, kémiából, földrajzból, infóból, közgázból, mérnöki dolgokat, stb.? Mert ne feledd, nem csak az infó az egyedüli, ahol kell a matek.

De még egyszer: egy infós (ill. a fentiek közül a megfelelő) igazán megtehetné, hogy mint hozzáértő (nem csak belekotnyeleskedő) bemenne a megszeppent elsőévesekhez, ahol elmondja, hogy majd mire fogjátok használni. Sokkal hitelesebb és eredményesebb lenne, mint egy olyantól (a matekostól) hallani, aki még soha a büdös életben nem foglalkozott hálózatokkal (ugyebár ez is kifogás szokott lenni a HUP-on, hogy olyanok oktatnak, akiknek az iparhoz nulla közük van).

Sőt, egy infós hallgató tényleg használhatná nyugodtan bármelyik keresőt :)

Miért? Az infósnak tudnia kell? Mert én úgy vettem észre, hogy a legtöbb helyen a fejlesztőnek mindenhez IS kell értenie.

A keresést illetően: 2000-ben kezdtem az egyetemet, akkor még nem volt ekkora információdömping. (Pl. egy ideje már vannak ingyenesen elérhető és értelmes MOOC-ok is sok témában, például AI témában Andrew Ng kurzusa.)

"olyanok oktatnak, akiknek az iparhoz nulla közük van": ha jól hallottam, akkor újabban már - itt Szegeden is -
ráálltak arra, hogy külsős óraadóként meghívnak egy-egy fejlesztőt vagy projekt vezetőt egy helyi cégtől, hogy mesélje el, hogy is néz ki az adott téma náluk. Állítólag nagy sikere van az ilyen előadásoknak.

Miért? Az infósnak tudnia kell? Mert én úgy vettem észre, hogy a legtöbb helyen a fejlesztőnek mindenhez IS kell értenie.

Pont úgy, mint ahogy egy matekosnak, ha olyan munkát/megbízást kap. De ne távolodjunk el az oktatástól :)

A keresést illetően: 2000-ben kezdtem az egyetemet, akkor még nem volt ekkora információdömping.

Én meg 1999-ben. Épp ezért írtam, hogy "a mai világban nagyon nehéz lenne a hallgatónak utánanézni...".

külsős óraadóként meghívnak egy-egy fejlesztőt vagy projekt vezetőt egy helyi cégtől, hogy mesélje el, hogy is néz ki az adott téma náluk

Látod, én is pont ezt mondom: egy olyan embernek kellene elmesélni, hogy mire fog kelleni az a sok matekos hieroglifa, aki valóban használja is. És ez jobb, hitelesebb, mintha a matekos oktató a papírról eldarálná, hogy "gyerekek, amikor a számítógépes grafikát tanuljátok, jó szívvel emlékezzetek rám és a mátrixokra".

egyszerűbb sírni, hogy mi a fenének kell megtanulni, meg semmire se fog kelleni.

Pontosan erre lőnék.

Nem gondolom, hogy matek órán kéne megtanítani az akármi mást, de ha valaki arra gondol, mi a fenének kell megtanulni, soha semmire nem fog kelleni, akkor annak pont az a 2-3 dia kell, hogy ja, hát igazából A meg B meg C területen ezt elég sokat használják.
Az A fasság, sose fogok azzal foglalkozni, B cool, C-vel meg még lehet, hogy találkozom.
Akkor talán sírás helyett legalább egyszer el kéne olvasni, mi is ez az egész.

Ennyi a cél.

Nincs semmiféle satöbbi, egy dologhoz értsem. Jellemzően tanít 1-2 felsőbbéves tárgyat a saját szakján, meg áttanít valahova matekot. És többnyire évekig ugyan oda, így egy területen kellene értenie a felhasználáshoz. Ha eleve nem egy elborult elméleti arcot küldenek, akkor ez nem lehet probléma.

Nekünk is matek tanszékről jövő ember tanította az analízis 1-2-t, olyan aki mellette kémiai kutatással is foglalkozott. A deriválthoz nem tucatnyi függvénytulajdonság bizonyítása után jutottunk el, mint egy újabb absztrakt valami, hanem felrajzolt egy sebességgrafikont, kiszámoltuk egy pontban a pillanatnyi gyorsulást, és tádám, ez a derivált képlete.

Amúgy nem lenne ördögtől való - ha már minden mérnöki szakon úgyis van fizika - a gyakorlati analízis és a klasszikus mechanika oktatását egybe vonni. Elvégre ez a két dolog egymást támogatva született meg, most égis úgy oktatják őket, hogy az egyikben még nincs meg a matematikai eszköztár, a másikban meg nem látszik, hogy honnét jött ez az egész, és mire jó.

> Szerinted reális elvárás, hogy egy matekos értsen a fizikához, kémiához, földrajzhoz, közgazdaságtanhoz, informatikához, stb. - legalább olyan szinten, hogy el tudja mondani érthetően a másik tudományokra éhezőknek, hogy mire fogják majd felhasználni?

Szerintem reális elvárás, hogy aki a tárgyat tartja, az képes legyen azt tartani.

Illetve az is reális elvárás, hogy a leadott anyag (a tematika) elhelyezze a tárgyat a nagyvilágban valahol. A tematika összeállítói szerint ez nem szükséges.

Azt a részt az írásodból (azaz az egészet) hogy egy matematikustól nem várhatjuk el hogy példát hozzon más tudományterületből (mondjuk az adott osztály által tanultból), egyrészt nem értem hogyan kapcsolódik, másrészt nem tartom igaznak hogy ne lenne képes rá.

Hehe. Ez egy régi vicc.
Anno azzal szivattak minket a szakmunkásképzőben valamikor '96 körül, hogy a jó villanyszerelő az lakatos, festő, kőműves, és minden más amit a műszaki intelligencia megkíván. (Azaz önképzi magát)
És végül rohadtul igazuk lett. :(
Ha felismered hogyan működnek a társszakmák, akkor tudod mit lehet elvárni, és egyrészt meg tudod mondani mire van igényed, és kb tudod, hogy mit képesek megcsinálni.
- - - - - - - - - - -
"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

( Hevi v | 2017. 08. 31., cs – 10:45 )

Egyszerubbek, meg a nevezetesek fejbol (3*3, 4*4, 4*5, 5*5, stb.), tobbit meg a nevezeteshez viszonyitva szamolom ("mennyi 7*8?" -> "7*7=49, 49 + 7 = 56").

Mondjuk alapvetoen nem szeretek felesleges dolgokat megjegyezni, sokkal jobb, ha ertem a logikat es mindig ki tudom gondolni a vegeredmenyt.

Nem tudom miért (biztosan van valami neurológiai oka), de 7-es szorzótáblából a 6x7 = 42, 7x7 = 49 8x7 = 56, ezek nem ugranak be azonnal, utána kell számolnom, az összes többi megy azonnal.

----------------------------------------------------------
"One should strive to achieve; not sit in bitter regret."
www.xonotic.org

Ez is klasszikus..

nyos@hex:~/src$ cat six_nine.c
#include <stdio.h>

#define SIX 1+5
#define NINE 8+1

int main()
{
printf("%d\n",SIX*NINE);
return 0;
}
nyos@hex:~/src$ gcc six_nine.c
nyos@hex:~/src$ ./a.out
42

--
Worrying about killer AI and the superintelligent robots is like worrying about overcrowding on Mars. - Garry Kasparov

Kinek mi.

Nekem elegge rossz volt mindig is a memoriam. Illetve inkabb ugy mondom, hogy nem szeretek dolgokat megjegyezni. Tul gyorsan valtozik a dolgok nagy resze, hogy erdemes legyen oket megtanulni (oke, nem a szorzotabla, de most ugyis altalanossagrol beszelek).

Van nyilvan sok minden, amit nem lehet kilogikazni, azt meg le kell jegyezni konnyen keresheto helyre.

Ezert sem szeretem a legacy/atlag JS kodbazist, mert nelkuloz mindenfele logikat. Mivel dokumentaciot nem irunk, ezert minden kis baromsagra emlekezni kell, ami nagyon nem jo.

12 éves lányommal matekozom és látom, ahogyan javul a szorzótáblával úgy lesz egyre könnyebb a matek és kevésbé fárasztó. Olyannyira, hogy matekversenyre akar menni. :) Szerintem kicsit bátor, mert még sokat kell hozzá tanulnia.
(Eddig nem foglalkoztam vele, mert 4-5-ös volt matekból, de 5.-ben már hármas, így közel 30 órát matekoztam vele nyáron.)

Pedig fordítva van.
A szorzótábla csak akkor fogadható be, ha már az ember a csonka gúlánál jár. Anélkül csak egy vers. (És ez így van a többi dologgal is, minden területen.)

(( Nem mintha számítana bármi más az érettségi követelményeken/végzéskori képességeken kívül. Az hogy a szorzótábla 6 vagy 12 éves korra van ütemezve, a képzés belső állapota, teljesen lényegtelen. (amennyiben a törpe végigjárja az egészet, és nem akarod másik országba rángatni, ahol máshova vannak ütemezve) ))

most elvonatkoztatva a saját esetedtől vezetem a gondolatmenetemet.

12 éves lurkók általában olyan 6-ikosak.
nem kísértem figyelemmel az oktatáspolitikát, de hellottam valamit arról, hogy alsó tagozatban nem lehet megbukni.
tehát manapság a gyerek igazi iskoláztatása 5. osztályban kezdődik.
így ki is jön a "szorzótábla 6-ikban tananyag" összefüggés.

csak tudnám mit csinálnak alsóban... mondanám hogy párthűséget szívnak magukba, de az akkor is megvalósítható, ha bukni is tudnak. sőt, még akkor több ideig is.

~~~~~~~~
deb http://deb.uucp.hu/ wheezy yazzy repack

Számomra nem megfelelő. Nálam a tudása a szorzótáblának 1 mp belül van.
Ha gondolkodik rajta és/vagy esetenként téveszt, az nem megfelelő, függetlenül az iskolai jegytől.

Vélelmezem sohasem tudta rendesen. Nem kérdeztem ki, mert jó jegyeket hozott haza.
(Amúgy 3 éves kora óta csak kéthetente van velem hétvégén.)

FYI:
Erdos (aki egyebkent hiresen jo fejszamolo volt) eletrajzi konyveben emlitenek egy szamelmelettel foglalkozo matematikust, aki egy matematikai konferencian eloadas kozben szembe kerult valami hasonlo (egyjegyu paratlan szam * egyjegyu paratlan szam, nem emlekszem mar konkretan) feladvannyal. Megbecsulte, hogy kb. 40 es 50 koze esik, kizarta a paros szamokat meg a primeket, es kijott neki az eredmeny. Pedig fejbol is mehetett volna. :)

--
Worrying about killer AI and the superintelligent robots is like worrying about overcrowding on Mars. - Garry Kasparov

De miert zavar annyira, ha szamolja? Kenguru versenyen pl. orszagos 4. voltam egyik evben, es az a matekverseny pont a gyorsasagrol szol. Szoval sem a gondolkodast, sem a szamolast nem hatraltatja.

Fent irtam, hogy meg matematikus is lehet, az meg extremebb pelda.

--
Worrying about killer AI and the superintelligent robots is like worrying about overcrowding on Mars. - Garry Kasparov

"Ha gondolkodik rajta és/vagy esetenként téveszt, az nem megfelelő, függetlenül az iskolai jegytől."
Itt még kicsit másként írtad. De nem kötözködésképpen mondtam, csak azért, hogy szerintem ha gondolkodik rajta pár másodpercet (de nem téveszt!), az egyáltalán nem baj. Sőt!
--
♙♘♗♖♕♔

Tudom. Pont ezért írtam amit írtam.
Ha az alkalmazottad lassan számol fejben és emiatt kevésbé produktív, akkor az baj, és nyugodtan legyél vele szigorú. Viszont ha a gyereked számol lassan (de nem hibásan!), akkor az egyáltalán nem biztos hogy baj. Csak ennyit akartam mondani.
--
♙♘♗♖♕♔

Nem azért számol lassan, mert hülye, hanem azért, mert keveset gyakorolt.
Azt mutatom meg neki ezzel, hogy szorgalom többet ér, mint a tehetség. A lányom logikája jó, a matekhoz tehetséges, innen pedig a gyakorlás és a módszeresség visz a sikerhez. A matematikán keresztül kap egy olyan útmutatást, ami az élethez szükséges. Ugyanis a kitartás, a módszeresség, a kemény munka és a tiszta gondolatok szükséges feltétele a sikeres életnek. Nem mellesleg élvezi. Tegnap is felhívott, hogy kapott egy ötöst. Ketten kaptak ötöst a tavalyi anyagból az osztályban.

Még midig nem érted. Ezekben teljesen egyetértünk. Amit többen is próbálunk elmagyarázni, az az, hogy a matematikában a fejszámolás sebessége lényegtelen. Sokkal fontosabb, hogy szeressen gondolkozni. Sajnos a hétköznapi emberek többsége nem csak fizikailag, hanem agyilag is lusta.
--
♙♘♗♖♕♔

Ezt nem kell nekem elmagyarázni. Mat bsc-re jártam. A matematikával kölcsönösen szeretjük egymást. :)

Amit én állítok: a szorzás nem tudása, de kiszámolása felesleges kognitív cselekedet, ami fárasztja az embert. Dolgozatoknál ez mérvadó lesz. Később pedig lassítja a tanulást. Most ugorjuk át a gimnáziumi időszakot amikor átmenetileg számológépet használhat. Normális egyetemen nem lehet használni számológépet.

"Normális egyetemen nem lehet használni számológépet."
Akkor a szegedi egyetem nem normális :) A lányom gyógyszerészhallgató, és a számológép használata megengedett, sőt elengedhetetlen. Az okostelefoné tiltott, mert azzal személyes segítséget is igénybe lehetne venni.
Én 87-ben végeztem matematikusként Szegeden, és az államvizsgára a felkészülés a Bolyai Intézet könyvtárában zajlott, ahol is minden(!) segédeszköz (akár általunk bevitt is) használata megengedett volt.

"a szorzás nem tudása, de kiszámolása felesleges kognitív cselekedet, ami fárasztja az embert"
Akkor be lehetne magoltatni a 100x100-as szorzótáblát, sőt akár az egész függvénytáblát is. Mégse csináljuk. Nyilván nagyon hasznos a szorzótábla tudása, de attól hogy valaki néhány szorzatot fejben számol ki, még nem fog elfáradni az agya :)

Az a fajta tudás, hogy valaki ki tudja kalkulálni azt a szorzatot (megértette a dolog lényegét), amit nem tudott dallam alapján megjegyezni sokkal fontosabb, mint a bemagolt, ami bármikor elfelejtődhet vagy becsődölhet mondjuk stresszhelyzetben.
--
♙♘♗♖♕♔

BME-n egy vizsgámra elfelejtettem számológépet vinni. Mondjuk tollat is, de azt adtak. :) Kissé riadtan néztem ki a fejemből, de megoldottam úgy, hogy a szögfüggvények értékeit tudtam a nevezetes szögekre, utána pedig azonos átalakításokat végeztem, majd végül adtam valami legegyszerűbb eredményt, ami után már számolni kellene. Olyasmit képzelj el, mint például 4*pi()*sqrt(3)/sin(pi()/7). Ezt most csak úgy példaként írtam. Tehát amíg levezethető, egyszerűsíthető volt a dolog. Simán elfogadták így az eredményt.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Meg a mindennapi életben bárkinek hasznos, akár csak ha egy hétköznapi beszélgetés közben kell valamit kiszámolni. Pont az a lényege a szorzótábla megtanulásának, hogy készségszinten, nyelvi-lexikai memóriából menjen az eredmény, és ne számolgatás legyen helyette. Ennek két előnye van:
1) nincs hibázási lehetőség, egy fikarcnyi sem
2) azonnali lesz az eredmény tudása, akár álmunkból felkeltve is

Ha számolnak:
1) lesz hibázás, főleg, ha az ember fáradtabb, vagy zavarban van, ideges, stb.
2) a válaszhoz kell 1-2 mp. és nincs mindig annyira idő, vagy ha sok műveletet kell végezni, szintén fáradáshoz vezet, ami meg hibázáshoz.

A hangsúly a készségszinten van, ez a szintű bevésődés a legmélyebb, ahogy az ember a saját nevére, születési idejére, ábécére emlékszik, meg egyéb adatokra (időegységek átváltása, egyes hónapokban hány nap van, stb.) úgy kell vágni a szorzótáblát is készségszinten. A készségszint azt is jelenti, hogy nem elég egyszer bemagolni, hanem gyakorlással, rendszeres használattal addig kell mélyíteni, szilárdítani ezt a memorizált lexikális tudást, amíg nem lesz belőle készség/reflexszint, viszont onnan nem is felejtődik el egy életre. Jó, most ilyen súlyos, amnéziával járó fejsérülések, kórképek más lapra tartoznak.

Az az oktatási rendszer csődje (nem a gyerek hibája), ha 12 éves korban sem tudja a szorzótáblát, hanem akár csak részben is, de számolgatnia kell, meg hibázgat benne. Hiába a számológépek minden eszközön, ezt a tudást soha semmi nem fogja kiváltani.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek stb…” Aron1988@Proharder Fórum

oké a _matematika_ mint tudomány az nem verseny.
de a threadben sok helyt arról van szó, hogy a mindennapi életben - mivelhogy az 1x1 is mindennapi - milyen hatása van az 1x1 ismerete mértékének.
alapvetően kétfelé bontottuk a lehetőségeket: vagy tudja valaki a választ, vagy kiszámolja. de! van harmadik lehetőség is. és én úgy veszem észre, ez következik be túlnyomó százalékban: nem tesz semmit. azaz visszafordul az ember abban a gondolatmenetben amivel elemi matematikai művelethez ér.
persze ezt nem úgy gondolom, hogy odajön valaki az utcán és "pénzt vagy 5x6-ot!" felkiálltással megfenyeget és mejd jól válaszút elé kerülök. az első két (rávág/kiszámol) eset akkor következik be, amikor valakinek tudatos szándéka egy egyszerű absztrakt problémára választ találnia.
szerintem ennek a témának igazán a kevésbé tudatos tevékenységeknél van jelentősége. azaz ha a boltban adok mondjuk 10 mp-et magamnak egy cikk megvétele eldöntésére, akkor mekkora hatékonysággal veszi az agyam szám'ba azt a számtalan paramétert ami a döntéshez kell.

~~~~~~~~
deb http://deb.uucp.hu/ wheezy yazzy repack

Es itt van a kutya elasva. Sokan vannak, akik emlekezesre vannak beallva. Le volt irva, igy tanultam meg, igy emlekszem, igy van.

Masok viszont problema megoldasra vannak kodolva, nekik nem a tortenelem a lenyeg, hanem a haladas. Ahhoz viszont gondolkozni kell. Sok-sok logikai lepest fejben tartani. Nyilvan kiszorja a fenebe a haszontalan tudast, mint a szorzotabla, ha elegseges ido alatt amugyis kiszamithato. Vannak fontosabb dolgok is, amire emlekezni kell.

Szoval itt az igazi kulonbseg a befogado es az eloallito kozt van.

Binárisan egyszerű, mert vagy nullát, vagy önmagát adod a részeredményhez. Decimálisan viszont az egyjegyű számok közötti szorzatokat táblázatosan kell tárolni, esetleg marad a ciklikus összeadás. Szerintem a szorzótábla tudása [0..9]x[0..9] értelmezési tartományon szükséges a mindennapi élethez, ahhoz, hogy valaki képes legyen elfogadhatóan fejben számolni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ismerve a munkamemoria korlátait, szerintem ez téves. Aki számol, annak nem haszontalan ez a tudás.

Mondjuk venned kell húsz tojást.
Háromféle kiszerelésben van. Hatos, tízes és harmincas. Tegyük fel, hogy az a munkád, hogy másoknak tojást vásárolsz. A tartókból kivehetsz, de arra figyelned kell, hogy a lehető legkevesebbet csomagolást bontsd meg. Belátható, hogy egyenes arányosság van a teljesítmény és a szorzótábla tudása között.

Na ez bassza az agyam, mert mások hibái és lassúsága nekem pénzbe kerül.

A tojás vásárlása analóg egy algoritmus elkészítésére is. Mondjuk a tojást vásárló algoritmuséra. :)

Ezért is hoztam fel, hogy miért kell megtanítani ugyanazt kétszer, amikor a szorzótábla megtanításának fele kiváltható egyetlen szabály megtanításával is.

Btw ha már felhoztad, hadd védjem meg egy picit a JavaScriptet. Amikor azt hallom/olvasom, hogy a JS nem logikus, akkor leggyakrabban arról van szó, hogy az illető nem ismeri a nyelvet, ezért megpróbálja úgy használni, ahogy más nyelvekben megszokta. Pl. ha azt megérted, hogy JS-ben nincsenek metódusok, csak függvények, a 

this

pedig híváskor kerül bind-olásra, akkor azonnal érteni fogod, hogy adott kontextusban mi a 

this

. Mivel más nyelvekben (pl. Java) a 

this

már az objektum példányosításakor bind-olásra kerül, ezért ez sokaknak számára meglepő/logikátlan.

( Holo | 2017. 08. 31., cs – 11:07 )

Mióta dartsozom jelentősen javult a helyzet.

( kl3on v | 2017. 08. 31., cs – 11:51 )

Minap láttam egy posztot arról, hogy mi a legnagyobb hazugság amivel a suliban találkoztál, és valaki beírta, hogy
"you won't have access to a calculator all the time"

:D

( gee v | 2017. 08. 31., cs – 11:56 )

Megtanultuk annak idején. A nagy részét azonnal rávágom, van viszont talán kettő-három szorzat, amit valamiért nem sikerült se akkor, se azóta megtanulnom. 7x8, 7x6, ezeket számolom. 6x6+6, 7x7+7. Ezek válaszideje inkább 2-3s körül lehet.

Ha checkboxok lennének, megjelölném az első és a második lehetőséget is.

( lyken | 2017. 08. 31., cs – 12:39 )

Fun: 4 éves gyerek youtube videókból megtanult számolni angolul. 5 évesen már magyarul is ment neki. :) 6 évesen magától rájött, hogy a szorzás abból áll, hogy x alkalommal összeadja ugyanazt a számot. Azóta szorozni is tud. Válaszideje simán 5 másodperc alatt van. Kerekmeséből már betűket is tudja. Remélem nem fogja végigunatkozni az első osztályt. :)

A YouTube valóban nagyon hasznos, sok ilyen ujjakon matatós trükköt lehet látni ott, amivel megspórolható a szorzótábla bemagolása, vagy nagyon könnyűvé válik. Pár hónapja futottam ebbe bele egy kanadai ESL angoltanár csatornáján, mutogatott olyanokat, mint pl. ×9-es szorzatoknál a kéz 10 ujját kitartotta maga elé, és szorzót jelölő ujját behajtva megkapta a szorzatokat balról 1 ujj + lecsukott 2. ujj + 8 ujj az 2×9=18, ahogy balról 7 ujj + 8. lecsukott ujj + 2 ujj jobbra az 8×9=72, stb.. Egy csomó ilyen trükk van más szorzókra is, amit nálunk nem tanítottak, csak néztem mint a kisegítős, hogy mik vannak.

De pl. a Jerico soriban is nyomtam egy facepalmot, mikor a tanár az iskolabuszon a gyerekeknek úgy tanította a jobb-bal irányokat, hogy előretartották a kezüket, hüvelyujjakat összefelé tartották, és így kaptak L és ⎦ alakokat, amelyik valódi L-betű, azaz L mint Left, az a bal oldal, még magyarul is működne a baL-lal. Ez anno kisiskolásként milyen jól jött volna, nehezen tanultam meg, végül a Norton Commanderben szoktam meg anno, hogy bal oldalon volt mindig a C: partíció, jobbra meg a D:, persze így már felnőtt fejjel az ember tudja, hogy írásirány meg egy csomó minden alapján meg lehetne jegyezni, csak erre egy kisgyerek nem gondol. Az óvónő, alsós tanító pedig nem tanítja, mert sok pénze kerülnek ezeket az ujjakon mutógatós hightech megoldások, nincs hely ezeknek a szűkös költségvetésben. A szülő meg nem tudja, mert nekik sem tanították, meg se türelme, se pedagógiai érzéke hozzá.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek stb…” Aron1988@Proharder Fórum

( opt | 2017. 08. 31., cs – 12:43 )

Nem csak a szorzótáblát nem tudják sokan, hanem a kivonás is sok felnőtt embernek probléma. Főleg, ha az eredmény negatív.
8-13??? jaj, ez bonyolult.

( meditor | 2017. 08. 31., cs – 13:28 )

Volt egy vietnámi csoporttársam (agrár egyetem!!), az fejben tudott gyököt vonni.

> Sol omnibus lucet.

Nem olyan bonyolult, csak az a kérdés, hogy milyen gyorsan megy, és hány jegyű számokra.
Írásban a gyökvonás így megy, és lépésenként kb. 2 tizedest produkál:
sqr = num
sqr = (sqr + num/sqr) / 2
sqr = (sqr + num/sqr) / 2
...
4-jegyű számmal fejben osztani azért már combos. De szerencsére a fönti algoritmus elég robosztus, nem muszáj pontosan osztani, csak a vége felé.

( atlant | 2017. 08. 31., cs – 14:44 )

En imadtam a szamokat, a fejszamolast.
A szorzotablat huszon-valameddig, utana negyvenvalahanyig a negyzetszamokat atvettem, megtanultam,
100x100-ig pedig a konnyebb negyzetszamokat (0-ra, 1-re, 5-re, 9-re vegzodoeket) gyorsan megtanultam szamolni, hiszen erre (is) vannak modszerek.
A konnyebbekbol pedig meg tobbet ki tudtam szamolni, hasonloan, ahogy fent egyesek a 6*6+6-ot, 7*7+7-et modszert hasznaltak.
A soroban-t is imadtam, a 4 alapmuvelet es gyokvonast magamtol felfedeztem.
Remelem nem tunik nagykepunek a hozzaszolasom, biztos vagyok benne, hogy a HUP muszaki venaju tagjai kozott tobben vagyunk igy.

( Proci85 v | 2017. 08. 31., cs – 16:13 )

Érdekességként: egy helyen a nyugdíjas koru bufes néni mindig papíron adja össze a vásárolt tételek árát. Ahogy a klasszikus iskola tanítja.

( BlinTux v | 2017. 08. 31., cs – 16:13 )

Egyszer nagy nehezen, talán 1 hónap alatt bemagoltam (hozzáteszem, képtelen vagyok számokat megjegyezni), felmondtam, kaptam asszem 4-est, aztán szép sorban elfelejtettem a nagyobb számok szorzásának értékét.
Viszont a büdös életbe egyszer sem volt szükségem a szorzótábla tudására.

( Aadaam v | 2017. 08. 31., cs – 17:19 )

Azért az 1 mp alattiak biológiai csodának minősülnek, olyat elvileg az érintett agyterület nem tud :)

Én is ezt jelöltem, de olvasva a hozzászólásodat, és jobban belegondolva tényleg nem teljesen valós. Az igazság az, hogy ha fejben számolok, akkor el kell magamban mondanom vers módjára, és a végén ott az eredmény, ez valóban nem fér bele 1mp-be, inkább 2. Olyan trükköket nem kell alkalmaznom, mint amit fentebb írtak, pl. 6*6 + 6 a 6*7 helyett.
Viszont ha leírva látom, gyakorlatilag azonnal tudom az eredményt is. Ennek gondolom van köze ahhoz, hogy egy korábban szóló kollégához hasonlóan általános suli alsóban én is rengeteget szorobánoztam.

( Raynes v | 2017. 08. 31., cs – 17:48 )

Gyökérségnek szoktam tartani az ilyen kisiskolás bemagoltatásokat, meg hogy papíron ilyen nagyszámos alapműveletekkel szivatják szegény törpevízműveket, mikor a mai világban mindenhol van egy számológép, ha más nem, PC-n, telefonon, táblagépen, kenyérpirítón, okosórán.

Viszont a szorzótábla kivételesen tényleg olyan, amit érdemes fejből kenni-vágni, bőven kifizetődik egy élet során. Nekünk anno 10×10-ig kellett csak tudni általánosban, de mivel raktári munkák során többször van rá szükség gyorsan készletet számolni, és nincs idő mindig számológépet meg telefont nyomkodni, megtanultam 20×20-ig, egyes gyakori szorzatokat kicsit tovább is. Nevezetes négyzetszámok, informatikai mennyiségek (mint pl. a 16 384 KB-ról azonnal lejön a hozzáértő szemnek, hogy 16 mega, meg a 1 048 576 és társai is szoktak fejből menni, ahogy én a legtöbb IT-snél láttam). Plusz ilyen nevezetes matematikai állandók is hasznosak lehetnek, π, e, √2, √3, azokat régebben 20 tizedesjegyig tudtam, de mára jó ha 10-ig eszembe jut, de az is van olyan pontos, mint a legtöbb egyszerű számológép pontossága.

Pár évig végigültem egy OKJ-s infós képzést, és ott viszont rácsesztünk, mert volt olyan alapozó tárgy, ahol papíron kellett mindenféle nagy számot 2, 8, 10, 16-os számrendszerre váltani, oda-vissza, de ilyen nagy, többjegyű számokat is, időre kellett számolni, számológépet tilos volt használni. Ment, de eleinte nehézkesen, rá kellett azért gyakorolni. Elég pain in the ass műfaj, csak mazohistáknak. Értelme persze nem volt sok, de államilag vizsgán csak így tudják ellenőrizni, hogy menne-e az alapok, és nem csak számológépről nyomkodta ki az ember.

Ha már számolás és számológép, megfigyeltem magamon azt az érdekességet, hogy hosszabb, többtagú műveleteknél egyre inkább áttértem egyszerű GUI-s számológép-alkalmazásokról (KCalc, galculator, ha Windows alatt vagyok, akkor MS-féle számológép) terminálos/parancssoros számológépekre (calc, bc, és társai, mikor épp mi van fent), mivel sokkal kényelmesebb gépelni a számokat és a műveleteket, sokkal inkább látja az ember mit vitt be, hol gépelt félre, könnyebben lehet újra előszedni benne műveleteket, eredményeket, többféle függvényt támogatnak. Néhány ember ebben egész addig merészkedik, hogy matekos szoftverben képes tolni a hosszabb műveleteket (Matlab, Octave, Sage, Freemat, Julia), a nagyon kockák pedig scriptekkel (Bash, Python, PHP, Perl, stb.), na az már mazohizmus. ECDL Mancika és társai pedig hajlamosak ilyenekért Excelt elővenni, mert ugyebár LibreOffice Calcot csak a csórók használnak, meg a Schönherz-kolisok :D

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek stb…” Aron1988@Proharder Fórum

( Nyosigomboc v | 2017. 08. 31., cs – 19:34 )

Sok megy fejbol, ami nem, azt szamolom. Valaszidoben nincs lenyeges kulonbseg, mert jo vagyok matekbol.

--
Worrying about killer AI and the superintelligent robots is like worrying about overcrowding on Mars. - Garry Kasparov

( E-Medve v | 2017. 08. 31., cs – 20:20 )

Valahol az első (max. 1 sec) és a második (1-5 sec) között lehetek. A ritkábban használtak kikerülnek a cache-ből és azokat számolni kell (2-3 sec).

1s-et jeloltem. Szvsz ilyen esetben tol-ig tartomanyt jelolni nem helyes. Ugyesebb lett volna a kerdesfelteves ugy, hogy x < 1, x < 5, x >= 5.

Mer' 80% 1 sec alatti (-reakcioido, ha mar), a tobbi meg valahol akorul - tehat atlagban megvan. Nalam a leglassabb recall a 7es sorozatra jon...

Iskolas ismetlos trukk nelkul ertelemszeruen. ;) (Amikor a kerdezett visszamondja a feladatot - es kozben szamol veszettul. :DDD )

( Stradus | 2017. 09. 01., p – 09:21 )

A 10x10-es szorzótábla bemagolása, nem feltétlenül a szorzótábla megtanulására volt jó. Habár nem árt a való életben, ha 1-2 alapműveletet az ember kis számokkal is el tud végezni egyből. A 10x10-es szorzótábla elsősorban egy zsigeri/tudatalatti magolásösztönt ad, ami később, magasabb iskolai szinteken jól jön. Ezt mindenki döntse el magában jó-e, vagy rossz.

( fezo | 2017. 09. 01., p – 10:03 )

Nekünk kötelező volt 25-ig minden számnak a négyzetét is tudni. Ezek amolyan döntő kérdések voltak feleléskor, ha tudtad egy ponttal nagyobb jegyet kaptál, ha nem akkor kisebbet.

( dejo v | 2017. 09. 01., p – 10:12 )

10x10 = 100
Nem tudom mennyi időbe tellett ezt kiszámolni, de mondhatom, hogy "fejből" tudtam! :)
Amúgy nem igazán értem mi az a 10x10-es szorzótábla?
Talán az "egyszer egyet" kérded 1-10-ig?
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

( T_chris | 2017. 09. 03., v – 11:29 )

Matekból kettes-hármassal lavíroztam általánosban. Ofő volt a matek/tesi tanárunk 4-8 között, mi voltunk az első osztálya.
Bekerültem a szakmunkásképzőbe, a tanár csinált egy 4 alapműveletes szintfelmérőt. Az osztály 80%-a elbukott rajta. Én is. És akkor elkezdett minket tanítani. Szakmunkásképző harmadik évében már matekversenyre akart küldeni. Nagyon jól megtanította a hiányzó alapokat, és arra épített utána mindent.
A szavazásban lévő szorzótábla nekem olyan, hogy van berögződött része, és van amit kiszámolok. A kettő között nincs idő különbség. Jellemzően fejben számolok mindent ha a két alapműveletről van szó akkor 7-8 számjegyig, ha a 4 alapműveletet vesszük, akkor 6-7 számjegyig (Szerk.: Annyi kiegészítés itt azért elfér, hogy az eredmények számjegyeiről van szó). A fejben osztás megy a legrosszabbul nagy számokkal, ott az osztó saccolásos visszaszorzásával szoktam trükközni.
A nem berögződött dolgokat mindig felbontva számolom. Pl 11*12 az (10*12)+(1*12) ez megy kb 6-8 részeredmény kezeléséig.
Sok esetben hatékonyabb vagyok mint a kollégák a telefon számológépén.
- - - - - - - - - - -
"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol