Kisgyerek(eid)nek kizárólag angolul engeded nézni a TV-t?

Vélemény

Igen
5% (15 szavazat)
Nem, csak magyarul
7% (21 szavazat)
Csak az eredmény érdekel
11% (34 szavazat)
Nem, más nyelven
0% (1 szavazat)
Nincs kisgyerek
42% (125 szavazat)
Olyan nyelven, amilyenen szeretné
35% (104 szavazat)
Összes szavazat: 300

( m.informatikus | 2017. 04. 27., cs – 18:59 )

Kisgyerekkorban a legkönnyebb nyelvet tanulni.

Brutál látni h. mennyien küzdenek azzal h. legalább 1 idegen nyelvet beszéljenek, pedig hihetetlen kényelmesen meglehet tanulni már kisgyerekkorban legalább középfokon angolul (informatika nyelve).

Digitális műsorszórásnak köszönhetően manapság csak pár gombnyomás a távirányítón és máris angolul megy a mese, később annál több ideje marad a gyereknek másra, ha már nem kell nyelvet tanulni.

Csak egy ötlet aminek nem látom hátrányát.

Nem tudom, pontosan mit fog érte kapni, de hogy a dolognak vannak árnyoldalai, abban - saját tapasztalatok alapján - teljesen biztos vagyok.

Ismerőseim között több olyan is akad, aki magyar, de gyerekkorában más országban élt, vagy kimondottan kétnyelvű. Teljesen világosan megfigyelhető módon döbbenetesen rosszul fogalmaznak magyarul, különösen írásban.

Egy ilyen barátom doktori disszertációját például én fordítottam le magyarról magyarra, ugyanis mondatszerkezetileg oroszul volt.

Az angol filmeken és kultúrán nevelkedett mai gimnazisták körében egy ehhez hasonló jelenség a tegezés/magázás használatának teljes zűrzavara. Egy csomó idősebb tanár egyszerűen azt hiszi, hogy a diák letegezte, pedig csak arról van szó, hogy az angolban általános alanyként is szolgáló "you" került át tükörfordításként az általa beszélt nyelvbe.

Szóval én biztos vagyok benne, hogy a helyzeti előnyük mellett lesznek hátrányaik is azoknak az angol tévén nevelkedett lurkóknak.

---
Science for fun...

Átfogalmazom: Nem az angol nyelvtudásnak, angol nyelven fogyasztott tartalmaknak köszönhető.

Nyilván a nyugati kultúra hatása erősen megjelenik, de ehhez nem szükséges nyelvtudás. A szinkronizált filmek, reklámok magyar nyelvre ugyanúgy átemelik, de ma már igazából ennek sincs jelentősége, hiszen az eredeti magyar nyelvű tartalom is a megváltozott kulturális közegnek megfelelően készül.

Én is átfogalmazom (bár nem teljesen világos, hogy ezt miért kell megtennem):

Az általam említett jelenség egyértelműen nyelvi és nem kulturális eredetű. A diák valójában nem akarja letegezni a tanárát, csak annyira beleépült az agyába a "you can do it this way" jellegű alapszerkezet, hogy miközben magyaráz valamit, simán, tükörfordítással átülteti azt magyarra, mintha mi magyarok is így használnánk az általános alanyt.

Csakhogy mi nem így használjuk.

Egyszóval a diák valójában nem akar tiszteletlen lenni, csak nincs már annyira birtokában az anyanyelvének, hogy kényelmesen meg tudjon rajta fogalmazni egy udvarias (magázó) szerkezetet.

---
Science for fun...

Én 83-as vagyok, és nekem is nehezemre esik a magázódás. Emlékszem diákkoromban volt, hogy egy csomót gondolkodtam rajta, hogy ezt vagy azt hogy lehet értelmesen elmondani magázva, aztán inkább arra jutottam, hogy akivel magázódni kellene, azzal ésszerűbb inkább nem kommunikálni :-) A legszükségesebbekre kell szorítani a mondandót és kész. Egyébként nem kizárt, hogy éppen ezért találták anno ki a magázást :-).

Persze aki a szüleit magázta a régi időkben, annak gondolom jól ment. Én egyébként azt gondolom, hogy a magázás eleve a magyar nyelvtől idegen, nyugati hatásra bejött dolog (mint a feudalizmus), max 1000 éves, ezért a nyelvünknek nem teljesen szerves része. Ha kikopik nem lesz kár érte.

"Írásos emlékek szerint nálunk valamikor a XVI. században kezdődött, előtte tegeződtek az emberek."

Nem értek a nyelvészethez, így nem tudom, honnan van ez az információ, vagy hogy helytálló-e egyáltalán, azt viszont valahogy elképzelhetetlennek tartom, hogy az átlag honfoglaló magyar vitéz ugyanúgy szólította volna meg Árpád vezért és a lovát.

Lehet ugyan, hogy nem magázódott se a vezérrel se a lóval, de biztosan volt valami ennek megfelelő fordulat a nyelvünkben már akkor is.

---
Science for fun...

Én sem értek a nyelvészethez, és az írásos emlékeket sem én kutattam fel, de valaki megtette.

A tiszteletet tegeződve is meg lehet adni annak, akit megszólítasz, akivel beszélsz, szerintem ezt te is érzed. Nem hiszem, hogy ugyanúgy beszélsz a szüleiddel (feltételezem, hogy tegezed őket), mint a haverjaiddal, feltehetően másképp szólsz a főnöködhöz, mint a kutyádhoz (vagy más kutyájához). Nagyon valószínű, hogy így volt ez régen is, pl. "Kegyelmes uram, engedd meg, hogy beszámoljak a legutóbbi portyánk eredményéről", vagy "Felséges királyom, életem-halálom kezedbe ajánlom" :)

Történelmi filmekben is megfigyelhető, hogy a középkorban tegeződtek az emberek, feltehetően azokban a filmekben nem véletlenül olyanok a párbeszédek, amilyenek, nyilvánvalóan megpróbáltak korhűek lenni, amennyire az lehetséges a fennmaradt írásos emlékek alapján.

Ilyen hamar elfáradsz olvasás közben?

Történelmi filmekben is megfigyelhető, hogy a középkorban tegeződtek az emberek, feltehetően azokban a filmekben nem véletlenül olyanok a párbeszédek, amilyenek, nyilvánvalóan megpróbáltak korhűek lenni, amennyire az lehetséges a fennmaradt írásos emlékek alapján.

Nem fáradtam el, csak nem akartam az egész mondatot idézni.
A történelmi filmekben a korhűség legtöbbször sokadlagos szempont, főleg a beszélt nyelvet tekintve. Gondolj arra például, hogy a Halotti beszéd mikori, és a honfoglalás mikor történt (kettő között kb. 300 év): a Honfoglalás című film szövegét mégis könnyen megérted, nem a "Halotti beszéd"-hez hasonló szövegezésű. Na meg persze a középkorban játszódó filmek hivatalaiban se latinul beszélnek.

De hogy értsd: nagy balgasáknak vagy naivitásnak gondolom, ha valaki (felnőtt fejjel) úgy gondolja, hogy ha a filmekben úgy van, akkor az garancia arra, hogy valóban úgy is volt (vagy hangzott). Ha ezt még komoly érvnek is hozza fel...

Nagy balgaságnak gondolom, ha valaki összemossa a dolgokat. Nyilván nagyon megnehezítené a szövegek megértését, ha a kornak mindenben megfelelő szóhasználatra törekednének a filmek készítői, viszont azt talán még te is belátod, hogy a tegezést nem az indokolja, hogy könnyebben megértsd a történetet...

A történelmi filmekeben a korhűség egyáltalán nem sokadlagos szempont, gondolj csak a korhű környezetre, a korhű ruházatra. A megtörtént esetek alapján készült filmekben sem térhet el a forgatókönyvíró teljesen a valóságtól, főleg, mivel rengeteg részlet nem ismert, csak arra lehet támaszkodni, amit a kutatók feltártak az adott korról. A nem ismert részeket pedig minden szerző a saját elképzelései, fantáziája alapján szövi bele a történetbe.

Nagy balgaságnak gondolom, ha valaki összemossa a dolgokat.

Ezzel én is így vagyok. A bajom a logikáddal van, miszerint ha a filmben tegeződnek, akkor a valóságban is tegeződtek (kicsit mazsolázgatás-szagú az érvelésed).
Képzeld, én meg láttam egy olyan filmet, ami szerint ha a fekete lyukba beűrhajózok, akkor a múltban kötök ki. A filmnek Kip Thorne fizikus volt a tudományos tanácsadója, úgyhogy akkor tuti így van.

A történelmi filmekeben a korhűség egyáltalán nem sokadlagos szempont, gondolj csak a korhű környezetre, a korhű ruházatra.

Pontosan arra gondoltam. Nagyon sok történelmi filmmel kapcsolatban a történészeknek, néprajzkutatóknak komoly fenntartásaik vannak a korhűséget illetően.

> A bajom a logikáddal van

Rendben. Nézzük, a te logikád mit mond. Szerinted miért tegeződtek azokban a filmekben?


> Nagyon sok történelmi filmmel kapcsolatban a történészeknek, néprajzkutatóknak komoly fenntartásaik vannak a korhűséget illetően.

Szerinted ebben mi a meglepő? Elég sokan kutatnak letűnt korok emlékei után, ki ezt, ki azt talál. Ki erre, ki arra következtet belőle. Ki tudhatja pontosan, mi az igazság, ha csak morzsákat, foszlányokat találnak bizonyos korokból és dolgokról? Emellett olyan emberi tulajdonságok is szerepet játszhatnak a fenntartások megfogalmazóiban, mint pl. a féltékenység, irigység és egyebek :)

A magyarság eredetét nem kevesen kutatták, sokan kutatják ma is, egyelőre még nem sikerült senkinek sem olyat állítania ezzel kapcsolatban, amit valaki ne vitatna. Még az is kérdéses, hogy honnan jöttünk, ahogy az is, hogy mikor érkeztünk ide, ahol ma élünk.

Nézzük, a te logikád mit mond. Szerinted miért tegeződtek azokban a filmekben?

Még mindig nem érted, hogy mi a bajom. Nem tudom, hogy X évvel ezelőtt létezett-e a magyar nyelvben a magázódás, vagy sem, de nem is ezt próbálom alátámasztani vagy cáfolni.
Még egyszer: a problémám ott van, hogy szerinted "filmben úgy van" => "valóságban úgy van", és ezt a következtetést, mint egy igen komoly érvet mutatod fel.

De ha már a véleményemet kérdezed, hasonlóan én is megkérdezem: szerinted az általam hivatkozott, fizikussal megtámogatott filmben miért utazott a fószer a múltba a fekete lyukon áthaladva? Na? Nyilván azért, mert úgy van.

Ki tudhatja pontosan, mi az igazság, ha csak morzsákat, foszlányokat találnak bizonyos korokból és dolgokról? Emellett olyan emberi tulajdonságok is szerepet játszhatnak a fenntartások megfogalmazóiban, mint pl. a féltékenység, irigység és egyebek

Ah, most már mindent értek. Aki a filmek tanácsadója, az tudja pontosan az igazságot, aki fenntartásokat fogalmaz meg, féltékeny és irigy és egyebek.

Nézd, ez így nehéz lesz, de teszek egy utolsó próbát. Az alább újra olvashatod, amit te megpróbálsz félremagyarázni. Ha elolvastad, kérlek, mondd meg, mikor állítottam azt, hogy biztosan minden úgy volt régen, ahogy a történelmi filmekben látható.

Történelmi filmekben is megfigyelhető, hogy a középkorban tegeződtek az emberek, feltehetően azokban a filmekben nem véletlenül olyanok a párbeszédek, amilyenek, nyilvánvalóan megpróbáltak korhűek lenni, amennyire az lehetséges a fennmaradt írásos emlékek alapján.


> szerinted "filmben úgy van" => "valóságban úgy van"

Segítek. Nem azt állítottam, hogy minden úgy volt, ahogy a történelmi filmekben van. Azt állítottam, hogy törekszenek a hitelességre, és ezt annak alapján tehetik, amiket az adott korok kutatói a felszínre hoztak. Te nem tudod, hogy létezett-e x évvel ezelőtt a magyar nyelvben a magázódás, mert nem néztél utána, de megkérdőjelezed azt, hogy a történelmi filmekben megpróbálnak úgy beszélni (értsd: tegeződni), ahogy az írásos emlékek alapján az feltételezhető.

Újra megkérdezem: szerinted miért tegeződnek a középkorban játszódó filmekben? Úri hóbortból gondolják ezt a forgatókönyvírók? Esetleg felkértek tanácsadókat, olyanokat, akik az adott korok szakértőinek számítanak? Talán véletlenül? Sorsot húztak? Nos? Mit válaszolsz?


A filmes példád azért rossz, mert ott a fizikus nem arra figyelt, hogy a mútban játszódó jelenetekben korhűen ábrázolják-e a dolgokat. Fizikust azért szoktak felkérni szakértőnek az igényesebb forgatóírók, rendezők, producerek, hogy ne legyen nagyon tudománytalan a történet. Az általad felhozott film alapján - remélhetőleg - nem fogják azt gondolni az emberek, hogy tudunk a múltba utazni, viszont talán orbitális baromságokat sem hallottak, legfeljebb olyan feltételezéseket, amiken a mai kor tudósai is vitatkoznak még egymással - de ez is csak feltételezés a részemről, mivel nem láttam a filmet.


> Ah, most már mindent értek. Aki a filmek tanácsadója, az tudja pontosan az igazságot, aki fenntartásokat fogalmaz meg, féltékeny és irigy és egyebek.

Én pont azt írtam, hogy egy csomó dologban nem lehetünk biztosak, amik évszázadokkal ezelőtt történtek, mivel csak arra tudunk hagyatkozni, amiket sikerült fetárni. Azt is írtam, hogy sokszor még a feltárt dolgok értelmezése sem egyértelmű, nem egy esetben vitatkoznak rajta a kutatók. Amúgy meg igen, van olyan, hogy a vita féltékenységből, irigységből ered, de ez nem jelenti azt, hogy minden vita esetében ezek a kiváltó okok. Van olyan is, amikor valaki csak kötekedni akar.


Egyébként te a feltételes mód tanításakor hiányoztál az órákról?

Igazad van, tényleg nagyon nehéz.

Te nem tudod, hogy létezett-e x évvel ezelőtt a magyar nyelvben a magázódás, mert nem néztél utána, de megkérdőjelezed azt, hogy a történelmi filmekben megpróbálnak úgy beszélni (értsd: tegeződni), ahogy az írásos emlékek alapján az feltételezhető.

Ezt írtam:

Nem tudom, hogy X évvel ezelőtt létezett-e a magyar nyelvben a magázódás, vagy sem, de nem is ezt próbálom alátámasztani vagy cáfolni.
...
a problémám ott van, hogy szerinted "filmben úgy van" => "valóságban úgy van", és ezt a következtetést, mint egy igen komoly érvet mutatod fel

Csak hogy értsd, megpróbálom nagyon tömören összefoglalni:
* nem vitatom (és nem is vitattam), hogy X évvel ezelőtt volt-e magázódás vagy se
* nem vitatom (és nem is vitattam), hogy nyelvészek, néprajzkutatók (és bármely más tudományterület szakemberei, igényektől és műfajtól függően) is szoktak segédkezni filmeknél
Azt mondom, hogy az "azért van/volt így, mert a filmeken ezt látni" érv nem érv. Minden egyebet te próbálsz idekeverni.

Egyébként te a feltételes mód tanításakor hiányoztál az órákról?

Jujj, ez a finoman személyeskedő, felsőbbrendűség-fitogtató beszólás már évekkel ezelőtt is unalmas volt, és bizonyos dolgokra már akkor is utalt.

"Gondolj arra például, hogy a Halotti beszéd mikori, és a honfoglalás mikor történt (kettő között kb. 300 év): a Honfoglalás című film szövegét mégis könnyen megérted, nem a "Halotti beszéd"-hez hasonló szövegezésű."

"Az olvasás mégis nehéz, mivel nem tudjuk, hogy az adott latin betűt pontosan milyen hang vagy hangok jelölésére alkalmazták. Ennek oka az, hogy a 24 betűs, erősen redukálódott latin hangzókészlethez keletkezett latin betűk épp csak feleannyian vannak, mint a magyar nyelvben alkalmazott hangok. Másképp fogalmazva: a latin ábécében a magyar hangzókészlet felének nincs megfelelője.
A latinban nem létező hangok: á, é, c, j, ly, ny, ty, ö, ü, s, zs, dzs (a preklasszikus latinban f sem volt), és talán még néhány olyan hang, ami eredetileg részét alkotta a nyelvnek, de ki nem írt volta miatt teljesen kikopott az elmúlt ezer évben.

A halotti beszédet lejegyző írnok látható és érzékelhető módon küzdött azzal, hogy milyen betűket alkalmazzon. Ezt mutatja, hogy a többször előforduló szavaknál alig van egyező alak. Kirívó példája a gyümölcs-ként azonosított szó, ami nem véletlen, hiszen a rendelkezésére álló betűkből csak az m és az l hangot tudta problémamentesen lejegyezni. Ennek fordított megközelítésével azt is állítják egyesek, hogy a szöveg némi archaizálás mellett a mai nyelven olvasandó és semmiféle bizonyítékot nem ad arra vonatkozóan, hogy a magyar nyelv az elmúlt ezer évben mennyit alakult, változott, fejlődött."

https://hu.wikipedia.org/wiki/Halotti_beszéd_és_könyörgés#Tudnival.C3.B…

A főnök aggódik a beosztottja miatt, mert 12-kor mindig elmegy valahova, 2-kor megérkezik, és újra leül dolgozni. Felbérel egy detektívet, hogy kiderítse, mit csinál közben. A nyomozó másnap jelenti:
– János ismét elhagyta az irodát, beszállt a kocsijába, a házához hajtott és bent lepihent. Utána megebédelt a hűtőjében talált ételből és hát “együtt volt” a feleségével. Ezután elszívott egyet a legjobb szivarjai közül és visszajött dolgozni.
– Én már azt hittem valami baj van. Ez nagyon egészséges!
– Khm.. Nos, megengedi, hogy tegezzem?
– Természetesen.
– Akkor elmondanám még egyszer: János elhagyta az irodát, beszállt a kocsidba és a házadhoz hajtott. Ott megebédelt a hűtődben talált ételből. Ezután “együtt volt” a feleségeddel, elszívott egyet a legjobb szivarjaid közül és visszajött dolgozni.

Nyilván ez csak egy vicc, a kérdésedre nem megfelelő válasz, ui. a "furfangos" detektív mondhatta volna így is: "beszállt az Ön kocsijába", "az Ön házához hajtott", stb. De attól még jó vicc :)

> annyira beleépült az agyába [..] alapszerkezet, hogy [..], simán, tükörfordítással átülteti azt magyarra

Bocs, de ez hülyeség, vagy legalábbis csak egy-egy elszigetelt, nagyon szűk rétegegben lehet igaz.Elég sokat dolgoztam diákokkal, és soha nem találkoztam ilyesmivel. Ellenben a tegezés-magázás általános keverése mindennapos, az angolul egyáltalán nem beszélő diákok között is. Tipikusan véletlenül E/2-ben ragoznak "Ön" vagy név szerinti megszólítással, de pont a "te" mint alany gyakorlatilag sosem fordul elő.

Az angolban, bármennyire is furcsa, mindenki magázódik. A tegeződés úgy szól pl., hogy "we call each other thou", vagyis "tegeződünk". Van tehát olyan szavuk, mint a magyar "te", de már az Ország-féle szótárban is kicsi kereszt van előtte.

--
Tortilla; A tortilla a spanyol nyelvterületek tradicionális étele! Hagyd már; ABBA!; Droppboksz

Ez akkora távolságra van a lényegtől, hogy nincs ok a magyarázkodásra. Ha nem tudod beleképzelni magad a helyzetbe, ahol a magázódás az egyetlen élő, használt forma, akkor nem tökmindegy, hogy "Szopjon le!", vagy "Szopjál le!"?

--
Tortilla; A tortilla a spanyol nyelvterületek tradicionális étele! Hagyd már; ABBA!; Droppboksz

Annyit tennék hozzá, hogy a magyar nyelvi deficit az xyzgyök2 generációknál az olvasás iránti szeretet és alázat eltűnése miatt jelenik meg. Az olvasást képi információkkal pótolják már kisgyerekkorban, ami sok szempontból jelent hátrányt. Ha egy gyereknek olvasnak - mesét -, vagy ő maga olvas, akkor a képi vetületet őneki magának kell előállítani, ami rendkívüli módon fejleszti a kreativitást, a kombinatív készséget és a személyiséget. Egy rajzfilmben egy képi konzervet kap, azt teszi magáévá, és persze az összes gyerek is, mindannyian ugyanúgy. Egy nagy homogén massza lesz a végeredmény.

A magyar nyelv szintaktikai és szemantikai elsajátításáról, most nem is beszélek. Általános, hogy a helyesírás katasztrofális a mai fiataloknál - ez is a nemolvasás következménye.

> Sol omnibus lucet.

Úgy látom, neked nem jött le...

Hidd el, senki nem tud tökéletesen magyarul, még a nyelvtanárok sem. A probléma az, hogy egyre kevésbé figyelünk a helyesírásra, ha meg szólnak a helyesírási, szintaktikai, szemantikai stb. hibáinkért, akkor megsértődünk.

A hozzáállással van a legnagyobb baj.

Én törekszem rá, meg kellene próbálnod neked is :)
Nekem sokszor nem sikerül helyesen írnom, ha észreveszem valamelyik hibámat, akkor javítom. Ha nem veszem észre, mert figyelmetlen vagyok, esetleg nem is tudom, hogy hibáztam, akkor örömmel veszem, ha kijavítanak, abból lehet tanulni.

Jelen esetben, mivel egyszerű felsorolásról, vesszővel elválasztott szavakról van szó, felesleges a vessző:

http://www.e-nyelv.hu/2014-01-08/vesszo-stb-elott/
http://www.e-nyelv.hu/2009-09-06/stb-elotti-vesszo-2/
http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/blog/show/tanarok-vesszoparipaja

Próbáld meg így tekinteni a dolgot: stb. = (é)s a többi
Mindhatjuk, hogy ugyanúgy kell eljárni, mint az és esetén.

Egyébként zavaró az is, ha valaki csupa kisbetűvel ír, a mondatokat pl. nem illik úgy kezdeni.

Ugyancsak zavaró az ékezetek hiánya, sokszor még a mondatszerkezetből, a szövegkörnyezetből sem derül ki azonnal, hogy pontosan mit is akart írni a "szerző".
A következő példák esetén talán nincs ilyen probléma, de azért érzékeltetik, hogy mit okozhatnak a hiányzó ékezetek :)

szarnyalas = szárnyalás?
szarnyalas = szarnyalás?

fokabel = főkábel?
fokabel = fókabél?

Az ékezet nem lehet zavaró azok számára, akik magyar anyanyelvűek, akik magyar nyelvű iskolában, magyar nyelven tanultak.
Azt sem gondolom, hogy bármilyen más módszer esetén jobb lenne az emberek helyesírása, ugyanakkor arra jó az ékezetek nélküli írásmód, hogy az ember így leplezze, hogy nem tudja, rövid vagy hosszú magánhangzót kellene-e használnia adott esetben.

Fájlnevekben viszont nem tartom szerencsésnek az ékezetek használatát, mivel nem körülöttünk forog a világ, a számítástechnika (vagy inkább informatikát kellett volna írnom?) nyelve angol, az "ősrégi" ASCII kódtáblának is erős hatása van még sok helyen. Praktikus okokból SMS-ben is kerülöm az ékezeteket, de a szokásos napi használatban természetesen igyekszem helyesen, ékezetekkel írni.

Az alábbi cikk alapkán úgy tűnik, hogy a rovásírással sincs minden rendben:
http://nyelvmuveles.hu/osi-magyar-iras-rovas/27

"ugyanakkor arra jó az ékezetek nélküli írásmód, hogy az ember így leplezze, hogy nem tudja, rövid vagy hosszú magánhangzót kellene-e használnia adott esetben."

Nos, en pont nem emiatt hasznalom igy, es talan nem csak en vagyok igy vele. Amikor a szamitastechnikaval talalkoztam akkoriban meg nem volt ekezet a billentyuzeteken. Sot, meg egy evtizeddel kesobb sem volt egyszeru ekezeteket irni (pl. ő -> õ, ű -> û, meg altszazharmincegy, altszazhatvanharom es barataik). Egyszeruen ezt szoktam meg.

Raadasul a napi munkam soran ha irok az is angolul van jellemzoen, meg programozni is utalnek magyar kiosztassal.

En nem hinnem, hogy a helyesirasi hianyossagaimat probalom leplezni, csak egyszeruen nem kenyelmes (jo, mondjuk azt, hogy lusta vagyok atszokni, bar azert az sem mellekes, hogy az osszes billentyuzet amit hasznalok angol feliratozasu, tehat fejbol kell tudnom a betuk helyet ha atvaltok magyarra, vagy keresgelni kell) - ellenben szamtalan ember ir helytelenul amellett, hogy hasznal ekezeteket (csak azt sem helyesen). Nyilvan, ha fontos akkor irok ekezetekkel, de epp a minap konstataltam, hogy ugyanaz a szoveg ekezetek nelkul kb. 3-5-szor gyorsabban megy.

/sza2

Az ember folyamatosan tanul, egyfolytában alkalmazkodik a változásokhoz, miért ne tettem volna így akkor, amikor már nem Alt+160-nal lehetett csak á-t ütni?
Ma már ezek a régi dolgok mennének nehezebben, de nyilván vissza tudnék állni rá, ha kellene. A magyar billentyűzetet sem 5 perc alatt szoktam meg, viszont angol (amerikai) kiosztást elég sokáig használtam ahhoz, hogy ma sem jelent problémát, ha átváltok arra a kiosztásra (néha kell). Neked is menne a váltás a kétféle kiosztás között, biztos vagyok benne.

Igazad van, több oka is lehet annak, hogy valaki ékezetek nélkül ír, és nem a helyesírási hibák elfedésének szándéka ezek közül a legvalószínűbb, legfeljebb csak a dolog "hozadéka".
Ettől függetlenül nem bánnám, ha az ékezetek nélküli írásmód eltűnne a fórumokról, de olyan sok embertől látom, hogy erre kicsi az esély. Majd megszokom :)

Tipikusan kisgyerekeknek szánt mesés könyvekben ugyan úgy ott vannak különféle rajzok, legalábbis világosan előttem vannak gyerekkoromban lapozgatott Tesz-vesz városos füzetek meg más meséskönyvek. Szerintem ilyen szempontból semmi baj nincs a rajzfilmekkel.

Az más kérdés, hogy a mai youtubeos kézműves rajzfilmek, meg úgy általában is az újak már eléggé hitvány minőségűek. A hanyatlás szerintem a Teletubbiessal kezdődött, ahol már elmaszkolni sem akarták, hogy nincs mondanivaló vagy történet. Pl. Dóra a felfedező-t sem hagynék nézni a gyerekemnek. A régi magyar rajzfilmek és gyerekműsorok között is bőven akadt, ahol nem nagyon lehetett szétválasztani a részeket, mert mindig ugyan arra futott ki a sztori, pár elem megcsavarásával.

Szerintem, nyilván lehet vitatkozni, a rajzfilm gyártás csúcsteljesítménye a Mézga család sorozatok. Szerintem semmivel nem rosszabb ha ezt nézi, mintha egy silány könyvet olvasna, vagy egy egyébként angol, de ótvar mesét nézne.

> kényelmesen meglehet tanulni

Elkeserítő, hogy mennyire nem megy a magyar nyelv nekünk, magyaroknak.
Alapvető hibákat követünk el, pl. rosszul használjuk az igekötőket...

... meg lehet tanulni (meg lehetett volna tanulni...)


> látni h. mennyien küzdenek azzal h. legalább magyarul beszéljenek

Nem figyelünk arra, hogy tagoljuk a mondandónkat, a vesszőket nem tesszük ki oda, ahova kell, sokszor viszont oda is teszünk, ahova nem kell.

... látni, hogy mennyien küzdenek azzal, hogy legalább magyarul beszéljenek


Alig van valaki, akinek van fogalma a teljes hasonulásról, pedig ez az egyik legkönnyebben megtanulható nyelvtani szabály.
Csak egy példa, de tele van vele a HUP, ahogy más fórumok is:

> mérek sebességet iPerf3-al

... mérek sebességet iPerf3-mal

Sky One - DJ Cat Show, Fun Factory vasárnap reggelenként 1990 környékén. Aztán volt Cartoon Network is, egészen addig szerettem, amíg nem kezdték el szinkronizálni. :)
Szerintem nem kell ehhez digitális műsorszórás. Egyébként valószínű a gyerek Netflixen fog egy csomó mesét nézni, egy idő után már érteni is fogja. Mézga családtól óvni fogom, mint a pestistől.
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods

Mi van a magyar nyelv elsajátításával? Mert szerintem a tanulók többségének az sem megy rendesen és csak azért tudnak egyeseket átrugdalni nyelvtanból a tanárok, az elégtelen helyesírásuk ellenére, mert olyan baromságokat is tanítanak (legalábbis az én időmben...), mint fonéma, morféma, lexéma, szintagma, textéma, stb. Ezekre talán szüksége lesz egy nyelvésznek, de a tanulók 99%-ának csupán annyiban hasznos, hogy ezeket a tételeket bemagolva átmennek a vizsgán, a csapnivaló helyesírásuk ellenére is.

Egyébként én második idegen nyelvként tanultam az angolt, a középfokú írásbeli nyelvvizsgát már érettségi előtt letettem, a szóbelin meg először anyámasszony katonája voltam beszélgetésnél, aztán erőt vettem magamon és másodszor az is könnyedén sikerült. Nem volt nehéz, csak akarni kellett, nem jártam külön nyelviskolába és nem tartom magam különlegesnek.

Ha szeretnéd, hogy a gyereked jó legyen nyelvekből, először olvastass vele sok magyar szerzeményt (a film és a hangoskönyv csak rontani fog rajta, ha olvasás helyett választja) és hagyd, hogy megérjen egy idegen nyelv megtanulására, aminél viszont elengedhetetlen lesz a hallottak alapján tanulás is.

A helyesírás nem része a nyelvnek, csak egy szokásokon alapuló egységesített, de mégis teljesen önkényes lejegyzési rendszer. Ha én máról holnapra úgy döntök, hogy mindent katicabogár-, kisházikó-, hóemberszimbólumokkal írok, egybe (egész mondatokat akár), központozás nélkül, vagy mindent a Nemzetközi Fonetikai Ábécével írok teljesen fonetikusan, attól még ugyanazt a magyar nyelvet fogom lejegyezni, csak más módszerrel, nem lesz semmivel helyesebb vagy helytelenebb, legfeljebb nem lesz sztenderd, meg mások nem vagy nehezen olvassák el. Másik példa rá, hogy régen az emberek többsége teljesen tanulatlan és írástudatlan volt, mégis tökéletesen elsajátították az anyanyelvüket, nem lehetett azt mondani, hogy nem tudtak pl. a magyar emberek magyarul vagy a német emberek németül. Amit a nyelvvédők és maradi magyartanárok a nyelv korcsosulásának írnak le, az valójában azt jelenti, hogy a nyelv folyton változik, modernebb lesz, ezt van, aki elfogadja (inkább a fiatal generáció, aki ezzel nőtt fel), míg az idősebbek nehezebben, mivel az ő nyelvhasználatuktól eltér. Ha igazuk lenne a nyelvvédőknek, hogy a nyelv folyamatosan korcsosul, akkor az évszázadok folyamán már rég kihalt volna egy nagyobb nyelv ellenében, és már senki nem tudna pl. magyarul.

Maga a helyesírás is folyton változik, nemrég jött ki és lépett életbe a 12. kiadás, igaz nem sok módosítás van a 11.-hez képest. De pl. a 10.-hez képest a 11. eléggé gyökeres változásokat hozott, de ha visszamegyünk az időben, akkor sok mindent máshogy írtak, pl. a c-t cz-nek, de amikor a cz-t kivezették, akkor is egy ideig az utcát uccának írták (Szekszárdon még látni régi utcatáblákon, és nem azért, mert valaki tanulatlan tapló írta ki hat kisegítővel a háta mögött, hanem olyan régi tábla). Ezek a megoldások semmivel nem helytelenebbek vagy műveletlenebbek a mainál, csak mások, régebbiek. Az angol nyelvűek pl. egész jól elvannak hivatalos helyesírás nélkül, nekik pedig nincs akadémiájuk, amely helyesírási szabályokat adna ki, max. csak egyes nagyobb szótárkészítő kiadóknál vannak szótárak, amelyek a spellinget, elválasztást rögzítik szokásjogi alapon, de még azt sem egységesen (sok esetben nem ért egyet Anglián belül sem az Oxford és a Cambridge szótára, és akkor az amerikai, ausztrál, kanadai szótárak megint más eredményre jutnak), ilyen egybeírási, központozási kérdésekben meg végképp csak egyes kiadóknak, egyetemeknek van saját szabályzata (de ez is inkább csak az amerikai kontinensen módi, átlag polgárok nem is használják, csak kiadós szakemberek, meg publikáló tudósok, esetleg kormányzati szervek).

Azzal egyetértek, hogy nem baj, ha a gyerek olvas, legalább fejlődik az olvasási és szövegértési/feldolgozási képessége. Nem kell feltétlenül magyar szerzeménynek lennie, de még az sem kötelező, hogy magyarul legyen, persze más nyelvnél legyen olyan szinten, hogy értse mit olvas. Az idegen viszont nyelvekkel nem kell várni, sőt, nem szabad, nem csak azért, mert gyerekkorban fogékonyak rá, de akkor még nyitottabbak is az új dolgokra, hajlandóak vele próbálkozni, meg több idejük van nyelvtanulásra. Kisgyerekkorban sem várnak azzal, hogy nyelvet tanuljon a gyerek, magától tanulja, akkor is, ha többnyelvű, azaz a szülei mindjárt kezdettől fogva több nyelven is beszélnek hozzá.

( trey | 2017. 04. 30., v – 08:51 )

Őőő, nem? Olyan nyelven nézte volna, amilyenen szerette volna. A számítógépen megtanult angolul, egyéb tanulás nélkül megcsinálta anno a nyelvvizsgát.

Amin tanult:

- WoW
- KOTOR1, KOTOR2

és egyéb RPG-szerű dolgok. TV-t nem nagyon nézett, ha nézett rajta filmeket, azt általában magyarul.

--
trey @ gépház

( CzLaci | 2017. 04. 30., v – 09:32 )

Olyan nyelven, amilyenen szeretné. De úgyis angolul meg németül akarja nézni.

--
Lenovo Z580, LMDE 2 & Xfce

( pelibali | 2017. 04. 30., v – 10:01 )

Nincsen TV-elöfizetésünk vagy müholdvevönk.
Tehát maga a TV-készülék bár létezik, de nincsen benne adás.

( dikki | 2017. 04. 30., v – 10:41 )

(x) kizárólag magyarul, úgyhogy 2 évesen már megfelelő mértékben gyűlöli a migráncsokat, bármi áron meg fogja állítani a rezsicsökkentés eltörlésére készülő Brüsszelt, és vérbosszút esküdött Soros ellen

azt balos indoktrinációnak hívják. a fehér gyerek születésétől fogva, magától ellenségnek tekinti a (((koboldokat))), és hevesen gesztikulálva hajtja el őket amikor felbukkannak.

majd csak később, az isiben nevelik bele az okos européer hupu tanarak hogy azonnal szét kell tenni a lábakat ha "rászorulók" óhajtják, hitler pedig egyszerűen csak gonosz volt, nincs rá egyéb magyarázat :^(

--
regards, homeschooling

evente alig par alkalommal latok tv-müsort, de nekem elegge ugy tünik, hogy MO-n egy egy percre ottfelejtett m1 vagy tv2 mar garancia arra, hogy ömöljön a gyülölet a teveböl. en nem tudnam garantalni magamnak, hogy tavol kepes lennek ezt tavoltartani a gyerekemtöl, azt pedig barmi aron megakadalyoznam, hogy ezt lassa es hallja. ugyhogy nem engednem magyar nyelvü tv-t nezni, sajnos.

Mészáros 100 milliárdot kapott
Újabb stadion 300 milliárdért
Drágult a valamelyik stadion/medence, még 30 milliárd lesz
Újabb törvény, a civilek ellen
Újabb törvény, az egyetemek ellen
Újabb törvény, a plakátkampány ellen

PFÚJ

(Ma a címlapon egymás mellett volt a cikk arról hogy Mészáros vagyona milliószor annyi mint OV-é, meg arról hogy az állami média gyűlölködik -- a kettő közül az egyik alá be is kommenteltem erről egy képernyőképet. Nem nagyon gyakori ott az alap- vagy indokolatlan gyűlölködés, feltűnő ha az van.)

Ez az önsanyargatás tipikus esete. Miért kell behangolni, vagy miért nem törlöd a listáról?
Én azzal kezdem, hogy a nekem nem tetsző/engem nem érdeklő csatornákat törlöm az automatikus hangolás után.

(Ez a szál hamar a devnullban köt ki. Politikailag túlfűtött.)

--
Tortilla; A tortilla a spanyol nyelvterületek tradicionális étele! Hagyd már; ABBA!; Droppboksz

( fezo | 2017. 04. 30., v – 11:14 )

Idegennyelvtudás szintjén Magyarország abszolút utolsó az EU-államok között. Elnézve a mai "magyar ütőérre magyar vámpírt" politikát, aligha fog ez valamit változni.
Különben az alábbi listában jól látszik, hogy azon országok esetében, ahol a tévéműsor eredeti hang + felirat kombóval megy, sokkal magasabb az idegen (angol) nyelvtudás.
http://index.hu/mindekozben/poszt/2017/04/26/nyelvtudasban_abszolut_uto…

( gellert | 2017. 04. 30., v – 11:25 )

Kisgyerekem önállóan TV-t? Nem, a kisgyerekeim nem néznek TV-t.

( ironcat | 2017. 04. 30., v – 12:38 )

Hová jutott a világ! Ma tévét néz, holnap meg okostelefont akar. :-)

( harlequin | 2017. 04. 30., v – 13:25 )

Amennyit én az ORF-en lógtam, most perfekt kellene hogy legyek németből... :/

Jogos, ez eszembe sem jutott. :-) Azt amúgy régen találtam ki, akkor még voltak ilyen emlékeim. De ez manapság lesüllyedt pár szólásra és a Cicero Catilina elleni beszédének pár mondatára. Mindkettő hasznos a mindennapi életben. :-) Meg Homérosz Iliász pár mondata talán, ami szintén hasznos.

Legjobb, a latintanár mondogatta, hogy milyen hasznosak, amikor katonaként az őrség unalmas óráit ezek ismétlésével töltöm. El kell mondjam, egyszer nem jutott eszembe az őrség alatt...

"I'd rather be hated for who I am, than loved for who I am not."

( asch v | 2017. 04. 30., v – 13:40 )

Kisgyerekeimnek _tilos_ TV-t és egyéb mozgóképet nézni bármilyen nyelven is. Árt az agyfejlődésnek.

Törekszem arra, hogy zenéből is olyat hallgassunk, amiben ékes magyar nyelven énekelnek. Az idegen hatás úgyis be fog jönni később az életükbe, nem lehet teljesen kiküszöbölni, de ameddig lehet, legyenek magyar környezetben. Először sajátítsák el a magyar nyelvet, tanuljanak meg írni, olvasni és gondolkodni magyarul. Aztán jöhet az idegen nyelv.

Az meg marhaság, hogy később ne tudnának megtanulni idegen nyelvet. Nekem is sikerült, ők miért lennének hülyébbek?

Arra azért figyelj, hogy az agynak az a területe, ami a hangok felismeréséért felel, kb. 10 éves korig fejlődik. Így amilyen hangot addig nem hallott, azt utána már olyan hangnak fogja hallani, ami ahhoz a legközelebb áll. Például a japánoknál ilyen az L betű (R). Hasonló okból vannak bajban azok, akik felnőtt korban kezdenek angolul tanulni, és előtte nem hallgattak angol nyelvű szöveget.

loál

a lányom hat éves szülinapja előtt felvételizett kéttannyelvű elemibe. egyik része angolul ment, problémáktól mentesen. köszönet az ésszel használt számítástechnikai eszközöknek, TV-nek, mozgóképeknek. sajnálom a tiltás alá eső gyerekeket, ahogyan látom már most helyzeti hátrányuk van. ezeknek a gyerekeknek a helyében nagyon pipa lennék a szüleimre, csak ki kell várni amíg magamtól ráébredek mit tettek velem :S

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS

Valami bizonyíték arra, hogy árt az agyi fejlődésnek? Gyanús, hogy ez a személyes véleményed, de nem támasztja alá semmi. Míg az én véleményem, hogy a gyerek agyilag fejlődik, ha sokrétűbb nyelvi és/vagy vizuális ingerek veszik körül, és nem poshad bele a mindennapok ingerszegénységébe.

raadasul a gyerekek agya egeszen megdobbento pillanatnyi teljesitmenyekre kepes es bizonyos korban majdnem eletszerutlen befogado kepessegu. ezt erdemes lehet kihasznalni. ha masert nem, legalabb azert, mert sokan kihasznaljak vagy eppen azert mert ajtokat nyit.

ui amig nem volt gyerekem en is a notv & csak meseskonyv + pottyoslabda oldalon alltam. amikor tetje lett a dolognak be kellett vallanom onmagamnak is, hogy csak ostoba es trendi barlanglako pofazas volt, nekem mindenfele tet nelkul. szerencsere hamar megjott a felismeres.

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS

Rengeteg érv szól a TV ellen, a teljesség igénye nélkül felsorolom a szerintem legfontosabbakat:

* a gyerkeknek mozogniuk kell ahhoz, hogy ideálisan fejlődjenek. (Erről vannak kísérletek is, az IQ és a mozgásbeli ügyesség erősen összefügg, persze azt elismerem, hogy az okozatiság nem teljesen bizonyított.) Ebből a szempontból nyilván csak akkor rossz a TV, ha túlzásba viszik. Mindenesetre az én meglátásom szerint sokkal sokrétűbb ingereket ad a valóság, mint bármilyen TV műsor.

* nagyon addiktívak a mozgóképek. Nyilván ez sem érint mindenkit, de nagyon könnyű belecsúszni egy olyan helyzetbe, hogy a gyereket semmi nem érdekel, csak TV-zni akar. Ha nincs TV, akkor ez a veszély nem áll fenn.

* az agy úgy működik, hogy arra optimalizálja magát, amit sokszor csinál. A TV nagyon töményen nyomja az ingereket. Ilyen környezetre optimalizálja magát az agy. Ennek az a hatása, hogy a normál ingerszintet ingerszegénynek fogja érezni. Ezért képtelenek a mai gyerekek sokáig egy dologra koncentrálni, magukban ellenni, vagy egyszerű dolgokkal elfoglalni magukat. Egy érdeklődő gyerek bármiből játékot csinál. Talál pár kavicsot, meg egy virágcserepet, akkor órákig képes eljátszogatni vele. Az ilyen játék során alakul ki az elmélyült megfigyelés és koncentrálás képessége. Ez az, amiből később valódi tudást lehet építeni.

* A gyerekek a társadalmi szerepeket utánzással tanulják el a környezetüktől. Ha valódi emberektől lesi el a példákat, akkor olyan lesz, mint egy valódi ember. A TV műsorok szereplői jó esetben csak nem életszerűek. Rossz esetben szándékosan úgy vannak megtervezve, hogy valamilyen viselkedési módot átadjanak. Ugyanez pepitában az értékrend. A TV által sugárzott értékrend távol áll attól, amit én ideálisnak tartok. Márpedig ha nézik, az mindenképpen hat rájuk, maximum a mértékén lehet vitatkozni.

* Interakció hiánya. A TV-ben nincs lehetőség interakcióra. Van ilyen kutatás, ami kihozta, hogy azok a gyerkek, akik először láttak TV-t, azok szóltak a piroskának, hogy vigyázzon, mert a háta mögött van a róka. Akik már sokadszorra, azok az interaktivitásról lemondtak (ezt érezhetnénk fejlődésnek, hiszen felfogták, hogy nincs semmilyen hatásuk az eseményekre). A probléma ezzel megintcsak a megszokás. A gyerekek megszokják, hogy értelmetlen megszólalniuk, a véleményüket, vagy az érzéseiket kifejezni. Hogy a dolgok tőlük függetlenül történnek.

A legfontosabb viszont az, hogy a TV-t a társadalom formálására és tudatának módosítására hozták létre. Ez ellen egy felnőtt még valamennyire fel lehet vértezve (pláne, ha aktívan foglalkozik a problémával, és képzi magát). Egy gyerek azonban teljesen védtelen. A pszicológusok által gondosan megtervezett filmek a (az általuk) kívánt hatást a gyereknél el fogják érni. Pont. Nem tudsz semmit tenni ellene, hiába próbálod "megbeszélni" a gyerekkel, hogy mit látott, ő még tudat alatt fogja befogadni a mondandó legnagyobb részét. Az pedig nem biztos, hogy az lesz, amit te szeretnél átadni neki (és biztosan _nem az, amit én át szeretnék adni_). Lásd itt attól a mondattól, hogy "Az emberek nagyon rövid idő alatt televízió függővé váltak.": http://erpatakimodell.hu/alan-watt-az-emberi-psziche-manipulalasa/

Én sosem voltam nagy TV fan, de a teljes TV mentességet felnőtt fejjel határoztam el. Ennek hatására lassú tisztulás következik be az ember elméjében. (Bárki kipróbálhatja, ingyen van) A gyerekeim pedig megkapják azt a luxust, hogy a köd már le sem ereszkedik rájuk.

aztamindenit, ez komoly lett.

ha gondolod rengeteg érved ide citálhatjuk - de én kimondom legrövidebben, vállalom, figyelj: amikor a gyereked iskolába kerül rengeted lowskilles vagy putriból érkező tag fogja mindezektől függetlenül zsigerből nyomni a számítógép használatát, komolyan meg lesznek alapozva idegennyelvi oktatásra *saját igényeik* alapján és rengeteg ismeri majd a világ dolgait a maga egyszerű szintjén. sajnos tényszerűen tudom mondani, pedig valahogy erről nem beszélünk. fura véletlenek vannak. te meg beadod a gyereked a saját barlangvéli álomvilágodból (E/2), hogy könnyen eltaposhassák a faszba. ahelyett, hogy a lowskillesek előtt gondolkodva programozottan segítenél a gyerekednek az összes eszközt felhasználva, hátha mondjuk olyan iskolába kerülne olyan szinten amilyenbe és ahogyan szeretnéd. ezek az eszközök még csak ki sem zárják azokat az eszközöket és értékeket, amik világítanak a fejedben. szóval én nemigen szeretnék a gyereked lenni. bár a 80-as években biztos trendikeh lettem volna a fiadként, csakhát azóta eltelt 30+ év.

btw ha a tv a hírtv-t és babylonblue-t jelent, ha a mozgókép random indavideót vagy 16+ random szart, vagy bármit igények és segítség vagy felügyelet nélkül, akkor nem szóltam, tényleg nem.

ja, hogy ne legyen feldobott labda: én értem a céljaid, de ez mára önmagában kevés. én sem szeretem a felgyorsult világunkat és a minden irányból érkező ingereket - de az nem megoldás, hogy 7 éves koráig elzárod a gyereked aztán azonnal a nyakába ömlik a szar a vadvilágból. mások meg röhögnek a markukba, mert a te verziódhoz képest még esetleg akkor is előrébb lesz a gyerekük, ha valójában szartak az egészre 6+ évig.

mindezt a fenti mozgókép nuku alapján is írtam.

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS

Jó gondolatok, csak egy aspektust elfelejtettél. Mi lesz azzal a gyerekkel, aki egy olyan társadalomban TV-nézés (és minden pozitív és negatív hatása) nélkül fejlödik úgy, hogy a kortársainak kb. a 99% meg pont TV nézéssel.

Ha a társadalom többsége szellemileg eltorzult módon fejlödik, mert a körülmények ezt segítették elö, abban a társadalomban egy egészségesebb egyén kb. kirekesztett lesz, mert nem fog beleilleni a "társadalmi elvárásokba", közösségbe, stb. Nehezebben tud szocializálódni, mert nem lesz meg egy csomó olyan témája, ami ebben segítené.

Nem védem a TV-t, meg a nézését, szerintem is az egyik legjobb agymosó, elhülyítö, tudatmódosító eszköz, ami létezik.

--
robyboy

Én úgy érzem, hogy ezzel csak nyer. Pókembert például farsangkor láttam először. Azt se tudtam mi az. Vagy nem láttam a Twin Peaks-et sem, mert otthon megtiltották. Pedig az egész osztály nézte. Vagy a Dallast se láttam (néhány évig), pedig az egész osztály nézte. Emlékszem egyik osztálytársam bekiabálta, hogy a Szamanta egy kurva. Én meg nem tudtam hogy ki a Szamanta és mi az hogy kurva :-). Najó, a kurváról talán valami sejtésem volt. A csillagok háborúját felnőttként láttam - volna - először, de képtelen voltam végignézni, annyira gagyinak találtam.

Szóval én ezek miatt nem érzem úgy, hogy kimaradtam volna bármi fontosból. Akivel csak ezekről tudnék beszélgetni, azokkal inkább nem beszélek.

A szocializáció egyébként nem úgy működik, hogy ha valaki másképp gondolkodik, akkor nem tud beilleszkedni. Csak annyit kell megtanulnia, hogy ha úgy érzi amit gondol, azt a többiek nevetségesnek tartanák, akkor tarsa magában a véleményét. Nem nagy kunszt (csak nekem nem megy :-).

Azért azt te is beláthatod, hogy a Pókember-en, Twin Peaks-en, stb... kívül van egyéb is?
Èn pl. élvezettel nézem aktuálisan (felnöttként) az M5-ösön adott Universum sorozatot (osztrák), amiböl rengeteget lehet tanulni, illetve szembesülni azzal, mennyire szét van már a Föld kúrva az emberek által. Persze ezt el lehet élöszóban is mondani, de annak nincs olyan hatása, mint a képnek. Itt a képzelet nem játszik, mert itt valós, és konkret dolgokról van szó.

De gyermekkoromban is neztük pl. a Deltát, aminek a felét sem értettük, mégis jó volt.
Vagy Carl Sagan-tól a Cosmos-t, ami forradalmi Volt, és távlatokat nyitott a maga idejében.

ès még sorolhatnám.

A szocializáció nem egyszerü téma, én nem értek hozzá, de nem hiszem, hogy úgy müködne, ahogy írtad. Szerintem sokkal bonyolultabb folyamat.

Valaki már össze is foglalta arrébb, az a legnagyobb probléma, ha valaki egy eszközröl kijelenti, hogy az vagy CSAK jó, vagy CSAK rossz.
Ollóval is lehet embert ölni, de nem azért találták fel. A TV Sem káros önmagában. A felhasználás módja teszi azzá, vagy nem.

Viszont megfosztani egy eszköztöl bárkit is, mondván, hogy az CSAK rossz, pont, hogy kiszolgáltatottá teszi az egyént, mert nem tanulja meg azt Sem, hogy kell(ene) azt az eszközt HELYESEN használni.

Ennyi eröböl ne is Internetezzen, stb... mert az is káros nem?

--
robyboy

Kisgyerekekről volt szó alapból. És igen, a kisgyerek ne TV-zzen, és ne is internetezzen. Azon vitatkozhatunk, hogy hány éves korban és hogyan lehet ezeken a szabályokon engedni. Az én álláspontom az, hogy legalább 6, de inkább több éves korig csak nyer vele, ha nem néz mozgóképet.

Az Univerzum sorozatról fogalmam sincs, hogy mi. Az egyik Carl Sagan videóba épp mostanában kukkantottam bele (pár perc erejéig csak), mert valami vitában belinkelték, és a mai szememmel látok benne manipulatív elemeket. Nem nézetném kisgyerekkel.

Érzek egy olyat az érvelésben, hogy:

TV-ből jól lehet idegen nyelvet tanulni, vagy a világ dolgairól tájékozódni => aki nem TV-zik az nem tud megtanulni egy nyelvet, és biztosan tákékozatlan marad.

Ha így kiemeljük, akkor látszik, hogy ez hibás logikai következtetés. Nyelvet lehet tanulni nyelvtanártól is (akár natívtól), a világ dolgairól meg lehet beszélgetés keretében is értesülni, vagy olvasni róla. Tehát nincs olyan dolog, amiről teljesen lemarad, aki nem TV-zik. A TV-zés élményét kivéve persze.

Kisgyerek oké, azzal egyetértek, a korhatár lehet igen kérdéses, de akkor is egyetértek.
Nem az Volt a mondanivalóm, hogy csak a TV-böl lehet pl. tájékozódni, tanulni, stb... ez is csak egy eszköz, amit helyesen felhasználva használ, és nem árt.

Az biztos, hogy az éjjel-nappal bekapcsolt és gyerekkel otthagyott TV-zés káros, és maradandó károkat okoz a gyermeknél. Ismerek olyan családot, ahol így "nevelték" a gyereket, mert nem kellett vele foglalkozni. A legrosszabb.

De pl. egy egy mese, optimálisan adagolva, jó lehet.

Továbbra is fenntartom, hogy minden eszközt a felhasználás módja tesz vagy ´"jóvá" vagy "rosszá".

--
robyboy

Gyermek- és Kilinikai pszichológusok egybehangzó véleménye szerint (keressen rá, aki nem hiszi), a kisgyermeknek a következő dolgok a legfontosabbak (fontossági sorrendben):
- babusgatás, rendszeres testi kapcsolat az anyukával
- mozgás (a szellemi fejlődés mozgatója és indikátora is)
- rendszeresség (pl. a napi ritmusban)

Ha a TV-nézés, vagy kockulás a mozgás rovására megy, az egyértelműen árt a gyerek szellemi fejlődésének.

( Raynes | 2017. 04. 30., v – 15:27 )

Nincs gyerekem, szóval a „Csak az eredmény érdekel”-re szavaztam. Viszont ha lenne, akkor tuti rászoktatnám az angol nyelvű műsorokra, már csak azért is, mert érdekesebbek, mint a magyar. Nem tiltanám neki a magyart, azzal az ellenkezőjét érném el, csak átcsábítanám érdekességekkel az angol nyelvűre. Nem csak gyerekre vonatkozik, felnőttnek sem késő sose felszedni egy kis angolt szórakozással egybekötve. Sok Szinkron Matyi ágál ellene, hogy neki csak magyar szinkronnal jó, meg nem akar feliratot olvasni, őt az úgy nem pihenteti, ha szórakozni akar, szórakozik, ha nyelvet akar tanulni, akkor azt tanul, meg bla-bla, pedig igazából csak megszokás és akarat kérdése. Igen, eleinte furcsa, szar felirattal nézni, fárasztó, nehezebb követni, de idővel könnyebb lesz. Gyerekeknek annyival könnyebb, hogy eleinte is jobban élvezik, jobban megmozgatja a fantáziájukat, ha valamit nem értenek, és nem bánják, ha elvesztik néha a fonalat.

Kb. 5 éve nem nézek semmit magyarul. Már anno meguntam, hogy a sorozatok leadására a szinkron miatt kellett várni éveket, meg összevissza adták a részeket, évadokat, hatmillió ismétléssel. Azóta annyira megszoktam, hogy képtelen vagyok elviselni a magyar szinkront. Plusz ez a legjobb módja a nyelvtanulásnak, sok mindent kipróbáltam, most az Angliában kint élést is, és még mindig az angol nyelvű szórakozás bizonyult eddig a leghasznosabbnak. Nem csak sorozatok, filmek, videók, zenék, de pl. rádiót, podcast-et/ot is lehet hallgatni, az bármikor elfér a háttérben, munkahelyen, otthon böngészés közben (nálam most épp a hírként kitett BSD Now aktuális epizódja megy), vagy fülhallgatóval boltba, munkába, stb. menet, futás, edzés, utazás közben, buszra várva. Persze egy idő után a feliratot is el kell hagyni (előbb a magyart, majd egy idő után az angolt is), mert egy ponton túl a fejlődés gátja, megszokja az idegrendszer, hogy kap vizuális segítséget, akkor is, amikor már semmi szüksége nincs rá. Plusz ezt még meg lehet toldani, hogy az ember mindent angol nyelvű felülettel használ, telefont, PC-t, weboldalakat, nem kell félig magyarítással, meg magyar nyelvi csomaggal kínlódni. Ha hibaüzenet bukkan fel, könnyebb utánakeresni a hibának. Érdemes eleinte a felület kiírásait hangosan is felolvasni (különben csak nyelvfüggetlenül idegződik be a kattintás helye, mindenféle nyelvi értelmezés nélkül), mielőtt kattintunk valamire, az is egy jó nyelvgyakorlás, de a hangos felolvasás önmagában is hasznos, random könyvet vagy weboldalt felcsapni érdekes szövegnél, és hangosan felolvasni, majd esetleg meghallgatni angolul, ha rendelkezésre áll (audio book vagy TTS-felolvasó). Esetleg a problémás szavakat kinézni netes vagy kiejtési szótárban, aztán újra és újra felolvasni a szöveget, míg magabiztosan, jól nem megy, eleinte rövid szövegrészekkel érdemes próbálkozni, amelyet kb. 1-2 perc felolvasni, mindössze néhány mondat. Ugyanezt el lehet játszani azzal, hogy letölt az ember valami filmet, sorozatepizódot, és előbb megpróbálja felolvasni a feliratot az .srt-fájlból néhány mondatonként, majd elindítja képpel-hanggal és ellenőri jól mondta-e.

en megprobaltam sokszor, de isoznyat idegesito, hogy a magyar felirat koszonoviszonyban sincs az angolul mondott szoveggel (altalaban a szinkron leirata). ez nyilvan azt zavarja aki mar valamennyire erti az angolt is, es igy a cpu-n 99%-at az terheli le hogy osszevetem a magyar es az angol mondatokat :)
ha mar felirat akkor inkabb nezem angol felirattal. ha meg nem ertem, mert olyan akkor szinkronnal. akciofilmeket vagy pl az uj dallast siman megertettem angolul, de mondjuk egy house of cards-hoz vagy agymenokhoz keves az angolom nagyon...

A'rpi

Nem az számít, hogy mennyire pontos a magyar felirat. Lehet nem is olyan rossz, mint te gondolod, csak te tükörfordítást vársz el, pedig hidd el, hogy a tükörfordítás a legrosszabb, nyelvvizsgás Hunglish-reflex. Szerintem az az egyenesen jó fordítás, ha a magyar változat teljesen más (mivel felépítésében, logikájában is magyaros, átvitt értelmű kifejezéseket teljesen máshogy fordítja, nem szóról szóra), hiszen a két nyelv is teljesen más, csak a tartalomnak kell megegyeznie.

Ha elérsz egy szintet, hogy zavarjon a magyar és angol felirat összevetése, akkor nézd csak angol felirattal, ha nem értesz valamit, csak akkor kapcsold be a magyar feliratot. Az mpv és frontendjei tudnak két feliratot kitenni a képernyőre, felül mondjuk a magyar, lent az angol (erre koncentrálj), így sok CPU-idő nem megy el az összevetésre. A magyar felirat inkább azoknak való, aki nem nyelvtanulási célzattal nézik vagy annyira semmit sem tudnak angolul, hogy az angol felirattal kínai lenne nekik az egész.

House of Cardsot nem nézek, de szerintem az Agymenők szöveganyagában nem bonyolultabb, mint akármelyik másik sorozat. Valószínű téged az zavar, hogy általában gyorsabban beszélnek, hogy oda-vissza sziporkázzanak a poénok és a beszólogatások.

( uid_720 | 2017. 04. 30., v – 20:46 )

Nem érdekli a TV, ahogy engem sem.

--
Fuszenecker Róbert

( seferbt v | 2017. 04. 30., v – 20:49 )

Ez megint a hintaló túloldala. No meg persze baromi jó üzlet. Van olyan frachise, ahol olyan gyerekeket "tanítanak" angolra, akik nem hogy az anyanyelvüket nem gagyogják, de még járni sem tudnak.

Persze, fontos, hogy a gyerek nyelve(ke)t tanuljon. és tudjon. Ez ma már alap. De azt gondolom, hogy mint minden mást, ezt is ésszel és mértékkel érdemes csinálni, de van akik persze ezt is túlzásba viszik.

Mondok néhány példát:
kéttannyelvű ódoda. Mindkét szülő magyar, itt születtek, itt nőttek fel, csak pár évre kimentek külföldre dolgozni, a gyerek ekkor pár hónapos volt. A gyerek külföldön járt bölcsibe, oviba, egy nem angol anyanyelvű országban. Kitalálták azt a trendi f@szságot, hogy az egyik szülő csak angolul beszél a gyerekkel, annak ellenére, hogy egyikük sem beszéli anyanyelvi szinten.
Szerencsétlen gyereken meg látszik, hogy nem érti miért kell angolul beszélni az anyjával/apjával, mikor nem az az anyanyelve. Kb. annyit értek el vele, hogy a gyerek nem érti a helyzetet, annak az országnak a nyelvét, ahol élt 3,5 évet semmilyen szinten nem beszéli. De cserébe legalább angolul sem jobb a csoporttársainál.

Másik példa:
ugyanaz az ovi, a gyerek sajnos visszamaradt a fejlődésben, magyarul is csak szavakat mond 4 évesen, de angol oviba jár + külön angolra, mertazfontos... Ha a gyerek hozzám beszél, a magyarhoz is tolmács kell, mert nem értem, hogy mit akar.

ellenpélda:
Egyik szülő magyar/német, másik szülő szlovák. A gyerek így teljesen természetes közegben, teljesen természetesen tanult meg 3 nyelvet 4 éves korára. Folyékonyan beszél mind a 3 nyelven, és ami számomra döbbenetes, hogy pillanatok alatt képes váltani hiba nélkül egyikről a másikra és vissza. Vagy szimultán használni 2 nyelvet egyszerre.
Pl. az anyja szlovákul szól hozzá, közben a csoporttársaival magyarul beszélget. Az anyjának szlovákul válaszol, majd közben a csoporttársának magyarul. Mindezt pillanatnyi megállás vagy gondolkozás nélkül.

Nem véletlenül mondják azt, hogy nyelvet igazán jól csak az adott nyelvi közegben lehet megtanulni, minden más csak verébpatkolás.

( sza2king v | 2017. 04. 30., v – 23:27 )

Csak nekem hianyzik egy olyan opcio, hogy

(x) nem

(marmint nem kizarolag angolul)?

Az nem lehet, hogy nez a gyermek angolul is es magyarul is? Esetleg az elozo ketto es mas egyeb is?

BTW, szerintem, ha _csak_ TV-t nez angolul, az nem sok segitseg, csak a TV nezesevel (tehat nem interaktivan) szerintem nem lehet nyelvet tanulni. Kulonosen nem gyerekek eseten, akiknel epp a visszacsatolas a lenyeg: o hallja valahogy, megprobalja utanozni - nyilvan elsore nem sikerul, ezert megismetled (nem mondom, hogy kijavitod, de vegulis igen) - aztan ez ismetlodik amig helyesen nem mondja o is. Ez a TV-vel nem fog menni. Viszont ebbol ("kizárólag angolul engeded nézni a TV-t") az kovetkezik, hogy minden mas is csak angolul mehet (jatek, beszelgetes, stb.).

Vagy annyira rosszul ertelmezem, hogy en sem mennek at a PISA-teszten?

/sza2

( simanzoli v | 2017. 04. 30., v – 23:42 )

Nem korlátozom őket ilyesmiben.
Ettől függetlenül a lányom (17) két idegen nyelven (Német, Angol), a kisebbik fiam (14) pedig egy idegen nyelven (Angol) beszél, olvas és ír.
Sajnos a nagyobbik fiamat (23) nem tudtam ebbe az irányba megfelelően terelni.
Én magam pedig jelenleg is tanulom.

( STP | 2017. 05. 01., h – 10:32 )

„Kisgyerek(eid)nek kizárólag angolul engeded nézni a TV-t?”
A kérdést ennél szabatosabban kellett volna megfogalmazni... ;) (angolul engeded)

( g3rg0 | 2017. 05. 01., h – 16:23 )

"kisgyerek" mettől meddig terjed?

Azért nehogymá' pl. egy Vuk-ot angolul nézessek meg bárkivel, aki tud magyarul.
Meg aztán azt se bánom, ha nem a "be" az egyetlen igekötő, amit ismer.

( horvatha | 2017. 05. 01., h – 18:02 )

Rossz, hiányos opciók.

Engedem magyarul is és angolul is.

Elsősorban magyarul: azt tanulja meg rendesen. De a kornak megfelelően egyre bonyolultabb dolgokat engedünk, javaslunk angolul nézni.

(És úgy általában: 10 év alatt nálunk nincs önálló TV-zés. Mindent megbeszélünk velük is, miért nem nézhetnek olyat, amit már a fél osztály látott, mert esetleg rossz hatással lenne rájuk. Többnyire a TV-n felvett anyagot néznek, nem adást, mert az sokszor szolgál kellemetlen meglepetéssel.)

( gee v | 2017. 05. 01., h – 19:10 )

Egyik sem, egyéb, leírom:

TV-t olyan nyelven néz, amilyen nyelven az adás van.

Angliában angolul, Magyarországon magyarul, más országban meg ahogy sikerül.

DVD-ről elsősorban magyarul, másodsorban portugálul, harmadsorban angolul (attól függően, hogy melyik nyelvek érhetőek el).

De semmi kizárólagosság, illetve a gyerek nem kéri, hogy egyik vagy másik nyelven legyen.

( zrubi v | 2017. 05. 02., k – 09:28 )

anélkül hogy cáfolni próbálnám a sok "a TV butít" hívőt, amit én látok tapasztalok:

- a TV nem maga a tartalom, az csak egy megjelenítési eszköz.
- a tartalmat (jó esetben) TE választod.

A megfelelően választott tartalmak mellett a fiam pl. már a bölcsödében tudta a számokat, betűket és a színeket magyarul ÉS angolul. Már akkor választékosabban beszélt, mint az átlag felnőtt.
Az angol kiejtése - az eredeti angol tartalmaknak köszönhetően - megdöbbentően jó. (Én pl már sosem fogok úgy megtanulni)

Sőt, azt is hamar megtanulta, hogy a reklámok 99% hazugság és átverés. Olyankor le kell halkítani, vagy másik csatornát kell választani. Vagy valami mást kell addig csinálni. A Youtube-on meg át lehet ugrani ;)

Lexikális tudásban is bőven előrébb jár, mint társai. Mindezt kiscsoportos ovodás korában. Köszönhetően a remek mesefilmeknek, és a választható internetes tartalmaknak, mindezt a TV képernyőn keresztül befogadva.

Te mint szülő, ha 7x24-ben a gyermekeddel foglalkoznál, akkor sem tudnád ennek a töredékét sem adni neki.

Mindemellett rendszeresen jár (saját lelkesedéséből) focizni, úszni, táncolni. És amikor vidékre megy a nagyszülőkhöz a kérdés sem merül fel benne, hogy TV-t nézzen az állatok etetése vagy a kerdben "dolgozás" helyett.

A hozzászólásommal senkit nem szeretnék meggyőzni semmiről, és kizárólag a saját véleményemet tükrözi, mindenféle megszállott és/vagy vallási töltet nélkül.

szerintem.

--
zrubi.hu

Minden kisgyermek más és más, (Az agyi bővíthető "alapkapacitások" is mások.) Más-más úton lehet a tudást is eljuttatni hozzájuk. (Vannak vizuálisan jobban tanuló "agyak" és vannak a klasszikus, verbalitást jobban kihasználni tudók.) Nem lehet minden óvodásra "egyenmódszert" ráhúzni. (Ezért olyan "sikeres" a mai magyar iskolarendszer is, amilyen. Mert az intézményesített oktatás "hatékonyság növelés" célja, abszolút ellentmondásban van a hatékony egyedi módszerek alkalmazásával. A gyemekek figyelmet igényelnek, minden kisgyermek máskor és másként várja el tőlünk. Ezért kell a család a neveléshez. És sokszor az atomizált v. egygenerációs kevés ahhoz, hogy normálisan nevelni tudjanak egy kisgyermeket. (Mellesleg az oktatási intézményekben a nevelés, hivatalosan tiltva van.)

Többek között ezért öngyilkolnak, vagy mások meg gyilkolnak tizenévesen. (A felnőtt világ "nevelésére", hozzáállására válaszül történik mindez, súlyos sértődésként, - és egyben súlyos felelőség is egy gyermeket nap-mint-nap magára hagyni. Még a TV előtt sem szabad, mert az értelmező magyarázatok a megjelenő "kérdőjelekre" "realtime" reagálva múködnek, vésődnek be igazán. Ha nem talál válaszokat azonnal, érdektelenül halad tovább, és a kielégitetlen kérdéstömeg következményeként, 10 évesen, már kihunynak az érdeklődés-értelem szikrái, Nagykorára max, telefontapicskáló, "zombi-rabszolgának" lesz majd jó, és időzítettlen bombának, amelynek már a neten keresztül is kihúzhatják a "biztosítószegét".
(Sajnálom, de sokszor azt érzem hogy, gyermekeinknél már csak a felnőttek "sajátéletre", önmegvalósításra koncentráló önzése a fontosabb. - Ennek minden normális emberi társadalomban fordítva kellene lennie...)

( Jason v | 2017. 05. 02., k – 14:29 )

Mas: nincs TV, igy nem is nezik nalam.

Nézd nálunk már évek óta nincs szükség TV-re.Volt csillivilli lapostv, ami összesen nem ment 4év alatt 24 órát.Aztán pár éve elajándékoztuk, mert csak a port fogta a nappaliban.
Nincs/nem volt rá igény. Ezért írtam, hogy az a probléma ami nincs az nem lehet.
Ha ez szerinted szélsőséges, akkor szerinted szélsőséges. Ugyanazon az analógián, mint az akinek problémája van velem, az az Ő problémája :)

TV nélkül is élet az élet, nem vitatom. De nem látom speciell semmi okát annak, hogy ne legyen. Szürni kell, szabályozni kell a használatát, és ennyi. Mint bármi másnak. Csokit se egyen, mert az is ártalmas, ne igyon semmit vizen kívül, mert az is ártalmas (cukrozott), sorolhatnám.

Ki lehet dolgokat zárni az életböl, de nem biztos, hogy mindig érdemes. Persze egyéni döntés, nem vitatom, ha nektek így jó, akkor jó.

Szerintem nevelési szempontból sokkal jobb, ha valaki ellen tud állni egy "kísértésnek", mint az, ha meg sincs kísértve. Ergo, van TV-m, de nem nézek hülyeségeket, mint az, hogy nincs is, és sosem tanulom meg, hogyan kell szabályozni a használatát, vagy éppen lemondani a nézéséröl.

Ès tudjuk, a mai világban is, aki nem uralkodik a vágyain, az nagyon hamar a csapdájába tud kerülni, ld. pl. hitelspirál, vallási fanatizmus, drogok, cigaretta, Alkohol, akármi, stb... stb...

--
robyboy

Rendben. De miért legyen, ha nincs rá szükség? Azért, ha megkérdezik, hogy van -e, azt mondhassuk, hogy igen? Csoki mióta ártalmas? :) Jó, gyerek fogyasztását szabályozni kell ezt aláírom. Inni nem iszik cukrozott üdítőket, "szúrós" vizet, kólát nem szereti, gyümölcsleveket issza, azokat szereti.
Nincs kizárva semmi az életünkből, mindenünk megvan amire szükségünk van, nekünk ez így jó. Ha bármilyen szükséglet merülne fel, természetesen megoldanánk azt is. Gyerek nem követelőzik semmiért. Persze ravasz, ha szeretne valamit, akkor előadja, hogy mit szeretne és miért szeretné. Először az anyjának , utána nekem. Le tud mondani dolgokról, tud alkalmazkodni, ellen tud állni a kísértésnek.
Nincs semmilyen hitelünk, hithű ateisták vagyunk, nem drogozunk, nem iszunk, mondjuk én elszívok naponta akár 5 szál light cigit is. De lehet mi csinálunk valamit rosszul :)

Nevelve nincs, csak törődünk, foglalkozunk vele. Magától olyan amilyen. Szerintem ez a lényeg. Ha nagyszülőknél van akkor is inkább kint van a kertben és segít a nagyapjának a kertészkedésben vagy akármi másban, nem lehet megtartani a házon belül. Pont mint amikor én gyerek voltam. Pedig akkoriban még nem volt csak 1 tv csatorna, nem volt mobiltelefon, vezetékes is csak ritkán, számítógépről nem is beszélve.
Nyilván látja milyenek a szülei, az is egy támpont neki. A többi rajta múlik, mi nem fogjuk befaragni semmilyen sablonba.

Szerintem magától is. Lát egy viselkedésmintát, az egy dolog. Az, hogy merre megy tovább az egy másik. Én nem leszek (persze egészséges keretek közt ) semminrk a gátja. Nem az enyém az élete, azt Ő éli. Ahogy akarja. Ha olyan útra téved, akkor is csak terelni tudom. Meggátolni tiltani amúgysem.

Èletböl vett példa, hogy egy családban mindkét gyerek takarékosságra lett nevelve, az anya pénzügyi szektorban dolgozott, stb.
Aztán a gyerekek kirepültek, jöttek-mentek a barátnök/élettársak, érdekes módon feleségek kevésbé. Az addigi megtakarításaik rekordidö alatt semmivé lettek, illetve mindketten úsztak az adósságban, és azóta is problémás a pénzügyi életük, mondhatjuk, hogy nem tudnak bánni a pénzzel.

Nem tisztem megítélni, hogy itt hol csúszott félre a dolog. Elég sokszor csak annyi, hogy a támogatott "kölök" összeálljon egy érdekemberrel, aki lenyúlja, kihasználja, stb... tanulni lehet ebböl az biztos, annál fájdalmasabb, amikor beállít a gyerköc, hogy apa, kellene félmillió, vagy akármennyi, mert viszi a bank a kocsit, házat, akármit, akár még börtönbe is kerülhetek sikkasztásért.

Semmi sem garantálja azt, hogy a gyerek, miután kirepül a családi fészekböl, józanul fog dönteni, élni, és nem várja el senkitöl, hogy kihúzzák a -jogosan megérdemelt- szarból, mert hülyeségeket csinált.

Milyen gyerek az, aki a szülötöl kér segítséget, mert elbaszta?
Milyen szülö az, aki kihúzza a gyerekét a szarból, mondván, hogy mégis csak a gyermeke, és egyébként is, milyen szülö az, aki nem segít?
Milyen szülö az, aki nem húzza ki a gyerekét a szarból, mondván, hogy magának köszönheti, és öt sem húzta ki soha senki?
Milyen szülö az is, aki a gyerekével fizetteti meg a hiteltartozásait? "Csak kölcsön kérem, majd megadom"...
Milyen szülö az, aki egyszerüen csak kihasználja a gyerekeit?
Milyen gyerek az, aki egyszerüen csak kihasználja a szüleit?

Mikor lett elbaszva az élet és hol?

Gondolom másoknak is ismerösek hasonló helyzetek.

Ès akkor visszatérve a nevelésre. Melyiket választanátok?

Gyerek kér félmilliót, hogy megmeneküljön bármitöl.

1. Adsz neki, aminek az az üzenete, hogy nyugodtan lehet bármit csinálni, mert úgyis kihúznak a szarból, vagy
2. Nem adsz neki, mondván, hogy magának köszönheti?

Mindkettö: NEVELÈS. Nem úszhatod meg. Ès mindkettö szar opció.

--
robyboy

Ezek jó kérdések, dilemmák.

Az első példában szerintem mégiscsak kulcskérdés az, hogy mi ment félre. Nyilván nem azért hogy hibáztathassuk a szülőket, hanem hogy mi magunk elkerülhessük a hasonló esetet.

Én azt gondolom, hogy ha megfelelően képzettek voltak pénzügyi téren a fiúk (ugye jól értettem, hogy fiúkról van szó), akkor a probléma az lehetett, hogy hagyták magukat eltéríteni a helyes útról a feleségük befolyása miatt. Jön a fülrágás, hogy kellene nagyobb/szebb lakás, nagyobb/szebb autó, komolyabb nyaralás. És erre a férfinak azt kell mondania, hogy: NEM. Na, ez a NEM a nehéz. Ennek a folyamatnak a férfiszféra szerint van egy olyan dinamikája, hogy a nő megpróbálja irányítani, eltéríteni a férfit (shit teszt), a férfinak pedig az lenne a feladata, hogy ezt ne hagyja (magyarul ne papucsosodjon el). Az ilyesmit a fiúk férfias viselkedésre való nevelésével lehet egyedül megelőzni.

A dilemmára pedig: Bajban van, adok-e vagy nem adok segítséget? Azt hiszem a baj mértékén múlik. Ha börtönbe kerülne, akkor inkább adnék. Ha csak elviszi a kocsiját a bank, akkor talán jobban jár ha tanul belőle, inkább nem adnék.

Szerintem szituációtól és potenciális következményektől függ, illetve attól, hogy hanyadszorra történik.

Van olyan, amikor szülőként akkor is segítek a gyereknek, ha tudom, hogy rossz az üzenete. Mert nem akarom, hogy megverjék, vagy megöljék, vagy ilyesmi.

Engem az nem zavarna, ha mondjuk a gyerek banknak használna, támaszkodna rám. Ha azt mondja, megszorultam, kéne fizetésig (vagy jövő ilyenkorig) x pénz, ami nekem egyébként ott van a számlán, akkor nem mondanék nemet.
De ha elkezd visszaélni a lehetőséggel, mondjuk nem adja vissza, vagy minden hónapban kér, vagy egyre többet kér, stb. akkor egyáltalán nem biztos, hogy adnék neki, akkor se, ha egyébként van elég a számlámon. Inkább leülnék vele, és azt mondanám, figyelj már, beszéljünk egy kicsit, mi történik, mi az oka, hol lesz ennek a vége, ha lesz egyáltalán?

( svo | 2017. 05. 04., cs – 13:27 )

Ha egy logopédust kérdezel (pl a páromat), akkor 10 éves kor alatt nem fogja ajánlani az nyelvtanítást. Előbb rögzülnie kell az anyanyelvnek. A nagyobbik fiam (9) emiatt most fog elkezdeni angolul tanulni.

Ès mi van akkor, ha két anyanyelv rögzül egyszerre?
Mert ahhoz, hogy az ember akcentus nélkül tudjon bármilyen nyelven megszólalni, ahhoz bizony pont, hogy rögzülnie kell neki, idöben.
Az emberi agy meg gyermekkorban sokkal többre képes, mint egy logopédus ;)

--
robyboy

Nem anyanyelvi környezetben ez nem megy. Ezt már korábban megtárgyaltuk itt, és elég egybehangzóan erre jutottunk.
Szóval ha idegen nyelvű oviba viszed a gyereked, ahol más magyar gyerekek vannak, akkor annak az lesz az eredménye, hogy sem magyarul, sem idegen nyelven nem fog megtanulni még külföldi tanárral sem, mert a gyerekek egymás közt magyarul fognak beszélni. Idegen nyelvet (akár csak a kiejtését) akkor fog tudni tanulni, ha olyan környezetbe kerül, ahol nem beszélnek magyarul. Pl. magyar szülők gyereke külföldön, vagy külföldi szülők gyereke Magyarországon.
De ha csak a kiejtés a fontos, akkor azt viszonylag jól meg lehet tanulni fiatal korban (mondjuk 10-18 év között) néhány hónapos külföldi táborban.

Na, látod, ez az, ami tévedés. Jó, gyerekek esetében lehet benne igazság, ők külföldön iskolába kényszerülnek, ahol szorosabb a nyelvi kontroll és kényszer, nem csak fogékonyabbak. De pl. felnőtteknél mítosz, hogy kimegy külföldre, és akkor anyanyelvi környezetben majd milyen jól megtanulja a nyelvet. Itt kint Angliában tapasztalom, hogy ez az esetek 99,99%-ában rohadtul nem igaz, a külföldiek továbbra is élnek, elvannak a kis kulturális burkukban (ha elég népes kisebbségnek a tagjai, lényegében a saját negyedeikben úgy élnek, mintha otthon lennének), az angolt legfeljebb munkához vagy ügyintézéshez használják, van, aki ahhoz sem, egyes emberek kint vannak 10-20 éve, és még mindig nem ragadt rájuk annyi, hogy egy épkézláb mondatot összerakjanak, néhány közülük pedig annyira semmit nem tudnak angolul, hogy a legegyszerűbb mondatokra sem tudnak reagálni semmit, csak néznek némán, ijedten, mint a birka, kínai nekik. Eleve köszönni sem tudnak, mert aztán egy egy-két szavas hi, hello, hi you/ya/there, you're right?, (good) mornin(g), stb. benyögést marha nehéz visszamondani (hiszen csak azt kéne nekik is elismételni, utánozni, amit nekik mondtak néhány másodperccel azelőttről), nyilván lehetetlen megtanulni, nyelvészdiploma meg felsőfokú nyelvvizsga kell hozzá. A nagyon virtuóz, akár 3-4 szó terjedelmű mutatványok, mint a how are you (doin(g))?, már különleges nyelvérzéket és zsenialitást kívánnak, ilyeneket el sem várhatunk, néhányan megpróbálkoznak vele védőfelszerelés nélkül, de rohammentőt kell kihívni hozzájuk.

Attól is függ, hogy aki kijön, milyen szintet, alapokat hoz, de még többet számít, hogy honnan jön, a hozzáállása milyen. Általában a nagyon keletről jött embereknek a legnehezebb, nekik a mentalitásuk is nagyon más, nem kompatibilisek az európai és/vagy angolszász kultúrával, a nyelvtudás hiánya vagy nyelvtanulásnak ellenállás ennek a mélyebb beilleszkedési problémának és élhetetlenségnek csak az egyik felszíni vetülete.

Jah.

Második szomszéd kínai család (két éve laknak a házban, nem tudom, hogy előtte hol, merre jártak), az égvilágon semmit sem tud.
Se köszönni, se annyit mondani, hogy szívesen, vagy akármi.
Ha hozzájuk adja be a futár valamelyik csomagunkat, kommunikáció gyanánt szélesen mosolyognak, néha hajlonganak, esetleg mutogatnak.

Bár azt meg kell hagyni, ha az autóból elhaladván integetek nekik, akkor perfektül vissza tudnak integetni.

Én azt veszem észre, itthon, Magyarországon, hogy egyre több olyan fiatal van, akik gyakorlatilag artikulálatlanul beszélik a magyart, mert úgy vagányabb (parasztosabb?) nem tudom. És itt nem a tájszólásra gondolok, ami becsülendő, hanem egyszerűen csak az alacsony IQ-ra, és az abban rejlő "lehetőségek" kiaknázására.

--
robyboy

Budapesten jártában-keltében belebotlik az ember ilyen IQ fighterekbe, közterületeken, közlekedési járműveken, éttermekben, szórakozóhelyeken egyaránt.
Egy értelmes körmondatot képtelenek ööözés meg kötőszavak használata nélkül megfogalmazni az egymás közti kommunikáció közben.
De ők állítólag a jövőnk zálogai...

A fentebbi kínai példával kapcsolatosan csak annyit tudok mondani, nem is akarnak/fognak megtanulni magyarul, mivel a kínaiak egy kis zárt közösség tagjai, összetartanak, összejárnak, nem nagyon vegyülnek a magyarokkal. El nem hinnéd de van saját kínai nyelvű újságjuk és kínai nyelvű iskolájuk is Budapesten. Sok esetben megértik a magyar nyelvet, de ezt nem mutatják a külvilág felé.

Az is egy érdekes dolog, hiába tanulsz meg perfekt japánul, egy japán nem fog veled japánul beszélgetni, csak angolul vagy más egyéb nyelveken, mert te "gaidzsin" vagy, azaz nem japán, kívülálló.

A hely annyira nem lényeges, hogy hol élnek. Összetartó közösség mindenhol a világon. Sokkal nyitottabbak, sokkal jobban megnyílnak, ha TE mint európai ember próbálsz velük kínaiul kommunikálni. Ami már csak azért is tud vicces helyzeteket teremteni, mert észak kínában teljesen más dialektust beszélnek mint délen, konkrétan egymást sem értik meg. Meg ugye mandarin/egyszerűsített kínai. Fiatalabb korosztálynak már az egyszerűsítettet tanítják, azzal elboldogulok én is. Többivel esélyem nincs.