Mennyi idosen jatszon a gyerek?

Játékok

Abba a taborba tartozom, aki a videojatekokat hasznosnak, epito jellegunek es szorakoztatonak tartja. Ti menyi idosen engednetek/engedtetek oda a kisgyereket?

  • 3548 megtekintés

( tigrincs | 2016. 05. 29., v – 23:38 )

Amikortol onmagatol erdeklodik iranta (hiszen ez is egy jatek)

Persze ne zombi henteles ele ultesd. Elso emlekeim nekem egy videoton altal gyartott "tenisz" jatekrol vannak.
Aztan vic20 rat race :D

A lenyeg az hogy ne csak videojatekozzon.

( Takaya | 2016. 05. 30., h – 00:26 )

A szomszed 11 eves gyereke tobbet jatszott GTAV-el mint en.
Ennyire azert ne engedd el magad :D

De pl RTS-ekkel, esetleg egyeb strategiai jatekokkal tenyleg lehet tanulni.

10-12 eves kortol mar kezdhet jatszani szerintem, valogatott jatekokkal.
Nekem ennyi idos koromban nagy kedvenc volt a "The incredible machine"
es a letezo osszes CNC game. Red Alert 2-t ma is elo-elo veszem.

De a legfontosabb, hogy egyutt jatszatok. Ne az legyen, hogy bedugod a gep ele, mert addig sincs utban.

--

"You can hide a semi truck in 300 lines of code"

iskolás koráig csak közös játékban gondolkodnék (akár irl, akár számítógépről van szó), szerintem is ez a kulcs. hogy utána mit és hogyan, az már soktényezős kérdés.

a játékok nagyon sokmindenre megtaníthatnak, ha megfelelően adagolják őket. a nevelt fiamnak például a finommotorikus kézmozgásán fejlesztett sokat a számítógép. de emellett nyelvet lehet vele hatékonyan tanulni, szem-kéz koordinációt, logikát, döntéshozatalt, pénzügyeket, gazdaságtant stb.

ha egy fél év Starcraftból rájön a gyerek, hogy nem érdemes csak egy dologra fókuszálni (a gazdaságodban, az életben stb.), hanem egy diverzifikáltabb rendszerrel jobban jár, az egy olyan tudás lesz a számára, amit ha nem jár bizonyos egyetemekre, sehol sem tanul meg.

( dikki | 2016. 05. 30., h – 07:21 )

autoversenyzös, fifa, ügyessegi szerintem "barmikortol" mehet (mas kerdes, hogy mikortol van ertelme, de miota lattam egy masfel eves gyereket önalloan bekapcsolni a tevet es egy tabletröl elinditani a kisvakondot, azt gondolom nincs also hatar. ök egyszerüen ebbe születnek es keszseg szinten hasznalnak barmit, a mi generacionkkal szemben).

lehetöleg csak hetvegen, ha kesz a lecke, es egyszerre sem sokat.

aztan 12 eves kortol kezdheti kostolgatni a LoL es a progamerek bennlakasos, napi 12 orat jatszos vilagat ;-D
(csak vicceltem.)

( golgota | 2016. 05. 30., h – 08:32 )

az en lanyom mar harom-negy evesen gyurte a Dora the explorert angolul. A meset imadta es nyivakolt, hogy o is akar jatszani. De ha belegondolok az pont ugyanaz volt, mint amikor en kotogettem az a5-os lapon ossze a kesztyut meg a szankota heti ovis feladatlapon :D. Csak neki szinesebb, szagosabb, zenesebb volt a "kotogetese" mint nekem. :D

Igaz, hogy mi mellette is nyomtuk a bananaexprest, lottikarottit, a sok sok puzzle-t, kinevetavegent, stb, stb. Neki a szamitogepes jatek csak egy masik platform volt.

amugy most mar nem jatszik szamitogepen (15 eves).

( lorinczi v | 2016. 05. 30., h – 08:59 )

Kezdeni a gyerkőc igényei szerint. Az izgalmas szerintem igazából az, hogy mennyi időt tölthet vele. Mikor lesz az, hogy kizárólagossá válik a labda, a homokozó, a bicaj, stb. rovására.
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

( Joejszaka v | 2016. 05. 30., h – 11:07 )

Én 4 évesen megengedtem a telefonon a puzzle-t, illetve a lego valamelyik gyerekeknek szóló játékát.
Szerencsére megunták.

Eléggé negatív a tapasztalatom. A gyerek imádott kirakózni, mármint a valóságban. Miután rájött, hogy ezt a telefonon is lehet, azóta nem érdekli a valódi kirakó.

A lányom (4 éves) simán kezeli az androidos telefont, megnyit, játszik, becsuk, youtube, stb. A lényeg a mértékletesség, meg megértetni vele, hogy igenis le kell rakni amikor mi mondjuk neki. Főleg most itt a nyár, inkább kicsábítom az udvarra/utcára mint bármi benti ücsörgés. Persze néha az is kell.
Szerintem jó, ha találkoznak ilyen kis korban már ezekkel az eszközökkel, de ez legyen csak "egy fajta" játék, azért még ott a többi is.
--
TH

Nalunk is eleg kicsik voltak a lanyok (most 6 es 9 evesek), mikor "raroppentek" a telefonos/tabletes jatekokra. Kb. 2 eve. Nem irtottuk tuzzel-vassal, de nem is nyomtuk folyton a kezukbe... inkabb csak "vegszukseg" eseten, de volt hogy egy-egy telefon "eltunt", es a pici az agy alatt (!) jatszott vele, hiszti erte es hasonlok.

Mara mar szerencsere lecsengett, wii-vel szoktak kb. havonta egyszer jatszani, illetve nagyjabol evente ketszer ra tudnak venni, es akkor benezunk a SimCity varosainkba, ugy, hogy ok mondjak meg hogy mi legyen, en meg megcsinalom. Transport Tycoonra problatam meg oket raallitani, es az is tetszett nekik, de a SimCityre jobban rakattantak... biztos a 20 ev korkulonbseg miatt (marmint a jatekok kozott).

( asch v | 2016. 05. 30., h – 11:34 )

Én abszolút elektronikuskütyü-ellenes vagyok. Egyrészt nagyon nagy az addikció-veszély, másrészt pedig minden, amit az ember csinál, az a saját formájára alakítja az ember agyát (Lásd pl.: Hogyan változtatja meg a Google az agyunkat? című könyv). Leginkább a koncentrálóképesség van veszélyben a számítógép által (ami minden gondolkodásnak az alapja). Az meg, hogy a gyerekek lemaradnak a többitől számítógép nélkül egyszerűen hülyeség. Talán majd felnőttkorban képtelen lesz megtanulni használni az egeret? Vagy nem tud rányomni a pónilóra? Ugyan már, ez nettó propoaganda a nép hülyítésének céljából.

Nálunk legalább 12 éves korig tilos minden, aminek képernyője van. Illetve 7 éves kortól kizárólag konzolos üzemmódban programozhat, de grafikus felületet nem kap. (Mert a programozást valóban gyerekkorban lehet legjobban megtanulni.)

És elárulod, hogy miért kezdene el programozni? Hozzávágod mondjuk a Stroustrup könyvet, jó lesz az kezdetnek címszóval?
Mert én 7 évesen kezdtem el programozni, de 6 évesen már volt otthon néha gépünk, amin voltak egyszerű játékok (olyan grafikával, amit egy PET 2001-ből ki lehetett imádkozni).
És mivel kezdtem? Egyszerű játékokat próbáltam lemásolni…

Szóval igen, így lehet digitális analfabétát csinálni a gyerekből. (Bár, ha szerencséje lesz, és mondjuk olyan tanára, mint a fiamnak, akkor már elsőben találkozik digitális táblával, és annak normális felhasználásával…)

Attól, hogy minden számítógép vezérléssel működik manapság. Tehát ha érdekli, hogy hogy működik a világ, akkor érdekelni fogja a számítógép is. Mesélek neki, hogy mi hogy működik, és akkor ha lesz rá affinitása, akkor elkezdi érdekelni. És akkor megtanítom neki, ami az érdeklődése céljához kell. Akár mikrokontrollert és szervót programozunk, akár valami egyszerű játékot BASIC-ben, ami jön.

A szekelyk által linkelt interjúban van szerintem egy lényegi gondolat: ha a gyerek által használt technika túl összetett, és a gyerek számára teljesen érthetetlen, akkor a kauzalitásra való igény veszhet el a gyerekből. És ez baj, mert azt az alap hozzáállást adja, hogy "ezt nem is érthetem, de nem is kell érteni". Például egy mai 3D grafikás játékról - a nem szakembereknek - fogalmuk sincsen, hogy hogy működik. Ezért közvetlen módon nem motivál a megismerésre. Nem fogja azt gondolni a gyerek, hogy de jó, egy ilyet csinálok én is, csak ezt meg azt másképp gondolom. Ellenben egy egyszerű szókitaláló programot, vagy mondjuk egy karakteres módú kígyót (nibbles.bas) még be lehet úgy állítani a gyereknek, hogy el tudja képzelni, hogy ahhoz neki köze lehet.

Ezért tartom fontosnak, hogy egyszerű számítógépes programokkal találkozzon először a gyerek. Ezért írtam, hogy kb 7 éves kortól "konzolos" módban elkezdhet számítógépezni. Túl sarkosan fogalmaztam, nem katasztrófa, ha grafikus programot is használ, a lényeg az, hogy annak a működése legyen még felfogható a számára. Úgy is fogalmazhatok, hogy csak olyan programot használjon, aminek a működését legalább el tudja képzelni.

Hasonlóan lehet a tárgyi világról is gondolkodni. Először az egyszerű eszközöket kell megismerni - lapát, vödör, pohár, stb. és csak utána lehet autót szerelni. Vagy érdemes először megtanulni járni és csak utána biciklizni.

Az az érdekes, hogy a "mikroszámítógép" korszakban felnőtt korosztálynak természetesen adódott ez a körülmény, hogy még nagyjából átláthatóak voltak azok a gépek. A teljes funkciókészletet kézbe lehetett venni könyv formában. Az első játékaink néhány ezer soros programok lehettek. Például én emlékszem, hogy ilyennel játszottam gyerekkoromban: https://www.youtube.com/watch?v=D4ELNb24Exk - manapság egy délután alatt meg tudnám írni. Ezen a játékon nagyon hamar meg lehetett találni olyan összefüggéseket, ami arra utalt, hogy vajon hogy működhet, és ez remek intellektuális táplálék volt (ugyanakkorák a rajzok, mint a betűk - jé felül lehet definiálni a betűk rajzolatát, és ezen az elven működnek a játékok, stb.). Mai eszemmel hozzátenném, hogy olyannal játsszon a gyerek, aminek nyílt a forráskódja, és a szülő mutassa meg neki, hogy nézd, itt meg itt meg ott bele lehet nyúlni, és akkor az meg az meg amaz lesz.

Nagyon fontos látni, hogy még a linkelt videóhoz hasonló programkák is függőséget tudtak okozni (én tisztán emlékszem, hogy folyton vágytam a számítógépezésre, és mikor végül megkaptam a lehetőséget, hogy akkor játsszak amikor csak akarok, túlzásba is vittem). Tehát ha megóvjuk (elzárjuk, sanyargatjuk, kinek vérmérséklete szerint) a komplexebb technikától a gyereket, akkor ezek az egyszerűbb kütyük is érdekesek maradnak számukra. Nem igaz az az alaptétel, hogy színes-szagosnak kell lenni valaminek ahhoz, hogy érdekes legyen a gyerekek számára. Látszólag igaz, mert a túlingerelt gyerekek ilyenek, de egy védett környezetben felnövő gyerek számára az egyszerű dolgok is érdekesek maradnak.

Egyébként a játékokon kívül is lehet motivációt találni a programozásra. Engem a matematikai problémák programozása is abszolút motivált: számrendszer átváltó, függvények ábrázolása, egyszerű fraktális grafikák. Ma már bárkinek elérhető lehet egy fából, fémépítőből, mikrovezérlőből, kis szervókból álló programozható robot. Ha egy gyereket ez sem hoz lázba, akkor lehet, hogy tényleg nem érdemes erőltetni a műszaki pályát :-). Ezért gondolom, hogy megfelelő terelgetés mellett nem lesz szükség játékokra, ahhoz, hogy érdeklődést generáljak/felfedezzek. Persze ez komoly szülői erőfeszítést igényel, az biztos. Ezenkívül azt is gondolom, hogy ha neadjisten nem érdekli a gyereket 7 évesen, az sem tragédia, nem kell mindenkinek programozónak lenni.

Remélem ez a kifejtés már jobb vitaalap, mint az első - kicsit túltolt hozzászólásom. Szerintem ez a megközelítés egyáltalán nem tesz digitális analfabétává, sőt pont hogy egy olyan alapot ad, amire lehet bármilyen technikai, vagy tudományos képzést alapozni.

ejha...
röviden: szerintem a saját gyerekkorodat akarod egy ~20-30 évvel későbbi korban újra-kreálni.
elhiszem, hogy csudi-dolog volt a 80-as években felnőni, de Duke Nukem 3D-n meg Doomon felnőtt gyerekekből is értelmes felnőttek lettek, valahogyan... Pedig a Doom már messze nem az a szint, amit egy könyvelő-anyu vagy autószerelő fater el tudna mesélni a kisgyereknek.
--
blogom

A Duke-hoz volt fasza kis pályaszerkesztő. Sok gyerekkori emlékem kapcsolódik hozzá, annak ellenére hogy egy bughalmaz volt. Nem állítom hogy ezzel kell kezdeni, én sem ezzel kezdtem.
Azonban találkoztam már néhány olyan pályaszerkesztővel/szkriptelési lehetőséggel, amely amellett hogy látványos, reális keretek között lehetőséget adhat a programozói logika elsajátítására. Szerintem csak tudatosan keresni kell ezeket.
Az első néhány lépést érdemes lehet valami egyszerűbb környezetben megtenni, hiszen én is Borland C-vel kezdtem(olyan tapasztalatom nincs amivel ezt meg tudnám cáfolni). De onnan a határ a csillagos ég.

Hároméves voltam, amikor apám hazahozott egy BRG MK25-ös kazettás magnót. Kb. 2 nap múlva vígan használtam, bár olyan 14-15 éves voltam, amikor megértettem a működését. Igaz, szintén 3 évesen lazán használtam a család lemezjátszóját, aminek a pontos működése valójában ma is rejtély számomra.
És? El kellett volna zárni a szüleimnek a lemezjátszót és a kazettás magnót, mert az túl modern, nem értem a működését? Használjak helyette viaszhengert?

Van egy rossz hírem: ma egy átlagos 3 éves gyerek simán felfogja egy tipikus mobilos szoftver kezelőfelületét (tapasztalat).
Ma egy táblagép az egyszerű eszköz, egy notebook a bicikli, és egy asztali PC az autó.
A gyerek nem hülye, érzékeli a környezetét, és teljesen normális az érintőképernyős rendszerek léte és használata. Mértél már le zöldséget Intersparban?
Én a ma 12 éves gyerektől 5 éves korában kaptam először a „nem tudom” válaszra, hogy nézd meg a neten! 7 éve egy ötéves gyerektől. OK, hogy informatikusként itthon dolgozok, de a gyerek nem nagyon járt be a szobámba, asszony meg kb. analfabéta hozzá. De ennyi megragadt a gyerekben, hogy ott a net, mindent meg lehet rajta találni.
Ezt akarod elzárni a gyerek elől?

Az, hogy milyen számítógépes játék milyen függőséget okoz, más kérdés. A feladat, hogy legyél érdekesebb, mint egy játék. Ennyi.

( drukka | 2016. 05. 30., h – 11:35 )

Nálunk is már 4 évesen játszottak a srácok. A legfontosabb, hogy a szabadban töltött idő sokkal (sokkal) több legyen, mint a kütyü...
Mi egyszerre max. 20 percet engedünk hétvégenként. A kisgyereknek kint az udvaron kell nézelődnie, nem a monitor előtt.

Mi panelben laktunk igy annyit nem tudtunk kint tolteni a szabadban, mint szerttunk volna, ha csak nem akartunk volna szilikozist kapni. :D

Masreszt pedig fontos, hogy a jatek kozossegi elmeny legyen neki. Latom, hogy csomo szulo odaadja inkabb a gyereknek a telefont, mert akkor "nyugta" van. En inkabb sokat jatszottam a gyerekkel igy rajott, hogy csaladban jatszani jobb, mint egyedul nyommodni a kepernyot. Az is izgalmas, de sokkal izgalmasabb apat megalazni egy kinevet a vegenben es jol leutni a babuit. Vagy a puzzle versenyben eldugni egy ket darabot apaebol es igy konnyeden megnyerni. :D

Nekem sosem kellett kereteket adnom, ennyire leszabalyoznom ot. Jo, mondjuk abban az idoben nem is voltak okostelefonok, meg nagyon sok jatek szamitogepre. Nekem igy konnyu volt mondhatnank. :D

Az első cikk még OK, de a másodikban a faszi valszeg húsz éve nem látott videójátékot. Főleg az a furcsa, hogy többször is hangoztatja a kizárólagos sikerélményt, megnyomok egy jó gombot és nyertem. Nagyon nem így van. Itt is rengeteg a sikertelenség, ma már erősek lehetnek a valódi szociális kapcsolatok, nagyon sok az IRL találkozás, ahol akár együtt „énekelnek” vagy inkább élnek. Persze van az ellentettjére is példa, de nem ennyire sötét a kép.
A múltkor végighalgattam pár előadást 'gamification az oktatásban' témában. Addig én is úgy álltam hozzá, hogy ez egy ordenáré baromság. Kiderült, hogy hogyan használják jól, mi az ami előreviszi a gyereket a fejlődésben, úgy is, hogy nincs köze számítógépekhez vagy játékokhoz. Ott is elhangzott, a mindenkori, szintezett jutalmazás hatékonyabb mint a rosszul teljesítés utáni megszégyenítés. Azaz, nem kap száz pontot, csak tízet, de kap, így későb többet is szerezhet, javíthat a dolgon, míg ugye egy egyessel le lett írva a tudása nullára, ez pedig nem motivál. Később is hasznos lehet az életben, ha a jobbra törekszik, és nem adja fel az első sikertelen próba után, mert úgyis mindegy.
Szóval ha a szülő normálisan, egyensúlyban kezeli a dolgot, a gyerek nem kerül hátrányba a virtuál játékokkal. Sok velem kb. egykorú szülőt ismerek, geekeket is. Látszik a különbség a teljesen tiltott és a mindent megengedők között. Egyik sem jó. A leggeekebb szülőpáros, (akik itthon az elsők voltak a twitteren végigközvetített szüléssel), nem korlátozzák totálisan a gyerekeiket semerre, de láthatóan a legjobb szülők évek óta, jól fejlődtek a gyerekek az évek során, szociális problémájuk nincs, sokat játszanak a kertben, mindenhol. Pedig kb. hamarabb volt a kezükben Ipad mint nekem, egy tényleg kütyüfüggőnek.

☆☼♫♪♫♪☼☆
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)

"Azaz, nem kap száz pontot, csak tízet, de kap, így későb többet is szerezhet, javíthat a dolgon, míg ugye egy egyessel le lett írva a tudása nullára, ez pedig nem motivál. Később is hasznos lehet az életben, ha a jobbra törekszik, és nem adja fel az első sikertelen próba után, mert úgyis mindegy."

+1 ez fontos

( kilvadi | 2016. 05. 30., h – 20:20 )

62..nyugdijaskent mar nem lehet elrontani es akkor mar a munkatol sem veszi el az idejet.. :DDD

( sj | 2016. 05. 30., h – 21:23 )

mi a lego - barbie - subway surfer kombot nyomjuk :-)

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

( carlcolt | 2016. 05. 31., k – 09:14 )

5 eves koromban kezdtem el jatszani, akkoriban par betut mar ismernem kellett hogy beirjam L shift O shift 2-4-2 vesszo 8 vesszo 1.

Meg is volt a varazsa, meg egy Commodore 64-hez engem konnyebb volt par napig nem odaengedni, mint egy Tabletet nem engedni unlockolni.

Lenyeg nem a kor a problema, mert belolem is ember lett, pedig mar jatszottam 5 evesen, es tobben GTA2-ztunk 9-10 evesen.

A kerdes inkabb az, hogy mennyit ulhessen ott. Az egy ora hetvegen keves, de a 12 ora oda is sok.

( zrubi v | 2016. 05. 31., k – 09:14 )

Nálunk már ~3 évesen játszott a gyerek, a kedvencek:
Telefonon:
Pororo,szín-szám-forma összekötösdi, Talking Tom

kinekt-es játékok Xbox-on:
Kinektimals, kinekt sports, kinekt adventures

Egyéb Xboxon:
- Pac-man, Cars, Fabble Heroes

Szerintem rengeteget lehet ezekből IS tanulni! A technika nem ördögtől való, csak a tartalmat kell megválogatni, mint minden media esetén...

Szerintem.

--
zrubi.hu

( deje | 2016. 05. 31., k – 12:53 )

Nálunk a gyerekek (5,7) néha Angry Birds, ill. egyszerűbb logikai/ügyességi játékokkal játszhatnak tableten, természetesen nem a szabadban mozgás rovására.

Illetve néhány hetente hétvégén leülünk hármasban Diablo II-zni egy-két órára...

( trey | 2016. 05. 31., k – 13:36 )

Talán 5 éves volt a gyerek amikor az ölembe ült Quake 3 Arena-t nézni. A kezébe adtam az egeret, billentyűt.

Sokat játszott. Közben a KOTOR-ból megtanult angolul. WOW-ozott éveket, Quake-ezett éveket. Elvégezte az általánost, a középiskolát. Játszott. Most 21 lesz. Egyetemre jár. Már nem nagyon játszik. Tanul.

Nem látom semmi nyomát, hogy bármiféle negatív következménye lett volna annak, hogy játszott. Hogy 5 évesen már játszott.

Nyilván minden eset egyedi.

--
trey @ gépház

( BlinTux v | 2016. 05. 31., k – 22:21 )

Szerintem teljesen mindegy, ez is egy szórakozás mint sok egyéb, csak mint mást sem, ezt sem szabad túlzásba vinni.
Bár lehet ez nem igaz. Mert tegyük fel, hogy a fél gyerekkorát focival tölti és felnőttként focista lesz, talán még jó is és ezzel jól is keres...
De ha a fél gyerekkorát gép előtt tölti, lehet e-sportoló lesz és talán még jó is! Van pár játék amivel ugyancsak jól lehet keresni! :)
Bár nem tudom Magyarországon mik az e-sportolók esélyei nemzetközileg... :S

az utolsó mondatodra reagálva: ugyanaz, mint szinte bárki másnak. ha tehetséges vagy és tudsz angolul, akkor simán bekerülhetsz olyan csapatokba/körökbe, ahol csak a tudásod és elszántságod szintje szab határt.
ha viszont arra vonatkozott volna, hogy csak magyarként/csak magyar közegben/csak magyar társakkal mi az esélyed, akkor azt kell mondjam, hogy ritka kivételektől eltekintve: semmi. itthon még nincs meg az a kultúrája ennek a közösségnek, mint ami mondjuk már Romániában, Ukrajnában látható. a nyugati példák meg még távolabb vannak.

Azért volt már rá példa, mobákban is van magyar él „e-sportoló”.
De amíg itthon az a hozzáállás mint feletted geleié, addig senki ne számítso magyar nyelvű nagyobb elismerésre. Rétegsportokra ugyanez vonatkozik, egykerekű triálban világbajnokunk, világcsúcstartónk van, kint tömegek ünneplik, itthon senki nem hall róla. E-sport pedig bonyolultabb, több fizikai felkészültséget igényel mint a sakk, az meg olimpiai sportág...

☆☼♫♪♫♪☼☆
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)

( answ | 2016. 06. 01., sze – 02:00 )

Lányom ahogy 2 éves lett, egyre gyakrabban kérte el a tabletet és a mobilt.

A Sago Mini játékokat szerette: Sago Mini Boats, Sago Mini Friends, ..
https://play.google.com/store/apps/details?id=com.sagosago.Boats.google…
https://play.google.com/store/apps/details?id=com.sagosago.Friends.goog…

Például ki kell bontani ajándékot, meg kell fürdetni az állatot, el kell mosogatni, le kell oltani a villanyt, betakarni stb..

Mostanában a Youtube-ot hívja be állandóan és nyomkodja a klippeket. Ha nem látja valamelyiket, akkor kéri hogy én tegyem be.
Youtube ki van téve TV-re (Chromecast) és előtte táncol a zenékre.

Én is nagyon korán kezdtem (~4 évesen), ahhoz képest hogy mikor születtem. Akkoriban ez nagyon ritka volt. DOS-on Digger, Alley Cat, stb..
A mai felületek (érintőkijelző, GUI, egyszerű kezelés) és hogy a számítástechnika tömegtermékké vált nagyban megkönnyítik a gyerekek dolgát. Ezért korábban kezdhetik el az ismerkedést az eszközökkel. Nem kell DOS-on parancsokat megtanulniuk, ARJ-ket tömörítgetniük, később memmakerrel szórakozni hogy játszhassanak.