wifi hatótávolság, beállítások és segédeszközök

Wireless

A wifi problematikája egyre jobban "nyomaszt". A lakásomban (nyócker társasház) a lakás egyik feléből alig jut el a másik felébe. A vidéki telkemen a szomszédban is szeretném látni a wifimet (<30m).
Ha jól értelmezem a routeren (OpenWrt) tudok állítani teljesítményt és csatornát. Épp csak vetettem egy pillantást a frekvenciákra (amit a csatorna számok jelölnek) - átlapolások, ráadásul a különféle üzemmódokban úgy éri el a sávszélesség növekedést, hogy több csatornát összefog (802.11 n). Az udvaromban jobban látszik az utca túloldaláról érkező jel mint az enyém - jó magas épület tetőtér beépítéssel.
Van a kezemben yagi antenna (2,4GHz -re), van sok méter koax kábel a routeren pedig három antenna. Lehet mivel variálni.
Viszont mérni, megvizsgálni, csak a működik-nem működik van.
Mivel tudnék ezen a helyzeten javítani?
Ti mit használtok a "nyáltól nedves ujjon" kívül?

  • 18234 megtekintés

( ncc1701 | 2016. 03. 13., v – 17:10 )

Részemről normális, jó minőségű access pointot. Mikrotik, unifi.

Ez nem érvelés. A routerekben alkalmazott IC -k, a rádiófrekvenciás részben nem lehet akkora differencia. A fizikát nem lehet megizélni, a teljesítmény, a moduláció, a sávszélesség azaz szinte minden ami RF szabványosított, nem igen lehet tőle eltérni.
Tehát a kérdés marad. Mitől jobb a mikrotik vagy a D-LINK?
"XMI" hozzászólásából kiderül, hogy vannak hardweres specialitások, ahol vélelmezhetjük, hogy a gyártó által készített firmware ezeket messzemenően figyelembe veszi, kihasználja és itt jön az hogy ki is írta firmware -t?
A routolási képességeket a Linux kernel maximálisan biztosítja, hatékonyan támogatja az összes létező protokollt és csomag szinten követi a láncolatokat. Mondjuk a mikrotik milyen pluszt tud ehhez hozzátenni?
Ne érts félre elfogadom, hogy a mikrotik vagy a D-Link a tapasztaltok alapján megbízhatóbbak és jobbak mint a TP-Link, OpenWrt kombó, de itt bejön az ár/érték arány. Ráadásul, az OpenWrt -re én is tudopk feltenni egyéb, saját szoftvert.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

+1

Ezt mondjuk én sem értem, hogy az egyik gyártó által előállított 100 mW-os jel mitől „jobb”, mint a másik által létrehozott. Nyilván lehet nagyobb hatótávolságot csinálni nagyobb teljesítménnyel, csak azt a szabványok nem engedik. Ha valamelyik gyártó mégis megteszi, akkor ő a kókány, mert nem tartja az előírásokat, persze a felhasználó örül.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A rádiótechnika pont az a kategória, ahol nem elég csak ugyan azt az céleszközt használni, sokat számít a körítés. A mikrotik pont nem jó példa, mert ott igazából kevésbé dominál a hw mint a szoftver.
Különbség azért adódik a gyártók között minőségben, mert a soho kategóriában a körítésen spórolnak. Ez lehet egy megspórolt kondenzátor, egy tápvonali szűrés vagy a board alapos megtervezési idejének lecsapása. Mind-mind olyan problémákat szül, ami abban fog csúcsosodni, hogy ugyan az a 100 mW jelentősen gyatrább lefedettséget produkál. Egy nem jól kimért, csak szimulált környezetben próbált board, egy tápegység (ami működik, csak nem képes 100%-ig biztosítani a delejt egyenletesen), egy lespórolt szűrő / fokozat / etc sokat, nagyon sokat ront a helyzeten.

// Happy debugging, suckers
#define true (rand() > 10)

Ebben is van igazság. Jól látható ez az AT/ATX tápokon, hogy ne menjünk messzire, eleinte mikor megjelentek a >400W tápok volt bennük egy szép nagy, nehéz fojtó. Persze a kapcsolóüzemű tápok fejlődésének fő iránya az egyre magasabb kapcsolási frekvencia, így a fojtók/szűrők egyre kisebbek, és kevesebb is kell belőlük.

OFF: Viszont (nem épp WiFi) de mostanában vettem és kipróbáltam két D osztályú hangfrekis, sztereó erősítőt, eBay - egy 2x15 és egy 2x50 wattosat. Mindkettő egy-egy jól dokumentált chipre épült. Megnéztem a doksijukat és mondhatni egy az egyben megcsinálták az adatlapban szereplő kapcsolást és NYÁK -ot. Elrendezés, alkatrészek értékei minden megegyezik. Eddig a TDA7294 -ben gondolkodtam (monó, 70W és 0,1% torzítás). Viszont analóg, gyenge hatásfokkal < 60% azaz böszme nagy táp kell neki, uborkás üveg méretű elkók az egyenirányítóban.

Továbbra is tartom, hogy mérni kellene. Nem tudom megmondani, hogy a router hardware vagy software a probléma forrása, vagy az üzemeltetési feltételek.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Szoftveres oldalról sok minden bukhat, de a SOC-ba épített firmware az ami kijön a gyárból, nem szoktak vele foglalkozni sehol hogy upgradeljék. Persze mérés, finomhangolás, stb. de a soho cuccok pont azért olcsók, mert nem toltak bele annyi munkaórát, alkatrészt stb. Mostanság fejlesztek kijelző meghajtó paneleket (MIPI) 1920x1080 felbontás felett. Itt egy rosszul vezetett vagy nem megfelelő hosszúságú vezető, egy lemaradt kondi vagy ellenállás tud olyan gondokat okozni hogy nah;) (és nem mindig a gyári specifikáció a legjobb és követendő példa). Látod a kijelzőt, megy, de érzésre nem az igazi, valami nem stimmel: aztán debugolsz és látod hogy az egyik vezetősáv rövidebb 3mm-el, így a kijelző minden x. framet eldobja (szemmel nem látod, csak azt hogy valami nem kerek). És itt csak 150MHz-ről beszélek, nem 2.4-5.8 GHz-ről. Ugyan ez igaz a wifi-nél is, egy rossz tervezés/kivitelezés, megspórolt valami ilyen problémákat szül hogy két fallal odébb nem megy a wifi, a szomszédé pedig 3 utcányira van és 100% a jelszint, csak azért mert a kisugárzott teljesítmény valahol elveszik, elnyeli egy másik vezető, tompítja, vagy éppen csak a saját vevőjét ordítja le az adó rész egy rossz illesztés miatt

// Happy debugging, suckers
#define true (rand() > 10)

Huh! Csak félve merem kérdezni, az most kicsiny hazánkban készül ilyesmi (MIPI)?
Az ilyen dolgok messzire vezetnek és oda jutunk, hogy az eszközeink zöme a tömeggyártás által "stabilan" előállítható cuccokból áll. A NYÁK már néhány MHz után sokszor tápvonalként vagy épp antennaként működik. Én anno REF (rádió elektronikai felderítés) foglalkoztam, csak kapkodom a fejem az ilyen jellegű applikációk, IC -k fejlődésén, ahol (nekem) a legmeglepőbb, hogy ez működik.
Nagy sláger most az IOT, hogy fognak ezek működni ilyen zavartság mellett? Még a legjárhatóbb a világító eszközök modulálása, mivel az nemigen tud túl messzire hatni.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Nem tudom mennyit tudsz róla: A MIPI egy viszonylag új szabvány, főleg beágyazott dolgokhoz találták ki (telefon/tablet), ebből a MIPI DSI (display serial interface) a kijelzőkhöz a CSI pedig a kamerákhoz. Teljesen hobbi project egyébként, mivel sajnos kis kijelzőkhöz (7" alatt) normális felbontás mellett már csak ilyeneket találni (a régi LVDS interface sokkal egyszerűbb, de az inkább 12" fölött dominál). Egyébként egy HDMI -> MIPI átalakító lesz ha egyszer végre a végére jutok;) (több szabadidő kéne hozzá).
Az IOT már csak csepp lesz a biliben, főleg hogy ott inkább a 433 MHz-es modulok vannak döntőben jelenleg (bár ez változik most mivel 1-2 éve bejöttek elérhető áron az egyszerűen kezelhető WIFI modulok is).

// Happy debugging, suckers
#define true (rand() > 10)

Amikor rájöttem hogy az RPI USB -n nem tud kezelni kielégítően kamerát akkor nézegettem a csatlakozóit - CSI felületet kínál. Az utóbbi időben számos 3-4" kijelzőt beszereztem - eBay. De az azokban használt vezérlő IC, hogy az MIPI lenne? - csak átfutottam a doksikat nem emlékszem ilyenre. Viszont 7" alatt a 1920x1080 felbontásnak van értelme?
Hát ezek a 433MHz -es modulok, leginkább ASK nem tudom meddig lehet velük eljutni - hány darabot lehet üzemeltetni látótávolságon belül úgy, hogy időben megkapd a szükséges infót. Akár csak a hőmérséklet méréseknél egy helyiségben is kellhet 3-4 érzékelő, már ha komolyan gondolod. Egyébként, mint rádiós a 433MHz inkább a hatótávolság miatt izgalmas (akár km -ek), de persze a bugyuta ASK nem túl biztató.
Mindkét verzióból (2,4GHz és 433MHz)van már fiókban arra vár, hogy végre hozzányúljak (a kis kijelzőkkel egyetemben, de mindig jön valami fontosabb).

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

3-4" környékén igazából bármi lehet, akár szimpla SPI is (adatlapban benne van). Van olyan terület ahol az 1920x1080 fölötti felbontások érdekesek tudnak lenni (pl a VR;)). Sajnos a legnagyobb baj a MIPI kijelzőkkel hogy portrait módot adnak alapból (vagyis 1080x1920 a felbontás).
A legtöbb IOT eszköznek nem szükséges folyamatos adatkapcsolat, pl egy hőmérsékletszenzor esetében az 1 perces bontás tökéletesen elegendő szerintem, ahogy egy vezérelhető villanykapcsolónak is eseti jele van csak. Nekem ilyen jellegű IOT-ra egyszerűbbnek és megbízhatóbbnak hat 433-at használni mint wifi-t. A wifi esetében szerintem már túl sok felesleges layer van ahhoz, hogy ezeket az eseti dolgokat megbízhatóan átküldd. Ha meg nagyon szükség van rá hogy közvetlen IP vezérelhető legyen, akkor csinálsz egy 433<->wifi gateway-t.

// Happy debugging, suckers
#define true (rand() > 10)

Azért mert a világ sokkal nagyobbik fele landscape módot használ ;) Egy PC-nél nem gond, a driver-ben elforgatod, viszont ha valamihez illeszteni akarod akkor jön a gubanc. Szükséged lesz egy framebuffer-re (igazából kettőre), egyiket írod, másikat olvasod és már van is egy olyan komponensed amihez kétszer akkor sávszél kell, mint ami alapból szükséges lenne, illetve nem lehet olyan egyszerűen illeszteni, komplexebb vezérlés kell hozzá és már szaporodnak is a nyákon a komponensek mint a gomba;)

// Happy debugging, suckers
#define true (rand() > 10)

Egyetértek azzal, hogy ez nem érvelés. A Mikrotik részemről például annyiban "jobb" egy TP-LINK + OpenWRT kombónál, hogy a RouterOS az OpenWRT-vel szemben képes hardveres gyorsítást használni. Így nagyobb hálózati sebességet lehet vele elérni. Továbbá menedzselhetőség terén is jobb, mint az OpenWRT (van dedikált API endpoint, amihez lehet saját alkalmazást fejleszteni; winboxon keresztüli kezelhetőség csillagos ötös; SSH-n keresztüli adminisztráció is könnyített parancsokkal dolgozik).

Annak ellenére, hogy én eléggé Mikrotik párti vagyok, mondom azt, hogy ilyen SoHo jellegű szórt WiFi-re a Mikrotik semmivel nem jobb, sőt rosszabb. Egy szektor antennára kötött R52-vel elláthatsz egy fél falut, de egy 951-es belső wifi-je a panellakás szomszéd szobájában már alig használható.

Másrészt: A teljesítmény nem minden! Az ész nélkül egekbe tolt teljesítmény a jeltorzulások, visszaverődések miatt néha többet árt, mint használ. Én ilyen "családi ház, kert végében is" esetre pl. simán kiraknék egy kültéri AP-t külön a kertre, ha komolyan szükség van rá. Egy nagyobb lakást/házat már ne akarjál egyetlen rádióval kifogástalanul beszórni!

----------------------------------^v--------------------------------------
"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Pontosan erre gondoltam.
A mikrohullámok optikai módon terjednek, azaz egyenes rálátás.
A teljesítmény növelésével a végfok torzítása (és más paramétere változik) - annyira egyébként nem terhelem, csak amit az US beállítás megenged (199mW Luci).
A falak sokszor rejtenek úgy vasalatokat, hogy nem is gondolnád, de a mikrohullámnak még a sima cserép is ellenfél (2,4GHz a mikrohullámú sütő környéke).
Viszont, az egyenes rálátás miatt nagyon sokat számít a magasság - de tornyot akkor sem fogok építeni. Marad a több AP, kábellel összehúzva.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

( xclusiv v | 2016. 03. 13., v – 17:20 )

2.4 GHz-en 3 független csatorna van: 1, 6, 11. Több helyen is nézd meg, hogy melyik mennyire van telenyomva, aztán ezekből válaszd ki azt amit használni akarsz. És tesztelj, változtass. N-esnél van még a HT20 és HT40 bállításokkal játszhatsz, de ha tele a sáv akkor csak nagyobb zajt csinálsz ha nagyob sávra mész rá, az eredmény nem feltétlenül lesz jobb.

Sajnos a 2.4 tele van, én néha 50 fölötti AP-t is látok társasházban, szóval ez ilyen. Persze "feltekerheted a hangerőt" és játszhatsz nagyobb nyereségű antennákkal, de ez szerencse kérdése nagyrészt. És más is ezt csinálja, szóval csak a zaj lesz nagyobb. Ezért én egy dualband wifi stick-et használok 5 GHz-es AP-ként.

A 3 antennád nem feltétlenül független egymástól, a sok méter koax pedig sokat csillapít. Szóval én a telken inkább vennék egy másik "router"-t, elhelyezném úgy hogy minél közelebb legyen a használati helyhez, vezetékes ethernet-en vinnék neki uplink-et és ott próbálkoznék irányított antennákkal. Nem feltétlenül yagi-val, az pont-pont kapcsolathoz jó inkább, de egy próbát azzal is lehet tenni.

A három antenna nem független - az szinte biztos. Meglennék lepve, ha a három független végfok és vevő lenne beépítve. Az sem teljesen világos hogy választja szét az adást a vételtől - három duplex csatornán nagyon izgalmasnak tűnik.
A kábelezést "végső" megoldásnak szánom. A légkábel villámvédelme eléggé zűrös lehet. Milyen UTP kábelt lehet elásni?

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Nem kis nehézségek árán feltelepítettem a nejem levedlett "okos" telefonjára a Fifi analyzert. Hát a lakás az egyértelmű - a routerem tövében messze kimagaslik de a lakás másik végében a térerő belevész a szomszédságba :( Nincs más mint oda is valami AP -t telepíteni.
Az első számú jelölt egy ASUS 500GL (ilyen van a fiókban), kábel van kihúzva (falban), most csak egy xbmc -re húzott rpi lóg rajta. Majd a beállításokat kell kitalálni.
A vidéki ház holnap.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

A három antenna nem független - az szinte biztos. Meglennék lepve, ha a három független végfok és vevő lenne beépítve.
Pedig de.
A 802.11n előtti korszakban a több antenna valóban csak "dísznek" volt (na jó ez kicsit túlzás), nem volt mögötte több transciever. Egy diversity elosztó volt bekötve a jelútba, amelyik antennán erősebb jelet látott azt használta. Ez a többutas terjedés miatti lokális kioltási helyeket szándékozott kivédeni.

N-es wifi óta viszont van MIMO, és a több (max 4) antennán ténylegesen eltérő jelet tud egyidejűleg adni és fogadni. Ugyanarra alapoz, mint a diversity, csak továbbmegy kifejezetten kihasználja a lokális kioltási helyeket arra hogy több egymástól független streamet lehessen sugározni és azok a vevőnél mégis szétválaszthatóak legyenek. Persze ehhez a klienseken is több antenna kell, + elég bonyolult kódolási háttere van.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Köszönöm ez értékes infó! - az ilyen dolgok miatt érdemes a fórumon feldobni "csip-csup" dolgokat.
"Nem mertem" kibontani a az árnyékoló lemezt.
Diverzifikáció? - meg sem mertem ezt itt említeni.Most hirtelen nem tudom hány cm a 2,4GHz hullámhossza, az antennák kb 10 cm -re vannak egymástól, igen ez már van akkor távolság, hogy lehessen jel diverzifikációról beszélni.
Itt merül fel az a kérdés, hogy vajon az OpenWrt figyelembe veszi ezt a tulajdonságot, tudja kezelni, vagy ezt a nagyfrekis részben "elbújtatott" intelligencia végzi?

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Az árnyékolólemez alatt nem biztos, hogy látni fogod a különbséget a kétféle megoldás között.
Néha igen (pl itt jól látszik, hogy külön kis IC van a két antennajel szétválasztására: https://wiki.openwrt.org/_detail/oldwiki/openwrtdocs/hardware/linksys/wrt54gl_v11_front_hires.jpg?id=toh%3Alinksys%3Awrt54g), de ma már annyira jellemzőek az egy IC-s teljesen integrált megoldások, hogy szemre nem lehet megkülönböztetni.
Viszont, ha N-es a wifi és többantennás, akkor majdnem biztos, hogy MIMO-t tud, és az adatlapján szerepel is valami ilyesmi, hogy pl 3x3:3 (3 adó antenna, 3 vevő antenna, és 3 streamet tud kezelni).
Nyilván érdemes az openwrt table of hardware-ben kutakodni, illetve a Wikidevi a másik hely, ahol az ilyen eszközök paraméterei össze vannak szedve.

Az openwrt akkor tud valamit kezdeni vele, ha létezik olyan normális opensource driver, ami támogatja ezt az üzemmódot.

Ma legnagyobb probléma az, hogy a gyártók nem igazán adnak ki dokumentációt a hardverhez. Drivert házon belül írnak Linuxhoz (mert a gyári firmware is Linux alapú - mármint a komplett doboz firmware-je), de nem adják ki a forrást. Ha mégis sikerül (pl GPL-re hivatkozva) valahogy kierőszakolni belőlük, akkor is többnyire valami használhatatlanul szétbarmolt kódot adnak ki. Házon belüli fejlesztésnél nem igazán szempont, hogy megfeleljenek bármiféle code quality vagy karbantarthatósági elvárásnak. Illetve a másik kedvelt megközelítés, hogy lehetőleg mindent firmware-ből (ez nem az egész doboz, csak a wifi adapter firmware-je) próbálnak megoldani, a kernel driver csak egy elég buta wrapper a firmware belső hívásai köré. Ez azért kellemetlen, mert ha a firmware szar (általában az), akkor driverből már esélytelen megjavítani.

A válasz a kérdésedre az, hogy "is". Vannak fullmac és softmac driverek (bár az utóbbi nagyon ritka). A fullmac esetben a wifi adapter belül végzi a teljes feldolgozást és csak a 802.11-es frame-eket adja át a drivernek (néha még azt se, van ahol 802.3 emulációt csinál a firmware vagyis lényegében vezetékes ethernetnek adja ki magát, ez kb a teljes csőd). A softmac driverek viszont alacsonyszinten kezelik a rádió paramétereit, vagyis a kernel driverben van minden ilyen logika.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Nem lettem sokkal okosabb :(
A Linux driverek zöme hack - ez van. Ezt a problémát nem tudom megoldani, hacsak nem csinált valaki a kereskedelemben kapható anyagokból (főképp modulok) open hardware és software routert - nem éri meg.
A wifi -n jelentkező káoszban nem hiszem, hogy egy drágább/jobb router megoldást jelentene, talán az 5GHz amíg mások is át nem térnek. Így amíg valami technológiai váltás nem lesz (pl. SSR) addig marad hogy a kiszolgálási terület zsugorodik és ez a váltás az eszközöket is érinti, amelyek mind erre a technológiára épültek fel.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Ezzel sajnos mások is így vannak.
A témában pont nemrég találtam ezt az előadást: https://www.youtube.com/watch?v=niu14NoLeQc
Az ath9k driver egykori fejlesztője vázolja a helyzetet, és természetesen a végén megkapja a kötelező kérdést, hogy végülis milyen hardvert javasol?
Régebbi N-es eszközök közül az ath9k által támogatott típusok jók (https://wireless.wiki.kernel.org/en/users/drivers/ath9k/products/aps), már ha még találsz ilyet. Egyébként a feature lista alapján láthatod, hogy pontosan miket tud: https://wireless.wiki.kernel.org/en/users/drivers/ath9k#features_and_modes_of_operation

Valamint lesz valamilyen Ralink/Mediatek adapter, aminél állítólag elég komolyan veszik az opensource támogatást.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Most akkor mi van?
Jelenleg 3db WR1043ND routerem van ver:1.8. Egyet újonnan kettőt kéz alól vettem - gond nélkül telepíthető az OpenWrt és gigabites a switch.
OpenWrt: http://wiki.openwrt.org/toh/tp-link/tl-wr1043nd
Ezek szerint, pont ath9k alapú (ha jól értelmezem) WiFi chip :AR9103 [bgn 3x3:2] integrálva. Kéz alól még mindig kapható.
Nem olyan rossz ez a router nem hiszem, hogy a mikrotik csere akkora változást hozna ami megérné (nekem).

OFF: Egyetlen igazi gondom vele, hogy kevés a RAM - de lehet a közeljövőben ezen javítok (az OpenWrt honlapján valaki már kicsontozta ezt és az egyik RAM típust megrendeltem, találtam vállalkozó szellemű barátot aki beülteti :)
A sorosát is kivezettem, legfeljebb a 115200 Baud kicsit sok - legalábbis nem mindegyik a MAX3232 -re épülő modul kezeli rendesen.
USB is OK, persze a tápját nem szabad terhelni semmi komolyabbal.
Szóval jó sok munkát fektettem bele, hogy a saját céljaimhoz igazítsam.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

( uid_20269 | 2016. 03. 13., v – 19:50 )

Szerintem az 5GHz sem lesz jobb távolság/jelerősségben, a falak megölik azt is..
Vegyél valami használt 3-4ezres router-t aztán állítsd be repeater-nek vagy AP-nek egy másik helyiségben
--
God bless you, Captain Hindsight..

Ha "nincs kedvem/lehetőségem kábelt húzni", de normális hálózatot akarok, akkor sem repeater, hanem egy külön gerinc WiFi-vel (lehetőleg 5GHz-en) kiváltom a kábelt és ugyanúgy bridge-eket akasztok rá - manapság már nem megfizethetetlen.

----------------------------------^v--------------------------------------
"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Most megfogtál!
A lakásban egy másik wifi routert szeretnék használni - a régi ASUS 500G OpenWrt -vel a fedélzeten. Minek is kellene beállítanom?
Most akkor ha két AP lesz, akkor másik sid és jelszó vagy azonos de más csatorna?
A repeater üzemnek nem tudom van-e értelme ha van kábel?

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

( SPYFF v | 2016. 03. 14., h – 20:10 )

Említetted az RPi-t. Azt esetleg be lehet fogni megfelelő Wi-Fi stick mellett AP-nak és nézni mit bír. De ezt csak ötlet szinten tudom javasolni, ha van akár kölcsönben stick egy próbát megér (create_ap scripttel 2 perc alatt fellőhető). Amit tapasztalok, hogy nagyon sokat számít az eszközök pozíciója. A szomszédomék padlásán van egy olcsó noname ZTE Wi-Fi-s modem, ennek jele keresztül megy az ő cserép tetőjükön, utána 30m levegő, aztán 40-es fal+pléh tető. Ez az elég silány elrendezés azt eredményezi, hogy kb. 2-3 centis mozdításokra olyan jelerősségbeli eltérés van, hogy egyik esetben fel sem tud csatlakozni, máskor meg 14 Mbit/s sávszélességgel tudok netezni. Pár éve koliban méregettük olcsó routerek, beágyazott rendszerekhez kapható kis Wi-Fi modulok és softAP-k jelerősségét, az eredmény elég változó volt, a laptopom integrált Wi-Fi kártyája adta a legerősebb jelet akkor, második legerősebbet meg egy Arduinohoz használt porszemnyi IC.
Most egy Netgear R7000-t nyúzok, nem egy olcsó eszköz de már nem placebo szintűen érezhető a beamformingja, egész messziről (2 fal + 50 méteres folyosó) is nagyon jó jelet ad.

( tovis v | 2016. 03. 15., k – 14:49 )

Körülnéztem a vidéki házam és a szomszédomban az Android WiFi Analyzerrel.
Az eredmény, hogy van egy(!) nagyon "hatékony" wifi, az 5-ös csatornán, a közelünkben ami az én WR1043ND -met már a telkemen is itt-ott jobban látszik, vagy összemérhető az én jelemmel. (Szerintem ez az utcánk túloldalán lévő ház felső szintjéről jön - jó magasról. Így hacsak nem építek adótornyot teljesítmény végfokkal ezt nem tudom überelni)
A tetőmön 50 vagy annál régebbi cserép van - ez sem túl barátságos a 2,4 GHz -el. Szerencsére a házamba és annak közvetlen közelébe (5m) még nem tud nagyon bezavarni.
Ami a szomszédomat illeti a legjobb megoldásnak még a kábelre kötött repeatert látom. Jó lenne az optikai megoldás a légvezeték helyett. Az eBay -en látik egy ismeretlen gyártótól származó darabot:
HTB-1100 ck. 3 eFt/db, már csak azt nem tudom milyen kábel kell ehhez.
Tudja valaki milyen kábel kell ehhez (esetleg hol kaphatok ilyet olcsón)?

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Az 5-ös csatorna nem javasolt, viszont ha Te 11-re teszed a saját cuccodat akkor jó eséllyel nem lesz ütközés.

Esetleg szólj a szomszédnak hogy tekerje lejjebb a hangerőt, mert egyrészt semmi értelme (valszeg csak arra ment rá, hogy mindenhol legyen "5 csík" jelerősség), másrészt téged zavar ezzel (már ha tényleg zavar), harmadrészt meg járhat arra nmhh-s mérőkocsi is (ha túlmegy a legális szinten).

Kábel ügyben ez "rendes" fiber kábelnek tűnik SC csatlakozóval, fogyalmam sincs hogy ilyet olcsón hol lehet kapni.

Köszönöm a tippet. A router automatikusan a 11 csatornára áll :)
A szomszédnak szólni? - hát ezt inkább nem, hosszú.
Az optikáról kezdek lemondani - az sem szereti a külteret - akkor meg a sima "elásott" UTP kábel, valamilyen műa csőben értelmesebb megoldás bár munkásabb (és így a villámvédelem is elfogadható). Van egy PPOE eszköz is a kezem ügyében.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

PPPoE, vagy POE? (Gondolom, az utóbbi). UTP/FTP kábellel azért óvatosan bánnék - földben is, levegőben meg pláne - ha az épülettől távolabbra viszed. Ha minden kötél szakad, Ubi-nak van direkt kültéri, dupla árnyékolású FTP kábele, hozzá való spec. földelősarus csatlakozókkal - érdemes használni. Ha villám nem is vág be, de ha már potenciálkülönbség van a két távoli pont között, gondot okozhat.
De kérdés, hogy el kell-e vinned a háztól az AP-t, vagy elég, ha csak kiszórod a jelet a ház oldaláról? Az, hogy a szomszéd jele erősebb, hiába van messzebb, szintén nem számít, ha a tied attól függetlenül elég erős.

----------------------------------^v--------------------------------------
"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

( szg0000 | 2016. 11. 09., sze – 08:49 )

Újabban divatba jöttek a beépített antennás wifi eszközök. Gondolom azért, mert olcsóbb. Ez kábé rendben is van, mert a használók döntő többségének nincs szüksége nagyobb hatótávolságokra.
Én azonban olyan routert keresek, ahol a külső antenna csatlakoztatási lehetősége fennáll. Nem kell csatlakozó a hátlapra, elég a burkolat alatt a panelon egy csatlakozó, amihez egy pigtail kábelt tudok csatlakoztatni. Például ilyet:
http://www.dhresource.com/0x0s/f2-albu-g3-M01-97-21-rBVaHVaT3wiAQzuxAAB5SYAwYRM338.jpg/n-type-male-switch-ufl-ipx-rf-cable-assembly.jpg

Az N csatlakozó oldalra pedig tudok csatlakoztatni bármilyen külső, komolyabb wifi antennát. Párhuzamosan akarom használni a routert külső és belső antennával.
____________________________________
Ha vita van, számoljanak órajelciklusokat. Egyesével.

Ha ez még aktuális, akkor nézz körül az OpenWrt honlapján, ott van néhány boncolt kép. Én inkább javasolnám a külső antenna csatlakozót!
A külső-belső antenna használat nem biztos hogy jó eredményhez vezet. Nem mindegy milyen távol vannak egymástól az antennák - látja e a másik antenna adását a belső. A kivezetett antenna esetében nem mindegy a kábel, bizonyos távolság után drágább lehet a lé mint a hús (rossz, nagy veszteségű kábel vagy hibás, rossz illesztés esetén meg végképp nem tudni mi lesz). Én is kísérleteztem ilyesmivel, nem érzékeltem javulást (mondjuk romlást sem) a megoldásom végül az lett, hogy a 230V -os hálózatra tettem fel egy eszköz párt, és ahhoz csatlakoztattam egy második routert mint AP.
(Sok pénzt és időt megspórolhattam volna magamnak ha ez előbb eszembe jut)

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.