uj evi fogadalmak

Most nem arra gondolok, hogy tuti leadom a karacsonykor felszedett +10 kg-t, megtanulok kecsket fejni vagy heggeszteni, hanem pl. a cybercity 2016-os listajara:

http://www.cyberciti.biz/linux-news/linux-and-unix-sysadmins-new-years-…

( tompos v | 2016. 01. 05., k – 12:39 )

Miert jo az, h mindig lecserelik a jol bevalt toolokat?

Konkretan az ifconfig-rol es a netstat-rol van szo. Rohadtul nem zavarna, ha 2026-ban is meg azzal kellene basztatnom a network-ot.
Igazabol az ip meg az ss sem zavarna, ha lennenek olyan jol kezelhetoek, mint az elodeik:)

A Pascalt nem vennem parhuzamba veluk, total mas teszta.
Ennyi erovel lecserelhetnek a cd-t c-re.

Elore kurvak, gengszterek!

Igen es akkor vissza is tert a tema az eredetihez. Miert jo, h az ifconfig helyett ip-t kezdtek irni es nem az ifconfig/route-ot tettek jobba.

Persze biztos megvannak a maga jogos(?) okai, szoval a rinyam inkabb arrol szol pl., hogy mi a francert nem tudnak az ip-nek meg az ss-nek olyan szep es human readable kimenetet adni, mint az ahogy van az ifconfig/route-nak.
Konkretan az 'ip ro' kimenetet pl. olyan, mintha a kutya szajabol huztak volna ki, az ss kimenetet meg egy identitaszavaros ovodas rajzolta feltehetoleg.

ss -nlpt kimenete igy nez ki olyan betumerettel, h a munkatarsak mar obegatnak, h nem latjak wtf irok:

LISTEN 0 100 *:19493 *:*
users:(("skype",pid=4397,fd=86))

Azaz a "users" resszel kezdodoen mar egy masodik sorban virit az adat.

Erdekes, ha greppelek:

LISTEN 0 100 *:19493 *:* users:(("skype",pid=4397,fd=86))

netstat:
tcp 0 0 0.0.0.0:19493 0.0.0.0:* LISTEN 4397/skype

De szamomra dupla(!) zarojelezes letjogosultsaga is kerdeses.

igen, a "tabok" valóban szélesek, valószínű azért nem zavart különösebben, mert szinte mindig less-el nézem, vagy grepelek benne, és ezekben valami furcsa oknál fogva kisebbek a gapek.

A dupla zárójelet meg simán ignorálja a szemem, fel se tűnt, hogy tényleg mi a fasz.

Ezzel együtt alapvetően egyetértek, elég kevésbé polished az újvonalas toolok outputja (systemd bizonyos részei is eléggé ilyenek)

Azért még nem a legtöbb, a szórakoztató elektronika meg a számítástechnika nem minden, és nem is a legnagyobb fogyasztók. Amiben motor van, az meg váltóáramú :) Egyébként a konnektor szabványok is változtak az évek alatt, ha nem is olyan drasztikusan, meg azok legalább bizonyos szinten kompatibilisek maradtak.

Elég nehéz lenne szvsz egy olyan invertert készíteni, ami kis és nagy terhelések mellett is jó hatásfokkal működik, nem kerül csillagászati pénzbe, stb. Nem beszélve arról, hogy jelenleg szinte ahány készülék, annyi feszültséget használ, ha ki is lehetne lobbizni valahogy, hogy egységes legyen, tuti megjelennének a spec igényeket kiszolgáló belső inverterek egyes készülékekben pl. és akkor ott vagyunk ahonnan elindultunk... Plusz egy elképzelt átálláshoz párhuzamosan kellene még sokáig működtetni a régi meg az új hálózatot, ismerve ezeknek a kiépítési és fenntartási/karbantartási költségeit, ez az ötlet szerintem megmarad elmélet szinten még nagyon sokáig :) Csak gondolj bele, amellett, hogy új kábelezést kellene kiépíteni a nagyobb áramok miatt vastagabb ergo drágább kábelekkel és kötésekkel meg csatlakozókkal, új mérőberendezéseket is kell konstruálni, hitelesíteni majd telepíteni, ami szintén elég drága ötletnek tűnik. Bár belegondolva ez utóbbi akár kerülhet az inverter elé, akkor kiesik mint tétel.