Windows 10: Végre itt az idő, hogy Ubuntura váltsunk? (sajtóközlemény)

Ubuntu

Állami és magánvállalatok világszerte a Microsoft Windows operációs rendszerét használják már évek óta, de jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ez a döntés azért született, mert valóban ez a legjobb választás, vagy csak a megszokás játszott nagyobb szerepet a kelleténél?

A legújabb biztonsági és teljesítménybeli problémák előretörésének köszönhetően egyre több vállalat vetette fel és vizsgálta meg valami alternatív operációs rendszer használatát, annak minden előnyével együtt. Az már csak hab a tortán, hogy a különböző jogdíjak, karbantartási és képzési költségek több, mint 70%-kal csökkenhetnek.

Tíz évvel ezelőtt a cégek az ilyen alternatívákról csak álmodhattak. Zárt rendszerekre voltak kényszerülve, annak minden pénzügyi terhével és hiányzó funkciójával együtt. Ez a helyzet kissé emlékeztet Henry Ford színválasztására a T modellel kapcsolatban, ahol bármilyen színű lehetett a gépjármű, amíg az fekete volt.

Egyre több műszaki igazgató teszi fel magának a következő kérdéseket: Tényleg szükség van továbbra is erre a zárt helyzetre? Lehetséges-e az átállás egy ilyen alternatív operációs rendszerre, anélkül, hogy ez a termelékenység rovására menne, de megmaradjon minden előnye, többek között a költségcsökkenés is? Az új rendszer teljesítménye kielégítő lesz-e a vállalat számára? A jogdíj költségekből megmaradó pénz nem megy majd el technikai segítségnyújtásra, vagy különböző képzésekre? A válasz: Az Ubuntu minden ilyen kritériumnak megfelel.

Most, hogy megjelent a Windows 10, az ügyfelek között ismét aktuális ez a téma. A „kényelmes” következő lépés az lenne, hogy egyszerűen csak frissítenek. Azonban az új erőforrás igények, a nagyobb jogdíjak még a legbuzgóbb Windows követőt is elgondolkodásra sarkallják. A legnagyobb hírportálok világszerte a Windows 10-zel foglalkoznak, kielemzik annak minden apró részletét, és a leggyakoribb konklúzió az, hogy akit érdekel a magánélet biztonsága, az adatvédelem, annak valószínűleg ez a legjobb pillanat a váltásra.

Az Ubuntu népszerűsége továbbra is töretlenül növekszik, nem csak az otthoni felhasználók, hanem a Fortune 500-as vállalatok körében is. Sőt, több kormány és nevesebb oktatási szervezet világ szerte felismerte, hogy dollár milliókat spórolhatnak, amelyeket sokkal fontosabb szociális programokba fektethetnek.

A Microsoft által felkínált ingyenes Windows 10 csak korlátozott ideig elérhető.  Ez sok felhasználó számára nagyszerű, de csak azoknak, akik a Windows 7-es, 8-as, 8.1-es ,vagy a Windows Phone 8.1-es kiadását használják. Mindenki más számára az otthoni vagy a professzionális változat 199 dollárba, azaz körülbelül 55 000 Ft-ba kerül.

Ez az összeg sok embernek teljesen megfizethető, ha abba a kategóriába tartozik, akit egy ekkora összeg kiadása nem visel meg, viszont akkor is érdemes elgondolkodni azon, hogy nem lenne jobb helye máshol ennek a pénznek?

Ha Önt is ezek a kérdések foglalkoztatják, érdemes körbenézni az alternatívák között. Látogasson el a hivatalos Ubuntu honlapra (http://ubuntu.com), vagy a magyar közösség által üzemeltetett weblapra (http://ubuntu.hu).

( enpassant v | 2015. 08. 29., szo – 08:02 )

A legnagyobb gondnak vállalati felhasználásnál az automatikus frissítés tűnik. Szerintem ez okozhat leginkább átállást.
A nagyobb jogdíjak meg elvileg nem igaz, mert innentől örök életre lehet elvileg Windows 10-et használni. Tehát elvileg még max. egyszer kell megvenni és utána többet nem.
Azért én is hajlok azon elméletek felé, hogy egy idő után havidíjas lesz, vagy bizonyos plusz szolgáltatásokért fizetni kell, amik most ingyenesek. Nem hiszem, hogy az OS-ből innentől nem akarna jelentős pénzt kivenni a MicroSoft.

( uid_4672 | 2015. 08. 29., szo – 08:15 )

gond csak annyi, hogy 1. még mindig nem lehet a word dokumentumokat megnyitni egyébbel, 2. még mindig nincs photoshop, 3. az ubuntu még mindig bugos

Kerdezz meg egy tetszoleges grafikust, designert, stb.-t, aki napi szinten hasznalja a PS-t, hogy mi a velemenye a Gimp-rol. Nagyjabol ennyi:

:)

Foleg a mostani CC arazasaaval.

A Photoshop kvazi ipari szabvany. Ugyanugy, mint az Excel. Ez van. Masreszt azt az egy tenyt mindenki eleg jol ignoralja, hogy egy-egy ilyen szoftvernel nem csak az a kerdes, hogy onmagaban mit tud a szoftver, hanem mennyire illeszkedik bele a meglevo pipelineba (ld. Excel es mindenfele kulso adatkapcsolodasi lehetosegek), illetve, hogy az userek nagyja nem technikai ember.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Múltkoriban kellett PS, mert abban voltak a grafikák és inkább nem bíztam a grafikusra készülő programban való felhasználáshoz való exportot, mert korábban rossz tapasztalatom volt vele/velük. (Nem érti ha dpi-t mondok, neki az kell milyen felbontású képernyőkre lesz. Ha más méretet kérek felnagyítja utólag, ahelyett, hogy exportálná. Szánalmasak voltak. Nem tudja, hogy érdemes több darabú elemeket készíteni az objektumokról, ami aztán programban rugalmasan használható, szóval mindenképp kell saját munka is bele)

Néztem a mobil appjaikat, de egyik sem képes vállalható szelektív exportra, csak online png-re konvertálásra. Az egyik appot meg is vettem, bár ahogy nézem számomra kb haszontalan lesz. Aztán megtaláltam az https://assets.adobe.com/ oldalukat és kiderült, hogy egészen jó online felület van arra, hogy a jól felépített psd-ből szelektíven kiválasztható exportokat csináljak az objektumokról png-be. Igazából még jobban kézre állt, mint az asztali PS (trialban kipróbáltam). Aztán gimp-pel dolgoztam fel a png-ket. (Néhány esetben az átlátszóság nem kompatibilis, ott muszáj volt még egy free programot közbeiktatni.)

Persze, ahol van rendes grafikus és ezzel dolgozik, az természetes, hogy azt használja és nem helyette valamit. Csak sokan paint helyett is azt használják :)

Meglepődnél, ha tudnád miféle figurák vannak a dekorstúdiók, meg a kis nyomdák szerkesztői között. Van előttük PS, (meg CorelDraw) de minek... A megélhetési painthuszár a megfelelő szó, de legalább büszke magára, mert drága szoftvert használ.
A grafikusnak kell, meg a webdizájnernek, persze, de ő megveszi alá a windowst vagy az almát aszt' jónapot.
Elég erős csúsztatás, hogy a desktoplinuxnak a PS extra funkciói meg az excel spéci függvényei miatt nincs létjogosultsága.

Hát valahol a Photoshop, valahol az Excel, valahol a játékok, valahol a CAD, valahol valami más LOB app...

Könnyű kiemelni egyet, de az igazság az, hogy a legtöbb helyen (igen, ebbe a consumert is beleértve) igenis van valami, amit nehéz/drága linuxos alternatívával pótolni.

Persze nem mindenhol, hiba lenne általánosítani, de elég sok helyen.

Hány cégnek ismered az IT rendszerét? Már ha a lob alkalmazások számodra speciális kategóriát képviselnek.

"A legtöbb dologra jó az LO"

Már összeadni, meg szorozni? Arra mindenképpen jó. De, hogy pl a komplex könyvelő-bérszámfejtő programod nem fog vele reportot gyártani az nagyon valószinű, csak, hogy a legegyszerűbb példát mondjam.

De, ha levélben kapsz egy xlsx-et amiben a primitivnél csak egy picit is bonyolultabb dolgok vannak már jó eséllyel meg vagy lőve. És nem az a kérdés, hogy 1 nap hányszor kapsz ilyet amit szarul jelenit meg a LO, hanem egy épeszű cég meg se kockáztatja, hogy olyan programmal nyisson meg fileokat ami csak papiron kompatibilis, ráadásul az elcseszett kompatibilitását (nyilván marketing okokból) szépen el is fedi. Azaz nem az történik, hogy feljön egy hibaablak, hogy bocs nem tudom rendesen megnyitni ezt az xlsx-et, mert nem támogatom a benne leirt objektumokat, hanem egyetlen szó nélkül megnyitja a file-t és mondjuk egy komplett kimutatásdiagramm hiányzik róla. Na ez az amit a legtöbb cég nem engedhet meg magának.

És hol vagyunk még attól, hogy mondjuk terabyte-os hiperkockákból jönnek a friss adatok és egy mezei user a pici desktopján realtime szűri, lekérdezi az adatokat és pár kattintásból rak a főnöke elég szines szagos kimutatásokat. (BI frontend)

Vagy, hogy mi történik amikor picit nagyobb fileokkal próbálsz LO-ban dolgozni. (katasztrófa a teljesitménye, ugyanazon a gépen az ms office meg röhögve kezel 10x akkora fileokat is, amitől a LO már rég megdöglik)

És hol vagyunk még attól, hogy mondjuk terabyte-os hiperkockákból jönnek a friss adatok és egy mezei user a pici desktopján realtime szűri, lekérdezi az adatokat és pár kattintásból rak a főnöke elég szines szagos kimutatásokat. (BI frontend)

becslesed szerint a Magyarorszagon mukodo cegek hany %-a hasznal ilyet?

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

Párszáz cég sokezer gépe? Ahány pénzügyi szektorban dolgozó céggel találkoztam ott mindenhol használták.

De a többi példám pl. az office-al együttműködő könyvelési-bérszámfejtő rendszer az összes általam kezelt céget érinti, pedig más-más szoftvert használnak, igy valószinűleg az már igen komoly százalékot érinti az összes magyarországi cégből.

Szerintem nagyon ferdén nézitek a világot. Ha valóban olyan nagy arányban lenne pénzügyi és könyvelő cég, mint amik itt a példákban szerepel, akkor a munkahelyeken számítógépeket használó alkalmazottak ~70-80%-a csak ebből a szektorból kerülne ki. De szerintem ez nincs így, jó ha 40%-ot elér ezek aránya. Véleményem szerint a bankok már nagyon régóta szívatják magukat a saját DOS-os és csak wines programokkal, ez legyen az ő bajuk. De még van számtalan cég a piacon, akiknek bizony megéri váltani!

Szerintem itt egyszerűbb a dolog. A windows megszokott, kényelmes, otthon is az van, a szomszédnak is az van, az iskolában azt tanulták, meg a word-öt, excel-t, stb.
Akkor most kérdeznék valamit. Miért kell egy átlag felhasználónak nem windowst használnia? A gépe árában már általában benne van a rendszer is. Akármekkora költségei is vannak amúgy - pl. cég esetén - az adóból úgyis leírható, legalább annyit sem kell elcsalni. A vállalatok egy jó része ráadásul még mindig torrentboltból szerzi be a szoftvereket (név szerint tudnék példákat). Otthonra meg vagy a géppel jött (nem látják, ergo, hogy benne volt az árban, mert úgyis 'akciósankilencvenkilencér' vették a helyi plaza-ban) vagy a szomszéd Pistike tette fel, aki egy pendrive-on megoldotta és nem érdekelte a tulajt, hogy melyik okosított verzió megy fel, csak műköggyön a zinternet meg a jutyúb.

Szóval lehet itt arról vitázni, hogy mi mennyire kompatibilis és egyik ill. másik platformon milyen a szoftver-ellátottság, de nézzünk szembe a tényekkel. Ma, 2015-ben a felhasználókat egyszerűen marhára nem érdekli a privacy, hogy valami open source legyen, hogy valami olcsó legyen, mert úgyis az, vagy nem látják a valós árat, amit fizetnek. A számítógépen meg windows fut, nem operációs rendszer. A telefonon meg android, nem operációs rendszer. oszt' kész.

"Ma, 2015-ben a felhasználókat egyszerűen marhára nem érdekli a privacy, hogy valami open source legyen, hogy valami olcsó legyen..." <- Te tutira nem vagy egy vállalati vezető, akinek minél jobb eredményeket kell felmutatni költséghatékonyan. (Ha igen, akkor elnézést kérek Tőled.)

Egy vállalati költségvetésben nem az MS EA a tétel, hanem az, ha a windows-os embereket át kéne képezni, a windows-os alkalmazásokat át kéne portolni, a gépeket át kéne migrálni, stb. stb.

Aranyos, ahogy ezekben a tudományos, üzleti számításokban csak a licencköltséget veszitek bele, minden más költséget nagyvonalúan ki lehet hagyni.

Windowsra is képezni kell a felhasználókat, sőt Androidra is kellene. :) Annyi előnye van az MS rendszernek, hogy az épp használtat, vagy valamely variánsát már látta a delikvens, így nem teljesen idegen neki. De amekkora tudással ő jön, nem lenne nagy érvágás, egy Ubuntu + Unity megtanítása sem.

Nyilván, átlagfelhasználóról beszélek, nem Windows Admin -> Linux Admin átképzésről.

ha a windows-os embereket át kéne képezni,

a szo, amit keresel: IQ. Ha valaki az MSO-t korrekt modon ismeri, akkor nem fogja nagy meglepetes erni, ha egy olyan ceghez kerul, akkor csak LO van. Bar azt meg kell neked gyonnom, hogy bar eddig LO-val sikerult a magam egyszeru doksijaimat megcsinalni, de az "uj" MSO menurendszer - ami a 2007-ben(?) lett bevezetve rendre kiveri nalam a biztositekot...

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

Elképzelem ahogy meglepetés nélkül rátalál mondjuk egy powerpivot-ra (data model-re) libreoffice-ban. Nyilván, ha elég nagy IQ-ja, akkor meg fogja találni. Ha nem, akkor ki kell rúgni és keresni másik embert, egészen amig meg nem találják ezek a képzetlen hülyék, a LO-ban sosem létezett funkciókat.

Kemény világ ez, na. A gyenge elpusztul. :)

amig meg nem találják ezek a képzetlen hülyék, a LO-ban sosem létezett funkciókat.

2/10

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

egyaltalan nem minden gepen van oem vindoze, az enyemen sem volt. Ha vegignezed egy random kiskereskedelmi bolt kinalatat, akkor azt talalod, hogy van egy modell vindozeval, ill. kb. ugyanaz a modell erosebb hw-vel vindoze nelkul.

Ma, 2015-ben a felhasználókat egyszerűen marhára nem érdekli a privacy

hulyeseget beszelsz. Hogy vannak, akiknek fogalmuk nincs a privacy-rol, az egy masik kerdes. De itt nem a win10 (privacy ugyileg) gyalazatos voltanak letuszakolasa a megoldas, hanem az emberek maganszfera tudatossaganak novelese...

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

+1
Szerintem meg pont a versenyszférában mindegy, egyelőre. Nézzük inkább az oktatást, meg az egészségügyet! Háziorvosoknál eleve magáncégek által írt programokkal dolgoznak, amik -értelemszerűen- a használt oprendszerre vannak írva. A korházakban rengeteg a dos-os alkalmazás, ami alá aztán ma már tökmindegy, hogy milyen os-t teszünk. (Nem, nem a speciális gépeket akarom kiemelni, oda eleve célhardverek, célszoftverek vannak, hanem pl. a balesetin a zárójelentéseket)
De ott van pl. az oep ejelentés oldala, ami windows alól sem működött rendesen jó ideig a java miatt, igaz nem rég csak sikerült lecserélni, de volt eset, hogy vittem a linuxos laposomat, hogy el tudják küldeni a jelentést, mert nekem ment, nekik meg nem.
A tanárikban (vidék) sok helyen 40 tanárra jut két xp-s gép (jobb esetben w7-es). Órarend, szövegszerkesztés, net a követelmény, nincsenek milliósoros excel táblák, sem extrém szoftverek, ellenben van office és win lincenc, ami elég húzós, főleg ha összesen van 400.000 Huf mindenre és vasat is kellene cserélni és/vagy bővíteni. A tiszta szoftver programot sem keverném ide (ha még van), mert az kb. olyan, hogy nem a nejem fizetni ki a számlát, hanem én, de a családi büdzsének pont annyira megterhelő.
Ilyen helyeken alapból nem kellene kidobni a pénzt az ablakon olyanra, amit nem használunk (ki).
Kompatibilitás - nos jó példa a fenti ejelentés esete, csak sikerült megoldani megfelelő nyomásra, pedig biztos volt abban is érdeke valakinek, hogy már eleve olyan trágyára csinálták. (Gondolom haver, testvér, unokaöccs ehhez értett)
üdv: pomm

A 852-es kídlap telepötúsa sikeresen befejezádétt

"Ilyen helyeken alapból nem kellene kidobni a pénzt az ablakon olyanra, amit nem használunk (ki)."
Főleg mikor jön a szöveg, hogy fő ke rakni a vindóztot a gépre, persze licenszt nem fizetünk csak a warez! Az igény meg ennyi: chrome, vlc. Korrekt hozzá állás...
Középsulisoknak más, nekik muszáj valahonnan beszerezni...
-------------------------------------------------------------------------
Nem, de lehetne.

Miért lenne muszáj?
Jó lenne ha a középsulisok informatikát tanulnának és nem windost meg ms office-t. Jó példa erre az olyan mérnökinformatikus végzettségű, aki mindent excelben akar megoldani (sajnos ismerek nem egy ilyet). Persze csak ezt tanulta ehhez ért...mert akinek csak kalapácsa van, az ugye mindent szögnek néz...
Másik példa, céges droidos telefon, felsőfokú informatikai végzettségű főnök és hellyetesek és megkérnek, hogy állítsam már be, hogy az e-mail-ek lejöjjenek a telefonra. Megcsinálom szívesen, de ilyenkor sírhatnékom van.
A nagyobbik gyerek még 8.-ban olyan házit kapott, hogy csináljon videót. Segítettem neki, megcsináltuk. Ha jól emlékszem, gimp, audacity, openshot hármassal megvolt minden. Tanár kérdése:
Miért nem movie maker-t vagy office(?)-t használt.
És ezek tanítanak.
7.-ben pain(t)-tel kellett rajzolniuk az volt a házi.
Múltkor megkérdezték, hogy tudok-e segíteni egy iskola hálózatának rendbe tételében, mondtam, hogy szívesen, de nem szeretném elvenni az iskolai informatikus kenyerét, mire, ja ő nem tudja megcsinálni...f@sza

üdv: pomm

A 852-es kídlap telepötúsa sikeresen befejezádétt

"nem szeretném elvenni az iskolai informatikus kenyerét, mire, ja ő nem tudja megcsinálni"
Azok után nem csoda, mikor némelyik suliba úgy keresnek informatikust, hogy értsen lehetőleg mindenhez, nettó 80 ezres nem alkuképes a fizu (hivatkozva a bértáblára, ami valójában minimálbér tábla). Ja és persze ez még neki lesz jó, mert tanulhat komoly dolgokat közben (valójában semmiből és roncsokból működő rendszert csinálni, beszerzési stop, de azért persze a legmodernebb szoftveres technológiával szeretnék), lakjon az anyjánál.

Elégnek és látom, hogy a többsége munkaállomásai nagy részén simán válthatna Linuxra. Nyilván, bizonyos esetekben nem helyettesíthetőek (még) bizonyos MS termékek szabad szoftverekkel, de nem ez a többség.

Az a nagyságrend, amit itt említesz, szvsz nem az általános kategória.

Mert a lehetoseg nem mindig szul szandekot. Neked is lehetoseged lett volna csendben maradni, megsem akartal. Az, hogy valahol olyanok a korulmenyek, hogy siman lehetne Linuxot is hasznalni, meg nem jelenti azt, hogy ott akarnak is hasznalni. Sokan felnek az uj rendszertol, sokan orulnek, hogy a licencdijakkal lehet faragni az adon, sokaknak pedig egyszeruen jobban teszik a Windows felulete. Mindent meg lehet erteni, de attol, hogy nem valtanak az emberek, meg nagyon meresz azt a kovetkeztetest levonni, hogy nincs meg a megfelelo potencial a Linuxban ehhez.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

Rejtett subscribe-ként néhány tanmese, kettő az elmúlt hétből.

Kollega kapott külső szervezettől egy docx-et, szépen telepakolva diagramokkal. Office <= 2010-el [egyelőre a standard mifelénk] megnyitva az összes diagramnál az értékfeliratok helyett "[ÉRTÉK] %" szöveg szerepel. Igen, az előállítója valamit taknyolhatott [tippre egyesével a diagramnál állította be, hogy százalék legyen a formátum, ahelyett, hogy a cellákat rendesen állította volna], de programverziók (és figyelj, nem fájlformátumok) között bugos az MSO.

Másik kollega küldött doksit külső szervezetnek, szintén MSO 2010. És jött vissza a válasz, hogy a szövegdobozokban nincs semmi szöveg. Mellékelve egy screenshottal, rajta szép ribbonos felület, bal felső sarokban Office ikon. Programverziók (és figyelj, nem fájlformátumok) bugos az MSO.

Ezek szerint fel, és lefelé is. Akkor miről beszélünk?

A performanciára: szintén harmadik féltől kaptunk annó egy pár tíz kilobájtos xlsx-es, amit megnyitva 4 GB ram +swap mellett az MSO következetesen fogta magát és megborult memóriahiányra hivatkozva. LO-val megnyitottam egy Linuxos gépen, viszonylag üres tábla. Kitömörítve az xlsx-et pár gigás fájl. Mert az MSO bugos és úgy gondolta, hogy jó dolog lesz MINDEN celláról letárolni, hogy a cellában nincs érték.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Webes cegnel pl eleg elterjedt a PS, es nem tudod kivaltani massal Linuxon. Legjobb megoldas a wine hasznalata, regebbi (cs6) PS meglepoen jol futtathato igy. persze vannak gondolok, de azert elheto.

____________________
PasswordBox: http://j.pbox.io/SfFTBEJT | http://szoftvervasarlas.co.hu - szoftverek legjobb áron

Az MS-Office doksik a legkisebb gond. Azokat meg lehet kerülni.
Sokkal nagyobb probléma, hogy van egy csomó főleg szakma specifikus program amit nem csinálnak meg Linuxra, sőt semmi másra sem csak kizárólag Windowsra!
Például nálunk az egyik ilyen a Terc építőipari költségvetés-készítő program. Amit szinte minden pályázatnál közvetlenül vagy közvetve kötelezően előírnak.
De a bér és munkaügyi adatszolgáltatások zöme is csak Windowszal megy.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Ha jól emlékszem ez:
OEP Statjel - Jelentőprogram
Meg talán ez is:
A NYENYI Keretrendszer letöltése

Általában évente egyszer kell csak telepíteni ezeket a bérszámfejtők egyik gépére.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Az első csak TB kifizetőhelyek esetén használatos, ez pedig az összes cég elenyésző hányada. A második pedig "az 1988-2005 időszakra vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatások elektronikus úton történő teljesítését biztosító alkalmazás." Ezt 2006 óta kiváltotta az Abevjava/ANYK havi adatszolgáltatása. Szóval elég régóta nem játszik :)
--
♙♘♗♖♕♔

Hiába csak minden századik cégnél kell, ha mi beleesünk!
Viszont néha még kell a Nyenyi is mert ha az adott időszakból kér adatot a nyugdíjbiztosító (mert valaki épp nyugdíjba megy és az NYB. most jött rá, hogy valami nem egyértelmű nekik) akkor azzal kéri.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Nem csak feketében és fehérben lehet gondolkodni. Senki sem hiszi azt, hogy egy cégnél 100%-ban, varázsütésszerűen ki lehetne cserélni minden egyes gépet Linuxra.

De azt sem hiszem el, hogy túl sok olyan vállalat lenne, ahol ne lehetne bizonyos mennyiségű gépet Linuxra cserélni.

--
trey @ gépház

Mindenki sikít, ha LibreOfficet kell használni. A vezetőség is. :-(
Két asztali gépen fut a cégnél állandóan Linux:
- A portásokén akik csak internetezésre használják főleg éjszaka.
- Egy mérlegházban ahol kizárólag az általam írt szállítólevél készítő programot használják.
Amúgy a szervereken Linux fut, de az a felhasználókat nem zavarja.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

O, rly?

Tomentelen mennyisegu cegrol tudok, ahol meg a Windowst azt csak-csak megveszik, de az Office mar "okositottan" megy fel, PS/AutoCAD szinten, akarcsak azert, mert van egy-tobb kollega, akinek csak neha van szuksge ezekre a munkajahoz, es neki mar sajnaljak kifizetni, mert "nem hozza be" a koltseget, barmit is jelentsen ez.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

4. Sleep felélesztés hibernálás out-of-the box támogatása még mindig problémás. 5. Egy szoftverfrissítés után simán elfelejtheti, milyen hardver van a gépedben (például hálókártya, ami kényelmetlen a guglizás szempontjából) szakember és sok órás szenvedés nélkül a recovery esélytelen 6. On-the-fly monitor-váltás nem létező fogalom
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods 

Get dropbox account now!

Huh? Te miről beszélsz?
Ez mind akkora long-shot, mintha a Föld lakosságát úgy próbálnánk elképzelni, hogy mindenki Michael Jackson, csak kicsit más.

4. Sleep mode és feléledés működik.
Hibernálás akkor fog ha van legalább memóriával megegyező méretű swapod. (Windows esetében virtuális memória, és ő kérdés nélkül befogalja by default)

5. Komplett blődség. Nem a hardware konfigodat felejti el, már csak azért sem mert minden boot alkalmával újra feltérképezi. Egyszerűen csak nem tudod hová kell nyúlnod. Windows alatt meg igen. Érdekesség: idős, informatika-idegen emberek hamarabb tanulnak meg gnome-ot használni, mint win7-et.

6. Frissítsd a fogalmaidat

--
Where do you want to go today?
[nobody@salcay:~]$_

4. A 14.04-en nekem hibátlanul megy a suspend és a hibernate is.
5. Ilyenem még nem volt az utóbbi 10+ évben (se Debian, se Ubuntu alatt, pedig mindkettőt használtam/használom desktopnak)
6. A 14.04 így működik most: ha a laptopra rádugok egy külső monitort, akkor a legutoljára beállított módban (klón vagy kiterjesztés) jön fel a második monitor. És ezt mindenféle extra parancssori barkács nélkül tudta.

a recovery esélytelen

Nézz rá a Snapper-re, mindenféle disztrókra van rá csomag - persze legszebben a süsübe van integrálva. Szétmegy egy frissítés, grub-ból kiválaszthatod, hogy te egy korábbi snapshotot akarnál indítani.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Sleep problémát Win7-tel szoktam látni, néha kék halállal tarkítva, Linux-szal nem. Illetve Dell esetén nálam Linuxon annyi, hogy smm-mel le kell lőni a BIOS-t, hogy az i8k-val veszekedjenek a ventin.

De ha a sleep-en maga a Win7 nem is hal el, hát a WiFi driver sok laptopunkon igen (márkát most nem írok, de drága laptopokról van szó). Néhány kattintás után troubleshooting-ot végez a Win és újraindítja a drivert. Ezt, ha nem is feltétlenül Win hiba, Linuxon még nem láttam.

Vagy éppen a tegnapi, tesztelési célból a HW gombbal kikapcsoltam a rádiós részeket, aztán meg be. Erre Win7-en a Bluetooth bekapcsolt és (a processz nevére nem emlékszem), de 1 magot 100%-ra kihajtott, nem is volt hajlandó újraindításig leszállni róla. (Szerk: valamelyik Intel driver volt, de most épp nem jön elő.)

Összességében én nem ismerek megbízható desktop oprendszert. De ha az egyik jóval drágább, akkor a két gyengus közül az olcsóbbat választanám.

2. Profibb (értsd: Fizetős, sok ember által fejlesztett, rendes supporttal rendelkező) appok sem tudják rendesen összehozni a kompatibilitást, ami viszont szükséges lesz még pár évig, amíg az emberek át nem állnak mondjuk Sketch-re, vagy valami hasonlóra... Említsd csak meg bármelyiket a fenti kettő közül üzleti környezetben, és kiröhögnek. :)

Vannak általánosan elfogadott dolgok, amiket nem lehet csak úgy ripsz-ropsz kikerülni, vagy behelyettesíteni, a Photoshop, és a többi Adobe termék (sajnos) ilyen.
--
http://envo.it

és a többi Adobe termék (sajnos) ilyen.

a flash kipicsazasa azert, ha nagy nehezen is, de elindult...

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

Igen, vannak hivatalosan támogatott microsoftos szoftverek a Windows mellett OS X-re, Androidra és iOS-re, csak hogy az ismertebbeket említsem. Hogy lesz-e hivatalos támogatása az Office vastagkliensnek, arról lövésem sincs, de a közeljövőben nem valószínű.

Viszont attól, hogy PlayOnLinux-szal valami elindul, még nem lesz hivatalosan támogatott, ez egy óriási csúsztatás a cikkben.

Igazabol ez valahol ertelmezes kerdese is. Ha onnan nezzuk, hogy a POL tamogatja (hivatalosan) ezeknek a szoftvereknek a futtatasat, akkor nincs csusztatas a cikkben. Ha onnet nezzuk, hogy az Office szoftverek futtatasa tamogatott-e a Microsoft altal, akkor van. I don't blame you, te nyilvan masik szemuveggel neztel ra a cikkre, mint en.

Amire viszont kerdezni probaltam: mi a Microsoft allaspontja (ha van egyaltalan) licensing szempontbol a Wine/PlayOnLinux jellegu kezdemenyezesekre? Ezek nem a klasszikus ertelemben vett virtualizaciok, inkabb egyfajta interpreternek lehet felfogni oket, kb. mint a Java VM.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

Van, hogy nem ugyanazt tudják, mint a normál win desktopon.
Pl. úgy emlékeztem, hogy osx-es office mintha nem tudná kezelni a win-essel készült makrókat, de ez lehet már megoldódott.
A WinRt desktopos office (más program kb nem is létezik rt desktop módra) nem tud makrózni, erre határozottan emlékszem, bár ma már idejétmúlt lett a platform.

De az minden esetre jó, hogy ha már a formátum nem 100%-ban kezelhető a zárt blobok miatt, legalább csinálnak olvasót hozzá.

1. meg lehet nyitni... de az eredmény lassú és szar. Amíg a LO-ból nem pucoljáki a java-s (meg egyéb) gányolást, addig lassú és szar is marad. Amíg nem írják át C/C++ -ra a kódját, addig teljesítmény szempontjából meg sem fogja közelíteni az MSOffice-t.
2. van GIMP... aki GIMP-pel tanulta meg a grafikázást, annak a GIMP használata egyszerűbb, mint a PS-é.
3. nincsen szoftver bug nélkül.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

1. Tegyük hozzá, hogy nagyon nagy részt már kipakolták belőle a Java-t, a legtöbb funkció használható nélküle, lásd: https://wiki.documentfoundation.org/Development/Java

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

( gelei v | 2015. 08. 29., szo – 08:34 )

> karbantartási és képzési költségek több, mint 70%-kal csökkenhetnek [source?]
> új erőforrás igények
> nagyobb jogdíjak
> dollár milliókat spórolhatnak, amelyeket sokkal fontosabb szociális programokba fektethetnek
> ésatöbbi

Ez még egy választási kampánynál is szebb. Megvan benne a kellő mennyiségű demagógia, csúsztatás és FUD. 9/10.

> Sokkal hitelesebb így egy microsoft dolgozó tollából.

Néha magam is bizonytalan vagyok egy-egy kommentem után, hogy vajon jól látom-e a dolgokat, különösen ha ilyen szubjektív témáról van szó, de mindig megnyugszom, amikor a riposzt csak a munkahelyembe tud belekötni.

De ha PR-ral, vagy személyes integritással kapcsolatos tanácsadásra lesz szükségem, mindenképpen keresni foglak! ;)

Valóban van demagógia a cikkben, de...

Új erőforrás igények... Hát igen. Mekkora a Win10, telepítve? Mekkora egy Ubuntu telepítve? Mindkettő frissen.

Nagyobb jogdíjak...
Mennyibe is kerül egy zsír új Win10, legálisan? Mennyibe kerül egy Ubuntu?

Spórolás... Az előbbi számokat kérlek szorozd meg 1000-el, számoljunk ennyi workstation géppel! Melyik az olcsóbb? Ha hazzád vágna valaki ennyi zsét, ugye fogalmad sincs mire költenéd?!

Innentől kezdve...miről is beszélsz? Azt írod csak a munkahelyedbe tudnak belekötni? Nem.

Bónusz kérdés: USB tethering hogy muzsikál W10 alatt? És Ubuntu alatt?

--
Where do you want to go today?
[nobody@salcay:~]$_

az erőforrásos részt én sem értem. legutoljára néztem az ubuntut, akadozósabb volt mint a win 8 (dual boot ugyanazon a gépen), és kb egy nap bökdösés után, gyorsan fel is raktam egy fahéjas mintet, és azzal tökéletesen elégedett lettem.

a privacys résszel meg az ubuntunak is csitu, mert emlékszem volt pár kérdőjeles húzása a dashel nekik is. (mondjuk ez régi dolog, nem tudom az aktuális helyzetet)

összességében ez egy PR közlemény, úgy is kell kezelni. Minden állítás igaz lehet benne, bizonyos szempontból, és körülmények esetén.

Igen, ubuntunak is volt privacys ügye. A szép az benne, hogy az 1 adatot "gyűjtött", és azt sem haza telefonálta mint ET, hanem etolt vele egy webes keresést.

Ezt azért érzem bocsánatos bűnnek, mert kikapcsolható, mert máshogy nem lehetséges tartani a desktop versenyt (hiszen más desktopok is tudnak közvetlenül weben keresni), és ha letiltod, akkor nem fog egy kötelező update keretében rejtélyes módon visszakapcsolódni.

Ezt csak akkor csinálta ha Unity-t használtál, és a privacy beállítások közt egy mezőt nem kapcsoltál ki. Ehhez képest W10-ben 8 külön helyen kell kikapcsolni sokkal több, konkrétan Microsoftnak visszaküldendő adatgyűjtős őrületet, ami nem csak egy webes keresést tol el egy darab szöveggel, hanem ennél messze messze sokkal többet csinál, ráadásul ezért nem kapsz még egy keresési találatot sem, hanem ellenőrizve, kontrolálva vagy általuk.

--
Where do you want to go today?
[nobody@salcay:~]$_

> Új erőforrás igények... Hát igen. Mekkora a Win10, telepítve? Mekkora egy Ubuntu telepítve? Mindkettő frissen.

Nice try, de upgrade-ről volt szó. A W10 erőforrás-igénye semmivel nem nagyobb, mint az azt megelőző egy-két verzió, viszont storage-ot tekintve pl. kevesebbel is beéri.

> Az előbbi számokat kérlek szorozd meg 1000-el, számoljunk ennyi workstation géppel! Melyik az olcsóbb? Ha hazzád vágna valaki ennyi zsét, ugye fogalmad sincs mire költenéd?!

Vennék belőle lélegeztetőgépeket kórházaknak, igazodva az OP hangulatához. Oké, gondolatkísérlet: megkapod a megspórolt licencköltségeket, de neked kell kifizetni az átállás költségeit, az átképzés költségeit és az esetleges LOB alkalmazások portolásának költségeit. Deal?

> USB tethering hogy muzsikál W10 alatt? És Ubuntu alatt?

Egyik alatt sem próbáltam, mire jó az? Van jobb megoldás is rá így 2015 környékén. Miért, neked nem működött W10-zel?

De bizony hogy nagyobb! :) A méretnek beugrottál: a teljesítmény igénye nagyobb. Emlékszel, w7 még futott hagyományos HDD-n a kezdeti időkben emberi sebességgel. A W10 valamiért hagyományos HDD-vel döcög. Igen igen ssd a jelen, ne fáradj: nincs mindenkinek pénze rá. (Nekem van, ne ezen aggódj!) Viszont elvárható, hogy HDDn is hozzon már valami tűrhető teljesítményt.

Miért nem válaszolsz a licenszelési kérdésre? :)
x1000... A kérdésre felelj! :) Terelsz. Végy egy egységnyi sugarú informatika idegen embert! Oktatni kell erre is, arra is. Vagy azt mondod hódoljunk a megszokásnak?
Végy egy üres gépet. Telepíteni kellene ezt a szoftvert, és azt a szoftvert is. Több ilyenből rendszert kell építeni ebből is, abból is. Amit te kezdesz el fejtegetni, az arról szól, hogy egy idegen gép hogyan illeszkedik be egy olyan környezetbe, ahol ő a fekete bárány. Megfordítsuk? Tegyünk le egy Windows gépet egy Unixra optimalizált infrastruktúra közepére? Hány szolgáltatást lesz képes használni? Na...ezért nem objektív a hozzáállásod, ezért szólnak meg.

USB tethering-et igenis használnak! W10 konkrétan hálózati stack összeomlást szenved el tőle, és nem csak nekem :)))) Ennél még a Windows ME is jobban reagált.

--
Where do you want to go today?
[nobody@salcay:~]$_

nekem ugyanazon a laptopon megjárta a win 7, 8, és a 10, és egyedül a 8al tapasztaltam lassú hddt, de az is szoftveres gond volt. felraktam a 7 hez való intel inf driver, és onnantól kezdve, ment mint a villám. a három közül a 10 érződik a leggyorsabbnak, de nyilván méréseket nem végeztem.

szóval a döcögés nem biztos, hogy a Windows hibája.

"storage-ot tekintve pl. kevesebbel is beéri." Sounds good... amig fel nem rakod az elso harom update csomagot. Aztan szep fokozatosan (ahogy kijonnek) a tobbit. Komolyan, neha azt erzem, hogy a gepen valahol lakik egy tarhely-kajalo szorny, es kizarolag Windows konyvtarat tartalmazo NTFS particiokra bukik.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

( Cybernet | 2015. 08. 29., szo – 08:50 )

Mindamellett, hogy Ubuntu fan vagyok, nagyon hasonloak voltak az elkepzeleseim az elmult par honapig.
Amellett hogy egy fantasztikus OS, sajnos meg nem erett meg arra hogy egy user szemeben operacios rendszernek hivhassuk!

Mikor felrakod az ubuntu-t egy nem belepo kategorias laptopra, es napokig kell forumozgatni hogy hogy lehet megfeleo drivereket felpattintani, vagy megjavitani a brightness kontrollt, vagy hogy ne 10% fenyerovel induljon, vagy hogy legyen WIFI alvo uzemmod utan, es meg sorolhatnam.......
En nekem nem gond, mivel megoldom. De egy cegnel ahol nem kevesszer 100 gepbol jo ha van egy tucatnyi egyforma gep, ott komoly kihivas ezt helyrerakni.

Nem beszelve egy korabbi thread-emrol, ahol ugyanis azt fejtettem ki, hogy az Ubuntu 15, mennyivel lassab ugyan azon a gepen mint a Windows 10 !!! (Atlag felhasznalonak sajna ez a lenyeg, bootido, bongeszonyitas, appok nyitasa-zarasa)

Szoval meg en mindig bizakodo vagyok /talan elvakult is/, de jelenleg NEM erett meg egy atlagfelhasznalonak Windows alternativakent !

Azért azt mindig is érdekesnek és szórakoztatónak tartottam, hogy ha Linux vs. Windows flame van, akkor a Windows mindig valami bugfree megoldásként van példálózva. Annyi bug van benne, mint a rosseb. A Windows Update egy rakás szar. Évekig lehetne sorolni.

Csak, hogy tárgyilagosak legyünk.

--
trey @ gépház

Ettől függetlenül igaza van Cybernetnek, tény hogy sok a bug a Windowsban is de egy átlag user számára még mindig mérföldekkel könnyebb a használata főleg telepítés után, Windows update-el meg ilyen szempontból szintén nem értem mi a gond, fogja magát és települ minden, átlag embernek mi más kell?

Ha az átlag usernek odaadsz egy telepített, beállított gépet, pont nem érdekli, hogy mi van rajta (gyakorlati tapasztalat). A probléma inkább az ún. power userrel van. Ők ugyanis úton-útfélen hirdetik, hogy a Linux használhatatlan, miközben azt nem is ismeri (ez is gyakorlati tapasztalat).

Nem viccből írtam. Van ilyen cég. Xubuntut használnak a mai napig XP témával. És jelenleg is nyereségesen működik, senki nem sír, hogy Linuxot kell használnia a következő fő programokkal: Firefox, Thunderbird, LibreOffice, Simple Scan. Csak azokon a gépeken van Win, amiknél tényleg nem lehetett megoldani a váltást. Viszont több linuxos gép működik most ott, mint wines.

"Ettől függetlenül igaza van Cybernetnek, tény hogy sok a bug a Windowsban is de egy átlag user számára még mindig mérföldekkel könnyebb a használata főleg telepítés után,"

Ki állítja azt? Milyen tesztek vagy tapasztalatok után?

"Windows update-el meg ilyen szempontból szintén nem értem mi a gond, fogja magát és települ minden, átlag embernek mi más kell?"

Biztos barlangban laksz és nem hallottál a reboot loop-okról, a frissítés után KO-ra ment rendszerekről, a "tekeri a fánkot, majd 60%-nál áll", a frissítés után kékhalál, "mi a fasztól ilyen kurva lassú ez", "a wuauserv miért tekeri a CPU-t 100%-on fél, egy órán át", "miért van az, hogy Linuxon egy "apt-get update; apt-get upgrade" percek kérdése, Windowson meg lutri, hogy meddig tart és mi lesz a végkiemenetele" és társairól.

16 éve vagyok Windows support oldalon. Szerintem láttam már sok mindent.

--
trey @ gépház

Trey,

pont azert, mert nagy a meritesed, sok ilyet lattal.
Aranyaiban kell nezni szerintem. En jelenleg, nem talalkoztam olyan vassal, amint az ubuntu elsore hiba nelkul menne. Itt most nem a bugokrol beszelek, hanem az alap hasznalhatosagrol. Pedig tobb olyan gepem is van ami a Cannonical altal tamogatott. (tipusszamra megeggyezoen)
Soraimat felre ertelmezhetted, en rettenetesen Windows ellenes/gyulolo vagyok. Es HC linux user.

@all,
De mikor 1 hete szopok gyakorlatilag a privat laptopommal, hogy OS-kent uzemeljen az Ubuntu 15, es kinomban rakom fel a Windost, hogy megnezzem, hogy nem-e a hardware a hibas, es ott elsore minden megy, az egy kicsit kiabrandito. :(
VGA Drivereket cserelem sorra:
1. szaggat minden, gyakorlatilag nincs GPU gyorsitas.
2 driverrel, nem kezeli a tobbmonitoros hasznalatot, eszetlen dolgokat muvel...
3-k latszolag mukodik minden, random szetesik a kep, gyakorlatilag hasznalhatatlan lesz a gep tole.

Es mikor megolod ezt a problemat, akkor jon elo a WIFI-s es egyeb problemak:
Nincs hang keszenlet utan, (ha esetleg ohajtott elaludni)
Vagy lezarom a fedelet, es azt hive hogy lement alvoba (mert elvarom es megbizom ebben) berakom a taskamba. Otthon veszem eszre, hogy szerencsetlen laptop uvolt, mert nem ment le alvoba...

Nem akarom Windowsal osszehasonlitani, mert butasag, az teny. De probakepp az altalam nem kedvelt Fedorat is kiprobaltam, es bazz, elsore minden jo volt es stabilan mukodott. :S

Az Ubuntu nalam sajnos zuhano repulesben van. Azert nem valtottam meg, mert nem talaltam jo alternativat. Szivtam 1 evig hogy a Unity-t megszokjam a Gnome3-al a 2 helyett, az evekig tarto szokasaimat, nem szivesen dobnam el.
De mar ott tartok ha egy user megkerdezi hogy milyen linuxot rakjon a gepere, nem az Ubuntu ajanlom :,(

Varjal! Ne keverd a Linuxot az Ubuntu-val!
En is tizen X eve hasznalom elsodleges OS-kent. Aki ennyi ideje hasznalja mint mi, az jo sok mindent latott.
Ergo, nem az vagyok aki megilyed a problemaktol, nem GUI generacio vagyok.

Tehat en csak az Ubuntu-ra irtam, hogy melyrepulesben van :( Es ennek ellenere teljesen mast hirdet.

Szerintem elment egy olyan eroforras igenyes GUI vilag fele, amivel megprobalja boviteni felhasznaloi koret, amivel szvsz artott annak amit ugy hivtunk anno hogy Ubuntu. Tenyleg nem fikazom, HIDD EL hisz ez az elsoszamu kedvenc operacios rendszerem!
De szinte biztosra mondom, hogy a kovi verzioban (max az utan) Gnome-shell lesz az alapertelmezett WM. Na akkor atvaltok Puppy linuxra :D

"Szerintem elment egy olyan eroforras igenyes GUI vilag fele"

Azt ugye tudod, hogy különböző verziói vannak az Ubuntu-nak, köztük olyanok is, amelyek erősen limitált erőforrással rendelkező gépekre van?

Jelzem egyébként, hogy egy 2009 Q3-ban kiadott - vagyis 6 éves - processzorral (Intel-Core2-Duo-Processor-T6670) szerelt, Lenovo gépet használok minden nap (most is arról gépelek) Ubuntu-val. Működik ahogy kell.

--
trey @ gépház

BTW, nagyon jo a cikk amit belinkeltel :D Anno majdnem ugyan ezen mentem keresztul..
Hagy idezzek soraidbol:

"a telepítés után az összes általam használt hardver komponens használatra készen állt"
- trey, 2005

Tokeletes mondat, es az altalam irt cikkben is pont erre vilagitottam ra. Ez az Ubuntu-val, miota ismerem, igy volt! Barhol barmi gep szar volt, unbutu-t pattintottam ra es tudtam barmit csinalni.

2015
Ma ez mar sajnos nem igaz :(

Ki állítja azt? Pl. Én mint windows és linux felhasználó egyszerre, linuxon dolgozok(igaz RHEL nem Ubuntu de itthon VM-en Ubuntut futtatok ha dolgozni kell) egész nap de otthoni rendszerem nem cserélném le rá.

Tény hogy a win10 átállásnál sok gáz volt én is inkább friss rendszerrel kezdtem de linux-al is volt már hogy update után újra se indult a gép mert szétszállt a rendszer a fenébe.

Nem mondom hogy tökéletes tény hogy tele van buggal de ne tegyünk már úgy mint ha a linux nem lenne.

Én meg házon belül csináltam erre tesztet. 5. éve használja a feleségem a Linuxot probléma nélkül úgy, hogy azt sem tudja micsoda. Sosem hullott szét, ugyanaz a rendszer, sosem kellett hozzányúlni.

Ilyen is van. Én azon csodálkozok, hogy IT emberek nem tudják nem, hogy feltelepíteni vagy adminisztrálni rendesen, de hogy még használni se...

--
trey @ gépház

+1

Én a szüleimnek telepítettem Ubuntut, Unityvel. Anyámnak megfelelt, apámmal először kiegyeztünk inkább egy Gnome Classicban (vagy hogy hívják a 2-es Gnome-ra hasonlítót) dual bootban. A Windowst alig párszor indította el, a Gnome Classic jobban kézreállt neki és gyorsabbnak, problémamentesebbnek érezte. Aztán jött a gépcsere, megint ment rá neki Unity, de már nem dual boot, csak virtuális gépre ment a Dózer. Egy rossz szava nem volt a Unityre. Egy vadkamera beállító szoftvere miatt néha el kellett indítania a Windowst. Röviden kb. így véleményezte a Windows 7-et: „Utálom azt a szart.”

Egy dolog az operációs rendszer, egy másik meg az alkalmazások. Vállalati környezetben az alkalmazások határozzák meg az operációs rendszert és nem fordítva.
És mivel még mindig a legtöbben Office-szal dolgoznak nap mint nap, a választás kérdése nem kérdés.

--
robyboy

"Gondolkozni nehéz, ezért legtöbben ítélnek." - Márai Sándor

"És mivel még mindig a legtöbben Office-szal dolgoznak nap mint nap, a választás kérdése nem kérdés."

De, kérdés. Miért nem lehet rászoktatni a mancikákat, hogy doc, docx helyett odf-et használjanak mentésre? Főleg ha a legtöbb dokumentum ami kikerül a kezük közül nem igényel semmi speciális formázást, stb.

Értem, hogy vannak helyek ahol nem lehet mit kezdeni az agyonszerkesztett doksikkal, szétmakrózott xls-ekkel, de ahol nincsenek ilyenek, ott mi az akadálya annak, hogy nyílt formátumok legyenek használva?

Komolyabb munkahelyeken nem belépőszintű fájlokkal dolgoznak, ráadásul a különböző rendszerek egymásra is épülhetnek.

Nem csak Mancikákból áll a világ, és Mancikákból van kevesebb.

--
robyboy

"Gondolkozni nehéz, ezért legtöbben ítélnek." - Márai Sándor

Nem arról van szó, hogy Mancika milyen formátumba ment. Hanem jön egy dokumentum egy partnertől, amit nem lehet megnyitni a csodálatos openoffice/libreoffice-szal, mert nem lehet, elcseszi és kész.

Nem kell szétmakrózott doksikig menni, még a MS Word sem kompatibilis önmagával. Egy windows-on készült ppt nem úgy néz ki a Mac-es office-szal. Mert ugye bele lehet ágyazni a fontokat, de nem Mac-en.

Vagy megnyitasz egy psd-t gimp-pel és el van cseszve a szín, nem olyan mint photoshoppal. Mert nem tudja, kész, ennyi, pont.
Céges környezetben nagyon sokszor partnerek dokumentumait kell megnyitni és ez van.

> a partnerek doksijait az MSO is ugyanúgy szét tudja cseszni, ha nem stimmel kb. SP szintig a verzió.

Én sokszor hallottam már ezt, de tbh egy kezemen meg tudnom számolni, hogy az elmúlt 4-5 évben hányszor láttam ilyet, és ott is kb. a 2013->2003, és hasonló release-ek közt.

Nem állítom, hogy nincs ilyen, hiszen én is tapasztaltam már, de túlzásokba azért ne essünk.

Fentebb írtad az átképzések költségét. Ez valahol feltételezi, hogy alapból képzettek a munkatársak :), sajnos én pont nem ilyen körökben mászkálok, a fiatalabbak az "ahogy anno iskolában tanultuk", az idősebbek "ahogy valaki mutatta" alapon kezelik a doksikat (*). Én vagyok a legelső, aki aláírja, hogy az ilyen kompat bugoknak a nagy részét a userek taknyolása okozza, de (ha nem is napi szinten), azért találkozom velük.

(*): Legújabb kedvenc tanmesém [nyugdíjas ismerős]: egy X-Y grafikonon az X=Y vonal mentén logókat akart beszúrni. Ezt ugye amolyan ECDL-kompatibilis módon simán egy grafikonként és hozzá tett képekkel oldjuk meg. Kevésbé ECDL-kompatibilis módon egy kb. 60*60-as táblázattal, összevonogatva mindenhol pont annyi cellát, amekkora hely kell egy-egy logónak, a kereteket kikapcsolva (természetesen a bal szélső oszlop és az alsó sor kivételével, meg kell lennie a tengelyeknek, ugyebár), aztán a vonalat és a tengelyek végén levő nyíl két vonalát abszolút pozícionált vonallal behúzva és szövegdobozokba beszúrva a logókat. És le a kalappal, verziók közt is kompatibilisen működött, de valahogy kétlem, hogy lenne erre belsős teszt doksija a fejlesztőcsapatnak :)

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Azert mert az Office nem csak az outlookbol meg az excel wordbol all.

Accesstol kezdve az InfoPath es SharePoint -ig mindennel ossze van integralva. Ezeket mivel valtod ki a csodaubuntun? Marmint nem egyenkent hanem ugy hogy integraltan mukodik workflowstul taskostul mindenestul. A vege az lesz hogy hat ez ize mukodik es vehetsz ra supportot jo penzert. Miert kene kockaztatnunk egy mukodo architekturat egy lehet hogy mukodoert? Neha a halal pelojara kivanom az MS-t de vallalati vonalon a Desktop alkalmazasban a tobbi cegnek meg van mit bepotolnia boven...

"Azert mert az Office nem csak az outlookbol meg az excel wordbol all."

Neked nem, másoknak igen. Pont ezt magyarázom, hogy vnanak helyek ahol egy pársoros minimálformázásos doksin túl nem használják semmire sem. Oda minek access? Sharepoint? Integráció? Nyilván nem mondja senki, hogy egy az egyben ki lehet váltani mindenhol linuxszal a windowst, Libreoffice-szel az MS Office-t.

+1

Amúgy vállalati felhasználásban a driver/hw kompatibilitáson túl
a userek és bitterelők újra-betanítása is további költség (a user learning curve talán nem érződik azon kollegáknál ahol többszintű support van, de ahol nincs ott bizony átérezzük...)
és munkáról beszélünk, ahol bizonyos szakmai specifikus szoftverekre szükség lesz mindig, amik bizony idehaza jelentős többségben windowst igényelnek (ezek általában integrált és minősített rendszerek, amiket nem lehet off-the-shelf helyettesíteni). 8 évvel ezelőtt még én is megfogalmaztam volna a sajtóközleményt, ma inkább a kétfarkú kutya párt "ingyen sört" választási ígéretéhez tudom hasonlítani.

Még ha a céllal teljes mértékben egyet is tudok érteni ...

Amit leírtál a hardvertámogatással kapcsolatban részben igaz, csak épp az nem mindegy, hogy ez mennyi potenciális gépet érintene. Utolsó laptop amit vettem gyári ubuntuval érkezett, az előtte lévő nem, de ennek ellenére az egyetlen probléma amit tapasztaltam az a fényerő nem szabályozhatósága volt.

Asztali gépen szerintem még kevesebb probléma van, indulok ki abból, hogy 3 különböző desktopon használtam Ubuntut (tehát nem reprezentatív, nagyon nem), egyiken sem volt semmi problémám vele, leszámítva némi nvidia szenvedést, amit bőven el lehet kerülni integrált intel gpu-val.

Lehet, hogy vannak gépek, ahol nem működik jól egy linux rendszer, de ez miért indok arra, hogy ahol lehetne, ott se használjuk?

Az üzleti életben egy szoftverváltást nem egy adott pillanatban kell mérni, hanem hosszútávon és a befektetőket, meg a főnököt nem az fogja érdekelni, hogy az alkalmazottjának tetszik-e az új felület, hanem működőképes-e az új rendszer és mennyit spórolhat vele. Tapasztalatból tudom, hogy sok helyen volt W2K3->Zentyal csere, mert egy jól összerakott ajánlatban tud mérlegelni a döntéshozó (főleg, ha a döntéshozó azonos a kasszakezelővel, vagy a főnökkel).

FUD.

Munich Linux councillor: 'We didn't propose a switch back to Windows'

The story, which has been circulating for the past week or so, is based on a memo sent by two councillors from the city which appeared to request consideration of a return to Windows.

But in an email to The INQUIRER, one of the authors, councillor Sabine Pfeiler explained, "Our letter 'Notebooks und Tablets für den alltäglichen Gebrauch tauglich machen!' was not aimed to criticize the use of Linux in Munich.

"There are several points of criticism concerning the notebooks of the councillors with very different reasons (not Linux in general). There are 80 councillors in the city. Their work and needs can't be compared with the whole administration."

Pfeiler denied that there was any kind of consensus towards a complete reverse migration, but rather suggests a retroactive fitting of Windows for certain specific purposes, adding that there was nothing to suggest that the Limux system was working anything other than well.

"We didn't propose that Munich should switch back to Windows and there are no indications that the city is likely to do so. I would say that the IT of Munich is working very well in general."

--
trey @ gépház

( csortu v | 2015. 08. 29., szo – 09:58 )

Szerintem főleg az SME szektorban nagyon erősek a free software lehetőségei. (A mi mikrovállalkozásunkban csak Linux fut az irodai gépeinken és a szervereinken.) Lévén, hogy a fejlett gazdaságokban a munkahelyek kb felét SME-k adják, így szerintem adott esetben célszerű lenne az Ubuntu-nak is erre a célcsoportra (is) fókuszálnia.
Csaba

( fezo | 2015. 08. 29., szo – 10:13 )

Velemenyem szerint az adocsalas/penzmosas is a Windows javara irhato. Nem vagyok konyvelo, de ha a rengeteg MS licenszre forditott penzt a cegek le tudjak irni es a vallalatiranyitoknak is juttat a MS ebbol a penzbol kulonbozo premium, kirandulas, szponzorizalas, stb. formajaban, akkor egyhamar nem fognak a Linux oldalara allni.
Kozigazgatasban, ahol allami penzekrol van szo, kedvezo lenne a Linux hasznalata, de itt is a penz beszel (lasd a tavaszi jopar millio euros roman botranyt).
--
FeZo

Nem tudom mostanában mennyire jellemző, de a '90-es években a köztisztviselőket Windows, Excel, Word tanfolyamokra küldték. És nem csak a vezető beosztásban lévőket. A résztvevőknek ingyen volt, sőt még könyvet is kaptak, h az államnak mennyibe fájt, azt már csak a jó ég tudja. Lehet h nem került sokba, úgy is jó üzlet lett Microsoftnak, mert a résztvevők később döntéshozóként ezeket ismerték, ezeket választották. Persze a tanfolyamokat nem a Microsoft tartotta, hanem mindenféle kis cégek, akik erre specializálódtak, de élek a gyanúperrel, h valahogy mégis ő volt a dolog mögött.

de élek a gyanúperrel, h valahogy mégis ő volt a dolog mögött.

hat nyilvan...

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

Kozigazgatasban, ahol allami penzekrol van szo, kedvezo lenne a Linux hasznalata, de itt is a penz beszel (lasd a tavaszi jopar millio euros roman botranyt).

Amíg fentről jönnek az excel /w macros táblák amiket excelbe is szeretnek viszontlátni addig nehéz lesz. Például innen melyek kb. 0 komplexitásuak (makrók nélkül) sikerült úgy megalkotni, hogy a libreoffice elvérzik (szétdobálja, mintha valamelyik tábla fejlécét keresztbe átis húzta volna). :P

Megnéztem néhányat, nem találtam ilyet. De még ha van is: Ki kényszeríti őket, hogy egy zárt, szoftverfüggő formátumot használjanak ods helyett? MS Office kezeli az ods-t, nem kell nagyobb erőfeszítés abba menteni xls helyett. Miért logikusabb azt használni, amit kevesebb ember ér el?

Én is megnéztem kb. 10-et. Mindegyik helyesen nyílt meg, ill. gondolom, hogy helyesen, mert minden cella tartalma jól olvasható volt és nem "csúszott" el a táblázat. Viszont nagyon érdekes, hogy mindenütt xls tölthető le xlsx helyett, holott elvileg utóbbiban kellene menteni, erre még rendelet is van, ha jól emlékszem (ods és xlsx lenne az elfogadott, de semmiképp nem xls).

Tesztelgetni és nézegetni lehet, egyetlen cella módosítása után pedig használható is szerintem. ODS XLSX (Örülnék, ha letesztelnéd, mert a tartalmi részéhez nem értek.) Egyébként meg elszomorító, hogy valaki az adómból azért kap fizetést, mert képtelen normálisan megformázni egy táblázatot, ami szerintem ált. 7. osztályos tananyag (de tizedikben biztos, hogy kötelező).

Én nem használok MSOffice-t. Ezeknél a doksiknál se volt rá szükségem. A doksi adatai szerint 2002-ben hozták létre (vagy 2k-n, vagy '97-en). A legelső cella tartalmazott egy hülye szegélyformázást. Azt átállítottam 1,75-re és tá-dám :) A legtöbb doksi mindig valami bugyuta ős Office betegséget hordoz, amit ha kijavítunk, akkor már minden működik.

"Én nem használok MSOffice-t."

Akkor jelzem neked, hogy hibátlanul megjelent a file ms office-ban, csak LO-ban esett szét.

" A legtöbb doksi mindig valami bugyuta ős Office betegséget hordoz, amit ha kijavítunk, akkor már minden működik."

És ez szerinted hány felhasználót érdekel? És ebből mennyi képes megkeresni és kijavitani, hogy mi a gondja a LO-nak? És ebből mennyi hajlandó kijavitani?

Nálunk is van LO teszt pár évente. Állandóan ez van vele. Egyik user ül a LO mellett, szar valami. Átküldi a mellette ülő MSO-s kollégának ott jó.

Egyébként mókás ez a példa a szerinted 12 éves MSO formátum hibával, amit a legújabb 2013-as office hibátlanul nyit meg, máshol meg azt hallgatjuk, ha már egy service pack nem egyezik, akkor se kompatibilis az MSO önmagával :)

Mennyibe tartana az eredeti fájlt kijavítani? (Nekem 2 perc volt.) És mennyi időbe kerülne a hibát és a javítást elküldeni az eredeti fájl szerzőjének? (Max. 5 perc.) Csupán akarás kérdése az egész. (Személyeskedésem: Biztosan jól szakíthattok a sok LibreOffice tesztelésből, ha tényleges eredményt nem értek el. Lényegében ezer bőrt is lehúzhattok, ha átverhető a cégvezető, így legalább sokáig lesz plusz bevétele ennek a csapatnak.)

Egyébként ez mióta normális tesztelés? "Egyik user ül a LO mellett, szar valami. Átküldi a mellette ülő MSO-s kollégának ott jó."

"Mennyibe tartana az eredeti fájlt kijavítani? (Nekem 2 perc volt.)"

Haha, egy user egész élete is kevés volna, hogy megtalálja, mi baja van a LO-nak, az egyébként tökéletesen működő file-al.

A javitásodat elnézve, szépen el is mászik az egész doksi az eredetihez képest, sőt hibákat is feldob az ms office megnyitáskor. Lehet át kéne gondolni azt a 2 perces javitást...

"És mennyi időbe kerülne a hibát és a javítást elküldeni az eredeti fájl szerzőjének? "

Aki vissza is szólna, hogy semmi baja a filenak ms ofice-ban és igaza is volna. Egyébként ki fizetné ki a munkakiesést amig levelezgetünk a file-ok készitőivel, hogy javitgassák a filejaik olyan hibáját amely problémák az eredeti programban nem léteznek, csak az olcsó kinai másolatában?

"Csupán akarás kérdése az egész. "

Hogyne...

"Biztosan jól szakíthattok a sok LibreOffice tesztelésből, ha tényleges eredményt nem értek el."

Már úgyérted neked jövedelmező (ha supportálhatnád pénzért) eredményt nem értünk el. Nálunk az az eredmény, hogy a LO munkára alkalmtlan a mi környezetünkben. Amennyi munkaidő kiesést okozna a gyerekbetegségeinek, korlátozott, teljesen hiányzó funkcióinak a pátyolgatása, ahhoz képest a MSO office ára semmiség. (és akkor még tényleg csak az alapfunkciókról beszéltünk, nyilván a komolyabb dolgok pl. BI frontendként való használata fel sem merülhet, hiszen nincsenek benne ilyen funkciók)

"Egyébként ez mióta normális tesztelés? "Egyik user ül a LO mellett, szar valami. Átküldi a mellette ülő MSO-s kollégának ott jó.""

Nálunk ez egy teljesen természetes tesztelés, hogy odaadjuk a kollégáknak a programot használni, hogy kiderüljenek a problémák vele. Mi a gondod az eljárással? Hogy nem mindenkit egyszerre szivattunk meg vele és volt lehetőségük igy hamaradd megoldni/kikerülni a problémát? A félreértések elkerülése végett, ezek a munkatársak DOLGOZNI próbáltak, nem a szabadidejükben játszottak egy szoftverrel.
Nyilvánvaló, hogy ezekből tesztekből vontuk le a következtetéseket.

Azért valljuk be, ha Libreoffice-ba készült volna a tábla akkor valószínűleg jó eséllyel a MS Office-ba esne szét. :P

Míg az előbbi mindenkinek elérhető az utóbbi nem és nem is passzív-agresszívak mint a "másik" s/Magyarország/Csehország a +420-as országkóddal (éljen az adóoptimizáció!!!).

Mit csatoljak azon, hibás lett szintaktikailag a file? De tessék:

http://kepfeltoltes.hu/150830/Capture_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/150830/755782334Capture2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Itt pedig a D oszlopban látható, ahogy ADAT VESZETT EL, a triviális, 2 perces javitás során:
http://kepfeltoltes.hu/150830/Capture3_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

A tesztelés nem az, hogy valaki megijed egy megfoghatatlan hibaüzenettől. Írtál bele számokat? A képletek működtek? (utólag szerkesztettél) Ha igen, akkor még 1-2 perc lenne kideríteni, hogy miért nyavalyog az MSO. Gyanítom, hogy nem egy hatalmas hiba miatt. Egyébként a képernyőképeden nem látom szétesve a táblázatot, tehát eddig én inkább azt látom, hogy a LO jobban teljesít, mert legalább ugyanúgy néz ki MSO-ban, mint a saját ablakában.

Na álljunk már meg. Az általad "kijavitott" file, hibaüzenettel nyilik meg MS office-ban és eltűntek belőle adatok. Ezek a tények.

"Egyébként a képernyőképeden nem látom szétesve a táblázatot, tehát eddig én inkább azt látom, hogy a LO jobban teljesít, mert legalább ugyanúgy néz ki MSO-ban, mint a saját ablakában."

Érdekes gondolatmenet lehet egy egyébként MSO-ban hibátlanul megnyiló file LO-ban való "kijavitása" után keletkező hibás file-ra - melyből adatok vesztek el - azt mondani, hogy a LO jobban teljesit. Erre már nem is tudok mit mondani :)

Szerintem is álljunk meg egy szóra :)
Nézd csak meg Excel Online mit mutat az eredeti fájlra?
Gondolom, megfelelő adatok is kellenek, ha már ilyen a képelte D oszlopnak: =HA(ÉS(SZUM(E15:G15)=SZUM(H15:O15);SZUM(E15:G15)=SZUM(P15:Q15))=1;SZUM(E15:G15);"HIBA")

Akkor ez mégsem LO hiba, úgyhogy ismét fenntartom azt, hogy normálisan kellene tesztelnetek.

Dropbox behalt. Itt a Drive.

na az meg az agyhalal minositett esete, amikor ugyanaz a szoftver a fuggvenyek neveit is lokalizalja...

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

Áh, dehogy tudunk belekötni a program működésébe. Az hogy szétbarmolta, szintaktikai hibássá tett egy előtte tökéletesen működő file-t, abba én a világért se kötnék bele.

Engedem, hogy megnyitáskor kijavitsa az esetleg adatvesztést is okozó hibajavitó algoritmus, kicsit hunyoritok, messzebb állok, és ha hasonlit az eredeti doksira akkor azt mondom, JÓLESZAZ...
Ehhez meg ugye semmi más nem kell, minthogy lássam az eredeti doksit is, az eredeti programmal (mso)

Aki pedig nem igy jár el, az tényleg egy szemét MS nyalonc, aki csak a zsebét tömi, hogy ellehetetlenitse a szegény opensource-ot.

omg /o\

akkor en is csak halkan sugom neked, hogy mar jo regota igy van ez exceleknel...

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

nem latom, hogy mi mast mondtam volna, bar nem en block az excelt ekeztem, hanem csak a fuggveny elnevezesi hell-t...

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

Ja, hogy az történt, hogy a triviális, 2 perces javitásodba levetted a jelszót és a zárolt cellákról a védelmet emiatt újraszámolta a cellákat, értem :)

Én még mindig azt mondom, hogy hibaüzenettel nyilik meg mso-ban az általad "javitott" file, abban pedig épeszű ember nem bizik meg, irja is, hogy elveszhetett adat. Nem különösebben érdekelne, hogy látszatra hogy néz ki, azért van aki nem játszik excellel, hanem munkára használja, de a hozzáállást jól mutatja a dolog.

És ha már előhoztad, ezt kapom, ha excel online-ban próbálom megnyitni a file-odat: http://kepfeltoltes.hu/150830/Capture4_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

"úgyhogy ismét fenntartom azt, hogy normálisan kellene tesztelnetek."

Én meg még mindig fenntartom, hogy szétbarmoltad (te, vagy a LO) a file-t, amit megpróbáltál "kijavitani".

Nem értelek.

Be volt linkelve valami minisztériumi honlapról egy eredeti XLSX. Hiba nélkül nyilt MSO-ban, 0-k voltak a D oszlopban (zárolva is volt, hogy ne lehessen újraszámolni.)
Ez helyesen nyilt meg MSO-ban, helyesen nyilt meg excel online-ban, de szétesett, össze-vissza vonalak voltak libreoffice-ban.
Ez az eredeti file.

Ezután te feltöltöttél egy "javitott" filet - 2 percedbe sem került megjegyzéssel - ami nem nyitható meg, csak hibával MSO-ban és egyáltalán nem nyilik meg excel online-ban. Ha engedi az ember az adatvesztéses javitó funkciót, akkor pedig hibák vannak a D oszlopban, mivel lekerült róla a zárolás.

Excel képernyőkép XLSX fájl
Calc képernyőkép ODS fájl
Érdekelt a téma, úgyhogy utánajártam. Próbaként (elvileg) a legújabb Excel Viewer-t telepítettem egy virtuális gépen és készítettem róla képernyőfotókat. Szerintem járható út, csak alaposan utána kellene járni.

Álláspontom az, hogy ezt annak kell tudnia, aki az eredeti dokumentumot elkészíti és nem annak, akinek adattal kell feltölteni. Viszont, ha valaki tényleg tesztelő, akkor utánajár a dolgoknak. Részemről ez a szál lezárva.

Már attól szétesett, hogy a kolléga "kijavitotta" a "hibát" és LO-ban rámentett a file-ra. Ami azért valljuk be, éles környezetben a vicc kategória volna.

Ezért kellett volna, hogy eleve ods-be legyen, mert egy kötelező adatszolgáltatást nem szabadna ahhoz kötni, hogy az intézmény rendelkezik-e egy fizetős szoftverrel vagy sem :).

A Kormány egyes közigazgatási szervek nemzetközi szabványon alapuló elektronikus kommunikációjának egységesítése, az együttműködés hatékonyságának javítása, valamint a költséghatékony nyílt forráskódú irodai szoftverek részarányának növelése érdekében elrendelte (1479/2011. (XII. 23.) Korm. határozat), hogy – a Honvédelmi Minisztérium és az általa irányított szervek kivételével – a Kormány irányítása alatt álló szervek az általuk szövegszerkesztő, táblázatkezelő és prezentációkészítő szoftverekkel előállított, továbbszerkeszthető vagy nem továbbszerkeszthető dokumentumokat egymás közötti elektronikus kommunikációjuk során kizárólag olyan dokumentumformátumban továbbíthatják, amely nyilvánosan hozzáférhető, korlátozás nélkül alkalmazható, nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott szabványra épül.

1. Biztos csak azért esett szét, mert az egyébként a LO egy tökéletes szoftver, nem az hibázott :)

2. ODS-ben is szétesnek dolgok, ráadásul by design nem képes elmenteni egy csomó objektumot, amit az MSO tud, igy alkalmatlan a szoftver tudásának kihasználására. Arra jó, hogy jóval butább LO tudását file-ba képezze, de ezzel információt veszitesz, vagy ha bele is irod valahogy, akkor is ugyanott vagy, hogy egy LO-ban nem nyitható meg a file adatvesztés nélkül

1. Azért jó esetben ha LO-ba csinálja /menti el az ember a táblát akkor LO-ba jól fog megjelenni (az meg, hogy MSO-ba jól jelenik-e meg kit érdekel töltsön le LO-t :))

2. Pl. a fenti táblába milyen objektumok érintettek? (ods-t még nem láttam aranyos VBA kóddal becsúszni a levélszűrőn, xls-ből ezen a héten kettő jött :))

Erről beszélünk:

a Kormány irányítása alatt álló szervek az általuk szövegszerkesztő, táblázatkezelő és prezentációkészítő szoftverekkel előállított, továbbszerkeszthető vagy nem továbbszerkeszthető dokumentumokat egymás közötti elektronikus kommunikációjuk során kizárólag olyan dokumentumformátumban továbbíthatják, amely nyilvánosan hozzáférhető, korlátozás nélkül alkalmazható, nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott szabványra épül.

Kiemeltem a lényeget.

Elméletileg talán, gyakorlatilag nem :P Mert ha én a fenti táblát LO-val lementem akkor biza úgy vágja hozzám vissza a KH hogy nem jó, hogy csak úgy csattan. Akkor mennyire is nyilt/alkalmazható korlátozás nélkül ? :) Tudok teljesíteni egy "teljesen nyilt" formátumú adatszolgáltatást Microsoft Office nélkül?

Mondom ooxml. Ha abban mented le LO-val (és épp nem cseszi szét) akkor nem fogja visszadobni a KH.
Nem azt mondták, hogy a világ összes nyilt szabványát el fogják fogadni, vagy alkalmazzák. Egyet használnak, az pedig az ooxml, amivel egyébként a hittéritők - amikor épp úgy érzik kényelmesnek - azt állitják, hogy kompatibilis a LO.

Az a baj, hogy szétcseszi mert az import filter ugye nem tökéletes (az MS Office-é sem), de egyébként szerintem az ods-re jönne a válasz, hogy nem tudjuk megnyitni (és ennél pl. a kísérőlevélben benne volt, hogy Excel formátumba).

És nem vagyok hittérítő, de kizártnak tartom, hogy nem lehetett volna egy olyan bonyolultságú táblát mint ez is úgy összehozni, hogy mindkét táblázatkezelővel menjen rendesen.

persze, hogy elhajtanak ods-el, mert 10% sincs a piaci részesedése, ezért nem azt a formátumot választották, hanem egy másik nyilt formátumot.

" kizártnak tartom, hogy nem lehetett volna egy olyan bonyolultságú táblát mint ez is úgy összehozni, hogy mindkét táblázatkezelővel menjen rendesen."

Ezt én sem kétlem, EZT a táblát össze lehetett volna hozni. De lehet, hogy egy másikat meg nem, vagy jó sok energiabefektetéssel. De ki fizeti ki azt az energiabefektetést, hogy egy marginális piaci részesedésű rendszeren is jól jelenjen meg?

És még azt sem lehet mondani, hogy csak windows-on jelenik jól meg, mert ms office van windows-ra, osx-re, ios-re, androidra, wp-re. Ezek azért igy együtt lefedik legalább a piac 99%-át.

amely tenderanyagot volt szerencsem latni, azok nagy resze braindead simple docx, xslx volt. A maradek 95%-a meg pdf, amit manapsag mar linuxon is meg lehet azert nezni. De mondom, lehet, hogy te csak mso specifikus sallangokkal teleaggatott doksikkal, uzleti lehetosegekkel talalkoztal. Mar latom is azt a napot, amikor azert nem tudom a spammerektol megrendelni a viagra adagomat, mert linuxon nem tudom normalisan megnyitni az mso-only szarukat...

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

Persze használható gyárilag is (évente egyszer azaz mostmár kétszer kell), csak nem biztos, hogy titkárnő gizi ki tudja javítani a problémákat (a fenti táblánál, hogy 77 oldal a nyomtatási kép :P, arról nem beszélve, hogy visszamentve xlsx-be feldolgozásnál a túloldalt nem jelent-e gondot).
És ez csak egy a sok közül van itt embedded excel /w macros in word mint "report" tool. (ami MS Office régi verzióval is elég nagy szívás, pl. a 2003-as simán lehagyta a Széchenyi 2020, Magyarország csinál valamit csilli villit a doksi aljáról amitől ugye már nem lesz jó)

Kozigazgatasban, ahol allami penzekrol van szo, kedvezo lenne a Linux hasznalata, de itt is a penz beszel (lasd a tavaszi jopar millio euros roman botranyt).

Nem látok különbséget a közigazgatás és a profitorientált cégek között, mindkét helyen az elsődleges szempont a produktivitás kellene legyen.

Hát nem. A közigazgatásban az egyik elsőszámú szempontnak annak kéne lennie, hogy bárki M$-adó megfizetése nélkül is igénybe vehesse a köz számára nyitva álló szolgáltatásokat. Ergó ha én nem óhajtom támogatni, hogy Billy Gates még gazdagabb legyen, akkor is tudjak kommunikálni velük. Mivel egy MSO nyilván nem fog tudni ODT-ben kommunikálni, így marad az a verzió, hogy ODT-t beszélő Office-t használnak.

A problémát ahhoz tudnám hasonlítani, hogy a Polgármesteri Hivatal épületét egy szigetre építik, a szigetre vezető egyetlen hidat pedig bérbeadják 99 évre egy vállalkozónak, aki annyi belépődíjat szed, amennyit nem szégyell - Te meg menjél be ügyet intézni...

aki annyi belépődíjat szed, amennyit nem szégyell - Te meg menjél be ügyet intézni...

rezsicsokkentes vindoze + office licencekre? :-)

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

(Teljesen off, és irreleváns, de...) Nem tudom hova tenni ezt a sztereotípiát a public sectorról. Viszonylag ritkán kell bármilyen ügyet intéznem, de az szinte mindig gördülékenyen megy - sok esetben gördülékenyebben, mint mondjuk egy átlag telkó cégnél.

Az adóbevallásomat az állam csinálja helyettem, de magát a folyamatot is el tudom indítani, alig bonyolultabb egy next-next-finish-nél. Nemrég jártam földhivatalban, ráadásul csúcsidőben, kevesebb mint fél órát töltöttem ott, várakozással együtt. Egy-két hete jártam sztk-ban, mert a magánorvos csak egy héttel későbbre tudott időpontot adni, nekem viszont aznap reggel volt bedugulva a fülem az úszástól: odamentem, bejelentkeztem, kb. 20 perc múlva sorrakerültem.

Biztos vannak negatív tapasztalatok is (nekem is), de klasszisokkal jobb a helyzet, mint azt a legtöbb ember képzeli. :)

Szerintem minden negatív véleményem mögött kőkemény negatív tapasztalat áll. Vagy egyes szám első személybeli szopás, vagy jobb esetben kívülállóként láttam a dolgot.

Persze az is igaz, hogy nálam ügyintézésnél a flott ügymenet az alap, azt nem tartom különösen ünneplendő dolognak, ha valami normálisan működik. Tehát onnan indulunk, hogy ha minden okés, akkor vagyunk a nullás pozícióban, ehhez képest ha nem működik valami, akkor jön a negatív értékelés. A pozitív értékeléshez valami plusz kell, mondjuk hogy az ügyintéző olyasmit is megcsináljon, ami amúgy nem lenne kötelező.

A telkó cégek pedig sajnos nem az etalont jelentik, hozzájuk képest nem nehéz jónak lenni...

Nem tudom mi a helyzet a magyarországi hivatalokban, de mindenesetre a cégek nem véletlenül építik az üzletet MS infrastruktúrára. A költségei ellenére nyilván lehetővé teszi a magas produktivitást és az üzlet fejlesztését, megéri megfizetni az árát. Nem látom be, az államnak miért nem ezt az utat kellene járnia, miért kellene „visszafejleszteni”. És őszintén nem igazán értem az álláspontodat: nem akarsz fizetni a MS licencért, de megfizetnéd a visszaeső produktivitás árát, amelyet végül – ahogy ezt magad is jól látod – rád, mint adófizetőre hárítanak. Feltételezve hogy fizetsz adót. ;)

Szerintem alapvetően másképp látjuk a dolgokat, egyikből következik a másik, csak pár pontban:
- a cégek nem építik _egyöntetűen_ az üzletet MS infrastruktúrára; van aki igen, van aki nem, és nagyon sokan azzal szopnak, hogy részben használjanak is MS infrastruktúrát, meg ne is (hiszen nem mindenből az MS termékei a legjobbak a piacon - viszont együttműködni kurvára nem szeretnek), a gyakorlati tapasztalataim szerint ez utóbbival van a legtöbb szívás,
- emiatt az sem igaz, hogy ez "nem véletlenül" van így, tehát hogy költségei ellenére lehetővé teszi a magas produktivitást; van, akinek igen, van, akinek nem,
- emiatt az sem igaz, hogy ennek a rendszernek a nemhasználata "visszafejlesztés" lenne, mert ez vagy így van, vagy nem, én élek a gyanúperrel, hogy állami szinten simán lehet MS nélkül hatékony rendszereket építeni,
- emiatt az sem igaz, hogy miután nem fizettem az MS licenszekért, akkor a visszaeső produktivitás "ára" ezzel összemérhető költséget jelentene nekem vagy másnak.

Azt nem értem kristály tisztán, hogy miért feltételezi mindenki, hogy 1) normálisan felépített MS-alapú infrastruktúra van (*) és [némileg ebből következőn (**)] 2) miért kezeli tényként mindenki, hogy visszaesne a produktivitás.

(*) egyébként kb. marhára nem, amikor utolsó előtti alkalommal csináltam fényképes igazolványt, egy techdemó szintű programmal kezelték a kamerát, ami azzal kezdett, hogy megjelenítette a DirectX logót, mintha csak copy-pastelték volna valami DirectX tutorialból, aztán a képet egy Java alapú másik, látványosan Swinges programmal töltötték fel, közben valamire kellett nekik egy tisztán webes felület is. _Egy_ igazolvány kiállításához. Szerencsére elég régen volt. De amikor legutoljára csináltam [akkor a programokat már nem is figyeltem], még mindig XP volt a gépeken. Idén, májusban.
(**) mert a nagyon hirdetett magas fokú vendor lock-in integráltság miatt egy tiszta MS megoldással akár igaz is lehet, csak mint látjuk, nem az van.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Szerintem ezt a mondatodat még te se érted. Milyen vendor lock-in? Milyen szabványos termék? Milyen szabványos irányba?

Amúgy kíváncsi lennék valami statisztikára, hogy ezt honnan szedted. Mert ez szerintem csak te fejedben létezik.

http://www.rankings.hu/hu/rankings/operating-systems.html
Mert ez statisztika semmi ilyet nem mutat 2007-től nézve.

Tényleg? És ez miért is rossz? Az én meglátásom szerint ha a lehetőségek közül választok, akkor akármelyik választom, azzal a többit kizárom, azaz megvalósul a "vendor lock-in. De ez miért lenne baj? Azért választottam, mert nekem az felel meg a legjobban. Ez mitől lenne nekem rossz? Nehogy már hiba legyen, a saját választásom! Ilyet sugallni pedig szimplán röhejes.
Bocsánat, hogy ezt mondom, de szégyen, hogy ilyen marhaságokkal vagdalkoztok. Ez egyáltalán nem érv a Linux mellett vagy az MS ellen. Meg úgy általában semmire se.

De igenis hiba a saját választásod, ha mint mondjuk önkormányzat ezzel rákényszeríted a saját döntéseid a partnereidre is - akik itt az állampolgárok. Egyébként ha már rá kell kényszeríteni a döntéseimet külsős partnerekre, akkor inkább választom azt, ami nekik is szabadon hozzáférhető, ha az minden saját (és a külsős felek) igényeit is ki tudja elégíteni.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Tényleg? Nem tudom nézted-e a statisztikákat. Ma Magyarországon az emberek 99 %-a Windowst, (meg MS Office-t használ) önszántából. Azaz ha küldesz nekik, mondjuk egy bemutatót, amit LibreOffice-ban csinálsz, akkor egyrészt meg se tudják nyitni, mert nem tudják mi az. Másrészt ha mégis akkor olyan program használatára kényszeríted őket, amit nem ismernek és NEM IS AKARNAK MEGISMERNI! Ezt te minek neveznéd. Persze tudom. Bármi megengedett, ha az MS-ről van szó. Kicsit röhejes, hogy szerinted, ha a Linux-ot választod kizárólagosan, az szabadság, ha az MS-t az hiba, minden más esetben meg lényegtelen. Félreértés ne essék, én nem az MS-t védem, hanem ezt kritizálom.

Ja és más a döntését hibának nevezni? Mindenfajta alaposabb ismeret nélkül. Te aztán tudod, hogy kedveltesd meg magad másokkal!

"akkor egyrészt meg se tudják nyitni, mert nem tudják mi az"

Lehet én tudom rosszul, de az office támogatja az open document formatot. Ha ez tényleg így van, akkor meg tudod nyitni benne.

De nem kell folyton az office-ról beszélni, amikor formátumokról van szó. Van egy stock oldal, ahonnan gyakran veszünk vektoros képeket. Eps formátumban kell felpakolnia a feltöltőknek a képet, abból is adobe specifikus, és nagyon régi formátumban. Ahelyett, hogy használnának svg-t...

És azért az SVG nem egy olyan formátum, ami csak egy jelentéktelen szerkesztő miatt lehet fontos, ott az egész web, aminek egyik fontos formátuma...

Pont ezert kell az MS termekeket valasztani, ugyanis meg mindig annak van a legnagyobb penetracioja itthon es kulfoldon egyarant. Ha az ingyenesen elerheto LibreOffice-t valasztod, akkor arra kenyszerited az embereket, hogy feleslegesen telepitsenek egy szoftvert (fuggetlen attol, hogy ingyenesen elerheto-e vagy sem), amire raadasul adott esetben lehetoseguk sincs. Inkabb akkor olyan formatumban erdemes kommunikalni, amit a cimzettek tobbsege meg fog tudni nyitni.

"De igenis hiba a saját választásod," - szerintem hiba, hogy ez a velemenyed.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

Igen. Megnyitja valahogy. Mint ahogy a .doc .xls fájlt is megnyitja, és kezeli egy rakás program. Pont ezt nem értem, hogy az egyiknél ez miért probléma, mikor máshol meg nem. Csak pont azzal nem vitatkozol, hogy az MS mitől vendor loc-in, amitől az Adobe nem. Mert szerintem mindkettő vendor lock-in. Csak nem ezért ez miért hátrány. És mitől lenne nekem jobb ha kiküszöbölném.

Csak en emlekszem, hogy az oldalon pont mostanaban volt egy olyan topik, amiben azt nehezmenyeztek, hogy egy PDF (figyelem, PDF!) csak Windowson nezheto meg/nyomtathato ki, mert Linuxon kifeketednek a szerkesztheto mezok? Nyilvan vmi bug folyomanya, de ez az usert nem surun fogja erdekelni.

--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

Tehát ismét (és fentebb Balzamon is) eljutottunk oda, ami a monopóliummal rendelkezők kedvenc mondása (amikor angliában felvetették az odf-et, mint hivatalos formátumot, az MS is pont ezzel érvelt): azért kell az egyébként az esetek lehető legnagyobb részében bőven elegendő nyílt, szabványos, több vendor által támogatott formátum helyett egy bizonyos vendor egy bizonyos termékét használni és fel sem szabad vetni a váltást, mert most a többség az egy bizonyos vendor termékét használja. Monopóliumunk van, ezért szó sem lehet arról, hogy megtörjük a monopóliumunkat. (a telepítgetős részét hagyjuk, már akkor is kínos volt, amikor az MS írta ezt angliában, miközben minden más csatornán meg nagy pofával üvöltözik, hogy dehátmiodfkompatibilisek vagyunk. És csak néha hazudják mentéskor, hogy a FORMÁTUM nem támogat egy-egy formázást, ahelyett, hogy rendesen implementálnák a standardot)

---

Továbbra is: nem az enterspájzról beszélünk, azok azt csinálnak, amit akarnak. A kormányzatról, a hivatalokról, az önkormányzatokról, az oktatásról, egészségügyről stb. beszélünk - ahol viszont egy nagyon rossz döntés megkövetelni az ügyfelektől, hogy rendelkezzen egy vendor fizetős szoftverével.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Nem még mindig ott tartunk, hogy szerinted, az hogy mindenki MS terméket használ az rossz és üldözendő, még akkor is, ha ezt önszántukból teszik. Ki vagy te, hogy eldöntsd más helyett, hogy neki mi jó! Persze ha mindenki Linux-ot, Libreoffice-t, meg ODF-t használna, akkor az szerinted nem lenne monopólium és teljesen rendben lenne. Na ez az, ami nem így van.
Sajnálom, de az ODF nekem semmivel nem jobb mint az OOXML. Mivel eddig sem, és ezután sem érdekel ez az itt nagyon kedvelt szabványosdi. Csak gondolkodj el azon, hogy hány linux csomagformátum van, ami kvázi mind szabvány. ÉS EZ MIÉRT NEM OKOZ SZÁMODRA PROBLÉMÁT!!!

mindenki MS terméket használ az rossz

Igen, nagyon jól látod. :) De továbbra is: ha te egy cég vagy, aki csak úgy tudja az életét elképzelni, hogy 3 évente néhány talicska pénzt áttol az MS irodába, cserébe kap néhány papírfecnit, hogy használhatja a szoftvereiket, tedd azt. Ha esetleg az ügyfeled lennék és nem tudnád megnyitni a tőlem kapott teljesen standard odf fájlt, akkor majd menj az MS supporthoz, hogy miért esik szét a dokumentum, amikor az ő szoftverük ODT kompatibilis. Ha nem lesz ilyen gond? Semmi baj nincs, standard formátummal kommunikáltunk egymással, mindenki a maga választotta szoftverrel. Teljesen rendben van.

Igen, az MS volt az, aki az elsők között lépett be azokra a piacokra, amiket letarolt, igen, volt idő, amikor általános felhasználáshoz is szükséges funkciók hiányoztak az alternatívákból. Ma már nincs így. Engem mint állampolgárt rohadtul nem kellene, hogy érdekeljen, hogy esetleg Béláék a hivatalba' 2 terrás adatbázisból kattintgatják össze ekszcelben a lekérdezést (bár garantálom, hogy nincs ilyen a magyar közigazgatásban, de itt a topicban már többször olyan jól hangzott); engem, mint állampolgárt az érdekel, hogy a teljesen nyílt és standard formátum használata helyett az állam folyamatosan arra megy, hogy most már leginkább mesterségesen FENNTARTSA ezt a monopóliumot (igen, többek közt azzal, hogy az oktatásban az alternatív szoftverekről egy szó sem esik)

ÉS EZ MIÉRT NEM OKOZ SZÁMODRA PROBLÉMÁT!!!

Mondok két példát:
1) miért van az, hogy a levélforgalom SMTP-n megy? Mert volt egy piac, amire az MS későn lépett be, és már nem tudta letiporni a de facto/de jure mail protokollt.
2) miért van az, hogy ha manapság valaki böngészőt emleget, akkor nagyjából a Chrome/Firefox/Safari/IE sorrend ugrik be a legtöbbeknek? Mert volt egy piac, amit az MS ugyan elvitt, de megjelent egy alternatíva, ami ugyan nem tudott mindent, amit az IE igen (pl. AX hiánya miatt cégeknél a mai napig jelen van), de az átlag usernek bőven elég volt. Megmérettett piaci körülmények között és elbukta a monopóliumát.

Ennyit mondok én is: nézzék meg, hogy megér-e annyit annak a lehetősége, hogy Béla a 2 terrás adatbázisból ekszcelben összekattintgat egy lekérdezést, amennyibe ez az ország költségvetésébe és nem utolsó sorban az állam lakóinak kerül. Mert lehet, hogy csak a hálózat effektust kéne megtörni.

Valamiért mondjuk a telkóknál egy ugyanilyen monopól helyzet már kivágja a biztosítékot (kezdve a Bell szétdarabolosától az ADSL hálózat kötelező átengedéséig), az MS meg csinálhata...

---
Szerk.: a csomagformátumos mondatot átugrottam... na szóval, egész pontosan azért, mert egy-egy rendszer egy-egy csomagformátumot használ, a csomagban letöltött alkalmazás meg úgyis adott rendszeren lesz támogatott. Ha nincs a támogatott rendszerek közt, vagy csak nem akarnak időt és energiát ölni abba a csomagformátumba, amit én használok, akkor felrakom forrásból, vagy ha több helyre kell, csinálok saját csomagot.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Valamiért mondjuk a telkóknál egy ugyanilyen monopól helyzet már kivágja a biztosítékot (kezdve a Bell szétdarabolosától az ADSL hálózat kötelező átengedéséig), az MS meg csinálhatja...

Ennek van ám egy elég logikus magyarázata:

Az USA számára népgazdasági szinten az országon belüli monopólium hátrányos, a Bell ügyfelei pedig jellemzően országon belüliek voltak - ergó hátrányos volt a jelenség.

Ezzel szemben a szoftveripar az USA-ban nettó exportőr, így népgazdasági szinten a monopólium azt eredményezi, hogy a hátrányok leginkább más országokban jelentkeznek, az előnyök pedig az USA-ban. Így azt a kis kellemetlenséget bevállalják, cserébe a sok-sok extraprofitért. Nem véletlen, hogy ez annyira nem zavarja az USA kormányát, és nem véletlen, hogy az EU előbb kezdett el ezeknek az amerikai szoftvercégeknek a tökére lépni. Persze az EU is egy ritka töketlen banda, én pl. ennél sokkal hatékonyabb fellépést várnék el.

1. Pénzről:
1 db számítógépre a MS lincenc Windows + Office(OEM) legyen 90.000 Ft. Ez 3 éves használat esetén éves szinten 30.000 Ft, havi szinten 2.500 Ft.
Ezt a gépet használja 1 ember. Az ő bérköltsége legyen bruttó 300.000 Ft. A munkáltató költsége legyen a bruttó bér 1,6x-a, ugye nem csak bére van. Ez havi szinten: 480.000 Ft.
Azaz a MS költsége a teljes személyi jellegű költség 0,5 %-a. Azaz ha egy dolgozó csak 0,5 %-kal lassabb lesz a Linuxra, ODF-re váltással - márpedig ez nagyon valószínű - akkor még akkor se éri meg Linuxra váltani, ha amúgy az átállás költségmentes - ami kizárt. Hát attól tartok ez nem váltja meg a világot. Amúgy meg ODF visszatérve. Ezek szerint ha én bejegyeztetek egy dokumentum formátumot - Ne felejtsd el a szabvány <> szabadalom - akkor én is verhetem az asztalt, hogy miért nem azt használják a közigazgatásban?

Gondolom innentől sejted, hogy miért nem özönlenek a cégek, meg a közigazgatás, hogy lecseréljék az MS Windows-t meg Office-t.

2. Erre az SMTP-s meg böngészős sületlenségre. Az MS egy cég, aki szoftvereket fejleszt. Nem magának, hanem a piacnak. Vannak versenytársai. Csak bizonyos szoftvereket fejleszt. Nem fedi le a teljes piacot. Persze fontos neki, hogy sikeres legyen, mert a piacból él, de ezzel minden más cég is ugyanígy van. Számodra valamiért különleges, mert kipécézted magadnak. És valamiért utálod. Tehát semmi meglepő nincs benne, hogy az MS nem akar minden szoftveres dolgot egyedül csinálni, erre amúgy sincs kapacitása. Ezért aztán nem meglepő számomra, hogy pl: az általad emlegetett SMTP-t nem akarja ellehetetleníteni. Ez neked lehet furcsa, szerintem nem az. És persze piacról beszélünk, azaz teljesen normális, hogy van verseny és hogy vannak versenytársak. És persze küzd a versenytársak ellen. Hiszen ez az érdeke, de ez megint teljesen normális. Mindenki más is ezt csinálja. Erről szól a piaci verseny. Az hogy ez neked furcsa, az te bajod.

a csomagformátumos mondatot átugrottam... na szóval, egész pontosan azért, mert egy-egy rendszer egy-egy csomagformátumot használ, a csomagban letöltött alkalmazás meg úgyis adott rendszeren lesz támogatott. Ha nincs a támogatott rendszerek közt, vagy csak nem akarnak időt és energiát ölni abba a csomagformátumba, amit én használok, akkor felrakom forrásból, vagy ha több helyre kell, csinálok saját csomagot.
Ezt nagyon szépen megfogalmaztad. Akkor most helyettesítsük be a csomagformátum helyére az OOXML-t.

Az MS Office OOXML formátumot használ, a OOXML formátum meg úgyis az MS Office-ban támogatott. Az ODT nincs a támogatott rendszerek közt, nem akarnak időt és energiát ölni abba az dokumentumformátumba, amit nem használnak.

Ezek szerint az MS még rendes is, hogy támogatja az ODF formátumot.

Akkor sorban: vagyis elismered, hogy azzal, hogy a kormányzat, az állam, az önkormányzat, az oktatás és ... odaláncolja magát az MSO-hoz, az összes ügyfelüknek (értsd: állampolgár) rejtett költségek generálnak? Nem mindenki cég.

Ha csinálsz egy dokumentum-formátumot, ami teljesen nyílt, mindenki számára elérhető, adsz hozzá egy referencia implementációt, akkor nyugodtan.

Nem magának, hanem a piacnak. Vannak versenytársai.

Nem, nincsenek versenytársai. Egyszerűen azért, mert két piacon [desktop OS, irodai programcsomag] monopol-helyzete van, és ahelyett, hogy ahol ésszerű lenne ezen monopóliumok megtörése, inkább tovább erősítik azokat - a román példa alapján nem ritkán akár korrupció-gyanúsan.

Az ODT nincs a támogatott rendszerek közt

Legalább konzisztensen tessenek már hazudni, ne MS módra. Amikor kényelmes akkor behazudjok a teljes ODF támogatást, amikor meg akár üzletileg káros is lehet, akkor tagadjuk? Szép.

Akkor most helyettesítsük be a csomagformátum helyére az OOXML-t.

a(z) OOXML-es mondatot átugrottam... na szóval, egész pontosan azért, mert egy-egy rendszer egy-egy dokumentum-formátumot használ, a csomagban letöltött alkalmazás meg úgyis adott rendszeren lesz támogatott. Ha nincs a támogatott rendszerek közt, vagy csak nem akarnak időt és energiát ölni abba a dokumentumformátumba, amit én használok, akkor {a mondat innentől kezdve értelmezhetetlen}.

Büdös nagy ferdítés, az MS saját hivatalos álláspontja szerint az ő irodai programcsomagja támogatja a - verziótól függően - ODF 1.1 és ODF 1.2 formátumokat.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

> két piacon [desktop OS, irodai programcsomag] monopol-helyzete van

Azért nem lehet a hupon értelmesen vitatkozni semmiről, mert minden dolog megítélése túlságosan kontextusfüggő. Ha úgy van éppen, akkor az MS monopolizálta az OS és office piacot, ha pedig amúgy, akkor az OS és office piac is tele van élhető alternatívákkal (lásd OP), amikkel le lehet váltani az MS-termékeket. ;)

Akkor kezdjük:
Ahogy vesszük odaláncolta. Még azt sem mondanám, hogy tetszik. DE!!! Ha az operációs rendszerek hazai elterjedtségét nézzük, akkor szerintem nincs nagy választás, hogy mit használjanak vagy mit oktassanak. Csak olyan op. rendszer jöhet szóba, ami legalább egy kicsit elterjedt. Ilyen meg csak 1 van a Windows. Ha mégis le kellene cserélnem, akkor se a desktop linux lenne a következő a sorban, hanem az Android. Bocs. 1 %-s elterjedtségnél a Linux nem alternatíva. Mondom ezt úgy, hogy több mint 10 éve használok linuxot.

Tudod az ilyenek mint te jönnek a nagy szavakkal, meg kötelező linuxosítással. De ha annyira jó a linux, meg mindenkinek ezt kéne használni, akkor miért van az, hogy az Androidnak sikerült, a Linuxnak meg nem. Mert erre nincs válaszod. Ja van. MS összeesküvés elmélet. Sajnos azt kell mondjam, hogy amíg a Linux részesedése 1%, addig kb. annyira lehet verni az asztalt, hogy mindenhol Linux legyen, mint a fogathajtó szövetségnek, hogy innentől mindenki cserélje le a kocsiját fogatra, mert az sokkal jobb. Ez a realitás. Persze tudom 22-s csapdája, de akkor is így van. Bocs de ezt az időszakomat, ahol te tartasz, valahol a Vista megjelenése előtt éltem meg. Azóta kinőttem belőle. Az emberek nagy része csak a Windowst ismeri és úgy általában nagy ívben lesz@rja az operációs rendszereket, meg a számítógép is csak annyira érdekli, amennyire szüksége van rá. ÉS ez teljesen normális. Nem mindenki számítógép buzi. Egy ilyen környezetben a Linuxnak nincs helye. És sajnos egyelőre ilyen a közigazgatás is. Az oktatásban meg azt kell oktatni, amire igény van. Windowsra van, Linuxra nincs. Vagy másképp fordítva, ha valakit érdekel a linux, akkor eddig sem akadályozta senki, hogy megismerje. Szerintem nem az állam kötelessége terjeszteni. Én nem támogatom. Aki nem akarja megismerni, használni, azt nem kötelezném.

Úgy tűnik nem sikerült megértened a csomagformátumos példámat. A te szavaiddal támasztottam alá a saját véleményem, ami a te véleményed is, kivéve ha az MS-ről van szó.
Tudod valami idióta egyszer kitalálta, hogy mivel az ODF az első dokumentum szabvány, ezért az MS-nek ezt kötelezően használni kellene. Aztán ezt a marhaságot itt a HUP-on átvették, és valahogy nem kopik ki a köztudatból. Igazolva azt a mondást, hogy ha valamit leírnak azt egyből mindenki elfogadja igazságként. Csak hát nem az.
- Miért lenne kötelező az ODF formátum az MS számára?
- Ki tiltja be a többit és hogyan?
- Ha az OOXML tilos, akkor az .txt, .pdf, .rtf, e-könyv formátumok, programnyelvek dokumentum formátuma is mind tilos.
- Biztos, hogy az ODF az első? Mert szerintem a .txt.
- Egy időben nagy divat volt, hogy minden új disztribúció egyből saját csomagformátummal jelentkezett. Ha lehet több csomagformátum, akkor miért ne lehetne több dokumentum formátum(szabvány)?

Ja és a monopóliumról:
Tudod te, hogy mi a monopólium? Hogy értelmezzük a monopóliumot közgazdasági szempontból. Ez miért káros? Meg amúgy is milyen monopólium az, ahol vannak versenytársak ráadásul ingyenesek?

Persze tudom 22-s csapdája, de akkor is így van.

Bocs de ezt az időszakomat, ahol te tartasz, valahol a Vista megjelenése előtt éltem meg.

Tehát te is pontosan tudod, hogy rossz ez a helyzet, te is pontosan látod a visszaságát annak, hogy a gyakorlatilag a teljes on-premise IT egy cégtől származik, és mégis ágaskodsz, hogy nehogy olyan formátumok legyenek kötelezőek, amiknek a fejlődésébe több cég/szervezetnek van beleszólása, hogy továbbra is egyszerűen a network effectre hivatkozva ("mindenki ezt használja", "1%", ...) fenntartsuk, hogy neveljük fel a következő generációt arra, hogy bezárja magát ebbe?

Úgy tűnik nem sikerült megértened a csomagformátumos példámat.

Úgy tűnik te nem érted még mindig, hogy az engem marhára nem foglalkoztat, hogy a Béla mit és hogyan csinál. Ami engem foglalkoztat, hogy a Béla mit ad ki a kezéből, ha valaki mással kapcsolatba kell lépnie.

- Miért lenne kötelező az ODF formátum az MS számára?

Senki nem mondta, hogy kötelező, max. a jobb helyeken, ahol esetleg tényleg elgondolkodnak a formátum váltáson állami szinten majd szóba se fognak velük állni. A 2007 óta állítják, hogy támogatják. Ők, maguk.

- Ha az OOXML tilos, akkor az .txt, .pdf, .rtf, e-könyv formátumok, programnyelvek dokumentum formátuma is mind tilos.

Miért mosol össze teljesen eltérő célokhoz készült formátumokat? Csak azért, mert mindegyikben lehet karaktereket tárolni? A .txt egyszerű karaktersorozat, sok mindent nem lehet rajta tiltani. Az rtf soha nem volt standard, nem is használja senki, így az tényleg az a kategória, amin nem lepődnék meg, ha valaki a pofámba röhögne, ha beállítanék vele valahova. A PDF egy open standard, fogadnak draftokat a fejlődéséhez. Az e-könyv formátumok és a "programnnyelvek dokumentum formátuma" (ezek mik?) nem tudom, hogy jönnek ide.

- Egy időben nagy divat volt, hogy minden új disztribúció egyből saját csomagformátummal jelentkezett. Ha lehet több csomagformátum, akkor miért ne lehetne több dokumentum formátum(szabvány)?

Mert a csomag nem egy publikus adat csere formátum. A csomagok arra vannak, hogy (az egyébként is disztrófüggő elnevezésű) függőségeket dokumentálva össze legyen rakva egy fájlba egy csomó másik fájl. Lehetne standardizálni mondjuk rpm-re? Lehetne, technikai akadálya nincsen. Változna bármi abban, hogy egy-egy alkalmazás mennyire cross-disztró (és vedd figyelembe, hogy nem olyat akarunk, mint MáSoknál, hogy a fél világot libként be kell csomagolni mellé)? Az égvilágon semmi, mert a csomagnevek és verziószámok disztrófüggőek és a release processükkel összefüggnek. Vagyis lenne egy-egy programból Debian RPM, Ubuntu RPM, RHEL RPM, SLES RPM, openSUSE RPM. Vagyis nem változott volna az égvilágon semmi.
És továbbra is: összehasonlítani a csomagformátumot a kommunikációs célú dokumentum-formátumokkal... legalábbis megkérdőjelezhető.

Meg amúgy is milyen monopólium az, ahol vannak versenytársak ráadásul ingyenesek?

Ha úgy kényelmes, akkor 1% és haha, ha úgy van, akkor versenytárs?

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

"Igen, az MS volt az, aki az elsők között lépett be azokra a piacokra, amiket letarolt, igen, volt idő, amikor általános felhasználáshoz is szükséges funkciók hiányoztak az alternatívákból."

A PC-re való operációs rendszeren kívül milyen piacokra gondolsz, ahová elsők között lépett be a Microsoft?

Üdv,
Marci

Windowsos irodai programcsomag (Wordperfect késett), Windowsos központi authentikáció (Novell valóban volt, ott tényleg volt valami verseny-szerűség), Kiszolgáló funkciók (egy darabig szintén Novell). Természetesen mind saját protokoll(-bővítményekkel), hogy ne tudj helyettesítő rendszert találni.

Aztán ugye jöttek szépen az ezekre épített szolgáltatások (Exchange, hogy ki lehessen használni az irodai programcsomag lehetőségeit..., Sharepoint, hogy az irodai programcsomagból egyszerűen lehessen doksikat kezelni, ...).

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Látod, Te magad sorolod az ellenpéldákat az állításodra. Meglátásom szerint nagyon kevés piacra érkezett elsőnek-elsők közt a Microsoft. Tipikusan inkább meglévő piacokra lép be úgy, hogy széles közönség számára teszi elérhetővé az adott megoldást.

Bizony, a (DOS-os) WordPerfect felhasználók lesajnálva néztek a (DOS-os, később Windows-os) Wordre. Aztán váltottak.
Bizony, a Lotus 1-2-3 felhasználók lesajnálva néztek az Excelre. Aztán váltottak.
Bizony, a Novell rendszergazdák lesajnálva néztek a Windows Serverre. Aztán váltottak.
Bizony, a Netscape felhasználók lesajnálva néztek az Internet Explorerre. Aztán váltottak.
Bizony, a különféle levelezőrendszerek adminjai lesajnálva néztek az Exchange-re. Aztán (jórészt) váltottak.
Bizony, a különféle statikus intranetre használt webszerverek adminjai lesajnálva néztek a SharePointra. Aztán (nem kevesen) váltottak.
s.í.t.

"Természetesen mind saját protokoll(-bővítményekkel)" Azért akkoriban nagyon más volt a PC-s IT-világ. Nem tűnt ki a Microsoft a versenytársak közül. És persze a protokollok jórésze is inkább fejlődőben volt, nem meglepő, hogy aki új dolgokat alakított ki, az kiegészítette. Nézd csak a mai böngészőket: azon protokollokban, amik még nem egyöntetűen elfogadottak, bőven vannak böngészőmotor-specifikus kiegészítések.

Üdv,
Marci

Bizony, a (DOS-os) WordPerfect felhasználók lesajnálva néztek a (DOS-os, később Windows-os) Wordre. Aztán váltottak.

Mert közben váltottak Windows-ra - amire a WordPerfect késve érkezett.

Bizony, a Lotus 1-2-3 felhasználók lesajnálva néztek az Excelre. Aztán váltottak.

Erre sajnos nincs kifogásom :)

Bizony, a Novell rendszergazdák lesajnálva néztek a Windows Serverre. Aztán váltottak.

Mivel egyre komolyabb integráció volt a kliens Windows-ok és a Server között, a kliens MS software-ek és a hozzájuk tartozó kiszolgáló szoftverek között, amik viszont megkövetelték többnyire nem csak azt, hogy Windows Serveren fussanak, de általában az AD-t is (a két típusra mondjuk egy WSUS vs. egy Exchange)

Bizony, a különféle levelezőrendszerek adminjai lesajnálva néztek az Exchange-re. Aztán (jórészt) váltottak.

Továbbra is meggyőződésem, hogy leginkább azért, mert az irodai programcsomagukkal vitték a munkacsoport szoftver kategóriát is. Vajon akkor is az lett volna, ha már akkor megvannak a ma létező, Exchange funkcionalitást biztosító standardok (carddav, caldav, imap a mai kiterjesztéseivel stb.)?

Azért akkoriban nagyon más volt a PC-s IT-világ. Nem tűnt ki a Microsoft a versenytársak közül.

Ma viszont már kitűnik, tudtommal ők az egyetlen cég, akik már most úgy döntöttek, hogy nekik saját HTTP/2 kell (MS-HTTP2E, a bevezetésből kiderül, hogy HTTP/2 követelményeket relaxál -> innentől kezdve az nem HTTP/2)

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

"a WordPerfect késve érkezett": szerintem vidáman használták volna tovább a DOS-ost, ha az lett volna a jobb. Vagy visszaváltottak volna Windows-os WordPerfectre, ha az annyival hivogatóbb lett volna - akárcsak megtették ezt az alternatív böngészőkkel.

"Mivel egyre komolyabb integráció volt a kliens Windows-ok és a Server között, a kliens MS software-ek és a hozzájuk tartozó kiszolgáló szoftverek között, amik viszont megkövetelték többnyire nem csak azt, hogy Windows Serveren fussanak, de általában az AD-t is (a két típusra mondjuk egy WSUS vs. egy Exchange)"

Szerintem átugrottad a Windows NT-t, ahogyan véleményem szerint a Novell is átaludta az NT megjelenését. Ott még nem volt ilyen követelmény. Inkább az volt - fakuló emlékeim szerint -, hogy egy NT-n egyszerűbb volt adminisztrálni a felhasználókat, File Share-eket, könnyebb volt éleszteni egy ISDN Fritz!Card-ot meg megosztani egy A0-s plottert. Vagyis azt tette a Microsoft, amit sokszor: széles körben elérhetővé tett egy technológiát. Igen, pontosan ide datálható a Windows, mint tudást nem igénylő "kattintgatós szerver" percepció kialakulása.
És ez is volt a lenézés oka: eleinte a versenytárs megoldásokhoz képest tényleg sokkal kisebb előképzettséggel is lehetett szervert birtokolni.

Üdv,
Marci

Azért ugrottam át, mert nagyjából az volt az az időszak, amikor még lehetett találni NetWare cuccokat (mindjárt jön a fél HUP, hogy pont múlt héten volt valahol ahol még ma is fut :) ). A 2000 után kezdődött el az, hogy mindent nagyon integrálunk (és az MS elleni tröszt-ellenes perek is).

A Joel Spolsky írt egyszer egy blog posztot a Fire & Forward stratégiájukról: valamit állandóan változtatni kell, hogy a versenyben a többiek előtt legyenek; ez az, amit semmilyen cég, ami MS-hez kapcsolódó rendszerhez készít helyettesítő terméket nem tud megtenni, mivel a klienseket, a kiszolgálókat és a köztük használt protokollokat/formátumokat is az MS specifikálja. A hozzám hasonló (vagy nálam még elvakultabb :) ) alternatíva-keresők többnyire ezért mondják, hogy a teljes software stacket kell cserélni szabványos, cserélhető elemekre, mert tényleg szépen minden integrálva van a Windows stacknél, de nagyon nehéz egy-egy elemet teljes értékűen cserélni, az összes kapcsolódó elem nélkül.

Egyébként meg majd az idő eldönti. Ugye EU-s nyomásra most már legalább publikálják a specifikációkat (sőt, el kell ismerni, hogy egy ideje teljesen korrekt az MS hozzáállása a nyílt forrású fejlesztőkhöz, SambaXP pl. pár éve tele van azzal, hogy hogy segítettek), lassan bejönnek a gyakorlati tapasztalatok a nagy váltóktól (München) stb. Ha akár egy évtized múlva eljutunk oda, hogy a négy-öt nagy software stack (MS, GNU, Apple, Google) eljut oda, hogy kényelmesen és problémamentesen tudnak egymással kommunikálni, kialakul egyfajta egyensúly (60-40% piacfelosztás MS - mindenki más arányban már szerintem korrekt lenne), akkor én már boldog leszek :)

Szerk.: typo javítás.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Szerintem azóta az IT világ a feje tetejére állt.
Korábban az eszköz volt a középpontban: a Microsoft is akkor érezte "magáénak" az eszközt, ha az ő rendszere futott rajta, küzdött is ezért.
Ma - sok-sok eszközével - a Felhasználó került középre. Ezért is változtatott a Microsoft a mission statement-jén, valamint ezért nem csodálkozunk azon, ha egyes Microsoft megoldások előbb jelennek meg iOS-re vagy Androidra mint Windowsra.
Ma a minél teljesebb digitális élmény nyújtásán dolgozik a Microsoft: ebben a világban viszont nem annyira fontos, hogy milyen OS van az eszközön; sokkal fontosabb, hogy a Felhasználó el tudja végezni/folytatni tudja a tevékenységét akkor is, ha közben másik eszközre vált. Vagyis a cél az, hogy a Felhasználó végső soron több dolgot vihessen végbe.

Üdv,
Marci

"miért van az, hogy a levélforgalom SMTP-n megy? Mert volt egy piac, amire az MS későn lépett be, és már nem tudta letiporni a de facto/de jure mail protokollt."

Korántsem volt tiszta, hogy az X.400 vagy az SMTP fog nyerni. Ne felejtsük, hogy az Exchange Server 4.0-ban még nem volt beépített SMTP gateway viszont X.400 alapú volt!

http://www.ittoday.info/AIMS/DCM/52-30-01.PDF

Üdv,
Marci

"miért van az, hogy ha manapság valaki böngészőt emleget, akkor nagyjából a Chrome/Firefox/Safari/IE sorrend ugrik be a legtöbbeknek? "

És itt jutottál önellentmondásra. Ugyanis az én meglátásom szerint nem a piac letarolása és a monopólium kialakítása a fő oka annak, ha egy termék megtartja a vezető pozícióját. Hanem inkább az, hogy az alternatívák nem hívogatóbbak annyival, hogy megérné váltani.

A böngészők piacán a Microsoft nem volt korai belépő. A Mosaic, az igen.
A Netscape volt a király - és megverte a Microsoft, mert jobb volt.
Aztán megjelentek új böngészők és megerősödtek - mert jobbak voltak.

De említhetted volna az okostelefonokat is. Nézd csak, milyen fényes jövő előtt állt a Windows Mobile 2007-ben? Az USA smartphone piac 42%-a volt az övé. Aztán jött más, aki jobb volt. Meg is lett az eredménye!

Az Ügyfél a király. Ő választ. Azt, ami jobb neki.

Üdv,
Marci

És itt jutottál önellentmondásra. Ugyanis az én meglátásom szerint nem a piac letarolása és a monopólium kialakítása a fő oka annak, ha egy termék megtartja a vezető pozícióját. Hanem inkább az, hogy az alternatívák nem hívogatóbbak annyival, hogy megérné váltani.

Böngésző esetén ez igaz is volt, mivel ott az MS-nek is alkalmazkodnia kellett a nyílt standardokhoz (HTTP, HTML, CSS). Ez ugye az az időszak, amikor elkezdtek megjelenni a standardokat követő böngészők és volt az IE6. A formátum elhozta a helyettesíthetőséget.

A mindenféle belső céges ActiveX-re építő oldalak persze maradtak IE alatt - mert ott hiányzott a szabványos, több vendor által támogatott formátum.

Az Ügyfél a király. Ő választ. Azt, ami jobb neki.

Azt, ami jobb neki, és összefér azokkal a rendszerekkel, amiket egyébként köteles használni, mert a partnerei mást használnak.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

A Netscape volt a király - és megverte a Microsoft, mert jobb volt.

te neteztel mar veluk? En igen, es nem lattam jobbnak az explodert. Szoval egyaltalan nem azert verte meg az ie a Netscape-et, mert jobb volt, hanem mert a microsoft elore telepitette az ie-t + ingyen adta (mondvan az OS resze), mig a Netscape - elvileg - fizetos volt. Szoval nem kicsit arcpirito az a teoriad, hogy azert nyert az ie, "mert az ugyfel a kiraly, es o valaszt"...

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

"te neteztel mar veluk?" Igen.
"En igen, es nem lattam jobbnak az explodert" Erről beszélek. Az Internet Explorer 3.0 sokkal gyengébb böngésző volt a korabeli Netscape-hez képest. Csak idővel az IE egyre jobb lett, a Netscape meg nem. Összességében nem volt a Netscape annyival hivogatóbb, hogy az OS-sel érkező Internet Explorert lecseréljék. Erről beszéltem eddig. Az Ügyfél a király és ő választ, azt, ami neki a jobb. Ha nem így lenne, akkor miért kezdett volna a továbbra is ingyenes Internet Explorer mellé alternatív böngészőt telepíteni egyre több ember?

Üdv,
Marci

Netscape EULA-zzunk? :)

If the Software is Netscape Navigator, Netscape Navigator Gold or Netscape Communicator Standard Edition software ("Standard Software"), or it is Netscape Communicator Professional Edition software which you are using for a limited time for the purpose of evaluating whether to purchase an ongoing license to that product
("Evaluation Software"), there is no fee for this license. The evaluation period for use of Evaluation Software by or on behalf of a commercial entity is limited to ninety (90) days; evaluation use by others is not subject to this ninety (90) day
limit.

Röviden: 

Microsoft is giving away Internet Explorer, while Netscape's retail price for Navigator is $49.

Oct 31, 1996

Azok a régi szép idők.

Miért terjedtek el az alternatív böngészők ?

Talán mert egy fokkal jobbra sikerültek mint az IE és annyiba is kerültek ;)?

Melyiket?

A Netscape volt a király - és megverte a Microsoft, mert jobb volt.

Ezt szerintem sikerült. :) Megverte a Microsoft mert egy árúkapcsolt ingyenes alternatívát kínált (és nem azért mert jobb volt :))

Egyébként ez alapján a Firebird egész jól feljött úgyhogy annyira nem volt hosszútávú az a győzelem ;)

"Melyiket?"

Ezt: "Az Ügyfél a király. Ő választ. Azt, ami jobb neki."
vagy akár: "Ugyanis az én meglátásom szerint nem a piac letarolása és a monopólium kialakítása a fő oka annak, ha egy termék megtartja a vezető pozícióját. Hanem inkább az, hogy az alternatívák nem hívogatóbbak annyival, hogy megérné váltani."

Üdv,
Marci

Ez a kettő pedig ugyanaz. Nevezetesen: a helyzeti előny kihasználása. Ha egyenlő feltételekkel indulsz, akkor a bármennyivel jobb alternatíva nyerni fog ellened, ha azonban helyzetbe hozod magadat, akkor csak abban az esetben, ha kellően sokkal jobb nálad. Jelen esetben, ha az alternatíva annyival hívogatóbb, hogy megérje váltani. A helyzeti előny kihasználása pedig maga volt a piac letarolása és a monopólium kialakítása: a Mozilla hiába kérte volna, hogy ő is legyen előre telepítve, a MS ezt a monopolhelyzetével visszaélve megtagadta (valószínűleg csak volna, mert ép ésszel senki nem feltételezte, hogy egy ilyet ki lehetne verni az MS-ből, szóval valószínűleg eleve nem kért ilyet senki).

Arról hosszasan lehetne beszélni, mit szabad-lehet-illik kezdeni egy helyzeti előnnyel. Alig hiszem, hogy könnyű lenne közös álláspontot találni.

Fontosabb ennél, hogy mi volt akkoriban a helyzet. Ennek megítélése meg nyilvan szubjektív, de azért leírom a saját emlékeimet.
Hosszú évek óta csak Netscape-et használtam, Linuxon. Windowson is X Servert futtattam, ott ment a Netscape. Egyre több gondja lett az oldalak betöltésével és megjelenítésével. Irdatlan lassan töltött és egyre többet kellett killelni. Egy idő után már ott volt mindig mellette a terminál ablak, hogy kilőhessem hamar, ha kell.
Én például ennek az erős kényszere alatt hagytam ott.

Üdv,
Marci

"azért kell [...], mert most a többség az egy bizonyos vendor termékét használja"

vs

"hiba [...], ha mint mondjuk önkormányzat ezzel rákényszeríted a saját döntéseid a partnereidre is"

Tenyleg, legalabb onmagaddal egyeztess, hogy egyezzen a velemenyetek.

Egyebkent nincs igazad. Attol, hogy valami ingyenesen elerheto, meg nem elerheto mindenki szamara. Nagyon sok olyan munkahely van, ahol az atlag munkavallalo nem telepitgethet szabadon mindenfele programokat a gepre, attol fuggetlenul, hogy azok szabad szoftverek vagy sem. Igen, ez nagyon messze van a demokraciato, de eleg sok ceg mukodik ilyen alapokon.

Es tudod mit? Ha nekem cegem lenne, nalam is ez lenne. Az lehet a gepeken, amiket a cegnel levo uzemeltetok tamogatnak. Ha ez a Microsoft Office, akkor az lesz a gepeken, es komoly szankciokat helyeznek kilatasba, ha barki mast akarna telepiteni. Ennyike. Ez nem az opensource szoftverek ellen szol, hanem arrol, hogy az erosen no-go, hogy a paraszt azert telepitgessen mindenfele szemetet a gepere, hogy egy-ket doksit meg tudjon nezegetni. A hivatal kuldje el levelben a tudnivalokat, vagy jelenitse meg egy weboldalon, az formatumfuggetlen.

Arrol nem is beszelve, hogy amiota van ez az ugyfelkapus eleresem, nem kaptam olyan informaciot a kuldott dokumentumokban, amit ne lehetett volna az e-mail torzsebe belerakni, vagy egy belepessel vedett weboldalon megjeleniteni.

--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

a ez a Microsoft Office, akkor az lesz a gepeken,

Az a Microsoft Office, ami mindenhol hirdeti magáról, hogy odt kompatiblis?

es komoly szankciokat helyeznek kilatasba, ha barki mast akarna telepiteni.

És igen, nálunk is terror van ilyen szempontból (és igen, folyamatosan próbálkozom, hogy egyre erősebb terror lehessen a felhasználóknak egyre kényelmesebben), nincs "na ezt gyorsan felteszem, mert kell", de ha az van, hogy a nálunk levő O2010-ben rosszul jelenik meg egy O2013-as doksi, akkor egy távoli asztallal elért gépre kapnak egy O2013-at, hogy tudjanak dolgozni.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Mert a ti cegetek megveszi a licenceket (legalabbis remelem...), hogy ezt megtehessetek. De ez nem mindenutt van igy.

Tenyleg, egyet probalj ki: hogy nem mindig a sajat peldadbol indulsz ki. Probald meg elkepzelni, hogy nem minden ceg az idealis megoldasok menten mukodik, sot, a legtobb ceg nem ilyen.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

Felsőoktatás...

Tudom, hogy a legtöbb cég nem ideális megoldások között működik, viszont pont ezt magyarázom: ha a standard formátum nem kötelez arra, hogy megvásárolj terméket, akkor előrébb vagyunk. Akkor legrosszabb esetben (ha a meglevő szoftverpark nem kezeli a standard formátumot) [mondjuk telephelyenként] egy gépre fel lehet tenni egy LibreOffice-t, nem kell a teljes vállalatnál/hálózatra támogatni.
Ha viszont egy zárt, gyakorlatilag egy-implementációs a standard formátum, akkor az egy példány is kiadás lesz.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Inkább arra kéne gyúrni a LibreOffice-nak, hogy kompatibilis legyen még jobban az Office formátumaival, akkor könnyebben elterjedhet. Ne a világot akard megformálni (mindenki álljon át az én formátumomra), hanem alkalmazkodjon hozzá a projekt, akkor tényleg kijön az előnye annak, hogy ingyen van a LibreOffice.

Hogy egyszerű legyen a képlet:
1. LibreOffice + OOXML/DOC kompatibilitás, formátumkonverzió nincs: kevesebbe kerül, mint LibreOffice + ODF formátumváltás.
2. LibreOffice + ODF formátumváltás többe kerül (nem a LO, hanem a formátumváltás költsége miatt), mint Office + OOXML/DOC.
3. Persze az igaz, hogy LibreOffice kevesebbe kerül, mint az Office. Ebből nincs is vita, nem a licenc a költség nagy része.

És igazából nem csak formátumtámogatás kell. Hanem tudja mondjuk sebességben is azt, mint az Office.

Aztán majd ha elterjed a LibreOffice annyira, hogy mérhető és értékelhető méretű piaci szereplő legyen, akkor lehet beszélni arról, hogy oké, átállunk ODF-re.

"ha a standard formátum nem kötelez arra, hogy megvásárolj terméket, akkor előrébb vagyunk."

Ezzel tokeletesen egyetertunk. Azonban mind a docx/xlsx, mind az ODF standard formatum (mindkettore van szabvany), azonban egyik oldal sem tamogatja a masik szabvanyat tokeletesen. Az igazi fuggetlenseg akkor jonne el, ha ez megvaltozna, legalabb az egyik oldalon. Addig azonban csak a meglevo vegtermek pofozgatasa zajlik, semmi egyeb mas.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

Viszont erre csak az egyik oldalon van lehetőség, mert míg az egyik open standard, a másik egy cég kezében van. Tfh, hogy LO-ék elérik a 99,99...9% kompatibilitást. Legjobb esetben kijön az MSO n+3, és a hozzá tartozó standard - és LO-ék kezdhetik újra az egy fél által megváltoztatott standard lekövetését.

Ha viszont előírod az ODF-et, mint formátumot, az MS is be tud szállni a standard fejlesztésébe, és akkor is lesznek MS-től származó módosítások, viszont az összes többi implementációnak van esélye arra, hogy a 0. napon már támogassa őket.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

"a másik egy cég kezében van."

Tudtommal mindketto open standard.

"Legjobb esetben kijön az MSO n+3, és a hozzá tartozó standard - és LO-ék kezdhetik újra az egy fél által megváltoztatott standard lekövetését."

Legjobb esetben kijön az ODF n+3, és a hozzá tartozó standard - és MS-ék kezdhetik újra az egy fél által megváltoztatott standard lekövetését.

"Ha viszont előírod az ODF-et, mint formátumot, az MS is be tud szállni a standard fejlesztésébe"

Ennek a mondatnak nincs ertelme, vagy hianyos a kontextusa. "előírod az ODF-et, mint formátumot" - kinek? hogyan? "MS is be tud szállni a standard fejlesztésébe" - miert, az LO be akarna szallni az OOXML standard fejlesztesebe? Miert nem?

"az összes többi implementációnak van esélye arra, hogy a 0. napon már támogassa őket." - Tekintve, hogy nem zart formatumokrol beszelunk, az osszes tobbi implementacionak is mar most lenne eselye tamogatni a 0. naptol mindket implementaciot. Azonban amiben tevedsz, az az, hogy minden jelenleg implementalo szoftver aktivan reszt is vesz a szabvany fejlesztesi folyamataban, ami azonban nincs igy. A szomoru valosag az, hogy az implementaciok igy is, ugy is kisebb-nagyobb kesesekkel fogjak lekovetni a szabvanyokat, es ez fuggetlen attol, hogy azokat a szabvanyokat egy ceg vagy egy kozosseg fejleszti.

Ami problemat en itt igazabol erzek, hogy mindenki a sajat lovat akarja dicserni, es lehetoleg azt tolni az eloterbe, de igy csak a felhasznalok fogjak megszivni. El kellene felejteni, hogy ha a szabvany az MS-tol jon, akkor az rossz, es mindenestol kerulendo. Tevedes ne essek: nem mondom, hogy az OOXML szabvany hibatlan, tokeletes, nyilvan vannak hibai - de vannak az ODF-nek is hibai boven. Tul kellen lepni a kicsinyes "we have to take over the world" tipusu hatalomvagyon, es leulni gondolkodni, hogy hogyan lehetnek kitorni a mostani aldatlan helyzetbol. Valakinek lepni kell, es az opensource vilagnak van most a legjobb eselye erre - full tamogatast adni az OOXML-hez es az ODF-hez is egy egyseges API es GUI feluletet biztositva, felcserelhetove teve a formatumokat. Ha a most MSO-t hasznalo felhasznalok azt latjak, hogy ok nem mindig tudnak ODF-eket megnyitni, de ugyanakkor ott az LO, ami gond nelkul nyitja meg mindket fajta formatumot, akkor elindulhat egy elvandorlasi folyamat. Amig azonban ez nincs igy, es mindket rendszer csak immel-ammal tamogatja a masik formatumat, addig csak a harc fog menni a userekert.

Nem ertem, az LO kozosseg miert nem keres kapcsolatot peldaul az MS-sel a szorosabb szabvanykovetes ugyeben mindket oldalon? Mert az MS nagy ceg? Es? Mitol felnek?

Egyebkent a sajat, privat velemenyem az, hogy az egyik formatum ki fog halni egy ido utan, mert senkit nem fog erdekelni egy marginalisan hasznalt formatum, es ez jot is tenne az okoszisztemanak. A jelenlegi felallas szerint ez az ODF lesz. Nincs szukseg ket, kozel egyenerteku dokumentumformatumra.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

Ez mar akkor is eszembe jutott, amikor leirtam az idezett mondatot. Viszont, a ket formatum kozel egyidoben szuletett es a feature set-jeik kozott nagymerteku atfedes is van. Mivel a ket formatumot csak a ket (pardon, harom, ha az AOO meg mindig el) irodai csomag hasznalja, ezek mindenkeppen egymas konkurrenciai. Az LO es az AOO penetracioja a banyabeka alfele alatt talalhato, vagyis a ket formatum kozul leginkabb az OOXML az, aminek eselye van ismertte valni.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

A legfőbb gond, hogy nem tudod mit jelent a vendor lock-in és az általam linkelt részt sem olvastad el.

"Az én meglátásom szerint ha a lehetőségek közül választok, akkor akármelyik választom, azzal a többit kizárom, azaz megvalósul a "vendor lock-in."
Rossz a meglátásod. Akkor valósul meg vendor lock-in, ha olyan szállító megoldását választod, amiről utána nem tudsz, vagy nehezen tudsz másik szállító megoldására váltani.

"Azért választottam, mert nekem az felel meg a legjobban."
Ez még lehet is igaz az adott pillanatra.

"Ez mitől lenne nekem rossz?"
Attól, hogy nem tudsz, vagy csak nehezen tudsz egy olcsóbb vagy jobb megoldásra váltani később.

A legfőbb gond, hogy nem tudod mit jelent a vendor lock-in és az általam linkelt részt sem olvastad el.
Elolvastam. Szimplán marhaságnak tartom. Azért tartom marhaságnak, mert az életben az ember folyamatosan választ. A választás mindig kötöttséget jelent. Ez az életben a legkisebb dolgoktól a legnagyobbakig igaz. Ezzel úgy tűnik nincs is semmi problémád, kivéve ha MS-ről van szó. Ezt hívják elvakultságnak. És én ezt röhejesnek tartom. Mert az, hogy mivel mész reggel dolgozni, hol veszed meg a reggelidet, hol dolgozol, hol laksz stb. Mind-mind vendor lock-in. Mindegyik kötöttséget jelent, én nem tudsz rajta változtatni. Hogy harcolsz ellenük? Mert ha az MS választást mint lehetőséget kizárod, akkor ezeket is kizárod. Az meg szerintem orvosi eset.

Rossz a meglátásod. Akkor valósul meg vendor lock-in, ha olyan szállító megoldását választod, amiről utána nem tudsz, vagy nehezen tudsz másik szállító megoldására váltani.
Tényleg? Ezek szerint akkor gyárat ne építsen senki, mert ott aztán több 10 év is lehet a kötöttség. Meg ha jól értem a tartós, megbízható üzleti kapcsolat ezek szerint elítélendő. Ezek szerint házasság kizárva. Sőt a szüleidet is otthagytad 1 hetes korodban, és önállóan élsz az űrben. Még jó hogy ne vagy döntéshozó pozícióban.

Ez még lehet is igaz az adott pillanatra.
Attól, hogy nem tudsz, vagy csak nehezen tudsz egy olcsóbb vagy jobb megoldásra váltani később.
Ez kb. minden választásra igaz, csak az ár és az idő különbözik. Nem tudom feltűnt-e, de a nagy elvakultságodban a saját életedet, meg az összes döntésedet kérdőjelezed most meg. Ja és amúgy mi van, ha elégedett vagy a döntéseddel, és nem akarsz váltani? Akkor is rossz?
Mert ha az MS-ről van szó akkor tudom mit fogsz válaszolni, de most nem az MS-ről beszélek, hanem úgy általában.

"Ezzel úgy tűnik nincs is semmi problémád, kivéve ha MS-ről van szó. Ezt hívják elvakultságnak."

Hol írtam ilyet? Nem írtam olyat, hogy csak az MS-nél van ilyen, még azt sem, hogy az MS minden termékénél! Nekem az élet minden területén problémát okoz a vendor lock-in és próbálom elkerülni. Pl. lehet kapni egy sportáruházban olyan kerékpárra rakható hátsó kosarat, amit csak az adott áruházban kapható csomagtartóra lehet feltenni.
Nagyon szuper a csomagtartó is és a kosár is, megéri mind a kettő az árát!
Akkor miért is lehet rossz ez nekem?
Ha át akarom rakni egy másik biciklire a kosarat, akkor arra is kell vegyek egy csomagtartót. Ha le akarnám cserélni a biciklit, de az új biciklire nem lehet felszerelni a csomagtartót, akkor dobhatom ki a csomagtartót is és a kosarat is.
Ezért inkább olyan kosarat vásárolok, amit minden csomagtartóra fel lehet tenni.

Úgy látom elsiklottál a lényeg felett:
Biztos? Mi van, ha
- műanyag gyerekbiciklire akarod feltenni
- egykerekű biciklire
- tandem kerékpárra
- fekvőkerékpárra
- odaadod valakinek a biciklit de neki a kosár nem kell
- ezért lopják el
- el akarod adni, mert motrot akarsz, de a vevőnek a kosár nem kell csak a bicikli
- olyat vennél, amin eleve van
...

Biztos!

Ezek hogy jönnek ide?

Azt hiszem még mindig fogalmad sincs a vendor lock-in-ről. A vendor lock-in azt jelenti, hogy egy adott szállítóhoz láncoltad magad a termékkel, nem tudod, vagy csak nehezen tudod lecserélni egy másik (nem minden!) szállító termékére.

Vegyük a szolgáltatás példáját, ha a szolgáltatásod csak RHEL-en fut, akkor vendor lock-in van, mert nem tudod az RHEL-t könnyen lecserélni egy másik szállító OS-ére. Ha fut még Windows-on is, akkor nincs az, mert a RHEL-t le tudod Windows-ra cserélni, még akkor is, ha nem tudod Ubuntu-ra, IOS-re, ... cserélni.

Vegyük a kosaras példát, ha a kosarad csak egy adott csomagtartóra lehet feltenni, akkor vendor lock-in van, mert nem tudod egyetlen másik cég csomagtartójára sem feltenni. Ha van legalább egy másik csomagtartó amire fel tudod rakni, akkor már nincs vendor lock-in.

Természetesen minél több közül választhatsz, annál jobb. Azt viszont senki sem mondta, hogy mindhez jó kell legyen!

Szerintem te nem érted. Mert te nem vendor lock-in-ról beszélsz, hanem operációs rendszer lock-in-ről. Csakhogy míg Linuxból több is van addig Windowsból csak 1. Azaz ha így nézzük, az MS sose lesz jó, mert Windowst mást nem csinál csak az MS. Ezzel frappánsan kizártad a játékból és úgy tünteted fel, mintha ez igazságos lenne. Szerintem meg ugyanezért operációs rendszereknél értelmetlen vendor lock-in beszélni. Meg amúgy sem az MS-től veszed a Windowst, amiért szintén értelmetlen a vendor lock-in kifejezésed. Már csak azért is mert ezt szerintem speciálisan a cég igényeihez készített szoftvernél lehet értelmezni, nem egy általánosan használható operációs rendszernél. Szóval baromság az egész vendor lock-in, amit ráerőltettél az MS-re meg a Windows-ra. Vendor lock-in-ról én akkor beszélnék, ha X cégggel lefejlesztesz egy komplett gyártástervező rendszert, és az egész gyártósor is csak ezzel működik, az egész tevékenységed ettől függ. Bármilyen módosítást a programon csak ez a cég tud elvégezni. Hozzá vagy kötve. Ki vagy neki szolgáltatva. Ez a vendor lock-in. De a Windowsnál tényleg ki vagy szolgáltatva az MS-nek? A Windows csak a te igényeidnek készül? A te kérésedre módosítják? Te fizeted a módosítás költségét? Az MS önkényesen - visszaélve a kiszolgáltatott helyzeteddel - határozza meg a módosítás árát? Mert ha igen akkor elismerem, hogy ez vendor lock-in, de ha nem akkor meg nem.

Ja és ha nem tűnt volna fel, én arról beszéltem, hogy minden választásod kötöttséggel jár, csak ez tök normális. Azaz pl: ha Linux-ot választasz, nekem ez ugyanolyan lock-in mint Windows-t választani, mert akkor a Linuxhoz vagy kötve. Csak szerinted az már nem baj. Csak akkor baj, ha Windows-hoz vagy kötve. Csakhogy szerintem nincs különbség. Ennyit várok tőled, egyenlő elbírálást. Persze ez neked nem fog menni.

Ott tévedsz, hogy bár az állandó érvekkel (integrált, piacvezető stb.) jössz, a vendor lock-innél mégis csak egy oprendszert emlegetsz (*). Pedig ez többről szól: nagyon kevés az a cég, ahol van egy gép és az ül magában. A vendor lock-in az, hogy ha két Win+Office-os gép között akarsz bármilyen kapcsolatot teremteni, ahhoz szintén csak MS terméket tudsz használni, mert "azzal van integrálva". Egy Linux/Unix foghatsz egy Solaris felett futó MIT kerberost, beszélgetni fog egy Heimdal-t használó Debian-nal; de fordítva is, foghatsz egy RedHat-os FreeIPA-t, el fogod tudni érni random másik disztróról, vagy akár egy Unix-ról is. Az MS hozta a saját "integrált" megoldását (AD), és csinált egy vendor lock-int, mivel a piacvezető desktopjuk csak ezt hajlandó használni. És igen, a Samba devek vért izzadtak, hogy visszafejtsék az MS protokoll-kiterjesztéseit, mielőtt az megnyitotta a specifikációkat. És ez a legfőbb baj az MS-el és ezért kiálltunk állandóan vendor lock-int: azzal, hogy a protokollokat, a fájl formátumokat és a piacvezető kliens szoftvereit saját kénye-kedve szerint alakítja, folyamatosan fenntartja és akár új piacokon tudja kiépíteni a monopóliumát.

(*): ez egyébként ugyanaz a móka, mint azzal jönni, hogy nem is olyan drága, mert a licensz csak {Win}+{Office} ára. Pedig a legtöbb esetben dehogy is, mert már egy 10 fős cégnél is ott van az AD domain, az Exchange és a többi móka. És a szerver oprendszerek ára és a CAL-ok árai szintén ott vannak (amit ugyanúgy le tudsz és kéne vetíteni a dolgozók), ugye szépen pár éves eltolódással a kliens licenszekkel - vagy folyamatos évenkénti költségként az SA-val.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Jó ez az oldal :)

Featured whitepaper
1. egy (ameddig néztem) a várost bemutató videó felett leírják, hogy hú de szupi az MS-nek az a terméke, aminek egyébként már az újrabrandelt verzióját is 3 éve discontinued státuszba tették.
2. egy FUD 2006-ból, arról beszélve, hogy egy váltás a becslések szerint sokáig tartana és fennakadásokat okozna.
3. ezt még akár érdemes is lenne végigolvasni. Sajnos a mintájuk nem volt túl nagy, ezért nem tudom mennyire hihető. Na meg azóta 11 év eltelt.
4. upgrade-ltek WS2003-ra és IIS 6-ra!!négy! Dátumot nem találok rajta :(, de gondolom ez is 2005 környéki lehet [a copyright szöveg alapján]. Nem feltétlenül releváns.
5. ezen se találok dátumot, de a Windows NT 4.0 alapján úgy tippelem, hogy ezt a cikket tegnap tehették fel. Esetleg ma. Egyébként gyönyörű, ahogy gyakorlatilag leírják, hogy volt egy rosszul megírt/üzembe állított rendszer, amit egy raklap pénzért segítettek helyrepofozni, de egyébként a case study csak informational only, a Microsoft semmit se garantál :)

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Azt hiszem, személyesen veszem kézbe a dolgot: elugrok a Nyugati Indiákra, Trinidadra, hogy utánajárjak, hogyan felejtődhetett ott ez az oldal.
Az eredményekről 9 részes dokumentumfilmben számolok be, úgyhogy eltart majd egy darabig.
Remélem, a főnököm megértő lesz egy ilyen magasztos céllal kapcsolatban. ;)

Üdv,
Marci

"Azaz ha így nézzük, az MS sose lesz jó, mert Windowst mást nem csinál csak az MS. Ezzel frappánsan kizártad a játékból és úgy tünteted fel, mintha ez igazságos lenne." Én ilyet nem írtam, ez egy hazugság tévedés a részedről. Ráadásul ez egy ordas baromság is, mivel a Windows az egy OS, amit sokan csinálnak. Ráadásul nincs olyan, hogy Linux OS, az egy kernel, olyan van, hogy Ubuntu, Redhat, Suse, FreeBSD (ez még csak nem is linux kernel, hanem BSD), ... Az hogy egy program fut RHEL-en közel sem biztos, hogy fog futni Ubuntu-n, és fordítva.

"Csak szerinted az már nem baj. Csak akkor baj, ha Windows-hoz vagy kötve. Csakhogy szerintem nincs különbség." Én ilyet nem írtam, ez egy hazugság tévedés a részedről. Sajnos az elvakult MS áhítatodon át sajnos azt sem veszed észre, hogy én pl. a RHEL OS-ről írtam az előbb a példát, mint lock-in. Bármelyik OS-hez, programhoz kötve lehetek, ha van olyan program, aminek a működéséhez csak az az egy olyan OS vagy program jó csak és nem tudom lecserélni. Minél több ilyen van, annál nagyobb a kötöttség.

"Persze ez neked nem fog menni."
Eddig bírtam a személyeskedésed, innentől nem veszlek figyelembe, bár eddig se volt sok értelme!

"ha olyan szállító megoldását választod, amiről utána nem tudsz, vagy nehezen tudsz másik szállító megoldására váltani."

Ez tokeletesen igaz a Linuxra. A Linuxra elerheto alkalmazasok toredeke erheto csak el Windowsra, azok nagy resze sokkal kevesbe stabilan fut, mint a sajat oprendszeren, OS X eseteben a helyzet meg ennel is rosszabb.

Bizonyos szempontbol csak vendor es vendor kozott tudsz valasztani, es barhogy dontesz, az vendor lock-in lesz, es nehez lesz atvaltani masra.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

> ha Linux only, nem egy céghez köt.

Azért ennyire nem egyértelmű a dolog.

Mondjuk van egy szolgáltatásod, ami RHEL-re épül, és van egy support szerződésed a RedHat-tel. Ha kitalálod, hogy márpedig a RedHat supportja drága, neked inkább a Micro Focustól (a.k.a. Attachmate, a.k.a. Novell) kéne terméktámogatás, akkor kezdheted újratelepítgetni a gépeket SUSE linuxra, ami persze azt is jelenti, hogy adott esetben elköltesz egy csomó pénzt a kompatibilitási gondok felderítésére és javítására.

Nincs olyan, hogy nincs vendor lock-in.

Teljesen igazad van. No sarcasm intended. :)

Viszont commercial vonalon a legritkább eset, hogy LFS-t használjanak. Leggyakrabban lesz egy cég, aki tartja a hátát a terméke miatt, túl kockázatos lenne* egy nemhivatalos, csak közösség általi disztrót szétteríteni.

kieg.: * persze ez megkerülhető, ha házon belül megoldod a vendor support feladatát, de az meg pénzbe kerül - goto 0, nehéz/költséges változtatni rajta

( RGeri | 2015. 08. 29., szo – 13:30 )

Véleményem szerint az alábbiak szerint működika a dolog:

1. Otthoni használat - Bátran kiváltható a Windows bármely vezető Linux desktop rendszerre, hiszen minden szükséges teendőt el lehet végezni (internet,email,doksi szerkesztés,zene szerk.,video szerk.,lejátszás,konvertálás,játék,mobil eszközök elérése,stb)
2. Munkahelyi használat - Komoly felmérést igényel, és csak utána lehet a váltásról elmélkedni. Amit főbb gondnak tartok : a, MSOffice vs Libreoffice kompatibilitás 100%-ban, CAD programok futtatása (nem alternatíva), és bizony PS. Munkahelyről beszélünk, határidők betartása, kötbér, pénz. Nem lehet próbálgatni, meg 'talán'-ozni. Persze ha van egy olyan Gimp tudor, aki megmondja hogy amire szüksége van a dolgozónak azt itt és itt, és így és úgy lehet megcsinálni a Gimp-ben, az nagy segítség, és most SZÓLJON!

G.

--
RGeri77
Fedora Ambassador, játékmester ;-)

1. +1
2. nyilvan minden csak kicsit is ertelmes helyen felmerik a valtas pro es kontra velejaroit, es annak megfeleloen valtanak vagy eppen maradnak. Egy atlag cehnel aligha a CAD vagy a PS programok a showstopperek. Btw. milyen szep is lenne, ha a magyar allamigazgatas mar regen atallt volna ODF-re, aztan kb. megszunt volna a doc(x) -> odt macera. Btw. vannak meg olyan ingyenes olvasok a microsoft-tol, mint regen volt pl. a word viewer 97 (vagy mi a szosz?)

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

( answ | 2015. 08. 29., szo – 13:49 )

Azert blocker bug sokkal kevesebb volt desktop Windowsban (3.11-7-ig tudok nyilatkozni), mint Fedora vagy Ubuntu disztribuciokban. Meg akkor is ha elfelejtem a driverek okozta problemakat..

Egy idoben ezert is hasznaltam FreeBSD-t, ahol csak tudtam (de az meg a driverek miatt volt problemas).

Amire emlekszem blocker bugra Windowsban: 1. driver telepites utan kek halal
2. WinME-ben Internet Explorer memoria szivargas, ido utan mindig leolte a gepet
3. Win2000 vagy XP? Nyomtatas bug, valamilyen modalis szoveges kerdoablakot dobott fel.
4. XP: Windows Update egy frissites sikertelensege miatt tovabb nem lehetett frissiteni, illetve a szokasos 100%-on porog a CPU es nem csinal semmit bug.

Linux disztribuciok eseten nem tudnam leirni az osszeset, mert konyv lenne belole:
1. Java programok szoveg nelkul jelennek meg
2. Xfce csak dockok nelkul hajlando megjelenni egy fagyas vagy elso inditas utan
3. Thunderbird elhasal tobb giga level migralasa utan, nem is indithato
4. NetworkManager egyszer fogja magat es tobbet nem mukodik (nmapplet bug)
5. Gnome3-ba telepites utan nem lehet bejelentkezni, fallback session bug
6. Nouveau fagyas konzol / xorg valtaskor
7. NVidia binaris driver DKMS forditasi hiba kernel frissites utan
8. SElinux policy bugok tomkelege (oh hany helyen van permissive-ben..)
9. ACPI bug, megoldas fordits magadnak sajat DSDT-t vagy felejtsd el a tobb magot (is).
10. Barmilyen kulso (nem sajat taroloban levo) program telepitese lutri a depedencia hell miatt. Raadasul frissiteskor szinte biztos torik es valamit be kell avatkozni kezzel.
...
Bar a legtobb bug megoldhato vagy van workaround, de ilyenkor egy egyszeru felhasznalo ott hagyja az egeszet. Egy rendszergazda munkaideje pedig szinten nem olcso.

Ennek ellenere Linux-ot hasznalok sok mindenre, mert bizonyos problemakat Windows-on megoldani: korulmenyes vagy draga vagy szimplan lehetetlen. De bugok tekinteteben a Linux disztribuciok messze rosszabbak mint barmelyik Windows. Tesztelni, tesztelni, tesztelni kellene..

( Imo | 2015. 08. 29., szo – 14:16 )

A sok hittéritő azért átnézhetne a szomszéd topicba is hogy elmagyarázza a kérdezőnek milyen jól is megy minden linuxon.

És hány ilyen topicot lehetne még linkelni, ahol az egyszeri user csak bámul maga elé, hogy tényleg még ez sem megy linux alól...

Tudom-tudom senki nem használ ilyen szolgáltatást és egyébként is neki működik linux alól, a microsoft meg hülye, a photoshop meg le van maradva, linuxra már sokkal jobb programok vannak, csak nem szabad leirni, hogy melyik, mert titok.

/o\

Ebben a topicban azt bizonygatják sokan (kezdve a "sajtóközlemény" valóságtól teljesen elrugaszkodott szövegével) hogy linuxra átállni könnyű, csak akarni kell, minden megoldható, minden működik. Főleg otthoni környezetben. Hát ehhez képest a legnagyobb szolgáltató alap otthoni szolgáltatása meg se nyikkan linuxon. Kutyát nem érdekli, hogy ez kinek a hibája. Ha eddig használtál windows-on TV GO-t és átállsz linuxra, onnantól nem működik ez a szolgáltatás. És még nagyon sok ilyen van, az alternativának kinált programok nevetséges szinvonaláról nem is beszélve.

Hát ehhez képest a legnagyobb szolgáltató alap otthoni szolgáltatása meg se nyikkan linuxon

ez most vicc akart lenni? Eddig azt sem tudtam, hogy letezik a tv go nevu micsoda...

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

"Eddig azt sem tudtam, hogy letezik a tv go nevu micsoda..."

És ez most kit minősit? Tájékozott lehetsz rendesen egy többtizezer useres szolgáltatásról nem is hallottál még, de gondolom bőszen hirdetnéd az egyszer usernek, hogy álljon át nyugodtan linuxra, minden működni fog.

Nekem pl. apám nagyon szereti, egyszerre tud nézni több meccset, tv-n és böngészőben :)

(és elárulok egy még nagyobb titkot, ha már eddig barlangban éltél, a upc-nek is van ilyen szolgáltatása, néha azt is használja)

Igy van. Lehet, hogy pár év múlva már le lehet egy soktizezer otthoni átlagusert érintő linuxos teljes inkompatibilitást húzni arról a listáról. Csak ez a topic a jelenről szól és marad még egy rakás. És ha megfigyeled, ezek az inkompatibilitások nem csökkennek idővel. A tv go, nem egy 10 éves elavult rendszer, hanem egy friss szolgáltatás.


function getOsInstallerUrl() {
	var os = getOS();
	if (os == null) return null;
	if (os == "Windows") return '/static/plugins/TVGO' + pluginSuffix + '.msi';
	if (os == "MacOS") return '/static/plugins/TVGO' + pluginSuffix + '.pkg';
	return null;
}

Ja, vagy úgy, annyira friss, hogy a hívó kódban a null-t tesztelni sem volt idejük...

És akkor: az miért az alternatív megoldások felelőssége, hogy tőlük teljesen független harmadik felek nem foglalkoznak velük?

Szerk.: na hoppá, mégis csak támogatják valamilyen szinten: 


function getOS() {
	try {
		if (navigator.appVersion.indexOf("Win") != -1) return "Windows";
		if (navigator.appVersion.indexOf("Mac") != -1) return "MacOS";
		if (navigator.appVersion.indexOf("X11") != -1) return "UNIX";
		if (navigator.appVersion.indexOf("Linux") != -1) return "Linux";
	} catch (err) {}
	return null;
}

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

ezzel mit is akartál mondani? Van egy ág a kódban linuxra, de leszarták. És? Pont erről beszéltem fentebb, a kutyát sem érdekli és ezek továbbra sem régi programok, amik majd kikopnak, hanem új szolgáltatások, amik nem működnek linuxon, igy a problémák száma nem csökken, hanem nő.

Másrészt mit is szeretnél abba az ágba? Nyilván nincs is plugin linux alá, igy nincs is mit letöltenie.

"És akkor: az miért az alternatív megoldások felelőssége, hogy tőlük teljesen független harmadik felek nem foglalkoznak velük?"

Idézd már be, hol mondtam, hogy a linux hibája, hogy nem működik rajta egy rakás dolog/szolgáltatás? Én azt mondtam, hogy a hittéritő szöveggel ellentétben, igenis elesik egy rakás szolgáltatástól, lehetőségtől az, aki linuxra vált.

Én meg azt mondom, hogy ha ez a szolgáltatás minősége, hogy írnak egy függvényt, ami öt lehetséges értéket adhat vissza (itt még védhető a null-al való visszatérés), aztán meghívjak és az ötből kettőt kezelnek, a másik három értékre pedig rossz adatot adnak vissza, amit a hívó helyen láthatóan nem kezelnek (ott van a null hrefű hivatkozás...), akkor nem feltétlenül kell ezt a szolgáltatást használni és lehet hogy nem releváns a "mi nem működik Linuxon" témakörben.

Nem azt mondom, hogy támogassák a Linux-ot. Nagyjából nem érdekel, hogy támogatják-e. De hogy annyi szakmai igényesség nem szorult beléjük, hogy a) legalább a getOS()-ből kihúzzák a UNIX/Linux vizsgálatokat vagy inkább b) a getOsInstallerURL() Windows/MacOS értékekeken kívül dobjon egy kivételt [egyébként a getOS vagy getOs is szép, mindig olyan nagy boldogsággal tölt el, ha valami konzisztens], amit utána kezelniük kell, az gáz. Az a két függvény nem működik se helyesen, se teljesen. Bugosak. Ami az ő hibájuk.

Másrészt mit is szeretnél abba az ágba?

Dobjon egy exception-t. Hogy utána az eseménykezelőben elkapják-e és más szöveget ("Bocs az OS-ed nem támogatott") írnak ki, vagy nem foglalkoznak vele és nem jelenik meg semmi, az már mindegy. Csak most egy nem létező url-t ad. Ami bug.

Én azt mondtam, hogy a hittéritő szöveggel ellentétben, igenis elesik egy rakás szolgáltatástól, lehetőségtől az, aki linuxra vált.

Igen, vannak olyanok, akik ragaszkodnak a Windows-only technológiákhoz. De ha a szolgáltatásuk is olyan minőségű, mint a JS kódjaik, akkor őszintén szólva, szerintem nem kár érte. (egyébként természetesen azok táborát erősítem, akik korábban nem is hallottak erről)

Egyébként pedig lazán kapcsolódik: http://logout.hu/bejegyzes/gabo89/telekom_go_tv_ubuntun.html

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Már megint elfelejtkezel arról az apróságról, hogy egy mérési hibahatáron lévő piaci részesedésű rendszert nem kezelnek le egy javascriptben.
Lehetne szebben megirni? Lehetne.
Akkor működne a kérdéses rendszeren? Nem.

Emiatt nem érdemes használni a szolgáltatásukat? Ugyanmár.

geleinek és neked is: nem ezen a kétszer 10 soron van a hangsúly, csak ezeket néztem meg, hogy miért kapok null linket.

Magyar fejlesztőknél különösen divat az az elv, hogy minden úgy legyen, ahogy a fejlesztő/architect megálmodta (tényleg kezdve onnan, ahogy a Delphis időkben szocializálódott programozók úgy terveznek UI-t, hogy minden szarnak tesznek egy ocsmány ikont, és minden színhez hardcode-olják a fejlesztéskori Win aktuális színsémájának megfelelő színét - egy átlagos magyar fejlesztésű programot a szövegek elolvasása nélkül, csak az UI-ra való futó rápillantásból fel lehet ismerni; egészen odáig, hogy nekik bizony kell a DRM plug-in).

De továbbmegyek, ha már ennyire a számokkal dobálózunk: gondolom az a bizonyos letöltendő plug-in egy AX és egy NPAPI plug-in. Egész pontosan amikor pár verzió múlva a Chrome kidobja a francba az NPAPI támogatást Winen is, mi lesz az 50k felhasználóval, ha esetleg a DRM-beszállító addig nem készülne el a Chrome verzióval?

Egyébként meg az "1-2%-ot nem támogatnak" dolgora: egy MacOS százelékra kíváncsi lennék haza viszonylatban, nagyjából az se sokkal több. Jah, hogy bevásároltak egy software stacket, aminek nincs linux supportja, ezért az ő 1-2%-uk nem ugyanaz az az 1-2%, mint a másik 1-2%?

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Mondom, nem kell hibaüzenet. Viszont ha egy függvény 5 állapotba tud bekerülni, amiből 2 van kezelve, akkor az bug. Ha ez utána a user interface-en is nyilvánvaló hibát okoz, akkor az kínos bug. Különösen, ha másik helyen tudnak ezzel foglalkozni, a kg.dev-20150727.js fájlban van showPopup hívás "Nem támogatott operációs rendszer" szöveggel.

Ez egy bug. Kár szépíteni.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

OK, ez egy - saját számitásod szerint - 2 ezer felhasználót érintő bug, azon 2 ezer felhasználóé, akik egy marginális piaci részesedésű oprendszert használnak. Tudod hány ilyen hiba érinti ezen felhasználókat? Inkább nem irok számot :)

És ha időt feccölnének ezen "hiba" kijavitásában, akkor mi is történne? A mostani hibaüzenet helyett egy másik hibaüzenett kapnának ezen marginális piaci részesedésű oprendszer felhasználói. Nem is értem, hogy nem mentek még csődbe ilyen vérlázító hiba ki nem javitása kapcsán.

Majd lesz egy ujabb, aminek mar erdeke a Linux tamogatas is, akkor meg TV Go es tarsai mehetnek a sullyesztobe. Elobb-utobb a telhetetlenseg es kapzsisag ugyis a szakadek szelere fogja oket sodorni, mint a TV csatornakat, ugyanis az irdatlan nagy mennyisegu reklam miatt senki sem lesz kivancsi rajuk. Csak ido kerdese mikor kezd el ott is omleni a reklam. Regen a YT is reklammentes volt, most meg pfujjj!
--
FeZo

Jött szembe elég sok cikk mostanában, hogy a chrome os alapú laptopok eladása hogy elhúzott. Bizonyára egy idő után netflix és társai is meggondolják, hogy érdemes-e egy win only pluginre támaszkodniuk. Nyilván ez bennünket magyarokat kevésbé érint, de majd csak elér ide is.

Tájékozott lehetsz rendesen egy többtizezer useres szolgáltatásról nem is hallottál még,

a konzumer piacon 'tobbtizezer' user az lepkefing, meg Mo-n is. Btw. nem a kit minosit iranyba akartam elvinni a szalat, hanem affele, hogy imho ez meglehetosen egy retegigeny.

de gondolom bőszen hirdetnéd az egyszer usernek, hogy álljon át nyugodtan linuxra, minden működni fog.

fentebb ezt irtam, hogy "minden csak kicsit is ertelmes helyen felmerik a valtas pro es kontra velejaroit, es annak megfeleloen valtanak vagy eppen maradnak". Szoval nem egeszen, de ez mar teged minosit.

és elárulok egy még nagyobb titkot, ha már eddig barlangban éltél,

LOL...

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

"a konzumer piacon 'tobbtizezer' user az lepkefing, meg Mo-n is. "

Valószinűleg ezért van teljesen letojva a linuxos userbázis is, mert ti sem vagytok többen, mérési hibahatár.

(és azért 100 ezer user, nem egészen lepkefing egy magyarországi szolgáltatásban)

"imho ez meglehetosen egy retegigeny."

Legyen, úgy, ennek az alsóhangon 100 ezres magyarországi tömegnek szolgáltatás elvesztést jelentene egy ubuntura váltás. Letojhatod ezt a 100 ezer embert, de valahogy kicsit másképp hangzana ez a marketing cikk is, ha ilyesmi is benne lenne, vagy a szokásos hittérités közben ilyesmik is elhangzanának, hogy mennyi mindentől esik el az ember, ha linuxot használ. Aztán mindenki eldöntheti, hogy számára ez fontos-e vagy sem.

valoban, ez egy 22-es csapdaja: azert nem megy a tv go linuxon, mert keves a linuxos, vagy azert keves a linuox pc, mert nem megy a tv go (es meg az a mennyi minden, amitol elestem, mert mar jo sok eve linux zakatol az otthoni gepemen)?

a szokásos hittérités közben ilyesmik is elhangzanának, hogy mennyi mindentől esik el az ember, ha linuxot használ.

get the facts, ha? Barmilyen rendszerrol is beszelunk, van pro es kontra oldal. De mivel kicsi orszagunkban az ember 5 Ft megtakaritasert a sajat anyjat is kepes eladni, igy egy (random) alternativ megoldas, ami 0 Ft bekerulesi koltseggel legalisan megszerezheto, eleg nagy vonzerovel bir. Ez a cikk pont errol szolna: ismerd meg, hogy van elet a vindozen tul is. Volt szo win-only szoftverekrol, de meg az ilyen eset sem kell jelentsenek athidalhatatlan akadalyt: lehetnek olyan helyek, ahol mindenki atall valamilyen linuxra (ne csak ubuntuban gondolkozzunk), es meghagynak n db vindoze munkaallomast (desktop virtualizacio rulez), amit az hasznal es akkor, aki es amikor szukseges. Mondom, meg kell nezni, milyen lehetosegek vannak.

Masfelol nem az a lenyeg, hogy mennyi mindentol esek el (ez a fajta megkozelites a marketingesek asztala, akik megmagyarazzak neked, hogy miert nem tudsz anelkul elni, ami nelkul pedig egeszen eddig tkp jol elvoltal), hanem hogy amire kell, arra alkalmas-e az alternativ rendszer, ami raadasul ingyen a tied lehet?

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

A „legnagyobb otthoni szolgáltató” a lehető legpitiánerebb módon valósította meg a szolgáltatást. Az igénybevétel alapfelvétele, hogy van TV előfizetésed náluk. Tehát ha erre vágysz, és még nem vagy T-Home TV előfizető, akkor elő kell fizetned valamelyik IPTV csomagra. Utána nézheted a TV GO segítségével is a lineáris adást. Illetve a videótékában levő filmeket is megnézheted. Ez utóbbiakért már külön fizetni kell, ami majd szerepelni fog a TV előfizetésed számláján.

Szubjektív dolog, de ha itthon vagyok, és tévét akarok nézni, akkor inkább azt a nagy képernyős TV-n teszem inkább. A dolog lényege az lenne, hogy akkor is nézhetem az adást, amikor nem otthon vagyok, ugyanis androidra is van kliens. Viszont csak az androidos készülékek kis hányadát támogatja az alkalmazás. Legtöbb készülékre ugyan fel lehet telepíteni, de a stream lejátszását hibaüzenettel megtagadja, ha a készüléked nem szerepel a támogatott készülékek listáján. Az androidos felhasználók nagy többsége ki van zárva a szolgáltatásból. Azt azért könnyű belátni, hogy ehhez képest a szolgáltatásból kizárt linux felhasználók száma a statisztikai hibahatár alatt van. (Bár ez a linuxosokat nem boldogítja.) A DRM miatt root-olt készüléken sem lehet TV GO-t nézni.

Mivel az általad hivatkozott másik topikban külön kérés volt az építő jellegű hozzászólásokra, így ott nem akartam megjegyezni: Egy TV GO-ra épülő HTPC-nek nem sok értelme van, mivel egy plusz STB bérleti díja kb. 1000 Ft körül van havonta. Egy tisztességes HTPC (csendes/néma, kis fogyasztású, szép/nappaliba való,…) legalább 3–4 évnyi havidíjba kerül. Ha meghibásodik, akkor a javítási költséget is állni kell, ami STB bérlés esetén csak szándékos rongálás esetén merülhet fel. Lehet kérni rögzítős STB-ot is. Viszont a DRM nem csak a Linuxot zárja ki, hanem azt is, hogy a HTPC-vel rögzítsd az adást.

A TV GO-ra alapuló HTPC-nek egy értelmes okát látom: Valaki (szülök, rokon, barát,…) előfizet, és én az ő előfizetését használva TV GO-val nézem a műsort. Ez pedig már a szürke zóna.

----- 

(&%;_98\<|{3W10Tut,P0/on&Jkj"Fg}|B/!~}|{z(8qv55sr1C/n--k**;gfe$$5a!BB]\.-

"a lehető legpitiánerebb módon valósította meg a szolgáltatást. "

És ez - az egyébként baromság - hogy jön ide? (a upc is ugyanolyan pitiáner ugye? meg mindenki más)

"A dolog lényege az lenne, hogy akkor is nézhetem az adást, amikor nem otthon vagyok, "

Ezt is rosszul gondolod. Arra is jó, meg sok másra is, pl. hogy otthon nézzed, ha a tv-n épp más megy, más nézi, vagy egyszerre akarsz több csatornát figyelni.

"Azt azért könnyű belátni, hogy ehhez képest a szolgáltatásból kizárt linux felhasználók száma a statisztikai hibahatár alatt van."

Ezt ugye már a nyitó postomban garantáltam, hogy ezzel a hülyeséggel jöttök, felesleges volt :)
Az okostelefonos userek 90%-nak biztos, hogy nincs olyan mobilnet csomagja amivel valóban nézhetné a műsorokat amikor nem ott van, igy ez csak ott opció ahol wifi van, igy máris kizárhatunk ott is egy nagy rakás usert.

De abban egyetérthetünk, hogy a linux felhasználók száma eleve hibahatár alatt van, igy a kutyát se érdekli, hogy ebből is ki vannak zárva. Csak a topic arról győzködne, hogy nyugodtan álljál át linuxra, mert ott működik minden. Hát rohadtul nem.

"az egyébként baromság"

Szerintem egyáltalán nem baromság, amit ironcat leírt, pusztán a tények. Felejtsük el a jelentéktelen szar kis linuxot, nézzük miért van az, hogy az androidos készülékek nagyrészén nem megy a lejátszás? Azért az android egy elég nagy szeletét hasítja ki a piacnak.

Megtehették volna, hogy nem támogatott készülékek esetében az app csak figyelmeztet arra, hogy a minőség nem lesz az igazi. A pitiánerség az, amikor figyelmeztetés helyett megtagadják a lejátszást. Pitiánerség jönni olyan válasszal, hogy csak azok a készülékek támogatottak, amiket ők eladnak az üzletben, mert azzal tudnak tesztelni. Pitiánerség whitelist-tel dolgozni, nem blacklisttel esetleg. Pitiánerség az összes T által adott válasz a kompatibilitási problémákkal kapcsolatos megkeresésre.

Jó dolog ügyesen választani, 1 win7, 1 alcatel, 2 samsung, 1 htc és 1 nexus 7 android működik rendben. Megjegyzem, egy rakás sz.r a té szerintem, de a tv go ettől még nekem bejött. Például most besz.rt a tévénk és a laptopon nézzük tv go alatt, hibátlan.

"Belépés díjtalan, kilépés bizonytalan."
"Vajon mit várok a sorstól, ha hányok az édestől, és izzadok a sóstól."

Már úgyérted hány tv előfizetője van a telekomnak, mert ők mind jogosultak használni.

A 3 milliós tv előfizetői bázis 25%-a telekomé, akkor nagyon valószinű, hogy több jogosult felhasználója van mint az ubuntunak vagy akár az összes linux disztribnek magyarországon...

Egyébként egy éve (pár hónappal az indulása után) már 70 ezer felhasználója volt, azóta meg is duplázódhatott.

Például az egyik felhasználó én vagyok. Regisztráltam. Feltelepítettem a telefonra a programot. Elindítottam. Egy „832-es hiba” jellegű (a szám nem ez volt, de a többi stimmel) üzenetet kaptam a lejátszás helyett. Emailben megkérdeztem mit jelent ez a hiba, mert az interenet keresve más hibát kaptak azok, akiknek a készüléke a nem támogatott kategóriában volt. 2–3 hét múlva jött egy „egyenválasz”, amiben a kérdésre nem válaszoltak, hanem kb. 3 bekezdés „ki kíváncsi rá” típusú szöveg után adtak egy linket a FAQ-ra.

Már csak az a kérdés, hogy a 70 ezer duplájából hány hozzám hasonló felhasználó van.

Off: Olyan aktívan véded a T-t, mit gelei az MS-t. Róla tudom, hogy ott dolgozik, így valamelyest érthető a dolog. :-)

----- 

(&%;_98\<|{3W10Tut,P0/on&Jkj"Fg}|B/!~}|{z(8qv55sr1C/n--k**;gfe$$5a!BB]\.-

"Már csak az a kérdés, hogy a 70 ezer duplájából hány hozzám hasonló felhasználó van."

Gondolom hasonló lehet, mint ahány letöltötte az ubuntut-t vagy bármelyik linux disztribet, aztán nagyon gyorsan ment vissza a windows. De nyilván a legtöbb felhasználónak sikerült működésre birnia.

"Róla tudom, hogy ott dolgozik, így valamelyest érthető a dolog."

Elég baj, hogy nem szakmai érvekben, válaszokban gondolkozol, hanem hogy ki hol dolgozik és akkor ki mit milyen okból védhet...
Nem dolgozom se a ms-nál, se a T-nél, de mint irtam nálam a családban több elégedett tv go felhasználó is van és én is az vagyok. Sőt én a upc horizon go-ját is használom. Szerintem az se nagyon menne linuxon, ha már itt tartunk, újabb minusz pártizezer felhasználó.

Átlag userekről beszélünk, van egy alap ubuntu-ja, elmegy a horizon.tv-re, bejelentkezik a upc-s nevével. Elindul neki vagy nem?
Felugrik neki valami, hogy mit töltsön le, hogy elinduljon? És windows-on?

Kutya nem fog linuxot hackelni, hogy valahogy működésre birjon egy webes szolgáltatást.

Amikor felhív egy windowsos user, mert nem tud videót lejátszani a számítógépén, mert bekapcsoláskor csak egy általános fiókja van és megtiltja a rendszer a flash telepítését, akkor "mit töltsön le, hogy elinduljon?" Nem minden Windows user rendszergazda a saját gépén és nevezheted a felhasználót kutyának, nem fog tudni Windowst "hackelni, hogy valahogy működésre birjon egy webes szolgáltatást."

Arányokat kellene már észrevenni. Aki nem rendszergazda a saját gépén, az nyilván nem tud ilyet megoldani, de az otthoni userek 99%-a rendszergazda, igy meg tudja oldani. A vállalati usereknek pedig a rendszergazda felelőssége, hogy igénybe tudja venni a szolgáltatást. És nyilván meg is oldja, ha megoldható. (de ha linuxot használ, akkor pl. nem megoldható)
És persze éppen egy otthoni user-eknek szánt szolgáltatásról beszélünk, hogy igénybe tudja-e venni a sajtóközleményben irt rendszerről a legnagyobb otthoni tv szolgáltató szolgáltatását, amit amúgy 100 ezer ember használ. Nem tudja.

A fenébe, nem figyeltem eléggé. Fél nappal ezelőtt még 70 ezer dupláját (= 140 ezer) emlegetett Imo. Vajon miért hagyta ott 40 ezer előfizető ilyen hirtelen a szolgáltatást. :-)

Az a baj a számokkal, hogy egy eléggé egzakt tudomány épül rájuk (matematika), így a hamar kiderül, ha valaki véletlenszerűen mond számokat.

----- 

(&%;_98\<|{3W10Tut,P0/on&Jkj"Fg}|B/!~}|{z(8qv55sr1C/n--k**;gfe$$5a!BB]\.-

nyugodjál bele, megvan az a 140 ezres userszám, de ha csak 100 ezer, vagy éppen csak 70 ezer (ha egyetlen új előfizetője sem lett 1 év alatt) akkor is elég nagy szám, akik linux alatt megszivnák.

De cáfold meg nyugodtan, ha valamelyik számom nem tetszik, csak ahhoz kéne már valami konkrétumot is bedobni, az meg ugye nehéz. De matematikáról papolni mintha értenél hozzá, na az viszont könnyebb :)

Megnyugtatlak, nyugodt vagyok. :-) Ettől függetlenül a véletlenszerűen emlegetett számok némileg csökkentik a bizalmat. (A második mondaton sokat gondolkodtam, hogy ne legyek túl személyeskedő és sértő.)

Mint már említettem, a számokkal az a baj, hogy egzakt tudomány épül rájuk. Konkrétan, az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy 200 ezer* ember akar TV GO-zni. Általában a linux felhasználók számát 1–2%-ra szokás tenni. Ha abból indulunk ki, hogy a TV GO-zni vágyok között a Linux használók aránya ugyanakkora mint az átlag népességben, akkor ez azt jelenti, hogy közülük kb. 2–4 ezer ember nem tudja használni. Bár ez a használatból „kizárt” embereket nem boldogítja, de az „elég nagy szám” azért erős túlzás.

*: Én is bedobtam egy számot. Ha kiderülne, hogy 500 ezer ember akarja használni a szolgáltatást, akkor 5–10 ezer linuxos lenne „kizárva”. Továbbá kb. 350-400 ezer egyéb okokból. Csak óvatosan a számokkal!

----- 

(&%;_98\<|{3W10Tut,P0/on&Jkj"Fg}|B/!~}|{z(8qv55sr1C/n--k**;gfe$$5a!BB]\.-

Ja, hogy a mai, hibahatár környéki linux userszámot vetited ki? Akkor egyetértünk, én is pont azt mondtam, hogy semmi szükség a tv-go-t linuxra kiterjeszteni/átirni, mert nincsenek userei (saját számitásod szerint 2-4 ezer ember, szerintem fele se, de tökmindegy).

Lehet átsiklottál felette, egy olyan marketing cikkről beszélünk, ami az embereknek azt mondja, hogy gyak. nincs szükségük windows-ra, minden működik linuxon. Én is erre a hipotézisre válaszoltam, azaz, ha átállnának linuxra, akkor ez a 70-100-140 ezer ember nem tudná igénybe venni.

De nyilván nem fognak átállni, igy érinteni sem fogja őket...

Hiába pörögsz a számokon, a lényegen nem változtat.

„Hiába pörögsz a számokon, a lényegen nem változtat.”

Ez egy lehetséges menekülési útvonal, ha a számháborúd nem jön be. :-)

„Lehet átsiklottál felette, egy olyan marketing cikkről beszélünk, ami az embereknek azt mondja,…”

Nem, nem siklottam át felett. Te viszont elfelejtetted, hogy ezt a TV GO-s szálat te indítottad meg.

„ha átállnának linuxra, akkor ez a 70-100-140 ezer ember nem tudná igénybe venni.”

Már megint a számokkal akarsz bűvészkedni. Ez már az előbb sem jött be. Ne erőltesd a számokat!

----- 

(&%;_98\<|{3W10Tut,P0/on&Jkj"Fg}|B/!~}|{z(8qv55sr1C/n--k**;gfe$$5a!BB]\.-

Te valamit nagyon elnéztél, semmilyen számháború nem történt, tényeket irtam 1 éves adatokból, becsültem mai adatot is belőle, de melléirtam, hogy ha valakinek jobb a lelkének, akkor higgye azt, hogy egyetlen új felhasználója sem lett a tv go-nak 1 év alatt, akkor is ugyanaz a következtetés, rohadt sokan nem férnének hozzá, ha linuxot használnának. (de mivel nem használ, csak egy mérési hibahatáron álló kisebbség, igazából mindegy)

"...a májusban elindított, a Telekom tévé-előfizetői számára többletköltség nélkül elérhető TV GO..." Felmentem a TV GO oldalára, de sehol nem találtam ingyenes szolgáltatást. Szerintem az a 70 ezer biztos, hogy megcsappant, már ha abból indulok ki, milyen sokan mozdultak meg a mobilszolgáltatók áremelése ellen. De ez egy parttalan vita lesz, amíg nem kapunk pontos számokat az élőfizetőkről :)

" Felmentem a TV GO oldalára, de sehol nem találtam ingyenes szolgáltatást."

Most tényleg nem értelmezed a mondatod amit beidéztél? "Telekom tévé-előfizetői számára többletköltség nélkül elérhető TV GO"

Telekom tv előfizető vagy? Akkor ingyenes.

"Szerintem az a 70 ezer biztos, hogy megcsappant, már ha abból indulok ki, milyen sokan mozdultak meg a mobilszolgáltatók áremelése ellen."

Ehhez képest minden hónapban nő a tv előfizetések száma, majd megkeresem az nmhh statisztikát, igy a jogosult felhasználók száma is nő. Kétlem, hogy megcsappant volna az a 70 ezer, de felőlem azt is hiheted, hogy megcsappant.

Én még induláskor kezdtem el használni a TV GO-t. Ment az Android-os telefonomon is és a Linux-os gépemen is.
Egy idő után "fejlesztettek" rajta, azóta nem megy egyiken se.

"Kutyát nem érdekli, hogy ez kinek a hibája"
Így van, engem, mint felhasználót nem érdekel, hogy miért nem megy nálam.
Ha nekem fontos ez a szolgáltatás és más szolgáltató tudja úgy kínálni, hogy menjen nálam is, akkor szívfájdalom nélkül váltok arra a szolgáltatóra.

chromium: unconditionally downloads binary blob

https://bugs.debian.org/cgi-bin/bugreport.cgi?bug=786909
http://www.bbc.co.uk/news/technology-25859360
http://arstechnica.com/security/2014/01/speech-recognition-hack-turns-g…

Jog az olvasáshoz
https://www.gnu.org/philosophy/right-to-read.hu.html

A digitális jogkezelő rendszerek kritikája
http://www.hwsw.hu/hirek/40796/a-digitalis-jogkezelo-rendszerek-kritika…

"Free Software Free Society"

https://archive.org/details/EbenMoglen-WhyFreedomOfThoughtRequiresFreeM…

https://benjamin.sonntag.fr/Moglen-at-Re-Publica-Freedom-of-thought-req…

http://boingboing.net/2012/08/23/civilwar.html
http://boingboing.net/2012/01/10/lockdown.html
http://www.abc.net.au/radionational/programs/futuretense/the-coming-war…

( segej | 2015. 08. 29., szo – 15:32 )

nem tudom miért vannak a mai napig ilyen "jellegű" hozzászólások ... párszor elkezdtük, ennek csak eleje volt, vége sosem lesz.
10+ éve űzöm az ipart és valamit m$-en könnyebb megoldani/használni, valamit linux/unixon ... és ez mindig is így lesz. egy erősen m$re épülő multinaci felhasználói környezetbe tuti nem tennék samba+postfix kombót, csak a xopás lenne vele, viszont egy alacsonyabb költségvetésű néhány száz fős hazai kkv-nak simán ... elférünk ezen a piacon (is) az meg hogy ki mit szeret, mit szokott egyéni szoc problem.
EOF

( ezqgtouvszfgc | 2015. 08. 29., szo – 16:06 )

Kezdjük tehát a vizsgálatot ott, annál a kérdésnél, ahová feltett szándékuk, hogy soha ne jussunk el. A kérdés, hogy bármilyen demokratikus önkormányzat, bárhol, összhangban van-e az ilyesfajta hatalmas, mindent átható felügyelettel, amelybe az Amerikai Egyesült Államok kormánya vezette nem csak az amerikaiakat, hanem az egész világot.

Ez valójában nem egy bonyolult vizsgálat.

http://snowdenandthefuture.info/events.html

Örömmel tudatom, hogy a KFKI Telephely területén, a 18-as épület helyén az MTA WIGNER [...] tenderünket a Persecutor Kft. nyerte meg.

By that time I'd traveled, not only in Iran and Afghanistan, but also in the then Soviet empire—East Germany, Poland, Czechoslovakia—and had seen many an ex-palace converted to party uses, architecture having no choice of its own about what human beings get up to inside it. "It could never happen here" has not been, since then, a belief in which I can place much faith. All those countries had once been democracies. Any form of human behavior—given extreme conditions—can happen anywhere.

However, as Jean-Jacques Rousseau insisted in his crucial work, The Social Contract—a work much consulted by America's Founding Fathers when they were structuring the government of the United States— democracy is the most difficult form of government to maintain. Every loss for democracy will prove to be a loss for women—it always has. Vigilance is indeed the eternal price of freedom, and democracy as a form is like the brain, or a muscle: use it or lose it. When a democratic system feels itself to be under threat, individual freedoms are among the first things to be sacrificed, to be replaced by the secret exercise of increasingly arbitrary power. In whatever name this may be done, the result has almost always been corruption and tyranny. And if democracy in America were to fall, there would be no other country with the will and the might to ride to its rescue.

Transparency and democracy go together. Do not allow your own government to operate behind closed doors. If you do, the city upon the hill will be not one of light, but one of darkness.

http://harvardmagazine.com/2003/07/democracy-use-it-or-lose-html

Lessig on Freedom: Use It or Lose It

Ours is less and less a free society.
http://www.linuxjournal.com/article/6308

Daphne van der Kroft: "State of play in [Dutch] internet politics: less security and more surveillance"
https://projectbullrun.org/surveillance/2015/video-2015.html

Microsoft has no plans to tell us what’s in Windows patches

http://arstechnica.com/information-technology/2015/08/microsoft-has-no-…

Immár két államban is napirenden van az a kérdés, hogy vajon az operációs rendszer megsérti-e a helyi adatvédelmi szabályokat.

A Windows 10 július 29-én jelent meg és az elmúlt hetekben fokozatosan kiderült, hogy a szoftver a felhasználók rendkívül sok adatára kíváncsi. Ez több országban is a felhasználók, a pártok és az adatvédelmi szakemberek nemtetszését váltotta ki.

Svájcban Hanspeter Thür szövetségi adatvédelmi biztos már megfogalmazta a kérdéseit a Windows 10 adatgyűjtési gyakorlatával kapcsolatban

http://sg.hu/cikkek/114311/svajcban-es-oroszorszagban-is-vizsgaljak-a-w…

http://www.tdg.ch/suisse/suisse-romandeecoles-priees-installer-windows-…

http://www.tdg.ch/economie/berne-lance-procedure-concernant-windows-10/…

http://www.smh.com.au/federal-politics/letters/democracy-use-it-or-lose…

http://www.smh.com.au/technology/technology-news/data-retention-and-the…

- Megállítani és ellenőrizni a békésen mászkáló embereket, nekem nagyon orwelli ötletnek tűnik… – mondta egy demonstráló.

- Pont az ilyen dolgok ellen vívtunk háborút 1945-ben – tette hozzá egy másik.

http://hu.euronews.com/2015/08/28/nem-lesz-vizumellenorzes-melbourne-ut…

http://itcafe.hu/hir/arckep_megfigyeles_magyarorszag.html

A javaslatot szeptember elsejéig lehet véleményezni, vagyis e nagy horderejű kérdésben a "társadalmi vitára" öt napot hagyott a Belügyminisztérium.

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/jon_a_kormanyzati_nagy_testver_onrol…

( Bodri v | 2015. 08. 29., szo – 15:56 )

Sok régi Intel GMA-s gép van, ami még bőven használható lennne,ha lenne win8-10 driver hozzá, de még a natív felbontás sem megy azzal ami be van építve.

Csak érdekességképpen, nemrég telepítettem Intel 865G-s integrált VGA-t Windows 7 alá XP-s driver-rel.
Hivatalosan nem támogatja a 7-est, XP-s driver-rel azóta is szépen muzsikál, hála a WDDM-nek.

--
robyboy

"Gondolkozni nehéz, ezért legtöbben ítélnek." - Márai Sándor

( bognarpeter | 2015. 08. 29., szo – 16:30 )

Ilyenkor mindig megszólal az önző énem.

Nekem addig jó, amíg az Ubuntu nem lesz mainstream.
Amint az lesz, megindul az androidosodás: a milliárd támadható gép, a frissen bedobált pazarló feature-ök.

Shuttleworth defends Ubuntu Linux integrating Amazon

http://www.zdnet.com/article/shuttleworth-defends-ubuntu-linux-integrat…

Appearing remotely at the Ted 2014 conference in Vancouver, National Security Agency whistleblower Edward Snowden publicly criticized Amazon for leaking info like a sieve.

Snowden has publicly challenged the policies of major tech companies before, most notably during his live video appearance at the South by South West conference. This is, however, the first time the former NSA contractor has singled out Amazon, according to numerous conference attendees and a branch of TedX.

Calling Amazon “the world’s library,” Snowden explained that intelligence agencies are currently able to monitor whatever you read, implying negligence on the part of Amazon for not implementing proper encryption.

“If you look for the book ‘1984’ on Amazon, the NSA knows about it. All companies need to switch to encrypted browsing by default.” -Snowden

— TEDxFultonStreet (@TEDxFultonSt) March 18, 2014

The world’s library, Amazon, is unencrypted, so all the global intelligence services know what you’re looking at.” Snowden #TED

— Erik Hersman (@whiteafrican) March 18, 2014

http://venturebeat.com/2014/03/18/snowden-slams-amazon-for-leaking-cust…

( therion | 2015. 08. 29., szo – 19:10 )

Oka van annak, hogy a legtöbb cégnél a teljes IT infrastruktúra Microsoft termékekre épül. Office, Outlook, Lync, Sharepoint, stb. Ennyire széleskörű és ilyen mértékben integrált vállalati csomaggal egyik gyártó sem rendelkezik rajtuk kívül, pláne nem Linuxra. Lehet, hogy egy Libre Office is tartalmazza a Word/Excel/PowerPoint fundamentális funkcióit, de a kulcsszó az integráltság.

+1
És az integráltságért cserébe buksz egy nagy adag szabadságot. Még ha valaminél van is valami standard protokollra emlékeztető megoldása az MS-nek, többnyire az is csak pont annyira követi a standardot, hogy a kapcsolódó más MS programokat pont ne tudd helyettesíteni egy-két éven belül, amíg nem patchelik az alternatívaként használható szoftvereket.

pl.: az Outlook Anywhere állítólag HTTP-be burkolja a forgalmat ugyebár, leszámítva, hogy ha valami hiba van, akkor azt - a legelső HTTP standard óta pontosan és jól definiált, egyértelmű és így kiszámítható jelentéssel bíró - Content-Length fejlécben küldi ki. 2^31 értékkel...

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

"És az integráltságért cserébe buksz egy nagy adag szabadságot."

Pl nem tudsz igénybe venni egy 100 ezres userbázisú szolgáltatást? Ja nem, azt egy nagyon "szabad" rendszer, nagyon "szabad" felhasználói bukják.

Akkor mit is buksz a gyakorlatban?

"Content-Length fejlécben küldi ki. 2^31 értékkel..."

És ezzel milyen szabadságod csorbult egész pontosan? (bár én semmi értelmeset nem találtam az outlook anywhere content-length keresésre, de biztos úgy van)

De, ha már éppen távoli levelezőszoftverekről beszélsz, akkor érdemes megemliteni, hogy ez a csúnya gonosz, szabványokat áthágó MS-nak az OWA-ja tökéletesen működik linux alól is, ilyen nagyon korlátozza az embereket.

És ezzel milyen szabadságod csorbult egész pontosan?

Csak olyan proxy-val tudsz load balancelni, amelyik tudja ezt, mert egyébként egy jóérzésű proxy dob egy hátast, hogy kap egy ilyen content length-et és utána pár bájtnyi adatot...

És nézd, még az IIS-nek is gondot okoz: http://msexchangetips.blogspot.hu/2011/01/iis7-application-request-rout…
De itt van ugyanez Apache-al: http://www.cardwell.cc/howard/wordpress/?p=115

szabványokat áthágó MS-nak az OWA-ja tökéletesen működik linux alól is

Igen, és ugyanaz lesz a felhasználói élmény. Hát nem. Egyébként pedig az Evolution több különböző pluginnel is tud beszélgetni Exchange-el (MAPI, EWS), meg ott van a DavMail is, szóval nem egy lehetetlen dolog; az evolution nálam évek óta megy.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Komolyan 45 évvel ezelőtti problémákról irsz, meg exchange 2010-ről? Akkoriban még az owa is eléggé le volt maradva, ha nem ie-n nézted...

"Igen, és ugyanaz lesz a felhasználói élmény. Hát nem."

Hát én biztos az owa 2013-at választanám evolution helyett, de ahogy érzed :)

"Egyébként pedig az Evolution több különböző pluginnel is tud beszélgetni Exchange-el (MAPI, EWS), meg ott van a DavMail is"

Gondolom ez is a fentebb emlitett szörnyű bezártságot és szabadság elvesztését, szabványok be nem tartását igazolja. Ja nem.

A három közül melyik volt szabványos protokoll? Az, hogy visszafejtették, ill. miután elérhetővé tették a belsős protokolljaik leírását és sikerült valami kapcsolódó dolgot fejleszteni, az nem feltétlenül zárja ki a szabadság elvesztését.

Egyébként szinte biztos vagyok benne, hogy az azóta megjelent új protokolljaik közt is vannak ilyen szép dolgok. Egyébként pedig az ilyen protokoll bugok támogatásámak legalábbis annak a szerver verziónak a támogatásának lejártáig, amelyikben bevezették, kliens oldali ott kell lennie.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

"Egyébként szinte biztos vagyok benne, hogy az azóta megjelent új protokolljaik közt is vannak ilyen szép dolgok. "

Ez zseniális, miközben fentebb azon pörögsz, hogy csak 1 éves pontos adatom van a 70 ezer tv go felhasználóról, igy már semmis is a gondolatmenet... Te "szinte biztos vagy benne", hogy ma is vannak érdekes dolgok a ms protokolljaiban. Huh.

El vagy tévedve Imo, én egy pillanatig nem kérdőjeleztem meg a 70k-t vagy hogy mikora adatokkal dolgozol.

De ha gondolod kereshetek egy-két jól definiált gyöngyszemet az Open Protocol között (csak úgy fejből, amivel találkoztam és fórumok tanúsága szerint mások is: a WSUSC [a kódja nem biztos, a kliens oldali része] protokoll úgy kezdődik, hogy a kliensnek kötelező meghatároznia, hogy a legfrissebb WU klienst futtatja-e, de ennek a módját valahogy kifelejtették a standardból).

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Ez speciel abban, hogy egy WSUS szerver replacementet megnézzek. A rengeteg egyéb próbálkozás, a fenti után érdeklődő support fórum bejegyzések alapján nem lennék egyedül. Mert kifejezetten hasznos és jelenleg nincs rá alternatíva alternatív rendszerekre. Pedig igény lenne rá.

Értsd már meg, hogy ezek kb senkit nem érdekelnek, érintenek.

De, igen, pl. azokat az SME-ket, akik ki tudnák vágni az összes WinServer licenszüket, csak épp a WSUS-t nem tudják helyettesíteni. Tudod, ez az a kategória, akik a Zentyalt használják, és kicsit többen vannak, mint 100 ezer user.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

2 perc múlva - ha a helyzet úgy kivánja - pedig a zentyal lesz a nagy megváltó, amivel mellőzni lehet a windows szervereket... :)

vannak vallalkozasok, amik abbol (is) elnek, hogy a kifuto vindoze 2003-akat zentyal-lal helyettesitik. Szoval a lenyeg az, hogy igen, vannak helyek, ahol siman mellozni lehet a vindoze szervereket.

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

+1, és azért hoztam kifejezetten a Zentyalt, mert nagyjából mindig ők az elsők, akik az újabb és újabb MS-kompatibilis rétegeket (Samba4, OpenChange, ...) behozzák, támogatott, integrált (csak mert ugye Imonak ez a kedvence) formában, product szemléletet követve; out-of-the-box megoldva olyan dolgokat, amik egyébként a használt szoftverekből még hiányoznak (S4-nél pl. még nem tud SysVol-t replikálni, mert bár Linuxon egy pár soros script üzembiztosan megoldja, azt nem szállíthatják, mert nem MS AD kompatibilis).

Szóval igen, a Zentyal kifejezetten egy célcsoportnál próbál igényeket kielégíteni (kis- és középvállalkozások, tudod, amiből jóval több van, mint a terabyte-os adattáblákkal dolgozókból...) és bizonyos megkötésekkel ki lehet vele váltani a Windows servereket az SME-knél. Az egyik ilyen megkötés, hogy a WSUS-hoz továbbra is kellene egyébként is egy Windows Server, akkor meg már a csere nem éri meg.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

De a cégek eddig is megfizették az árát, mert megéri. Semmi sem változott, a 2008-as válság sem késztette őket arra, hogy nyílt eszközökre váltsanak, pedig sokan ezt prognosztizálták. Aki képes volt eddig megfizetni a MS által nyújtott integráltság árát, az nem fogja visszabutítani az infrastruktúráját, mert az a produktivitás csökkenésével jár, a normális cégek pedig fejlődni és növekedni akarnak. Könnyű megválaszolni a PR kiadványban feltett kérdést:

Lehetséges-e az átállás egy ilyen alternatív operációs rendszerre, anélkül, hogy ez a termelékenység rovására menne, de megmaradjon minden előnye, többek között a költségcsökkenés is?

Nem. Ha visszabutítod a már kiépített, jól működő infrastruktúrádat egy fapadosra, az szükségszerűen a produktivitás csökkenésével jár. Normális döntéshozó ezt nem lépi meg. És az államigazgatásban is pontosan ez a helyzet.

( seregr | 2015. 08. 29., szo – 19:33 )

Már évek óta Corel Aftershot Pro-t használok, még a Bibblepro-s időkben kezdtem.

Megértem, elfogadom, de emellett van egy rendszer amit ingyen használhatok, és nagyfokúan testreszabhatok, belenyúlhatok, stb. Dolog, hogy bele lehet kötni pár apróságba, amitől az FSF nem boldog, de ettől még ne legyen nevetség tárgya :)

( bazso | 2015. 08. 30., v – 00:03 )

Miért van az hogy a hozzászólások döntő többsége véresszájúan ragaszkodik valamelyik oldalhoz? Erősen Unix/Linux-on nőttem fel, de mégis használok Windows-t IS. Miért? Amiért nem reggelizek multitool-lal. Megtehetném, de kompromisszumos.

Sírtam, mert nekem kellett kimondanom a céges Linux desktop halálos ítéletét, pedig elhihetitek hogy komolyan mellette álltam és komoly mennyiségű Linux guru dolgozott a problémán. Technikailag (!) működik. Néha kicsit döcög, de nem jobban mint egy Win. De... Marha drága. Ugyanis
1. nagy, bővülőfélben lévő cég belerokkanna ha nem lenne MS EA-ja, ami azt jelenti hogy minden ami procit tartalmaz le van licencelve Win-re. Amire kész image-ek és üzemeltető csapat van. Innen indul a Linux, aminek egy teljesen más tudású support környezet kell.
2. A cégcsoport-ban vannak MS technológiájú szerverszolgáltatások, mint pl. Exchange, Sharepoint, Teminal Server. Ezek ugyan tecnikailag többé-kevésbé használhatóak Linux alól, amennyiben elfeledkezünk a CAL-okról. Ha nem, akkor újabb költség.

Az időm 98%-ában elvagyok Linuxon, a család összes gépén az van. Az enyémen dual boot-ban van az eredeti OEM Win7, de olyan ritkán használom, hogy amikor szükségem van rá, egy órán keresztül frissít. A melóhelyen a feladatok hasonló arányú, kb 98%-ára alkalmas lenne a Linux. De az a fránya 2%...

Amúgy a Linux legnagyobb előnye: ha elvagy a dzisztribúció és/vagy egyéb frissített, konzisztens repo csomagjaival, akkor a frissítéseid mindig megvannak, konzisztensek az összes alkalmazás esetében.
Ugyanez Win esetén: külön csoportot kell fenntartani, hogy az összes bizbasz kis gyártótól származó programocskák, driver-ek, alkalmazáscsomagok állapotát kövessék és a telepítőanyagokat és a már telepített gépeket frissen tartsák. Kb szélmalomharc. Ha meg nem csinálod, akkor ahány gép annyi állapot, nem is beszélve a rakás sechole-ról, még ha az OS frissítéseket mindig lelkiismeretesen ki is tolod.

( khiraly | 2015. 08. 30., v – 02:00 )

A linuxnak milyen alternativaja van az Microsoft O365-jere?
A Google Drive/Docs ?

Mert a Libreoffice nem integralodik sehogyse. Mig MS-nel ez 2-3 even belul olyan alap lesz, mint most az office2010.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

( answ | 2015. 08. 30., v – 13:27 )

Ja es ha mar osszejott egy ilyen topic:
Rohej, hogy Linux meg ma is keptelen HomeGroup-ba csatlakozni es ha jol tudom nem is tervezik implementalni. Teljesen nyilt protokoll, fent van az MS honlapjan.
1. Eloszor azt mondtak, hogy azert mert csak Windows 7 tamogatja..
2. Aztan mert csak Windows 8, 8.1, 10...

Es persze van workaround: a jo oreg smb. Azonban magyarazd mar el otthon a tobbieknek, akik kenyelmesen osztanak meg fajlokat HomeGroup-ban, hogy de hat allitsak mar at az o jol mukodo gepeiket. Szerintetek hanyan fogjak? Egyszeruen az lesz, hogy Linux sz*r, dobd ki a francba! Nagyon realis otthonra igy az Ubuntu.

A masik pedig, hogy sokan mondjak: samba sz*r, lassu, MS protokoll.. Utana keressetek ra hogy network sharing between Linux boxes! Nem Windows, csak homogen Linux rendszerek. Ahol nem kell konzolban turkalni (fstab) es IP cimeket felirogatni az MIND samba alapu megosztast ir. Erted, Linuxok kozott otthoni megosztasra a sokat szidott MS protokollt kell meg ma is hasznalni!

Teljesen nyilt protokoll, fent van az MS honlapjan.

A feléig görgettem végig, azalatt hivatkoztak 10 másik protokollra. Ha a doksik közti függőségi gráfot be akarod járni, rövid úton 1000+ oldalnyi olvasnivalónál találod magad (itt is indulsz egy 39 oldalas rövidke kis szösszenetből, aztán gyorsan kiderül, hogy a protokoll fele az 58 oldalas MS-PPSEC-ben van, ami már a bevezetőben hivatkozik az MS-PPGRH-ra és az MS-PNRP-re, ...), de van benne, amit explicit módon nem is hivatkoznak, de tudnod kell egy implementációhoz (pl.: printer discovery protokoll... vagy ismered azt is, vagy bízhatsz abban, hogy a Samba dev-ek egyszer megcsinálják ezt is [aminek egyébként az smb-hez nem sok köze van], a nyomtató megosztást úgyis ők intézik...)

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Azért bármilyen protokoll, ami egy faéknél egyszerűbb az hivatkozik más protokollokra.
Például HTTP esetén sem fogják leírni a TCP/IP protokollt, hanem csak hivatkoznak rá.

De mondok meredekebbet, bizonyos protokoll leírásokhoz külön nyelvet kell tanulnod. Például TTCN-3-at..

Persze, az RFC-ket (HTTP - TCP - IP - ...) nem is számoltam bele. A nagyobb gond, hogy több ezer oldalnyi MS protokollt kell átfutni - és itt tényleg kell, mert ugye az MS-ben pont az a jó, hogy integrált. Vagyis ha egy protokollt implementálni akarsz, akkor legalább hibakód szintig az összes vonatkozót is kell. Pl. lentebb írtam, hogy közben megtaláltam, már a HTTP/2 se volt nekik jó, kellett hozzá saját extension - innentől kezdve minden papíron HTTP/2-őt használó protokolluk implementációját úgy kell kezdeni, hogy legyen egy MS-HTTP2E szervered.

Az MS Protocol Specification-ről most lehúztam minden publikált PDF-et, összesen 1.8 Giga, 844 fájl. Unatkozom annyira, lehet, hogy rajzolok közöttük egy hivatkozási gráfot :)

Szerk.: 839 specifikáció, 8255 egyedi hivatkozással közöttük. A dot még számol. Már jóideje :)

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

No, elkészült a nagy mű: https://www.dropbox.com/s/1kxkme9jw54e7ka/graph.pdf?dl=0

A dot file 220+ kB, a neato-generálta pdf 680+. A gráfon szépen látszik, hogy többé-kevésbé elkülönül három különböző részre, amivel az egyetlen gond, hogy 5-re kéne neki: tartalmazza az Exchange protocols, az Office Protocols, a SharePoint Protocols, a SQLServer Protocols és a Windows Protocols gyűjteményeket is - de ugyebár nagyfokú integráltság van, minden mindennel összefügg, nincsenek elkülönítve a protokollok.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

ez igy nem kicsit hulyeseg. A tcp protokoll ismerete, na meg az ip protokoll ismerete ketsegkivul hasznos, de aligha szukseges a http protokoll megertesehez...

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

ez az osi modellre jellemzo minden retegnel valo becsomagolas feature-nek az a kellemes mellekhatasa, hogy a becsomagolt dolognak fogalma sincs, hogy az alsobb retegeken mi tortenik. Ezert a http protokoll sem foglalkozik pl. a routinggal, mert az az ip retege. Es igen, a port fogalma sem szukseges a http mukodesehez, mert a http onnan kezdodik, hogy van egy felepitett tcp csatornad, aminel van ugyan 2 port, ami viszont a tcp szinten van megoldva.

A keep-alive pedig egy http protokollbeli feature, semmi koze sem a tcp-hez, sem az ip-hez. Ugyanigy a Host: fejlec (ha erre gondoltal) a webszervernek (=alkalmazas reteg) szol, nem az alatta levo(k)nek...

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

Keress ra a HTTP1.1 rfc-ben a TCP szora, majd nezd meg ugyanezt HTTP2.0 rfc-ben is..

Minden halozatos konyv azzal kezdodik, hogy volt egy probalkozas (OSI), voltak konform protokollok (de elbuktak) es akkor most vegyuk a valosagot (TCP/IP modell). Mindig vannak atnyulasok a retegek kozott, ez nem olyan strict mint az OSI. Ezert is nem trivialis tuzfalat irni peldaul.

Eleg megnezni csak a routerekben a helper modulokat ftp-hez, stb..

Ezt most komolyan kérdezed?

Nekem erre nincs időm, tessék egy teljes leírás: https://home.regit.org/netfilter-en/secure-use-of-helpers/
Vagy menj el egy Cisco tanfolyamra, mondanám hogy BME-n is elmondják, de mióta nincsen Harangozó azóta nem tudom mit tanítanak.

"These sort of protocols are particularly harder to filter by firewalls since they violate layering by introducing OSI layer 3/4 parameters in the OSI layer 7."

Utana keressetek ra hogy network sharing between Linux boxes! Nem Windows, csak homogen Linux rendszerek.

ha nekem kene homogen linuxos halozaton file-okat megosztani, akkor tudod mit csinalnek? Use case-tol fuggoen vagy valamelyik szolgaltato ingyenes plan-jet, dropbox, box, ... valasztanam, vagy a helyi halon dobnek ossze egy owncloud, seafile, pydio, vagy mas hasonlo dolgot. Ha te inkabb fstab-ban turkalnal, vagy linuxok kozott sambaznal, akkor ...

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

elnezest, de network share implementacio volt a feladat, ami megoldhato linuxon is. Egy ova-bol deploy-olt owncloud aligha rosszabb (sot), mint a 3 kattintos home group-od...

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

megnézném azt az egyszeri user-t amelyik otthon ova-ból deploy-ol owncloud-ot és rálövi az otthoni gépeit, amit most vett le a boltban a polcról, szemben a home group-pal ami egy szöveg/számsor beirása után működik out-of-the-box az egy hálózaton lévő gépeken.

Aztán megnézem mikor lesz egy nyomtató is megosztva homegroup-pon vagy az ova-ból deployolt owncloud-on.

Ja és persze a sebességet is megnézném, mennyi idő alatt megy át mondjuk egy film egy gigabites hálón smb v3-on, vagy egy owncloud-os bohóckodással webdav-val(?). (1 éve mikor próbáltam katasztrofális volt az owncloud sebessége)

Bár ez a téma sem vállalati... Úgy vettem észre, hogy mostanában már csak hálózatos (sőt, wifis) nyomtatókat lehet venni. Miről beszélünk akkor, hogy a Windowson meg kell osztani egy nyomtatót? Az Ubuntuban (és szerintem bármelyik másik Linuxon) rákattintok a nyomtató keresésére és már telepíti is fel. Windowson mit is kell tenni? Ja, telepítsek 300-500 MB programhalmazt és majd lesz valami :(

Persze, nyilván arra megy a világ, hogy a fájlokat csak akkor érjük el, ha Józsi gépe be van kapcsolva. Nyilván visszafelé megyünk az időben, nem használunk központi fájltárolást, felhőszolgáltatást, hanem munkacsoporttal, homegrouppal szarakodunk (ráadásul feltételezzük, hogy ahhoz minden ütődött ért valami csoda folytán)!

--
trey @ gépház

Valóban volt itt fentebb valaki, aki állitotta, hogy ha otthon két gép között adatot kell cserélnie, akkor ő felküldené a felhőbe, de talán nem mindenkinek ment még el teljesen az esze.

Homegroup-hoz érteni? Tudod mi az a homegroup?

Persze az smb beállitását, userek-jelszavak belövését, nas-ok bekonfigurálását természetesnek veszed. Szerintem nézzél meg egy homegroup-pot, hogy mi is az, lehet utána nem kevered össze a fentiekkel.
Ha valamihez, hát homegroup-hoz nem kell érteni, magától megtalálják egymást a gépek és csak egy pin kód kell hozzá.
Egy nas-nak a konfigurációs felületét se találja meg egy user, nemhogy össze tudná lőni a gépeken.

meg mielott nagyon belelovalnad magad a diagnozisba (lolb+): a felhobe felkuldesnek lehet letjogosultsaga akkor, ha a megosztott file-okat tavolrol is el akarod erni. Elobb-utobb ez az igeny is el fog jonni. Nyilvan nem tennek barmit oda (pl. egy tobb gigas telepito iso-t), de egy csomo dolgot igen. De ha most szigoruan a lan-on maradunk, es nem vonunk be egy nas-t, akkor owncloud/pydio/... lenne a valasztasom.

Az, hogy a home group-hoz 'nem kell erteni' nem feltetlen csak elony. Ha mar a wifi elerhetoseg is szoba kerul, akkor egy kicsitk. nagyon aggodnek, hogy szarra torik a home group-omat...

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

az elobb hivatkozott blogban sem tunik hosszabbnak 3 kattintasnal a mutatvany. A "gyokkettes sebesseget" meg tudjuk be a tapasztalatlansagodnak. Meg a frusztraciodnak...

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

Frusztráció az lehet, amikor összekeversz egy jelszóval védett hálózati megosztást, egy jelszó nélküli borzalommal amiből mindenki azt olvas és töröl amit nem szégyell, elég ha a wifiden fent van :)

"A "gyokkettes sebesseget" meg tudjuk be a tapasztalatlansagodnak. "

LOL, azért majd nézz körül smb sebesség gondokkal küszködő linuxos topicoknak itt, vagy bárhol az interneten és hasonlitsd össze egy auto-tune-os smb v3-al windows-on.

Hat ez a hozzaallas az amiert nincs Linux a desktopon szamottevoen. Nem is erdekli/tudjak a fejlesztok, hogy mi folyik a masik oldalon.

Amikor pedig rakerdeznek forumon, akkor hasonlo valaszokat kapnak: vegyenek NAS-t, rossz az elvuk, miert nem online osztanak, miert hasznaljak ezt/azt.. De megoldast azt nem.

Az irasomat ha elolvasod Linuxok kozotti konfiguraciomentes kvazi p2p halozati megoldasrol szolt es arrol hogy szegyen hogy erre Linuxon smb-t kell hasznalni. Elhiheted hogy meg tudok osztani egy mappat smb-n. De ha gondolod mutasd meg forditva is, Windows megosztasi modjanak atallitasa nelkul (tfh nem te adminisztralod) erd el a Homegroup megosztasat. Ugyanis otthoni halozatokban ezt hasznaljak.

"Hat ez a hozzaallas az amiert nincs Linux a desktopon szamottevoen. Nem is erdekli/tudjak a fejlesztok, hogy mi folyik a masik oldalon."

Mert a világ nem arra megy, amerre te szeretnéd. Rég nem Windows-only világot élünk, értem, hogy ti ezt szeretnétek, de szerencsére már ezen rég túlléptünk.

"es arrol hogy szegyen hogy erre Linuxon smb-t kell hasznalni."

Nem tudom, hogy az mitől szégyenteljes, hogy egy Windows géppel a _Linux_ a saját protokollján beszél.

--
trey @ gépház

"Nem tudom, hogy az mitől szégyenteljes, hogy egy Windows géppel a _Linux_ a saját protokollján beszél."

Akkor még egyszer leírom, mert félreértettél:
http://hup.hu/cikkek/20150829/%EF%BB%BFwindows_10_vegre_itt_az_ido_hogy…
"Utana keressetek ra hogy network sharing between Linux boxes! Nem Windows, csak homogen Linux rendszerek. Ahol nem kell konzolban turkalni (fstab) es IP cimeket felirogatni az MIND samba alapu megosztast ir."

Ja és itt nincs "ti". Én általában Linuxon fejlesztek, sőt szeretném ha egyszer majd a mainline kernelbe is bekerülne a FIB tömörítésünk.

a jovendo desktop userek azt sem tudjak, hogy volt valaha egy dos nevu ize. Kb. itt meg is dolt a mondandod...

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

Hát nézd... KDE, Dolphin, Hálózat (ő a remote://), Hálózat (ő a network://), és megkapod a gépek listáját. Ha kifejezett protokollt keresel, akkor Hálózati szolgáltatások (zeroconf://), és aszerint keresel. Out-of-the-box, futnia kell az avahi-nak (hint: legtöbb desktop OS-nél fut).

Csúúúnya csúúnya gonosz konzolos ip felírógatós szakállas zoknis-papucsos hobbi oprendszer.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Sajnos ja :( Ott ugye az Apple-nek volt egy aljas húzása.

Some network operators setting up private internal networks
("intranets") have used unregistered top-level domains, and some may
have used the ".local" top-level domain. Using ".local" as a private
top-level domain conflicts with Multicast DNS and may cause problems
for users.

RFC 6762

Vagyis pontosan tudták, hogy a W2k8 előtt még a varázslóban is a ".local" végződést javasolta az MS és hogy nem kéne keverni a DNS névtereket... hoppá.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

( Zsugabubus | 2015. 08. 31., h – 11:26 )

Nem túl nagy cég, de az alkalmazottak fele csak Outlookot tud elképzelni levelezésnek. Külső partnerektől meg jönnek az xls, doc fájlok, amit muszáj úgy látniuk, ahogy azt a túloldalon megálmodták, mert megrendelések bukhatnak rajta. És ez csak az Office.
Ezek a megosztásos, meg fájlhozzáféréses dolgok meg nem tudom, mit számítanak, ezeket beállítgatni az admin feladata, ezt a legtöbb egyszerű dolgozó windowson se csinálja meg magától.

( dyra | 2015. 09. 01., k – 06:43 )

Legalább állami szinten lehetne mozgolódás, hogy kiváltsuk a közigazgatásban ezt a kém OS-t. Ennyit mint állampolgár is elvárnék a kormánytól, hogy vigyázzanak a saját és az ország adataira. Így kb tálcán kínálják az USA-nak az adatainkat. Ráadásnak az is idegesít, hogy nem lehet testreszabani a felületüket. Miért nem lehet? A WIN10 "visszaadott" start menüje sem tetszik, a Win7 jó volt nekem azt akarom. Szerencsére legalább itthon nem kell használnom.

--
honlapom http://dyra.eu/

( winben | 2015. 09. 01., k – 14:57 )

Bárcsak használhatnék valamilyen deb alapú rendszert...
De egyrészt többmonitoros mód nuku (ami már korábban is előjött) másrészt specifikus programok...
Viszont egyre inkább arra akarnak manapság már áttérni a gyárak (nagyok is, mint pl a Bosch), hogy saját programozó brigádjuk legyen, mert akkora ütemben fejlődik a gyártástechnológia, hogy már külső céggel nem bírják tartani a lépést.

Nos, itt ezzel a váltással nagyszerűen beléphetne a képbe a linux. De nem fog, mert már a gyártósorokon is windows 8-as tableteket használnak. Mert olyan van. Ubuntus tablet meg nem.

---------------------------------------
Devmeme - fejlesztői pillanatok

Ezt a többmonitoros mód nuku dolgot honnan a fenéből veszitek? Évek óta használom két monitorral az ubuntus gépemet, a laptopomat is már nagyon rég óta dugdosom random tévékre kedvem szerint... Nem igazán volt az elmúlt néhány évben több monitor használatával gondom, még talán 5-6 éve volt egy olyan hogy nem ismerte fel az egyik monitor natív felbontását, hát meg kellett neki mondani kézzel :)