Sziasztok!
Tudnátok-e esetleg ajánlani valamilyen SBC-t / mini számítógépet, ami jó lehet az alábbiakhoz.
Alapvetően egy beágyazott linuxos eszközhöz kellene: egy touchscreen-en egy Qt-s (QtQuick) felület lenne (videó lejátszással, animációkkal), ha lehet X11 nélkül EGLFS-el; szükség lenne néhány GPIO-ra és USB host-ra.
Amit tudnia kell:
- 24/32 bites színmélység (van néhány színátmenetes grafika)
- FullHD 60 Hz LCD kijelző meghajtása, egyelőre HDMI-n
- OpenGL (legalább ES) támogatás (Qt-s animációk)
- FullHD videó dekódolás (Qt-n belül, gstreamer) (valószínűleg x264)
- GPIO (kb. 10-16 db)
- USB host
- stabilitás (0-24-be menne)
Ami nagyon jó lenne:
- belső NAND flash
- rendes ethernet
Extrák:
- kijelzőhöz LVDS interface
- HW-es videó dekódolásnál valamilyen szabad codec
- WiFi/BT
- CMOS kamera interface
- UART, I2C, SPI, stb...
- működjön 12 V -ról
- legyen olcsó
- felfogató furatok
Jó lenne, ha kb. 20-30 kFt alatt lenne.
Elsőnek egy Raspberry Pi B+ -al próbálkoztam, de nem túl sok sikerrel. A gyári debian image-ben a QtQuick modul nem működik, találtam hozzá Buildroot-al fordított rendszert, ott EGLFS-el szépen megy a QtQuick, de csak 16 bites színmélységben; illetve a boradcom chiphez a HW videó dekódolást elvileg a gstreamer1-hez egy plugin támogatja, de úgy néz ki a Qt csak a gstreamer0.10-el hajlandó együttműködni...
Nézegettem az OLinuXino-kat / cubieboard-ot (Allwinner A10/A20 chip), de ezekre azt írták, hogy a fullhd 60 Hz 32-bites színmélységgel elviszi a memória sávszélesség jelentős részét, és inkább 50 Hz, 16bit-et ajánlanak.
A segítséget előre is köszönöm.
Hozzászólások
Esetleg ez elég erős lehet a "a fullhd 60 Hz 32-bites színmélység" követelményhez.
http://www.hardkernel.com/main/products/prdt_info.php?g_code=G143452239…
Ha mégsem elég erős a céljaidra, akkor valószínűleg nem a jelenleg kapható ARM alapú SBC kínálat lesz a jó irány számodra.
Köszi.
x86 alapúakból nem találtam jót, vagy méregdrágák vagy nincs rajtuk rendes videó kimenet vagy nincs GPIO.
Ha belegondolok, hogy az SBC-k GPIO kimenetei közül
- az egyszerű I/O lábak --> PC parallel portjának vonalai (PC esetén 8 kimenet/kétirányú + 5 bemenet)
- UART --> PC RS232-je de SBC-nél még a 3,3V-os logikai jellel (= közvetlenül dughatod rá a mikrovezérlőt vagy az RS422 illesztő IC-t)
- SPI --> ezt szeretem az SBC-kben, PC-n nem volt
- I2C --> szintén jól jön, PC-n nem volt
- néhány SBC-n közepes sebességű A/D --> alapvető méréshez, PC-n nem volt
- tápfesz: SBC-n legalább 50 mA terhelhetőséggel jelen van a GPIO tüskesorán
PC esetén vagy 1-2 mA-t próbáltál nem használt kimenetekből szívni vagy további kábeles csatlakozás (pl. USB csati 5V-jára) kellett.
Érdekes a fenti tükrében, hogy a tüskesorra GPIO néven "újracsomagolt" megoldás mennyire más szemléletben tűnik fel.
- nem nyomtató portként gondolunk rá
- nem a lassú betárcsázós modem illesztésére való soros portként gondolunk rá
Helyette praktikusan használható GPIO-ként.
Párhuzamos port eszembe jutott, de nem biztos, hogy elég IO van rajta, meg mostani gépekből szeretik kihagyni. Bővítőkártyák meg elég magasak (és nincs túl sok hely függőlegesen.
esetleg minnowboard max?
ha kell akkor gpio expanderrel, vagy bovitokartyaval.
Ez a bazidrága kategória.
igen, tenyleg nem $30. aztan ok tudjak, hogy belefer-e / megeri-e nekik.
Köszönöm, ez egy elég érdekes boardnak tűnik.
Az eredeti ár még bele is férne, de amennyiért mondjuk az RS-nél meg lehet venni, már rendes PC-t is össze lehet hozni.
Two standard boards are being offered initially: a $99 based on the 1.46GHz single-core E3815 (5W TDP) along with 1GB RAM, and a $129 version incorporating the dual-core E3825 (6W TDP) accompanied by 2GB RAM.
forrás: http://linuxgizmos.com/intel-unveils-tiny-x86-minnowboard-max-open-sbc/
A cpubenchmark.net-en utánanézve az első proci az némileg erősebb egy N270-es Atomnál a másik sem erős, gyengébb a D525-ös Atom számítási teljesítményétől.
Szóval ez az x86-os kisfogyasztású cucc nem lesz full hd-ra alkalmas.
cpubenchmark.net az integralt videot is meri?
van aki ir full hd lejatszasarol (de ehhez nem ertek).
x86-ok közül az Advantech MIO szeriát nézted? Pl MIO-2261, 2263 vagy 3260. Lehet, hogy alapból mindent tudnak, amit szeretnél. Árukat nem tudom, de RAM-mal együtt talán netto 40-50e Ft-ért beszerezhetők. Ez már drága? Kell hozzájuk még lemez, pl. mSATA SSD (+10e Ft), sima SATA SSD, vagy egy USB PenDrive.
Ezek nagyon jól néznek ki, köszi, de ezek már drágák. Olcsóbb egy kicsi normál PC meg plusz mikrovezérlős panel (ha nem lenne párhuzamos port).
Kicsi normál PC alatt kisebb hagyományos PC-t (pl ITX-es alaplapost) értesz vagy valami 12V-os dobozolt kisPC-t? Egy hagyományos PC, ha non-stop fut, évi kb. 8-10e Ft-tal több villanyszámlát csinálhat, mint egy 12V-os SBC.
Alapvetően valamilyen kis mini-itx-es lap valamilyen integrált proci+GPU chippel.
Egyelőre csak néhány bemutatásra alkalmas / működő prototípus kell, a fogyasztás itt még nem annyira lényeges.
Kb. 1.5 évig fejlesztettünk STB-t és végigjártunk néhány lépcsőt. Előszőr iMX53-at, utána jöttek az iMX6-ok (Wandboard Solo, Dual, Quad), aztán a termék végül MXQ S805-re készült el. Pl. http://www.amazon.com/Amlogic-Android-Miracast-Airplay-Vensmile/dp/B00Q…
Mi is Qt/QtQuick-es felületet készítettünk, MPEG2/H264 lejátszással stb.
Előnye:
- olcsó;
- 4 mag, sok RAM;
Hátránya (az van bőven):
- ha saját linuxot akarsz rátenni, nem pedig az Androidját piszkálni, akkor keményen hackelned kell. A kollega napokat/heteket töltött el azzal, mire rájött, hogyan tudunk rá saját image-et tenni stb;
- nincs agyondokumentálva;
- nincs hozzá pontos kernelforrás, a kollega úgy patchelgetett össze vmit mindenféle forrásból, amit lefordítottunk és többnyire jó volt;
- eleinte az Androidból kinyert bináris kernelt használtuk;
- U-boottal is hasonló szívás van;
- a codecjei elég hülyén működnek (szintén nincsenek dokumentálva), csak félig fejtettük vissza, hogyan kellene őket használni, ezért SW-esen (ffmpeg) dekódoltuk a videókat, ami 1024x768 H264-ig szépen is ment (négy magból kb. hármat foglalt le), maradt CPU erőforrás a GUI-hoz is;
- van egy rakás HW revízió, amit SW-ből nem nagyon tudsz detektálni, viszont pl. máshogy vannak rajtuk bekötve a ledek stb;
- a forrásoknak, amiket valahogy szerezni tudtunk hozzájuk, az a tipikusan gányolt kínai érzete van (gányolni persze bárki más is tud);
Csak akkor ajánlom, ha van bőven emberi erőforrásotok, olyan, aki tényleg érti a dolgokat mélyen. Egy sima Buildroot-tal erre az életben nem készítesz rendszert.
Amúgy meg az iMX6-ok is jók (WandBoard), azokkal is megy a Qt, OpenGL. Az iMX-ek VPU-jához van gstreamer támogatás, de azt nem tudom, hogy a Qt ezt hogyan eszi meg. Az iMX-es változatnál én direktben használtam a két framebuffert, VPU-t, hangkártyát, 2D gyorsítót és így ment a full HD H264, de 25fps fölé már csak kínkeservesen lehet vinni (gyakorlatilag nem). A gstreameres megoldás sem fog tudni többet, hiába ígérik, a Freescale itt-ott kamuzik a termékei adatlapjában. Ja, és hiába veszed a négymagost, abban a VPU ugyanaz, mint az egymagosban. Mondjuk a GPU az már erősebb...
MXQ S805: Vsmart MXQ Google Andriod Smart TV BOX, Amlogic S805 Quad Core 4 x Cortex A5, Quad ARM Mali-450 GPU, 1.5GHz.
Ugyanaz a procija, mint az Odroid-C1 SBC-nek. Ennél lett sokkal gyorsabb az Odroid-XU4, ha netán a C1 nem elég.
Köszi a részletes választ. Emberi erőforrásból sajnos nincs túl sok. A gyári androidot rajta mennyire lehet piszkálni? (Gondolok itt pl.: rootolni, USB-soros eszközt kezelni vele, ilyesmi.)
Sajnos erre nem tudok érdemben válaszolni, mert kb. az első lépésünk mindig az volt, hogy letöröltük róla az Androidot és emiatt nem nagyon kísérleteztünk vele...
GPIO-nak nem elegendő egy külső USB-s IC?
Lehetne, de akkor már valami saját mikrovezérlős eszközt kötnék rá USB-n, és akkor kb. mindegy, hogy milyen gép van mögötte.
A gond ott kezdődik, hogy az olcsó boardok 32bites megoldásaiban nincs "kakaó". Amit te keresel az valószínűleg 64bites ARM SBC-kkel fog menni - viszont az Intel se hagyja magát. Ezek viszont egy picit drágábbak. A legutolsó Fedora konferencián Rochesterben volt egy Hong-kong-i cég, akik Jaguarboard néven kb. két hónap múlva jelentetnek meg egy atomos SBC-t (a szerencsés konferenciarésztvevők kaptak egy prototípust, mivel lesz rá fedora support), és talán tudom még ajánlani a Qualcomm Dragonboard-ját, bár ez utóbbi inkább egy combosabb mobil devboard. HTH.
Attól függ, mit hívunk "kakaónak". Ha belegondolok, nem is olyan régen asztali PC-ben is elég volt a Pentium4. Ma a leggyorsabb 32 bites ARM procis SBC-k körülbelül 5-szörös számítási teljesítményt adnak a Pentium4-hez képest.
Hát nem tudom konkrétan számítási teljesítményben (FLOPS?) hogy állnak, de az biztos, hogy a volt P4 gépem összességében határozottan gyorsabb volt, mint bármelyik ARM-os csoda amivel eddig találkoztam.
Melyik SBC-kkel volt dolgod?
PandaBoard, RPi, RPi B+, valamelyik OLinuXino (de azt csak kiállítva próbáltam ki), Colibri T20 (bár ezen WinCE-volt).
RPi, RPi B+: nagyon lassú SBC kategória, amely még a Cortex előtti ARMv6 architektúrára épített. A megjelenésekor már létezett a Pandaboard, Beaglebone és társai amik ennél akkor már jobbak voltak (1 GHz-es Cortex A8, dual Cortex A9).
Az idén megjelent RPi 2-es verzió az RPi (és B+ alverzióhoz) képest 6-szor gyorsabb összteljesítményt ad, de valójában már a megjelenésekor az idei SBC technológiai szintjének alsóbb szegmense lett.
Lásd: http://dn.odroid.com/homebackup/201506301905569693.jpg
Félreértések elkerülése érdekében megjegyzem, valójában nagyon erősek ezek, csak ha extrém SBC-s számítási igény merül fel, akkor nem a jelenleg kereskedelemben levő Rpi-kben kell gondolkozni.
Ami a videólejátszós melódhoz fontos szempont:
1. CPU magteljesítmény, többszálú program esetén összteljesítmény
2. memória busz teljesítménye - sok SBC-ben el van rontva
3. CPU-hoz integrált videó chip típusa és driverének jósága - ebben tudok legkevésbé segíteni, mivel ezt használom legkevésbé az SBC-kben.
Egy ODROID-XU4-et szerintem ki fogok próbálni, kíváncsi vagyon a sebességére.
Nincs igazán (CPU számára) számításigényes feladat, videó dekódolás/lejátszás meg leginkább 2D-s animációk, szóval vagy a GPU (amit nem hiszek) vagy a memória sávszélesség lesz a szűk keresztmetszet.
Köszi a segítséget.
Ez így van! A mai napig tartom a régi P4-esetmet, a wandboard-ot legalább 10x körbe tudja pofozni, ha memória zabáló alkalmazásról van szó. NFS-t viszont gyorsabban tudja kiszolgálni a ARM.
A két hónap nem hinném, hogy belefér, de köszi. A Dragonboard-nak még utánaolvasok, de ez se tűnik rossznak elsőre.