Szellemi etiópok

Matematikaóra, éppen az arányszámítással szenvedünk, amikor az egyik igen jó képességekkel megáldott leánykával párbeszédbe bonyolódtam.
-Tanár úr! Meddig lehet a földbe leásni?
-? A jelenlegi legmélyebb kutatófúrás tudtommal nagyjából 12 kilométeres.
-És az mély?
-Mihez képest?
-Hogyha én ásnék a kertben, ott lehetne olyan mélyre ásni?
-Házilag? Biztosan nem.
-De akkor hogyan ástak le olyan mélyre?
-Speciális fúrókkal, amik pontosan erre voltak kialakítva.
-Persze, és akkor, amikor elkezdték, hogy nem dőlt fel az ásójuk? [Na, itt kezdtem érezni, hogy veszélyesen közel vagyok a facepalm díj átadásához.]
-Apránként csinálták, mindig lefúrtak egy kicsit, aztán hozzátoldottak a fúróhoz.
-Jaa! És lehetne mélyebbre fúrni?
-Elvileg igen. A gyakorlatban nem nagyon, mert lefelé egyre melegebb van, és egyre nagyobb a nyomás is.
-Miért, van lent levegő?
-?? Nem, a kőzetek fejtenek ki nyomást.
-És azok hogyan? Ja, tudom, nehezek, és ráborulnak az ásóra. [Hanyagoljuk a témát...]
Öt perc szünet.
-De tegyük fel, hogy lenne egy olyan gépünk, amivel akármilyen mélyre le lehet ásni. Azzal milyen mélyre lehetne menni?
-Körülbelül 6400 kilométert.
-Mélyebbre nem?
-Nem.
-Miért nem?
-Mert utána már kifelé jönnénk.
-Miért, mi van ott?
-A Föld magja.
-Magja?
-Igen, magja.
-Ez hülyeség. Magja a szilvának van, meg az almának. Abból lesz a fa.
-Ez nem olyan mag. Középen van, és azért hívják magnak.
-A Földnek van közepe?
-Igen, van.
-De hogy van neki közepe?
Lerajzoltam egy nagy kört. A közepén nagyjából arányosan egy kicsit.
-Ez itt a Föld. Ez itt a magja. Ha itt elkezdünk ásni lefelé, akkor olyan 5000 kilométer mélyen érnénk el a Föld magját.
-Ilyen alakú a Föld?
-Igen.
-És mi hol vagyunk?
Berajzoltam, kb. a 45°-nál egy emberkét. Nem kellett volna.
-Tudja, kivel hülyéskedjen! Én nem így járok! [és közben elkezd hátradőlve kószálni.]
Nos, ő eljutott kilencedik osztályba...
---------------------------------------------------------------------------------------
Az se rossz, lassan egy hónapja nincs az iskolában wc-papír. A helyi regék szerint a KLIK nem engedélyezte a vásárlást. Jó, megoldjuk, viszünk magunkkal, ha éppen el nem felejtjük. Ez csak hasmenéses esetben gázos kissé.

Mondjuk az sem volt gyenge, kijött egy ellenőr, aztán kérdőre vonta az igazgatót, hogy micsoda pocsékolás megy nálunk. A másik szakközépiskolában szinte semmit nem igényeltek a tanulók gyakorlati képzéséhez, mi meg irdatlan összegeket kérünk, úgy havonta. Amit a bácsi gondosan elfelejtett: a másik iskolában kőműveseket meg fodrászokat képeznek, mi meg szakácsokat és cukrászokat.

Mondjuk rendszergazdánk sincs. Az előző kapott egy jobb ajánlatot (mondjuk rosszabbat nehéz is), átment másik céghez. Egyelőre szívszerelemből belenézeget az iskola gépparkjába is, de ez nem mehet így sokáig, főleg, hogy képzünk infósokat is, akiknek vizsgázni kell. Volt egy jelölt az álláshirdetésre, de amikor megtudta, hogy mennyiért és mit kell csinálni, szomorú tekintettel felállt és elköszönt.

Nyert az iskola egy csomó projektort. Éppen csak használni nem lehet, mert a felszerelésüket mi nem intézhetjük, arra külön szerződik a KLIK egy céggel, akik ezt elrendezik. Éppen csak a szerződés nincs meg. Ajánlat volt, nem egy, de egy idő után mindegyik cég feladta a várakozást. Mondjuk még mindig jobban jártunk mint az az iskola, akik nyertek projektort meg aktív táblát, a szerződés is megvan, csak éppen belekezdeni nem lehet, mert a táblák azóta sincsenek sehol.
---------------------------------------------------------------------------------------
Gergő újított. Sokat nézünk Spektrumot meg Da Vinci Learninget, ott volt Marcus du Sautoy illetve Jim Khalil egy-egy sorozattal. Azóta nem csak paleontológus akar lenni, de matematikus és fizikus is. Ezzel kicsit kétségbeejtette az ovónéniket, mert eddig csak dínós könyveket vitt be, és kezdték egészen jól megtanulni olvasni őket, de mi lesz, ha megjelenik mondjuk a Bronsteinnel?

Mondjuk amúgy is képes meglepetéseket okozni. Például nem hajlandó olvasni nekünk. Pedig tud, mert ha megfeledkezik magáról, simán felolvassa a könyvek címét. Ennek ellenére mintha szégyellené, inkább bedühödik vagy idétlenkedik, úgyhogy egyelőre hanyagoljuk a témát. A számok valahogy jobban is érdeklik. Mostanság az a heppje, hogy kettesével elszámoljon százig. Egyesével már egészen stabilan tud, bár a 6 után néha a kilences jön, gondolom, képeket lát maga előtt, úgy mondja a számokat.

Botikánál is van előrelépés, már nem harap mindenkit, akihez hozzá tud férni. Viszont rendkívül kíváncsi, főleg a számítógép nyűgözi le. Szerencsére a jelszavamat nem tudja, úgyhogy beállítottam egy screen-lockert, mert főleg az xfburn szokott nagy példányszámban (10+) futni.
---------------------------------------------------------------------------------------
Vintersorg - Cosmic Genesis
Borknagar - Ad Noctum
Summoning - Old Mornings Dawn
Grave Digger - Rebellion (The Clans are Marching)
Manowar - Mountains
BATHORY - To Enter your Mountain

( mynheer_gabor | 2015. 03. 15., v – 09:09 )

A BME-n (!) volt olyan évfolyamtársam, aki szentül hitte, hogy a Föld középpontjában "végtelen a gravitáció". Végül is kijön a Newton-féle gravitációs törvényből :)

>Nos, ő eljutott kilencedik osztályba...
Miért nem végzik a dolgukat a tanárok, és akadályozzák ezt meg?

aztán szépen eljutnak az egyetemig, ahol az első félév olyanokkal megy el, mint:
-bevezető fizika: hajítás, kiskocsik egymáshoz kötve, stb.
-bevezető matematika: sorozatok (!), határérték, deriválás, integrálás
-bevezetés a kémiai számításokba (vagy valami hasonló): reakcióegyenletek rendezése, sav-bázis egyensúlyok, meg ilyenek

egyszóval a középiskolai tananyag, aminek a zömét mindenkinek tudnia kellene, egy kisebb részét meg azoknak, akik mérnöki/természettudományos szakra mennek

-bevezető matematika: sorozatok (!), határérték, deriválás, integrálás

Ha még csak az lenne... egyenleteket át kell tekinteni, koordinátageometriát, exponenciális és logaritmusos okosságok (pl. tudjon a leendő vegyész pH-t ill. koncentrációt számolni). Jó, nem mérnöki kar, "csak" gyakorlatilag tetszőleges természettudományos szak.

"-bevezető matematika: sorozatok (!), határérték, deriválás, integrálás"

Középsuliban nekem egy szót nem tanítottak határértékről, deriválásról, integrálásról. A bevezető matematika nem is erről szól egyébként, ez már az analízis 1 (vagy ahogy hívják máshol) tárgy része (a sorozatok nyilván nem).

>Középsuliban nekem egy szót nem tanítottak határértékről, deriválásról, integrálásról.
ez elég nagy baj

A kétszintű érettségi előtt sehol nem volt követelmény a határérték, deriválás és integrálás ismerete (mármint úgy értem, hogy érettségin ill. felvételin - mat-fiz diákolimpia és egyéb izgibb versenyek más tészta).
A kétszintű érettségi bevezetésével emelt szinten már követelmény, de csak emelt szinten.

Semmiféleképpen nem tartanám jó megoldásnak, ha ezt most bevágnák a középiskolai matek-anyag végére.

Mikor úgy jönnek ki tanulók, úgy jöttünk ki a középiskolából, hogy kamatot nem tudnak számolni, alapvető közgazdasági ismeretekkel nincsenek tisztában, állampolgári ismeretekkel, a PTK alapjaival, addig lenne ezerszer fontosabb dolog, amit tanítani kéne.

Ha egyszer eljutunk oda, hogy már minden tökéletes, s a középiskola utolsó fél évében mindenki vakarja a fejét, akkor sem biztos, hogy bevenném ezt az általános tantervbe. Legyen fakton. De egy jogász/orvos/bölcsész, ha akar, tanulhasson mást, ami őt jobban érdekli. Mert sosem fogja rendesen megérteni, mire jó ez, s az egyszeri beseggelést követően sosem fogja használni, elfelejti.
--
blogom

>Mikor úgy jönnek ki tanulók, úgy jöttünk ki a középiskolából, hogy kamatot nem tudnak számolni,

Szerintem nem az elvárásokat kellene a hígfos felhozatalhoz igazítani, mert így csak egyre lejjebb kerül a léc (apuci-anyuci segghülye gyerekének mindig "túl sok" és "túl haszontalan" lesz az aktuális tananyag). Egyszerűen ki kell őket rakni a középfokú oktatásból (elvégre nem kötelező gimnáziumba/szakközépbe járni), de ne hátráltassák azokat, akik esetleg tehetségesek, vagy ha nem, legalább törekvők.

>alapvető közgazdasági ismeretekkel nincsenek tisztában, állampolgári ismeretekkel, a PTK alapjaival, addig lenne ezerszer fontosabb dolog, amit tanítani kéne.

Ha a tanároknak nem ilyen, a posztban is emlegetett retardáltakkal kellene szenvedniük, ezekre is lenne idő.

> Szerintem nem az elvárásokat kellene a hígfos felhozatalhoz igazítani
> apuci-anyuci segghülye gyerekének mindig "túl sok" és "túl haszontalan" lesz az aktuális tananyag

Szerintem nem az elvárásokat kéne a te preferenciáidhoz igazítani.
Azt hiszem, egy igen neves középiskolában sikerült eltöltenem azt a 4 évet. A humán beállítottságú diákok, bármennyire értelmesek, bármennyire jó jogász/bölcsész/stb. lesz belőle, már a kamatos kamattal sokat szenvedtek. Ez szintúgy igaz, ahogy engem megbasztak volna azon a magyaron, törin, amit nekik tanítottak, amit tőlük elvártak. És ez ugyanúgy elmondható minden más érdeklődésű, középiskolai diákra is.
Nem, nem csak matekból áll az élet. Nem, nem csak mérnöki pályából áll az egyetemi képzés. Valahogy nagyon „szeretjük” mérnökként lenézni a többieket, de kurvára kíváncsi lennék rá, miért...

> Ha a tanároknak nem ilyen, a posztban is emlegetett retardáltakkal kellene szenvedniük, ezekre is lenne idő.

Nem voltunk retardáltak. Nem volt erre idő.
--
blogom

Nem egyformák:
- az ország középiskolái
- az tanulók
- az iskolai feladatok nehézségei (leginkább az adott osztály átlagához van igazítva)
- a tanárok elvárásai

Különbözőséget okoz, hogy valaki matek buzi valaki nem, valaki matek fakultációra és versenyre is jár valaki nem. A Kömal-on is több szintű feladatok vannak.

Szerintem fogadd el, hogy ilyen a világ. Az egyetemnek az a feladata, hogy kijelöljön egy lécet (pl.: alfa.bme.hu ) és tudja az aki oda akar menni, minek kell megfelelnie. Lesz akinek ez nem ügy és lesz akinek kihívás lesz ez a szint. Vélhetőleg hamar talán második évre rendeződik az állapot.

Szerintem a jó tanárok is az osztályban az átlaggal foglalkoznak és nem a zsenivel, még ha csábító is lenne a feladat.

A nagy közös oktatás által meghatározott tanagyag pl. pont jó kéne legyen (hint, mivel az értettségi az elvárható, ezért annak az anyaga). És ha az egyetem szerint bele kellene tenni még ezt azt, akkor el kell szépen menni, és egyeztetni róla, hogy kerüljön be. Aztán majd az okosok eldöntik, hogy a középiskoláknál kell beépíteni a megtanítandókba, vagy az egyetem lesz kedves tudomásul venni, hogy márpedig ezt neki kell oktatni.

Mert az nem megy, hogy a lánc végén levő közli, hogy szerintem ez így nem jó, és önkényesen leszarja a rendszert.

A problémák lentebb kezdődnek: az általános iskolák, amelyek nem folytatnak középsulis képzést (tehát nincs rálátásuk az érettségire), nem igazán foglalkoznak, hogy érettségin mi kellhet. De amennyire hallom, az alsós tanárok (tanítók) nemigen figyelnek a felső tagozatra.
Ezért van az, hogy sokszor felsőben kell egy-két(?) dolgot pótolni, amit alsóban kellett volna megtanulni, középsuliban meg sokszor általános iskolai anyagot pótlunk, mivel nekünk kell leérettségiztetni a diákokat.

Én ezt mind értem (bár egy lassan negyven éve tanító alsós tanítónéni gyermekeként azért én azt látom, hogy az ott nem olyan vegytiszta, és bizony előfordul, hogy ugyan a felsős tanítónéni szerint már tudni kellene, a tanterv szerint viszont nem, de ez mellékszál).

És nyilván, van itt elég sok probléma. Az egyik oldalról ugye megy az, hogy hát ezt meg amazt is tudni kellene, a másik oldalról nyilván az, hogy gyerekek, sok az anyag, nem lesz jó. Aztán persze jön, hogy stabilan nemtudom, mondjuk az osztás sem megy, illetve a visszamutogatás arra, hogy sok volt az anyag, nem volt idő készség szinten begyakorolni, stb. És persze van benne jó adag hanyagság meg egyéb hülyeség is (pl a folyamatosan rángatott tanterv nyilván nem segít)

Ezek nyilván mind problémás kérdések, és kezdeni kell velük valamit. De abban biztos vagyok, hogy az nem jó megoldás, ha elő van írva valami megtanítandó anyag az átalános+középiskolának, az egyetem meg azt mondja, hogy neki több alap kell, a gyerek oldja meg, ahogy akarja, mert ez a rendszer így nem nagyon fog működni. Ha iskolában sem megy a kb egységes tudásszint produkálása, nyilván jobb lesz random magánórák után. (Meg pl az esélyegyenlőség erősen sérülni fog ugye, ha kell a külön matektanár, mert az egykori mecseki bányász, ma munkanélküli gyerekének pl nem fog rá futni, bányász apu meg nem fogja tudni megtanítani integrálni, stb).

Egyrészt sok az anyag. Másrészt vannak dolgok, amiknek a létjogosultságát egyszerűen nem látom. Harmadrészt nincs kommunikáció, nemhogy intézmények között, de még intézményeken belül sem. Az egészre pedig rátesz egy lapáttal, hogy sokszor az általános iskolában igyekszenek kibekkelni a "problémás" tanulókat, ahelyett, hogy segítenének. Ezen az sem segít, hogy egy pedagógusra valami 200 gyerek jut átlagosan. A hab a tortán meg az emlegetett tanterv, amiben néha a kormány saját magával sem tud megegyezni, nem hogy 10-20 évre előre tervezni. Szar a rendszer, össze fog dőlni, ha így folytatjuk.
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

Ez nem tudom globálisan mennyire igaz, anyáméknál nem látom, hogy ez különösen hangsúlyos lenne.

Egyébként nem tudom, hogy maga a mért kompetenciaszint mennyire jó, vagy nem jó (hallottam kritizálni), de a kiadott eredményekbe bele-bele szoktam nézni, és az, amit adnak, egy egész összeszedett anyagnak tűnik, és első bliccre látott már statisztikát aki csinálta, nem a szokásos barmolás, lehetne értelmes konzekvenciákat levonni belőle helyi szinten is, nem tartom rossznak, hogy van.

A város általános iskoláinak jelentős részében igen hangsúlyos, a diákok szokták mondani, hogy van, hogy két-három hónapig matekórákon kompetenciára készülnek - ezért van pl. az, hogy a mostani osztályom kb. harmada általános iskolában nem tanult függvényekről.

Vidéki iskolákban igen. Nézd meg az első mérések eredményeit (ha még hozzájuk lehet férni), és az utána következőeket mondjuk Bivalybasznádon meg Debrecen valamelyik iskolájában (és nem valami kiemeltet vegyél elő). Fogsz látni az előbbiben egy hirtelen ugrást, az utóbbiban esélyesen nem.
A helyzet ugyanis az, hogy amikor bejött a kompetenciamérés, akkor a kis iskolák valamiért beszartak, hogy ha ilyen rossz eredményeik vannak, akkor elfogy a pénz. Ennek következtében a következő mérést, amikor kipostázták (jellemzően jóval a mérés előtt), akkor szépen suttyomban kicsempésztek egy-egy feladatlapot a csomagból, és kiadták a szakos kollégának, hogy gyakoroltassa be a diákokkal. Jó eséllyel a gyakorlat még mindig megy. Innentől a kompetenciamérésben nem tudok megbízni. Sőt, más mérésben sem, kivéve, aminek a folyamatát teljes egészében magam kísértem.
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

Egyszer ha van időd, mesélhetnél kicsit :) Én tényleg csak a végeredményt látom, az nem tűnik rossznak, de persze lehet, egy alaposabb szemrevételezés után nem így látnám... De ugye az első két fázis nélkül nehéz megítélni, hogy a valós eredmény mennyire jó.

A kamatos kamat azért nem mérnöki tudomány, mindenkinek illene ismerni az efféle _praktikus_ matematikát, akit a társadalom cselekvőképesnek tekint.

Továbbá - unpopular opinion - a mérnököknek is illene tisztában lenni a történelemmel, ne adj' Isten az anyanyelvük szabályaival.

[kocsog-geci_askalodas]

„[…] anyanyelvük szabályaival.”

Szóval inkább ezért marad prémium kategóriás szolgáltatás az, aminek alapjaiban véve nem nagy kunsztnak kellene lennie?

Talán kezdem kapisgálni miért csúszik le a magyar nyelv.[/kocsog-geci_askalodas]
Tombenko! Elnézést a nem idevaló témáért.

Szerintem nem jön ki belőle, mert a föld tömege nem egyetlen pontban koncentrálódik. Amikor tömegponttal számolunk, akkor egy egyszerűsített modellt használunk, de attól még nincs tömegpontunk. Gondolom, arra gondolsz, amikor a nevezőben a távolság négyzete nullává válik.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

>Szerintem nem jön ki belőle
szerintem sem, lásd :)

>a föld tömege nem egyetlen pontban koncentrálódik. Amikor tömegponttal számolunk, akkor egy egyszerűsített modellt használunk, de attól még nincs tömegpontunk.
persze, a sok tömegpont által kifejtett erő eredőjéből jön ki, ami a Föld felszínén valóban olyan, mintha a Föld tömegközéppontja lenne a forrása, de a Föld közepén pont hogy 0 (ezt még a 2012-es Total Recallban sem sikerült elrontani :)

>Gondolom, arra gondolsz, amikor a nevezőben a távolság négyzete nullává válik.
ezzel győzködött a leendő "mérnök"

( dikki | 2015. 03. 15., v – 16:08 )

nem tudtam, hogy te milyen suliban dolgozol, így a párbeszédet egy mittomén 8 éves gyerekkel képzeltem el, és csodálkoztam is, hogy minek fikkantani.
aztán az első "---" elválasztó-vonal feletti utolsó sornál néztem nagyot. bazmeg.

( salaud v | 2015. 03. 15., v – 17:05 )

Felmerült bennem egy kérdés, kedves blogíró: -Te megbuktatod-e, mert sötét mint a fekete lyuk?

Mert ha nem, bizony továbbmegy, és akkor a te hibád is lesz ugyebár...

---
A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt.
Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!!
Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának.

Szuper. A kedves hitetlenkedőknek mesélném, a munkahelyemen egy felnőtt, dolgozó ember jelentette ki a következőt: "- a rája nem hal, hanem rák." És nem viccelt. Ok, nem tengerbiológus, de...
Iszonyat sötét van ám néhány fejben.
---
A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt.
Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!!
Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának.

Nem mentem bele, ráhagytam. Meggyőződéses hülyékkel nem vitázom, egyfelől nem érdemes, másfelől ha kiderül, hogy nem neki volt igaza, meggyűlöl örökre és alád tesz, ahol tud.

---
A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt.
Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!!
Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának.

( Dwokfur v | 2015. 03. 15., v – 20:39 )

Respect. Ezek szerint eljutott szakközép elsőbe, és nem kisegítő iskoláról van szó.
Ez jutott eszembe:
https://www.youtube.com/watch?v=ADHXahsxIGM&t=13s
Na jó persze utána kiderül Gump-ról, hogy 160 az IQ-ja:
https://www.youtube.com/watch?v=fSBQRGuzLGc&t=108s

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

( barii | 2015. 03. 16., h – 16:54 )

Azt vagod, hogy szivattak?
Utana a folyoson egesz nap rajtad rohogtek, hogy elmagyaraztad, hogy a Fold gomb alaku
---
Dropbox: http://db.tt/XMk0ssk

Az benne a szomoru, hogy nagy valoszinuseggel nem. Az embereknek tenyleg ennyi fogalmuk van a vilag mukodeserol. Olvastam Robert Charles Wilsontol a Porgest, nagy vonalakban arrol van szo, hogy a Fold bekerul egy burokba, a napsugar athatol rajta, a csillagfeny nem. Par evtizedig ellebecolnak igy, es felno egy olyan generacio, aki nem latott meg eleteben csillagot, de persze az oktatasban meg megvannak a csillagaszati ismeretek. Majd egy lany felteszi a kerdest, egy dalcim (Csendes ejszakak csendes csillagai) kapcsan: "A csillagok azok _zajosak_ voltak?". De Wilson amugy szepen korbejarja a kerdest, raadasul meglehetosen jo (scifi) konyv, egyszer erdemes elolvasni.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

Remelem ugy akartad irni, hogy a Nap sokkal kozelebb van, mint a tobbi csillag (mert a Nap is csillag), es ezert sokkal tobb fenyt kap a Fold a Naptol (ami egyebkent egy viszonylag kismeretu csillag), mint a tobbitol.

Egyebkent ez a leszureses dolog is santit, nagyobb fenyereju eszkozok kellenenek, es kesz. Persze egy sci-fi munel nem baj, ha fenysebessegnel gyorsabban kozlekednek, teleportalnak meg visszamennek az idoben, mert pont azert sci-fi.

(Arrol nem is beszelve, hogy pl. a Hold es a kornyezo bolygok nem csillagok, de a Nap fenye miatt megis eleg jol latszanak.)

--
What's worse than finding a worm in your apple?
Finding a U2 album on your iPhone.