Hivatalos iratok nyilvánosságra hozatala

Közösségi kerekasztal

Korábban már nyitottam a Telenorral, a saját igazam kivívásáért folytatott küzdelmemről egy témát. Azóta is történt pár levélváltás(30 napos válaszidőkkel) köztünk. Összességében az ügyintézés során nagyon sok olyan válaszlevél gyűlt össze a cégtől, ami úgy gondolom mindenki számára hasznos lenne, ha láthatná, elolvashatná. Már csak azért is, hogy ne legyenek illúziói.
Valakinek van tapasztalata a publikálásuk terén? Milyen törvényi szabályozása van ennek?

  • 6099 megtekintés

( BehringerZoltan | 2015. 01. 30., p – 21:54 )

Gondolom Te sem örülnél ha valaki megjelentetné a neki írt leveleidet anélkül h hozzájárulnál ehhez, nem? A jogászok kevesebb fogást találnak majd, ha a saját szavaiddal írod le a történteket.

A privát levelekre sem vonatkoznak olyan szabályok, mint amiket egyesek "odaképzelnek". A levéltitok jogosultja a küldő és a feladó, a kötelezettjei pedig a "többiek". Azaz sem a küldőt, sem a feladót nem köti a levéltitok, csak mindenki mást (a többiek nem jogosultak a levél tartalmához hozzáférni a levélből).

Aztán olyan sincs, hogy egy nyilvános szolgáltatást nyújtó cég küld egy levelet az ügyfelének, és abban bármiféle "magántitok" lehetne... ami abban magántitok van, annak a jogosultja az ügyfél (az ő adatai lehetnek benne csak), és így mint birtokos akkor hozza nyilvánosságra, amikor akarja. Nyilván speciális eset a szolgálatáshoz szükséges jelszó, meg ehhez hasonlók, de azt épeszű felhasználó nem rakja ki sehová.

Aztán olyan sincs, hogy "írd körül a saját szavaiddal, mert az úgy akkor jó, különben nem"... ez is egy nettó baromság, biztos a szerzői jogi törvényt sikerült masszívan félreértelmezni, vagy mitudomén, honnan akasztotta le az illető ezt az okosságot.

Az egyetlen necces része a történetnek a hitelrontás lehet, azt viszont a cég leveleinek szó szerinti közzétételével nyilván nem lehet elkövetni. Ha a cég levelei + az ÁSZF önmagukban elegendőek a célhoz, akkor semmi probléma. Ha viszont tényállítások is kellenek (pl. hogy mi történt valójában), akkor azzal nem az a gond, hogy nyilvánosságra hozod, hanem az, hogy még ha tudod is bizonyítani, akkor is elpereskedhetnek veled egy ideig hitelrontás címén (mondván a valóban megtörtént tényeket vitatják). Ez viszont nettó szopás, hiába ad igazat a végén a bíróság.

Na ezért nem biztos, hogy jó ötlet az egész.

Ez így nem igaz. Ezért veszélyes terjeszteni. A levél fogadója a neki írt és nem a nyilvánosság részére szánt üzenetet védi a magántitok. A másik fél beleegyezése nélkül ezt megsérti, ha megosztja. Olyan mértékben persze megosztható, ha a másik személye nem ismerhető meg a tartalomból sem. Nem kell még levélnek sem lenni, lehet ez privát fórumüzenet, sms, stb.

Hát... nem. Ilyen jellegű titoktartási kötelezettség nem létezik. Magántitok védelme címén a törvény a hivatalból/foglalkozás okán tudomásra jutott adatokat védi.

Illetve vannak még a személyes adatok, amik egy teljesen külön történet. De egy cégnek nem lehetnek személyes adatai, mert olyan csak embereknek tud lenni, tehát az itt eleve nem is játszik.

A magántitok egy gyűjtőfogalom. A magántitok védelme egy személyiségi jog, ez alá tartozik a (Ptk) az üzleti titok is. Az ilyen adat nyilvánosságra hozása vonhat maga után retorziót. Ezen jogok automatikusak, és megilletik a jogi személyiséget is. Senki nem beszélt itt semmilyen Btk-s tényállásról..
Nem oly régi ez a Ptk..

Rendelkezhet(ne), de egy fogyasztói szerződésben egy ilyen kitételnek az érvényessége erősen kétséges. Konkrétabban: ha egyedi szerződéses feltételként megtárgyalja és elfogadja az ügyfél, akkor igen, minden más esetben nagy eséllyel nem (lásd: tisztességtelen általános szerződéses feltételek érvényessége, "blankettaszerződés").

Na ez az az eset amikor a tartalmat a stílus alapján kell megítélni ("nettó baromság", "leakasztott okosság")!
Nyilvánvaló, h a nem széles közönségnek szánt közlés nyilvánosságra hozásával sérülnek a közlő jogai. Ezt átlagos jogérzékkel bárki megítélheti. Hogy konkrétan milyen joghelyeket sért arról lehet vitatkozni, de azt a látszatot kelteni, mintha nem sértene jogot felelőtlenség, és remélhetően senki nem dől be neki.

( answ | 2015. 01. 31., szo – 00:25 )

Nagyon labilis talajra tévedtél. Ez az ország nem AZ az ország, ahol ezt meg lehet tenni. Mi (akkor még vállalkozás) majdnem megégettük magunkat, mert le mertük írni az igazságot (hogy egy cég átveri a partnereket és nem fizet). Aztán alig tudtuk leszedetni a fórumból, mert az illető (nagy) céggel nem akartunk több éves tárgyalást és ismervén a magyar jogszolgáltatást, akár még veszthettünk volna is. Ez az az ország, ahol ellopja a cég az árut és még neked kell megfizetned az adót a soha nem látott bevétel után. Ez az ország, ahol ott van az áru a szemed előtt, de már jogilag másik cég a tulajdonosa (mert ez eredit lehúzták, ugyanaz van mögötte, de mit számít úgyis egy stróman a tulajdonos) és ha visszaveszed téged csuknak börtönbe.

Szóval szerintem ne tedd..

szerinetm ne tedd közzé a dokumentumokat, maximum minden érdemi infótól megfosztva (kisötétítve), közben persze véthetsz olyan véletlen minden szándékosság nélküli hibát, hogy véletlenül hol a cégnév elejét hol a végét sötétíted ki..vagy a szövegben ezt, de a filenévben benne van a másik fele. teljesen véletlenül.

majd írj egy rövid fiktív történetet amiben teljesen véletlenül eszedbe juthattak akár kifejezetten hasonló nevek is az eredetihez..

( willy v | 2015. 01. 31., szo – 05:04 )

Szerintem ezzel inkább ne erőlködj. Már ott nem érthető, hogy ezeket a papírokat/leveleket "hivatalos" iratnak titulálod. Azt, hogy esetleg írsz róla blogot, és idézve kiemelsz sorokat, azzal nem hibázol nagyot. Mert csak alátámasztod a véleményed. Ha nem tudod kitalálni, melyek ezek a részek, és hol nem sértik a másik fél jogait, akkor inkább hagyd, már csak azért is, mert látszólag hatóságnak tekinted a szolgáltatót...
Alapvetően azzal is gond lehet, hogy megállapítsd mely kijelentésed miatt van esélyed veszteni egy esetleges perben, ezért a blogot is meggondolnám a helyedben. Ha persze a tárgyszerűségre (és nem a saját véleményed alapján és következtetésed alapján történő ténymegállapításokra) alapozod, még lehet haszna is.
Alapfogalmak: magánlevél, magántitok. Ettől való feloldást (beleegyezést) a másik féltől kaphatsz.
Ha anonimizálod a tartalmat és úgy írod körül, és fogalmazod át / foglalod össze hogy a feladó nem lehet felismerhető, akkor mentesülhetsz a magántitok megsértése alól. Az EHT által adott válasz a szolgáltatótól, ha nem vagy elégedett, akkor jó pár fórum van ahol ezt számon kérheted, ha úgy érzed neked van igazad. Ha pedig az a következtetés, hogy minden szerződés és szabályszerű csak te nem értetted meg szerződéskötéskor (aka átb@szás), és valószínűleg sokan nincsenek ezzel tisztában, akkor ezek a tények gondolom nyilvánvaló dolgok, azaz a nyílt dokumentum (ÁSZF, törvény) szövegével is leírhatóak, ezek idézése pedig nem lehet problémás. Megint csak arra kell vigyázni, hogy ne állapíts meg semmi olyat ami következhet ezekből, ezt bízd az olvasóra.

( Ebcsont | 2015. 01. 31., szo – 10:34 )

Szerintem, amit te keresel az a fogyasztóvédelem.
Én ezeket a papírokat nem nyilvánosságra hoznám, hanem átküldeném a fogy. védőkhöz, azzal a kéréssel, hogy legyenek szívesek megvizsgálni, hogy a szolgáltató tájékoztatása, megfelel-e a törvényi előírásoknak? A fogyvédőket ráadásul a lakhelyednek megfelelő megyében is megkeresheted akár emailben is.

Tapasztalatom szerint a fogyasztóvédelem magasról tesz a dolgokra és csak akkor léteznek, ha a médiában kell szerepelni.
Viszont lehet fordulni az illetékes békéltető testülethez, vagy a területileg illetékes bíróságokon szokott lenni ingyenes meghallgatási nap, ahol jegyzőkönyv készül.
Ajánlott az iratokról minél több másolatot készíteni.

A fogyasztó védelem csak korlátozott hatáskörrel rendelkezik. A békéltető testületnél javulnak az esélyek egy elmarasztaló fogyasztóvédelmi határozat után. (Lsd. még sorja van ennek is, mint a lepény evésnek.)
Az iratokat nem másolgatni kell, hanem tisztességesen archiválni.

Aha... és ha nem másolgatod, hanem tisztességesen archiválod, akkor mit adsz be, mikor bármelyik testülethez fordulsz, és az kéri a másolatokat?
-Lehet kekeckedni, de én végigjártam egy hasonló ügyben az összes lehetséges fokozatot, és mindenről kellett másolat nem is egy.

Tapasztalataink szerint meg a fogyasztóvédelem nagyon is tudja baszogatni az embert, a vevő vélt vagy valós panaszai miatt, akár hivatalból is. Aki kereskedelemben dolgozik, az előbb-utóbb biztos, hogy találkozik a fogyasztóvédelemmel, ha máshogy nem, valamilyen rutinellenőrzés során.

(Persze, ott is vannak furcsaságok, pl. mikor valamilyen rutinvizsgálat során hiányoltak egy-két apróságot a webshopunkról az egyik kiskerünkben, a másikban meg nem, pedig nagyjából ugyanaz szerepelt. Hozzáteszem, tudnak korrektek is lenni, ha jól emlékszem az előző esetben is amolyan figyelmeztetés jellegűen küldték, nem úgy, hogy egyből büntetni akarnak.)

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

( saxus | 2015. 01. 31., szo – 12:13 )

Ez nem hivatalos levél, ez közted és a cég közötti magánlevelezés. Alapvetően a fogyasztóvédelemre tartozik. Hogy pontosan milyen részek vonatkoznának erre a BTK/PTK-ból azt max. egy jogász tudná megmondani pontosan.

Másrészt azzal, hogy összefoglalod és nem a levelezést publikálod azzal sokkal kevesebbet bukhatsz. De vannak alternatív megoldások is a publikálásra, ld. Gabu levelezését bra kedvenc pénzügyi szolgáltatójával: http://gabucino.hu/archive.htm#2013-03-08-17:32:17

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

( horbeni | 2015. 01. 31., szo – 18:23 )

Attól függ, milyen kár ért...
Ennyi erővel a tékozó homárhoz is lehetne menni...
Én a magam részéről felmérném, hogy mennyire éri meg tovább foglalkozni az üggyel, több időt, energiát beletenni... Nem kevés bosszúságot.
Ha másoknak segíthetsz, akkor inkább a saját szavaiddal érdemes leírni, kevesebb kaput nyitsz a támadásra

Amit nem írtam az ügyben: egyrészről a céget elmarasztalva már született végzés a fogyasztóvédelem részéről. Ennek ellenére a cég felém nem ismeri el hibáját, a sorozatos téves információk által okozott kárt, felesleges utánajárást. Így a leveleik alapján az derül ki, hogy gyakorlatilag szinte bármit kijelenthetnek következmények nélkül, hiszen őket nem terheli felelősség. A cég ezen eljárásmódjával szeretném szembesíteni az embereket.

Ezzel nem fogsz újat mondani. A magentás csőcselék se különb.
Szokták mondani, hogy az erősebb kutya ...
Nekem is "csak" annyit sikerült elérni, hogy a jogtalanul követelt több százezres tétel helyett beérték pár tízezerrel.
De hogy ők hibáztak volna... na ne azt már nem. Olyan nem létezik.

( horbeni | 2015. 01. 31., szo – 22:17 )

illetve az ombudsmant is megkeresheted.

( freeoli v | 2015. 02. 09., h – 11:16 )

El is lophatják tőled, be is szkennelhetik, torrentre is feltehetik.

Ha minden egyedi azonosítót kitakarsz belőle akkor valahogy védhető lehet az ügy, de ez kérdéses, mert az adatbiztonságra vonatkozó megállapodást meg kell nézned mit tartalmaz.