céges mail lehallgatás miatti retorzió a küldőnek

Közösségi kerekasztal

Üdv!

Nem tudtam pontosabban megfogalmazni.
Kérdés:
van egy céges mail felh.neve@cegnev.hu
arra küld valaki egy magán emailt amit tudta nélkül elolvas a fonok@cegnev.hu
Nem kellene-e a felh.neve@cegnev.hu-nak erről tájékoztatni a kuldo@cegnev.hu-t, hogy elolvashatja más is az emailt?
Ha vele aláírattak egy szerződést amibe benne van, hogy elolvassa az ok, de a küldőnek nem kellene erről tudnia, hogy más is olvassa?
Ha nem írtak alá szerződést nem ütközik valamiféle jogba?
Ha emiatt a küldőnek hátránya származik ki a felelős?

Köszi!

pch

( kisbetu v | 2014. 06. 04., sze – 07:45 )

Tehát az a problémád, hogy megadtad a kedvesednek a céges mailcímedet, de elfelejtetted közölni vele, hogy ez céges cím, sokan láthatják, magától meg nincs akkora íkúja, hogy megkülönböztesse a magáncímet a cégestől?

A törvény végrehajtása, ami érdekes számodra, nem az alkotása.

Erre megvan a jól bevált megoldásuk: ha nincs külön kikötve szerződésben, a céges emailcím nem privát, mert
- azt a cég biztosítja, mint munkához szükséges eszközt;
- mert azt nem te kapod, személyesen, hanem a pozíciód miatt.

Ergo igen, ha a főnök szó nélkül átnézi a leveleket, az teljesen normális. Ha válaszol rá a tudtod nélkül, téged megkerülve, az már erős bunkóság, de legális.

A céges papír nem írja felül azt, hogy az adat (e-mail cím) személyes adat, mint ahogyan a levéltitokra vonatkozó szabályokat sem, mivel mindkettő magasabb szinten van szabályozva. A pozíció miatt kapott e-mail címre a pozíció@cégnév.tld a megfelelő forma, azzal valóban azt csinál a cég/afőnök/kolléga/satöbbi, amit akar, az oda érkező leveleket nyugodtan turkálhatja.

Nem.
Küldtem egy levelet egy x.y@cegnev.hu címre.
Mivel napi kapcsolatba állunk poénosra vettem a figurát, de nem sértő volt.
És az x.y@cegnev.hu főnöke felhívta az én főnökömet, hogy idézem: "nem érünk rá az ilyenekre".
Nos az x.y@cegnev.hu nem tájékoztatott, hogy elolvassák a mailt.
Ha már elolvasta a (szerintem magán) email akkor se lett volna joga ezt még mással is megosztani.
Hál' isten a főnököm van annyira jó fej, hogy nem lett belőle retorzió.
De szerintem amit a másik csinált jogilag eléggé aggályos.
Az x.y@cegnev.hu-ra küldött levél szerintem magán jellegű levélnek tekinthető.
Még ha azt elolvassa a fonoke@cengev.hu akkor se lenne joga ezt még mással is megosztani.

Még1x leszögezem, nem volt a levélbe semmi olyan ami bármelyikőnket hátrányos helyzetbe hozta volna, sőt cégtitkot se sértett.

pch
--
http://www.buster.hu "A" számlázó
--

Én megírnám x.y@cegnev.hu -ra a történteket, tájékoztatva őt arról, hogy a főnöke megpróbált bemószerolni téged - lehet, hogy az illető nem is tudja h olvasták a levelet. Illetve kifejezném egyrészt az őszinte sajnálatomat az eset kapcsán a cegnev.hu -nál tapasztalt policy miatt, másrészt reményemet is, hogy csak egyedi szélsőséges eset történhetett, és h a főnökük nem azzal tölti a munkaidejét általánosan, hogy az alkalmazottainak írt leveleket olvassa. (remélhetőleg ezt a levelet is látja majd az a bugris :-D) És kérnék egy magán címet.

Ha csak annyit mondott a főnöködnek, hogy a beosztottjaink privát levelezést folytatnak munkaidőben, akkor akár törvényes is lehet.
Ha azt mondta, hogy Jóska és Pista munkaidőben beszélik meg, hogy buzibárban fognak találkozni, akkor akár bűncselekményt is elkövethet. :)

( Tassadar v | 2014. 06. 04., sze – 07:46 )

Ez elég ingoványos talaj.
Szerintem a munkáltató még akkor is csak célhoz kötötten nézhet bele az alkalmazott levelezésébe, ha egyébként erre a munkáltató feljogosította.
Amennyiben pedig magánlevelet talál, annak tartalmát a megtekintő semmiképpen nem oszthatja meg.

( STP | 2014. 06. 04., sze – 08:17 )

Ha a munka/kollektív/stb szerződésben ki van kötve, hogy a @cegnev.tld-re végződő mail cím _kizárólag_ munkavégzésre használható, akkor fel sem merülhet a magánlevél kérdésköre. Jogilag.
Ha nincs kikötve, akkor az magánlevél.

+1

Sok helyen előfordul(t régen is), hogy a helyettesítés idején a helyettes bontja fel az összes levelet, ami a helyettesített személynek érkezik. Általában kivételt képez, ha a borítékon van valamilyen jelzése erre vonatkozólag, például „személyes felbontásra”, vagy valami hasonló. Ilyenkor még a titkárnő sem bontja fel a levelet.

Ha céges címre küldök levelet, vagy emailt, akkor a fogalmazásnál számítok arra, hogy a címzetten kívül más is olvashatja a levelet. Azt nem tudom, hogy jogilag mi a helyzet, de egy kis odafigyeléssel elkerülhetőek az olyan helyzetek, amikor a jogászoknak kell dönteni ilyen ügyekben. Azonban azt sem tartom elfogadhatatlannak, ha valaki ügyvédek „szponzorálására” kívánja fordítani a szabadidejét, illetve a pénze egy részét.

----- 

(&%;_98\<|{3W10Tut,P0/on&Jkj"Fg}|B/!~}|{z(8qv55sr1C/n--k**;gfe$$5a!BB]\.-

Nem mindegy, hogy "Zabhegyező-javító Kft., Ló Béla részére" vagy "Ló Béla, Zabhegyező-javító Kft." a címzés. Nekem érkezett céges címre magánközlést tartalmazó levél: bankban jeleztem a munkahely változását (hitelszerződés miatt kellett), és az új munkahelyre(!) érkezett a bankból a megerősítő levél - helyesen címezve, ami a levélkezelés során csak érkezési stemplit kapott, de nem bontották fel. Amikor viszont fordítva (szintén helyesen) címzett levél érkezett, akkor meg ahogy várható volt, felbontva került hozzám.

Nem tudhatja, viszont ellenkező jelzésig nem is számolhat mással. Azaz amíg "Vezetéknév Keresztnév" nem mondja azt neki, hogy az ott az ő email-címe, lehet oda neki bátran leveleket küldeni, addig ugye azt sem tudhatja, hogy valóban ahhoz az emberhez tartozik.
Simán lehet az ugyanis egy másik pont ugyanolyan nevű emberkének az email címe - ismerek akkora magyarországi cégeket, ahol ugyanazzal a névvel 2..3..n emberke éldegél.

Mármint megemlítheted, hogy "ezt nem kellett volna". :-) Mint már linkelte valaki, omubusszman bácsi szerint is az van, hogy el a kezekkel...

Én már többször filóztam rajta, hogy egyszer elkezdem pedzegetni az ITnál, hogy a szabvány szövegünk szerinti monitorozás kurvára nem állja meg a helyét kis országunkban, de van elég dolgom enélkül is :)

Aha. Tehát, ha meghívom magamhoz egy ismerősömet, elütik az úton, akkor aki elütötte, nem felelős a balesetért, mert mondhattam volna az ismerősömnek, hogy ne jöjjön hozzám, mert közlekedni veszélyes.

A jogsértés ténye független attól, hogy mit mondok vagy nem mondok az e-mail címemről az ismerőseimnek.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ne haragudj, de nem ertem ezt a peldat. Pontosabban ertem, de nem latom, hogy ez hogy jonne a fent leirtakhoz.
En ugy gondolom, hogy van a ceges levelezesem, meg a magan. Ha a ceg ahol dolgozom nem engedi meg, hogy magan celra is hasznaljam a levelezesemet, akkor nem fogom. Ha az ismerosom veletlenul megis a ceges cimre kuld valamit, akkor egy valaszlevelben megkerem, hogy legkozelebb ne ide irjon, hanem maganban. Ha valami gaz lesz belole, akkor a HR-nek meg lehet mondani, hogy igen, jott ra magan level, de utana egybol meg is kertem a kuldot, hogy tobbet ne tegye.
Feleslegesnek tartom ezt a nagy jogaszkodast. Persze, lehet, hogy igazad van, es jogot sertenek, de akkor megis mi lesz? Bepereled oket? Vastag penztarcat kivanok es jo szerencset a munkaeropiacon.

Látod, ez a probléma, hogy alapvetésként kezeled, a munkáltató bármit tehet, még akkor is, ha az jogsértő, netán egy harmadik fél felé. Értem én, hogy a munláltatónak kényelmesebb elküldeni a munkavállalót, akinek az ismerőse perrel fenyeget, de nem egyszerűbb lenne megérteni, hogy nem olvassuk más leveleit?

Az miért van, hogy én nem olvasgatom azon gépeken lévő személyes adatokat, amelyeket karbantartok? Ez már az apátia jele nálam? Az lenne a normális, hogy csak azért, mert fizikailag lehetőségem van rá, megsértem mások intim szféráját? Nyugodtan írhatod, hogy én ülök fordítva a lovon...

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem kötelező, és nincs is baj akkor, ha a kolléga nem kap céges mailcímet. Viszont, ha kap, akkor akaratán kívül kaphat kívülről személyes levelet, amit illik tiszteletben tartani.

Azt is kérdezhetném, mégis mi indokolja, hogy az alkalmazottak leveleit olvasgassák? Ezzel az erővel a testüregi motozást is megengedhetjük, nem?

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Olvass utána, mi a személyes adat definíciója. Ha az adott mailboxban tárolt adatok megfelelnek az ott rögzített feltételeknek, akkor bizony személyes adatokról van szó. Sőt, az elektronikus levél esetén annak jogosulatlan elolvasása a levéltitok megsértése Btk.-s tényállást is yool megvalósítja.

"Ez működik addig, amíg hirtelen felindulásból nem írsz mailt róla ismerősnek, vagy addig, amíg partner cég dolgozója nem lesz haver."

Már bocsánat, de az 1. esetben pont te szegted meg a céges policy-t (miszerint csakis céges címre, és stb.), a második esetben pedig neked kellene szólnod a "havernak", hogy figyi öreg, aláírtam egy olyat hogy csakis céges célra (és stb.), szóval kérlek a privát dolgokat a locsemege@magandomain.tld címmel boltoljuk le.

Szerintem legalábbis. Nekem ilyen esetben ez az első dolgom. Cégen belüli bulik szervezése elmegy céges levelezésen (ugye mindannyian ugyanazt írtátok alá), viszont külsősökkel szerintem nem.
Szoktam is csodálkozni olyan (volt) kollegákon, akik azt mondják, hogy (a mittomén milyen bulit szervező levelet) a céges címemre küldjétek, mert a magánt ritkán olvasom. Banyek, az nem a te mailbox-od, hanem a cégé.

Nem érzem reálisnak, hogy efféle dolgokat néha ne nézhetne be az ember. Hiába tudom, hogy nem kellene összetörni a tányért, nekem azért sikerült már ez mosogatás közben.

A második esetre meg annyit tudok mondani, hogy aligha hiszem, hogy egy baráti sörözés alkalmával maradéktalanul pontos használati utasítást tudnék adni magamhoz, továbbá aligha elvárható.

Értem, hogy a cégé, a cég épületén belül dolgozom - vagy bérelt épületben -, a cégnek adom a munkavégző képességem, de ez továbbra sem jogosítja fel a céget arra, hogy bármit megtegyen velem.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Viszont ha összetöröd a tányért, akkor nem mutogatsz se a tányérgyártóra, se senki másra, hanem te cseszted el. Itt is hasonló a helyzet.

És azt is észre kellene venni, hogy a munkavállalónak nem csak jogai, hanem kötelességei is vannak. És ha aláírta, hogy a levelezését csakis munkára használja, akkor illene ezt betartani.
Valamint ha aláírta, hogy a levelezését a cég archiválja/átnézi/stb., akkor a privát partnereknek is fel kellene a figyelmét arra, hogy ez itt gyakorlatilag egy nyilvános csatorna.
(És most tekintünk el az ombuccman állásfoglalásától, mert az az elmélet, én meg a gyakorlatról beszélek.)

Nem :)
Én csak arról beszélek, hogy az elmélet és a gyakorlat között elméletileg ugyan nincs különbség, gyakorlatilag viszont kurvára van.

És itt az elmélet a zombucman okoskodása, a gyakorlat pedig a leveleket időnként elolvasó főnök, valamint az munkaszerződését (és az egyéb általa aláírt papírokat) telibe szaró alkalmazott.
Szóval én arról beszélek, hogy nekem (vagy neked, locsemegének, stb.), mint alkalmazottként dolgozó embernek a gyakorlatra kell felkészülnöd, és nem a zombucman bácsi utópiájához.

Szerintem legalábbis.

Tovabba mersekelten celszeru masokat arra "uszitani", hogy buncselekmenyt kovessenek el ...

"Hatósági rendelkezés elleni uszítás

336. § Aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

Az internet nagy nyilvanossagnak szamit...

És hogy jön ez ide? Szerinted ezt tettem?

Mert szerintem csak felhívtam a figyelmét az ún. valóságra. Mondok egy hasonló példát, autósat mert az népszerű (és hátha könnyebben érthető egyesek számára).
Szóval: ebben az országban (sajnos) szoktak autót lopni, ami BTK szerint ugye bűncselekmény. Épp ezért ha nem akarod, hogy a te autódat ellopják, akkor ne hagyd az utcán nyitott ajtóval és bennefelejtett sluszkulccsal.

Komolyan úgy gondolod, hogy itt most ezzel a (szerintem) jótanáccsal több rendbeli nagy nyilvánosság előtti uszítást követtem el?

Ezt neked kell merlegelned. Mindossze felhivtam a figyelmet a mellekhatasokra.

Attol, hogy - ellentetben a ""zombucman okoskodasaval" - az a (feltetelezett) "gyakorlat" mashol, hogy buncselekmenyt kovetnek el (autot lopnak, eroszakot kovetnek el, jogosulatlanul adatot kezelnek, stb), meg csak sugallni sem lehet, hogy a buncselekmeny elkovetese normalis, elfogadhato es kulonosen kovetendo pelda lenne.

Nehanyan lesznek a masik oldalan is a szerkezetnek - email vagy mas szolgaltatast nyujtanak a cegnek, es a cegvezeto, vezeto majd szeretne ha o lenne az "elkoveto".
Vannak dolgok, amelyet meg akkor sem lehet megcsinalni, ha a cegvezeto, vezeto irasba adja.

A birosag nem igy gondolja (a korabbi btk-ban "Törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás" neven szerepelt):

"Hatósági rendelkezés elleni izgatás miatt ítélt el a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) pénteken egy szociális munkást, aki egy a józsefvárosi önkormányzat tiltó rendelete elleni márciusi demonstráción arra biztatta társait, hogy a performance részeként kukázzanak."

http://www.origo.hu/itthon/20111104-elitelte-a-birosag-a-kukazasra-buzd…

Aham. És én mire is bíztattam a "társaimat"?
Szerintem arra, hogy törvény ide vagy oda, mindenki járjon el úgy, hogy ne legyen erre a törvényre szüksége.

Gondolom az akármelyik megyei rfk sajtómunkása az én "bűnöm" sokszorosát követte el, amikor "a bűncselekmények megelőzése érdekében" adott tanácsokat.

Okoska...

"Btk.-t "sz@rja telibe"

Igen, és ez az ő problémája, nem az enyém. Ennek a csudálatos BTK-nak a gyakorlati hatásáról pedig az a véleményem, hogy az adócsalás is bűncselekmény, aztán mégis mindenki csinálja (már tisztelet a kivételnek).

Én csak azt mondom, hogy célszerű a valóságra felkészülni. Ha én nem akarom, hogy a cégnél a privát levelezésemet bárki is elolvassa, akkor a privát levelezésemet nem a céges email címemről folytatom. Márpedig én nem akarom, ezért ennek megfelelően járok el.

Jaja, most épp kívülről küldi, máskor meg az volt a problémád _oka_, hogy privát leveleztél a céges címedről és persze a címzett volt a hülye, hogy nem az elvárásaidnak megfelelően válaszolt, stb.

Tök érdekes, hogy én nem szoktam magánleveleket kapni a céges címemre, több dolog miatt sem. Egyrészt mert _én_ nem használom ezt csak céges levelezésre, akivel magánlevelezek az ismeri a magán email címemet (azok közül legalább az egyiket), az van neki a kontaktlistában, a cégesem meg nem.

Meggyőződésem, hogy akiknek bármilyen problémát okoz a céges levelezésbe - esetlegesen - történő céges betekintés, azok ezt a problémát maguknak okozzák a felelőtlenségükkel...

A jogszabályok attól függetlenül érvényesek rád, hogy mi a meggyőződésed. Mondjuk erről a meggyőződésről is lehetne vitát indítani, hogy milyen eszközökkel győződtél meg, s ha valóban meggyőződtél erről, akkor éppen ezzel sértetted a személyes adatok védelméről szóló törvényt.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Attól, hogy beleírsz valamit a munkaszerződésbe, ami törvénysértő, még nem válik jogszerűvé. Továbbá most elsősorban arról az esetről beszéltünk, amikor egy harnadik fél küld befelé levelet.

Velem például fordult elő olyan, hogy céges mailboxból kértem dokihoz időpontot. A gond az, hogy arra is válaszoltak. Ez azért lepett meg, mert a rendelőintézeti regisztrációkor világosan megadtam a privát e-mail címem, tehát nem a legutolsó küldési címre, hanem a regisztrációkor megadottra kellett volna küldeniük a választ. Itt is az van, hogy a külsős felet kellene szívlapáttal agyonverni, de nem tehetem.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A fenti válaszom válasz részben erre is.

Amúgy meg itt is az fordult elő, hogy te csinálsz faszságot, aztán meg nagy pofával elvárod az államtól meg a munkáltatódtól meg az eü szolgáltatódtól, no és persze a jószerencsétől és az atyaúristentől is, hogy téged megvédjen a saját faszságod következményeitől.

Van olyan, amikor onnan tudod intézni, mert nincs más, valamint sürgős a dolog.

Az miért is nagy elvárás, hogy ha megadom az e-mail címem, akkor elvárom, hogy azon kommunikáljanak velem? Ha egy ismerősöm mailcíméről küldtem volna az időpont foglalást, akkor miért is ő kapna választ engem érintő kérdésekben?

Hogy értsd: ha nyaralok valahol, onnan feladok egy hivatalos levelet, attól még továbbra is az értesítési címemre kell válaszolni, s nem a nyaralóba, ahol két hét múlva már más valaki lakik.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

En oda varom a valaszt, ahonnan a kerest kuldtem. Oda szoktam valaszolni, ahonnan a kerdes jott, kiveve ha a keresben megkernek szepen, hogy mas cimre jojjon a valasz. De akkor is CC-zem a regi cimre is, mert hatha rosszul irta be az uj cimet, es nem kapja meg a valaszt (es meg a vegen engem fog hibaztatni).

Ha valaki explicit kerne, hogy arra az email cimre ne kuldjek valaszt (en ilyen emailt meg soha nem kaptam), az nekem startbol gyanus, es valoszinuleg telefonalok egyet, hogy tenyleg a masik kuldte-e... Vagy egybol kuka.

Értem, tehát a dokihoz időpontot kérned kurva sürgős volt (nem ért rá estig) és csakis email-ben lehetett elintézni (telefon nem játszott).

És ugye az időpontkérés az mehet céges email címről, de hogy mikorra adnak időpontot az már akkora magántitok, hogy a kurva anyját mindenkinek.

És gondolom nem írtad bele a levélbe, hogy ne erre a címre válaszoljatok, hanem az általam korábban megadott címre, ami a locsemege@privatcime.tld

És aztán meg csodálkozol, hogy minden őrült szembejön az autópályán...

Tekintve, hogy a munkaltato nem szerepel a jogalkotasrol szolo torvenyben mint jogforras, eppen ezert irrelevans mit vetnek papirra (szerzodes gyanant), a torvenyt NEM irja felul. Arrol nem is beszelve, hogy harmadik fellel (level kuldoje) nincs es nem is lesz jogviszonya.

Ha valaki szerint ez nincs jol mert ....., akkor a lehetoseg adott, hogy a jogalkotasrol szolo torveny alapjan eljarva, kezdemenyezze a torveny megvaltoztatasat.

A "gyakorlatban nem igy megy" erveket elo lehet majd adni a birosagon.

Tanulsagkent:
1/2012. számú BJE határozat: A Btk. 177/A. § (1) bekezdés a) pontjának első fordulatába ütköző személyes adattal visszaélés vétségének az elkövetője nemcsak az adatvédelmi jogszabályok szerinti adatkezelő, hanem bárki lehet.

http://www.lb.hu/hu/joghat/12012-szamu-bje-hatarozat

"Elolvastam, felfogtam - sajnos a kerdesben teljesen irrelevans a munkaszerzodes, ceges policy, vezetoseg hitvallasa, etc - a jogalkotasrol szolo torveny miatt..."

Nem, nem sikerült felfognod. Én arról beszélek, hogy a törvény annyit ér, amennyit betarta(t)nak belőle. És a gyakorlat azt mutatja, hogy a munkáltatók vagy nincsenek tisztában ezzel a szabályozással, vagy tisztában vannak vele csak leszarják. És igen, a törvény lesújthat rájuk, de ettől függetlenül (vagy ennek ellenére) a te céges emailről folytatott privát levelezésed a főnökeid (vagy mások) elé kerülhet. Mert ez a valóság. És ha te ezt nem akarod, akkor neked kell ez ellen tenned.

Te meg kb. azt bizonygatod itt, hogy mennyi hülye cégvezető alkalmaz biztonsági őrt az értékei védelmére, hiszen a lopás bűncselekmény.

Miert gondolod nem lesz betart(at)va a torveny? Azert mert a nepek nagy resze keptelen meg a legalapvetobb erdekvedelemre, nem jelenti azt, hogy mindenki keptelen ra.
Volt mar ra pelda, hogy egy miniszterium, amely szorta a millios birsagokat, felkeszultebb ugyfellel talalkozott, akinek feltunt, hogy a torvenybol kimaradt a miniszterium letrehozasa, igy semmi jogalap nem volt a birsagolasra...
Nagyon konnyu beleszaladni a nagykesbe, ezt minden cegvezeto, vezeto tudja, jelentos reszuk "fel labbal a bortoben van". Azt mar kevesebben tudjak, hogy ha megindul a gepezet, akkor epithetnek gyorsforgalmi utat a hatosag es a ceg kozott, es be fog daralni valamit / valakit.
Ha valaki szeretne kockazatot kezelni, ertekeket, vagyont biztositani, a torvenyessegre kinosan ugyelve, a vitanak a lehetosege se meruljon fel...

Igy ment ez a munkavedelemmel (ill. annak hianyaval), mig az emiatt bekovetkezo balesetek miatt bortonbe nem kerultek paran es/vagy fizettek millios birsagokat, eletjaradekot, stb. Ha az erintett cegvezeto, vezeto szeretne ezek kozott az elrettento peldak kozott lenni, lehet probalkozni...

"Miert gondolod nem lesz betart(at)va a torveny?"

Mert ma és ebben az országban élünk, és tele vagyunk olyan törvényekkel, amit nem tarta(t)nak be.

"Nagyon konnyu beleszaladni a nagykesbe, ezt minden cegvezeto, vezeto tudja, jelentos reszuk "fel labbal a bortoben van"."

Persze, de ez téged nem nagyon vigasztal, ha a privát "titkaid" megtudják a cégnél.

Rossz a kerdesfelteves. Nem indokolni, hanem bizonyitani kell, a bizonyitasi teher forditott! A munkaltatonak kell bizonyitani, hogy van jogalapja a szemelyes adatok / kulonleges szemelyes adatok megismeresehez, kezelesehez.

"2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról1"

"6. Bírósági jogérvényesítés
[..]

(2) Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. A 21. § (5) és (6) bekezdése szerinti esetben a részére történő adattovábbítás jogszerűségét az adatátvevő köteles bizonyítani."

Ha a szerzodesben benne van, hogy a naprendszer es a galaxis osszes bolygoja a ceg tulajdona, akkor az igy is lesz? :D

A Ptk teszik lehetove, hogy szerzodes letezzen, es letrejohessen. Attol hogy valamit papirra vetnek, meg nem jelenti azt, hogy az szerzodesnek is szamit, ahhoz meg kell felelni a szerzodes szabalyainak is...

"6:58. § [A szerződés]

A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére."

[..]

"6:95. § [Tilos szerződés]

Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása."

( ggallo | 2014. 06. 04., sze – 08:54 )

Ha x.y@cegnev.hu tud a "lehallgatásról", akkor Neki illene ezt a tényt közölni mindenkivel, akinek az adott e-mail címet megadja bármilyen célból. Csak, hogy egyiküknek se legyen kellemetlen semmi a későbbiekben.

Nem tudom hogyan lehetne munka- vagy egyéb szerződésben körülírni, hogy mi a kizárólag céges használat, és aztán azt hogyan lehetne betartatni. Ugyanis a rendszeres kapcsolat idővel akaratlanul is közelebbi ismeretséget, haverságot, barátságot eredményez, így a céges témába is kerülhet magánjellegű információ - akaratlanul. De ha céges az e-mail cím, ha nem, a magán jellegű információt a harmadik fél nem adhatja tovább akkor sem, ha magába az e-mail-be betekintési joga van.

Bennem elsőre az merült fel, hogy két lehetőség van:
1) x.y@cegnev.hu túl sok magánjellegű ügyet intéz a céges levelezésen keresztül (amit nyilván munkaidőben használ), ezért kezdték el figyelni a forgalmát.
2) fonoke@cegnev.hu mire is kapja a fizetését, ha van ideje a beosztott összes levelét elolvasni (akár több beosztottét, nyilván nem x.y@cegnev.hu a peches kiválasztott). Mert az egy dolog, hogy a munkáltató (akár szerződésben szabályozottan, hivatalosan) belenézhet az alkalmazott céges levelezésébe, de a valóságban nem jellemző, hogy az összes levelet tényleg el is olvassák...

Különben a céges levelezést figyelni teljesen felesleges, mert 1000 más módon lehet akár munkaidőben is érzékeny információkat megosztani. Hacsak nem teljesen zárt rendszerről van szó, ahol a céges e-mail az egyetlen kommunikációs lehetőség. De ha így van, akkor elmondja munkaidő után szóban vagy írásban, hazaviszi adathordozón, okostelefonon, kinyomtatja, stb.

az utolso bekezdesben irtakkal nem ertek egyet. autos hasonlat: az autod ajtajat sem zarod be, mert ugyis betorik az ablakot es bemasznak rajta? ez igenis lehet egy vedelmi vonal.
velemenyem szerint a ceges emailcim a ceg tulajdona es azt csinal vele amit akar. a munkaidodet a munkaltato fizeti, a legtobb munkaszerzodes ilyen, tehat o mondja meg, hogy mit csinalsz vagy csinalhatsz ezen ido alatt (itt most nem konkretan arra gondolok, hogy 3 orankent 2 percre kelhetsz fel az asztalodtol) es van joga ezt ellenorizni. nem egy munkahelyrol tudok ahol igy mukodnek a dolgok. nem, a multik sem kivetelek, egy legalabbis biztosan nem. ha nem tetszik akkor lehet masik munkahelyet keresni ahol lazabb a felugyelet.

Nem azt mondtam, hogy ne korlátozzák, vagy ne nézzék. A megfigyelés gondolata általában sokakat visszatart, szóval egy ilyen bejelentés valódi intézkedés nélkül is meghozhatja a várt eredményt.

Viszont a munkaidőt haszontalan e-mail-ezésen kívül is sok módon el lehet pocsékolni, a hatékonyság növelésének általában nem a drákói szigor a módja.

A fő gond az, hogy addig eljutnak, hogy meg kell figyelni a céges e-mail forgalmat, de ezen túl nem sikerül a megfefelő emberrel csináltatni ezt - mert a közhiedelemmel ellentétben nem feltétlen a főnök erre a legalkalmasabb. Pláne, ha ahelyett, hogy behívná x.y-t, hogy ez mi, inkább felhívja a feladó főnökét... Ez azért az erősen nevetséges és kerülendő módja a munkáltató ellenőrzésének.

( Fisher v | 2014. 06. 04., sze – 09:00 )

Amúgy tuti "lehallgatás" volt? Nálunk az a szokás, hogy ha az ember a munkája során érdemi haladást ér el, akkor ezt közli a vezetőséggel, ami általában azt jelenti, hogy a válaszlevélbe ("Köszönöm a segítséget, várjuk a megrendelt klómát!") CC-zi a vezetőségi listát. Lehet hogy akinek írtál, az hasonlóan továbblökte a levelet, és nem gondolta hogy a nyomi főnöke nekiáll rágcsálni az exkrementumot.

( greyow | 2014. 06. 04., sze – 09:27 )

Amennyiben az email cím felh.neve@cegnev.hu ebben az esetben ez személyes adat mert be lehet azonosítani magát az embert, tudjuk a nevét és hol dolgozik. Ezekre érkezett emailek elolvasását a törvény ugyanúgy bünteti mintha kihalásznád a szomszédot postaládájából a levelét és elolvasnád, vagyis nagyon. (azon is rajta van a neve és címe, beazonosítható kinek szól).

Mit tehet a cég:
Nem ad ki névre szóló email címeket csak megrendeles@cegneve.hu, marketingigazgato@cegnev.hu, stb. Ez a normális is mert ha valaki lebetegszik, felmond vagy elmegy szabadságra könnyen átruházható a levelezése és az előzményeket is látja.

Kiadja de megtiltja, hogy munkaidőben magán célra használják, ellenőrizni nem tudja, hacsak meg nem nézi a képernyőt de utólag kiderülhet ha valaki magán célra használja (elszólja magát). Hogy mi van munkaidőn kívüli használattal nem tudom.
Én mindenkinek azt ajánlom, hogy magán célra használjon webes emailt még akkor is ha megengedik mert ha elmegy a cégtől biztos nem viheti magával az email címét.

Szóval a fonok@ nem olvashatja el semmi körülmények között főleg, úgy most már személyesen az igazgató is perelhető ha nem tartanak be valamilyen törvényt a cégnél.

Ez itt kérem teljes tévedés. Attól hogy tartalmazza a levél a nevét ami személyes adat, maximum adatkezelési aggályt vethet fel. Attól nem lesz magánlevél, hogy valakinek címzik, ha a címzésben szerepel a cégnév. Márpedig szerepel.
Magánlevél attól lehet, hogy a küldő magánlevélnek szánja. Azonban a másik oldalról történő vélekedés (miszerint erre a címre csak céges levelezés érkezhet) is megáll. Semmilyen levéltitok nem sérül.

Ha a borítékra rá van írva, hogy Gipsz Jakab címére, akkor nem bonthatja ki.

Az adatvédelmi biztos állásfoglalása:

"A személyes, csak az érintett munkavállaló (illetve a rendszergazda) számára hozzáférhető e-mail címen folytatott levelezést pedig adatvédelmi szempontból ugyanúgy kell megítélni, mint a hagyományos személyes levelezést és telefonálást. Mint ahogy a munkáltató az érintettek hozzájárulása nélkül nem ismerheti meg a munkavállalója részére a céghez érkező küldemények tartalmát, azokat nem tarthatja vissza, illetve nem semmisítheti meg, és a telefonbeszélgetéseit sem hallgathatja le, ugyanúgy nem jogosult a személyes e-mail címre érkező és az onnan elküldött levelek tartalmának megismerésére, azok továbbítására vagy törlésére sem mindaddig, amíg ahhoz az érintett hozzájárulását nem adja"

szerk: hopp, ezt az eggyel feljebbi kommentre akartam

> Azonban a másik oldalról történő vélekedés (miszerint erre a címre csak céges levelezés érkezhet) is megáll.

Igen, csak az a gond, hogy *küldőként* nem kötelességed tudni, hogy a domain.hu az egy ingyenes emailszolgáltató, vagy egy céges tartomány. Sőt, továbbmegyek. Ha neked adok egy olyan email címet, hogy kovacs.bela(a)upc.hu, akkor neked (mondjuk mint nem-UPC előfizető) honnan kell tudnod, hogy a címzett egy UPC előfizető, és a magáncímére írsz, vagy a levelezőpartnered egy UPC alkalmazott?

Persze, utána lehet nézni, meg IQ-ból ki lehet következtetni, de nekem honnan kéne tudnom? (Találós kérdés: mi a UPC-előfizetőknek adott email címek aktuális domainje?)

"Azonban a másik oldalról történő vélekedés (miszerint erre a címre csak céges levelezés érkezhet) is megáll. Semmilyen levéltitok nem sérül."

A küldő honnan tudhatja, hogy a munkáltató és a munkavállaló között milyen megállapodás jött létre?

IMHO a törvényes útja a hozzáférésnek, ha előzetes beleegyezéssel, egyértelmű céllal, egy adott személy belenézz, majd, ha magánlevelet talál, azt közölheti a felettesével, de annak sem a tartalmáról, sem a küldőről nem adhat át információt.

én is tudom, ha az e-mail cím névre szól akkor megilleti a levéltitok védelme, és elvileg nem olvashatná el senki. Egy céget meg is bűntettek pár millára mert azért mondtak fel az embernek mert megkereste egy másik cég, és más is olvasta a levelet ami a nevére szólt. Hiába a céges az levéltitok minősül ha névreszól és a jól emlékszem btk-ás vonzata is van tehát bűncselekmény aki olvassa. sőt ha kirúgták sem nézhetik át a leveleit. Ez kb olyan mint az öltöző szekrény abba se nyúlhat bele a fönök hiába övé a szekrény.

ez amugy ugy lenne szep, hogy amikor belep a dolgozo, akkor elolvassa es alairja az IT hazirendet, amiben le van irva (az is), hogy a ceg minden emailt naploz, monitoroz es archival, amibe az ediscovery is beleertendo, mert hogy olyan helyek is vannak, ahol a HR ill. a jogi osztaly rendszeres kereseket vegez a ceg levelezeseben (=a ceges domainben levo mailboxokban).

Nekem mondjuk eszembe nem jutna a ceget sehogyan nem erinto dolgaimat a ceges mailcimen megtargyalni. Erre a celra van sajat domainem sajat mailbox-szal, de a legtobb embernek a gmail.com cim is epp jo lehet ilyen celra...

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

Szerintem még mindig nem értitek. Mondjuk a fenti eset, az érintett Kis Pista, értékesítéssel foglalkozik, épp zabhegyezőket árul, van neki egy e-mail címe kis.pista@elsozabhegyezobt.hu, ezt nyilván látják partnerek, horrible dictu még a cég honlapján is kint van, lévén ő az értékesítő. Erre a címre kap egy levelet mondjuk egy fejvadásztól (vagy egy partnertől, vagy akárkitől), hogy nem-e akar melót váltani, merthogy nekik kell tapasztalt értékesítő. Ezt a főnöke elolvassa, és kibassza.

Pista meg el sem akarta fogadni, mert tök jól elvolt, meg munka után reszelgette Katikát a pénzügyről... És hatása semmi nem volt rá, mivel kapott egy levelet. Az pedig, hogy milyen szerződés van közte és a munkaadója között, sem nem ismert harmadik fél számára, sem nem tartalmazhat olyat, ami magasabb szabályba ütközik (márpedig erősen úgy tűnik, hogy a gyakorlatban ez a jogászok véleménye).

Harmadrészt meg azt hiszem józan ésszel is belátható, hogy a kis.pista@ az másoknak azt jelenti, hogy amögött kis pista van, és a vele való közlendőmet neki írom, és nem neki, illetve a főnökének, a főnöke titkárnőjének, a rendszergazdának, a HR-nek, meg a securitysnak. Aztán pista majd max szól, hogy béluskám, ezt legközelebb légyszi a @gmail-re.

-1

A főnöke idióta ha azért kibassza, mert kap egy emailt a publikált emailcímére... :)

Még mindíg ott tartunk, hogy a céges domaint a CÉG biztosítja és minden ahhoz tartozó erőforrást is. Ráadásul a cég az emailfiókot a munkavégzéshez biztosítja.

Meg ott, hogy a személyes adat meg a "levéltitok" egyébként törvényi védelem alatt áll, ezért nem turkálhat benne, akkor sem, ha beleírta. Tessék megérteni, hogy attól még, hogy céges erőforrás, attól még ezeket a constrainteket be kell tartani a cégenek ha tetszik, ha nem, akármit is ír a szerződésbe. Azt is hiába írja bele, hogy hetente egyszer köteles vagy leszopni, ha úgy gondolja...

A főnök idióta, és a főnöknek nincs köze a részletekhez, pont.

Erre a címre kap egy levelet mondjuk egy fejvadásztól [...] Ezt a főnöke elolvassa, és kibassza.

nem eletszeru a pelda. Egyreszt mekkora balfasz az a fejvadasz, amelyik ceges email cimre kuldi a megkeresest? Masreszt a dolgozo, a Pista gyerek mondhatja, hogy ez spam. Mar csak azert is, mert mindeki kapott mar az "ugyintezoi melo" spambol. De ha a fonoke is akkora felkegyelmu, mint ez a hipotetikus fejvadasz, es emiatt kirugja, akkor jo esellyel nyer egy vagon zset a munkaugyi per utan (tudom, azalatt a ~2-3 ev alatt is meg kell elni valamibol). De megegyszer mondom, ilyen eset szerintem meg sosem tortent.

kis.pista@ az másoknak azt jelenti, hogy amögött kis pista van, és a vele való közlendőmet neki írom

ja, a *ceges* uggyel osszefuggo kozlendot, mert ha mar jozan esz, akkor az is belathato, hogy minden mas nem a munkahely(i email)re valo.

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

De, ez tök életszerű. Még akár a céges telefonon is felhívnak. Az, hogy te még nem láttál ilyet, az egy dolog.
---
És belátható, hogy ezt kis pista dolga rendezni a saját munkaadójával kötött megállapodásának megfelelően, a munkaadónak pedig semmi köze azon email tartalmához.

acsi gitar! Na most mi is tortent pontosan?

#1: out of the blue egyszer csak egy fejvadasz ir neked egy levelet, hogy palyazz x poziciora, amely levelet a fonokod is elolvasta, es amig te hebegtel-habogtal, addig o frankon kirugott egy mondvacsinalt indokkal

#2: a fonokod latta, hogy a valaszlevelben kevesled a havi 1,5 misit (+cafeteria), es mivel latta, hogy kifele kacsintgatsz, ezert gyorsan meghirdette a poziciodat, neked meg felmondott

#3: ?

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

Pedig de, ez bizony személyes adat (Természetes személyre vonatkozik, az információ és a személy közötti kapcsolat a rendelkezésre álló adatból visszaállítható).

Ha postán érkezik levél a cég levélbontójába, akkor van különbség: a "Gőzfütyülő Kft. Ló Béla részére" címzés egészen mást jelent, mint a "Ló Béla, Gőzfütyülő Kft." forma. (ha jól tévedek, ez utóbbi privát, de céges címre érkező levél).

A levéltitok megsértése egyébként:

"Btk.178. § (1) Aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, úgyszintén aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő."

El lehet dönteni, hogy a Kis Pistának küldött e-mail (hint: távközlési berendezés útján továbbított közlemény) bárki más általi elolvasása megvalósítja-e a fenti tényállást vagy sem. Szerintem igen.

Mivel Kis Pistának küldtek levelet, így a "nem folytathat magáncélú levelezést" munkajogi következményei sem biztos, hogy alkalmazhatóak - gondolj bele, ha a te e-mail címedet bármilyen módon megszerzi valaki, küld neked egy magán jellegű levelet, és ezért téged rúgnak fenéken...

Uj Btk szerint:

422. § (1) Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából

a) más lakását, egyéb helyiségét vagy az azokhoz tartozó bekerített helyet titokban átkutatja,

b) más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli vagy rögzíti,

c) más közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti,

d) elektronikus hírközlő hálózat - ideértve az információs rendszert is - útján másnak továbbított vagy azon tárolt adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki fedett nyomozó vagy a bűnüldöző hatósággal, illetve titkosszolgálattal titkosan együttműködő személy kilétének vagy tevékenységének megállapítása céljából az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül információt gyűjt.

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott módon megismert személyes adatot, magántitkot, gazdasági titkot vagy üzleti titkot továbbít vagy felhasznál.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott tiltott adatszerzést

a) hivatalos eljárás színlelésével,
b) üzletszerűen,
c) bűnszövetségben vagy
d) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.

Pont ezert forditott a bizonyitas...

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról1"

"6. Bírósági jogérvényesítés
[..]

(2) Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. A 21. § (5) és (6) bekezdése szerinti esetben a részére történő adattovábbítás jogszerűségét az adatátvevő köteles bizonyítani."

Ez a törvény egy sz@r. Elnézést, de az. Nem ezért, hanem azért mert annyira elvont és hülye kitételei vannak ami sem bírói gyakorlattal, se társadalmi ismertséggel nem párosul.
Véleményem szerint az is bizonyítható, hogy a fenti esetben nem vagy jogosulatlan adatkezelő, de ha igen akkor is az adatvédelmi törvényt és nem a btk-t sérted, mivel a cél nem az volt hogy "jogosulatlan adatkezelő legyél"

Az adatvedelmi torveny polgari joghoz tartozik a btk, ahogy neve is jelzi a bunteto joghoz. Komolyan azt gondolod, hogy egyszerre max 1 torvenyt serthetsz meg?

A jogalap nelkuli (=jogosulatlan) adatkezeles miert nem jogosulatlan adatkezeles szerinted? Megis, mi volt a cel? Azt ugye tudod, hogy adatkezeles tobbek kozott celhoz is kotott? Vezesd le kerlek! De ugy, hogy birosagon is megallja a helyet!

Ha velemenyed szerint nem jo, a jogalkotasrol szolo torveny szerint eljarva kezdemenyezheted a megvaltoztatasat, addig keretik betartani.

Nem egészen értem,
Először jössz a Btk.-val. Amiben idézed mi vonatkozhat az esetre, elmondom: nehéz vádat alkotni.
Erre bevágod (te) azt a salátatörvényt amire te adatvédelmi törvényként hivatkozol, erre elmondom: lehet hogy jogosulatlan adatkezelő vagy, _ettől még_ nem áll meg a Btk. tényállás. Ennyi.
Most meg keveregsz ezzel a mi hova tartozik, meg állítsak fel magyarázatot. Az ügy úgy kezdődhet, hogy valaki jogosulatlan adatkezeléssel és/vagy valamilyen bűncselekménnyel vádolja a céget. A kereset illetve a vád birtokában lehet védekezni. Szimplán nehéz elképzelni a céges levelezés logolása és olvasására vonatkozóan megálló Btk-s vádat. Ennyi. Ezt írtam le.
A kérdésedre visszatérve:

Nekem nem kell levezetni, a gyanúsítónak kell igazolni, hogy a cél jogosulatlan információ szerzés volt. Ebből kell kiindulnia. Azt nem mondhatja, hogy jogosulatlanul adatot kezeltem (ami lehet akár vétlen is) ezért a cél az információ megismerése volt. Nem. Innentől nehéz vádat alkotni. Mivel az egész nem arra irányul. Ennyi.
A cél a cég erőforrásainak kezelése, és a vélhetően cég részére érkezett üzenetek kezelése. Még azt is mondhatja: a munkáját ellenőrizte az alkalmazottnak, még ebben az esetben is nehéz lesz azt mondani: direkt arra irányult a cselekedete hogy az alkalmazott saját információihoz hozzájusson.

Ki kell abranditsalak, meg csaladon belul SEM megengedett, ott is buncselekmenynek szamit:
http://www.internet-ugyved.com/email-fiok-hackeles-buncselekmeny.html

Egy kivetel van, eletveszely elharitasa celjabol a magyar jog is megengedi az email fiok jogtalan hasznalatat.

A buncselekmenyben mindig szemelyes felelosseg van, szemelyt vadolnak (bar van ilyen iranyu torekves is a vilagban, hogy ceg is lehessen buncselekmeny elkovetoje).

Az adatkezeles jogalapjat neked kell bizonyitani meg a polgari jogi teruleten, ez vagy osszejon majd, vagy nem. A buntetoeljarasban pedig szepen fel fogjak hasznalni, amit lehet boviteni a "haszonszerzes celjabol", "jelentos erdekserelmet okozva", "tajekoztatasi kotelezettsegenek nem tesz eleget es ezzel masok erdekeit jelentosen serti", "jogosulatlan megismerese celjabol", "szemelyes adatot, magantitkot felhasznal vagy tovabbit" bizonyitasaval. Az "eszkozoket" bunjelkent lefoglalhatjak, es a tenyleges gyakorlat ki fog derulni.

"Személyes adattal visszaélés

219. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy
b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti.
(3)35 A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges adatra követik el.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el."

Egyedul az alkalmazott jogosult, es tudja eldonteni, hogy egy email magan vagy ceges. Jogszeruen megismerheto, ha cegesnek minositette, addig nem...

Nem kívánok veled vitázni. Félreérted az egészet. A domain(a cím), a tárhely(a papír) a cég rendelkezési körébe tartozik. Az ombudsman véleményétől függetlenül megáll az a vélekedés dolgozó levelének olvasása/tárolása esetén ha előre figyelmeztették, hogy a céges domainre érkező levelek kizárólag vállalati célokat szolgálhat. Ha tudja akkor a cég jogosult másik alkalmazottja joggal olvas bele a levélbe mivel:
- a címzés tartalmazza a cég címét
- a policy szerint nem lehet benne magántartalom
Így ha beleolvas, akkor még véletlenül se merülhet fel, hogy arra irányult ezen tevékenysége hogy levéltitkot sértsen vagy személyes adatot megismerjen.
A helyzet ettől létrejöhet, hogy a címzett kap magánlevelet valakitől erre a címére, és sérülhet az érdeke a küldőnek, de ez akkor is sérülhet, ha azt tévesen más részére küldi. Ezért a céget elmarasztalni nem lehet.
Ebből akkor lehet ügy, ha a cég a megismert adatot felhasználja vagy sajátjaként kezeli. Jelen esetben figyelmeztetést kapott a két renitens, hogy a céges e-mail az céges e-mail.

Mivel tudatosan eltérsz a szál kezdetétől részemről ez az utolsó válasz, még egyszer nem akarom elmagyarázni, hogy ha almáról beszélünk nem hozzuk bele körtét, és főleg nem az almafába oltott körtét.

Szo nincs felreertesrol, csak epp semmi jelentosege nincs, hogy a ceg milyen szerzodeseket irt, milyen a policy, vagy a hitvallasa a cegvezetonek, vezetoknek. A jogalkotasrol szolo torveny alapjan nem szamitanak jogforrasnak, torvenyt nem irhatnak felul.

Ha majd a torveny szovegeben szerepel, hogy pl.: a szemelyes adatok kezelese kivetel ha a "ceges policy meg a cimzes tartalmazza a ceg nevet", akkor szamit, addig nem.

Buncselekmenynel nem a ceget marasztaljak el, azt szemelyek kovetik el, kovetkezmenykent szemelyes felelosseg van, meghozza korlatlan.

Melyik ceg ez? Mennyire vagy biztos az igazadban? Feltenned ra a szemelyes szabadsagod is? Az elolvasasra irasban kapott utasitast valaki, vagy csak "szoban"? Tenyleg azt gondolod, a vezetok nem egy aldoznanak be maguk helyett inkabb valaki mast, ha borul a bili (ill. nem eleve igy van kitalalva)?

( uid_17626 | 2014. 06. 04., sze – 09:36 )

Vitatkozz és a végén nem lesz rajtad sapka.

Az a gond, hogy nem magán levelezés folyt.
Céges levelezés folyt, csak nem a nyakkendős stílusba, mivel már kb 5-6 éves a kapcsolatom akinek küldtem a mailt.
Ha magánlevelezés lenne még meg is érteném.
És azért verte ki nálam a biztosítékot.

pch
--
http://www.buster.hu "A" számlázó
--

Mondjuk ebben az esetben -- mármint ha a munkaügy kapcsán volt baja a stílussal/akármivel -- akkor akár még rendben is lehet, hogy szól a főnöködnek, hogy na. Alapvetően faszkalap eljárás, nem kicsit, de az ilyen lehete-e oldalról védhető.

Az, hogy hogyan kapta a levelet, az persze kérdés, nyilván a mindent lát aggályos, de ha az ismerősöd forwardolta, akkor ez a része nem para imho.

Sok evvel ezelott egyszer ugy jartam, hogy egy kliens (vagy inkabb kolega, a lenyeg, hogy a szamarletran kb velem egyszintu, egy masik cegnel), szolt a fonokenek, s az szolt az en fonokomnek, es az szolt nekem, hogy nem tetszett egyik emailem hangvetele, es legkozelebb legyek diplomatikusabb. Hirtelen nem esett le, hogy milyen meailrol is lenne szo, nem szoktam felmergelodni se csunyakat irni. Aztan atkuldtek nekem, es meg mindig nem tunt, hogy barmi sertot irtam volna, de na, ha gond hat gond, ugyhogy megigertem, hogy legkozelebb majd igyekszek finomabban fogalmazni.

Ha megker a fonok, hogy ezentul nyakkendos stilusban emailezgess, akkor ugy emailezgess. Az emailjeid egy halom modon nyilvanossagra kerulhetnek:
1. valaki bepereli a ket ceg eggyiket, s az elo kell szedje az email archivumjat
2. egy rendszergazda kiszivarogtatja oket valamiert
3. feltorhetik valamelyik ceg rendszereit, s felteszik torrentre
stb. Ilyenkor eleg ego emailek kerulhetnek elo... Volt mar ra pelda... Lehet, hogy neked es levelezopartnerednek megfelel, de a masik fonok attol meg elvarhat egy bizonyos szintu profizmust.

Lehet mergelodni, hogy ki honnan tudta meg, szerintem tedd magad tul rajta, s legfeljebb kerdezd meg majd a kolegatol (nem emailben :) ), hogy mi ez a helyzet arrafele... :)

( trey | 2014. 06. 05., cs – 09:26 )

A témától függetlenül, sosem értettem, hogy céges e-mail címet miért kell használni privát levelezésre, azt meg főként, hogy a faszos, szaros, ratyis, vicces, gagyis videókat miért arra és onnan kell küldözgetni.

Azt sem, hogy miért céges e-mail címmel kell a privát szarokat, lakást, autót stb. hirdetni kufároldalakon.

Majd ha ez megvan, akkor miért kell sipárogni, hogy a céges e-mail címét szarrá spammelik.

--
trey @ gépház

( gyrgyvrs | 2014. 06. 05., cs – 11:37 )

Már bocs, nálunk van egy iroda@cegesdomainnev.hu, amire alias-olva van a valaki1@cegesdomainnev.hu ,valaki2@cegesdomainnev.hu , valaki3@cegesdomainnev.hu.
Tehát látja mindenki mindenki levelezését, kifelé meg úgy tűnik, hogy mindenkinek külön címe van.
Persze senki nem folytat olyan levelezést, ami kifogásolható. Ha meg valaki szabadságon van és jön egy fontos levele akkor más tud benne intézkedni.

( szabi2k v | 2014. 06. 06., p – 22:35 )

Ide, a vegere irom a velemenyem, kicsit eltertunk itt ott a targytol...
Szerintem HA a fonoknek oka van feltetelezni, hogy a ceges emailt nem megfelelo celra hasznaltak, es beszel egy ugyveddel, nagyon ketlem, hogy ne lenne torvenyes mod ra, hogy azt az emailt elolvassak. A hangsuly azon van, hogy eloszor beszel egy ugyveddel...
Valaki irta fent, hogy ha egy alkalmazott sokat perelget, akkor sok sikert neki a munkaeropiacon... Szerintem ez ugyanigy vonatkozik a fonokre is, aki rendszeresen el akarja olvasni alkalmazottai emailjet: sok sikert az alkalmazottak hosszutavu megtartasaval...

Ami a forum temajat illeti... Nezzuk mas szemszogbol: ha en levelezek egy masik ceg alkalmazottjaval (legyen a neve mondjuk X) valamilyen ceges ugyben, nem kuldhetem at a fonoknek X levelet X engedelye nelkul? Ne mar... Mit szolna a fonokom, ha azt mondom, hogy jol haladunk, de nem mutathatom meg a mailt, mert meg nem erkezett meg X irasos engedelye? Ha mondjuk errol megfeledkezek, es elkuldom a fonokomnek az utolso emailt amelyiknek a subjectje mondjuk Re: Re: Re: Re: Re: Re: es meg vagy 50 Re:, es a Send gomb megnyomasa utan jut eszembe, hogy X-el egy csomot poenkodtunk, de a fonokom szoke no, meg anyos, a ferje meg skot rendor, akinek nincs piros sapkaja, s mellesleg Morickanak hivnak... Ha a fonokom szol X fonokenek, hogy ejnye-bejnye, akkor X engem is beperelhet, meg a fonokomet is, mert X irasos engedelye nelkul rajtam kivul mas is elovasta az emailt????

Ilyenkor orulok annak, hogy amennyi penzem nekem van, meg a takarito neninek sem eri meg engem beperelni :)

Koztorvenyes buncselekmenynel nem az "alkalmazott" perel, hanem ott az az ugyesz kepviseli a vadat, az alkalmazott legfeljebb sertett es/vagy tanu. A "akkor sok sikert neki a munkaeropiacon" jellegu retorziok kialasba helyezese pedig konnyen belefuthat meg pluszban meg ebbe is (kulonosen, ha tobb szereplo is egyetertesben jar el):

"367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást

a) bűnszövetségben,

b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,"

Biztos megeri a "kockazatot" a kicsinyes bosszu? Ezen a modon kb. fel oras szintidovel ki lehet nullazni a ceget.
Nem feltetlen csak vegletekig kiszolgaltatott szemelyek jelentkeznek alkalmazottnak, a mogottes cel lehet a torvenytelensegek feltarasa is...

Nem vagyok ugyved, ugyhogy hagyjuk. Ami meg az "arnyalatnyi" kulombseget illeti, azt megertem, hogy az egyik torvenytelen lehet, de a fentiekbol az jon ki, hogy a masik is... Es ez mar nem tunik logikusnak.

Arrol elvitazhatunk, hogy hogy lenne logikus, de a torvenyeket annyira nem ismerem, hogy most olvasgassam es masolgassam be, hogy miert lenne nekem igazam. Kivancsi vagyok, hogy a fentieket masolgatok kozul hanyan tenyleg ugyvedek... Nem akarok ezzel senkit megserteni, de van egy olyan erzesem, hogy az itteni jogi tanacs kb annyit er, mint egy ugyvedes site-on levo rendszergazdai tanacs: lehet, hogy helyes, de jobb a megfelelo szakemberhez fordulni...

Ugyhogy hagyjuk...

( sj | 2014. 06. 08., v – 09:42 )

a legmesszemenokig tamogatom a maganszfera vedelmet, de olvasva ezt a rengeteg 'a ceges email cim(re erkezo levelek) szemelyes adat(ok)' irracionalis kemenykedest arra gondoltam, hogy akkor munkaltatoi oldalrol is egy kicsit szigorubban kene fellepni. Mert a torvenyeket (pl. avtv) valoban nem irja felul a ceges policy, de az mar benne lehet, hogy a ceges cimet nem szabad magan celra hasznalni (az mekkora balfaszsag, hogy xy az orvoshoz nem tudott mashonnan bejelentkezni), ellenkezo esetben a ceg rendkivuli felmondassal elhet.

Tovabba az is jogi finomsag lehet, hogy egy deklaraltan csak ceges leveleket tartalmazo mailboxban torteno ediscovery valoban sert-e szemelyes adatot, hiszen a munkaltato kepviseloje ugy tudja (hiszen a dolgozo alairta a papirt, mielott gepet kapott volna), hogy abban csakis a ceggel osszefuggesbe hozhato email van (+spam).

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

Miert kemenykedes? Legfeljebb is csak kispalyas jogalkalmazasnak tekintheto. A neheztuzerseg nagyon mas sulycsoport.

Szankcionalni azert valakit, mert el a torveny adta jogaval visszaelesszeru joggyakorlasnak lehet tekinteni. Munkaviszony eseten (az egyik legreszletesebben szabalyzott jogviszonyban, ahol ala es felerendeltsegi viszony van) kulonosen nem celszeru. A rendkivuli felmondasnak is megvannak a maga (jogszeru) szabalyai...

Ingovanyos terulet, hangfelvetel eseten az alabbit (is) alkalmazzak:

BH 1985. 57:
„A bíróság vagy más hatóság előtt folyó eljárásban az igazság érvényesülése közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Nem lehet ezért az egyébként is jogsértés nélkül készült hangfelvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni, ha ez a hangfelvétel felhasználójával szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik.”

[1] http://munkajog.hu/rovatok/munkahely/titkos-hang-es-kepfelvetelek-egyeb…
[2] http://media-tudomany.hu/laparchivum.php?ref=37
[3] http://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/dr-havasi-peter-a-szemelyek-…

Miert kemenykedes?

mert az egesz kiindulopont hibas. Megegyszer: egy olyan mailboxrol beszelunk, amibe csak ceges ugyekkel kapcsolatban kerulhetnek levelek (vo. ceges policy). Milyen leveltitokrol beszelunk ebben az esetben? Milyen erzekeny adat kerulhet 3. fel szeme ele? Ha xy pl. a merevedesi problemairol a ceges email cimen konzultal az orvosaval, az az igy jaras minositett esete (jahhogy gyorsan kellett...LOL).

Az valoban igaz, hogy a barmilyen jogcimen valo felmondasnak is megvan a torvenyes kerete, de ha xy munkavallalo kocsog (=a policy-t megszego, majd a szemelyes adataival valo (allitolagos) visszaeles miatt picsogo alkalmazott), akkor valoszinuleg a munkaltatoja is az lesz, es megtalalja a modjat, hogy megszabaduljon a kocsogtol ugy, hogy a kocsog ugyvedje se tudjon belekotni. Ezeket az alapokat mar az ovodaban felszedi a legtobb ember, ugyhogy aligha erhet barkit is meglepeteskent...

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

Látom, nem érted, vagy inkább nem akarod érteni. A törvény azért védi a személyes szférát ebben az esetben is, mert a munkavállaló szándéka ellenére kerülhet a mailboxba személyes adat. Ezért a törvényalkotó helyesen úgy alkotta meg a szabályt, hogy védeni kell ezt.

Mellesleg a céges WC, öltöző is a munkáltató infrastrutúrája, mégsem kamerázhatja azt be.

A másik dolog az, hogy ne tekintsük az embert egy tévedhetetlen gépnek. Ha teszem azt, a levelezőben írok egy mailt, és tévedésből nem a saját személyes account-omat, hanem a cégeset választottam küldéskor, akkor kaphatok automatikus választ is, akár visszaidézve a levelem tartalmát, s az érkezhet céges mailboxba.

A személyes adatokkal az a gond, hogy nem olyan, hogy buktál 100000 Ft-ot, nem baj, majd keresel hozzá, hanem lehet olyan, magán természetű dolog, amit nem szeretnél megosztani a főnököddel, a kollégáiddal, de ha kitudódik, az örökre ismert, tudott dolog. Tehát lényegesen nagyobb probléma, mint egy egyszeri veszteség, nem tudod meg nem történtté tenni, nem tudod visszacsinálni.

Éppen ezért fontos ennek a védelme, és a céges policy-től teljesen függetlenül védendő a magán szféra.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A törvény azért védi a személyes szférát ebben az esetben is, mert a munkavállaló szándéka ellenére kerülhet a mailboxba személyes adat

nem eletszeru. Kezdjuk ott, hogy eleve hogyan kerulhet [a dolgozo] szemelyes adata (amit vedeni kell) a ceges mailboxba? Csak nem maszek celokra hasznalja, amit elvileg tilt a ceges policy? Igy jartal, nem kene kemenykedni.

Mellesleg a céges WC, öltöző is a munkáltató infrastrutúrája, mégsem kamerázhatja azt be.

mar megint otromba modon csusztatsz

Ha teszem azt, a levelezőben írok egy mailt, és tévedésből nem a saját személyes account-omat,

balfasz vagymegint megsertetted a ceges policy-t, azaz nem kene kemenykedned.

lehet olyan, magán természetű dolog, amit nem szeretnél megosztani a főnököddel, a kollégáiddal, de ha kitudódik, az örökre ismert, tudott dolog

baratkozz meg az "elvarhato gondossag" fogalmaval, ha mar szarsz a ceges policy-ra. Mondom, ha a merevedesi zavarodat a ceges email cimeden konzultalod meg, akkor csak sajnalni tudlak, de valtozatlanul arra kernelek, hogy csak azert, mert balfasz vagy, meg nem kene kemenykedned. Gondolom, a titkositast sem te, sem a levelezopartnered nem ismeri. Ja, hogy te nyilvan azt is elfelejted ("tevedesbol")....

Szoval mondom, ha gondatlan vagy, es amugy is a tilosban jarsz, akkor nem kene kemenykedni. A patent trollok mintajara lehetne ez a par "szabadsagharcos" a joggal visszaelo privacy troll.

Btw. lehet, hogy ez az egesz komment ugy hangzik, mintha partolnam, hogy a kollegak (egyaltalan hogy fer hozza Manci neni Gizi neni leveleihez?) vagy a fonok csemegezzen a levelek xy levelei kozott, de nem, szo sincs rola. Hanem azt mondom, hogy nem kene az ediscoveryt kriminalizalni egy ceges levelezo kornyezetben, ill. a dolgozo felelosseget hangsulyozom, hogy eleve ne hasznalja magancelra a ceges mailboxot.

Ha te a ceges policy megserteset annyival intezed el, hogy "veletlenul", bla-bla, aztan meg pampogni kezdesz az avtv-re mutogatva (ahelyett, hogy feltenned a kezed, hogy fault-oltal, es asap torolned a problemas levelet, stb.), akkor talan el kene gondolkodni, hogy alkalmas vagy-e az elektronikus kommunikacio ceges kornyezetben valo hasznalatara. Szerintem nem.

Éppen ezért fontos ennek a védelme, és a céges policy-től teljesen függetlenül védendő a magán szféra.

ha az asszonyt a divanyon gyomoszolod, akkor jogos igeny, hogy az akcio ne szivarogjon ki 3. fel fele. Na de ha (nemtorodom) marha vagy, es az asszonyt ("veletlenul", LOL) az utcara nezo ablakban csinalod meg, akkor legyszives ne pampogj, ha az jarokelok frankon felveszik az eksont, es a tecso-n jokat kommentelnek ala. Nem tudom, erted-e a mondanivalot?

Vegul, kivancsi lennek arra, hogy egy a peldabeli balfasz munkavallalo sikerrel jarna-e egy jo ceges policy-val felfegyverzett ceggel szemben inditott perben. Nekem mindenesetre eros ketsegeim vannak. Foleg ugy, ha elobb-utobb az email archivalas es az ediscovery ebben az orszagban is torvenyileg kotelezo lesz a vallalkozaosk szamara...

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

Aruld mar el, hol szerepel a jogalkotasrol szolo torvenyben a munkatato ceges policy? Mert ha nem szerepel benne, az egvilagon semmi jelentosege nincs.

A szerzodes polgari jogi elem, legfeljebb csak polgari jogi igenyeket alapozhat meg...

Nem kotelezo email fiokot adni, ha a ceg sajat erdekszferaba tartozo tartozo okok miatt ad (hatekonysag, stb), akkor teszi ezt a torvenyek (kulonosen leveltitok, magantitok, szemelyes adatok vedelme, stb) betartasaval.

Mert ha nem szerepel benne, az egvilagon semmi jelentosege nincs.

ezt magyarazd mar meg a fonokodnek is, hogy a te ott toltott 8 oradra nezve "semmi jelentosege" a ceges eloirasoknak...

Nem kotelezo email fiokot adni

hat persze, egy privacy trollnak biztosan nem...

akkor teszi ezt a torvenyek (kulonosen leveltitok, magantitok, szemelyes adatok vedelme, stb) betartasaval.

persze-persze, de csak hogy ertsuk mar, mirol beszelunk: ceges mailboxokrol van szo, amiben nincs helye leveltitoknak, magantitoknak (lol), sem pedig szemelyes adatnak. Ha pedig neked a munkaadod ceges mailboxot ad, akkor toled is elvarhato, hogy azt meghatarozott modon es celra hasznald - meg akkor is, ha szamodra "semmi jelentosege". Ha meg nem vagy kepes felnott modon hasznalni az emailt, nos akkor LOL...

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

Tenyleg azt gondolod, azert mert valaki papirra vet valamit, az mar szerzodesnek, es betartando szabalynak, netan szentirasnak szamit? Ilyennel legfeljebb a total jogi analfabetakkal lehet megetetni.

En meg nem talalkoztam olyan szerzodessel, amelyik ne akart volna terjeszkedni a torvenyes kereteken. Korbe kell vagni a torvenyes kereteknek megfeleloen, a vegeredmeny, amit be is kell tartani. Mindenkinek annyi joga van, amennyit ismer es kikenyszerit.

amikor a dolgozo belep a ceghez, es alairja az IT-policy tudomasul vetelet, akkor ez azt jelenti, hogy elfogadja azt (figyelem: nem azt jelenti, hogy egyet ert vele), es be is fogja tartani.

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

Es? Ha jogszabalyba utkozik, az tovabbra is csak egy darab papir, nem szerzodes. Jogszabalyba utkozo formaban annyi jelentosege van, mint egy zsirkreta rajznak az ovodaban, ahol a gyerek lerajzolja hogy az egesz galaxis az ove, es rajzol a tetejere egy "it-policy"-nak kinezo akombakomot. Bar ez nem teljesen igaz, a zsirkreta rajz szerzoi jogi oltalomban reszesulhet...

Jogalap nem keletkezik a semmibol, azt maga a jog teremti meg. A szerzodeskotesre jogalapot a ptk teremti meg.

Ugy teszel, mintha az IT-policy valami magikus dolog lenne, pedig ilyen fogalom nem letezik a jogban. Legfeljebb a szerzodes mellekletenek lehet(ne) tekinteni. De ahhoz meg kellene felelni a szerzodes felteteleinek...

Kerlek mutasd meg, pontosan melyik torvenyben, hol szerepel az "it-policy" magikus ereje.

"6:95. § [Tilos szerződés]

Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek"

Ha mar "policy", a torveny rendelkezik adatbiztonsagi kovetelmenyekrol (info-tv):

"(2) Az adatkezelő, illetve tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek."
[..]
(3) Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

(5) A személyes adatok automatizált feldolgozása során az adatkezelő és az adatfeldolgozó további intézkedésekkel biztosítja:
b) az automatikus adatfeldolgozó rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés segítségével történő használatának megakadályozását;
d) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy mely személyes adatokat, mikor és ki vitte be az automatikus adatfeldolgozó rendszerekbe;"

es elmulasztasa miatti jogkovetkezmenyrol is:

23. §14 (1) Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni.

(2) Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet."

Egy tanulsagos pelda:

"Az adatokat egyik szereplő által sem vitatottan olyan módon, illetve a világhálóról elérhető olyan felületen tárolták, amely nem nyújtotta az Infotv. által előírt védelmet. Az Infotv. adatbiztonságra vonatkozó szabályai megkövetelték azt, hogy az adatokat egyrészt olyan módon és helyen tárolják, ahol az illetéktelen hozzáféréstől való védelem biztosított, másrészt pedig az egyéb, elvárható technikai adatbiztonsági intézkedéseket alkalmazzák. Függetlenül attól, hogy az előző mondatban megfogalmazott második kitétel érvényesült-e, tehát a szükséges egyéb technikai adatbiztonsági intézkedéseket megtették-e, az első pontban megfogalmazott követelmény sérelme megvalósult: az adatokat sérülékeny, a világhálóról elérhető felületen hagyták („felejtették”), ami magas fokú biztonsági intézkedések egyidejű alkalmazása mellett is, önmagában is jogsértő, a mulasztás és a bekövetkezett jogsérelem közötti kapcsolat egyértelműen kimutatható."

http://www.naih.hu/files/559_2013_hatarozat_anonim.pdf

Eleg lesz ennyi, vagy szedjek meg elo par dolgot?

Értsd már meg, hogy nem betartható, hogy a mailboxba ne kerüljön személyes adat. Nem tudsz olyan módszert, amellyel ez biztosítható. Ez éppen olyan, mintha céges policy előírná, hogy a munkavállaló nem étkezhet, nem mehet a mosdóba munkaidő alatt, csak az az apró probléma, hogy nem betartható, vagy, ha igen, annak egészségkárosító hatása van, továbbá a dolgozó nem tud a munkavégzésre figyelni.

Hasonlóképpen, nem tudunk módszert arra, hogy ne legyenek közlekedési balesetek. Mondhatod, hogy balf.sz az a sofőr, aki balesetet szenved, ettől még vannak balesetek, s éppen ezért bizony beépítik az autókba a biztonsági övet, légzsákot. Pedig felesleges, hiszen ha mindenki betartaná a szabályokat, semmi szükség nem lenne ezekre. De az ember nem tévedhetetlen.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem tudsz olyan módszert, amellyel ez biztosítható

2 email cim csodakra kepes. A ceges cimet csak munkaval osszefuggesbe hozhato dolgokra hasznald, minden masra a privat cimedet, ennyi a titok. Nekem egyszeruen nem akarnak erzekeny adatot kuldeni a ceges cimemre - mondjuk nem is adom meg sehol, ahol ilyen szoba kerulhet. Szoval fogadd el tolem, lehetseges a dolog. Amikor barkinek lehet 1 percen belul gmail, yahoo, hotmail, whatevermail email cime, aligha mentseg a "veletlenul", meg az "a cegesre gyorsabb volt" kezdetu picsogasok.

A privat email cimnek btw. az az elonye is megvan, hogy ha munkahelyet (=emailt) valtasz, akkor is megmarad az osszes leveled.

Hasonlóképpen

a szokasos otromba csusztatas helyett olvasd el szepen megegyszer a fenti bekezdest, regisztralj egy gmailes cimet magadnak, es tegy egy szivesseget a munkaltatodnak, intezd ott a magan ugyeidet, es ne mergezd a ceges mailboxodat, hanem leszel szives betartani a ceges policyt, ha mar egyszer ezt bevallaltad - az alairasod ugyanis azt jelenti.

nem tudunk módszert arra, hogy ne legyenek közlekedési balesetek.

dehogynem: maradj otthon a seggeden, de mi koze ennek a temahoz? Semmi? De szerencsere a mailboxod tisztantartasa sokkal konnyebb, ld. fentebb: intezd a privat ugyeidet egy masik email cimen, ennyi a titok, es akkor eleve okafogyott lesz az allitolagos szemelyes adataid miatti pampogas a munkaadod ellen.

De az ember nem tévedhetetlen.

ez igaz, mintahogy hulyenek lenni is alapveto emberi jog, de nem kotelezo elni vele.

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

Az ervek non-plusz ultraja, a ceges policy!

"Tegy egy szivesseget a munkaltatodnak, intezd torvenyesen a ceges ugymenetet, es ne mergezd a cegadatbazist, hanem leszel szives betartani a jogszabalyokat. Ha mar egyszer ezt tulajdonosok bevallaltak a cegalapiaskor."

A ceg mukodesre jogalapot a gt biztosit, amelyet a jogszabalyok betartasaval kell megtennie. Nem feltetlen kotelezo a jogszabalyellenes ugymenetet folytato cegnek mukodni. Tenyleg azt gondolod nem kenyszeritheto ki a jogszabalyok betartasa? Pont erre talaltak ki a torvenyessegi felugyeleti eljarast...

valamit nagyon beneztel: nem az x ceg jogkoveto magatartasaval van gond, hanem veled, aki alkalmatlan vagy az elektronikus kommunikacio erett hasznalatara. Leirom, hogy lehet a problemat *megoldani*, de te csak tovabb szajkozod a hulyesegedet. Vegul is azt valoban konnyebb, mint felnott modon viselkedni, es eleve elkerulni a problemat. Pont az ilyen fafejuekre fabrikaltam a privacy troll kifejezest...

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

Javitsd ki ha tevedek, de nem te vagy az egyik szerzodje a mailpiler nevu email archivalo szoftvernek? Javitsd ki ha tevedek, de ezen informacio alapjan feltetelezhetoen szemelyes es / vagy esetlegesen gazdasagi erdekek is fuznek a szoftver minel szelesebb korul elterjedesehez. Javitsd ki ha tevedek, de ez feltetelezhetoen erdekkonfliktust eredmenyez.

Javitsd ki ha tevedek, de ezert eleg nyilvanvalo hogy a jogszabalyt betarto mukodes serti az erdekeidet. De a torvenyek attol meg hatalyban vannak, es be kell tartani.

Nem mindenki fogja eletceljanak tekinteni, hogy felaldozza a privat szferajat (amely kesobb nem reparalhato) a te (vagy barki mas) szemelyes / gazdasagi erdekeidert. Ennyit a "felnott viselkedesrol".

On most itt jar (Elisabeth Kübler-Ross fazisok): tagadás, düh, lázadás, depresszió, beletörődés

Szerintem az archiválás jogos igénye a munkáltatónak, és ezzel nincs is baj. Abból, hogy a céges mailbox tartalma archiválásra kerül, egy pillanatig sem következik, hogy a benne lévő személyes tartalom megismerésre kerül.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez ugyan igaz, de szerintem ez már a ló túloldala, pontosabban szólva lehet mondani, hogy technikailag nem elvárható, hogy archiválás előtt kidobálják a magánleveleket, arhiválni kell gazdasági érdekből, a magán jellegű tartalom megismerésére nem irányul törekvés, a dolgozó tudja mindezt, tehát az archiválás tényét is, meg azt is, hogy senki sem fogja olvasni a magánleveleit.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nekem azzal nincs bajom, ha a cég érthető okokból arhivál, ha közben normális, és valóban tiszteletben tartja a magánszférát. A baj akkor van, ha megismeri a főnök vagy valamelyik dolgozó a magánlevél tartalmát. Ez már önmagában baj, ennek minősített esete, ha ezt az ismeretet fel is használja, adott esetben a munkavállaló ellenében.

Mondjuk nekem eleve furcsák ezek a viták. Egy erkölcsös társadalomban, emberi tartással rendelkező gerincesek között fel sem vetődhetne az a kérdés, hogy védeni kell a magánszférát, mert ez erkölcsi követelmény lenne. A törvényekre azért van szükség ebben az esetben, hogy az erkölcsi hullákat, tévelygőket többé-kevésbé adott keretek közé szorítsa, útmutatást adjon a helyes viselkedéshez, ha már az illető munkáltatónak fiatalabb korában ezeket szülei nem tanították meg.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A törvények egységes és jó esetben egyértelmű formába öntik a társadalmi elvárásokat és erkölcsi normákat - és ez így van jól. Lehetnek olyan "erkölcsi normák", amiket másképp, más határokkal és módon képzelnek el bizonyos embercsoportok. Ezeket (is) egységes, a társadalom egészére érvényes és a többség által elfogadott formára kell hozni - erre is szolgálnak a törvények.

A pokol fele vezeto ut is jo szandekkal van kikovezve. Semmihez nem foghato az a pusztitas, amelyet ilyen "nemes" celok, mint az erkolcs terjesztese erdekeben elkovettek / elkovetnek. Nem volt meg eleg pelda ra a tortenelemben?

A normak legyenek vilagosak, es erthetoek. Ugyanigy a normaszeges kovetkezmenyei. Az informalis normaelvarasoknak pedig nincs helye.

Értelek. Azt fogalmaztam meg, hogy ebben az esetben, szerintem a törvényben foglaltak megfelelnek annak, ami a többség érdekét szolgálja, ésszerű, a természetes jogérzékből fakad.

A jogszabályoknak mindenképpen törekedniük kell a természetes jogérzék által megfogalmazódó normák eléréséhez, mert ellenkező esetben a törvény nehezen betartható, sok lesz a normaszegés. Igaz ugyan, hogy a törvény nem tudása nem mentesít annak hatálya alól, ugyanakkor nem várhatjuk el minden egyes embertől, hogy jogvégzett profi szakemberek legyenek. Viszont, ha nem azok, önhibájukon kívül is normaszegéseket követhetnek el, amennyiben a szabályok nem a természetesnek gondolt megoldásokat kínálják a helyzetekre.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

disclaimer: en keszitem a piler nevu programot. Ez egy nyilt forrasu termek, ami ha minel jobban elterjed, annak csak orulok, de tul sok gazdasagi erdekem nem fuzodik hozza, leven hogy barki foghatja es viheti. Mondom, archivalni vagy muszaj, vagy pedig erosen ajanlott, best practice. De ez konfliktust max. a te fejedben eredmenyez, hiszen szamtalan helyen meg lehet ezt oldani. OK, az valoban igaz, hogy szepen kell csinalni. Aminek alapeleme egy jo IT-policy, amit a dolgozok tudomasul vesznek. Hogy te erre szarsz, na igen, innen ered a konfliktus a fejedben...

Javitsd ki ha tevedek, de ezert eleg nyilvanvalo hogy a jogszabalyt betarto mukodes serti az erdekeidet.

tevedsz

Nem mindenki fogja eletceljanak tekinteni, hogy felaldozza a privat szferajat

de jo, en sem akarom felaldozni. Mondjuk en nem is aldozom fel, ellenben te fafeju modon 'feladozod', de legalabb meg pampogsz is utana.

On most itt jar

ne legy (meg) nevetseges(ebb)...

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

Igen, a magikus it-policy, az mindent megold! Elvegre barmit bele lehet irni, pl.: az egesz naprendszer a ceg tulajdona, a dolgozonak csak tudomasul kell venni. Ennyi az egesz.

Akkor meg1x:
a) A jogszabalyban pedig ott szerepel, mit kell teljesiteni.
b) A jogalkotasrol szolo torveny szerint a ceg nem alkothat jogszabalyt.
c) Sem a ceges polgarjogi szerzodes, semmilyen ceges policy, semmilyen ceges hitvallas vagy barmi mas ceges papirdarab ir felul jogszabalyt.
d) Mivel jogszabalyt nem irhat felul, a jogszabaly altal torteno kotelezettseget nem befolyasolja mi szerepel a ceges polgarjogi szerzodesben, ceges policy, ceges hitvallasban, vagy barmi mas ceges papirdarabban.

A jogszabalyoknak megfeleloen, torvenyesen kell csinalni, es torvenyesen kell eljarni. Nem kell hogy megertsd a jogszabalyokat, csak vedd tudomasul, es tartsd be. Ha nem tartod be, viseled a jogkovetkezmenyeket.

A konfliktus onann ered, hogy nem szandekozik valaki jogszabalyok szerint eljarni, mert csak, aztan pampog, ha szolnak neki, hogy be kellene tartani. Nem mindenhol megy ilyen baratsagosan, van ahol nemes egyszeruseggel kitapossak az illetekesekbol.

Lehet sz*ni a jogszabalyokra, de ne felejtsd el, hogy pont ezek a jogszabalyok teremtik meg vagy vonjak vissza a ceg letezesenek felteteleit. Nem kotelezo a cegnek sem mukodni, ha nem kepes es/vagy nem akarja a jogszabalyokat betartani.

Marha jó, hogy azon vitatkozunk, nem vagy hajlandó a jogkövető magatartásra, a törvények tiszteletben tartására. Többen megpróbáltuk elmagyarázni, hogy a törvények nem kodifikációs hiba miatt ilyenek, hanem azért, mert így célszerű, ez az igény.

A két cím lehetséges, nyilván van is több. Azt sem vagy hajlandó elfogadni, hogy arra nem vagy ráhatással, ha nem te küldöd a levelet, hanem neked küldik. Az, hogy veled ilyen még nem fordult elő, nem érv. Ez éppen olyan, mintha azt mondanád, te még nem szenvedtél közlekedési balesetet, tehát közlekedési balesetek nincsenek, így felesleges a biztonsági öv meg a légzsák. Magyarázd meg a rendőrnek, hogy téged nem érhet baleset, ezért neked nem kell bekötni az övvel magad.

Csak úgy jön ide a példám, hogy egy hasonlatot próbáltam írni, hátha világosabb lesz a mondanivalóm.

Mondtam már, elég, ha csak betartod a törvényt, ne törődj vele, az miért keletkezett, hiszen képtelen vagy megérteni. Csak tartsd be.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Miután nem érted, vagy nem akarod érteni, amit írtam, hasonlattal éltem. Tekintheted érvelési hibának, miszerint semmi köze az alapfelvetéshez, viszont gondoltam, talán egy hasonlatot sikerül megértened.

Abból vontam le azt, hogy nem vagy hajlandó jogkövetésre, hogy továbbra is a céges policy-n rugózol, miközben már más is írta, hogy az nem jogforrás. A személyes adatok védelmére vonatkozó törvényeket be kell tartanod, és ez nem attól függ, hogy egyetértesz-e vele, továbbá nem kerülheted ki a törvényt azzal, hogy aláíratsz a dolgozóval egy olyan papírt, mely szerint lemond a törvényi védelméről, avagy, ha úgy tetszik, aláíratod vele azt, hogy nem tartod be a törvényeket.

A munkavállaló kiszolgáltatott helyzetben van. Amit írsz, az éppen olyan - érvelési hiba, bla-bla-bla -, mint amikor a szabdságot aláíratják a dolgozóval, persze be kell mennie dolgozni, mert ellenkező esetben találnak okot a kirúgására.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

na meg egyszer szaladjunk neki. Abban a jelek szerint egyetertunk, hogy emailt archivalni jo dolog (mert amugy egy killer production tool), de meg az is lehet, hogy muszaj. Namost azt is ertjuk, hogy akkor lehet gubanc, ha a dolgozo a maganugyeit is a ceges email cimen intezi, mert akkor az is megy az archivumba, ami mondjuk adott esetben 3. fel (pl. jogi osztaly) ele is kerulhet.

A kerdes az, hogyan lehet ezt a dramat feloldani? Nehany kiserlet amolyan Q-A stilusban:

Q1: a ceges IT-policy nem jogforras.
A1: ennek ellenkezojet ki es hol allitotta?

Q2: nem kotelezo emailt adni a dolgozonak
A2: hulye vagy b+

Q3: ugyis jonni fog bele erzekeny adat
A3: ld. A2

Q4: a jogszabalyokat betartva kene mukodni minden cegnek
A4: ki mondta, hogy nem igy kellene?

Q5: nem koser, ha a fonok vagy a kollegak csamcsognak a prosztatavizsgalat eredmenyein
A5: ki mondta, hogy koser lenne?

Q6: random bullshit es/vagy a tema szempontjabol lenyegtelen hasonlatok fogalom nelkul
A6: ....

De nezzuk meg, hogy van-e mas feloldasa szituacionak? Igen, van: #1: az IT-policy (amit a dolgozo alair es igy magara nezve kotelezonek fogad el) rogziti, hogy a dolgozo kizarolag ceges ugyletekre hasznalja a ceges email cimet, #2: minden masra Bela regisztral egy tetszoleges freemail cimet (vagy mas ezzel egyenerteku megoldast). Igy a dolgozoval osszefuggesbe hozhato erzekeny adatok definicio szerint nem kerulhetnek az archivumba, es a cegnek sem kell lemondani egy nagyon hasznos tool-rol.

De jaj-jaj, ez meg a vegen megoldana az egesz problemat, es akkor nem lehetne picsogni, igy ezt elegansan atugorjuk, es inkabb nyomjuk a fafeju bullshitet, pl. az IT-policy nem jogforras (amibol nyilvan egyenesen kovetkezik az, hogy akkor szembemegyek vele, es szarok ra. Kivancsi vagyok, melyik balfasz mer a fonoke / CIO ele allni, bal labbal toppantani, majd lekopni es osszetepni a policyt, LOL).

Amugy a problemanak egy lazabb feloldasa lehet az, hogy a ceges policy nem annyira sarkos, hogy szankcionalja a magan leveleket (ceges email cimre), de akkor ugy illik, hogy a dolgozo se kemenykedjen random jogaira hivatkozva...

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

A 3-as kérdésre rossz a válaszod. Teszem azt, ismerősöm ír a saját dolgairól nekem céges címre. Ő azt hiszi, nekem írta, névjegykártyán látta a mailcímem. Ismerős nem írta alá a céges policy-t, hiszen nem dolgozója a cégnek. Cégnél elolvassák a levelét, ezzel őt jogsérelem érte. Ugye nem túl nagy baj, ha az info törvény megsértése miatt pereli a céget?

Amit te írsz, abban az a logikai hiba, hogy a törvény kikerülésére íratják alá a céges policy-t. Mert ugye törvény mondja, magánlevelet olvasni idegennek tilos. Arrogáns főnök mondja, márpedig itt minden levél el lesz olvasva. Kitalálja, hogy jó, akkor aláíratja, hogy nem lehet a cégnél magán jellegű levél, s ezzel megoldotta. De nem, mert ettől még továbbra sem elkerülhető a dolog, tehát a "mindent elolvasunk" belső szabály jogsértő továbbra is.

Megint érvelési hibával jövök: ha a dolgozó beteg, fizetned kell a táppénzt. Erre kitalálhatod, hogy dolgozó nem lesz beteg, probléma megoldva. Aláíratod vele, hogy nem betegszik meg, csak ezt a korokozókkal cseppet nehéz megértetni. Tehát bizony beteg lesz a dolgozó.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

ismerősöm ír a saját dolgairól nekem céges címre. Ő azt hiszi, nekem írta, névjegykártyán látta a mailcímem

te mennyit brainstormingolsz, mielott ilyen eletszerutlen hulyesegek az eszedbe jutnak?

Cégnél elolvassák a levelét, ezzel őt jogsérelem érte. Ugye nem túl nagy baj, ha az info törvény megsértése miatt pereli a céget?

nyugodtan perelje, sok sikert a bizonyitashoz.

a törvény kikerülésére íratják alá a céges policy-t

majdnem. A ceges policy-t azert iratjak, hogy a dolgozo ne legyen olyan balfasz, hogy sorozes kozben ceges nevjegykartyat osztogasson, hogy a problema a gyokerenel legyen megoldva: ne jojjon ra egyaltalan magan termeszetu email, es akkor nem lehet problema

De nem, mert ettől még továbbra sem elkerülhető a dolog,

meg egy eletszeru peldat nem lattam ra, vo. gmail account

Arrogáns főnök mondja, márpedig itt minden levél el lesz olvasva [...] a "mindent elolvasunk" belső szabály

ilyen sehol nincs, felreerted a jelenseget, de nagyon

Megint érvelési hibával jövök

irrelevans bullshittel jottel, mar megszoktam...

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

Nulladik probléma: maga az e-mail cím(!) személyes adat. Nulla plusz epszilonadik probléma: a levéltitok védelme nem függ a levél tartalmától. Következő probléma, amit már írtam is, az, hogy a küldő _bármit_ beleírhat a levélbe, még akkor is, ha alapvetően üzleti kapcsolat van a két fél között.
Csaxólok, hogy az "e-mail" nincs nevesítve a jogszabályban, így az általad harsogott elveknek az sms-re/mms-re, instant messaging alkalmazásokkal küldött üzenetekre is érvényes kéne, hogy legyen. örülnél annak, ha a főnököd a céges telefonodra érkező sms-es között turkálna???

Amikor ilyeneket leírtok előtte azért nem ártana elolvasni ezeket a törvényeket, és nem hírforrásból kiragadott értelmezések alapján fogalmakat alkotni. Az ombudsman is tévedhet. Emellett az érvelése nem lehet általános hanem csak irányadó. Ez elég nagy különbség.
Többek közt a fenti értelmezési gyöngyszem miatt nem írogatok ebbe a szálba..

Adatvedelmi ombudsman intezmenye helyett nemzeti adatvedelmi es informacioszabadsag hatosag van mar, a hozza kapcsolodo hatosagi jogositvanyokkal (pl.: 54. §), birsagot szabhat ki (akar 10 millio ft-ot is), elrendelheti az adatok megsemmiseteset, stb. Igen, iranyado, de mar kovetkezmenyekkel ha nem koveted az iranyt.

Amit itt végbevittetek, az kriminális. Nem kívánok benne részt venni. Aki olvasta tudja miért, aki nem, az már 3x elvesztette a fonalat. Csak a vita kedvéért nem szállok vitába olyannal, aki ha nem tud érvelni állítása mellett behoz egy új szempontot. Legyen elég annyi, talán megérted: a jogban nincsenek alapvető igazságok. Nem lefutott egy ügy sem. Pont ezért vannak a bírósági tárgyalások.
Aki egy fórumvitában a Btk-s idézetére azt kapja válaszul, hogy az idézett passzus alapján nehéz lesz vádat alkotni a legtöbb ilyen esetben (és még szó sincs jogsértésről) hogy behozza az info-tv-t, Majd a magánjogi szerződésként létrejövő szabályrendszert (céges erőforrás használat) negálja azzal hogy nem lehet erősebb mint egy törvény vagy bármilyen egyéb jogszabály _holott erre senki nem hivatkozott_ azzal nincs értelme vitázni. Minden eset más. Ti még az aktuális esetre sem akarjátok leszűkíteni a problémát, hanem kinyilatkoztatásokat tesztek.
A fenti leiratnál is ennyi történt. Mivel mindenhol az ombudsman álláspontjára hivatkozott jeleztem neki hogy mi a státusa ebben az esetben, erre jön egy kioktatással egy szinte mindenki által ismert tényről, aminek részemről való ismerete számára is ismert volt (hisz fentebb említettem) miszerint -> ...hogy már nincs ombudsman és majd a hatóság ejnyebejnye... <-. Ez minimum ferdítés. Nem szeretnék belemenni, hogy a hatóság feladata jelen esetben mi. Egyrészt a fentiek miatt (mindig lesz egy útvonal ahova el lesz terelve a vita) Másrészt azért mert magáról az info-tv-ről már lesújtó véleménnyel vagyok (szakmaiatlan, és zavaros). Valamint a NAIH-al való gyakorlati kapcsolatból tudom, hogy a törvény betartása már csak a rájuk vonatkozó részben is opcionális, mivel a csak a határidőket néha 3x 4x-esen lépik át.
Ennyit erről.

Röviden azt mondtam, hogy a törvényalkotó által létrehozott törvény nem jó. Az alkalmazója pedig képtelen betartani. Ennyit. Semmi többet.
E mellé még felfűzhetnénk azt, hogy így a valódi célját sem valósítja meg, de én nem kívánnék ilyet állítani, mert nem vagyok látó. Ameddig azonban a törvény pontos értelmezése és gyakorlata is vitatéma (jogászok közt akik a szakmai részéhez nem is értenek) addig nekünk, a problémát más oldalról megközelíteni akaró (talán a téma szakmai részéhez konyító) jogalanyoknak (itt értsd: be kéne tartani de nem lehet ) ez csak hátrány, és csak a bíróság összezavarásához jó egy megfelelően alátámasztott keresettel.
"Pistikét" csak akkor védi, ha szerencséje van. Sajnos.
A fenti vita, hogy mitől lesz személyes adat a céges email, meg hogy az archiválás valós adatkezelés e jelen esetben és hogy mitől magánlevél egy e-mail címre küldött levél elég nehéz téma, amiről szép nyugisan is lehetne beszélgetni, olyan dolgokról ami az itt olvasgatók többségét naponta érintő problémák. Amíg azonban valakinek csak az a fontos, hogy a saját igazát védje addig nehéz lesz konstruktív vitát csinálni amiből haszna is van a közösségnek. Itt persze természetesen ha valaki hozzászól és egyszer elmondja a véleményét és az talán hibás, azzal nincs baj, csak azzal ha valaki ezt a véleményt másra rá kívánja erőltetni.
Ha ez megszűnne, akkor talán profit is lehetne a vitából. Mivel ez a szál már így alakult, szerintem jobbá nem is válhat, mivel sokan pont ezért elkerülik.

A konstruktiv vitahoz megfeleloen alatamasztott ervek is kellenek, jogszabalyi hivatkozassal alatamasztva.

Az, hogy "csak", "FUD", "ceges policy", stb keves. Miert szamitana konstuktiv vitanak? Miert baj az, ha valaki pontos erveket var mellebeszeles helyett, es megvedi az igazat? Miert nem hasznos a jogkoveto magatartas a kozossegnek?

A lehetoseg az ervelesre adott volt es most is adott, hogy barki megindokolja a maganjogi szerzodes, ceges policy helyet a jogszabaly hierarhiaban. Azt is, milyen jogalapot letezik, vagy milyen mas jogszabaly ad felhatalmazast a dolgozo szemelyes adatainak / kulonleges szemelyes adatainak, magantitkok, postai leveleinek, telefonhivasainak, emailjainak, kepmasanak, stb, megismeresere, rogzitese, tarolasara, kezelesere.

http://hup.hu/node/133025#comment-1743584

Senki nem tevedhetetlen, ra lehet mutatni, nullarol le lehet vezetni, meg lehet indokolni (lehet hivatkozni AB hatarozatra, LB jogegysegi dontesre, vagy barmi mas jogforrasra), hogy ezert es ezert erre marpedig ott a jogalap.

Bizonyara elkerulte a figyelmedet az az alkotmanybirosagi vegzes - amelyet adohatosag kapcsan mar sokszor beideztem, miszerint a hatosagi allasfoglalasok nem jogforrasok. Es semmi helye az informalis normaelvarasoknak.A jogertelmezes kizarolag birosagi hataskorbe tartozik, es ez teljesen jol is van igy.

Az ombudsman allasfoglalasa sem jogforras - azonban hatarozatban birsagot szabhat ki, es a hatarozat vegrehajtasara nincs halaszto hatalya egy jogvitanak sem (kivetel jogeros vegzesig az adatok torlese es / vagy megsemmisitese). Pontosan erre hivtam fel a figyelmet, donthetsz ugy hogy tevedett es nem tartod be, de vannak mar kovetkezmenyei. Aztan vagy sikerul megvedened a jogertelmezesed, vagy nem.

Nem lehet elohozni egy jogszabalyt, mert "erre senki sem hivatkozott"? Mi a jogalapja? Ezt komolyan ervelesnek szantad?

Ki az oka annak, hogy van akinek fogalma nincs a "szerzodes" jogi fogalmarol, a szerzodessel szemben tamasztott kovetelmenyekkel, vagy a tilos szerzodes (jogszabalyellenes reszek) vonatkozo szabalyokkal?

Ezt nyilvan nem lehet elohozni, mert nullazza azokat az erveket, hogy barmit irhatunk a szerzodesbe vagy ceges policy-be, az ervenyes lesz. Nem, tovabbra sem lesz ervenyes, ha jogszabalyellenes.

Az adatkezeles jogalapjat pedig hiaba szeretned epiteni eleve semmis polgarjogi szerzodesre, attol meg lesz ervenyes jogalap. A jogalap nelkuli adatkezeles pedig minek is szamit?

Olyan jogszabalyokat huzok elo, amilyet csak szeretnek, lehet nyugodtan puffogni rajta, ez meg csak egy konnyed bemelegites volt. A celiranyos jogalkalmazassal el lehet menni egeszen meredek hatarokig. Az alkotmanybirosagi vegzesek, jogegysegi hatarozatok, dontesek tara egesz szep municiot ad hozza, az EU szervekrol nem is beszelve. Talan azt gondolod az EU polgar adatait minden jogalap nelkul kezelheted? Vagy rad nem ervenyesek egy magyar allam altal megkotott nemzetkozi szerzodesek?

Nem is olyan regen bolcs vezereink nagyban vitaztak az egeszsegpenztari torvenyrol, biztositok profitjarol, csak azt felejtettek el, hogy ervenyesen ilyen torvenyt nem is jegyezhetnek (a nemzetkozi szerzodessel ellentetes torveny alkotmanyellenes):

"1928. évi XXXII. törvény

az 1927. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által az ipar és a kereskedelem körében foglalkoztatott munkavállalóknak és a háztartási alkalmazottaknak betegségi biztosítása tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről"
[..]
"6. Cikk. A betegségi biztosítást közhatóságok igazgatási és pénzügyi ellenőrzése alatt álló, minden nyerészkedési célzat nélkül működő, önkormányzattal bíró intézményeknek kell ellátniok. A magánkezdeményezés alapján keletkezett intézmények külön közhatósági elismerésre szorulnak."

te nagyon nem birsz leszallni errol a ceges policy nem irja felul a jogszabalyt dologrol (noha mar tobbszor leirtuk, hogy ilyet senki nem allitott). De aruld mar el, hogy melyik jogszabaly kotelezi arra a munkaadot (nyugodtan idezd be, es nyugodtan hasznalj itt is bold stilust), hogy a dolgozo szamara magan jellegu email hasznalatot biztositson?

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

Semelyik. Ami van, azt mondja, hogy ha biztosít nevesített e-mail címet, akkor a személyes adatokkal hogyan kell eljárnia. Azt megteheti, hogy ha magnácélra használod kirúg (a hogyan veszi észre azért ingoványos terület, illetve azért egy esetleges munkaügyi bíróságon egy ilyennel óvatosan, mert önmagában elég gyenge lábakon álló érv, nem biztos, hogy megveszi a bíró, de ez mellékszál), de ez még nem teszi számára lehetővé azon adatok megismerését, kezelését, stb. stb-

Ez nettó hablaty.
1, A munkáltató a munkavállaló beleegyezése nélkül nem hozhat létre személynevet tartalmazó e-mail címet. De kiköthet olyan szabályt hogy a munka feltétele ennek vállalása. Mivel a munkáltató részéről nem kötelező a szerződéskötés, és a munkáltató jogos érdekei pedig ezáltal nem sérülnek (tudomása van róla, csak és kizárólag őt személyesíti meg).
2, A munkáltató nem tartozik bejelentés kötelességgel adatkezelőként a munka és vállalkozási szerződéssel kapcsolatban létrejött személyes adatok kezelésével kapcsolatban a NAIH felé. Ez nem változtat azon hogy adatkezelő lesz e, de nyilvánvalóan nem elsődleges veszélyforrásként azonosított adatvédelmi problémakör az ilyen adatkezelés. (Ettől még marad adatkezelés, de nem olyan fejvesztős kategóriában ahogy ezt itt tárgyalják. A törvény célja a valódi tömeges adatgyűjtés megakadályozása.) Az adatkezelésnek ilyenkor van kötelező része, illetve van hozzájáruláson alapuló része.
3, A dolgozó arra történő hozzájárulással, hogy a nevével létrehozható e-mail cím és elfogadja, hogy azon csak és kizárólag olyan kommunikációt folytat (és még ennek a milyensége /udvariasság, kötelező elemek, stb is megszabható/) amely a céghez köthető és a cég érdekeiben végzi, azzal megadja egyidejűleg a lehetőséget arra hogy a cég feltételezze ezen nem folyhat magánjellegű levelezés. Innentől az ő e-mail céges címe _nem_ személyes adat. Mivel már nem egyértelműen csak őhozzá köthető
4, A dolgozó tájékoztatása arról, hogy levelezését archiválják, és más is láthatja nem kerülhető meg. Ehhez nem szükséges beleegyezését adni, de az ilyen helyeken a jogász kérésére általában egy beleegyező nyilatkozat is van ehhez.(ez nem ütközik törvénybe, ha jogos érdek fűződik hozzá pl: ipari kémkedés veszélye, adatbiztonsági rendelkezések, stb gumiszabály)
5, A dolgozó saját néven történő levelezésére rengeteg jogilag is elfogadható érv van. Válogatni is lehet. Erről ne vitázzunk. Legjobb példa erre: "Az ügyfélben lévő bizalom felébresztése, hogy valós személlyel folytat beszélgetést". Nem lehet azt mondani, felesleges ilyen címet létrehozni.
6, A küldő beleegyezése az adatkezeléshez nem szükséges, ennek több oka is lehet, egyrészt hogy a levél megismeréséig nem nyilvánvaló, hogy személyes adatot tartalmaz, másrészt hogy utólag már nem kérhető előzetes belegyező nyilatkozat, az adatkezelés meg már megtörtént. Többek között ezért van a pl. a 6. paragrafus 1 bek. (b).

Magyarul, ha a cég az e-mail-t logolni kívánja, szóljon az alkalmazottnak, emellett a személynevet tartalmazó e-mail cím (figyelem csak az e-mail cím!) nem biztos hogy személyes adat. A küldő meg válogassa meg hova küld személyes adatokat.

Egy nagyon fontos dolgot felejtettél el: olyan harmadik fél küld levelet a dolgozónak, akire az adott munkáltató belső sajtcetlijei és szabályzatai nem vonatkoznak, csak és kizárólag a korábban már citált törvényeknek/jogszabályoknak kell megfelelnie - a küldött levelet tehát teljesen jogosan tekinti olyan közlésnek, amire vonatkozik a levéltitok.

Ha mar bele akarsz olvasni, es meg akarod ismerni az altala kuldott levelet, akkor elozetesen miert nem kerhetsz tole onkentes hozzajarulast? Mi akadalyoz meg benne? A koltsegek, vagy a nem akaras?

Miert inkorrekt, ha valaki hivatkozik egy torvenyre? A torvenysertes szerinted korrekt es tisztesseges? Egy vedett jogi targyat kizarolag egy torveny vedhet?

A privat szfera vedelmerol beszeltem mindig, ha a kitarto ertetlenseg miatt az indoklashoz LB jogegysegi donteseket, AB hatarozatot, vagy epp nemzetkozi szerzodeseket kell eloszedni, akkor az lesz eloszedve. Nem csak egy jogszabaly szabalyoz egy teruletet, hanem egyszerre tobb is.

Mi akadalyoz abban, hogy erveidet ne csak egy torveny dimenziojaban indokold meg? A lehetoseg adott, hogy megindokold, elmagyarazd mindegyiket. Miert baj ha masok is megismerik az almat, kortet, vagy barmi mast?

Az EU emberi jogi birosaga is ugy itelkezett, hogy a privat szfera vedendo a munkahelyen is, mert nem valaszthato egyertelmuen kette a munkahely es a privat szfera. Ezert olyan a torveny, amilyen, meg ha nem is tetszik nehanyaknak.

Tovabba nem hozzajarulas, hanem onkentes, tajekozott, es hatarozott hozzajarulas szukseges az adatkezeleshez, amely visszavonhato. Ala- es felerendelt viszonyban pedig egeszen mashogy ertekelik az onkentes hozzajarulast. Az onkentes hozzajarulast nem lehet feltetelkent szabni, elmaradasat pedig szankcionalni.

"Az Adatvédelmi Irányelv 2 29. cikke szerint létrehozott Adatvédelmi Munkacsoport több állásfoglalásában 3 is kifejtette, hogy a munkavállaló-munkáltató viszonyában megkérdőjelezhető az önkéntes hozzájárulás lehetősége. A Munkacsoport álláspontja szerint, „a foglalkoztatás kontextusában nehézségek merülhetnek fel az érintett beleegyezésének önkéntes voltával kapcsolatban, hiszen a munkáltató és az alkalmazott között alá-fölérendeltségi viszony van. Az érvényes beleegyezés ebben az értelemben azt jelenti, hogy az alkalmazottnak valós lehetőséget kell biztosítani beleegyezése megtagadására vagy utólagos visszavonására – amennyiben meggondolja magát – anélkül, hogy hátrány érné emiatt. A hierarchikus függés e helyzeteiben az alkalmazott továbbítással kapcsolatos elutasítása vagy fenntartása anyagi vagy nem anyagi természetű hátrányt okozhat neki, ami teljes mértékben ellentétes a személyes adatok védelmére vonatkozó európai jogalkotás szövegével és szellemével."

Attol, hogy nem kell bejelenteni nyilvantartasba, mert:

"(3) Nem vezet adatvédelmi nyilvántartást a Hatóság arról az adatkezelésről, amely

a) az adatkezelővel munkaviszonyban, tagsági viszonyban, óvodai nevelésben való részvételre irányuló, tanulói vagy tanulószerződéses jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban vagy - a pénzügyi szervezetek, közüzemi szolgáltatók, elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfelei kivételével - ügyfélkapcsolatban álló személyek adataira vonatkozik;"

Szemelyes adatot a jogszabalyok betartsaval, megfelelo jogalappal lehet csak kezelni. Az hogy szerinted mi a torveny celja, irrelevans.

"Az adatkezelésnek ilyenkor van kötelező része, illetve van hozzájáruláson alapuló része."

Igen, az alabbi feltetellel, kulonos figyelemmel a kotelezo adatkezeles reszekre:

"5. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha
a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés).
[..]
(3) Kötelező adatkezelés esetén a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő törvény, illetve önkormányzati rendelet határozza meg"

"(2) Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. A 21. § (5) és (6) bekezdése szerinti esetben a részére történő adattovábbítás jogszerűségét az adatátvevő köteles bizonyítani."

"6. § (1) Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése

a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy

b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll."

Sok szerencset a bizonytashoz, hogy:
- jogi kotelezettseg teljesitesehez szukseges
- adatkezelo vagy harmadik szemely jogos erdekenek ervenyesitesehez szukseges ( a jogos ertek a jogszabalyokbol levezetheto erdek)
- a szemelyes adatok vedelmehez fuzudo jog korlatozasa aranyban all
- beszerzese lehetetlen, vagy aranytalan koltseggel jar (mennyibe is kerul egy email?)

Az nem jogalap, hogy lusta voltal a kuldo feltol elozetesen onkentes hozzajarulast kerni. Es ez csak a szemelyes adat resze, kulonleges szemelyes adat, magantitok, es egyeb jogi vedett "targyak" meg elo sem kerultek.

A szemelynevet tartalmazo email cim miert nem szemelyes adat, amikor ott szerepel a torveny szemelyes adat legelso elemekent?

info-tv:
"3. § E törvény alkalmazása során:
1. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy;
2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve

Megis milyen jogalappal hasznalna egy szemely nevet a ceg?

ptk:
2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
[..]
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

elso resz:

1, "A munkáltató a munkavállaló beleegyezése nélkül nem hozhat létre személynevet tartalmazó e-mail címet. "

Igy van, tobbek kozott ezert:

"Ptk
2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
[..]
f) a névviseléshez való jog megsértése;"

Tovabba, hogy legyen meg municio, lesz am vedjegy is a nevhez:

"(2)3 Védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen:

a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat;"

De kiköthet olyan szabályt hogy a munka feltétele ennek vállalása.

Az a "szabaly" maximalisan a szerzodes lehet, de arra is vonatkoznak a szerzodes szabalyai. Igy csak akkor kotheti ki, ha hogy nem utkozik jogszabalyba. Es torvenyt kulonosen nem ir felul.

"6:95. § [Tilos szerződés]

Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása."

"Mivel a munkáltató részéről nem kötelező a szerződéskötés, és a munkáltató jogos érdekei pedig ezáltal nem sérülnek (tudomása van róla, csak és kizárólag őt személyesíti meg)."

Valoban, a munkaltato jogos erdekei nem serulnek, de a munkavallalo jogos erdekei igen, de az meg kit erdekel, igaz?

A szerzodeskotesnek nem lehet feltetele az onkentes hozzajarulas. Nem tartozhat joghatrany - ide ertve a szerzodeskotes megtagadasat - azert mert valaki megtagadta az onkentes hozzajarulast, az semmi mas, csak a jogszabaly megkerulesere tett probalkozas.

2, "A munkáltató nem tartozik bejelentés kötelességgel adatkezelőként a munka és vállalkozási szerződéssel kapcsolatban létrejött személyes adatok kezelésével kapcsolatban a NAIH felé."

Csak a bejelentes nem kotelezo az Infotv. 65. § (3) a) alapjan, de ugyanugy be kell tartani.

A maganszfera a munkahelyen is megilleti az embert, amelyet az emberi meltosagbol vezettek le:

"Az elektronikus megfigyelés és az emberi méltóság közötti összefüggésre az Alkotmánybíróság is rámutatott a 36/2005. (X. 5.) AB határozatában (a továbbiakban: AB határozat). Ebben kimondta, hogy „a kamerának, mint a tulajdonvédelem technikai eszközének az alkalmazása a tulajdon tárgyainak óvására alkalmas ugyan, ám óhatatlanul személyekre, emberi magatartásokra, szokásokra, megnyilvánulásokra, illetőleg
magára az emberi testre is irányulhat. Az elektronikus úton történő megfigyelés tehát alkalmas arra, hogy a magánszférába behatoljon, intim (szenzitív) élethelyzeteket rögzítsen akár olyképpen, hogy az érintett nem is tud a felvételről, vagy nincs abban a helyzetben, hogy mérlegelhesse az ilyen felvételek megengedhetőségét és azok következményeit. Az így végzett megfigyelés a magánélethez való jog sérelmén túl – szélesebb és mélyebb értelemben – az emberi méltósághoz való jogot általában is érintheti. A magánszféra lényegi fogalmi eleme éppen az, hogy az érintett akarata ellenére mások oda ne hatolhassanak be, illetőleg be se tekinthessenek. Ha a nem kívánt betekintés mégis megtörténik, akkor nemcsak önmagában a magánélethez való jog, hanem az emberi méltóság körébe tartozó egyéb jogosultsági elemek, mint pl. az önrendelkezési szabadság vagy a testi-személyi integritáshoz való jog is sérülhet."

"Ez nem változtat azon hogy adatkezelő lesz e, de nyilvánvalóan nem elsődleges veszélyforrásként azonosított adatvédelmi problémakör az ilyen adatkezelés. (Ettől még marad adatkezelés, de nem olyan fejvesztős kategóriában ahogy ezt itt tárgyalják. A törvény célja a valódi tömeges adatgyűjtés megakadályozása.) Az adatkezelésnek ilyenkor van kötelező része, illetve van hozzájáruláson alapuló része."

Nincs olyan, hogy nem adatkezelo, ugyanis a Infotv. 65. § (3) a) csak adatkezelokre vonatkozik.

(3) Nem vezet adatvédelmi nyilvántartást a Hatóság arról az adatkezelésről, amely

"a) az adatkezelővel munkaviszonyban, tagsági viszonyban, óvodai nevelésben való részvételre irányuló, tanulói vagy tanulószerződéses jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban vagy - a pénzügyi szervezetek, közüzemi szolgáltatók, elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfelei kivételével - ügyfélkapcsolatban álló személyek adataira vonatkozik;"

A torveny altalad velelmezett celja irrelevans - miert szamitana tobbet a velemenyed, mit amire te tartod az adatvedelmi hatosagi hatarozatot?

Az adatkezeles kotelezo resze csak jogszabalyi - torvenyi alapon tortenhet.

5. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha
[..]
b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés).
[..]
(3) Kötelező adatkezelés esetén a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő törvény, illetve önkormányzati rendelet határozza meg.

Tekintve, hogy a ceg nem szerepel a jogalkotasrol szolo torvenyben - nincs jogalapja torvenyt alkotni, amely megalapozna a kotelezo adatkezeleset. Marad az onkentes hozzajarulas. 6. § (1) pontjathoz is kell a jogi kotelezettseg igazolasa, vagy a jogos erdek igazolasahoz a jogos erdek, amely a jogszabalybol levezetheto erdeket jelenti, es az lehetetlenseg vagy aranytalan koltsegek bizonyitasa. A netto lustasag nem tartozik ide.

3, "A dolgozó arra történő hozzájárulással, hogy a nevével létrehozható e-mail cím és elfogadja, hogy azon csak és kizárólag olyan kommunikációt folytat (és még ennek a milyensége /udvariasság, kötelező elemek, stb is megszabható/)"

Ez tovabbra is csak egy polgarijogi szerzodes legjobb esetben is, amely barmennyire is szeretned, nem ir felul jogszabalyt. A jogalkotasrol szolo torveny, mar megint.

"amely a céghez köthető és a cég érdekeiben végzi, azzal megadja egyidejűleg a lehetőséget arra hogy a cég feltételezze ezen nem folyhat magánjellegű levelezés. Innentől az ő e-mail céges címe _nem_ személyes adat. Mivel már nem egyértelműen csak őhozzá köthető"

Az indoklas mersekelten sikeres:

a)Miert a ceghez kotheto egy szemelynevet tartalmazo email? Miert nem a szemelyhez, elvegre:

"2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;

b)Attol hogy lehetoseged van valamire, nem feltetlen jogszeru. Le is lohetned a munkaltatot, a lehetoseged arra is megvan.

c)A feltetelezes miota jogalap? Kulonosen, amikor az adatkezeles jogalapjat az adatkezelonek kell bizonyitani! Nem feltetelezni, hanem bizonyitani!

"(2) Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. A 21. § (5) és (6) bekezdése szerinti esetben a részére történő adattovábbítás jogszerűségét az adatátvevő köteles bizonyítani."

És mi az összefüggés aközött, hogy a munkáltató biztosít-e magán jellegű felhasználási lehetőséget a céges mailboxhoz, vagy sem, és aközött, hogy a céges mailboxba személyes információ érkezik?

Látom, nehezedre esik megértened, hogy ezek egymástól független dolgok.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem kotelezi, ellenben szabalyozza a magancelu hasznalat eseten az eljarast - legalabbis koltsegvetesi szerv, es allami vagyon eseten.

"368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

[Az Áht. 45. § (4) bekezdéséhez]

63. § (1) A költségvetési szerv a kezelt állami vagyont magáncélra igénybe vevő számára köteles térítést előírni a felhasználás, igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével.

(2) A költségek és a térítés megállapításának rendjét belső szabályzatban kell rögzíteni."

Csak a te kedvedert, kulon bold-al kiemelve. Adojogi vonzata is van, itt: http://hup.hu/node/133025#comment-1744282

Az EU Emberi Jogi Birosag Niemitz v. Germany ugyben az alabbi dontest hozta:

"Respect for private life must also comprise to a certain degree the right to establish and develop relationships with other human beings. There appears, furthermore, to be no reason of principle why this understanding of the notion of "private life" should be taken to exclude activities of a professional or business nature since it is, after all, in the course of their working lives that the majority of people have a significant, if not the greatest, opportunity of developing relationships with the outside world. This view is supported by the fact that, as was rightly pointed out by the Commission, it is not always possible to distinguish clearly which of an individual's activities form part of his professional or business life and which do not"

Olvasnivalo:
The Article 29 Working Party is an advisory body on data
protection and privacy. It was set up under Article 29 of Directive 95/46/EC of 27 October 1995 on the protection of personal data and the free movement of such data.

Opinion No 8/2001 of Sept. 13, 2001 on the processing of
personal data in the employment context, is available at
http://ec.europa.eu/justice/policies/privacy/docs/wpdocs/2001/wp48en.pdf.

Working document No 55 of May 29, 2002 on the surveillance of electronic communications in the workplace, available
at
http://ec.europa.eu/justice/policies/privacy/docs/wpdocs/
2002/wp55_en.pdf.

Opinion No 2/2006 on privacy issues related to the provi-
sion of e-mail screening services, WP 118, is available at
http://ec.europa.eu/justice/policies/privacy/docs/wpdocs/2006/wp118_en….

Elektronikus kiadvány az Új Munka Törvénykönyve és a teljes munkajogi szabályozás értelmezéséről:

http://ekommentar.complex.hu/doc.php?docid=WKHU-AP-XML-NEWS0000000000894

"A munkahelyi e-mail ellenőrizhetősége

A bírói joggyakorlat az elektronikus úton továbbított magánlevelet ugyanolyan szintű védelemben részesíti, mint a hagyományos, postai úton továbbított levelet (40/K/2006–3.).
[..]
A munkahelyen kívüli személy ugyanis nem feltétlenül van tisztában azzal, hogy elektronikus levelének adatait egy harmadik személy jogosult ellenőrizni, megismerni. A munkáltató még akkor is csak korlátok között tekinthet bele a postafiók tartalmába, ha azt kizárólag munkavégzés céljából bocsátotta a munkavállaló rendelkezésére. A korlátozás oka a nem munkavállaló jogainak védelme (személyes adatok védelméhez, magántitokhoz és a levéltitokhoz való joga stb.)."

Ez mindösszesen annyit jelent, hogy a hozzáférés nem korlátlan, és éppen nevesítetten nem a munkavállalót hanem a küldőt védi, de vele szemben ez a bírói gyakorlat hibás védelmi érvrendszerre és elfogadott adatkezelési elvekre mutat vissza.
Ez mindösszesen annyit jelent, hogy meg kell neveznie az indokot miért nézett bele a levelezésbe. Semmi mást nem jelentett. Ilyenkor a bíróság mérlegeli, hogy ezen jog méltányolható e és ellensúlyozza e a korlátozást.
Érvelésetek alapján ezen az elven az eltévedt leveleket is tekinthetné jogosulatlan levélmegismerésnek. Holott ez köztudottan létező levélpostai fogalom is. Túlpozicionáljátok a védelmet. Ennyi.
A magánlevélről eddig is köztudottan a küldője tudja eldönteni annak szánta e.

Ha a fizikai postaládádba bedobnak egy nem neked szóló levelet, azt sem vagy jogosult felbontani pusztán azért, mert a postaládádban találtad. Én simán átballagtam vele az utca túloldalára, s bedobtam a valódi címzettnek.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Meg egy aprosag:

Az Mt. 11. § alapján: „(1) A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott12 eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.
2) A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak."

A ceges policy tovabbra sem jogforras, tovabbra sem kepezi alapjat semmilyen jogszabaly felulirasanak. Tovabbra is egy darab papir, amely ebben a formaban meg a szerzodes kovetelmenyeinek sem felel meg.

A problema gyokere, hogy valaki nem kivanja betartani a hatalyos jogszabalyokat. Ha nem tetszik, a jogalkotasrol szolo torvenyben talalhato modon kezdemenyezheted a megvaltoztasat, de addig is be kell tartani.

Koztorvenyes buncselekmeny, a hatosagok (ide ertve az nemzeti adatvedelmi es informacioszabadsag hatosagat) hivatalbol fognak feljelentest tenni. Sok sikert a buncselekmeny jogkovetkezmenyeihez.

"9/2012. számú büntető elvi döntés

"A számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény esetében – figyelemmel az Európa Tanács számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményében foglaltakra is – a védett jogi tárgy a számítástechnikai rendszerek működéséhez, a bennük tárolt, feldolgozott, továbbított adatok megbízhatóságához, valamint titokban maradásához fűződő érdek, és nem magának a számítógépnek vagy gépeknek a mechanikus védelme, erre ugyanis a rongálás törvényi tényállása nyújt büntetőjogi védelmet [Btk. 300/C. §, 300/F. § (3) bek.].
[..]
A terhelt azzal, hogy a sértettek elektronikus postafiókjába a jogosulatlanul megszerzett jelszóval belépett, a rendszer védelmét szolgáló intézkedést megsértette, így elkövette a Btk. 300/C. § (1) bekezdésének I. fordulata szerinti bűncselekményt."

http://www.lb.hu/hu/elvdont/92012-szamu-bunteto-elvi-dontes

A torvenytelen mukodesi gyakorlat irto gyorsan meg lesz torve. Melyik ceg ez? Ugy tunik erdemes lesz vegignezni az email archivalo szoftver referencia listajat a naih-nak is.

Jol gondold meg milyen tanacsokat adsz, mert elofordulhat, hogy a cegtulajdonosok, vezetok elott es birosagon is meg kell vedened majd. Es tetje is lesz.

Kerlek mellozd a szemelyeskedest. A lehetoseg nyitott elotted, hogy jogszabalyokkal alatamasztva (pontosan) indokold az eljaras torvenyesseget. Erdemi valaszt, indoklassal egyikre sem adtal. A valaszok kimerultek: "FUD" "ne legy nevetseges" es hasonlo reakciokban.

Mennyire vagy biztos az igazadban ugy, hogy a sajat borodre is mehet majd a vasar?
Tenyleg azt gondolod a cegtulajdonosok, vezetok a ket szep szemedert kifizetnek minden birsagot es egyeb ceget vagy szemelyuket fenyegeto vagy hatranyosan erinto jogkovetkezmenyt (amely akar a szemelyes szabadsagukat is erintheti), es nem fogjak leverni rajtad azokat a jogkovetkezmenyeket, amelyek a bizonyos "tanacsok" nelkul nem kovetkeztek volna be?

A magikus it-policy megold mindent!

Miert gondolod, hogy barki tart a fonoktol ciotol jogasztol tulajdonostol vagy barki mastol? Csak alarendelt fellel probaltal "kemenykedni" ? Esetleg probald ki olyan fellel is amelyik "vissza tud utni" pl.: nav valamelyik komolyabb jogi osztalya. Tenyleg azt gondolod dorzsolt es felkeszult vagy?

Picsoghatsz nyugodtan, de szemrebbenes nelkul ki fogjak taposni beloled es mindenki masbol a torvenyes mukodest. Ha nem megy szep szoval, majd megy erovel. Meg csak az altalad felvazolt gyalazkodas sem kell hozza. Irto gyorsan tud valtozni vezeto / cio / tulajdonosok jogkoveto magatartasa es velemenye, amikor elokerul, hogy nem kotelezo a cegnek a tovabbiakban mukodnie, es meg a racs moge jutas is konnyen kinezhet.

Amikor beléptem az eddigi cégeim ajtaján, kivétel nélkül mindenhol az volt a kérés, hogy:

- lehetőleg privát célra ne használjam a levelezést,
- vitás esetekben a fél világ olvashatja a leveleimet (ez annyira így volt a legtöbb helyen, hogy a legalapvetőbb dolgok is angolul pörögtek, hátha mellécsapnak egy levlistát).

Én magam soha, semmilyen privát levelet nem küldtem céges rendszerről, sőt még saját domaint is vettem, hogy az ismerősöknek még a szolgáltatóimmal se kelljen szívnia (T, UPC, gmail, outlook stb.). Egyszerűen nem értem, hogy az ingyenes, jó minőségű email szolgáltatások korában miért kell ezen egyáltalán pörögni. Teljesen jogos igénye a munkaadónak, hogy a saját rendszereit munkára használd, transzparens módon. Hiába idézitek be nekem a fél Ptk.-t és Btk.-t, ezzel csak azt erősíted bennem, hogy a hazai törvények még mindig rohadt messze vannak a praktikus valóságtól (másik kiváló példa). Ami ez ügyben elvárható, hogy az én nevemben másnak ne küldjenek emailt, de ezt nagyjából csak a legalja cégek/bűnszövetkezetek nem ugorják meg. Én a munkahelyemre dolgozni megyek, felőlem a céges levelezésem mehet akár közvetlenül az intranetre is.
--
http://naszta.hu

Nem kell megertened a hatalyos jogszabalyokat, csak be kell tartanod. Neked, es a cegnek is. Az emailra olyan szabalyok vonatkoznak ra, mint a papir alapu maganlevelezesre, es a telefonhivasokra. Az igeny es a jogos igeny nem egeszen ugyanaz, korabbi hozzaszolasban volt idezve a definicioja.
A hazai jogrendszer nem olyan rossz, mint azt sokan gondoljak, de azt azert nem mondanam, hogy tokeletes. Olyan valoszinuleg soha nem is lesz.

Ne feledkezz el arrol, hogy a jogalkotas hogyan zajlik, nem kell sokat szamolgatni, hogy kirajzolodjanak a torekvesek belole. Es valoszinuleg az sem ujdonsag, hogy egy szabalyozatlan (visszacsatolas nelkuli) folyamat szuksegkeppen elszall.

http://hup.hu/node/132887#comment-1739823
http://hup.hu/node/133025#comment-1744282

Még mindig az a probléma ezzel, hogy külsős, harmadik félnek semmilyen szerzősése nincs a céggel, semmilyen policy-t sem írt alá, nem is volt erre lehetősége, s az ő érdeke is sérülhet.

Továbbá, telefon esetében ha elütsz egy számot, rájössz, hogy nem azzal beszélsz, akivel kellene, mert nem ismered a hangját, nincs képben, miért is keresed, nem azt a nevet állítja magáról, amire számítasz. Ezzel szemben e-mail esetében, ha valaki téved, az a levél már el van küldve.

Ezen felül a megismert magán természetű információk utólag nem tehetők megismeretlenné, azaz a kár bekövetkezte irreverzibilis folyamat.

Éppen ezért a magyar jog nagyon helyesen védi a magánszférát. Ettől még nincs ellehetetlenítve a cégek működése. Nem túl bonyolult az, hogy ami nem tartozik rám, azt nem olvasom, nem használom fel a dolgozóm ellen, vagy ha megteszem, akkor ennek következményeit bíróság előtt vállalom.

Beszéltünk arról is, hogy a legjobb, ha mindkét fél emberien áll a kérdéshez. Azaz munkáltató igyekszik mindent megtenni, hogy betartsa a törvényt, ugyanakkor, ha az üzlet okán valamit nagyon keres, akkor belenéz a levelezésbe, de kerüli a magánleveleket. A dolgozó meg tudomásul veszi, hogy a munkaadója szándékoltan ugyan nem olvassa a leveleit, de lehet olyan vis maior, amikor megláthatja azt a munkáltató.

Ez sem felel meg ugyan a törvény betű szerinti értelmezésének, de a szándékának már igen, éppen ezért elfogadható kompromisszumnak érzem.

Jellemzően céges célra használja az ember a céges levelezőt, a munkáltató igyekszik nem megismerni annak tartalmát, így a megvalósult jogsérelem esélye minimálisra csökken, mert mindkét fél a tőle elvárható gondossággal jár el.

Ha a munkavállaló izmozik azon, hogy márpedig magán célra használja a leveleit, akkor könnyebben belefuthat a másik oldal szándéka ellenére is a bajba, míg ha a munkáltató izmozik azon, hogy mindent elolvas, akkor is nagyobb a tényleges jogsérelem megvalósulásának esélye, mindamellett törvénysértő is.

Nem igazán értem, miért nem lehet normálisan intézni ezt, miért nem megy kölcsönös bizalmon alapuló megoldásokkal, miért kell mindkét félnek a falig is elmenni, vagy akár azon is túl, felesleges stresszt okozni, fenyegetni egymást.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Jol gondold meg milyen javaslatot adsz:

"Hatósági rendelkezés elleni izgatás miatt ítélt el a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) pénteken egy szociális munkást, aki egy a józsefvárosi önkormányzat tiltó rendelete elleni márciusi demonstráción arra biztatta társait, hogy a performance részeként kukázzanak."

http://www.origo.hu/itthon/20111104-elitelte-a-birosag-a-kukazasra-buzd…

A szocialis munkasnak is eros ketsegei voltak. Foleg ugy, ha elobb-utobb az tiltakozas ezen formaja ebben az orszagban is torvenyileg kotelezo lesz a ... szamara ...

Aztan ezeket a ketsegeket a birosag tisztazta.

Mindenki varja a torvenyekkel, paragrafusokkal alatamasztott indoklast, kulonosen az alabbi temakat kifejtve:

a) Hogyan nez ki magyarorszagon a jogszabalyok hierarchiája
b) A hierarhiaban hol helyezkedik el az jat (jogalkotasrol szolo torveny).
b) A hierarhiaban hol helyezkedik el az ptk.
b) A hierarhiaban hol helyezkedik el az btk.
c) A hierarhiaban hol helyezkedik el az info-tv.
d) A hierarhiaban hol helyezkedik el a munka-tv.
e) A hierarhiaban hol helyezkedik el a ceges policy.

Segitseg:
http://net.jogtar.hu/jat
http://net.jogtar.hu/ptk
http://net.jogtar.hu/btk
http://net.jogtar.hu/info-tv
http://net.jogtar.hu/munka-tv

A "FUD" c. valaszt sajnos nem tudok indoklasnak elfogadni.

Mégegyszer: a névre szóló levél védelmet élvez. Pont. Nincs benne, hogy "kivéve, ha alacsonyabb rendő szabályozás másképp nem rendelkezik". Tök mindegy, hogy a köcsög cégvezető mit talál ki "policy" címén. Egyébként pl. van olyan, hogy a céges dokinál, ha valaki spec. vizsgálatot kér, gyógyszert szeretne felíratni, akkor azt e-mailben küldi el a dokinak. Mert pl. a dokinak ez a munkája, és a részéről ez munkával kapcsolatos e-mail, ellenberger a dolgozó számára különleges adat, amihez nagyívben semmi köze a főnökének. Se.
A céges policy-t a haj[á|uk]ra kenheti(k) a gyanusított(ak) egy büntetőügyben.

eleg szar lehet, ha a ceges doki nem tud a) titkositott emailt kuldeni, b) az alkalmazott balfasz, mert ceges emailben targyal erzekeny adatokrol, ill. c) mindketto balfasz, ha a ceges policy-t nagyban leszarjak.

A céges policy-t a haj[á|uk]ra kenheti(k) a gyanusított(ak) egy büntetőügyben.

ne igyunk ennyire elore a medve borere, ill. pont az ilyen kemenykedo privacy trollok miatt vetettem fel, hogy gyorsitott menetben kell megszabadulni azoktol, akik keptelenek a ceges mailboxot felnott modon hasznalni...

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

Ezt nagyon praktikusan fel lehet hasznalni egy eseteleges munkaugy perben:

"gyorsitott menetben kell megszabadulni azoktol, akik keptelenek a ceges mailboxot felnott modon hasznalni..."

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

"4. Általános magatartási követelmények
[..]
7. §4 (1) Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet."

jogos érdek: nem minden érdek jogos, az érdekek jelentős részével a jog nem foglalkozik, ezek csak a jogszabály által méltányolt, meghatározott érdekek

Ebbol kovetkezoen a torvenyes erdek a jogos erdek reszhalmaza, ezen felul azok, amelyek jogszabalybol kovetkeznek.

A masok szemelyes emailjanak ceg altal torteno elolvasasa, megismerese milyen jogszabalybol kovetkezik?

Tovabba:
"6:95. § [Tilos szerződés]

Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik [..]"

Kerlek mutasd meg a jogszabalyokban, hol definialjak a privacy trollt. Ez alapjan az elv alapjan mindenki "random()" troll lesz, aki szemelyes, uzleti erdekeidet serti, plusz munkat, vagy kellemetlenseget okoz, mert betartatja veled a hatalyos torvenyeket? Ez alapjan miert varod el masoktol, hogy betartsanak valamit? Miert nem hasznalsz ugyanolyan mercet mindket felre?

Nem mindig leszel a nyeregben, es nem mindig fogsz elegendo eroforrasokkal rendelkezni, hogy megvedd magad, kivanom neked, hogy masok veled szemben akkor is torvenyesen es tisztessegesen jarjanak el ha epp a "leggyengebb vagy". Mert kesobb mar nem biztos, hogy reparalhato egy jogsertes...

Sajnos elofordult mar, de hiaba szeretnenek valakit kesobb felmenteni a vadak alol, ha mar kivegeztek...

barmelyik vallalkozas szamara (az Arktisz es az Antarktisz kozott) egy uzletileg esszeru lepes az, ha a kritikus uzleti adatokat tartalmazo emaileket archivaljak (es amelyikben keresni is lehet). Szamos esetben ez nem csak egy best practice, hanem iparagtol fuggoen torvenyi eloiras. Egy penzintezetet pl. eleg nehezen tudok elkepzelni enelkul.

Namost mit csinal a ceg? Hat archivalja a leveleket, mert kell. Erre jon Balfasz Bela, aki szembemenve a ceges policy-val (amelyik nem tamogatja a privat hasznalatot) ide keri a prosztatavizsgalatanak leleteit, mert hogy az "gyorsabb", meg amugy is "veletlen" volt, igy beszennyezi, megmergezi a ceges archivumot. Aztan meg neki kezd sipakolni, hogy az o szemelyes adatait senki ne turkalja. Sok sikert hulyeurnak a birosagon, ha eljon az a nap is, amikor vegleg elgurul a gyogyszere, es perre megy a munkaltatoja ellen.

Felre ne erts, senki nem akarja hulyeur szemelyes leveleit olvasgatni, csak ugye az auditor abbol indul ki, hogy elotte egy ceges leveleket tartalmazo adatbazis van, aztan ha egy kulcsszora elojon hulyeur prosztatavizsgalata, akkor nyilvan szar a szoftver (no warranty), ami vegul vis major lesz.

Szeretnek is majd beulni amolyan hupper modra (popcorn, cola, 3D szemuveg) egy ilyen targyalasra, aztan a vegen gratulalni a privacy trollnak, hogy jobban jart volna, ha hajlekonysagra edz, legalabb olcsobban megkaphatta volna ugyanazt...

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

Ezzel mi a problema? Ott a jogszabaly (az adott iparagra vonatkozo torveny) megteremti a jogalapot hozza. Egeszen mas alapokon nyugvo felelossegi viszonyokat teremt az ugymenethez.

"(3) Kötelező adatkezelés esetén a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő törvény, illetve önkormányzati rendelet határozza meg."

Pl.: A bankoknak nem kell minden esetben betartania a banktitkot:

"80. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„n) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal”
(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)
(2) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 157. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)
„r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal”"

A jogalap nem keletkezik a semmibol. A jogalkotasrol szolo torveny alapjan egy ceg nem alkothat jogszabalyt barmennyire is szeretne, amely jogalapot kepezzen a sajat ugymenetet...

Jogszabályi értelmezés külön neked: fogadd el a törvények érvényességét magadra nézvést is, mert csak. Mert ez a jogszabály. Nem kell értened, elég, ha betartod.

Egyébként szerintem a dolognak pszichológiai okai vannak. Évezredeken át arra kondicionálta a természet az agyunkat, hogy ami nagy, ami gyorsan mozog, amihez sok erő kell, az veszélyes, ami kicsi, lassú, alig mozog, az veszélytelen. A való világban ez nagyjából működött is.

Felépítettünk egy olyan világot nagyon rövid idő alatt, hogy ezen szokásaink egycsapásra érvényüket veszítették. Megrezdül az ujjad, máshova kattintasz, mint ahova szerettél volna, és megvan a baj. A különböző interaktív felületen a veszélyt úgy enyhítik, hogy az alkalmazás visszakérdez sokszor: tányleg ezt akarod, tényleg az összes file-oddal?

Ugyan nem néztem utána, de mintha emlékeznék olyanra is, hogy éppen ezért nem szabad regisztráció nélkül online szerződést kötni, valakit kötelezettségre kényszeríteni. Azért az úgy elég meredek lenne, ha egy kezdő, tapasztalatlan netező ismerkedve a felülettel, összevásárolna pizzát, sört, lakást, autót, műtrágyát, mindezt úgy, hogy lényegében nem is tud róla, vagy teszi ezt egy gyerek. Mindezt technológiai oldalról meg lehetne valósítani, de nem lenne jó. Kellenek a mesterséges akadályok, mert az agyunk úgy működik, hogy amit könnyű megcsinálni, abból nagy baj sem lehet jellemző módon.

Nem keménykedek, csak azt várom, hogy a munkáltató legyen törvénytisztelő.

Ami az életszerűtlenséget illeti, velem az történt, hogy papíralapú levelet küldött egy ismerősöm a munkahelyemre, felbontották a titkárságon. Nem voltam ettől boldog, mert nem vártam, nem kértem semmit az ismerősömtől, ugyanakkor a munkahelyem akaratomon kívül és védekezésre lehetőséget nem adva nézett bele magánlevélbe.

Velem megtörtént, igaz, nem elektronikus, hanem valódi levéllel, s éppen ezért tartom nagyon fontosnak, hogy ezt a területet védjék, mert nem tudod úgy eladni a munkaerődet, hogy a személyiségedet, a tested, a lelked otthon hagyod, csak a munkaerőd megy be dolgozni. S mivel így van, éppen ezért a munkáltatóra nem tartozó dolgokat meg kell őrizni a munkavállalónak, hogy saját személyisége felett önnön maga gyakorolhassa a kontrollt.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A munkaviszonyban a munkaltato es a munkavallalo kozott fele es alarendelt viszony van, a munnkaltato zsaroksagat es a munkavallalo kiszolgaltatottsagat hivatott korlatozni, hogy a munkavallalo torvenyes jogaitol nem megfoszthato.

Meg a szolgalati hivatalos (parancsuralmi) rendszerben is vannak korlatok, nem veletlenul:
449. § Alárendelt megsértése
450. § Elöljárói hatalommal visszaélés
451. § Elöljárói gondoskodás elmulasztása
452. § Elöljárói intézkedés elmulasztása
453. § Ellenőrzés elmulasztása

Az egeszsegugyi adatok kulonleges szemelyes adatoknak minosulnek, az igyjaras tipikus esete ha emiatt kerul majd bortonbe a cegvezeto,vezeto, alkalmazott aki vegrehajtotta.

Az ilyen "picsogo alkalmazott" hozzaallas addig szokott menni, amig nem talalkozik valaki egy nala nagyobb es/vagy tobb eroforrassal rendelkezo fellel, aki ugyanugy kepes labbal taposni az (allitolagos) "jogait", ahogy ezt o a "picsogo alkalmazott"-al tette. Biztos tudni akarsz mindenkirol mindent? Miert gondolod, hogy minden alkalmazott ghandi- es terezanyakent szuletett, es elete soran egyik sem keveredhet un. "nem megfelelo" tarsasagba? Sok sikert a "ceges", "csaladi" "beszelgeteshez" a hegyomlas meretu gorillakkal.

Van kettő darab törvény, az egyik arról szól, hogy az adat, ami természetes személyhez köthető, az személyes adat, és van egy másik, ami a levéltitok megsértését, mint tényállást definiálja és ahhoz szankciókat kapcsol. Attól, hogy a céges belső szabályzat, ami alacsonyabb rendű, mint az előző kettő, ettől eltér, attól még nem lesz jogszerű a személyes adatok megismerése és és kezelése célhoz kötöttség nélkül.
A másik nonszensz a te elméletedben meg az, hogy a kívülről érkező levelek tartalmára, feladóira a címzettnek nincs ráhatása, és ha ismert, hogy a cég a vezetéknév.keresztnév@cegnev.tld formátumú címeket használ, akkor mi akadályoz meg bárkit is abban, hogy ezt a címet beírja a "To:" mezőbe, és az adott illetőnek levelet írjon?
A köcsög főnök, aki más leveleire élvez, az megérdemli, hogy egy jó ideig ne merjen zuhanyozás közben lehajolni a szappanért. Persze lehet, hogy ez minden vágya (hiszen köcsög), úgyhogy akkor meg örüljön, ha a sértett(ek) oda juttatják, ahova való.

csak 2 gyenge pont: egyreszt honnan tudja "barki", hogy vezeteknev.keresztnev valoban letezik egy random cegnel. Masreszt "barki" megis honnan tud barmilyen kompromittalot vezeteknev.keresztnev-rol? Ugyhgy eletszerutlen ez a felvetes, hogy majd jon a gonosz 3. fel, aki a ceges cimre valami erzekeny adatot kuld.

A köcsög főnök, aki más leveleire élvez

Jaja, csakhogy en egyaltalan nem errol a scenariorol beszeltem...

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

Ha a szerzodesben benne van, hogy a naprendszer es a galaxis osszes bolygoja a ceg tulajdona, akkor az igy is lesz? :D

A Ptk teszik lehetove, hogy szerzodes letezzen, es letrejohessen. Attol hogy valamit papirra vetnek, meg nem jelenti azt, hogy az szerzodesnek is szamit, ahhoz meg kell felelni a szerzodes szabalyainak is...

Arrol nem is beszelve, hogy harmadik - kuldo - fellel nem lesz jogviszonya a cegnek....

"6:58. § [A szerződés]

A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére."

[..]

"6:95. § [Tilos szerződés]

Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása."

FYI:

"A magyar háztartásokban és néha cégeknél is sokszor előforduló kis csínyt magántitok jogosulatlan megismerésének bűntettének és számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény vétségének minősítette a Pesti Központi Kerületi Bíróság és halmazati büntetésként 35 nap közérdekű munkával sújtotta az elsőrendű vádlottat."

"Közmunkára ítéltek egy magyar netezőt, mert jogosulatlanul lépett be családtagja e-mail fiókjába. Hasonló húzásért akár egy év börtön is kiszabható még akkor is, ha az áldozat maga ragasztja a monitorra jelszavát. Életveszély elhárítása céljából viszont a magyar jog is megengedi az internetes fiókok jogtalan használatát, de a munkatársak nevében való vicces üzenetek kiküldését már bünteti."

http://www.origo.hu/techbazis/20121105-gmail-facebook-feltoreset-akar-b…
http://www.internet-ugyved.com/email-fiok-hackeles-buncselekmeny.html

Az uj btk-ban mar tiltott adatszerzes es az informacios rendszer elleni buncselekmeny neven szerepel.

A megismeresre egyedul jogosult (akkor is, ha fel van ragasztva a jelszo a monitorra) az alkalmazott (!).

Az email archivalashoz biztositott szoftver is konnyen veszelyes uzemnek is minosulhet az alabbiak miatt:

"423. § (1) Aki

a) információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad,

[..]

Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása

424. § (1) Aki a 375. vagy a 423. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő

a) jelszót vagy számítástechnikai programot készít, átad, hozzáférhetővé tesz, megszerez, vagy forgalomba hoz, illetve

b) jelszó vagy számítástechnikai program készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit más rendelkezésére bocsátja,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) E § alkalmazásában jelszó: az információs rendszerbe vagy annak egy részébe való belépést lehetővé tevő, számokból, betűkből, jelekből, biometrikus adatokból vagy ezek kombinációjából álló bármely azonosító.

te miert hordasz ossze ennyi suletlenseget? Szandekosan fud-olsz?

"A magyar háztartásokban "

meg jo hogy leirtam, hogy ceges kornyezetrol beszelek...

Az email archivalashoz biztositott szoftver is konnyen veszelyes uzemnek is minosulhet az alabbiak miatt:

kivancsi vagyok, hogy a ceges IT altal uzembeallitott ediscovery / email archivalo rendszer hogyan serti meg az IT kezelte "informacios rendszer vedelmet". Ehh, fogalom nelkul...

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

Ha nem tetszik a torveny, elotted a lehetoseg, hogy a jogalkotasrol szolo torvenyt betartva kezdemenyezd a modositasat. Addig keretik betartani.

A birosagon mento korulmenynek eleg sovany lesz a cegekre a torveny nem ervenyes, mert az nem "magyar haztartasokban" c. indoklas.

A torvenyekszovegekben latsz eltero megitelest barmilyen szereplore: legyen az csaladtag, vagy netan ceg? Vagy esetleg birtokaban egy "magikus ceges policy"-nek. Egyik sem szerepel a torveny szovegeben, ugyanolyan megiteles ala esnek.

Biztosan elkerulte a figyelmedet a birosagi itelet, akkor megegyszer:

"A magyar háztartásokban és néha cégeknél is sokszor előforduló kis csínyt magántitok jogosulatlan megismerésének bűntettének és számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény vétségének minősítette a Pesti Központi Kerületi Bíróság és halmazati büntetésként 35 nap közérdekű munkával sújtotta az elsőrendű vádlottat.""

9/2012. számú büntető elvi döntés

"A számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény esetében – figyelemmel az Európa Tanács számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményében foglaltakra is – a védett jogi tárgy a számítástechnikai rendszerek működéséhez, a bennük tárolt, feldolgozott, továbbított adatok megbízhatóságához, valamint titokban maradásához fűződő érdek, és nem magának a számítógépnek vagy gépeknek a mechanikus védelme, erre ugyanis a rongálás törvényi tényállása nyújt büntetőjogi védelmet [Btk. 300/C. §, 300/F. § (3) bek.].
[..]
A terhelt azzal, hogy a sértettek elektronikus postafiókjába a jogosulatlanul megszerzett jelszóval belépett, a rendszer védelmét szolgáló intézkedést megsértette, így elkövette a Btk. 300/C. § (1) bekezdésének I. fordulata szerinti bűncselekményt."

http://www.lb.hu/hu/elvdont/92012-szamu-bunteto-elvi-dontes

Ez alapjan a monitorra kiragasztott jelszo birtokaban is csak a munkavalalo jogosult belepni, es megismerni a szemelyes levelezesenek tartalmat (!).

A vedelmi intezkedes az az eljaras, amely megakadalyozza, hogy a jogosult szemelyen kivul (vagyis a munkavallalon kivul) mas is megismerje munkavallalo szemelyes levelezesenek tartalmat.
Az IT altal kiosztott jogosultsag nem feltetlen egyenlo a jog alapjan ertelmezett jogosultsaggal (!). Attol, hogy a vezetonek is kiosztottak belepesi jogot az adott fiokban, jogilag meg nem lesz jogosult ra (!).

A birosag pedig rendelkezhet ugy, hogy az ediscovery / email archivalo rendszer ezen vedelmi intezkedes megserteset es kijatszasat jelenti, ebben az esetben felmerulhet a "Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása" c. buncselekmeny is. Kulonosen, ha az ediscovery, email archivalo szoftver lehetoseget ad olyan muveletekre is, mint: "információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértése vagy kijátszása". pl.: a standard (jogi) vedelmi intezkedest (jelszavas belepes) megkerulve, az adatokhoz direktben hozzafer, szoveges/binaris visszafejt, megmutat, rogzit adatot.

Elhiszem, hogy nagy valoszinuseggel serti a szemelyes ez uzleti erdekeidet. Eppen ezert hivtam fel a figyelmet arra, hogy ki milyen tetekkel "jatszik".

A terhelt azzal, hogy a sértettek elektronikus postafiókjába a jogosulatlanul megszerzett jelszóval belépett,

hat miert nem ezzel kezdted? Egy ceges ediscovery-nel semmi ilyesmi nem tortenik, igy nincs elkovetve a "Btk. 300/C. § (1) bekezdésének I. fordulata szerinti bűncselekmény".

nagy valoszinuseggel serti a szemelyes ez uzleti erdekeidet.

egyaltalan nem. Nem csak az USA-ban nagy uzlet az email archivalas, de az EU-ban is, kozelebbrol Nemetorszagban is, amelyik jogrendje elegge hasonlo a mienkhez. Szoval valtozatlanul azt mondom, hogy ez az informacios rendszer kijatszasa bla-bla bullshit egy nonszensz keptelenseg...

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

Direkt bemasoltam az LB jogertelmezese is, mit ertenek "vedett jogi targy" alatt, akkor megegyszer. A vedett jogi targy nem maga a jelszo, hanem az amit a jelszo altal hivatott megvedeni. Teljesen mindegy, hogyan jutottal hozza: elloptad a jelszot, kitalalod a jelszot, kemprogramot hasznaltal, direktben hozzafertel a diskhez es visszafejtetted, stb. A kijatszasa annyit jelent, hogy a vedett jogi targyat, a titokban maradashoz fuzodo erdeket sertetted. Naivitas azt gondolni, hogy sokkal ravaszabb vagy, mint a kodifikaciot vegzo jogaszok, jogtudosok.

9/2012. számú büntető elvi döntés

"A számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény esetében – figyelemmel az Európa Tanács számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményében foglaltakra is – a védett jogi tárgy a számítástechnikai rendszerek működéséhez, a bennük tárolt, feldolgozott, továbbított adatok megbízhatóságához, valamint titokban maradásához fűződő érdek, és nem magának a számítógépnek vagy gépeknek a mechanikus védelme, erre ugyanis a rongálás törvényi tényállása nyújt büntetőjogi védelmet [Btk. 300/C. §, 300/F. § (3) bek.].
[..]
A terhelt azzal, hogy a sértettek elektronikus postafiókjába a jogosulatlanul megszerzett jelszóval belépett, a rendszer védelmét szolgáló intézkedést megsértette, így elkövette a Btk. 300/C. § (1) bekezdésének I. fordulata szerinti bűncselekményt."

( gelei v | 2014. 06. 08., v – 18:12 )

Ebben a topicban: sok okostóni, aki (tisztelet a kivételnek) életében nem hallotta azt a három szót, hogy "fair use policy".

tl;dr: nem csak az abszolút tiltás és a korlátlan megengedés létezik, van közötte elég sok fokozat.

Amelyet - tisztelet a kivetelnek - valamilyen "szabaly" sajat erdekbol torteno megkerulesere szoktak hasznalni, az objektiv szabalyok latszatat is kerulve.

Mint a marketingben a "korlatlan internet", de a szerzodesben ott szerepel, hogy ha bal labbal kel fel az illetekes vagy tulleped X-et, akkor korlatoznak...

Ne akarjon mar predikalni tisztessegrol az, akinek esze agaban sincs a torvenyeket betartani (vagy csak azt a reszet, amig sajat erdekeit szolgalja). A "fair" ott kezdodik, hogy torvenyesen jar el, torvenyesen uzletel.

Na, akkor kifejtem: a corporate IT policy / szokásjog jobb helyeken úgy néz ki, hogy:

* az infrastruktúrát a munkavégzéshez adják
* viszont nem fognak deresre húzni, ha véletlenül magánlevelezel néha, vagy megnézed az Indexet/HUP-ot/faszbúkozol/stb.
* de ha elkezdesz torrentezni, nem dolgozni, napi 8 órában FB-n lógni, stb., akkor igen
* a főnök betartja a Btk-t, és az email fiókodba csak indokolt esetben és a munkavállaló tudtával néz be
* hallgathatod akár a youtube-ot napi nyolc órában munka közben, de nem nézheted napi nyolc órában munka helyett

Nem is értem, ebben a threadben egy csomóan vannak, akik amellett küzdenek, hogy a céges infrastruktúra az csak munkára való, ne azon nyomd a magánakcióidat. Közben meg munkaidőben posztolják vidáman a HUP-ra a hülyeségüket. Hypocrisy at its best.

Nincs is ezzel semmi gond, amig mindket fel tartja magat a mindket fel erdeket a torvenyes (!), mindket fel erdeket figyelembe vevo, mindket fel szamara elonyos megallapodashoz. A gondok ott szoktak kezdodni, amikor az egyik fel verszemet kap (megvaltozott korulmenyek, hatalomvagy, stb), nem kell semmihez tartani magat, es barmit kovetkezmenyek nelkul megtehet, meg a torvenyeket sem kell betartania ... aztan jon a fal.

Nem biztos, hogy az egesz fold bolygo legnagyobb ado es jarulekteherrel rendelkezo jogviszonyahoz torteno ragaszkodas az udvozito. Vannak mas jogviszonyok is, de ott mar nincs ala es felerendelt viszony. A munkaido, ahogy azt neve is sugallja, a munkaviszony kotelezo eleme ...

Munkaköri leírásban a "kedvencem", miután leírják a teendőket, ott szerepel, hogy ezen felül minden, amire a közvetlen felettes utasít. Persze sem gyakoriság, sem időtartam nincs limitálva, így ha felvesznek targonca-kezelőnek, lehet, hogy utasítás alapján pék leszel.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Különben igen, épp valami ilyesmit akartam írni. Tehát normális helyen ez úgy megy, hogy nem olvassa senki az alkalmazott levelezését. Alkalmazott elhúz 2 hét szabadságra, kolléga vagy főnök emlékszik, hogy az aktuális projecttel kapcsolatos fontos infó a szabadságos levelezésében van. Odamennek ketten, elkezdik keresni a releváns levelet, s ahogy az normális emberekkel lenni szokott, ha a küldő illetve tárgy alapján látszik, hogy az személyes, nem nyitják meg.

Így a cég nem bukott üzletet, a szabadságon lévő dolgozóról nem derül ki, mennyire szeretik a heresérve ellenére is. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Barmennyire is jol hangzik, a mailboxban semmilyen korulmenyek kozott sem szabad turkalni, meg ilyen esetben sem. Igazan jo helyeken nincs olyan informacio, ami csak mailben talalhato meg, inkabb rendes dokumentumkezelo rendszerben.

Egyszer felvetettem par eve, hogy az egyik beosztottam fiokjaban fontos info lehet, a HR es a tobbiek nem is ertettek, hogy egyaltalan hogy juthat ilyen az eszembe.

--
L

Csak gyakorlatiasan közelítettem a problémához. Ahogy gelei is írta, nem csak fekete és fehér van. Lehet úgy csinálni, hogy nem a törvény betűjét, hanem a szándékát nézzük. Tehát a cél az, hogy ha már céges levelezés, a munkával kapcsolatos részek elérhetők legyenek, hiszen azért van, de nem hinném, hogy hatalmas pszichikai nehézséget okoz egy érett embernek az, hogy a személyes tartalmakat nem nézi meg. Magam is szoktam karbantartani gépeket, de eszembe nem jutott még turkálni a $HOME-ok alatt. Lehet, furcsa, de nekem ez szokott sikerülni, és még csak nehézséget sem okoz.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

arra gondoltam, hogy vakon megbizol abban a 2 emberben (meg hogy egyaltalan valoban jelen van az a 2 ember), de az orrba-szajba auditalt email archivum (amiben pontosan le van osztva, hogy ki mihez ferhet hozza) az nem jo. Azt meg mar ne feszegessuk, hogy ha a haziorvosoddal a ceges email cimeden kommunikalsz, akkor mar a subject sor is lehet khhm 'ize', amikor vegignyalazzatok a leveleket visszafele haladva. Mig ezzel szemben az archivumba beirod a keresesi feltetelt, es az csak az annak megfelelo leveleket dobja ki. De orulok, hogy neked ez az 'azt sem tudom, ki mit olvasott el' dolog nem okoz problemat - gyakorlatiasan kozelitve. Ehh, melyik az a megfaradtan legyinto szmajli?

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

otromban terelsz. Egy auditalt rendszerben frankon ott van, hogy ki, mikor es mit csinalt. Namost ehhez meg csak nyomokban hasonlito sincs meg akkor, amikor te bongeszel xy levelei kozott annak tavolleteben (es annak tudta nelkul). Senki meg nem mondja, hogy valojaban mit lattal a mailboxaban, es hogy azt milyen meglepire hasznalod fel. De te azt mondod, hogy "erett" vagy, meg hogy szamodra ez nem "hatalmas pszichikailag kihivas". Biztos igy van. Csak ugye erted mi a kulonbseget egy auditalt rendszer es a te szavad kozott (="becsszora semmi mast nem olvastam el, es kulonben is kapasbol megtalaltam, amit kerestem...").

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

aha. Egy auditalt rendszer, ami azt is loggolja, ha kozben fingasz egyet az szar, de az jo, hogy te ellenorizetlenul es nyom nelkul barmihez hozzaferhetsz. Persze csak a gyakorlatiassag jegyeben. Ertelek...

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

Ez az audit nem ugyanaz az audit, amely az email rendszerhez / email archivalo rendszerhez kapcsolodik / resze.

info-tv: 36. Adatvédelmi audit

"69. §50 (1) Az adatvédelmi audit a Hatóság olyan szolgáltatása, amelynek célja a végzett vagy tervezett adatkezelési műveletek a Hatóság által meghatározott és közzétett szakmai szempontok szerinti értékelésén keresztül a magas szintű adatvédelem és adatbiztonság megvalósítása. Tervezett adatkezelési műveletek akkor vonhatók audit alá, ha az adatkezelésre vonatkozó koncepció kidolgozottsága ezt lehetővé teszi."

Praktikus, ha rogzitve van, mert a torvenyserto gyakorlat mellekhatasa:

"37. Büntető-, szabálysértési és fegyelmi eljárás kezdeményezése

70. § (1) Ha a Hatóság az eljárása során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját észleli, büntetőeljárást kezdeményez az annak megindítására jogosult szervnél. Ha a Hatóság az eljárása során szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját észleli, szabálysértési, illetve fegyelmi eljárást kezdeményez a szabálysértési, illetve a fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult szervnél."

Ha valaki figyelmet elkerulte volna, az "adatvedelmi ombudsman" onallo hatosagga notte ki magat, igy az "okoskodasanak" vannak mar kovetkezmenyei is.

ugy erted, meloba jovet leszorit az exchange rendszergazda, te meg elso duhbol feliratkozol egy tarskeresore a ceges cimeddel, aztan jot rohogsz, hogy jol le****pattad ot a ceo/cio/c*o-kkal egyetemben? Mert ugye akkor az exchange szemelyes adatot tarol, amit nem lehet, de ami ellen eselye sincs tenni senkinek?

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

Van meg egy csavar a torteneteben:

A magancelu hasznalat - juttatasnak minosul - amelyet ado- es jarulek terhel. Tovabba a ceg nem jogosult az afa levonasara azon esetben, ha magancelra hasznaltak. A ceg donthet ugy, hogy megfizeti a magancelu hasznalat utan az ado- es jarulekterheket, vagy kiszamlazza ezt a dolgozonak.

Az, hogy mi magancelu, arrol - utolag - a dolgoznak kell nyilatkoznia. pl.: a honap vegen a ket fel elszamol - a hivaslistaban a dolgozo megjeloli azokat a hivasokat, amelyek maganceluak voltak, es megfizeti a dijat a cegnek. A konkret hivasok tartalma tovabba sem megismerheto (!).

A maganszfera vedelme telefon eseten is ugyanugy ervenyes, a ceg automatikusan es jogszeruen nem rogzitheti, archivalhatja a dolgozo beszelgeteseit, smst.

"A személyes, csak az érintett munkavállaló (illetve a rendszergazda) számára hozzáférhető e-mail címen folytatott levelezést pedig adatvédelmi szempontból ugyanúgy kell megítélni, mint a hagyományos személyes levelezést és telefonálást. Mint ahogy a munkáltató az érintettek hozzájárulása nélkül nem ismerheti meg a munkavállalója részére a céghez érkező küldemények tartalmát, azokat nem tarthatja vissza, illetve nem semmisítheti meg, és a telefonbeszélgetéseit sem hallgathatja le, ugyanúgy nem jogosult a személyes e-mail címre érkező és az onnan elküldött levelek tartalmának megismerésére, azok továbbítására vagy törlésére sem mindaddig, amíg ahhoz az érintett hozzájárulását nem adja"

A ceg hasonloan a telefonbeszelgetesek lehallgatasara, nem jogosult a szemelyes email tartalmanak megismeresere. De a magancelu telefonbeszelgetesekhez hasonloan, a magancelu levelezes nem feltetlen "dijmentes".

Telefon vs email temaban nagyon fontos, hogy nem mindegy, hogy hazon belul megoldott (itt a dijszabas visszaelesekre adna lehetoseget) vagy mas ceg altal nyujtott es igenybevett email szolgaltatasrol van szo.

Lehet torvenyesen es tisztessegesen is eljarni. A dolgozo, ugyanugy, ahogy telefonnal nem erdekelt a magancelu hasznalatban mert nem "ingyenes". Ha valaki nem uzemszeruen hasznalja magancelra, devalamilyen oknal fogva megis belefutna, a privat szfera vedve van, es megfizeti utana a magancelu hasznalatot.
Ha a dijfizetes ennek ellenere megis magancelra hasznalja, azt a ceg sem kifogasolhatja, elvegre megfizeti utana a dijakat.

http://www.codebase.hu/business-calls-jogi-hatter.aspx
http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Cegtelefon_magancelra__koltsegelsz…

( sj | 2014. 06. 16., h – 23:09 )

a jogi szal kapcsan beszelgettem egyet egy nemet ugyveddel, aki elmondta, naluk hogy van a dolog. Nyilvan a 2 orszagban nem ugyanazok a torvenyek, de mindket orszag EU-tag, ill. a nemet jog azert hatassal van a magyarra. tl;dr: az a konkluzio, hogy nem fekete vagy feher a dolog.

Szabad forditasban az alabbiakat irta:

Nehez kerdes, es a nemet jogban nincs ra hatarozott valasz, de megprobalom koruljarni az ugyet.

A problemat az egymassal utkozo kulonfele jogi erdekek okozzak, pl. adohatosage, a vallalkozas tulajae, ugyfeleke es az alkalmazottake. Az egymasnak ellentmondo erdekek kozott nehez megtalalni az egyensulyt.

Mivel a privat leveleket valoszinuleg nem lehet teljesen szamuzni a ceges email cimekrol, ezert az alabbi workaround-okat lehet tenni:

a) lehetove tenni, hogy a dolgozo elerje a gmail-es (=privat) cimet
b) minden dolgozonak adni egy masodlagos ceges cimet, pl. bela KUKAC ceg.hu vs. bela-privat KUKAC ceg.hu, es az utobbit nem archivalni
c) egy spec. kulcsszot tenni a private levelek subject-ehez, pl. Subject: [MAGAN] ...., es az ezt a kulcsszot tartalmazo leveleket nem archivalni

Noha mindegyik mukodhet, de egyik sem tokeletes vedelem: a, es b, nem akadalyozza meg a ceges cim magancelu hasznalatat, c, esten pedig sanszos, hogy elfelejtik hasznalni, ill. nem ved a kivulrol erkezo emailek ellen.

Aztan azzal is ervelhet a ceg, hogy ha a munkavallalo magancelra adja meg a ceges cimet, noha ismeri az IT-policy-t, akkor beleegyezik abba, hogy a privat levelei is archivalva legyenek. Az ugyvedek ezt 'implied consent'*-nek nevezik. (*: Ezt nem akartam leforditani)

Az IT oldalarol szigoru policy kell, hogy ki ferhet hozza az archivalt levelekhez ("4-szem elve"), ill. mi tortenjen, ha privat levelbe utkozik az auditor? Pl. torolni a levelet, vagy privatnak jelolni, hogy az auditor se ferhessen hozza kesobb.

Nemetorszagban meg nem volt birosagi itelet ilyen ugyben. A fentiekben emlitett megoldasokat szoktak a leggyakrabban ajanlani a problema megoldasara. Tovabba nehez elkepzelni, hogy az alkalmazott megis mibol jon ra, hogy a levele archivalva lett, pl. a privat levelben fonokot szidas miatti mellozes, etc.

A nemeteknel az email archivalas egyik legfontosabb resze a megfelelo dokumentacio, amiben benne vannak a technikai reszletek (hogyan kerul a level az archivumba, ki fer hozza, etc), es a jogi reszletek is, pl. hogyan kezeled a privat leveleket, es mit teszel, hogy azok ne keruljenek archivalasra. Szoval ha mindezek meg vannak, akkor a ceg minden tole telhetot megtett a segge vedelmeben.

--
"A politikat, gazdasagot es a tobbi felsorolt faszsagot leszarom, amig engem nem erint (nem erint)" (bviktor)

Ez nem teljesen igaz (viszont valoban nem Nemetorszagban volt), a privat szfera kapcsan az EU Emberi Jogi Birosagon volt itelet, amelyben egyik felkent Nemetorszag szerepelt.

Van azert abszolut jogi resze is, lasd: Halford v. the United Kingdom, Niemitz v. Germany, vagy 36/2005. (X. 5.) AB határozat.

Nem mindig valaszthato el eles hatarvonallal a munkahely es a privat terulet.

Niemitz v. Germany:
"Respect for private life must also comprise to a certain degree the right to establish and develop relationships with other human beings. There appears, furthermore, to be no reason of principle why this understanding of the notion of "private life" should be taken to exclude activities of a professional or business nature since it is, after all, in the course of their working lives that the majority of people have a significant, if not the greatest, opportunity of developing relationships with the outside world. This view is supported by the fact that, as was rightly pointed out by the Commission, it is not always possible to distinguish clearly which of an individual's activities form part of his professional or business life and which do not"

36/2005. (X. 5.) AB határozat:
"A magánszféra lényegi fogalmi eleme éppen az, hogy az érintett akarata ellenére mások oda ne hatolhassanak be, illetőleg be se tekinthessenek. Ha a nem kívánt betekintés mégis megtörténik, akkor nemcsak önmagában a magánélethez való jog, hanem az emberi méltóság körébe tartozó egyéb jogosultsági elemek, mint pl. az önrendelkezési szabadság vagy a testi-személyi integritáshoz való jog is sérülhet."

Kicsit mas, de eleg kozeli terulet, igy varhato mashol is hatasa:
The Court of Justice declares the Data Retention Directive to be invalid
http://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2014-04/cp14005…

"The Court takes the view that, by requiring the retention of those data and by allowing the competent national authorities to access those data, the directive interferes in a particularly serious manner with the fundamental rights to respect for private life and to the protection of personal data. Furthermore, the fact that data are retained and subsequently used without the subscriber or registered user being informed is likely to generate in the persons concerned a feeling that their private lives are the subject of constant surveillance."