Kamerás megfigyelés

Közösségi kerekasztal

A fenti témában kérnék érveket ellene/mellette.

Jogszerű-e irodák bekamerázása ahol napközben a dolgozók minden lépése figyelhető?

  • 21290 megtekintés

( netrally | 2014. 03. 18., k – 15:05 )

Nem tudom, jogszerű-e, de felettébb gusztustalannak tartanám, ha mint munkáltató ezt bevezetném. Olyan emberekkel kell dolgozni, akiknek a munkájában megbízhatsz és amit kérsz határidőre, minőségre, azt betartják. Ha ez nincs, szart sem ér az egész és felesleges stressz a munkavállalóra nézve, akinek kijut így is elég.

Mi elég sok kamerarendszert telepítünk cégeknek. A kamerák nem azt figyelik, hogy hogyan dolgozik a munkavállaló. A kamerák a betörések/lopások/fenyegetések/csalások elkerülésére vagy utólagos vizsgálatára vannak (egyéb automatizálási feladatok, például sorompó nyitása mellett).A telephelyen lévő kamerákat a biztonsági szolgálat figyeli (amellett hogy járőröznek is), hogy illetéktelen ne tudjon valami turpisságot csinálni. Este különösen jó, mert időben lehet észlelni a behatolást. Ha védelmi pénzt jönnek szedni helyi "legények", akkor is nagyszerű bizonyíték. Ahol nincs biztonsági szolgálat ott általában a lopás utólagos visszakeresésre van, például egy vendégnek a dolgait ellopták, akkor visszakereshető az illető. Vagy például a kasszát figyeli a kamera, ami három dolog miatt is jó: felveszi a rablót; bizonyíthatja az alkalmazott, hogy nem ő vett ki pénzt; bizonyíthatja az alkalmazott, hogy jól adott vissza, ha az ügyfél reklamál. És mielőtt bárki mondja, a lehető legkevesebb esetben ront be símaszkkal valaki, sokkal inkább besétál mint ügyfél/vendég és lecsap egy adott pillanatban. Emellett esztétikai célokat is szolgálhat, például virtuális ablak olyan irodában, ahol nincs valódi stb..

Mi nem telepítettünk még olyan kamerát, ahol az munkavállaló munkáját figyelné a kamera, tehát milyen hatékonysággal dolgozik, mennyi időt pihen, mit néz éppen. Erre igazából apparátus sincsen, kinek lenne ideje ezeket figyelni. Ráadásul olyan morál romboló hatása lenne, hogy a fluktuáció miatt a cégnek esélye se lenne a munkát időre elvégezni.

"Régen én is így gondolkoztam majd meglepődtem amit láttam miután a kamera rendszer biztonsági okokból települt. :)"
+1: Miután telepítették cégnél a SW felügyeleti rendszert, ami a böngészőtevékenységeket is csekkolta az adott gépen, 95%-al visszaesett napköben a híroldalak meg a pornó oladalak látogatása.

"Troll on tényleg zavaró a posztolásnál a magenta csík troll off"
Én úgy veszem, hogy szuper portál, ingyen adják alánk, legalább visszajön valami a tulajnak.

"95%-al visszaesett napköben a híroldalak meg a pornó oladalak látogatása."

Ez az amiért a manager vállát megveregetik és megkapja a prémiumot. Én ilyenkor viszont felteszem az ünneprontó kérdést, hogy a beruházás + a prémium + a dolgozók basztatása után akkor most pontosan hány százalékkal is nőtt a termelékenység? (Már ha a termelékenység értelmezhető egyáltalán az adott területen, mert sokszor nem nagyon.)

És akkor mi van, ha néha híroldalt olvas a kolléga? Természetes módon mindenki kíváncsi a világ történéseire, kiváltképp, ha egész nap bent ül egy irodában.
Ha elégedett a dolgozó, sokkal lelkesebben, jobb hangulatban és lojálisabban végzi a feladatait. Szabadságot kapok a napi dolgokban, nem azt lesik, mikor mit olvasok, hova megyek stb., jó a közérzetem, minden feladatomat színvonalasan (és nem csak elégségesen) végzem. Ez ilyen egyszerű.
Persze tróger emberek mindig akadnak, de ők másban is trógerek, és úgyis kibukik a dolog máshol is.

Anyukám se értette, hogy egyetemista koromban vizsgára készüléskor miért töltöttem az idő hatvan százalékát motorozással meg kerékpározással, és csak 40 százalékot tanulással. Szerinte ha nem megyek motorozni, fele annyi ideig tartottak volna csak a vizsgáim. Pedig ez nincs így. Megfelelő szellemi állapotban tudtam csak azt a munkát elvégezni (így is mindig végeztem a vizsgaidőszak felére).
Egyszerűen nem vagyunk gépek, pszichológiai oldala is van a dolgoknak. Főleg a szellemi munkát végzőknél.

Ha Te, mint alkalmazott, azt éreznéd, hogy állandóan figyelnek, nem bíznak benned, hogy viszonyulnál a munkáltatódhoz és a munkádhoz? Szerintem a többség hosszú távon biztos nem pozitívan.
Volt olyan munkáltatóm, ahol az elszámoláskor számlával kellett igazolnom, hogy pl. 560 Ft-ba került a parkolás. Ha ezt nem hiszik el nekem, akkor a cég szempontjából sokkal nagyobb súlyú dolgokban miért hisznek nekem? Meg kimerítően indokoljam meg, miért vittem el vacsorázni az ügyfelet. (Mert aznap este épp nem lett volna ugye jobb dolgom.)
Aztán örömmel tapasztaltam, hogy vannak helyek, ahol valamiért nem feltételezik, hogy minden adandó alkalommal csalni akar az ember, főleg ilyen pitiáner összegeken.

A saját beosztottjaim teljes nyugalommal olvasnak hírportált akkor is, amikor épp látom a képernyőjüket. Soha nem szóltam ezért. Viszont készen is vannak mindennel időben, még sosem volt gond a munkájukkal, mióta velem dolgoznak.
Tudják, hogy néha kevesebb a munka, néha több. Amikor épp kevesebb, miért adjak ki alibi-melót? Csak azért, hogy nehogy már jól érezzék magukat?... Ha viszont azt mondom, most bent kéne még maradni, nem kezdenek el nyavalyogni, hogy de muszáj-e.
Meg nekem nem hiányzik a sumákolás se, hogy menjen az Alt+Tab, amikor arra megyek. Persze mindenki maga tudja.

"Volt olyan munkáltatóm, ahol az elszámoláskor számlával kellett igazolnom, hogy pl. 560 Ft-ba került a parkolás. Ha ezt nem hiszik el nekem, akkor a cég szempontjából sokkal nagyobb súlyú dolgokban miért hisznek nekem?"

Nem elhiszem/nem hiszem kérdése szerintem, hanem nekik le kell könyvelni azt az 560 Ft-ot, mert ha egy apeh ellenőrzés talál néhány ilyen tételt, akkor az szopó.

"néha kevesebb a munka, néha több. Amikor épp kevesebb, miért adjak ki alibi-melót? Csak azért, hogy nehogy már jól érezzék magukat?... Ha viszont azt mondom, most bent kéne még maradni, nem kezdenek el nyavalyogni, hogy de muszáj-e."

Ez nálam/nálunk is pont így van, és ez teljesen rendben is van.

> Nem elhiszem/nem hiszem kérdése szerintem, hanem nekik le kell könyvelni azt az 560 Ft-ot, mert ha egy apeh ellenőrzés talál néhány ilyen tételt, akkor az szopó.

- Rendben, ezt még valahol megértem. Fikarcnyit sem értek a könyveléshez, hál'Istennek nem is szükséges a munkámhoz.
Zavar viszont, hogy ez a filléreskedő elszámolás megint csak abból ered, hogy mindenkiről feltételezik, hogy csalni akar. Egy cégnek kellene hogy legyen kerete ilyen pitiáner dolgokra, amit elszámolhat párszáz forintos számlák nélkül is. Mondjuk a forgalom valahány ezreléke. Nyilván lehet tudni, kb. mi számít reálisnak.
A vámosok meg aztán, hű, csuda egy fajta! Megérkezik az anyag, ami előtt értetlenül állnak, telefonálnak, e-maileznek, hogy soroljam be teljesen életszerűtlen, idióta kategóriákba (pedig nem először jön már az adott anyag). Jó, nem ért hozzá, ez még oké. De hogy nem érti meg, hogy ez minta, amiért nem kell fizetnünk, és amúgy is kb. kétezer forint értékű a cucc... Kérjek számlát a beszállítótól, amin szerepel ez meg ez meg ez. Mondom neki, mi nem kaptunk számlát, lehet, hogy a dobozban van. De amíg nem vámolta le, azt meg addig nem szabad kinyitni. Jó, mondom nyissa már ki. Nagy nehezen kinyitja. Hű, ez a számla nem jó, mert nem szerepel rajta ez meg ez meg ez.
Hívom a japán beszállítót. Hát ők nem értik minek ez a sok adat, ezt nem is így szokták, meg nem is tudják, stb. És kb. röhögnek rajtam, hogy milyen balfékek vagyunk, nem is értik, mi a probléma.

Oké, ekkor jött el az a pillanat, hogy letöltöm a cég logóját a netről és gyártok egy számlát Excelben, amit elküldök a pénzügyre. Hívnak, hogy nem szerepel rajta még valami. Jó, mondom a csajnak, akkor most soroljon már fel mindent, aminek még szerepelnie kell, mert rohadt macerás mindig gimppel rászerkeszteni az aláírást.
No meglett a számla, végre kiengedte a csomagot a vám.
Sok szerencsét kívánok a NAV-nak, hogy a japán ellenoldalnál ellenőrizni tudják a számla hitelességét!
Na kb. ennyit ér a rendszer. Egy nagy kalap szart.

A fent leírt dolog egy teljesen ártalmatlan megoldás volt egy holtponthelyzet megoldására. Nem érte kár az államot, mert amúgy is vámmentes lett volna a tétel.
De hasonló módszerrel (sokkal ügyesebben) évente százmilliárdokat akasztanak csalók.
Ez a gondom nekem az elavult jogrendszerrel és az életszerűtlen szabályokkal. A becsületes ember szop, a csaló meg nagyon jó eséllyel megússza.

( nan | 2014. 03. 18., k – 15:11 )

Azt hiszem igen. A munkáltató megfigyelhet.
Keylogger, e-mail forgalom figyelése, beléptető rendszer logjai és a kamerát is alkalmazhatja a munkáltató.
Azért nézzetek utána, de ha beleírja a munkaszerződésbe vagy tart róla valami oktatásfélét a dolgozóknak akkor csinálhatja a főnök egészen biztos.
Valami rémlik még hogy nem muszály megmutatni az alkalmazottaknak a kamerák helyét.

Off-topic -ként:
Magáncélra, otthon eltárolhatod azokat a felvételeket amelyek a telkedet veszik, de ha közterület is benne van a kamera képében akkor nem tárolhatod csak nézheted.

Automatikusan nem figyelhet meg, a megfigyelésnek mindenképpen célhoz kötöttnek kell lennie. Ráadásul személyes adat kezelésének is minősül.

Egy kis olvasnivaló:

http://www.ugyvedvilag.hu/rovatok/szakma/munkahelyi-megfigyeles

--------------------------------------------------------------
"Tegnap reggel addig röhögtünk a főnök viccén, míg ki nem derült, hogy az a napi feladat."

Keylogger és e-mail forgalom figyelése az ipari kémkedés elhárítására van. Egyébként is munkahelyről nem folytatunk magán levelezést. A beléptető rendszer logjaira legtöbbször a munkaidő/túlóra számítás miatt van szükség, különben a kutya sem nézi és minden automatikusan számítódik.

- az az e-mailcím ami névre szóló automatikusan élvezi de iure a magánlevelezés jogi védelmét, feltételezzük, hogy ott lehet magánlevél is magántitok sérül ha abba valaki belenéz (kiss.piroska@ceg.hu)
- ha az emailcím funkcióhoz kötött, akkor azzal azt csinál a munkáltató amit akar (megrendeles@ceg.hu)

Szerintem sok kollegának fogalma sincsen erről, szerencséjükre a dolgozóknak sem. Részletek a többiek által küldött linkeken.

Ha a munkáltató domain nevén futó és a munkáltató által biztosított az az emailezés, akkor nem lennék olyan biztos a teljes magánlevelezésben. A munkáltató ugyanis a munkavégzéshez szükséges eszközként adja azt az emailfiókot vagy azzal együtt emailcímet a dolgozónak. Mi van akkor ha kiss.piroska@ceg.hu -ra megérkeznek az info@ sales@ emailek is? Azok nem tekinthetőek privátnak.... :)

http://abi.atlatszo.hu/index.php?menu=munkaugy&dok=11871

"Az elektronikus postafiók tartalmának ellenőrzése esetében, ahogy azt az Ön által idézett korábbi állásfoglalásom is tartalmazza, a munkáltató általi közvetlen betekintés még akkor is korlátozva van, ha az e-mail postafiókot kizárólag munkavégzés céljából bocsátották a munkavállaló rendelkezésére. Az ellenőrzést ekkor annak a nem munkavállaló harmadik személynek a személyes adatok védelméhez való joga – továbbá más személyiségi joga, így elsősorban a magántitokhoz és a levéltitokhoz való joga - korlátozza, aki az e-mailt a munkavállalónak küldte, vagy tőle azt kapta."

"A kizárólag munkavégzés céljából átadott e-mail postafiók ellenőrzése kapcsán a munkáltatónak joga van arra, hogy a postaládában lévő e-mailek fejlécének megtekintése után – ahol szerepel a küldő és a fogadó személye, e-mail címe, a levél megnevezése, a küldés időpontja, a levél mérete – egy konkrét levél kiadását kérje a munkavállalótól. A munkavállaló a levél átadását csak a harmadik személy jogát sértő levéltitokra történő hivatkozással tagadhatja meg, abban az esetben pedig, ha az e-mail postafiókot kizárólag hivatalos használatra adták át számára és a kért levelet a munkavállaló írta, vele szemben munkajogi szankciókat alkalmazhatja a vezető, illetőleg a munkáltató."

http://abi.atlatszo.hu/index.php?menu=233

"A munkáltató által biztosított elektronikus levelezés tekintetében különbséget kell tenni a munkavállaló személyes használatára adott, esetleg a nevét, vagy nevének töredékét is tartalmazó, valamint az olyan e-mail címek között, amelyek a cég ügyeinek intézését szolgálják, és nem egy-egy munkavállaló személyéhez kötöttek. Ez utóbbiakon folytatott levelezésbe a munkáltató betekinthet, még akkor is, ha e címen valamelyik - a postafiókhoz hozzáférő munkavállaló - magánjellegű levelezést is folytatott, hiszen azt a munkavállaló ennek tudatában tette. A személyes, csak az érintett munkavállaló (illetve a rendszergazda) számára hozzáférhető e-mail címen folytatott levelezést pedig adatvédelmi szempontból ugyanúgy kell megítélni, mint a hagyományos személyes levelezést és telefonálást. Mint ahogy a munkáltató az érintettek hozzájárulása nélkül nem ismerheti meg a munkavállalója részére a céghez érkező küldemények tartalmát, azokat nem tarthatja vissza, illetve nem semmisítheti meg, és a telefonbeszélgetéseit sem hallgathatja le, ugyanúgy nem jogosult a személyes e-mail címre érkező és az onnan elküldött levelek tartalmának megismerésére, azok továbbítására vagy törlésére sem mindaddig, amíg ahhoz az érintett hozzájárulását nem adja."

Na ezért tart itt ez a k***a ország, mert ilyen életszerűtlen faszkodások vannak tömegével, amit amúgy természetesen senki nem tart be, és persze nem is lehet.

Könyörgöm, miféle "harmadik személynek a személyes adatok védelméhez való jogáról" beszélünk? Kizárólag munkavégzés céljából használhatod, azaz veszel, eladsz, megrendelsz, visszaigazolsz, egyeztetsz, ígérsz, követelsz, stb., mindezt _csakis_ a munkáddal kapcsolatban. Azaz a "harmadik személy" is egy hozzád hasonló dolgozó, esetleg a céged egyik vevője vagy szállítója.

Mégis mi a fenét csinálsz, ha beesik egy reklamáció egy olyan ügyben, amit Gizike intézett aki történetesen elment szülni? Időt kérsz, és megkéred a reklamáló felet, hogy imádkozzon ő is, hogy nem terveznek zsinórban zsinórban 3 gyereket, mert akkor bő 10 évig nem nézhet bele senki a levelezésébe? Ugyan már...

Meg azért tart itt ez az ország mert senkit nem érdekelnek a vonatkozó szabályok. Ha meg meghallja pampog - semmi személyes, teljesen általánosan gondolom.
Az a szerencséje a jogsértőknek, hogy a magyar bíróságok átfutási ideje annyi amennyi, és hogy a jogosultak sem ismerik a saját jogaikat.

Régen bezzeg mindenkinek habzott a szája, hogy a gonosz ávó olvasgatja a külföldi magánleveleket, de most a kis usereknek nem igazán esik le, hogy az email az ugyanaz. Csak épp az aki a gépet üzemelteti az sokkal egyszerűbben hozzáfér. Az embereknek még sok idő lesz amíg leesik. De szerintem itthon is egy évtized múlva ez már keményen számon lesz kérve. Csak fel kell nőjön az e-generáció és munkába kell álljon.

Én pl egy olyan levelező kiszolgáló oldali berendezkedést látnék szívesen ahol ezek a jogok garantálhatóak. Megpróbálkoztam vele előző munkahelyemen, de per pill csak 2 megoldást találtam ami nagyon gyerekcipőben jár még. Ezért írtam az évtizedet :) Snowden bácsi talán beindítja ezeket a dolgokat is...

"Meg azért tart itt ez az ország mert senkit nem érdekelnek a vonatkozó szabályok. Ha meg meghallja pampog - semmi személyes, teljesen általánosan gondolom.
Az a szerencséje a jogsértőknek, hogy a magyar bíróságok átfutási ideje annyi amennyi, és hogy a jogosultak sem ismerik a saját jogaikat."

Részben egyetértek, sokan szarnak a jogszabályokra, és meg is tehetik büntetlenül, mert az államnak csak a jogszabályok ipari mennyiségű termeléséhez van kedve, a betartatás jellemzően elmarad. Amikor pedig nem, akkor csak a legkevesebb munkávan történő pénzbehajtás a lényeg (lásd: közlekedésrendészet == trafipax).

Viszont a jogszabályokkal is van gond rendesen, és csak az egyik a mennyiségük és az érthetőségük. De sok olyan eset is van, amikor a szakjogász vagy a hivatali dolgozó is csak hümmög, hogy az egymásnak ellentmondó jogszabályok közül most melyiket is kellene követni. Hány olyan eset van, amikor a másodfokú ítélet teljesen ellentétes az elsőfokúval, amikor megyénként vagy akár városonként is teljesen máshogy ítélik meg gyakorlatilag ugyanazt a helyzetet.
De olyat is hallottam már állami hivatalban dolgozó szájából, hogy igaz ugyan, hogy ezt a folyamatot semmilyen jogszabály nem írja elő, de az általuk használt sw-ben ezt csak így tudják megoldani, azért kell az állampolgárnak tök fölösleges, pénzbe és időbe kerülő köröket futnia.

És ugye ott van még az életszerűtlenség is, amit említettem. Mert szép és védendő dolog a levéltitok, csakhogy az egyáltalán nem a céges ügyintézésre van kitalálva. Márpedig a cégek az email-t erre használják. Szerintem teljesen egyértelmű, hogy ha te üzleti ügyben a kis.katalin @ nagyceg.hu email címmel levelezel, akkor te Kis Katalinnal nem mint magánemberrel levelezel, hanem mint a Nagy Cég Zrt. egy dolgozójával. És teljesen életszerűtlen a fenti jogi okfejtés, mert ezt a levelet pl. egy reklamációs ügyben elő kell keresni akkor is, ha Kis Katalin ez ellen tiltakozik, vagy ha már nincs is a cégnél, vagy ha elütötte a vonat.

Nagyon szépen le is van írva az állásfoglalásban, hogy "...folytatott levelezésbe a munkáltató betekinthet, még akkor is, ha e címen valamelyik - a postafiókhoz hozzáférő munkavállaló - magánjellegű levelezést is folytatott, hiszen azt a munkavállaló ennek tudatában tette."
Ez teljesen logikus. Csak az nem, hogy ez miért csak a sales@ címre vonatkozik, a kis.kata@ címre miért nem? Pedig mindkettő csakis munkavégzés céljából használható, nem? Miért más a kettő megítélése?

Azért én ezt érteni vélem. Sajnos nem mindenki értelmesen használja a levelezést. Ha egy ismerősöm küld nekem mailt céges címre, amelyben visszaidézi, amit korábban írtam neki, az ellen semmit sem tudok tenni azon túl, hogy kivégzem az ismerősömet. Bár már akkor is késő. A levelet elküldte a barma, ami személyes, és naivan a nevem @ cégem címre tette. Ez ellen nem tudok semmit sem tenni, engem is kiszolgáltat. Én hiába cselekszem normálisan, mégsem tudom megvédeni a személyes szférámat.

Ezzel szemben a sales @ cégem cím mögött nem látszik a konkrét személy, az ügyintéző, azt többen is olvashatják. Szerintem jól van ez így. A megoldás cégek számára: nem dolgozó.neve @ cégnév, hanem munkakör @ cégnév címeket oszt. Ha pedig az elsőt, akkor tisztelje a munkavállaló intimszféráját, mint ahogyan a piszoárban se legyen már kamera építve arra való hivatkozással, hogy de hát ez egy munkahely!

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Azért azt érted, hogy ez nem kis kavarodást tud okozni.

Például van 10 sales-es és 500 párhuzamosan futó ügy. Ezeket ugye szét kell válogatni, mert ám az ügyfél sem zseni, hogy a levélre válaszoljon vagy hivatkozási számot adjon. Egészen biztosan problémák lesznek az ügyfélkezelésben.

Mi van akkor ha a levélcím nem publikus? Tehát a sales@ceg az igen, de a kis.klara@ceg nem (ez bevett gyakorlat egyébként). Azonban miután az ügyfélnek az adott sales-es lett a kapcsolata, akkor ő már a kis.klara@ceg címmel levelez. Mivel ismerősök ezt a címét nem ismerik Kis Klárának, hiszen nem küld levelet róla magán célra, ezért erre nem hivatkozhat. A cég pedig "jóhiszeműen" jár el, amikor beletekint a levelezésbe, hiszen csak munka levelezés lehet benne, mert a szerződésben elő van írva, hogy magáncélú levelezés nem engedélyezett, így nem is feltételezi ennek jelenlétét.

Én tudom, Iocsemege érti, és jó lenne ha mások is el tudnák fogadni, hogy ez van, ez a szabály. Javaslom, hogy mindenki próbálja percipiálni és elfogadni. Hiába marha nagy a kísértés, és áll rendelkezésére a lehetőség a rendszergazdának, és hiába erőlteti a munkáltató, a dolgozónak is vannak személyiségi jogai. És nem, nem lehet életszerűen elvárni, hogy egy személy nevére szóló emailre ne érkezzenek személyes jellegű, nem munka jellegű cuccok, amihez rajta kívül senkinek semmi köze.

A belinkelt állásfoglalás egészen konkrét és jól értelmezhető szerintem, ad kivételeket is, Ugyanakkor tudom, hogy az ott lefektetett állásfoglalás ellen van egy bizonyos küzdelem... de könyörgöm, nem mai, nem tegnapi az állásfoglalás, tessék már feldolgozni és elfogadni... ahogy szegény munkahelyeken is tessék most már szegény XP kezét elengedni :) Igen, régen lehetett betyárkodni meg kalandozni, megvolt az informatika hőskora, egy ideig ez volt az új vadnyugat, de túl vagyunk rajta, felnőttünk, az élet rászabta a mindennapi élet analóg szabályait amiket alkalmaznak rá. Addig hagyhatjátok figyelmen kívül, amíg egy perbe bele nem futtok...

Magyarországon tudom, hogy ez divat, még Rózsa Sándorból is hőst lehetett csinálni, hiába úszta meg 3x a kötelet kegyelem által (hogy nehogy ezek a magyarok nemzeti hőst csináljanak abból a köztörvényes bűnözőből, itthon ez mégis sikerült. A viszkis a legutóbbi). Lehetőleg ne a személyiségi jogok legyen a következő áldozata egy esetleg sikkesnek tűnő cselekménynek imho

Védi a dolgozót akkor is, ha épp lop, csal, hazudik, megkárosítja a munkáltatóját. Mindezt olyan álságos magyarázattal, hogy harmadik fél levéltitokhoz való joga, valamit hogy ott van a neve az email címben.

Az már biztos egyébként, hogy ha nekem valaha cégem lesz akkor a dolgozók email címe valami random karaktersor lesz, aztán mehet a törvény a fenébe.

sales@cég
info@cég
support@cég

először.

Ha meg Gipsz Jakab küld egy levelet, amire az ügyfél válaszol, az mindegy, hogy sales@cég vagy sales42@cég vagy wZ3fM@cég címről jött. Az ügyfél csak megnyomja a reply gombot aztán csókolom.
A sales@ címre beérkező leveleket meg mondjuk subjectben szereplő ID alapján automatikusan szét lehet dobni a droidoknak.

Miért lopna, csalna, hazudna? Ha így van, veled van a baj, mert nem jól választottad ki, amikor felvetted, valamint nem tudsz kialakítani egy olyan légkört, amelyben bíznak benned a munkavállalóid, s te is bízhatsz bennük.

Persze az a tulajdonos, munkáltató ne számítson semmi jóra, aki eleve átveri az alkalmazottait.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Éppen úgy, mint a megvert nők is maguknak választottak agresszív párt. Érdekes módon jó sok nőnek nem kell félni az erőszaktól, mint ahogyan egy csomó munkáltatónak sem kell szorongania attól, hogy kilopják a szemét. Emberszámba kell venni a munkavállalót, korrekt, teljesíthető elvárásokat kell támasztani, meg kell fizetni a munkát, s nem lesznek gondok.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ha lop, csal, hazudik, akkor van más _törvényes_ lehetőség ennek szankcionálására. Persze úgy megeshet, hogy a munkaadót büntetik meg, ha alaptalanul megrágalmazza az alkalmazottat. Van olyan főnök, aki valamilyen komplexusa miatt állandóan tudni akar mindenről és mindenkiről mindent, de ezt a kezelőorvosával kellene inkább megbeszélnie. Van ahol tényleg fontos és indokolt a teljes felügyelet, de ott megfelelő jogszabályok és jogász alkalmazásával kialakítható a szabályos rendszer. Nem mindenki titkos ügynök, akkor sem rejtett számról hív.

Na akkor beszéljünk egy elképzelt helyzetről: van az "A" cég, ami leszállít 2 tonna 6-os csavart "B" cégnek. Ennek örömére a "B" cég reklamál, hogy neki nem is 6-os csavar kellett, hanem 8-as.
És ezt az üzletet az "A" cégnél kis.pista@aceg.hu email című dolgozó intézte, akit hétvégén elütött a vonat. Szóval akkor jogszerűen a cég nem tudja megnézni a saját szerverén a (volt) dolgozója levelezésében, hogy tényleg 8-as csavar rendeltek-e, vagy a "B" cég volt a balfasz csak az ottani ember - kihasználva a lehetőséget - megpróbálja megúszni a történetet.
Na ilyenkor mi van?

"Sajnos nem mindenki értelmesen használja a levelezést. Ha egy ismerősöm küld nekem mailt céges címre, amelyben visszaidézi, amit korábban írtam neki, az ellen semmit sem tudok tenni azon túl, hogy kivégzem az ismerősömet."

De, annyit tehetsz, hogy _nem_ adod meg neki a céges email címedet. Én a privát címemről levelezek privát ügyben az ismerőseimmel, a cégesről meg nem. Nem olyan nehéz ezt felfogni, az ismerősöknek is sikerülne.

Ez az érv szerintem ma elfogadhatatlan, amikor üzleti folyamatok épülnek az email-ekre, amiknek adott esetben milliós következményei lehetnek.

Á, szóval már vakbuzgó vagyok. Az érvek itt is elfogytak, maradt a személyeskedés, értem.

Örülj csak nyugodtan az adatvédelmi törvényeinknek, dőlj hátra és érezd magad biztonságban. Majd hivatkozhatsz ezekre akkor is, ha a jól megválogatott ismerőseidnek és a cégesbe kevert privát levelezésednek hála kibuknak azok a dolgok, amiket nem szeretnél.

Nos, ez a te dolgod.

Semmi alapja nincs a "hozzád hasonlók"-nak. Ha van, akkor idézd pontosan, hogy hol utaltam erre, és ne csak a kérdőjeleiddel fárassz. Egészen pontosan ennek az alapjára várok idézetet az én kommentjeimből: "nem bízom a törvényekben, mert tudom, a hozzád hasonlók úgysem tartják be".

Ha nem tudsz, ilyen idézetet hozni, akkor kénytelen leszek megállapítani, hogy hazudtál.

Jó, elfogadom, ez tényleg félreérthető volt :)

Amúgy tényleg nem tudok olyan cégről, ahol ezt betartanák, vagy akár csak ismernék ezt a hülye szabályozást. Mert általában névre szóló email címek vannak mindenhol, és azt még elképzelni se nagyon tudom, hogy levéltitokra és egyebekre hivatkozva bevállal egy cég egy pármilliós kötbért vagy buktát.

Jobban belegondolva én se tenném ha főnök vagy tulajdonos lennék, de én már ismerem a szabályozást és a kiskaput is, szóval nekem az összes dolgozóm krixkrax email címekkel fog levelezni, már ha lesz alkalmazottam egyáltalán. És természetesen el lesz nekik mondva, hogy csak munkára, és hogy a levelezéshez a munkáltató hozzáférhet, alá is lesz iratva, oszt jónapot.

Én csak azt mondom, hogy a dolgozó tud és akar együttműködő, normális lenni, ha nem azt érzi, hogy kémkednek utána, átverik az agyát, hajszolják, nem fizetik ki. Normális munkahelyen a dolgozók is normálisak, ha a munkáltató görény, akkor bizony a munkavállaló is ügyeskedni fog mindenben munkavégzés helyett, és egy folyamatos harc lesz az élet.

Továbbá ez olyan dolog, hogyha azt mondja a munkáltató, hogy sohasem nézi meg a mailboxod, ám kritikus helyzetben, ha elkerülhetetlen, akkor igen, a feltétlen szükséges mértékig csak, a munkavállaló is sokkal elfogadóbb, mint akkor, ha izomból lenyomják a torkán, hogy bármikor bármit megnéznek, mert ez céges cím. Ez utóbbi ellenséges, agresszív megközelítés.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

"...a munkavállaló is sokkal elfogadóbb, mint akkor, ha izomból lenyomják a torkán, hogy bármikor bármit megnéznek, mert ez céges cím."

Én úgy tekintek a céges e-mail címemre, hogy abba bármikor belenézhet a munkáltató. A magánjellegű dolgaimat meg a magán e-mail címemről rendezem.

Ez az elmélet. Mármint a te elméleted, hogy utolsó szemét görény csak a munkáltató lehet, a munkavállaló csakis "reagál", illetve ha mégis görény a munkavállaló akkor is a főnök a hülye.

A gyakorlat meg azt mutatja, hogy nagyon sok esetben nagyon jól fizetett és megbecsült alkalmazottak is átbasszák a munkáltatót, mint a huzat.

És a jelenlegi szabályozásban az a rossz, hogy nincs olyan, hogy "ám kritikus helyzetben, ha elkerülhetetlen, akkor igen, a feltétlen szükséges mértékig csak", mert jáj levéltitok, jáj 3. fél levéltitka.

Amúgy meg már bocsánat, de mi a fenéről is beszélünk? A dolgozónak azért van céges email címe, hogy céges ügyekben kommunikáljon másokkal. Mint ahogy azért van céges számítógép, internet, nyomtató, autó, targonca, meg stb. is.
Az nem az ő "tulajdona", az nem az ő privát dolgainak intézésére szolgál (még ha adott esetben arra is használható, akár engedéllyel is), és szerintem igenis jogos igény az, hogy a munkáltató szükség esetén belenézzen ebbe.

Ez az adatvédelmi biztos elképzelése a jogszabályok értelmezéséről. Mások meg mást gondolnak. Semmi nem alapozza meg azt a különbségtételt, amit megenged a csóka magának (nevezetesen, hogy attól függően kéne másképp értékelni a levelezést, hogy a delikvens neve szerepelt-e a mailcímben).

( uid_19006 | 2014. 03. 18., k – 17:04 )

http://www.naih.hu/files/4384_V_2012-2.pdf

http://www.munkavilaga.hu/Szolgaltatasok/Munkaugy?mod=2a&newsid=2869

http://abi.atlatszo.hu/index.php?menu=aktualis/archivum/ajanlasok&dok=9…

http://adatvedelem.blog.hu/2009/03/29/jogszeru_e_a_munkavallalok_kamera…

"Meg kell még különböztetnünk azt az esetet, amikor a megfigyelő rendszerrel nem rögzítenek képeket, az csak megfigyelésre szolgál. Ilyen esetekben a kamera lehet a munkáltató ellenőrzési joga gyakorlásának eszköze is (ún. személyes jelenlétet helyettesítő technikai megfigyelés), és tekintve, hogy (adat)rögzítés nem történik, és az adatvédelmi törvény szerinti adatkezelés sem valósul meg, így a megfigyelési mód személyiségi jogi, illetve adatvédelmi szempontból nem kifogásolható. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a megfigyelés ebben az esetben sem lehet titkos, a kamerákat látható helyen kell elhelyezni, azokról a munkavállalókat tájékoztatni kell."

A legelső pdf-ből lévő állásfoglalásban szerepel:

"2. A munkavégzés helyén az elektronikus megfigyelőrendszer jogszerű alkalmazásának további feltételeit az Szvtv. 30-31. §-ai tartalmazzák, valamint az ezzel kapcsolatos követelményeket számos adatvédelmi biztosi állásfoglalás részletezte.

Ennek alapján általános követelményként kijelenthető, hogy munkahelyen kamera a munkavállaló munkavégzésének, illetőleg munkahelyi viselkedésének megfigyelése céljából nem helyezhető el olyan helyiségekben, amelyekben állandó munkavégzés folyik, ebből következően pedig, nem működtethető kamera irodákban, illetőleg munkahelyiségekben."

Én már nem értek semmit se...

--
A főnököm mindig megtartja amit ígér, ha pénzt ígér azt is!

( gyrgyvrs | 2014. 03. 18., k – 17:34 )

Ha nem lenne jogszerű, akkor vajon a dohányboltokban lenne megfigyelő rendszer? Ráadásul ott szerintem rögzítik a képet is, ha jól látom a médiából.

Ha megfigyeltél pár tudósítást, a kamerák NEM a dolgozókat figyelik, hanem a vásárlókat. Az eredeti kérdés pedig a dolgozók megfigyeléséről szólt.

--------------------------------------------------------------
"Tegnap reggel addig röhögtünk a főnök viccén, míg ki nem derült, hogy az a napi feladat."

( lyken | 2014. 03. 18., k – 21:09 )

Előző melóhelyemen az épület körül volt a parkoló, ami brutálisan be volt kamerázva, de az épületen belül nem volt semmi kamera. Ezen túl a belépési pontokat is bekamerázták több szögből. A belépés zsilipelős volt, személyre szóló kártyával. Ha valakit befele kolléga engedett be és nem húzta le a sajátját, az nem tudott kijönni, mert a rendszer nem engedte ki a zsilipből. Hamar megtanulta mindenki, hogy használni kell.
Látogató csak kísérővel közlekedhetett, saját, a nevére kiadott kártyával. 5 év alatt semmi incidens nem volt, szóval nem feltétlen kell az alkalmazottakat kamerázni ahhoz, hogy rend legyen.

( freeoli v | 2014. 03. 19., sze – 12:14 )

Ilyen kérdést rossz helyen teszel föl. Ezt az adatvédelmi biztosnak tedd fel aki rögtön tudni fogja a kivételeket.

Emlékeim szerint nyomós biztonsági indok esetén lehet csak 5 fő alatti helyiségeket bekamerázni de ez régi információ.
A másik kérdés a felvétel felhasználása ami csak harmadik személy bevonásával garantálható, ami megint az első ponthoz vezet de ha nincs harmadik akkor lehet idézni az Egészséges erotika c.f. megfelelő részét, hogy megértsük az eredményt.

Nálunk is van minden minden emberi közlekedésre használt területen, de a munkahelyeket nem figyelik.

Az már más ügy hogy aki arra gerjed, hogy engem néz munka közben az megérdemli. Folyjon ki a szeme tőle :D

Ez hülyeség és szarkeverés.

Akkor ha nem tetszik az embertől való kérdezés akkor el kell olvasni az érintett jogszabályokat és a pontatlan értelmezésben jogértelmezést kérni, valakitől vagy szervezettől de pl a TASZ egy ilyen ügyekben is rendkívül tájékozott segítőkész szervezet, lehet mert nem ismerem őket, de előítéletem szerint hozzájuk lehet fordulni ilyen kérdésekkel is.

Amúgy ha nem tetszik a kamera akkor rontsd el és nem fog működni.

( Polesz v | 2014. 03. 20., cs – 10:34 )

Felrántom a témát, talán vannak még okos emberek. Kérem majd állásfoglalást is, mert zavar.

--
A főnököm mindig megtartja amit ígér, ha pénzt ígér azt is!

( locsemege v | 2014. 03. 20., cs – 11:48 )

Csak okoskodom, de úgy emlékszem, hogy célhoz kötöttnek kell lennie, állandó munkavégzést nem szabad megfigyelni. Valahol érthető, mert felesleges stresszt okoz, szerintem nagyon egészségtelen. Elvégre attól függetlenül, hogy az ember dolgozik a munkahelyén, ott éli élete nem kis részét, tehát ez mégis csak a személyes zónába való behatolás. A főnök személyes jelenléte más, akkor az emberi agy érzékeli az illető fizikai jelenlétét. A kamera nem ilyen. Hiába tud róla az ember, a tudat alatt mégsem érzékelünk egy valós személyt, miközben mégis megfigyelésre kerül a munkavállaló. Gondolom, nem véletlen tilos, legalább is igen erősen ellenjavallt.

Ettől függetlenül vannak kivételek. Pénztár például, bár ott sem a munkavállaló, hanem a pénztárgép fiókja áll megfigyelés alatt, s a dolgok tisztázhatósága okán lényegében védi a pénztárost is.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez csak sima 2 iroda 20 dolgozóval. Semmi nagy értékű gép nincs bent, ha a nyomtatót nem vesszük annak. De ha azt valaki kitolja munkaidőben akkor ügyes. A gépeken dolgozunk, ezeket is kár lenne ellopni.

--
A főnököm mindig megtartja amit ígér, ha pénzt ígér azt is!

Munkavállaló és kamera szerelő kisiparos is, de már engem is idegesít ez a kibaszott sok kamera.

8 kamera a dolgozók helyiségeiben, 3 udvari. Nézze éjszaka kit érdekel, de napközben is állandóan azt lesi, hogy ki mikor hova minek.

--
A főnököm mindig megtartja amit ígér, ha pénzt ígér azt is!

Ja, és még valami. Lehet, vannak, akik azt hiszik, javít a hatékonyságon a folyamatos megfigyelés, én viszont nyugodt körülmények között tudok dolgozni, nem akkor, amikor azt érzem, hogy lassan banánt dobnak be a látogatók az ablakon nekem. Szorongva nem a munkára figyel az ember, nem azon jár az agya, amin kellene, az emiatti késedelem további szorongást okoz, mondván, közeleg a határidő, sehol sem tartok.

A teljesítményértékelésnek egyéb eszközei vannak. Például határidők, csúszás esetén annak átbeszélése, mi akadályozza a munkát, a munkafeltételek megteremtése, stb.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Mint fentebb írtam, a megfigyelésnek mindig célhoz kötöttnek kell lennie. Ráadásul a munkáltatónak kell alátámasztania a jogos célt. Például az nem jogos cél, hogy látni akarja, ki mennyit dolgozik a munkaidejében. De mondjuk egy balesetveszélyes munkafolyamat/munkahely megfigyelése jogos lehet.

--------------------------------------------------------------
"Tegnap reggel addig röhögtünk a főnök viccén, míg ki nem derült, hogy az a napi feladat."

( rtzo | 2014. 03. 20., cs – 17:53 )

Szerintem a hozzászólásokból pont a lényeg hiányzik:
Hogy mit lehet mit nem azt a 2005. évi CXXXIII törvény szabályozza:
"(2)72 A vagyonőr elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhat, ha ehhez a természetes személy kifejezetten hozzájárul. A hozzájárulás ráutaló magatartással is megadható. Ráutaló magatartás különösen, ha az ott tartózkodó természetes személy a magánterület közönség számára nyilvános részén a 28. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően elhelyezett ismertetés ellenére a területre bemegy, kivéve, ha a körülményekből egyértelműen más következik."
Magyarul ha ki van rakva a tábla hogy kamerával megfigyelt terület és oda belépsz akkor hozzájárultál, cégek esetén pedig aláíratnak egy papírt hogy biztos legyen a dolog. Indokolni hogy miért kell kamera nem szükséges, meg aztán mindent meg lehet:)
"(3) Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében."
Ami még fontos hogy 72 óráig lehet ezeket a felvételeket megőrizni, kivéve néhány más esetet (pénzszállítás meg ilyenek).
Másik vitás dolog még az szokott lenni hogy a házam előtti járdát, utat megfigyelhetem e, megfigyelni meg lehet, de semmit sem rögzíthetsz,ilyen rögzítésre pl. önkormányzat jogosult.

Azért ha az első hozzászólásomhoz belinkelt anyagot elolvasod, abból kiderül, hogy ez nem teljesen automatikus. A kamerás megfigyelésnek mindig célhoz kötöttnek kell lennie. Így pl. egy épület előcsarnokának megfigyelése (ha táblával jelzed a tényt) teljesen elfogadható lehet, de egy irodánál ez már nem így működik. Ráadásul egy hivatalos eljárásban a megfigyelést elrendelőnek kell bizonyítania a célhoz kötöttséget.
Vitás esetben pedig az adatvédelmi törvény és az infotörvény rendelkezéseit előbbre szokták venni, mint az általad hivatkozott vagyonvédelmi törvényt.
Végül egy hivatkozás az új Munka Törvénykönyvéből:
A munkáltatói ellenőrzés akkor tekinthető jogszerűnek, ha az a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges [Mt. 9. § (2) bekezdés].
Tehát ez is kizárja az automatizmust.

--------------------------------------------------------------
"Tegnap reggel addig röhögtünk a főnök viccén, míg ki nem derült, hogy az a napi feladat."

Nem akarok politika vitát de Munka Törvénykönyv a munkavállaló részéről jelentősen bekorlátozódott ebben a pár évben, hogy egy munkavállaló mit mer tenni a kamerák ellen? Szerintem semmit. Egyébként bármerre mész kamerák hada néz az utcán, sokat csak az vesz észre akinek ez "szakmai ártalom" vagy ezért vagy azért:)
De mint gyakorló telepítő hidd el nekem hogy minden megindokolható, és munkáltatók nagyon kreatívak ebben, illetve nekem teljesen mindegy hogy ki mit akar megfigyelni ( megmondják mint, megmondom mivel, mennyiért) engem az köt ahova tilos. Ezt a 3.-as pontot pedig mindenki szigorúan megtartja tapasztalatom szerint, sőt a határát sem szabad súrolni, ha megnézed a szankciókat mi jár ezért a törvényben akkor látni fogod hogy miért.
"Ráadásul egy hivatalos eljárásban a megfigyelést elrendelőnek kell bizonyítania a célhoz kötöttséget."
Ilyenről én nem tudok, ha van is a tervezőt/telepítőt szerintem ez nem köti.

Ilyenről én nem tudok, ha van is a tervezőt/telepítőt szerintem ez nem köti.
De nem is ők a megfigyelés elrendelői, ezért nem is nekik kell bizonyítani.

Attól, hogy ezek a munkaadók "kreatívok", a törvény még törvény marad. Az a szerencséjük, hogy még nem futottak bele egy igazán ráérő ügyvédbe és egy elszánt munkavállalóba, akik a sz@rt is kiperelték volna belőlük. Csak egy példa: beléptető rendszereknél a nem állandó belépővel rendelkező személyek adatait és mozgási információit a kilépés után legkésőbb 24 órával meg kell semmisíteni. Az egyik épületünkben vendégként volt jelen egy ilyen ráérő jogász, aki a kilépés után a biztonsági szolgálattal kezdett el balhézni az adatainak törlése miatt. Csak úgy tudtuk megúszni a komolyabb zűrt, hogy én - mint rendszer admin - a szeme láttára töröltem ki az összes adatát a rendszerből.
Én is dolgoztam 10 évet telepítőként, az utóbbi pár évet pedig a megrendelői oldalon, szóval van tapasztalat mindkét részről. Nagyon jól tudom, hogy hányféle - sokszor egymásnak ellentmondó - jogszabályt kell figyelembe venni és milyen keskeny az ösvény, ahol haladhat az ember.
Jelenleg az emberek jogtudatlanságát használják ki a munkaadók és ezzel élnek vissza. De tapasztalataim szerint azért már "ébredeznek" az emberek és egyre inkább odafigyelnek a jogaikra. Persze ez nem fog gyorsan lejátszódni, de ezen a "fejlődésen" át kell mennie a társadalomnak. Viszont ez már egy kicsit messzire visz az eredeti témától.
--------------------------------------------------------------
"Tegnap reggel addig röhögtünk a főnök viccén, míg ki nem derült, hogy az a napi feladat."

( st3v3 v | 2014. 03. 21., p – 22:17 )

attól függ a dolgozókkal mit irattak alá..

( biboksaca | 2014. 03. 31., h – 19:17 )

Jogszerűséget is megkérdőjelezem, de elég rossz lehet úgy dolgozni.
Pl. Bankban is állandóan veszik őket... Nem mintha rosszat csinálna az ember, de mégis...

( Polesz v | 2014. 04. 01., k – 13:32 )

Fejlemény: egy másik cégnél (főnöké az is) be kellett vezetni hogy rögzítés is legyen. Visszanézés 1 hétre. Mondom nem jogszerű, nem törvényes. Nem számít. Csináld.

--
A főnököm mindig megtartja amit ígér, ha pénzt ígér azt is!