Akác legyen

hungarikum!

http://viridis.hu/blog/48/484/mit-ultessunk-akac-helyett-iv-–-bevezetes-es-a-tuzifa-kerdese

Na, meglepődtem a hozzászólásodon.

Jó mélyen a zsebedbe kéne nyúlnod, ha egyik pillanatról a másikra nem lenne akác. A méhészek többsége tönkre menne, ott hagyná a szakmát, a hársmézedért jó sokat kéne fizetni, ráadásul ingatag a mézelése, úgyhogy nem épp a legnépszerűbb, a selyemfűt valamelyik nagyon okos öltönyös úriember irtandó gyomnak találta nevezni, a repce szinte senkinek sem kell, mert hamar kristályosodik, a sok birka meg azt hiszi, hogy cukros víz, pedig teába a legjobb (és egyébként nem szeretik elszedni a méhészek, ha kevés van, mert amikor virágzik, még gyengék a méhcsaládok és hagyják, hogy azon erősödjenek fel), a napraforgó talán népszerűbb lesz (de azt sem szeretik elszedni, ha kevés van, mert a szezonban az utolsó és nem sokkal utána már etetni kell őket, csak nem mindegy, hogy mennyire), a különleges mézek meg aztán végképp drágábbak lesznek. Ráadásul úgy fogják hamisítani a nagy felvásárlók/palackozók, ahogy csak tudják. Az akác virágzása a legfontosabb időszak a méhészek számára, egész évben arra várnak szinte, illetve a jó körülményekre ősszel, télen, tavasszal.

Az gondolom megvan, hogy az akác a kunsági homokon is megél, az őshonos fajták meg vagy rohadtul talajigényesek, vagy nem valók semmire, legfeljebb papírt gyártani. Tudom, hogy a panelban nem érdekli a proletárokat az európaiakat, mert nem fával fűtenek, de az ország normálisabb részének kell a jó tűzifa. Az akác pedig ilyen. Viszonylag igénytelen a talajra, kemény fa, magas a fűtőértéke, elterjedt (de egyre csak irtják, ezért a petíció), nem véletlen, hogy az egyik legnépszerűbb fa és úgy beleépült a kultúránkba (jó, nyilván nem mindenkinek van...), az alföldi tájba, mint a konyhánkba a paprika. Nem mellesleg a vad is szeret megbújni benne, ha nem gallyazzák gondosan, márpedig a nagy erdőgazdálkodásokban nem szokták túlzásba vinni. Ezzel a parlagfűirtásos, lehúzós, kamu baromsággal egyébként is rengeteg apróvad élőhelyét számolták fel egyetlen tollvonással az öltönyös környezetkárosítók, amivel biztos szereztek pár göthös szavazót a városban, aki bevette a mesét ennek a hasznáról és boldogsággal a lelkében eszi tovább a műanyag mirelit szemetet a kedvenc dizájnos gyorséttermében, szívja a szmogot és gyilkolja magát bagóval. Mit telepítenek a kiirtott akácerdő helyére? Nyárfást! A vadászok nem is erdőnek hívják, csak nyárfásnak. A törzse az égig nyúlik, nincs búvóhely benne a vadnak, de át sem járnak rajta egyébként sem, mert csörög a levele. A fája ellobban a tűzön, kicsi a fűtőértéke, puha fa, sok vizet fel tud venni és őrült gyorsan tud nőni, csak minek... Kb. papírnak jó és semmi másra, az átlag ember nem hasznosítja. Fenyőt szoktak még rossz talajra ültetni, az se sokkal jobb, rohadt gyorsan elég és csak ilyen gagyi Ikeás bútort csinálnak belőle, ami azért nem horpad be, ha ráraksz egy poharat, mert kemény a festék...
Szóval nyilván csökkenne a zsebben maradt pénz, ha vidéken mindenkinek gázzal kéne fűtenie.

Egyébként még az eperfát kéne megmenteni/újratelepíteni a vidéki falvakban, mert évszázadokon keresztül nagyon népszerű volt az otthoni állattartók (vidék, házi disznó, nem panelmacska) körében. A Lurdy háznál tudok egyet Pesten. Biztos szidták már páran, amikor fehér inggel elmentek alatta és rájuk pottyant az eper, mert lila eper. :)

--
Ingyenes Ubuntu One tárhely:
https://one.ubuntu.com/referrals/referee/170278/

Valami csoda pdf-ben olvastam, hogy idehaza a földgázhálózat a települések 95%-át lefedi.
Viszont sokan elfelejtik, hogy ahol nincs földgáz, ott nagyon nincs más alternatíva a fűtés és sok esetben (például tanyákon, ahová a villanyt sem viszik ki sok esetben max a tanya értékének többszöröséért) melegvíz előállítására, csak a fa. Ebből jelenleg az akác a legjobb. Az ilyen települések nem ritkák, akár egy megyeszékhely pár kilométeres körzetében sem, a területi eloszlásuk természetesen véletlenszerű. De akár nagyobb városok külterületein is előfordul, hogy nincs kiépített gázrendszer, így a populáris lefedettség nem az 5%-ra eső településen lakók lélekszáma, hanem nagyobb.
Sok esetben ahol a jelenlegi technológiai fejlettség mellett nincs gázhálózat, ott már nem is lesz, (talán kivételnek lehet tekinteni pár város szélén lévő külterületet) mert valószínűleg a befektetés megtérülése nagyon a jövőbe mutatna.
Nem azt mondom, hogy az 5%(+a gázosított városok gázzal nem rendelkező részei) miatt felejtsék el az akácos terveket, hanem, hogy a többi szempont mellett érdemes ezt is figyelembe venni.
- - - - - - -
A nagy tudású uraknak felhívnám a figyelmét arra, hogy a Windows ugyan sok mindenre nagyon jó, de Linuxnak speciel nagyon szar.
"http://hup.hu/node/111669#comment-1419622">csfeco

Igen. Az esetek nagy részében.
Viszont sokan azt nem engedhetik meg maguknak.
Hacsak nem lesz ingyen, mint a digitális beltéri volt tavaly.
- - - - - - -
A nagy tudású uraknak felhívnám a figyelmét arra, hogy a Windows ugyan sok mindenre nagyon jó, de Linuxnak speciel nagyon szar.
"http://hup.hu/node/111669#comment-1419622">csfeco

Ezért a feltételes mód. Ha azt nézed, hogy napenergiából villanyt vagy napenergiából meleg vizet, akkor - szerintem - az utóbbi éri meg jobban, az jár(hat) nagyobb megtakarítással, illetve nemzetgazdasági szinten az hoz(na) nagyobb hasznot a jellemzően gázüzemű meleg víz készítés kiváltásával (import gáz helyett hazai napsütés).

Ahol eddig sem volt gáz, ott jellemzően villanybojler van, de még lehet találni fatüzelésű vízmelegítőket is sok helyen. Ahol az utóbbinak nincs pénz a lecserélésére, ott jó eséllyel nincs pénz bármilyen korszerűsítésre. De sok olyan villanybojler is ketyeg ilyen helyeken, ami ha tönkremegy jelentős gazdasági traumát okoz a családnak. Sok esetben a kis falvakban azért nincs gáz, mert bár a közösség tudná fizetni a használatot, de a telepítési önrészt nem, és az átállás költségét sem. Akkor sem, ha a bank a cél mögé áll, és hitelez.
- - - - - - -
A nagy tudású uraknak felhívnám a figyelmét arra, hogy a Windows ugyan sok mindenre nagyon jó, de Linuxnak speciel nagyon szar.
"http://hup.hu/node/111669#comment-1419622">csfeco

Így van, annyit tennék még hozzá, hogy ha a fűtést is belevesszük, túlzás azt állítani, hogy az akác az egyetlen elérhető árú tüzelőanyag az ilyen helyeken. Biztosan van olyan távoli eldugott település, ahova szenet, fát szállítani már túl költséges lenne a helyben termelt akár akác tűzifához képest, de ez aligha teszi ki a településeknek akárcsak 1%-át. És még az ilyen helyeken is többnyire lehet más fát is termeszteni, akár az akác mellett!

A szén drágább, mint a fa. Az akác meg azért jó, mert még vízesen is jól ég, magas a fűtő értéke. Aki meg gázzal fűt, az megjárta, mert sokkal drágábban jön ki vele. Sajnos szépen beetették a népet, hogy a gázzal jól járnak. Külföldről jön be a gáz és megy ki a pénz. Miközben fa termelődik a hazánkban. De állítólag lesznek itt problémák, szóval fogják még szeretni az emberek a régi vályogfalas házakat.

......................
Egymás segítésére még: http://pc-kozosseg.com

"vízesen is jól ég, magas a fűtő értéke." Persze. Vizesen is el lehet tüzelni, és szárazon meg egész jó a fűtőértéke. Már ha a vizes alatt a nyers, frissen vágottat értjük. Ami meg ráadásul a lusta és/vagy fatolvaj kategória, többnyire nem a fűtési szezonban megy az ember az adott télre fát beszerezni.
Jónéhány éven keresztül fűtöttünk otthon vegyes tüzelésű kazánnal, akáccal is, tudom, hogy mire és hogyan jó.
Amúgy, bár én nem élek már a szüleimmel, de épp nemrég csináltunk náluk költségkalkulációt. A szén drágább mint a fa, ha a mázsánkénti árát nézzük. Azonban jelen pillanatban épp megint versenyképes a vegyes tüzelés (szén és fa) a gázzal - summa vizsgálva a szezonra szükséges tüzelő árát, feltéve ha nem kell túl sok fuvardíjat fizetned a tüzelőért, azaz pl közel van a tüzép. Ha meg még terem is valamennyi tüzelő, akkor a gáz egyszerűen drága. Az már rég volt, amikor a gázzal 3-ad, 4-ed áron tudtak fűteni.
De ettől még halál mindegy, hogy van-e akác, vagy nincs, tűzifának kiváló pl. a juhar, a szil, a kőris és a gyertyán is, nem is beszélve a tölgyekről vagy a bükkről (halkan jegyzem meg, ezek őshonos erdőalkotó fafajaink mind). Nem az akác fogja a fűtési problémákat megoldani - vagy ~150 éve hogy működött ez, amikor nem volt akác még erre?

( Hiena v | 2014. 02. 27., cs – 21:29 )

Ahogy a kenguruhús is!
Értékelném, ha a népek leszoknának erről az online petíciós baromságról. Ha ennyire fontos számukra a dolog, akkor takarodjanak ki az utcára aláírást gyűjteni. A sok fotelszabadságharcos...
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( batyu v | 2014. 02. 28., p – 15:41 )

Egyoldalú hatásvadász megközelítés. A témához egy kis szakmai anyag: http://molnar-v-attila.blogspot.hu/2014/02/a-feher-akacrol-es-az-europa…
Mielőtt még kitör a pánik, kiragadnék pár dolgot:
1. az akác jelenleg nincs rajta semmilyen kiirtásra összeállított fajok listáján - részletek a cikkben.
2. senki nem akarja, és a jelen lehetőségek mellett nem is lenne képes kipusztítani az akácot Magyarországról. Pusztán a visszaszorítása, a a vele való körültekintő gazdálkodás lehet - és véleményem szerint legyen is - cél.
3. a méhészek nem kizárólag az akácból termelnek profitot, ez már csak azért sem lehetséges, mert mindössze néhány hét alatt az egész országban elvirágzik - egy-egy területen meg még hamarabb. Persze az akácméz ettől még finom, és nyilván kár lenne levenni a palettáról, de önmagában ennek a kiesése messze nem veszélyezteti annyira a méhészetet, mint pl a kaptárelhagyás szindróma, meg pár más, most terjedőben levő méhbetegség.
Ja és nem az akác az egyetlen, a fentebb említettek mellett van még néhány nálunk is komoly gondot okozó özönnövény, ami kiemelt stratégiát kaphat, kár ezt túlpörögni.

Nem semmi cikkek ezek.
Annó a " háztartási maradékon " felnevelt házi sertés bármelyik "test"részétől vagy készítményétől nem lettem beteg most meg a hiperben vet szalonnát lehetetlen kisütni ropogósra mert EU-s előírások szerint "víz és hormontáplát" sertést árulnak.
A sütőben a saját zsírjában kisült a " kukoricával tömött " liba/kacsa ami most EU-s tiltás alatt van " állatkínzás" miatt.
Lehetne még sorolni, hogy az EU milyen tiltásokkal gátolja meg a régi Magyar hagyományos ételek forgalomba hozást aminek egy célja van -> meggátolni bármi módon a Magyarországi életben maradást/kereskedelmet.
Az akác méz fontos a Kínai-Magyar kereskedelemben és sokat fizetnek érte és innentől ha az EU meggátolja a az akác méz termelésének lehetőségét egy "ismét" jelentős bevételeltől " üti el" az országot.

http://elütöttek.hu/

http://hup.hu/node/99539
http://hup.hu/node/128597

>Annó a " háztartási maradékon " felnevelt házi sertés bármelyik "test"részétől vagy készítményétől nem lettem beteg most meg a hiperben vet szalonnát lehetetlen kisütni ropogósra mert EU-s előírások szerint "víz és hormontáplát" sertést árulnak.

well played.

http://a.te.ervelesi.hibad.hu/lenyegtelen-konkluzio

Nekem is feltűnt ennek az oldalnak a használata érvek hiteltelenítésére. Gondolkodtam rajta kicsit, és arra jutottam, hogy van vele hiba. Nevezetesen jól hangzik ugyan, hogy az érv legyen objektív, logikus, de már maga a nyelvünk sem az, az érvelő ember sem, mi több, a különböző világnézet okán az axiómarendszer sem az.

Ha ilyen szintre megyünk, s némi elnagyolást, pongyolaságot sehol sem engedünk meg magunknak illetve a vitapartnernek, igen hamar akadályokba ütközünk. Például abba, hogy a minket körülvevő világ valóban létezik-e, a megfigyelt jelenségek az agyunkban hogyan képződnek le, ugyanúgy képződik-e le, beszélhetünk-e ugyanarról a jelenségről, és számtalan efféle dolog.

Éppen ezért úgy érzem, a te érvelési hibád linkelése meglehetősen farizeusi viselkedésmód, kizárólag a vitapartner érveinek ellehetetlenítése a célja, pedig a vita lényege az álláspontok közeledése volna, ahhoz pedig empátia és megértés is kell.

Eszembe jutnak azok az eldöntendő kérdések, amelyek logikai kizáróvagy kapcsolatot tartalmaznak, így teljesen mindegy, hogy igennel vagy nemmel felelnek rájuk, a válasz értelme ugyanaz. Ha valakinek eszébe jut a konstrukció, kérem, írjon rá példát!

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A kovetkeztetes is inkabb a bizonyitas eszkoze. Nem mellesleg nem mukodik: 


   ha ebben az idezetben szereplo allitas igaz
   akkor letezik a telapo

Az tenyleg igaz, hogy "ha ez igaz, akkor letezik a telapo", s mivel igaz, a telapo letezik. (forras: wikipedia/wiki/curry paradoxonja)

Az erveles nem erre vonatkozik. Peldaul: akac legyen, vagy ne legyen? Itt mit akarsz bizonyitani? Az okos (agrarmernok) embereknek le kell ulniuk az asztal kore, es a jovore nezve meghatarozni, hogy agrarszempontbol mi tortenik, ha kiirtanak n mennyisegu akacot, vagy ha nem. A meheszlobbinak is meg kell hataroznia, hogy mi tortenik akackivagas eseten a meheszettel. Aztan valahol eldol, hogy melyik a meheszet es az alairasok, vagy az agrarmernokok altal felvazolt kovetkezmenyek fontosabbak. A kozgazdalkodasi es a hungarikumugyi osztalyok lerendezik egymas kozt, vagy ha nem, valaki aki mindketejuk folot all.

En ebben az egesz proceduraban sehol nem lattam semmi bizonyitani valot. Netes vitaban is ugyanez megy, csak sokkal rovidebb esettanulmanyokkal.

Nem hiszem, hogy raszorulsz, de azert osszefoglalom neked: itt arrol volt szo, hogy az MTA kutatokozpontja osszefoglalta az akaccal kapcsolatos termeszetvedelmi problemakat. Erre jott lsh7 szakerto velemenye, mely eppenhogy nem csordult tul a konkretumoktol.

Oszinten szolva engem szorakoztat, ahogy megszakertitek a hazisertest, a vitakulturat vagy az akacosokat. Keep up the good work.

Az akac egy evben ketszer viragzik, mezenek kilojat 1600-2000 huf-ert tudjak ertekesiteni.

>En ebben az egesz proceduraban sehol nem lattam semmi bizonyitani valot.

En sem. Nyilvanvalo, hogy a meheszeknek miert faj a segge, es az is, hogy miert szar okologiailag, ha hagyjuk az akacosokat, ahogy vannak.

Tobb ATP-t en nem pazarolok a temara, folytassatok csak. ;)

Csak hogy értsem:
Szóval azt mondod, hogy azért tervezték meg 1992-ben az Európai Uniót, hogy majd 2004-ben Magyarországot felvehessék a tagok közé, és rákényszeríthessék az akaratukat és elsorvasszák a magyar gazdaságot?

Vagy van az EU-nak valami más célja is és Magyarország elsorvasztása csak egy a sok közül?

T'od a probléma ott van, hogy mindaddig míg milliárdokat nyel le az ország EUs támogatások címszóval, mindaddig míg úgy siránkoznak a felvásárlásról mint kötelező jellegű tevékenység, teszik ezt EUs támogatásból felújított úton szállított, vámmentesen importált eszközökön, kissé visszásnak érzem a dolgot.
Ugyanis a hiba nem az Brüsszelben van, hanem nyakon felül, a fejekben.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"T'od a probléma ott van, hogy mindaddig míg milliárdokat nyel le az ország EUs támogatások címszóval"

Az megvan, hogy a magyar allam befizet egyreszt, masreszt betartatja a mezgaz kvotakat, eltorli a vamot etcetera?

Gyakorlatilag a magyar allam penze koltodik el, csak nem hitelvisszafizetesre vagy mentoautok vasarlasara (hogy a pici babak ne haljanak meg, tudod), hanem irrealisan draga templom es muemlek felujitasra, amelyek IMHO sajat gazdalkodas eseten joval kisebb prioritast kene hogy elvezzenek.

Es itt nem csak a polgari ertekrend tagadasarol van szo (valamilyen szinten baratsagos, hogy a danok es a franciak egymas kulturajat tamogatjak penzzel, a polgari ertekrend jo), hanem a penzt hasznos celra elkolteni hasznos, nem hasznos celra elkolteni pedig nem. Ily modon a befizetendo penzhez celszeru hozzaadni a jarulekos vesztesegeket, a befolyo penzeket meg celszeru egy egynel kisebb szorzoval megszorozni, mert vegtere is olyan dolgokra mennek, amelyeknel lehetne sokkal hasznosabb dolgokra is kolteni oket.

Arról szabadságharcos barátom, hogy jelenleg több pénzt kapunk az EU-ból, mint amennyi beteszünk. A hat nettó befizető állam: Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország és Ausztria
EUs be és kifizetések 2004-2011-ig
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

,,hogy jelenleg több pénzt kapunk az EU-ból, mint amennyi beteszünk. "

Ez igy hazugsag. Nem kapunk penzt az EU-tol, konkretan 0 forintot se.

Ugy latom, ismetled onmagad, kenytelen leszek en is, amig abba nem hagyod.

Magyarorszag befizet X penzt, palyazatokon ilyen-olyan templomok osszesen Y penzt nyernek. Na most, a magyar allam kapasbol all egy onreszt, talan a negyedet. Tovabbi Z osszeg nem folyik be a vamon.

Ott tartunk, hogy a koltsegvetes X+Z+Y/4 forintjabol 5/4*Y forint megy a skanzeneknek. Ahol az X+Z+Y/4 korulbelul a fele-ketszerese annak a penznek, ami a skanzeneknek megy - a vamok es egyeb szabalyozasok miatt kieso bevetelt csak becsulni lehet. Ez jo igy? Kibaszottul nem.

Rengeteg penze elmegy a magyar allamnak, ami (nek a fele-ketszerese) (a hazugsagoddal ellentetben nem a mienk, hanem) a vegen a templomoke es a skanzeneke lesz.

Ha a prioritast tekintjuk, a magyar allamnak nem a legfontosabb dolga a skanzenjeid es templomjaid felujitasa. Az a penz (fele-ketszerese), amely most az EU altal tok random EU altal kivalogatott intezmenyekhez folyik, folyhatna sokkal fontosabb dolgokra. Azaz hogy a penzbol olyan dologra koltodik, amire a jelenlegi magyar viszonyokat alapul veve semmi szukseg nincs, mikozben a koltsegvetesben csomo fontosabb teruleten hianyok vannak.

Ez, kerlek szepen nem jo. Szemely szerint jobb szeretnem, hogy ha az X+Y/4+Z forintja az allamnak nem skanzenekre menne, hanem a fontosabb dolgokra. Lehet, hogy neked a skanzenek es a templomok a kedvenceid, azt allitani viszont, hogy mi penzt kapunk hazugsag.
Nem vagyok tovabba sem szabadsagharcos, se a baratod.

Az adott államoknak és gazdaságaiknak mekkora bevételük van a többi EU-s ország által? Pl. Terka néni két üzletből álló hálózatából egyik sincs Németországban, Lidl viszont több is van Magyarországon. Audi gyár sem lenne Győrben, ha az Audi nem keresne vele pénzt. Telekom. Bosch. Stb. Így vagy úgy, de mi és a többi ország is adunk erőforrásokat az EU-nak.

:)

Az ugye megvan, hogy többet kapunk az EUból, mint amennyit befizetünk? Az megvan, hogy a magyar termék versenyképességét erősíti, hogy a magyar termelőnek sem kell az exportált termékéért vámot fizetni a befogadó országban? Ugye megvan, hogy az EUs pénzek elköltését, az általunk megválasztott MAGYAR politikusok határozzák meg? Ugye megvan, hogy az irreális kvótákkal szemben az általunk megválasztott, MAGYAR politikusoknak kéne lobbizni? Ugye megvan, hogy az EUs testületekben, ott ülnek az általunk megválasztott, MAGYAR politikusok? Ugye megvan, hogy a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások érdekében, az általunk megválasztott, MAGYAR politikusoknak kellene lépéseket tennie? Ugye megvan, hogy akkor mindez kinek is a hibája? Az EU-é? Igen vagy nem?
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Semmi baja, csak nem hisz azoknak, akik a melldöngetve, hangosan hárítják át a saját sikertelenséget a külföldre ahelyett, hogy itt keresnének megoldásfélét.
- - - - - - -
A nagy tudású uraknak felhívnám a figyelmét arra, hogy a Windows ugyan sok mindenre nagyon jó, de Linuxnak speciel nagyon szar.
"http://hup.hu/node/111669#comment-1419622">csfeco

Az baj, hogy ez a szál már teljesen elmegy az akác kérdésétől.
Te kint élsz Londonban az Eu-nak köszönhetően tehát neked ez jó.
Nekem az utolsó munkahelyem Bécsben volt jó x éve amit az Eu-s nyitásnak köszönhetően vesztettem el tehát ez nekem rossz, és ha belekeverjük a politikát "gépház" kollega lefog tiltani :D

Az akácról meg annyit, hogy van Sopronban egy mozgássérült ismerősöm aki rokkantosítva van és a kis tanyáján mézet is termel, akácból is. Amennyiben kiírtatják az akácot neki ez jövedelem kiesés lesz amit nem tud más fajta virágzásból pótolni mivel minden virágból más fajta méz van és máskor. Egy osztrák tulajdonú áruházban dolgozott ahol megköszönték a munkáját mivel a "kétlábú" munkaerő hatékonyabb nála stb.. tehát nem rajong Ő sem az Eu-ért. Ezek olyan apró kicsi emberi sorsok és ezen a szinten nem érzékelhető az EU- jósága vagy jó hatása mivel a azok a "nagy pénzek" fent ragadnak és nem érnek le mindenkihez vagy nem olyan mértékben mint ahogy szükség lenne rá.

http://elütöttek.hu/

http://hup.hu/node/99539
http://hup.hu/node/128597

Nem is az ősborókást kéne betelepíteni akáccal, hanem a nyárfásokat.

"1. az akác jelenleg nincs rajta semmilyen kiirtásra összeállított fajok listáján - részletek a cikkben"
Akkor biztos tök véletlenül kerül más a helyükre.

"2. senki nem akarja, és a jelen lehetőségek mellett nem is lenne képes kipusztítani az akácot Magyarországról. Pusztán a visszaszorítása, a a vele való körültekintő gazdálkodás lehet - és véleményem szerint legyen is - cél."
És az miért jó neked, ha visszaszorítják? Hogy miért rossz, azt már tudjuk. A nyárfásítás meg a parlagfűirtás gyakorlati módszere környezetkárosító a vadállományra nézve. Az erőgazdálkodásban meg nem ősborókást fognak telepíteni helyette, azt gondolhatod.

"3. a méhészek nem kizárólag az akácból termelnek profitot, ez már csak azért sem lehetséges, mert mindössze néhány hét alatt az egész országban elvirágzik - egy-egy területen meg még hamarabb."
Szerintem meg erről előbb kérdezz meg néhány méhészt, aki nem csak hobbiból űzi az ipart. Az a néhány hét a legfontosabb néhány hét a szezonban, ami egyébként is csak néhány hónapig tart, néhol nagy kihagyásokkal, főleg hogy a parlagfüvet elnyomni képes, de nem jó, mert nem i.sz. 895-ben betelepült selyemfű kellemetlen bánásmódban részesül. A legtöbb más fajta mézet sokkal olcsóbban veszik át, a napraforgót például a vegyes méz árán, szóval meg sem éri külön szarakodni vele. Ráadásul rengeteg akácmézet exportálnak külföldre. De gondolom te is simán eldobnád a jövedelmed egy nem elhanyagolható részét, mindenféle ellenállás nélkül.

--
Ingyenes Ubuntu One tárhely:
https://one.ubuntu.com/referrals/referee/170278/

Idéznéd azt a listát, amin rajta van?
Nem megyek bele mélyebben, mert felesleges szócséplés, de semennyi esélyét nem nem látom annak, hogy az akácot olyan mértékben visszaszorítsák, ami már veszélyezteti a méhészek bevételét. Ez egy vaklárma. A ma akáccal borított terület méhészkedés szempontjából szinte kiaknázatlan.
Azon felül pl. azok a középhegységi régiók, ahol korábban a szintén jól értékesíthető hársmézet adták, most akácosok. De lehetne még példákat hozni pro és kontra, csak nincs értelme, nem tartom magam szakembernek, felteszem itt egyik hozzászóló sem az, így semmi létjogosultsága nincs annak, hogy petíciót írogassunk.

Attól hogy az EU " bezáratott vagy 4-5 " cukorgyárat még van cukorrépa termelés csak épp több ezer ember veszítette el a munkahelyét. Az akác vagy más bármi korlátozásával pont ugyanez lesz.
Peticót meg tényleg " felesleges " aláírni lásd a " pártok " választási szavazatgyűjtési akcióját aminek szintén " nincs " értelme mivel nem beleszólni irányítani kell a dolgokat hanem "ülni" abba amit fent kitalálnak :D

http://elütöttek.hu/

http://hup.hu/node/99539
http://hup.hu/node/128597

Nem emlékszem, hogy listáról beszéltem volna. Nem papírokról, számokról, íróasztal mögötti tapasztalatokról beszélek, hanem arról, amit látok és érzékelek. Nem tudom, itt ki a szakértő. Apám méhész és vadász, természetjáró (és én is az vagyok), az ő véleményét ismerem és eléggé ellent mond azokkal, amiket állítasz. Például amit már sokadszorra hozok fel, az akácerdő, amiben igenis vannak bokrok, sőt, az akác is hoz alul oldalhajtásokat, illetve a helyére telepített nyárfás, ami egy kihalt pusztaságnak tűnik és elkerüli a vad.

--
Ingyenes Ubuntu One tárhely:
https://one.ubuntu.com/referrals/referee/170278/

:) van hivatásos vadász-vadtenyésztő szakmám, bár nem gyakorlom, de azért nekem is van rálátásom.
Amúgy miért jössz megint azzal, hogy a helyére ültetett nyárfaültetvény? A nyárfafajok (még a divatos hibridek is) sokkal igényesebbek, mint az akác, és egyébként is puhafa, nem valószínű, hogy potenciális pótlásként felmerülne, ha mégis akác irtás után ilyenen kellene gondolkozni.
Az akác ültetvényszerűen telepítve épp olyan sivár, mint a nyárfás ültetvényben, ezen lehet vitatkozni, csak minek? A monokultúra egyszerűen természetellenes. Ám ma már nem is cél elegyetlen erdőket telepíteni, mert jól tudjuk, hogy jobb a fahozama és jobban bírja a klimatikus szélsőségeket egy elegyes, a hely mikroklímájához alkalmazkodott társulásnak - nem beszélve arról, hogy milyen életteret nyújt a vadállománynak.
És csak halkan jegyzem meg, ezekben az erdőkben jelen van az akác is - és nem is fog kipusztulni, mert elegyfaként fontos, csak féken kell tartani.
A jó hír, hogy az akácot viszonylag könnyen lehet is, ellentétben pl. a bálványfával. Szóval én nem aggódnék az akác miatt továbbra sem.

3. Nem, nem kizárólag. Csak úgy a 80%.

Azzal mi van, hogy döglik a méh a világban? Meg ha kidöglik, akkor 2 év múlva követjük, vagy mi a szösz.
Ne nagyon vegyük már ki a legfőbb mézforrást ha kérhetem.

Jó nem akarják irtani, de láttunk már furcsa dolgokat a zunióban.

Abba is bele kellene gondolni, hogy az alföldön mi volt ahol most akácerdő van? Fasza futóhomok, meg némi semmire nem jó cserje. Tökjó. Helyette van erdő, meg fa, meg méz, meg oxigén. Deszer. :(

Vannak itt méhész kapcsolatokkal rendelkezők, akik szerintem alaposabb felvilágosítással is szolgálhatnak nálam, de igen, kb marha gyorsan követnénk a méheket a kipusztulás útján.
Az alföldön kurvára nem volt futóhomok, mindaddig, amíg a túllegeltetéssel és a rossz gazdálkodással le nem rombolták a talajt megkötő eredeti társulást, ez egy tévhit. Ha ellátogatsz Bugacra, még láthatsz pár darabot azokból a tölgyekből, amik még a futóhomok előtti erdős sztyep utolsó mohikánjai. Ugyan mézet nem adnak olyan jót, de azért lenyűgöző látvány, nem semmire nem jó cserje... És nem a magyar akácméztermelők elleni titkos eus összeesküvés tette oda őket úgy 4-500 éve.

Jó lenne, ha egyszer felhagynának ezzel a két éves faszsággal. Eistein fizikus, még matematikus volt, nem méhész. A mézelő méhek a teljes beporzást végző rovarvilág ezrednyi töredéke. Ha kidöglenek, az nekünk fog fájni, de nem a természetnek. Arról nem beszélve, hogy a méhkaptárak, nem természetes környezetek, hanem ketyegő biológiai bombák, paraszthajszállal a kipusztulàs szélén.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Ööö, én spec általában a méheket, és nem a tenyésztett mézelő méheket írtam. Azért az már a beporzást végző rovarvilág elég jelentős része, és tudomásom szerint nem csak a mézelő méh állományával van baj, azt biztosan tudom, hogy pl az európai poszméhfajok eléggé megfogyatkoztak. De mint mondtam, nem értek hozzá, és egyébként is valamelyest ellentmond ennek a "gyilkos méhek" amerikai térhódítása.

A kolónia-összeomlás rendellenesség elég furcsa dolog, ugyanis a jelenség hirtelen megjelenésű, átkozottul gyorsan terjed.
Amit kiderítettek, hogy a pusztulásoknál jelen volt egy vírus (IAPV), és majd minden esetben használtak atkaölőket és antibiotikumokat a méhészek. Az egyik koncepció ezért, hogy a tömeges pusztulás mögött egy kombinált gomba és vírusfertőzés áll. Hogy miért csak a házi méheket érinti, azt könnyű belátni. Egy mai, ipari méhkaptár a természet megcsúfolása. A természetes méhcsaládnak 5-10-szeres egyedszámára felhúzott kártyavár. Ekkora, ilyen kicsi területre zsúfolt egyedszámnál a legkisebb fertőzés is tömeges elhulláshoz vezethet. Az ipari szintű mézelvétel, a gyógyszerezés, egy felé mutat.
A poszméh esetében a csávázószerként használt neonikotidok inkább a fő gyanúsítottak.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( gllo | 2014. 03. 01., szo – 00:30 )

A jelenlegi magyarországi szabályozás szerint új akác telepítésre nincs lehetőség.

Saját hatáskörben talán még annyira csak-csak képesek vagyunk/leszünk, hogy az EU újabb, beszivárgó - gazdasági érdekeinket veszélyeztető - befolyásolási kísérletét semlegesítve gazdálkodjunk az erdeinkkel.

( simca | 2014. 03. 01., szo – 11:52 )

Kiírtani se lehet azt a szart. De sebaj, legyen hungarikum, mert vannak, akik gazdaságilag jól járnak vele?

--
"I can't think of many people who deserve to go to hell, but people who teach its existence to vulnerable children are prime candidates."

Az ilyen jelentésekkel mindig az a bajom, hogy valamelyik lobby kérésére és sokszor támogatásával íródnak. A tojás is volt már nagyon egészségtelen és egészséges, a mobiltelefon gyakori használata olykor rákot okoz, máskor teljesen veszélytelen, a GMO növények úgyszintén, mert azt mondják, már eleve olyan patkányokon végezték a kísérletet, amelyekben nagyobb az esély a daganatos betegségek kialakulására. A legszebb, hogy ez utóbbiból nem következik, hogy a GMO nem okoz rákot. Rengeteg ilyen példát lehet találni.

Meglátásom szerint semmi egyébről nincs szó, mint az ország gazdasági mozgásterének, függetlenségének csökkentéséről, és nem mellesleg az állampolgárok függetlenségének csökkentéséről. Egy végletekig eladósított állammal bármit meg lehet tenni, a mentőhitelekért cserébe feltételeket lehet szabni. Harc megy a piacokért, azért, hogy hol legyenek a termelési központok. Ez egy általában fegyvertelen, de élet-halál harc.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Mielőtt vád érne: igen, elolvastam az MTA sajtóközleményét.

Szerk.: a nitrogént megkötő baktériumoknál kicsit falsnak éreztem az érvelést. Az szerintem éppen jó, műtrágya is nitrogén alapú. Tehát, ha jól értem, az elpusztult, kiöregedett akác bomlásának következtében tápanyagban gazdag föld keletkezik. Ez szerintem éppen jó dolog.

Persze lehet ez így hülyeség, nem vagyok agrár szakember, viszont így érzem logikusnak.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

>Az szerintem éppen jó, műtrágya is nitrogén alapú. Tehát, ha jól értem, az elpusztult, kiöregedett akác bomlásának következtében tápanyagban gazdag föld keletkezik.

Az akácfák (meg a pillangósvirágú növények) nem az elpusztulásuk által juttatják a földbe a "nitrogént", hanem gyökérgumóikon otthont adnak speciális nitrogénmegkötő baktériumfajoknak (nevek nem jutnak eszembe), amik a légkör nitrogénjét (ezt a normál légköri körülmények között gyakorlatilag inert [hármas kötés -egy szigma és két pi- tartja össze a molekulát, emiatt nagy energia kell a felbontásához] gázt) a növények által hasznosíthatóvá redukálják.
_____________________________
Powered by 1,3,7-trimetilxantin

Nem egészen.
A "jó föld" rendelkezik egy kémiai egyensúllyal. A nitrogénmegkötő növények normál esetben egy kimerült talajban a megemelik a nitrogén szintjét, ezért javítják annak a minőségét, de az idő múlásával átbillentik a mérleget nitrogén többletbe, amit más növények nem szeretnek.
Ha csak egynyári, vagy vetésforgóban kezelt a terület akkor a nitrogénmegkötők talajt javítanak, de évelőként, monokultúrában ölik a diverzitást.
A szeretett növényeink sem hippik, hanem rohadt rasszisták, folyamatosan ölik a másikat. Területeket sajátítanak ki, és fajokat irtanak ki.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Az akác túltölti nitrogénnel a talajt, míg pl a lombja jelentéktelen humuszképző, nem tesz jót a talajnak. Csak sétálj el egy 20-25 éves akácosba, és nézd meg az aljnövényzetét, szinte nincs is, csalán, bodza és sudár rozsnok él meg alatta, más szinte nem. Ja, meg az emlegetett selyemkóró.

Ha már a szemetet emlegeted... Ha nem lennének az utcákon hulladékgyűjtők, sokan eldobálnák a szemetet. Egyszerűbb és tisztább kukákat kihelyezni és azokat rendszeresen üríteni, mint a földön lévő szemétréteget négy évente összekaparászni. Talán jól gondolom, hogy te is szívesebben közlekedsz egy relatíve tiszta járdán, mint egy szeméttel borítotton... Nem azt mondom, hogy ne legyen akác, hanem azt, hogy az ismert – kívánatos és nemkívánatos – tulajdonságainak megfelelően kell telepíteni és gondozni, és szabályokat kell hozni a közjó* érdekében, és tájékoztatni az embereket.

A poénod akkor lenne poén, ha valami szélsőséges hozzászólása alá írtad volna. De azért köszi.

* A ~tényleges közérdekre gondolok, nem kevés személy vagy néhány kisebb csoport anyagi érdekeltségére.

:)

Ha a körtefát, fenyőt, stb-t kiszedtem, az 'ki van szedve'. Akáccal ezt hiába teszed és azt hiszem épp ez a baj vele, de nem csak a kertemben.

--
"I can't think of many people who deserve to go to hell, but people who teach its existence to vulnerable children are prime candidates."

Ha jól csinálod, ki lehet szedni. A szomszéd kertjében volt két nagy akácfa. Kiszedték, és 1-2 méteres körben a gyökereket is. Ami nálunk a gyökérről nőtt, azt is kiszedtük, gyökerestől, és nincs akác a kertben. Sajnos keveredik a "nem lehet" és a "nem könnyű" egy adott területről kiirtani fogalma.

Hát így ahogy leírtad nem lehet. Mi irtottunk akácost, mert az erdőnkben őshonos tölgyet teljesen elnyomta. Térdmagasságban vágtuk el motorosfűrésszel, és utána bekentük a csonkokat valami drága és durva vegyszerrel. Nem emlékszem, de talán évekig kenni kell ezzel a vegyszerrel, és így 100-150 év múlva ismét lehet egy szép tölgyerdőnk.

Szóval kettő akácfát is kiszedtek és csak pár év kellett hozzá? Akkor mondhatjuk hogy jó ezzel a fajjal vigyázni, mert ha elfertőz egy területet, akkor ott gyakorlatilag vége minden másnak, nem?

--
"I can't think of many people who deserve to go to hell, but people who teach its existence to vulnerable children are prime candidates."

( zeller | 2014. 03. 01., szo – 12:33 )

A ló túloldala, jó magyar szokás szerint. Ahogy a fenyőfélék is erősen tájidegenek a legtöbb erdőnkben, úgy az akác sem őshonos. DE. Attól még növeli a változatosságot, és helyén kezelve, megfelelő határok között tartva nincs vele gond. Varietas delectat.

Melyik fenyőfélékre gondolsz? Tudomásom szerint az erdőművelésben használt fajok őshonosak nálunk, a fekete fenyő vitatott ugyan valamelyest.
Az tény, hogy a Balatonfelvidéken és a Bakonyban sok helyen telepítettek feketefenyőt, ahol azelőtt nemnagyon volt, főként a filoxéra után kipusztult és erodálódott szőlőhegyek, valamint a lepusztult legelők visszaerdősítésére, ezeken a helyeken néhol egész szép a természetes újulata is - mert eredetileg is ilyen élőhelyeken él. Segítségével gyorsabban lehet visszaerdősíteni az ilyen területeket, de szerencsére többnyire nem a tartós fenyő termesztés a cél, és szépen látszik is már jópár helyen (a 8-as út mellett érdemes nézelődni), hogy a kíséretében megtelepedett cserjék, juhar, kőris és tölgyfák már a korábbi, lepusztulás előtti társulást reprodukálják lassan.
Amire te gondolsz, az a monokultúrás fenyő ültetvény szerintem, ami a "kocka" nyárfásokkal és a hasonló akácosokkal egyetemben valóban táj és természetidegen lehet. Mondjuk pl. az Őrségben meg Zalában nem feltétlen idegen az elegyetlen fenyves :).

( csfeco | 2014. 03. 02., v – 19:55 )

Nem tudom, hogy a hozzászólók közül hányan szoktak rendszeresen kirándulni. De aki szokott, annak feltűnhetett, hogy az akác erdők az őshonos erdőkhöz képest kimondottan rondák (persze ízlés dolga). Szerintem az arányuk is nagyon magas, az őshonos fajok rovására. Ráadásul gombászat szempontjából is elég vacak hely egy akácos.
Megvan az akácnak a haszna, valószínűleg hiba lenne kiirtani, de szerintem az is hiba lenne, ha az őshonos fajok rovására tovább terjedne.

( Hanrik | 2014. 03. 03., h – 06:14 )

Legyen hungarikum az akác!
Ha ennyire probléma a sok akácos akkor miért virág meg cukor mézzel vannak teli a boltok polcai és miért nem olcsó akácmézzel? Nem értek a méhészethez sem, de akkor nem kéne,hogy hiánycikk legyen a jó és megfizethető akácméz. Viszont ha kiírtják legalább olcsóbb lesz a konyhakész tüzifa!

( gllo | 2014. 03. 13., cs – 18:18 )

Biztos sokan láttátok már, de a teljesség kedvéért, kiegészítésképpen egy idézet eme cikk végéről:

"Fazekas Sándor a hazai agráriumot ért támadásokat felidézve, az unió akácfa elleni fellépéséről azt mondta: ez „az uborka görbületéhez hasonló újabb rémtörténetnek tűnik”, amellyel szemben, ha egyedül marad, a magyar kormány akkor is kiáll.

Kifejtette: az akácméz a magyar méztermelés felét adja. E terméknek az akácfával együtt be kell kerülnie a hungarikumok körébe. Ennek előkészítése megkezdődött és májusra a döntés is megszülethet."

Esetiben kicsiben működhetne, de drága a fenntartásuk, (permetezés, no meg utána őrzés, terményvédelem, ilyesmi) sok helyen nincs infrastruktúra a locsolásra, és félő, hogy egyrészt az első időkben veszélyesen nagy mennyiségben ellopnák őket, másrészt a kifejezetten gyümölcstermesztéssel foglalkozó cégek ellehetetlenülnének. Ez meg nem munkahelymegtartó jellegű intézkedés lenne.
- - - - - - -
A nagy tudású uraknak felhívnám a figyelmét arra, hogy a Windows ugyan sok mindenre nagyon jó, de Linuxnak speciel nagyon szar.
"http://hup.hu/node/111669#comment-1419622">csfeco

Nem gagyi, génmódositott fákat kell ültetni, hanem régi, bizonyított őshonos fákat, melyeket régen sem kellett permetezni.
Az ilyen nagy cégek nem érdekelnek, akik mindent géppel csinálnak és a pénzt bezsebelik. Már az is furcsa, hogy nagy területeket akarnak kisajátítani maguknak és azt mondani, hogy minden az övék. Ha meg bajban vannak, akkor könyörögnek mindenfelé. Hát ezért, mert semmi önzetlenség sincs mások iránt, akik a baj esetén kihúznák.
Nem a pénztől lesz jobb az emberek élete, hanem ha megtanulnak egymással jóban lenni.
Egyébként amit az emberek ténylegesen megfizetnek, az a szolgáltatás. Amikor helyhez viszed, már összeszedve, bizonyos fokig feldolgozva várod őket. Rá lehet fogni másokra, hogy lopnak, de ez a szabadban termelödő gyümölcsökre nem igaz, amihez a fa ültetésen kívül nem sok köze van az embernek. Nem az ember termeli a gyümölcsöt, hanem a természet. Egoista módon meg kinyílvánítja, hogy ő termel, mikor a természet az, ami végzi a dolgát.
Ez a különcködés, ez a mindent saját magának való elv az, ami nem vezet sehova, aminek a levét iszuk már nagyon régóta.

......................
Egymás segítésére még: http://pc-kozosseg.com

Nem gagyi, génmódositott fákat kell ültetni, hanem régi, bizonyított őshonos fákat, melyeket régen sem kellett permetezni.
Régen kisebb volt a környezetterhelés. Gyárak, autók, talajkezelő szerek, emberek (ízlés szerint chemtrail... :DDD Na jó ez vicc volt). Ezt azért ne felejtsd el. Az a fa ami 100-200 éve jól adott, most lehet az első termésig sem bírná.
A génmódosítást én sem támogatom, de pl nemesítéssel is elég sok dolgot lehet tenni az ellenállóságért is, nem csak a hozamért.
Amúgy valamennyire természetesnek érzem azt, ha valaki belefektet egy erdőnyi gyümölcsfába, és annak a kezelésébe, akkor azt csinálhasson a gyümölccsel amit akar, vagy amit szabad.
- - - - - - -
A nagy tudású uraknak felhívnám a figyelmét arra, hogy a Windows ugyan sok mindenre nagyon jó, de Linuxnak speciel nagyon szar.
"http://hup.hu/node/111669#comment-1419622">csfeco

Belenyomod az ásót a földbe, kiveszel 2-3 ásónyi földet. Bele dobod a magot, aztán vissza temeted. Baromi nagy meló és befektetés lehet ez.
Volt egy sivatagos terület, ahol egy ember talán másfél méternyi hosszan szúrt le egy vasrúddal és dobta be a magokat. Meghozta a munka gyümölcsét, később rengeteg családot tartotta fenn az az erdő. Ez a történet igaz volt.
Hazánkban sokkal jobbak a lehetőségek, sokkal kevesebb munkával jobban meg lehet élni. Ugyanis ez nem egy sivár sivatag. Itt minden megered, ha nem teszük tönkre a földet.
Ott, ahol az embereknek könnyebb a dolguk, ott hajlamosak leginkább különcködni, méricskélni. Nem az emberi munkával van a baj, hanem hogy azt hiszük, hogy csak saját magunkat kell szolgálnunk. Egy közösség sem fog így fennmaradni.
......................
Egymás segítésére még: http://pc-kozosseg.com

Oké. Győztél. Vedd fel a kapcsolatot a megfelelő emberekkel, hogy nekiláthass.
Hiszen csak 2-3 ásónyi föld. (biztos csak annyi?)
- - - - - - -
A nagy tudású uraknak felhívnám a figyelmét arra, hogy a Windows ugyan sok mindenre nagyon jó, de Linuxnak speciel nagyon szar.
"http://hup.hu/node/111669#comment-1419622">csfeco

Én ezt értem, itt van a ház mögött 5000négyzetméter föld, a végében kis akácos tüzelési célzattal, pár gyümölcsfa, kis konyhakert, meg ilyesmi....
És mivel értem amit írsz azt látom, hogy nem érzed akár 1db erdő méretét sem úgy igazából.
- - - - - - -
A nagy tudású uraknak felhívnám a figyelmét arra, hogy a Windows ugyan sok mindenre nagyon jó, de Linuxnak speciel nagyon szar.
"http://hup.hu/node/111669#comment-1419622">csfeco

Szinte mindennap látok itthon. Főztél már szilvalekvárt és adtál jó szívvel másnak is? Mondtad bárkinek, hogy van elég sok szilva, lehet jönni nyugodtan szedni? Vagy talán ez idegen tőled?
Láttál már fát nőni magból és az hogyan növekszik és fejlődik?
Ha ilyeneket megélsz, akkor tudod, hogy mikre gondolok, ezek nagyon ismerősek lehetnek számodra.

......................
Egymás segítésére még: http://pc-kozosseg.com

Láttad már mennyi magonc marad életben a természetben védelem nélkül? Hint: A rágcsálók imádják a frissen kikelt barackot.
Dolgoztál már erdőtelepítésen, gazoltál 3 évig több hektárnyi területet, hogy a gyom, bozót ne nyomja el a csemetéket?
Tudod hány csemete lesz egy mázsa barackmagból? Ebből hány éri meg a 8 éves kort?
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( Lsh7 v | 2014. 04. 30., sze – 11:40 )

" Termékindoklás: Az akácméz unikális a világ mézei között, melynek minősége és természetes összetétele még az őshonos hársaink mézeit is lekörözi. Az akácnak a tartósítást vagy vegyszerekkel való telítést nem igénylő faanyaga a mérsékelt övi fafajok között a legidőtállóbb a kültéri beépítéseknél. Ezért az akácból elbontva sem lesz méreganyagokkal telített veszélyes hulladék. Rendkívül tartós és ellenálló faanyaga az Alpok hócsuszamlásos területein életmentő lavinafogó, Hollandia mélyföldjein és csatornáiban nélkülözhetetlen vízépítészeti alapanyag, szijácsmart oszlopai Dániában vegyszermentes játszóterek építőanyaga, Franciaország és hazánk számos borvidékén szőlészeti termék, az egyéb kertészeti és gyümölcskultúrákról már nem is szólva. E fafaj a Kárpát-medencében sok ezer négyzetkilométeren a futóhomok megkötője, kopár, erodált domboldalak úttörője és meddőhányók meredélyeinek a megfogója lett. A mezővédő fasorok egyik gyors növésű fafaja, mely elsőrangú és elterjedt méhlegelő "

" Nemzeti érték indoklás: A fehér akác (Robinia pseudoacacia) az egyetlen fafaj a Kárpát-medencében, s különösen hazánk jelenleg csupán 21%-os erdősültségű területén, mely ennyire sokoldalú hasznosítással bír, s mind az élelmiszertermelésben, mind a hazai erdészeti termékek alapanyagaként egyedi hírre tett szert pátriánk határain belül és kívül egyaránt. Az akáctermékek mindegyikét tipikus magyar termékként tartják számon határainkon túl is."

forrás : http://www.peticiok.com/akac_hungarikum

http://elütöttek.hu/

http://hup.hu/node/99539
http://hup.hu/node/128597

( Lsh7 v | 2014. 05. 06., k – 09:46 )

" Az akácfa nem a Kárpát-medence szülöttje; 1601-ben került a párizsi botanikus kertbe Amerikából a Robin nevezetű igazgató jóvoltából. Ő adta a nevét is neki: Robinia pseudoacacia. Magyarországon először 1710 körül ültették és nagyon rövid idő alatt megkedvelték ezt a homokos talajt jól hasznosító, viszonylag gyorsan növő fát, amely május derekán nyitja fehér virágfürtjeit. Erdész-szemmel nézve nagy a fahozama, mert 30 év alatt hektáronként 400 m3 fát hoz létre. Fája tartós, jó szerszám- és építőipari anyag. Különlegessége, hogy nyersen is eltüzelhető.

Az akácméz egyike a legértékesebb táplálékoknak. A mézben a cukron kívül sok olyan értékes anyag van, amely a mézfogyasztást kívánatossá teszi. Nem is beszélve arról, hogy melléktermékként a méhek még viaszt, pollent és propoliszt is létrehoznak. "

forrás : http://www.balintgazda.hu/aktualis-kert/majus/miert-kulonleges-az-akacm…

http://elütöttek.hu/

http://hup.hu/node/99539
http://hup.hu/node/128597