nyák nyomtatás

Elektronika, Elektromos eszközök

Sziasztok!

Új dolog nekem ez az elektronika, úgyhogy lehet hülye kérdés, de van olyan szolgáltatás Magyarországon, hogy én elküldöm az eagle file -t, és megkapom a kinyomtatott áramkört? És milyen céget ajánlanátok? Szegeden lakom, úgyhogy szegedi cég, vagy postázási lehetőség lenne a nyerő. Ja és 1-1 darab (egyelőre), szóval nem sorozatgyártásra gondolok.
Esetleg olyan is tudnak ezek a cégek, hogy beszerzik, rá is forrasztják ami kell? (Nézegettem pár SMT -s alkatrészt, és elgondolkodtam: Vajon hány épelmepont veszteséget szenvednék el, ha ezt mindet magam forrasztgatnám)

Előre is köszönöm a tanácsokat!

( beatnull | 2014. 02. 04., k – 23:08 )

subscribe

[insert line here]
B.C. 3500 - DIY Vehicle / A.D. 30 - DIY Religion / A.D. 1991 - DIY OS

( Crayon | 2014. 02. 04., k – 23:13 )

http://www.elekterv.hu/

pár éve használtam utoljára, korrekt* áron dolgoztak és segítőkészek voltak. Remélem nem változtak :)

*: persze ha valamiből 1 darab kell, az a legdrágább mindenhol.

( dejo v | 2014. 02. 04., k – 23:31 )

Ha lézer nyomtatóval pontosan 1:1 arányban ki tudod nyomtatni a tükörképét, akkor aránylag egyszerűen meg tudod csinálni otthon is. Ez kifejezetten egy darab vagy néhány darab esetén éri meg.
Nem olyan nagy az anyagigénye, hogy akár az első darabok elrontásával is sokat kockáztatnál!
Ha kell adok leírást hozzá. :-)
De itt is van egy leírás. Nagyjából átfutottam én is így csinálom:
http://pa-elektronika.hu/hu/cikkek/76-vasalasos-nyak-keszites.html
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Nekünk kellett a menetfúró hajtóvasába fogott fúróhegyes fúrás miatt ;) Természetesen a pont ki volt marva, csak a tenyérsatu volt elég bizonytalan. A nemhivatalos tanterv szerinti gyakorlat után a hivatalos készítés már meg se kottyant. Csak azt volt nehéz a tanárunknak kimagyaráznia annak, aki messziről meglátott, hogy a szünetben a folyosói padon végigüve mit is csinálhattunk :D

( VaZso v | 2014. 02. 04., k – 23:31 )

Szia!

Szerintem nyugodtan válaszd ketté a dolgot.
Ha egyszerűbb paneleket készítesz, kísérletezel, azt nyugodtan "legyárthatod" otthon is.

Kinyomtatod, előhívod vagy átvasalod (lézernyomatot, megfelelő papírral), majd kimaratod, végül felforrasztod és jöhet a teszt. :)

Ha viszont gyártatod, az már nem igazán nyomtatás - normál esetben úgy néz ki, hogy legenerálod a Gerber fájlokat (célszerű ellenőrizni is), és gyártásnál ebből csinálják meg a panelodat (alsó/felső /stb./ réteg, furatpozíciók /fúró fájl/, forrasztásgátló maszk, esetleg szitázás).
Ez utóbbi eredményeként már egész komoly panelt lehet készíteni, de nem lesz olcsó. Egy darab és néhány darab /akár 5-10/ panel ára között gyakorlatilag nincs különbség, és valószínű egy minimális méret is lesz, ami alá hiába mész, nem lesz olcsóbb.
Céget nem tudok ajánlani, de Budapesten is találsz néhány helyet, ill. neten is körbenézhetsz, ki, mennyiért vállalja - néhány helyen az adatok megadása után online kalkulátort is találsz.
Egy-egy darabot tipikusan nem éri meg gyártatni, hacsak nincs túl sok pénzed. :)

Esetleg találhatsz olyan helyet is, ahol CNC maróval alakítják ki a vezetősávokat.

Van, ahol elfogadják közvetlen az Eagle fájljait is, de nem ez az általános, és az Eagle-lel is le lehet generálni ezeket a (szabványos) Gerber fájlokat - és ezt legalább ellenőrizheted gyártás előtt (Linux alatt pl. gerbv).

Van olyan cég, aki be is ülteti az alkatrészeket, nyilván felárért - de ha jó a szemed, ezt te is meg tudod tenni, nem hülyül bele az ember azért. :)
Persze nem árt ügyesen forrasztani, de ezen pedig a gyakorlat segít - meg a jó alap- és segédanyagok. :)

Én is magam gyártom a paneleket vasalásos technikával. Annyit még hozzátennék, hogy lehet kapni ilyen kék fóliát ami direkt a vasalásos eljáráshoz készült, na az szuper dolog. Pont pár hete akartam műnyomó papírt venni egy közeli papírboltban és mondta az eladó, hogy nem árulhatnak már műnyomót... WTF?! Sima vastag műszaki rajzlapra nyomtam és hát tovább kellett vasalni meg macerásabb volt azért még is sikerült de a kék fólia minőségben, egyszerűségben verhetetlen. Azzal már sikerült tqfp-64-es tokozású IC-hez is gyártani nyákot.

A maratást én eddig vaskloriddal csináltam de most kipróbáltam a _____ -t.(sajnos nem jut eszembe a vegyszer de biztos valaki megmondja a körbeírásom alapján) Alapjáraton kristályos, olyan mint a cukor és ha feloldod vízben kék színü lesz. Na ez legalább akkora előrelépés a maratásban mint a papír -> kék fólia a nyomtatásban. Csak meleg vizet kell hozzá adni és perceken belül elkezd dolgozni és sokkal hamarabb végez mint a vasklorid, ráadásul mivel áttetsző ezért lehet látni a folyamatot is.

Én is nézegettem a nyák gyártás árakat pont a múltkor egy érdekes magyar vonatkozású videó nyomán: http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=sIV0icM_Ujo de egy panel elkészítése (nekem) horror áron van. Rajtuk kívül megnéztem pár cég weboldalát, ahol volt online kalkulátor ott sem került volna sokkal kevesebbe amit néztem, sok cégtől pedig külön árajánlatot kell kérni. Úgyhogy én egyelőre maradok a saját gyártásnál, egyszerűbb esetben meg a lyukraszteres panelnél.

Ez lesz az: http://www.hestore.hu/prod_10028124.html És még tök jó áron is van! Nekem vitte egy ezeréves minolta pagepro 6 és szerintem bármelyik viszi. És ha nem túl nagy nyákról beszélünk akkor többet is ki lehet nyomatni egy fóliával. Attól függ mekkora a legkisebb papírméret amit a nyomtatód megeszik. Nálunk itt fehérváron a helyi elektrós boltban is lehet kapni, bár asszem kicsit drágábban.

A nátrium-perszulfát tuti hogy elég veszélyes, de a papírján azt írták hogy kellően hígított állapotban ki lehet önteni(fixme).

A nátrium-perszulfát a használható cuccok közül a legbarátságosabb. Eleve tolerálható szaga van, ami szinte semmi másról nem mondható el, a gőzei nem korrodálnak mindent a környéken (mint pl. a sósavas megoldások). Aztán meg a visszamaradó cucc nagyjából rézgálic lesz, amit ugyan a csatornába nem öntünk (szerintem még higítva se), viszont akár permetezésre is lehet használni, gazdálkodó rokonsággal rendelkezők (pláne szőlőbirtokosok) előnyben :DDDDD

Nekem is eszembe jutott már a pausz, lehet hogy jó is lenne. A lényeg végül is az hogy megmaradjon a felületén a nyomtató festék és ne igya be nagyon, meg ne menjen össze hő hatására. Én próbáltam már írásvetítő fóliára is az sem volt rossz csak a melegítési időt nem találtam el és feljött a fél rajzolat. A másik hasznos dolog még az ha többször átküldi az ember a nyomtatón a hordozót így még vastagabb lesz rajta a festék, csak ehhez olyan nyomtató kell ami képes 2x ugyan oda nyomtatni. :)

A kék fóliát nem próbáltam még. Műnyomópapírt a panton.hu-nál vettem: http://www.panton.hu/index.php?page=termek&menu=31&menu1=59&menu2=53
Én hidrogén-peroxid - sósav kombinációval marattam, csak ezt próbáltam, de bevált, ezért maradok is ennél.
QFN/MLF tokhoz is gyártottam NYÁK-ot (és persze beforrasztás után működött is, de azért nem volt egyszerű).
Részletesen leírtam a folyamatot itt: http://www.ivanov.eu/?q=node/1494
Ha az első egy-két darab sikerült, de 3-4 darabnál több kellett a NYÁK-ból, akkor legyártattam:
http://imall.iteadstudio.com/open-pcb/pcb-prototyping.html
Másik PCB gyártó:
http://www.seeedstudio.com/service/index.php?r=site/pcbService
Ezek Kínában vannak és azért tudnak 10 dollárért 10 db. 5x5-ös NYÁK-ot legyártani, mert sok kis NYÁK-ból összeállítanak egy nagyobbat és azt gyártatják le. Azután szétvágják. Legalább 20-30 nap mire elkészül és behozza a posta.

( locsemege v | 2014. 02. 05., sze – 00:36 )

VaZso kolléga írta le fentebb korrekt módon a lehetőségeket. Mindenképpel egyeztetni kell a gyártóval, milyen formátummal tudnak, szoktak dolgozni. Csak egy példát mondok: van, aki a gyártás, pontosabban galvanizálás utáni kész furatméretre kíváncsi, a galvánréteg vastagságát rászámolja az általad megadott átmérőre. Ugyanakkor van gyártó, akinek megmondod, mekkora fúróval fúrjon, aztán kisebb lesz a lyuk, hiszen a galvánréteg kibéleli a furatot, mint egy cső. Nem mindegy, hogy bele tudod tenni az alkatrészt, vagy nem.

További probléma, hogy noha színes a világ, meg kábítanak a közéletben a sokszínűséggel, a gyártó nem szereti, ha szívatják, mi több, kisebb valószínűséggel gyárt hibát. Lehetőleg szorítkozz a legkevesebb furatátmérőre. Rajzolatnál is törekedj arra, hogy noha a tervrajz bármit elbír, azt le is kell gyártani, mégpedig hibátlanul.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

+1

Továbbá via ne legyen szükségtelenül kicsi, és nem kell mindenütt a lehető legvékonyabb vezetékkel huzalozni - ill. ha szükséges is (a gyárthatóságnak megfelelő) vékonyabb vezetőt használni, elég a szükséges útvonalon elvékonyítani.
Emellett a vezetősávok távolságát sem kell minimálisra venni, ahol nem muszáj - még ha a specifikációban benne is van (szintén gyárthatóság miatt).

( emberk | 2014. 02. 05., sze – 09:58 )

Egyszerű (annó még csak 2 oldalas nyákokat), a nyák bt-nél készíttettünk. De cask akkor éri meg ha sorozatban kell, mert ők levilágítással készítik, tehát ha 1 példány kell akkor is kell levilágító fólia.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

( cd334 v | 2014. 02. 05., sze – 10:54 )

Én a prototípus PCB-ket az eurocircuit-nál ( http://eurocircuits.hu/ ) szoktam gyártatni, elég szépen dolgoznak. Van külön egy-két darabos olcsó prototípus szolgáltatásuk is. Online PCB ellenőrzés, stb.. és azt hiszem eagle.brd file-t is elfogadnak. Minden neten megy, küldik postán a cuccot.
Én nagyon ajánlom őket.

( zsoltt | 2014. 02. 05., sze – 10:57 )

Köszönöm, nagyon hasznos tanácsok!

Ha esetleg majd eljutnék oda, hogy nagy példányszámban (1000+) kéne legyártatni valamit, beültetéssel, dobozolással mindennel együtt: van olyan cég Magyarországon, amelyik versenyképes áron tud ilyet, vagy ehhez már Kínában kell körülnézni...?

Én bonyolultabb prototípus sorozatokat (10db felett, 0.5mm BGA-kkal, sok 0402-vel) az Elektromonttal szoktam összerakatni, ők elintézik a NYÁK és az alkatrészek beszerzését is. 1k db esetén még ne menj kínába, nehezebb lehet szerintem felügyelni mint itt, és nem hiszem, hogy olyan sokat nyernél rajta. Persze egy ajánlatkérés sosem árt.

NYÁK: eurocircuitsnak van már Bindi poolja, ami 15-20 napos határidővel tud egész korrekt árat adni. Azért is javaslom még őket, mert nekem eddig 100%-ban profi minőséget adtak. A PCB visualizerjók szintén korrekt.

Beültetés: http://www.gemosz.eu/ Gémosz elektronika. Korrekt minőség, nagyon rugalmasak, még dobozolnak is. Alkatrészt is tudnak, ha nem túl spéci dologról van szó. Pár hónapja 150 EUR volt 1 pasztamaszk, az kell a gyártáshoz. Tervezés előtt és NYÁK gyártás előtt _mindenféleképp_ egyeztess velük, hogy gyártható-e. Főbb kritériumaik:
- ezüst ne legyen rajta
- tüzión vagy arany OK
- EuroCirc: HAL-os bevonat a jó
- oldaltól 5 mm az 1. smd alkatrész

Még annyi, hogy ha kicsi a NYÁKod, akkor nem biztos, hogy be tudják ültetni (megfogatni a gépeikkel), ekkor panelizálni kell, azaz több nyákot kell 1 nagy nyákra rakni. Ezt az EC megcsinálja neked, máshol nem tudom, mi a helyzet. Kicsit drágább így, de csak így megy a kis nyákok gyártása. annyi előnye van, hogy a gyártó cég megköveteli, hogy az oldaltól x mm-re legyen a legszélső smd alkatrész, akkor ezzel ki lehet kerülni.

( joco01 v | 2014. 02. 05., sze – 12:23 )

Szerintem megfelelő eszközzel nem gáz az SMD forrasztás, inkább egy kis relaxációs hobby munka. Jó páka, megfelelő tartó csipesz, nagyító. Ha a breadboardon túl vagy, akkor a házi nyák gyártást javaslom, viszont a vegyszerekkel nagyon vigyázz. Ha egy vegyszer fémeket eszik, azt nem biztos, hogy a lefolyóba kéne önteni.

--

( bbking | 2014. 02. 05., sze – 14:41 )

engem is utóbbi idöben foglalkoztat ez a téma.
Ha valaki arduinoban is érdekelt, az esetleg már ismeri Fritzing! projektet.

Nem csak arduinohoz lehet benne nyákot tervezni, de kezdöknek lehet, egyszerübb mint egy eagle. Van benne breadboard-ra tervezési lehetöség is.

Itt vannak az áraik, pont az 1-2 darabos gyártás miatt keltette fel a figyelmem. cm²-s árat kell nézni postaköltséggel, a Shield-es árak arduino shield méretü nyákokra vonatkoznak. Szerintem nagyon jó árak (máshol egy 24 cm²-s nyák kb 100 €-ra jött ki), de ha jól emlékszem, csak fritzing!-ben tervezett nyákokat gyártanak le.

Ha majd lesz tapasztalatom velük, szivesen megosztom!

szerk: most nézve a feljebb linkelt gyártók elég korrekt árakat adnak...

--------
HOWTO: Zentyal+Zarafa+Setup+Outlook+Thunderbird+mobilephone sync

Ez európai árnak nem rossz, de a kínaiakhoz képest labdába se rúg.
1 db 5x5-ös panel ~30 EUR-ért?
10 db 5x5-ös panel 14 USD-ért szerintem sokkal jobb ár.
http://imall.iteadstudio.com/open-pcb/pcb-prototyping/im120418001.html
http://www.seeedstudio.com/service/index.php?r=site/pcbService
http://www.dfrobot.com/index.php?route=product/product&path=135_134&pro…

( vlezlee | 2014. 02. 05., sze – 22:58 )

Eagle-ből vagy bármilyen más cad programból tudsz generálni a különböző layerekre ún gerber file-okat, ezek alapján normálisabb gyártók le tudják gyártani a panelt.
Nekem a Turboplus Kkt-val (XXII. kerület) van tapasztalatom régről, protel bináris file-jait is tudták fogadni és profi minőségben készültek el a panelek.

( zsoltt | 2014. 02. 13., cs – 16:41 )

Forrasztóállomást tudnátok ajánlani? Legyen olcsón beszerezhető netről rendelve, legyen vékony a hegye (SMT-s chipek forrasztásához), működjön... Nézegetem mik vannak de tapasztalat nélkül nem tudok különbséget tenni köztük.
Köszi!

Érzékeny alkatrészek - IC-k, mikrovezérlők, stb. - forrasztásához mindenképp olyan forrasztóállomást nézz, ahol 24 V-ról üzemel a páka. (Ha van benne hőmérsékletmérés, az csak jobb.)

4-7 ezres tartományban nem hiszem, hogy fogsz kapni normálisnak mondható új eszközt. Kb. 15 ezertől kezdve vannak a normálisabbak.

Egen, pont most hívták fel a figyelmemet arra hogy ESD védelem is kell, figyeljek rá oda.
15 ezer forintos tartományban tudsz ajánlani konkrétat? (újonnan érdekelne)
Gondolom az is számítana IC -knél, hogy vékony legyen a hegye, de ezt te jobban tudod mint én ;)

Látom zman kolléga által ajánlott is ebben a tartományban van, szóval akkor inkább úgy fogalmazok már, hogy tudsz-e te _is_ ajánlani egyet?

Ebben az árkategóriában szerintem ne használj túl hegyes pákahegyeket, mert ezek az állomások gyengék ahhoz, hogy elég gyorsan utánfűtsék, amikor forrasztás közben leesik a hőmérséklete. Sokkal jobbak szerintem a "csapott" pákahegyek, amik laposak és élesek. Pl. 0.5mm-es LQFP-tok lábait néha egyszerűbb kettesével-hármasával forrasztani, mint egyesével szórakozni.

legyen vékony a hegye (SMT-s chipek forrasztásához)

Nem kell vékony hegy az SMT-s forrasztáshoz. Sőt, kifejezetten hátrányos tud lenni néha. Nekem van 0.8-as, hegyes, ha érdemi rézfólia van a láb alatt, nem is lehet használni, mert azon keresztül elhűl a forrasztandó láb, a páka pedig nem tud elég hőt átadni.
Egy sima, "klasszikus" 1.6mm-es véső alakú Wellerrel bármit be lehet forrasztani.

Attól függ milyen sokat használod, meg hogy mennyit szánsz rá?
Én építettem egy Solomon klónt, nem sokkal került többe mintha megvettem volna készen. :-)
http://hup.hu/node/97769?comments_per_page=9999
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

( turul16 v | 2014. 02. 18., k – 09:10 )

Engem az erdekelne, hol lehet olcson! 4-8 retegu nyakot gyartatni, kis 1-3 db-os tetelben.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Hát, kérdés, hogy mi az olcsó. Akiket fentebb linkeltem, azok 4-rétegűt csinálnak - bár az ahogy számoltam a DRC-jüket, BGA-ra max. 1mm-ig alkalmas, a legtöbb BGA-s cucc meg 0.5-0.8mm-es szokott lenni. További kérdés, hogy az olcsóság meddig képes kompenzálni a lassúságot - Kínából semmi nincs itt 2-3 hétnél gyorsabban, ha nem futárral küldeted.

( Uhum2004 | 2014. 02. 18., k – 13:37 )

Utoljára úgy ~30 éve pancsoltam házi módszerekkel. Igaz, nálam mindennapos a 2 oldalon szerelt SMD nyák. Fenébe a forrasztóállomással, a 2-3000 Ft-os Solomon páka saját gyártmányú hőfokszabályzóval teljesen jó, 144 lábú TQFP tokot még kézzel forrasztok vele. Sorozatban.
Nyákgyártás: 20 éve http://www.satronik.hu/
Úgy 2 évente körülszaglászok új ár/minőséget keresve, aztán maradok itt.
Szerk.:
Basszus... most látom, hogy megszűnt.

satronik már megszűnt turboplus van helyettük az összes film + egyéb dokumentáció náluk van kb 1/2 éve.
árak nem sokat változtak. minőségre se volt még eddig panaszunk.
amióta smd-vel kell foglalkozni házi panel rajzolgatás nem játszi.
próbáltam kísérleti panelt fotózással de nagyon macerás sok időt vesz igénybe
nem éri meg .

+1

Egy idoben rengeteget dolgoztattunk veluk, egyaltalan nem voltam megelegedve a vegeredmennyel - csak akkor meg olcso volt (vagy valami eros kedvezmenyunk volt).

A lakkozasegyenetlen volt, a retegek elcsuszva - a furatok kozel nem voltak a pad-ek / via-k kozepen, a szitazas ralogott a forrasztando feluletekre, egy-ket forrasztas utan jott fel a folia a hordozorol, stb.

Nem tudom most milyenek, de ahogy ertem nem lettek jobbak :-(

/sza2

( zsoltt | 2014. 03. 18., k – 22:48 )

Hát nos surface mount forrasztásba igencsak beletörik a bicskám. (pinek között itt-ott ottmarad ón és nem tudom sehogysem eltávolítani, se ónszívó szalaggal, se másképp, ha extra fluxszal forrasztottam az se segít. Mit próbálhatnék még meg?)
Arra gondoltam, hogy ha előre felvinném ónpasztát a padekre, ráhelyezném a chipet, aztán heat gunnal felmelegíteném, talán nagyobb sikerrel járnék.
Erről mit gondoltok?

Illetve költséghatékony heat gun -t tudtok ajánlani?

Pasztával sem leszel kint a vízből. Ahhoz ugyanis patikus precizitással kéne az ónpasztát felpakolni, különben pont ugyanott vagy, mint most: ahova több jut a kelleténél, azt majd le kell takarítani.

Szerintem az itt-ott ottmarad ón eltávolítására kéne gyúrni. Ha nem maradt ott brutál mennyiség, akkor flux + páka + szivacsnak bőven elégnek kéne lennie (a letisztított páka is felszív valamennyit az ónból), az ónszívó szalag is csak akkor kell, ha a szükséges mennyiség többszörösét sikerült odaküldeni.

Értem... :) Szerintem ez nem tekinthető normális kifejletnek, azaz simán gondold azt, hogy ezt elhibáztad, legközelebb majd nem hibázol ekkorát (nekem még sosem sikerült a lábak mögé bármit beküldeni...)

Amúgy egy szál hőlégfúvóval simán le lehet szedni az IC-t, takarítani, majd lehet újra próbálkozni.

A legolcsóbb, szabályozható hőmérsékletű jó lesz. Én besétáltam a Bauhausba, és valami tizenegy-két rugó körül vettem egy közepeset. Az alap, egyenes kivezetés pont jó ilyesmire (2-3 centis átmérőjű sugárban jöjjön a meleg), mondjuk én vettem még pár alternatív csőrt is hozzá, hogy pl. zsugorcsövet jól lehessen vele körbemelegíteni. De ez itt nem fontos.

Érdemes plusz ónt rakni a lábakra bőven ilyenkor (erre a célra az 1mm-es is pont jó), hogy melegítéskor legyen hőtehetetlensége a lábaknak. Szépen a lábak körül kell körözni, hogy egyenletesen melegedjen az egész, fokozatosan emelve a hőmérsékletet. Látni fogod, amikor megolvad az ón, ekkor egy jól irányzott mozdulattal (mondjuk egy csavarhúzóval) oldalról odébblököd az IC-t (esetleg, ha van valami jó állványod, befoghatod nagyjából függőlegesen, és amikor felenged a forrasztás, akkor a gravitáció leszedi az IC-t). Ha sűrűn van a cucc az IC körül, amiket nem akarsz kiszedni, akkor lehet alufóliával nagyon jó "árnyékolást" csinálni, amin csak az IC-nél van kivágás.

Hm... Azt hiszem megvan a problémáim ősforrása.
Valószínűleg nem tisztítottam megfelelően a hegyet. Most már világos, hogy a megfelelő technika valami ilyesmi lenne:

1. Ónozzuk be a pákahegyet, úgy hogy megfusson rajta.
2. Nedves szivaccsal tisztítsuk le.
3. Goto 1 amíg nem szép.

Na mármost a probléma az, hogy semmiképp sem akar megfutni rajta, ehelyett ilyen cuki kis golyócskákat kapok. Tönkretettem a pákahegyet, vegyek másikat, vagy van még mód a megtisztogatására?

(Illetve fórumokat olvasgatva úgy tűnik, még ha kiforrasztani akarok, akkor is kell ón a pákahegyre a hőátadás miatt, eddig ez sem volt világos, és nem is annyira egyértelmű, hiszen elvileg elvenni akarok ónt, nem még többet hozzáadni.)

A pákahegyről az ónt normális körülmények között le sem tudod teljesen vakarni, mert mint a rézfólián, egy vékony réteg mindenképpen rajta akar maradni. Ha nálad nem ilyen, akkor az a pákahegy nem jó.
Hogy azért nem jó, mert valami kosz van rajta (ami leszedhető), vagy éppen fordítva, hiányzik már róla valami (amit jó eséllyel nem fogsz tudni pótolni), azt nem tudom megmondani.

A "nedves", az igazából "éppen nem száraz". Ha túl vizes a szivacs, akkor nagyon le fogja hűteni a pákahegyet, ami idő előtti elhalálozáshoz vezet.

Folyatószer van? A golyócskákat az segíti ráfolyni a hegyre. Mi még külön mártottuk bele a hegyet, de már akkoriban is volt olyan ón, amiben benne volt. A szál közepében volt egy kis lyukacska végig, abban volt.

A szivacs zsírossága gátolhatja a megfolyást. A tisztítóvízbe ne tedd bele a kezedet és a szivacsot se fogd meg, csak a sarkánál, ahová nem érinted a hegyet. Természetesen a kihűlt hegy kézzel fogdosása sem tesz jót az ón ráfutásának. A melegé meg a kezednek ;)

szerk.: + Elvevéskor "éppen hogy csak" legyen rajta ón, hogy a meleg "át tudjon folyni" a két oldalon levő ón összeolvadásakor.

Milyen SMD alkatresz? Az sem mindegy, hogy pl. egy SOIC vagy TQFP esetleg QFN tokot probalsz beforrasztani, lehet, hogy az egyikez mas eljaras celszeru, mint a masikhoz.

Egy SOIC vagy TQFP eseten (vagy barhol, ahol a labak kilognak a tokbol) pl. sokat tud segiteni a gravitacio, ha lefele allnak a labak, vegighuzod a pakat, sok esetben a feluleti feszultseg es a gravitacio meg is oldja az egeszet.

/sza2

Ezesetben nem pasztaznek, mint mas is irta, bonyolultabb.

Ez azt szoktam csinalni, hogy a ket ellentetes oldalon egy-egy labat beforrasztok, hogy stabilan aljon az IC. Ha mar be lett onozva a panel, gondosan letakaritanam (mondjuk onharisnyaval), illetve az IC labakrol is leszednem az osszes folos ont, es utana a ket lab forrasztasa. Ezutan rensesen flux-ozas, majd a tobbi lab forrasztasa on adagolasaval, azt mondanam, ugy, hogy megdontod a NYAK-ot.

Csinaltam mar ugy is, hogy az osszes labat meg vizszintesen forrasztottam boven adagolt onnal (gyakorlatilag az osszes lab rovidzar lett), utana megdontes (esetleg elotte plusz folyasztoszer), es a paka vegighuzasa. Megfelelo NYAK, pakahegy es homerseklet eseten a felesleges on a paka hegyen marad, a rovidzarak lejonnek. Ennek azert feltetele, hogy mas alkatresz ne legyen tul kozel a labakhoz, hogy a paka hegye elferjen.

A masik, lassab megoldas, hogy minden pad-ed beonozol, rateszed az IC-t, es a labakat egyenkent "lenyomkodod" a paka hegyevel (ehhez persze megfelelo hegy kell). Itt is celszeru mondjuk a ket legtavolabbi labat odafogatni elosszor.

Szerintem vannak errol franko Youtube-os videok is.

/sza2

PS:

Egy jo pakaval (megfelelo meretu heggyel) es vekony onnal TSOP eseten akar egyenkent is be lehet forrasztani a labakat.

Egy TSOP-II beforrasztásához a két első láb rögzítésén kívül kb. nem kell plusz ón a lábakhoz. Elég annyi, amit az ember a páka hegyére felrak, mondjuk oldalanként egyszer. Ha a panelon is már van ón, vagy az IC már kiforrasztott (a lábakon is van valamennyi ón), akkor még a páka hegyére se kell rakni. SMD cuccokat _nagyon_ kevés ónnal be lehet forrasztani, gyakorlatilag az energia nagy részét az veszi el, hogy az ember a fölöslegesen odakerült ónt eltávolítsa.

Ha IC-kről van szól, akkor youtube-on drag soldering. Kell a 45 fokos hegy hozzá és a max 0,5-ös forraszanyag.
Ónpaszta is megoldható, fecsivel fel lehet vinni, de macera. Ezt még utána meg kell sütnöd és célszerű tartani reflow görbét, különben töredezett lehet az ic. Ha komolyan gondolod, akkor https://www.youtube.com/watch?v=FNNRoXZom30 (utána kicsit később rájött, hogy mit cseszett el). Erős, nagyítós lámpa nem árt.

Ha Fejér megyéhez közel vagy, akkor tudok segíteni.

( uid_6201 v | 2014. 03. 20., cs – 13:02 )

Az egri gyárnak minőségben párja nincs. Sok kiváló minőségű ipari célú NYÁK-ot gyártattam velük. Közepes szériánál árban is kellemesek voltak, kis szériánál akkor még nem volt prototípus üzletáguk. Azóta mint olvasom, lett.

A "csak" jó minőségű, ám alacsonyabb költségvetésű néhány darabos NYÁK-okra két helynél ragadtam le: BME NYÁK gyártója az egyik és a NYÁK Expressz (Újpest, Thaly Kálmán utca) a másik. A BME-s kicsit jobb minőségben gyártott, az újpestinél pedig sok okos ötlettel segítettek. Érdemes volt személyesen felkeresnem az újpestieket, pozitív volt a tapasztalatom velük.

Mi is csinaltatunk BME-s NYAK-okat, nem rossz, viszont ami nem tetszik, hogy elosszor onoznak, utana viszik fel a lakkot, igy holegfuvo / kemence eseten "megcsunyul" a NYAK amikor az on megolvad a lakk alatt - persze ez onmagaban csak esztetikai kerdes. A Eurocircuits NYAK-ok azert jobbak.

/sza2

Szerintem BME-n is lehet kérni szelektív ónozással, és akkor ott is csak a lakkon kívül lesz ón. Persze drágább lesz. Az más kérdés, hogy a lakk, amit használnak, olyan gyenge, hogy elég ha csak egy kicsit nézel rá csúnyán, már lepereg. Érezni rajta, hogy mennyire puha, ha kézbeveszed a panelt.

A Eurocircuits alapból szelektív ónozást használ, részben ez is az oka a magasabb árnak. A másik persze, hogy ők értenek hozzá.

( Laci04 | 2014. 04. 16., sze – 14:43 )

Sziasztok!

Én több éve gyártok házilag fottechnikával proto paneleket. Ami örök probléma számomra az a normális maszkfilm elkészítése. Ismét abba a problémába ütköztem, hogy a tintasugaras nyomtatóm, amivel eddig sem voltam túlzottan megelégedve ilyen szempontból nem hajlandó feketét nyomtatni, csak csíkoz. Már próbáltam a meleg vizes fejátmosást, segített is valamit, most még több a fekete csík, viszont a kék szín, ami eddig teljesen hiányzott, tökéletes lett. :)

Ott tartok, hogy új nyomtatót kéne venni és már napok óta böngészem az internetet, de nem találok normális gépet. Ami jó lenne a célra, az bőven 100 ezer felett van és A3-as méretű. A4-es méretben kb. jelenleg nem létezik olyan nyomtató, ami átlátszó filmre olyan fekete nyomatot készít, hogy az önmagában elég legyen már a levilágításnál a megfelelő kitakatásra. Eddig 2x 3x nyomtatott filmek összeragasztásával tököltem, de rendkívül macerás és időigényes.

Fotoplotter létezik A4-re, bár hobbi célokra ajánlják, az ára kicsit sem a hobbi kategória. Itthoni plotter tehát esélytelen. Lézer nyomtató nem biztosít megfelelő takarást még a legjobb beállításokkal sem, az megint kilőve, ráadásul azt még egymásra sem tudom ragasztani, mert a nyomtatás során a hő miatt torzul a fólia, így nem lehet vele két egyformát nyomtatni, kvázi sehogy sem lehet összeilleszteni két lézerrel nyomtatott filmet.

Tintasugaras megoldás lenne jó, azon belül is arra jutottam, hogy az Epson piezos technológiája jó lehet, esetleg még a Canon pixma, valami nem belépőszintű típusa, de Canon téren nem jó tapasztalataim vannak.

A jelenleg forgalomban lévő tintasugaras csodák leginkább a fogyasztói társadalomra vannak méretezve. Minőségi fotónyomtatót, mint írtam nem igazán találtam, a ma nyomtatót vásárlók legfontosabb szempontjai a sebesség, az olcsóság, a csili-vili dizájn meg a wifi kapcsolat, illetve a rengeteg multifunkciós, és felesleges funkciókkal telerakott termék.

Nekem csak annyi elvárásom lenne pedig, hogy a nyomtató lehetőleg csak nyomtasson, de azt nagy felbontással és korrekt minőségben, ahol a tinta mennyisége is megfelelő, adott esetben a fekete szín fóliára nyomtatva nem szürke és csíkos, hanem megfelelően takar. Aki esetleg tud segíteni egy típusszámmal, vagy a tapasztalatával azt megköszönném, szerintem mások is örülnének neki, mert ahogy néztem a problémával többen is küzdenek még a szitanyomással foglakozók körében is.

A proto panelek gyártását szeretném magam megoldani, mert van, hogy fejlesztés során 5-10 nap múlva már új panelt kell készíteni, illetve valamit gyorsan le kell gyártani, így nem tudom kivárni a nyák gyártó cégek határidejeit plusz a szállítást. Itthon a megtervezett panel legyártása pár óra alatt megvan. Ennél fogva a gyártók megoldásai ilyen téren nem érdekelnek, nem beszélve arról, hogy a rövid határidő is napokban mérhető nem kevés pénzért. Értem én hogy profi a minőség, de egy olyan panel esetében, ami kb. kuka lesz hamarosan ez csak kidobott pénz. A végleges áramkörökhöz persze én is gyártatom a paneleket az igényes kivitelezés végett, de fejlesztésnél erre semmi szükség.

Nyomdai előkészítéssal foglalkozó cégeknél van lézeres levilágító. Na az olyan fedést ad, ami ehhez kell. Bp-en van olyan cég pl., aki "másnapra" simán megcsinálja A4/500Ft nagyságrendű áron, és azt nem kell duplán egymásra rakni, mert egy példány is fed rendesen.

Egyébként meg, ha a "másnap" se elég gyors, akkor:
- HP LaserJet 4100 (12k volt használtan)
- matt műnyomó papír (kb. 50Ft/70x100cm)
- LabelOff spray (kb. 2000Ft/flakon, sokáig elég)
- GMP PhotoArt 17LSI laminálógép (~tizenpár ezer volt használtan)
Na ezzel a 8miles vezeték simán megy.

Én is LaserJet 4100-as nyomtatóval szoktam nyomtatni ezeket, aztán vasalás + áztatás (egész jó eredménnyel használható).

Ezt a LabelOff spray-t még nem használtam - hogy néz ki a folyamat?
Mennyire egyszerű használni? Lehet, érdemes volna beszereznem...

A laminálógépet át kellett alakítanod, vagy gyári állapotában is képes "fogadni" a NYÁK-lemezt?

A LabelOff a nyomtatás után kell. Az anyag, ami kijön a flakonból (szag alapján nagyrészt valami petróleum-alapú cucc lesz az) feloldja a tonerport, és ezáltal egyenletesebben fog elterülni. Meg kell várni, amíg megszárad, és utána mehet a következő fázis. Vigyázni kell azért vele, hogy kb. egyenletesen (de ne túl sok) jusson mindenhova, és vízszintesen kell tartani a papírt, mert simán viszi magával a festéket is, ha lemosóként próbálod használni.

Ez a laminálógép gyári állapotában alkalmas a feladatra. Mondjuk én le szoktam szedni a burkolatát az akció idejére, hogy jobban hozzá lehessen férni, de talán még enélkül is menne.

Köszönöm. A LabelOff úgy véltem, "vasalás" után kell, de eszerint nem.
Nem tudom, laminálóval milyen lenne az eredmény, de nálam vasalással LabelOff nélkül sem szokott gond lenni a fedéssel.

Ezt a laminálót mindenesetre felírtam magamnak, valami hasonló nem ártana majd...

Nálam sem volt nagy gond a fedéssel, de a teliföldeknek nagyon jót tett.

Állítólag ez volt rendszeresítve az okmányirodákban kezdetben, ergó rengeteg használt példány van belőle itthon. Nézegetni kell rendszeresen apróhirdetéseket, vaterát, stb. Hallottam olyanról, aki a vaterán 3 rugóért vett egy ilyet :)

Okmányirodákban volt anno egy halommal. Photoart Puch Laminator a neve. Anno, mikor nagyban mentek a leselejtezések már bánom, hogy nem szereztem belőle, pedig lehetett volna. Most nem tudom mi a helyzet, de úgy tudom az okmányirodák 3 évente amortizálják az informatikai cuccok egy jelentős részét. Legalábbis akkor ez volt a felállás.
Na mondjuk én nem venném sok hasznát, max. fotoreziszt, vagy forrasztásgátló fólia laminálásához tudnám használni.

Az egy napos határidő még elfogadható, bár ezt úgy érdemes, hogy sok kis panelt megtervezni és összemontírozni. Esetleg tudsz konkrét cégnevet mondani? Nyomdai szolgáltatásokat nyújtó cégeknél már érdeklődtem ilyen ügyben, de nem jártam sikerrel. Ilyennel nem igazán foglalkoztak, vagy csak nem akartak, nem tudom. Az is lehet, hogy én érdeklődtem rossz helyen. Ez mondjuk már régebben volt, lehet hogy megérné megint körbenézni.

Nekem egy HP LaseJet 1200 van itthon, de ilyen célra használhatatlan, hacsak nem festem át a fekete felületet alkoholos filctollal. Na az tuti fedés, de egy bonyolult áramkörnél azért nem fogok bele ilyenbe. A vékony vonalak még nagyjából rendben is lennének, bár nálam emiatt 12 mil az alsó határ. Levilágítani és kimaratni tudnék vákonyabbat is, csak hát ahhoz minőségi film is kellene.

Egyébként az EC-nél dolgoztam, ismerem az egész technológiát. Náluk pl. két plotter van. Plottolást még tán ott is meg tudnék oldani, de szeretnék végre nem függeni senkitől és amit lehet magam megcsinálni.

A LabelOff cuccot kipróbálom, magyarosítva ez nem más, mint címke eltávolító spray. Van itthon, csak ennek az a neve, hogy VMD46 Rimuovi Etichette. Eredeti olasz. :) Szerintem ez is tudja azt, amit tudnia kell egy címke eltávolítónak.

@vl: Erröl tudnál bövebben írni?
Beszereztem egy GMP laminálót - akkor a matt münyomó papírra nyomtatom az áramkört teszem a laminálóba a nyák ill. rézlappal együtt? Milyen beállításokat használsz? Sikerült már 2 oldalas nyák létrehozása is?

elöre is köszi!

--------
HOWTO: Zentyal+Zarafa+Setup+Outlook+Thunderbird+mobilephone sync

Igen. Műnyomóra nyomtatás, utána LabelOff-fal "kezelés", száradás után patikatisztaságúra takarított üres panel + műnyomó max. hőmérsékletre állított laminálón át (többször), utána vízbe be, műnyomó lehúzás, leöblítés, híg sósavas oldattal a papírmaradványok fellazítása, öblítés, majd mehet a maratóba.
Szinte mindegyik próbálkozásom kétoldalas volt. Ott az a nehézség, hogy hogyan rögzítsd a két oldali nyomatot, hogy stimmeljenek a lukak. Én úgy szoktam, hogy kb. 1cm távolságban egymás mellé nyomtatok (egyik tükörben), összehajtom, fény felé tartva elég jól be lehet lőni a lukakat, a hajtással ellentétes oldalon összeragasztom, a panelt becsúsztatom, aztán az egyik oldalon levágom a tasakot, és hozzáragasztom a panelhoz mindkét oldalon. Ezután ezzel a végével etetem a laminálóba (ha több irányból is átengeded, jó eséllyel el fog mozdulni).

( Laci04 | 2014. 04. 16., sze – 14:51 )

A síkágyas direkt nyomtatás szép álom, de gyakorlatban nehezen kivitelezhető otthonra. Vannak próbálkozások meg átalakított nyomtatók, de amelyik nyomtató rossz minőségben nyomtat átlátszó fóliára, az a rézre sem fog szebben nyomtatni. Nem mellesleg a felnyomtatott mintázatot még be is kell égetni, hogy a maratás során ellenálló legyen a vegyszerrel szemben. Erre sem alkalmas mindenféle tinta, főleg a silányabb utángyártottak nem.

( Kayapo | 2014. 04. 25., p – 17:32 )

Na remek dolog ez a vasalgatás, de én két lábon kihordott sztrók után, úgy döntöttem, hogy az egyetlen dolog amit vasalgatok, az az UV expo óra panelja lesz.
Szerintem, lézernyomtatóba venni fóliát és arról exponálni, melósabb, de az eredmény profibb. Ha megállító ügynököt is akarok a panelra (stopping agent), akkor mindenképpen kell az UV expo.
Azt gondoltam ki, hogy UV fényt teljesítmény LEDből is lehet kicsikarni. (http://goo.gl/Yha9z1) Ha fény van akkor csak meg kell táplálni meg kell egy elektronika, ami elkezdi az expozíciót és adott idő múlva abba hagyja. Jó ha be tudom állítani az időt és van egy visszajelző is, hogy menyi van még hátra.

Aztán a kapcsolás meg miegymás: https://dl.dropboxusercontent.com/u/27853756/UV-expo-lamp-with-atmega32…

----
올드보이
http://molnaristvan.eu/

Két üveglap, egy fekete egérpad:
- tavasszal és ősszel délelőtt és délután napsütésben 1:50, délben 1:30
- tavasszal és ősszel borús időben, nappal 4:00 - 4:30
- nyáron délelőtt és délután napsütésben 0:50 - 1:10, délben 0:40
- nyáron felhős időben kb. mint ősszel és tavasszal

Időzítő telefon visszaszámláló.

Van levilágítóm, de már nem tudom, hogy mikor használtam utoljára. Abban 80W-os HGLi lámpa van, kb. a világítási idő 14:00. Nem nagy teljesítményű, ha este kell melózni akkor kibírom, egyébként ha tehetem napos időben készítek panelt.

Fotózni szoktam, P20 és társait használom.
UV LED-re szerintem felesleges beruházni, ami olcsó, abból kell egy zsákkal, ami meg power és jó, az meg drága. Akkor már inkább arcszoli.

UV LED-ből igen, másféle LED-ből nem. A LED által kisugárzott fény spektruma nagyon keskeny, szinte csak az adott színre korlátozódik. A fehér LED fénye meg a három alapszín keverékéből áll. Ettől ugyan fehérnek látszik, de a spektrumában akkor sincs UV komponens, vagy elhanyagolhatóan kevés. Az a helyzet, hogy egy izzólámpa fényében is talán több a 400nm körüli fény. Ha UV fényt szeretnél hasznosítani, akkor UV LED-et vegyél, de levilágításhoz minimum 1W-osakat. Azokból is kell pár darab az egyenletes besugárzás és a megfelelő teljesítmény miatt.

Az arcszoliban van 4-5 UV cső, az már bőven elegendő, a fénysugárzás egyenletes és a levilágításhoz hasznos a 400nm-es tartományban a legjobb, nem utolsó sorban az ára is kedvező.

Nálam a napfény bejött, gyors és egyenletes levilágítást tesz lehetővé, illetve ingyen van. 1 percet meg kibírok egyhelyben állva. :) Ha lenne egy jó nyomtatóm jobban mernék 16mil alatti vezetékeket is rajzolni, mert nem jelentene gondot.

Fototechnikánál sok fontos tényezőt figyelembe kell venni, de ami a legfontosabb, az a jó minőségű mesterfilm. Azt meg házilag a manapság kapható drága és silány minőségű nyomtatókkal elég nehéz előállítani.

Be kellett szereznem egy UV-C fénycsövet (erös penészgomba allergia miatt fertötlenítésre/csíramentesítésre használtam egy beázás után), akkor ez elvileg jó lenne a levilágításra? Vagy inkább UV-B kellene?

--------
HOWTO: Zentyal+Zarafa+Setup+Outlook+Thunderbird+mobilephone sync

Arc szoli 6-10kFt http://www.vatera.hu/listings/index.php?q=szol%E1rium > UV LED 9.99$ http://www.ebay.com/itm/10W-UV-LED-high-power-led-lamp-light-390-405nm-…

Fény teljesítmény kb azonos!
Deal Extreme -en láttam 6$ -ért is 10W -os LED -et, de elég kevés info volt róla, úgyhogy az passz!

----
올드보이
http://molnaristvan.eu/