Egyre több cég szakít a kifutó Windows XP-vel (x)

Hirdetés

Április 8-án megszűnik a Windows XP és az Office 2003 szoftverek támogatása. Átállás előtt érdemes megismerni a migráció lépéseit a Microsoft hivatalos segédletéből. További részeletek »

( tordai_hasadek | 2014. 01. 15., sze – 21:54 )

Linux Linux és csak a Linux.
:D
kipróbáltam, iskolai környezetben lazán át lehet állni Ubuntu alapú rendszerekre. Szóval ezt ne mondja nekem senki, hogy életképtelen ez a lépés.

--
mc futtatására képes eszközt munkagépnek nevezzük
T5870 8GB 1TB Ubuntu 13.10

:D:D:D

Erre gondoltok? http://hup.hu/node/123400

Nos egyébként tényleg dolgozom rajta, havonta-két havonta egy-egy gépet átrakok. Mentéssel, telepítéssel, minden visszarakásával és az user számára kívánt beállítások elvégzésével elmegy gépenként egy olyan 6-8-9 óra. (Attól függ mennyi és milyen vacka van)

Kb azok fordulnak elő gépenként gondként, amiket írtam, kivéve egy újdonságot ami ott nem szerepel. A régi DOS-os könyvelőprogi (egy része azt használja, egy része egy windowsos-t) nyomtatásához használjuk a dosprn-t (megvéve) Na most egyszer csak elkezdett -az utóbb telepített gépeken- a könyvelőprogram automatikus belső mentésekor elszállni illegal utasítással. (pkzip-et hív meg valójában) No eltartott egy ideig mig kiderült, hogy a hibát az okozta hogy frissebb lett a dosprn... Ugyanis az 1.8 csinálja ezt, az 1.79 még tökéletesen működik. ...és ugye ennek látszólag nincs is köze a nyomtatáshoz..., sőt kis méretű cég mentéskor nem is csinálja, csak ha sokat kell zippelni. Ez egy szép win7, dosprn, pkzip együttállás. :)
Persze a fejlesztő először arról akart meggyőzni, hogy vírusosak a gépek, mivel a google találat a hibaüzetentre valóban sérült command.com -ot meg férgeket emleget.

Szóval nem leányálom az XP->Win7 átállás...

No, de most elküldettem magamnak az átállási segédet, kíváncsi vagyok mi van benne.

Rózsár Gábor (muszashi)

Köszi az érdeklődést.
Volt feladat az utóbbi időben bőven, remélem egy része hamarosan már publikus lesz.

Szeptembertől új suliban kezdtem (csak tanítás), most ott próbálom a gyerkőcöket LO és Gimp meg egyéb dolgokra csábítani.
https://sites.google.com/site/gaborrozsar/csoki-oldal

...és tartok 7-8 évfolyamon rendszergazda szakkört is, ahol Debian szerveket csinálunk mindenféle szolgáltatásokkal, meg persze UTP kábelt is gyártunk meg mindent, amivel az ember összefuthat. :):):)

Hála az új módinak heti 30 tanóra legtöbbször összejön... ...ide már tényleg nem sűrűn jutok sajna el.

Rózsár Gábor (muszashi)

Sokan elfelejtitek, (vagy mázlitok van és normális hozzáállásúak a dolgozók) hogy a fő oka az átállásnak
a júzerek kényelmessége és tanulni nem akarása.

Ne tudjátok meg, hogy itt (is) mekkora felháborodás volt egy esetleges átállás miatt (sulinet/tisztaszoftver mizéria...).
Főleg olyan emberkék puffogtak igen hangosan, akik linuxot még képernyőképről sem láttak, vagy utolsó emlékük még 199X körüli a Linuxról.

A másik fő probléma, hogy az egyetemeken, ECDL tanfoylamokon stb. nem szövegszerkesztést/táblázatkezelést tanítottak/tanítanak, hanem wördöt ekszelt stb. (és ezt is adják tovább az új generációnak)

A másik fő gond, hogy a szoftvergyártók meg sem fontolják a linux/MAC alá fejlesztést. (pl. Kulcs-soft)

Én ebben látom a fő problémát.

nem szövegszerkesztést/táblázatkezelést tanítottak/tanítanak, hanem wördöt ekszelt stb.

Ezt sosem értettem. Komolyan, most nem flame-et akarok generálni. Hogy lehet szövegszerkesztést tanítani, hogy ne egy konkrét programot ismertess meg közben? Ha LO-val tanítanának, akkor lehetne azt mondani, hogy nem szövegszerkesztést tanítanak, hanem Writert.

átfogalmazom...

mechanizmust tanítanak, nem pedig gondolkodást...

bár mostanában még meg is ütheti a bokáját, aki gondolkodni mer... :)

szerk.: egyeseknek komoly gond, hogy a fálj/oldalbeállítás (MSO) libre- és openoffice alatt a formátum/oldal résznél KERESSE

Pedig nem túl bonyolult. Szemléletet, módszert, megoldási módot kell tanítani, nem pedig a konkrét eszközt. Lényegtelen, hogy hol van valamelyik almenü az adott szoftverben, akárhol legyen, azt meg lehet keresni. Az a fontos, hogy rájöjjön, most épp valami ilyesmi almenüre lesz szükség. Teszem azt, középre igazításra, nem pedig a toolbaron a 18. bigyóra kattintásra, és nem is addig nyomja a szóközt, amíg szemre középre van éppen azzal a betűtípussal és mérettel a szöveg, amivel most dolgozik.

Innentől kezdve édesmindegy, hogy OpenOffice, LibreOffice, MS Word, s ezek melyik verziója az, amelyiken dolgozik valaki, mert mindegyiken fog tudni, legfeljebb nem azonos sebességgel.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Eleinte én sem értettem, aztán rájöttem, hogy mit is jelent. Az r1 lúzer nem általános elveket tanul meg, hanem azt, hogy ha Ctrl+alt+zs-t nyom, vagy ide meg oda kattint kétszer, akkor ez és ez történik. Nagy a különbség ...
Bár ez nagyban függ a felhasználó intelligenciájától, hogy képes-e és akarja-e felfogni a dolgokat, vagy csak azon van, hogy mielőbb elvégezzen egy tanfolyamot, és meglegyen a papír.

Persze, de ez nem feltétlenül a tananyag hibája. R1 usert pont nem érdeklik az elvek, sőt, azt is megkockáztatom, hogy neki elég is, ha a hotkeyt tudja. Az a baj az R1-ezéssel, hogy nem szabad azt gondolni, hogy mindenkit érdekel az IT. Lehet, hogy R1 user amúgy Nobel-díjas atomfizikus, csak pont nem érdekli őt a Word/LibreOffice rejtelmei. :)

R1 az igazi baj, hogy magával cseszik ki erőteljesen, mert sokszor olyan munkát végez, amit ha egyszer rászánná azt a pár (tíz) órát és megtanulná használni a programokat, és a számítógépet nem egy írógépnek/... tekintené, amit a gép azonnal, pontosabban el tudna végezni. (kezdve az "Excel táblában a számok és asztali számológéppel adogatja össze, kétszer, hogy biztosan jó legyen" típustól a hotkey-el inline formázunk, hogy ha módosítani kelljen, akkor mindenhol kelljen, de nem gond, mert arra is van hotkey [a hasonló stílus alapján kijelölés meg vagy működik, vagy nem, vagy ismerik, vagy nem])

BlackY

Igen, csak ez jelen esetben mar olyan szint, mint a szorzotabla vagy az ABC.
Tehat
a) lehet, hoyg Nobel-dijas iro, csak nem tudja, mennyi 7*8, igy nem tudja megbesulni sem, ha vesz 7 db 8 Ft-os arucikket, az mennyibe kerul
b) lehet, hoyg Nobel-dijas atomfizikus, de ha egy nyomtatott szovegben Times New Roman helyett Arial betutipus van, akkor nem tudja ertelmezni a szamlat, mert nem ismeri fel a betuket

(tudom, tulzas volt, de kb. ennyire fontos lenne kb. erteni, hoyg mit csinal, nem csak agyatlanul nyomkodni a gombokat. Mert ez igy olyan, hogy tudom, ha a furdoszobaban azt a nagy feheret atbillentem, felkapcsolodik a villany, de arr mar otletem sincs, a szobaban hogyan csinaljak fenyt, hiszen csak kor alaku piros van a falon)

--
http://www.micros~1

Egyrészről egyetértek veled.
Másrészről az is egy "probléma" szerintem, hogy az emberek (hogy szépen fogalmazzak) a trendeket akarják követni: "mindenki win-t használ én is azt akarok".

Mindenkinek androidos telefonja van - nekem is az kell.
- Az egy Linux kernelre épül
- Á az nem Linux, az adnroid
Mégis "megtanulja" használni, pedig lehet, hogy előtte nokia-ja volt vagy ki tudja mi.

>> Sokan elfelejtitek, (vagy mázlitok van és normális hozzáállásúak a dolgozók) hogy a fő oka az átállásnak a júzerek kényelmessége és tanulni nem akarása.

Azt hiszem öregszem... régen én is így osztottam az észt ugyanerről...

..aztán egy napon azon kaptam magam, hogy mi a fenének jön ide egy okostóni, hogy ezt meg ezt változtassunk a rendszeren, csak azért mert.

NEM az a baj, hogy változtatni akarsz, hanem az hogy ezt valamilyen felsőbbrendűséggel teszed!

Képzeld, az emberek - általában - NEM akarnak változtatni a dolgokon!!!
Ők jól vannak a családjukkal, a lakásukkal a kocsijukkal, a hobbijukkal, stb.
És nagyon nem érdekli őket, hogy milyen Windows, vagy valami Linux izé fut a gépükön. Az egyszerű felhasználóknak (r1 user) az a fontos, hogy a munkájukat meg tudják csinálni és ezért pénzt kapjanak. Persze ha a munka adónak az a nyomora, hogy minden áron valami más izét kell használni, hát megtanulja... mert muszáj, mert nem kap fizetést.
Az hogy milyen op.rendszer van a gépen csak az IT csapatnak, meg a power usereknek fontos.

Szerintem ezt érdemes figyelembe venni!
(egyébként EZ az egyik legfőbb problémája egy rendszer cserének)

Mellesleg mit szólnál, hogy ha amikor hazamész, valaki közli veled, hogy innentől csak akkor tudsz bemenni a lakásod ajtaján, ha kettőt ugrasz guggolásból, és közben énekled a Boci boci tarkát? Szerintem te is kényelmes és tanulni nem akaró lennél! :)

Üdv:

LÁ

Ugye, Te nem vagy fejlesztő? A fejlődés iteratív dolog. Amikor kitalálták a webet, akkor legfeljebb szöveges információ átvitel volt a célja, szó nem volt multimédiás tartalmakról, képekről, hangokról, videókról, interaktív animációról. Az akkori gépek teljesítménye ezt nem is tette lehetővé. Egy akkori szabványban jól ki kellett volna találni a beágyazott videók lehetőségét? Vagy legyen védett mód egy ZX Spectrumban, vagy Commodore 64-ben?

Egész egyszerűen nem tudsz annyira a jövőbe tekinteni, megjósolni egy iparág fejlődését, hogy jól kitalálj valamit évtizedekre. Előbb-utóbb toldozás-foldozás lesz belőle, s eljön a pillanat, amikor már az egészet újra kell tervezni. Egyszerűbb s egyben jobb is lesz.

Biztos, hogy jó lenne, ha a Windows ma is egy lényegében a DOS fölé húzott GUI lenne? Nem is volt valódi multitask.

Tegyük hozzá, az olyan fejlődés engem is zavar, amikor az az innováció, hogy összekeverjük a menüket, máshova teszünk a toolbar-on valamit, s mikor már megszokta az ember, bénázhat megint, ezzel elvonva a figyelmet a valódi feladatról.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Értelek. Mikortól volt böngésző? Ami képet is megjelenített. Ez a böngésző majdnem jó lenne ma is. A html és css értelmezőjét kellene csak frissíteni, valamint kicsit a kezelőfelületét. A js nem fontos, mert amúgy is gagyi és nem sokkal ad többet.
Ez csak egy példa. És biztos vagyok benne, hogy amikor kijött mondjuk egy viszonylag használható böngésző az akkori gépekre, már volt egy jó hardver. És ha ezeket utólag okosan megcsinálnánk, akkor szerintem azokon is jól futnak.
Igazad van, nem vagyok fejlesztő. Mert csak azok használnak ilyen furcsa szavakat, hogy "iteratív".

A html és css értelmezőjét kellene csak frissíteni, valamint kicsit a kezelőfelületét.
Szóval azt mondod, hogy a UI-on és az engine-en kívül minden maradhat? És az pontosan melyik része a böngészőnek? A readme fájl?

Igazad van, nem vagyok fejlesztő. Mert csak azok használnak ilyen furcsa szavakat, hogy "iteratív".
Persze, nem kell a módszertant tudni, hiszen a programozás csak annyi, hogy beírjuk a kódot gedit-be. (Nem.)

Felhasználó viszont annál inkább vagyok. És mivel js nélkül használom a legtöbb oldalt, így megnyugtatásul közlöm veled, hogy nemigazán voltak problémáim, sőt a js használati időszakomhoz képest meglepően jobban futott a böngésző és gyorsan töltődtek be a weboldalak, sokkal kevesebb váratlan problémák léptek fel.
Semennyire nem érdekel, hogy mit gondolnak a fejlesztők és hogy mit csinálnak háttérben. Azt látom, hogy jönnek a gagyi js megoldásukkal, mert megvannak győződve arról, hogy ez valami überfasza cucc. Felhasználóként az érdekel, hogy mi az eredmény. És ahogy tapasztalatból tudom, a js sokszor csak ront a dolgokon.

> Képzeld, az emberek - általában - NEM akarnak változtatni a dolgokon!!!

Nagyon tetszik az egész hozzászólásod. De azért hadd köpködjem meg :)

Az XP majdnem másfél évtizedes, és ezalatt az idő alatt belül igen sokat változott. Pl. került bele tűzfal, vírusirtó és ezernyi biztonsági javítás, hogy a változatlanság látszatát keltve is használható maradjon a körülötte változó világban. A böngészője is fejlődgetett csöndben, hogy továbbra is tudjon az ember netezni vele, mert az eredeti IE-vel már rég nem lehetne az oldalak többségét megtekinteni. Tehát az ember kifizetett 30eFt-ot az OEM XP-ért, és ezért kapott kb. 15 év nyugalmas változatlanságot. Ez oké, de itt lejárt a szerződött nyugalom.

A Linux itt úgy jön a képbe, hogy ha már változtatni kell, akkor legyen jó és olcsó is egyben. A Manjaro (XP-hez hasonló Cinnamon-nal) ugyanazt ígéri, mint az XP, évtizedes nyugalmat, mindezt ingyen. Nincs alternatíva, ami a közelébe érhetne.

Igen, ebben igazad van, a rolling release-eknek meg van az a veszélyük, hogy ingyenesek ugyan, de néha csak változtatnak látványos dolgokat. Az RHEL-klónok elvileg jobbak lennének, de Gnome2-t vagy Gnome3 Classic Mode-ot nehezen emésztik meg az XP-ről jött, változásoktól borzongó felhasználók. Persze nyilván Cinnamont is lehet RHEL-re telepíteni, és akkor esetleg valóban jobb választás.

Nehezebben, de ugyanez a felhasználó egy Win7-re váltástól is borzongana. Ha meg lúd, legyen kövér :)

Off: én csak azt sajnálom, hogy nincs olyan enterspájz (-> hosszan támogatott, mint SUSE/RHEL) disztró, aminek az ELSŐDLEGES desktopja a KDE (tudom-tudom, bármit bármire fel lehet tenni, de valahogy a KDE-t elég sok disztribben másodlagosnak érzem, pl. egy openSUSE-al összerakva (aminél pedig van ugyan evergreen, de...).

BlackY

Hát nem azt a nyugalmat ígéri! Egy Linux "disztro" támogatotsági ideje is gyorsan lejár. Próbálj egy öt éve telepített gépen, mondjuk egy Debian 4.0-val internetes tartalmakat megjeleníteni, persze ehhez előbb alapból böngészőt kellene frissíteni. Ezt ma egy Windows 2000-esen még meg lehet csinálni. (Tudom, a gyakorlatban még ma is napi 10 órában neteznek és leveleznek ilyen gépeken. (És azokkal kis túlzással semmi gond, ellenben a Win7-es Win8-as gépek egyfolytában okoznak rendszer-adminisztrációs munkát.) Ja, hogy nincs Oracle-Java frissítés, Adobe-Flash, úgy sem trend manapság. (Az nincs egy 2008-as évjáratú "PPC"-s OS-X-en sem.) De a Fox, Opera, stb. még valamennyire biztonságosan használható verzióit fel lehet telepíteni. Sőt viszonylag korszerű és frissíthető fizetős vírusvédelem és tűzfal is megoldható rá. Na ezt pl. a "D" 4.0-án vagy Ubuntu 8.04-en - hegeszthetsz napestig, - de nem fogod a függőségek miatt megcsinálni. Azaz a Linux használata, az utóbbi évek - felhasználó-barát fejlesztései ellenére, - több szakértelmet ígényel. És a használata közben gyakrabban kell "distupgrade"-et csinálni, ehhez fűződően "hegeszteni" is, - ha továbbra is "kompromisszumok nélkül" használni akarod, - mint a Windows-on, pont.

A "WinXP támogatása lejár hiszti" hiába van napirenden manapság, ez egy MS "hadjárat" a korábbi, általuk kevésbé kontrollálható rendszereik ellen és a jelenlegi fejlesztések eladását célozza. Nem a felhasználói igény alapozza. A Windows XP, ha megfelelő kezekben van, lefogadom, még tíz év múlva is használhatóbb lesz, mint a mostanában telepített Win 8-8.1. (Ez a "jóslat" nem vonatkozik arra, amikor szándékosan "iktatnak" ki konkrét rendszereket, - pusztán azért, - mert "egyeseknek" technikai lehetősége van rá.) Egyszerűen azért, mert ezek az újabb rendszerek már a világon lassan kialakulóban lévő, jelenleg "megkérdőjelezhetetlen" szoftverfejlesztő "kaszt" és a hozzájuk szorossan kapcsolható multinacionális cégek és államhatalmak "önvédelmi és hatalmi fegyverei", nem felhasználóknak szánt operációs rendszerek. - De valamilyen mértékben vonatkozik ez a legutóbbi években megjelent Ubuntu és más Linux verziókra is. :-( Tudomásul kell venni a jelenlegi helyzetben, a felhasználók, nem szabad felhasználók már, még Linux alatt sem. Mindegy, - hogy tetszése szerint, - ki milyen rendszert használ, ez inkább a pénzügyi lehetőségek, és szubjektív egyéni döntés(-ek) függvénye. Bárki célirányosan jól használhatja a régi és az újabb oprendszer-fejlesztéseket. (Nincs jobb, de más azért akad, és a "más" használhatósága is, - bizonyos, felhasználói szempontból, - erősen relatív. És mondom ezt úgy, hogy a "Manjaro"-t még nem is ismerem...

"És mondom ezt úgy, hogy a "Manjaro"-t még nem is ismerem..."

Igen, ez az utolsó mondatod már a hozzászólásod elején látszik. A Manjaro rolling release, tehát elvileg soha nem járhat le. Aztán ha 5 év múlva belefáradnak a fejlesztői, akkor persze annyi...

A kérdés az, hogy mennyivel megbízhatóbb hosszú távon a Windows. Egyrészt az ATM-ek példája mutatja, hogy nem jó megoldás. Másrészt az MS 3 nagy profit forrásra van alapozva: Office, Windows és Server. Ebből a Win hanyatlik (akár évi 15%-kal csökkenhet), ami részben az Office-t is húzhatja maga után. Ha ehhez hozzáadjuk a veszteséges online divíziót és a hanyatló entertainmentet, akkor az eredmény egy botladozó cég. Ha a veszteséges részlegeket kukázzák, az viszont rossz üzenet a piac fele.

( Sicambria | 2014. 01. 15., sze – 21:54 )

...és tér át részben vagy egészben GNU/Linuxra.

2014 egy remek év arra, hogy felhívjuk minél több ismerősünk figyelmét a Linxura, amely régi számítógépeken is korszerű és biztonságos munkakörnyezetet tud biztosítani.

GNU/Linux áttekintés migrációs tippekkel:
http://osbuda.hu/biztonsag/doku.php#gnu_linux_-_egy_nyilt_forraskodu_op…

"A válaszadók közel 60 százaléka továbbá egyetértett abban, hogy megszűnik a szállítóktól való függés, ha nyílt forráskódú platformra váltanak."
http://hvg.hu/tudomany/20131023_jobban_megy_a_linux_mint_hinne

---
Informatikai Biztonság Wiki
http://osbuda.hu/biztonsag
https://facebook.com/informatikai.biztonsag

Szerinted, ha kiderül egy sebezhetőség, akkor azt úgy kell hagyni? Persze sziget üzemben a sivatag közepén egy Notepad-ot futtatva nem igazán érdekes, ha nem érkeznek a frissítések.

Hogy jobb lesz-e tőle? Vélhetően igen, ez a Microsoft felelőssége. Helyesebben érdeke, mert a felelősséget az EULA-ban elhárítja.

Azért javítják ki a hibát, hogy az elmúljon.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Régóta tudott tény, hogy a M$ úgy javít sebezhetőséget, hogy a régi bajt megszünteti, de beletesz helyette direkt minimum egy újabbat, néha többet is, azért, hogy így állandóan rá legyen kényszerítve a júzer az újabb meg újabb frissítésekre, a végén meg a verzióváltásra, s egyáltalán, soha meg ne szűnjön a függősége az M$-től.

Megvizsgálva 268 update-t
70% IE - nem használjuk, nincs a gépen - helyette firefox
30% WMP - nem használjuk, nincs a gépen - helyette vlc
1% (kerekítési hiba) egyéb dolgok - ennek 90%-a nincs a gépen.
vírusirtó - nem használjuk
windows tűzfal - nem használjuk, nincs a gépen - helyette keriopf 2.15
+registry és rendszerterület védelem
directshow codec - az összes kiirtva, nincs a gépen
mail - OE - még nem volt vele probléma
A rendszer készült XP SP2 N verzióból nlite segítségével.

Mit frissítsek mire?

Vírust már engedtem rá a következő eredményekkel
- odamásolódott (END)
- odamásolódott, megpróbált valamit csinálni, de nem sikerült (END)
- elindult (de ez a lányom műve) - ekkor feljött két ablak, kinyírtam. Interneten 8 nap múlva jelent meg az első info róla. :)

A lányom szétvágta a gépét -> javító install 8 perc (Acer FO200 - csak win7 támogatott :))
A barátom leejtette a gépét (diszk kitörött a helyéről) -> diszk nyálazás, backup vissza 1 óra

Elismerem, nem kevés idő volt kidolgozni a rendszert, de utána nem sokat kell foglalkozni vele.
És soha nem ébredek úgy fel, hogy éjszaka működésképtelenre frissült a gépem!
A cégek meg vásároljanak, frissítsenek, szívjanak!

Melyik is?
1) Müködésképtelenre frissül?
2) Nem kell frissíteni?
X) A régi rendszert használom befagyasztva? - Ezt sem tréfából kérdezem. Pont olyan rendszeren dolgozom, ami direkt régebbi. (Kérem, ezt hóttprofik csinálják, rengeteg gépet üzemeltetnek nagyon megbízhatóan. Core i7, 4 mag, 32 bites Debian, ami ősrégi, hibás cuccokkal. Így biztonságos. (?))

További válaszlehetőség esetén én győztem! :)

Ez a hasonlat is belelépett a motoros kaszába. :)
Szerintem az a jobb, amivel jobban lehet kaszálni köszörülés nélkül.
Persze, ha valaki szeret a garanciával hencegni, annak is lehet jó! Kishaver! Hozzám minden nap jön a szerelő. INGYEN! És még GARANCIÁLIS! :)
Ha figyelembe vesszük az első rendszer kialakítására fordított munkát illetve a szerelőre várás költségét, akkor az első rendszer közvetlenül olcsóbb, és kevesebb kötszert kell venni a gyógyszertárban. Ha már kasza. :)
Feltételezem, hogy windows rendszerekről van szó. Ha nem csak, akkor még vannak libáim... :)

A feltételezés helyes, csak a szöveget nem teljesen értetted. :)
A hardware, az jöhet. Siemens vagy 10 éve kilökött egy cikket: a k. userek - a rothadtak - bekapcsolva hagyják a gépüket éccakára, no ezért dől meg az energiaipar. Belegondolván, hogy AIX 4.3-at futtatva az oprendszer már 16MB-ot is elfoglalt - no ehhez képest a P(entium, hogy értsd!)4 ölég sokat fogyaszt, osztán lassabb is.
Tehát, ha ésszerűségrÓl beszélünk(sz), akkor bele kellene gondolni abba, hogy az 1MB, vagy az 1GB memóriát lehet-e gyorsabban feltölteni pl. 0 értékkel. Ha egyetértenél velem, és úgy gondolnád, hogy a 2. eset a lassabb, akkor vajjjon melyik a helyes út. Szeretem amikor az innováció magasztos jelszavával pótkocsis kamionnal megy valaki Budapestről Nagykanizsára 2 kg paradicsomért, (Te hűjje! 3kg is befér!) nos akkor nyilvánvalóan én vagyok az elmaradott.
Szóval én kérek elnézést, ha 100x nagyobb erőforrással, csak 1,5x nagyobb/jobb programot sikerült valakinek előállítani, és még az se működik. Bevallom, ez az én hibám. Haladjunk az árral? Haladjál Te!

Sok vonatkozásban egyetértek veled, ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjében az van, hogy az emberi munka értékesebb, mint a gépi számítási kapacitás, így inkább írja meg a programozó gyorsan az adott kódot, az optimalizálást a fordító végezze, ami meg nem optimális, az hagy fusson, gépet lehet alátenni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Azért mindketten tudjuk, hogy tudod, hogy tudjuk ez egy csúúnya csúsztatás. :)
"Tudom, hogy maga csupa jóindulat nővér, de mégis valakinek azért csak be kéne ismernie , hogy a Vatikán a bűn melegágya." (Összeesküvés-elmélet bevezető képsora)

Kiragadod az üzleti folyamat egy apró szakaszát, aztán még igazad is legyen?
És igazad is van!
Ez az üzleti folyamat arról szól, hogy nekem eladjanak valamit. Ehhez úgy rendszert kell vásárolnom. Az új rendszerhez meg új gépet, hogy a gondosan tervezett és optimalizált szoftver eldöcögjön rajta. Csak nem jött össze. Nincs miért új windows-t vásárolni, mert semmi új nincs benne számomra.

Régen a memóriakezelést úgy oldották meg, legalábbis C-ben, hogy a program lefoglalt egy adott memóriát. Ha épp nem használta azt a területet, akkor törölve lett ott a lefoglalás(helyfelszabadítás) és másik program ráírt. Meg a változóknak is csak annyi helyet foglaltak le, amennyire szüksége volt.
Az a lényeg, hogy régen nagyon jól gazdálkodtak a memóriával. Ma amikor rengeteg memória van a gépben, nemigazán foglalkoznak ilyen fortélyokkal, trükkökkel. Ez is azt mutatja, hogy minél több erőforrás van, annál kevésbé érdekli a programozókat, hogy egy program vagy egy rendszer miből mennyit eszik és nem baj, ha optimalizálatlanul fut.

Tényleg nem baj. Aztán a .NET-ben készült rendszert a kollégák 10 év alatt képtelenek voltak azzal a fícsörrel ellátni, hogy a szervert ne kelljen újraindítgatni. Az ojjektumok felzabálják a memóriát! :(
Ugyanitt a 4GB xml a memóriában. Arra a kérdésre, hogy ezt most a nyomtatóra vagy a képernyőre lesz küldve nem kaptam kielégítő választ. Titkolóznak! :(

Ha elmennél a 100 méterre levő boltba - de időd is van, pihent is vagy - tegyél nyugodtan 10 kilóméteres sétát a boltig. A séta alatt nyugodtan gondolkozzál azon, hogy milyen okos vagy. Ezalatt én vígan ücsörgök a gép előtt és várom, hogy minden egyéb program rövid kifagyása mellett a jdownloader bevillanjon. :)

Sajnálom, hogy kombájnos hasonlatom nincs! Ezek sajnos élő rendszerek, nem is rossz programozók írják. Elnézést kérek a tévedésemért!

Ez is azt mutatja, hogy minél több erőforrás van, annál kevésbé érdekli a programozókat, hogy egy program vagy egy rendszer miből mennyit eszik és nem baj, ha optimalizálatlanul fut.

Helyesebben: minél olcsóbb az erőforrás, annál kevésbé érdemes optimalizálásra költeni.
És akkor máris ki van spórolva a "bezzegazénidőmben" szintű világmagyarázat.

Még ennél is helyesebben:
A "bezzegazénidőmben" szintű világmagyarázat jelentését fel nem foghatod.
- Ha egy program 10x gyorsabb gépen 2x lassabban fut, az elég gyenge.
- Ha egy program hibásan működik, ott nem a kevésbé érdemes optimalizálásra költeni elv érvényesült, hanem szarul írták meg.
- Ha egy program 10x gyorsabb gépen 2x lassabban fut, és még a funkcionalitás is csökkent: azt korszerűnek hívjuk.
- Ha egy program 10x gyorsabb gépen 5x lassabban fut, és még a funkcionalitás is csökkent, valamint rengeteg felesleges dolgot is csinál: azt fejletteb rendszernek hívjuk.

Igen ezzel egyet értek, inkább hivatkozásokat csinálnak egyesek és gányolnak a programon belül.
Amit reálisnak ítélek, hogy növekedett : a hdd kapacitása és még talán a gpu teljesítménye.
De te is mondtad, hogy akár hydro, pneumatikus és a többi vezérlések milyen egyszerűek és mégis célnak megfelelőek.
Egyrészt én azt sem értem, minek ennyi réteg egy operációs rendszerre, meg minek ennyi mellékesen futó szál?

- Ha egy program hibásan működik, ott nem a kevésbé érdemes optimalizálásra költeni elv érvényesült, hanem szarul írták meg.
mintha az ms-nek a mentalitását olvasnám.
--
mc futtatására képes eszközt munkagépnek nevezzük
T5870 8GB 1TB Ubuntu 13.10

Talán az a hibám, hogy életkorban a fórumozók felsőkategóriás egyede vagyok. :)
A másik hibám, hogy az offtopic hozzászólásban is figyelek az oldal teteje környékén a címre, bár így is gyakran előfordul a diszk alrendszerek tárgyalása közben a káposztasaláta receptje. :)
Részese voltam néhány 1 milliárd nagyságrendű rendszer migrációjának, így a "bezzegazénidőmben" színvonalra azt értettem, hogy
- igen keveset tudhatsz erről a dologról
- igen kevéssé érted

A funkcionális működés != optimalizálás teljesen igaz. Mégis hogyan keveredett bele, mit Pilátus a Krédóba?
A fejletteb rendszer (figyelem! ez tréfa is!) gyakorlati megvalósulása a valóságban a következő ismérvekkel és fokozatokkal rendelkezik:
- ugyanaz, csak lassabb - de optimalizált
- ugyanannak mondott, de alapvető funkciók hiányoznak ÉS lassabb - de optimalizált
- stb. - Tisztelet a kivételnek.
Tehát az eddigi tapasztalatom alapján elmondható, hogy az erőforrásokat figyelmen kívül hagyó, újabb, korszerű technológiával készült programok/rendszerek - amelyeket főként a trehányság miatt szükséges optimalizálni - az előbb felsorolt tulajdonságaik miatt a "bezzegazénidőmben" működő programokkal összevetve gyakran elvesztik néhány alapvető funkciójukat is.

Elhiszem.
Mindez viszont az esetek számottevő részében nem a programozó hibája, hanem sales/marketing/mgmt döntések következménye. Legalábbis - eddigi tapasztalataim alapján - marhára nem én szoktam eldönteni, hogy melyik projekten mennyit dolgozok és azon belül mennyit foglalkozok nemfunkcionális javításokkal (pl. optimalizálással). Éppen ezért az eredeti hozzászólás "annál kevésbé érdekli a programozókat, hogy" állítása bazinagy ferdítés.

+1
Csak kifeljtetted a felsorolásból a "haverokat"! :)
Szóval boncolgatod a miértjét is. Személyesen csak az a problémám, hogy a fenti szempontok szerint van még egy lényeges eleme a "programozói" láncnak.
Elég sok esetben még a rosszul megválasztott korszerű eszközökkel készülő rendszer is müködhetne jól. Ezt megakadályozza az alapos tervezés hiánya, érdektelenség stb. Másrészt a "lánc" végére a legalább tízszeresen túlárazott projekt költségének egy-két százaléka marad. És érkezik a megrázó élmény: az igazán occsó programozókkal kell együttmüködni. Akik azt se tudják megkülönböztetni, hogy mondtam vagy kérdeztem valamit. Őket nemhogy "nem érdekli", hanem lila gőzük sincs semmiről, ami a rendszerrel kapcsolatos. Pedig ők valósítják meg!
Idézek a mgmt "nem sötét oldalától": Nem láttam még ilyen rendszert, ami ennyire megfelelt minden előírásnak, és ennyire nem működik!
A megvalósított rendszer hardvertemető, a gépek 15x gyorsabbak... Eddig egy gépen ment.
A megvalósított funkcionalitás maximum 70%-a az eddiginek.
A költség 300M (tervezett) helyett >1000M.
Működése:
- Megnéznéd nekem a ... Ok, mondjad!
helyett
- Megnézdnéd nekem a ... Ráérsz?
:)))
Bocsi, szkeptikus vagyok! Attól még lehetsz jó programozó, de a világot nem ennek alapján ítélem meg. Az eredeti hozzászólás sértő mindkettőnkre nézve, de inkább nevezném a teljes igazság jóindulatú elkendőzésének. :)

Soha ne fogjál hólapátot! Még tarkón szúrod magad!
Én is utálok mindenkit aki kínaiul beszél. Biztosan hülyék, mert én nem értem mit mondanak! Nem csak hülyék, de hülyeséget is beszélnek!

Hogy értelmes dolgot is olvashassál: Kipróbáltam egy linux kernelben kimaszkolt ATA parancsot. (Valamilyen számodra érthetlen okból kifolyólag nem win alatt.) A freedos, tasm, vim felrakásával együtt úgy fél óra alatt elkészültem.

Kíváncsian várom a brilliáns megoldásodat, hogy máskor ne kelljen ennyit szívnom!
Van rá egy másik megoldás is, szóval ennél is jobbat kérek! Sőt, élesben win alól futtattam, ahol egy userspace io-t engedélyező programot kellet előtte felrakni.

( atomjani | 2014. 01. 16., cs – 08:22 )

Linuxnál meg folyamatos a támogatás, sose kell új rendszerre váltogatni, átállni. Csak a Microsoft lehetett ilyen barom, hogy ilyen átváltós rendszereket csinált.
Jobb helyeken havi, éves díj van a támogatásért cserében. Itt meg az ember csak olyan rendszert vehet, ami max 10-15 évig támogatott.

"Itt meg az ember csak olyan rendszert vehet, ami max 10-15 évig támogatott."

Akkor mondjál már légyszi olyan disztrót, ahol az egyes kiadásokat 15 évnél tovább támogatják. Az eredeti kérdés nem az, hogy ubuntut kell-e használni, ha az ember hosszú supportidőszakot akar, hanem hogy ha lefikázod a Windowst mert "csak" 15 évig van támogatva, akkor neked mi a "hosszú táv"? Linuxok közül, nyilván.

Tudok a RHEL-ről, és nekem nem is okozna gondot, ha 15 évente frissíteni kéne. Esélyes, hogy két ciklust nem is töltenék el egy munkahelyen.

Atomjani pörgött azon, hogy mekkora szenyó a MS, mert csak 15 évig supportálnak valamit. Bezzeg a Linux, ott "sose kell új rendszerre váltogatni, átállni", hiszen ott "havi, éves díj van a támogatásért cserében" -- érted, havidíjért még a Red Hat 1.0-ra is kapsz supportot. Éééérted.

De itt 15 évekről van szó. Egész eddigi életembe nem férne bele kétszer az XP support ideje. Amelyik cég 15 év alatt nem tudja kitermelni a kibaszott upgrade (licenc+gép) árát, ott valami baj van -- de akkor ők ne is a Linux-migrációt fontolgassák, hanem ügyeljenek inkább arra, hogy a bank el ne vigye a fejük felől a tetőt.

Tudtommal az xp 2001-es kiadás és most 2014-et írunk. Arról nem tehetek, hogy matekból megbuktál.
Irtam is ember, hogy rhelnél nem tudtam, hogy verziószámot nem lehet lépni, de akkor meg ott az *buntu vagy a slackware ha rolling release kell.
Egyébként meg mindegy, hogy lesz-e frissítés xpnél, konkrétan olyan emberrel is találkoztam, aki meg mondta, hogy nem fog váltani asztali gépnél, mert nincs értelme. Ezen járatta be a programokat, neki az a megszokott.
--
mc futtatására képes eszközt munkagépnek nevezzük
T5870 8GB 1TB Ubuntu 13.10

Ha ez a thread film lenne, így feliratoznák:

nem én: - mekkora genyó a MS, mert a Windowshoz csak 15 (bocs, 13) éves supportot ad
én: - a canonical meg csak ötöt
nem én: - akkor ne használj ubuntut
én: - akkor mondjad, mit használjak, hogy 15 éves supportot kapjak Linuxra
nem én: - rolling release
én: - de a rolling release nem jó, mert a change management elég nehézkes lesz tőle, meg különben is, az sem jó, ha minden nap jön valami indokolatlan új csomag. meg aztán rolling release-re elég nehéz lőni, ha egy 3rd party vendor hoz valami alkalmazást
nem én: - akkor használj akármit, majd upgrade-elsz ha lejár a support
én: - ja, egyébként a microsoftnál is így van, csak mondom, és ezt a módszert szóltátok le kb öt hozzászólással fentebb

Ennél érthetőbben már nem tudom leírni, már csak rajtatok múlik.

Most te egy szerver operációs rendszert akarsz összehasonlítani egy asztali rendszert.
RHEL vs XP
Azért is bullshit amit írsz, mert M$ háza táján ez az egy operációs rendszer volt ilyen sokáig támogatva. De tegyük félre ezt a hosszú időt, 3 szerviz csomag járt mellé tehát ha azt nézzük, *buntu 12.04->16.04->20.04->24.04+1 év. Azaz 4x4év+1(gyengébbek kedvéért 17) évet lazán mehet az operációs rendszered.
Máris több 4 évvel :)
Asztali környezetről beszélünk.
Emellett szerver is lehet ha gondolod, de oda mondom az über haxor rhel-t tenném.
--
mc futtatására képes eszközt munkagépnek nevezzük
T5870 8GB 1TB Ubuntu 13.10

Te keverted ide a RHEL-t, az alapból XP-ről szóló szálba, de tökmindegy. Plusz ha egy egészen kicsit is tájékozott lennél, tudnál erről: http://www.redhat.com/products/enterprise-linux/desktop/

De ha már te (gy.k. nem én) megemlítetted a szervervonalat, ajánlom figyelmedbe a Windows Server 2008-at, amit 2020-ig fognak supportálni.

"Sosem hallottunk még olyanról, hogy apt-get dist-upgrade után sosem tért magához a production rendszer. Ja."
értelmes ember esetében nem is, tudni kell elbaszni egy dist-upgrade-et, vannak kiadási megjegyzések, el kell tudni olvasni
lásd: micsigabi
--
mc futtatására képes eszközt munkagépnek nevezzük
T5870 8GB 1TB Ubuntu 13.10

Igen, és a kiadási megjegyzéseket alkalmazni mondjuk 150-1500-15000 gépre; Jó esetben van egy HW leltár, amiből előre lekérdezhető, hogy melyek lesznek a problémás gépek - már ha a hiba hardveres. Meg ott az SW leltár, amiből lekérdezhető, hogy melyek lesznek a problémás gépek - már ha a hiba szoftveres. Lehet írni scriptet, ami a konfig fájlokat végignyalja, hogy melyek lesznek a problémás gépek - ha a hiba konfigurációs jellegű.

Ez amúgy ugyanaz a nagyságrend, mindha azt mondanád, hogy hát az 7-re váltás tök egyszerű, mert beteszed a lemezt és ráböksz a "Telepítés" gombra. Ott is update-kor mintha lefutni valami kompatibilitás ellenőrző izé (nem tudom, a clean install híve vagyok), ami NÉHÁNY hibát előre közölhet. Nem épp enterprise nagyságrendű megoldás ezt minden gépen lefuttatni és ettől megállapítani, hogy rendben lesz a migrálás.

Szerk.: De hogy példát is mondjak. Egy openSUSE 12.3 -> openSUSE 13.1 diszt. upgrade között nem futott le a grub telepítője, a korábbi telepített meg nem tudta beolvasni az újhoz készült modulokat (van róla bug report). Egyszerű megoldani, rescue shell grub2-install, két perc. Körbejárni akár csak 150 géphez eléggé gáz megoldás lenne, ha pedig egy deployment közepén derül ez ki (ahol van 150-1500-15000 bootképtelen géped és mondjuk 6 órád a másnapi munkakezdésig...) összedobhatsz egy PXE boot-ot, ami ezt megcsinálja (már ha network bootolnak a gépek, mondjuk a 150-...-es deployment anélkül problémás)... szóval érted. A kiadási megjegyzésekben nem szerepelt, hogy "Ja, amúgy lehet, bootképtelenné vágjuk a rendszered".

BlackY

Bizonyára elkerülte a figyelmedet, hogy install közben mást is lehet választani. :)
Úgy 21 éve volt vagy 20 oldalas cikk a Byte-ban. A szakértők ott is három vagy négy frissen megjelent oprendszer (!) vetettek össze. (Tán osx, wnt, x11, win ??) Az egyiken piros keret volt, a másikon zöld button... :)))

Igen dilettáns dolgok ezek!
Csak 150 gép esetén is kell lennie leltárnak. Konfigurálni is lehetne fejből, de az sem az igazi. Még az openSUSE is kosztümizélhető, akár az install is. A leállás ideje tervezhető, az elvégzendő műveleteket meg célszerű előre begyakorolni és automatizálni.
Tehát életszerű esetben nem "van ... mondjuk 6 órád", hanem meg kell adni a tervezett leállás idejét. Az idő lejárta után - a távolság függvényében - asztalt foglalni a kedvenc kocsmádban.
A grub2 az előző sok-sok frissítés esetén is rossz volt, ezért angyali naivitás bármi mást feltételezni. :( Azért próbáltam elképzelni, hogyan futkározol az egy szem floppyval a 15000 gép között a focipályán! :)))

Dehogy futkározom, meg dehogy tervezem úgy, hogy akkor most deploy, mindenkinek mindenhol egyszerre, lesz, ami lesz. Ezt arra írtam, hogy igen, neki lehet esni úgy, hogy release infók és errata, aztán hadd szóljon, egy-két gépnél még működik is, de ha van sok géped, amik nem is feltétlenül egyforma hardvert futtatnak, akkor szakaszosan kell deployolni, tesztelve minden használt konfiguráción az éles deploy előtt (és persze nem úgy, hogy "mindenki most van ebédszüneten, váltsunk platformot" :) ).

A Süsü testreszabhatóságát meg ismerem, tényleg nagyon kitalálták a Yast-tal a telepítést, csak szerintem sokgépes hálózaton továbbra sem érdemes használni, mert 18 havonta le kell játszani vele a migrálást, ami, mivel ilyen "ja, sry, a grub-install hibás" típusú bugok előfordulhatnak bármikor, túl gyakori :).

BlackY

Igen, ha nem is az új ruhán volt a lényeg. 15000 eltérő hw, de azonos rendszert elég ciki installálni.
Bár pont a suse csak egyedileg volt a kezemben - otthon, fejlesztésre és még néhány kisebb szerver - de production rendszernél jobban szeretem, ha egy mentés készül összesen. Ezt valószínűleg suse barátunkkal is meg lehet tenni, és hálózatról kezelni az upgrade-et.
Ezért tartottam hihetetlennek a hw eszközök leltárának hiányát. Ha ott a suse, máris le lehet menteni. Ezt a mentést használhatja az install script is. (Bocsánat: újabban deploy, bár ezt a kifejezés elősször java alkalmazásszervernél hallottam.)
Nem szeretek utazni, de váratlan hiba esetére ott az éjjeliőr :), aki az 52-es gépen nyomhat resetet, ha úgy adódik.

Szerintem elbeszélünk egymás mellett, én eddig desktopról írtam, és kisebb cégről (100-200 gép) beszéltem, legyen mondjuk 10-15 különböző kiépítés. Továbbá én is csak néhány gépes rendszeren szerzett tapasztalatot extrapolálok.

Suse-nél tényleg Yast-ból kattintgatva össze lehet rakni install servert, saját beállítás-készlettel, network boot satöbbi, és egy SLED-nél* kényelmesen működhet is, mert 6 évente elviselhető, hogy a 10-15 géptípusnál külön-külön szívás van (pl. az új rendszerhez összevadászni az új nvidia drivert, belefutni abba, hogy a gyári modprobe konfig a video csoportnak ad írási jogot a /dev/nvidia0-hoz, neked pedig a Domain Users-hez kéne, vagy a Domain users id-ját a video-hoz igazítani**), 18 havonta már necces. (mondjuk tényleg tisztább az, hogy akkor 18 havonta nullázni a korábbi rendszert, és központilag újratelepíteni, nem frissíteni)

Továbbra is: nem azt mondom, hogy nem menedzselhető, csak azt, hogy minden kiadási megjegyzés, errata, support ticket, bug report és fórum elolvasása után is lehet szívni.

*: az meg még mindig Gnome-ot fogja alapértelmezett DE-ként
**: anélkül is működik, csak Direct rendering nem lesz, bár ezzel magam ellen beszélek, mert ez talán 12.2 óta benne van a release notes-ban (pontosabban az, hogy a video group tagjának kell lennie, hogy kapj direct renderinget, hogy ezt hol tudod átállítani, az nincs)

BlackY

Nem is beszélünk el egymás mellett, csak olyanokat próbálsz bizonyítani, amit nem is elleneztem. :)

Sőt, elárulom, nekem sincs ekkora mennyiségű és főként desktop géppel tapasztalatom. Csak AIX szerver, de feltételezem, hogy azok kicsit profibbak. :) Viszont kompetens szakembertől tudom, hogy kb. mit lehet pont az openSUSE-val megoldani. Az alapértelmezett beállításokat biztosan át lehet írni még install előtt.

Amin mégis vitatkoznék az a következő: 100 gépnél már nem valószínű a 10-15 típus. Láttam már >100 gépes rendszert (telephelyenként), és ott 1 típus volt. Ahol ennyi gép van, ott olyan támogatott eszközöket szokás választani természetesen menedzselt (fizetős) disztribúcióval, hogy ne kelljen nvidiát vadászni. Ez pedig a rendszer rendelkezésreállását érinti és nem olyan kérdés, hogy mennyire szivatom az üzemeltetőt. Ha mégis, akkor viszont szívásnégyzet. :)

Azzal is egyetértek, hogy bármilyen hiba jöhet még. Inkább az a szomorú, amikor a verzió már ugrott egy tizedet, és a grub2 nem tudja felrakni magát, mert még mindig inkonzisztens a modul definíció. Akkor konzol, szerkeszt stb. Viszont hiába töltöttem le a friss netinstallt. Szóval résen kell lenni!

A pálmát mindenképp az ubuntu viszi! Az most mindegy, hogy én milyen hülye vagyok, de hogy lehet succesfull felrakni egy rendszert kernel nélkül? :)))))))))))

Nem is beszélünk el egymás mellett, csak olyanokat próbálsz bizonyítani, amit nem is elleneztem. :)

Ja, ok :)

Viszont kompetens szakembertől tudom, hogy kb. mit lehet pont az openSUSE-val megoldani. Az alapértelmezett beállításokat biztosan át lehet írni még install előtt.

Yup, ráadásul szerintem a linux disztrók között ehhez a legjobb (grafikus) készletet adják (yast-autoinst-től kezdve SUSE Studio-ig mindent). A SLED lehetne szerintem A tökéletes __desktop__ linux disztró, ha végre ők is a KDE-t használnák elsődleges DE-nek :)

A következő két bekezdéssel is teljes mértékben* egyetértek, optimális körülmények között én is így csinálnám (egységes HW-SW, akár olyan szintig, hogy aki amúgy desktopot használna sima office célokra, az kap egy vékonyklienst, onnantól maradna a laptopokkal szívás), csak a valóság néha máshogy alakul. Ilyen gépparkra ráadásul felesleges lenne új licenszekre költeni, XP-t használni a support lejárta után elég felelőtlen, úgyhogy szerintem lesz 1-2 cég, ahol marad az, hogy közösségi supportált disztró kerül a gépekre (tippre a legtöbbnél Ubuntu).

*: annyi kitétel, hogy ha fizetős disztrónál becsúszik valami gond, akkor max annyival vagy előrébb, hogy van kire mutogatni

A pálmát mindenképp az ubuntu viszi!

Teljesen egyetértek. :)

BlackY

Miközben egyetértek, kissé másképp közelítem meg a dolgot. :) Vindózozok, de a szórakozáson kívül javarészt azt a tulajdonságát használom ki, hogy sok putty ablakot lehet nyitni rajta. Valójában a desktop alkalmazásokhoz sincs sokkal több közöm. :)
Első tétel - AIX fan vagyok, viszont egy profi rendszerből elég sokat lehet tanulni. Akár hardverben, akár disztróban érdemes az IBM környékére figyelni, mi fut "még" a POWER szervereken. Ezek pedig a SLES és a RHEL. (Nagyon zárójelben, az Ubuntu is volt erre a platformra, de talán nem igazán jelentősen.) Az Ubuntut meg azért nem igazán szeretem, - bár ezek nem erős műszaki érvek, - mert nagyon felkapták az ujságírók és több olyan embert láttam, aki biztosan nem értett hozzá, de istenítette. Persze ettől még lehet jó is.

A fizetős disztrónak nem az a lényege, hogy megmondják a linux problémádra a választ! Inkább a komolyabb brand gépeknél (esetleg Intel alapú szerver) fontos, hogy felrakhatsz akár ingyenes cuccot is, csak akkor nem akarnak és nem is tudnak válaszolni a problémáidra. Egyik haver jár így, hogy a 400k árú IBM szerverről lespórolta a 80k rendszert, és nincs válasz az inkompabilitásra. (Azt már nem is mondom, hogy Ubuntu volt rajta. :)

Az XP biztonságáról első fokon ennyit. Aki erőmű stb. vezérlését bízza - akár zárt rendszerben - ilyen hulladékra, azt ki kellene végezni nem csak Kínában. Ez azért szerepel az első találatok között, mert több ilyen eset is volt.
A valóságban, ha éjfélkor lejár a support, nem valószínű, hogy pont ettől 0:10-kor széthullik a rendszer. :)

Nem 0:10-re, de "könnyű" célpont lesz (pontosítok: már most is az), és azzal, hogy lesz rengeteg gép, ahol már esély sem lesz arra, hogy a kihasznált biztonsági rést foltozzák, ideális célpont is lesz. Legalábbis én tuti becéloznám az XP akár tökig felupdate-lt utolsó verzióját (sőt, akár célzottan csak azt), mert még így is elkaphatom a lakosság 20+%-át :)

Egyik haver jár így, hogy a 400k árú IBM szerverről lespórolta a 80k rendszert, és nincs válasz az inkompabilitásra. (Azt már nem is mondom, hogy Ubuntu volt rajta. :)

Lehet vannak közös ismerőseink, a sztori nagyon hasonló, csak a HW ár egy nagyságrenddel fentebb és ha jól tudom Debian.

BlackY

Azért pont nem erről írtam! Azon lehet vitatkozni, hogy céges környezetben mi a policy. Oda erősebb védelem kell, mert a dolgozó gépe nem a sajátjuk, így nem vigyáznak rá.
Viszont ezzel a nézőponttal a legnagyobb biztonsági rés a SBS, amely a MS ostoba (vagy nagyon ravasz!!) licencelésén alapul. Lényegében egy szerver és egy sql licenc miatt meg kell venni hozzá egy halom felesleges dolgot, mert így olcsóbb! Ráadásul ezt a szakképzetlen IT szakember fel is rakja, és mégis olvad a gép.
Ehhez képest az AIX kialakítását pontosan lehet tervezni, a felesleges csomagokat eltávolítani. A működő rendszerre kb. 15%-a kerül fel a szállított install anyagnak. Ezt vesd össze a bolti XP telepítéssel! A linux disztrók egy fokkal jobbak csak, de ott a szakember hatékonyabban végezheti a finomhangolást. Windows alatt meg nem divat. Az most nem érdekes, hogy szerver vagy desktop, csak az alapelvek azok és a következménye. (Megjegyzem: A legprecízebb windows hangolás leírását természetesen az IBM-nél találod meg! Itt csekkoltam, hogy nem vagyok teljesen hülye és nem a Media Marktban. :))))

A fenti sztori talán csak hasonló, de majd pontosan megkérdezem az ubuntut. :) Bár lehetnek közös ismerőseink, de inkább mindketten láttunk már kezdőket. :))

Becsületből azért megmondom, ezúttal tényleg nem szervesen kapcsolódott a bejegyzéséhez, csak átvitten. Az egyik ubuntus kalandozásából linkeltem be. (Hasadék úrnak: igazából azért szoktam ezeket linkelni, mert számomra szokatlan, hogy (1) néha igen gyorsan változik a korábban igen sommásan (és másokat lesajnálóan) megfogalmazott véleményed (1-2 nap!) (2) néha olyan nagy mellénnyel beszélsz, miközben az alapokkal nem vagy tisztában.

Egy - azóta bannolt - fórumtársnak írták régebben, szerintem vannak benne értékes gondolatok, egy átfogalmazott változatát alkalomadtán szívesen látnám a HUP FAQ-ban: http://hup.hu/node/90461#comment-1078419

A legtöbb linux disztrót akármeddig használhatod. Időnként lenyomsz egy UPDATE parancsot és voálá, máris nem elavult a rendszer. Most próbáld meg ugyanezt megcsinálni Windows esetén. Nem tudod, mert 10-15 év múlva már frissítést sem kapsz és ha korszerűt akarsz, akkor kell venned egy újabb windowst és az feltelepíteni. De valószínűleg az előző windows verzió törlődni fog előtte.
Arról nem is beszélve, hogy a régi linuxos programok nagy része is továbbra is fut. Így ha valami jól le van programozva linux alá, akkor azt nagyon sokáig lehet futtatni még a frissítések mellett is.

Légyszives értelmezd nekem a „támogatni” kifejezést a te kontextusodban. Attól tartok, hogy nem ugyanazt érted alatta, mint mások. Véleményem szerint te totál kész vagy. :D

-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."
rand() a lelke mindennek! :)

Igen, mert a cuccodat sose támogatták igazán. Bárki is csinálta a hardveredet meg, szakszerűen fogalmazva legyártotta, szoftveresen nem támogatta semennyi ideig. Egyszerűen rábízta magát más külsős operációs rendszer és szoftver gyártókra ezt. Ők is csak egy ideig támogatták, mert ugye nem a te eszközöd mellé kötelezték el magukat, nem mondták azt, hogy most örökké támogatjuk a Netscape Fasttrack eszközt. A kernelgyártók is azt csinálják, hogy az új hardverek támogatását megoldják, a legrégebbi hardverek támogatását meg "sunyiban" kiveszik. A szoftvergyártók is arra mennek, hogy az újabb gépeket támogassák inkább, nem baj ha a régieken nem fog menni.
Valahol igazuk is van, de csak részben. Talán 20 éve már voltak nagyon jó, erős eszközök, ami a maiakhoz persze törpék. A lényeg, hogy ezek az eszközök már elég komoly kapacitással rendelkeztek. Ha a fejlesztők most ráállnának, hogy a lehető legtöbbet hozzanak ki belőlük, akkor szerintem nagy meglepetések lennének. Márpedig azért, mert nem voltak elég jól kiaknázva. Erőforrások pazarlása már akkor is volt és azóta egyre csak nagyobb pazarlások vannak. Például egy ekkora procival, memóriával, videókártyával az akkori rendszerek használatával röhögve ki lehetne hozni igen komoly programokat. Onnan tudom, hogy 2000 után felraktam az új gépemre a Windows 98-at és ment mint a golyó. És ugye a Win XP nem tudott sokkal többet nála. Lehet, hogy linux esetén is hasonló figyelhető meg.

A keretrendszer nem számít abból a szempontból, hogy a rendszer mit tudott. Weboldal esetén is lehet vagdalozni, hogy keretrendszerrel vagy nulláról php nyelven lett megírva az oldal, végső soron nem számít. Az számít, hogy a rendszer mit tud, milyen felhasználói élményt ad akár ugyanazon a gépen. Szóval az is röhejes, hogy egy olyan gépen, ahol jól futott a Windows 98, arra a Microsoft egy lassabb Windows XP-ét adott később. Ami lehet, hogy szebb és tud egykét dolgot még, de hogy ennyire lassabb lett a Win 98-hoz képest, az szánalmas. Szinte semmit nem tettek az optimalizálásért.
Az, hogy a két rendszer között volt millenium meg nt meg ki tudja milyen Windows rendszer, az nem számít. A legtöbben a Win 98-ról az XP-re tért át, ha elég erős gépe volt vagy épp egy újat vett. Akinek nem volt erős gépe, az továbbra is 98 volt. És ma is pont ugyanez játszik le.

A Windows 95 nálam is működött faszán. Aztán jött a Win98 és egy új gép (huhú, abban volt vagy 6 giga vinyó, meg vagy fél giga ram, ha jól rémlik -- nagyon hasított), de azon szar volt a W98. Aztán jött a W98 SE, az elég jó volt már.

Aztán kukázódott szegény gép jó sokára, lett WXP. A WMe kimaradt. Aztán Vista. Az emberek nagy részével ellentétben (akik közül sokan azt sem tudták, mit beszélnek :D) semmi problémám nem volt a vistával. Majd W7. Az jó sokáig, kb a megjelenéstől azonnal. Végül W8, a preview időszaktól, mert sokkal időtállóbbnak (értsd: _nulla_ karbantartással sem lassult be -- megjegyzem, azóta sem) tűnt a rendszer.

A Caldera fullosan támogatta, a Netscape irányába is megvolt a support kontaktom (korábbi munkahelyem miatt), úgyhogy akkor és ott volt támogatás. Az évek során az a.out formátumú binárisok támogatása kikerült a Linuxból, ergo az után a frissítés után ezek a sw-ek nem futottak. Pedig csak egy, igaz nagyobbacska frissítés történt :-P

Most próbáld meg ugyanezt megcsinálni Windows esetén. Nem tudod, mert 10-15 év múlva már frissítést sem kapsz és ha korszerűt akarsz, akkor kell venned egy újabb windowst és az feltelepíteni. De valószínűleg az előző windows verzió törlődni fog előtte.

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=eY-UHdswFkg

Hagy mar abba baszki, mert tenyleg faj...
- hasznaljak ecth-et egy tuzfalon, bar mar reg nincs hozza frissites?
- vagy dist-upgrade es nezzem, ahogy minden disk eltunik a rendszerbol (oke, rajottunk, udev hold-ra es megoldva, addig meg boot utan a /proc/partitions meg hasonlo fileokbol szedtuk ki scripttel a particiokat, hogy mountolni lehessen)
(Lehet, hogy nem etch volt, de vmelyik verzional volt ez es egyszerre tobb, tavol levo tuzfalon, meg szerencse, hoyg egyszerre csak egynek alltam neki)

Windowsnal is van upgrade opcio, es tenyleg, az a ceg, amelyik tizevente nem tud gepenkent 50e Ftot kifizetni, az hasznaljon kockaspapirt meg faxgepet.

Es akkor nem is emlitettem azt a proggit, ami se elindulni nem hajlando, mert egyedul a glibc 1.5.g.alfa.98.h.12 verzioval mukodik, de ha forrast talalsz hozza, a fenti okbol leforditani sem tudod. Hidd el, 10+ ev linuxozas alatt mar boven belefutottam ilyen szarsagokba.

--
http://www.micros~1

Egyes programok valóban elavulnak, ha x ideig nem támogatják. De azért nem a linux a felelős, hanem a program alkotója. Tehát egy program nagyon sokáig működhet Windows és linux alatt is. A Windows újabb verzióival kapcsolatban nem lenne az meglepetés, ha egy Win 98 vagy Win XP alatt működő program nem működne.
Szerintem ma már nem sok cég teheti meg, hogy Windowsokat és képeket váltogasson 10 évente komoly pénzekért. Talán te is tisztában vagy a jelenlegi gazdasági problémákkal. Mégha meg is engedheti a gépek fejlesztését vagy lecserélését, akkor sem biztos, hogy belefér egy új Windows. Ezért is van az, hogy akik tehetik és nyitottak rá, inkább linuxra térnek át. Ma már nem égő, nem ciki az, ha nincs Windowsra pénz és helyette linux fut a gépeken. Sőt akár ki is válthatja a programjaival együtt a Windowst. Persze nem minden esetben.
A szerverekről már nem is beszélnék, hogy ott nem véletlenül terjedt el a linux szerver változatai. Nemcsak ingyenes, hanem egyesek szerint még hatékonyabb.
Igen, ahogy tapasztaltad, a linuxnak is van még mit fejlődnie és jelen pillanatban sem válhat be bárhol.
Amit pedig a fordítást illeti, biztosan próbáltad a fájlokban a követelményeket átírni és a lefordulása esetén sem működött teljesen vagy egyáltalán. És valóban meg lehetne oldani a kódokban való matatással és a szükséges kódok újraírásával. És egyetértek azzal, hogy túl macerás lehet ez ahhoz, hogy az ember tényleg nekiálljon foglalkozni vele. Főleg ha ez nem a kódmennyiség néhány százaléka és nem igényel túl sok melót, hanem sokkal többet kell újraírni.

> Ma már nem égő, nem ciki az, ha nincs Windowsra pénz és helyette linux fut a gépeken. Sőt akár ki is válthatja a programjaival együtt a Windowst.

Az nem ciki, hogy egy cég szakmai indokok miatt Linuxra vált. Az viszont de, kurva gáz, hogy ha 10 évente nincs húszezer forint munkaeszközre.

Elég sz@r analógia már bocsi, Ikarus is jó lenne ha a belsejét rendbe raknák normálisan. Ráadásul még sebességben a Volvókat alázza is. Volvónak 4 perccel több szokott lenni a menet ideje. De majd ezt trey eldönti, úgyis gépésztechnikus :D
--
mc futtatására képes eszközt munkagépnek nevezzük
T5870 8GB 1TB Ubuntu 13.10

Én is így hallottam a történetet, de majd bent a szakiktól megkérdezem.
Persze ez nekem azért is fura, mert maga a tápegység is ténylegesen +300 wattra van méretezve. (vasmag, fetek)
--
mc futtatására képes eszközt munkagépnek nevezzük
T5870 8GB 1TB Ubuntu 13.10

A POWER 4+ szerverem 1 maggal fogyaszt 274W-ot! :)) De itt régi, meg a régiekhez hasonló teljesítményű és fogyasztású gépekről volt szó. Az nem ér, ha 4db virtuális windows vistán párhuzamosan videót digitalizálsz! :) Egyéb esetben meg hibás a beállítás. A P4-hez képest ez a következőket tudja:
Cool'n'Quiet 3.0
CoolCore Technology
Dual Dynamic Power Management
Core C1 and C1E states
Package S0, S1, S3, S4 and S5 states
A TDP != annyit disszipál.

Én azt tudom, hogy a T530-as laptopom coreI7 procival vígan megy egy 90 wattos tápegységgel, ráadásul dokkolóra téve! A képernyője 1600×900 felbontású. És teljesen mindegy mit csinálok vele, akkor se fogyaszt ennél többet, tudniillik mert ennél többet ugyebár nem ad le neki a tápegység... El tudom képzelni ellenben, hogy az idő nagy részében ennyit se fogyaszt, amikor nincs „csúcsra járatva”.

Ezzel szemben a régi desktop gépem ami 1 magos volt csak, bár igaz hogy 2.4 GHz-es, nem volt benne csak 512 mega RAM (a mostani laptopomban 16 giga van...), simán megzabált kb 300 wattot, akkor is ha majdnem semmit se csinált, s ehhez még hozzá jött a monitor fogyasztása külön. És a max amire képes volt az a monitor, az 1024×768. Emellett a laptopomban van egy fél terás merevlemez és 16 giga SSD cache, a régi gépemben meg nem volt semmi SSD cache, s a merevlemeze is csak 80 gigás volt.

És bár off a fogyasztás szempontjából, de vegyük azért figyelembe mint ergonómiai tényezőt, hogy az a régi gépem egy nagy kasztni volt az asztal alatt, nehezen cipelhető (plusz még a monitor...), és zörgött, zajos volt, mondhatnám szinte már-már szörcsögött is, de még akkor is zúgott jól hallhatóan, ha épp nem birizgálta a merevlemezt. A boot idő is bőven 1 perc fölött volt, a mostani laptopomnál ez bármiféle külön optimalizálás nélkül kb 3 MÁSODPERC! (Na jó, bocs, túloztam hogy lengessem az E-penisemet, elnézést... Nem kizárt hogy rossz az időérzékem, s megvan az a boot idő teljes 4 másodperc is...!)

És abszolút nem zúg, nem kattog, nem szörcsög, cipelhetem ahova akarom még dokkolóval együtt is könnyen, de pláne anélkül, és nem kell hozzá külön monitor... És van benne hangszóró is, igaz hogy nem valami nagy hangerejű de azért van, a régi desktop gépemben meg semmi ilyen nem volt beleépítve, külön kellett azt is rádugni! (Ja igen, és persze akkor az is fogyasztott még pluszba...)

Szóval, bár én se vagyok a híve annak hogy állandóan cserélgessük ész nélkül a gépeinket, de igenis van azért néha a technológiai fejlődésnek egypár olyan szignifikáns inflexiós pontja, amikor tényleg nagyonis megfontolandó az átállás, annak ellenére, hogy nem tagadható még ekkor se, hogy valóban képes lenne a régi gép is ellátni a feladatokat még ekkor is, továbbra is. Az egészen biztos, hogy nekem soha az életben nem lesz már igazi „desktop gépem”, ha ezalatt valami zörgő dobozt értünk az asztal alatt vagy a sarokban, hanem kizárólag laptopom. Ez annyi rengetegsok előnnyel jár (számomra), hogy ha eddig nem lett volna saját laptopom csak valakinél kipróbálhattam volna ezt a típust, azonnal rohannék lecserélni a desktop gépemet, és abszolút nem izgatna hogy amúgy el tudná-e látni még a számomra fontos feladatokat.

Még azt se merném állítani, hogy a régi gépem legalább szerver célra alkalmas lenne, illetve úgy értem hogy ha alkalmas is volna, de érdemes lenne arra a célra beállítani. Mert a laptopban van aksi, ami eképp felér egy szünetmentes tápegységgel. A régi gépemben nem volt aksi. Azaz ha elmegy az áram a hálózatból, vége mindennek. Ha ezt nem akarom, vehetnék hozzá külön szünetmenteset, ami azért mégis extra kiadás, ha meg már úgyis beruházok, hátha jobban megérné picit többet költeni, s új gépet venni?!

Szóval ezek a dolgok mindig egyedileg mérlegelendőek, nincs rá általános válasz.

Őszintén szólva nem néztem utána korábban, viszont számomra cseppet ijesztő, hogy a hűtés némileg alul van méretezve. Mert szerintem az is valós alkalmazás, ha órákon át sok szálon fordít, tömörít valaki, s mind a 4 mag 100 %-ra ki van használva. Persze, ebben a pillanatban éppen 2 %-os CPU kihasználtságot mond a conky, de nem is akkor van létjogosultsága a 4 magos CPU-nak, amikor hozzászólást gépelek be. Ha éppen virtuális gépben live image-et csinálok, s a squashfs-t tömöríti több szálon, akkor nagyon jól jön.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

[off]Ilyen mikor egy gépészmérnök elektronikázik[off/]
Én ennél sokkal többről tudok, csak maga a monitor +20 wattot emészt föl.
( offot persze ne vedd sértésnek, attól még jó arcnak tartalak : )
--
mc futtatására képes eszközt munkagépnek nevezzük
T5870 8GB 1TB Ubuntu 13.10

Köszi, de a diplomámat a végzettségem igazolásán kívül egyéb tevékenységre nem használtam. :)
Viszon van teljesítménymérőm, meg szemüvegem, amivel sokat tudok olvasni a CPU-ról is. :)
Legutóbb a Geode adatlapját olvasgattam. Az olyan 0,9W, vagy egy kicsit több, nem emléxem pontosan, de az XP állítólag megy rajta. Erre varrjál gombot! :)

Ja, és vagy 10 éves tekknológija!

[off]A 30 éves Ikarusok technikája felett eljárt az idő, de önmagukban mégis csodálatos teremtmények. Örülnék, ha sok megmaradna belőlük, mert szeretem látni őket, és utazni rajtuk. Kell a korszerűbb busz, de ha választhatok, inkább Ikarusra szállok, mert az olyan érzés, amit az új Volvo nem tud megadni. Talán majd harminc év múlva...[/off]

:)

Windowsnal is van upgrade opcio, es tenyleg, az a ceg, amelyik tizevente nem tud gepenkent 50e Ftot kifizetni, az hasznaljon kockaspapirt meg faxgepet.

Szeretem azokat, akik más pénzét vígan elköltik. Nem, ne kelljen gépenként 50e3 Ft-ot kifizetni 10 évenként, de valójában várhatóan gyakrabban.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

10 év után valószínűleg otthon is lecseréli az ember a gépet, mert vagy megáll, mint a szög, vagy annyira elavul, lassú lesz a kor igényeinek, kevés lesz a memória benne.

Nekem a szemlélettel volt bajom: ha nem tud egy cég 10 évenként gépenként +50e3 Ft-ot kiadni, használjon négyzethálós füzetet, mondta ő. Egyrészt sok kiadás van, ez is egy ezek között, és sok kisvállalkozás napról napra tengődik. Éppen ezért cinikusnak és tisztességtelennek érzem az efféle beszólásokat. Költsék inkább céhes eszem-iszomra, mint adják az MS-nek, ha már. Vagy bármi, de nem hinném, hogy innen kellene javaslatot tenni arra, ki mire költse a pénzét.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Én is ezt mondom. Most én is benne vagyok ebben a bicikliben,
"családi" ügyeletes pentium 3-as gépre kéne valami low light linux a meglévő windows xp helyett.
Debian net intsall és openboxra(és hasonlóakra) gondoltam, bár mást is szívesen várok, pont az lenne a lényege, hogy ne keljen hazajárnom már a rendszer foltozása miatt.
--
mc futtatására képes eszközt munkagépnek nevezzük
T5870 8GB 1TB Ubuntu 13.10

Személyes tapasztalat, hogy a 10 éves gépeket is nagyon jól lehet használni. Csak tudni kell őket jól bekonfigurálni. Írom ezt a legfrissebb firefox alatt és a legfrissebb Manjaro linux alatt. A lebutított Win XP alatt is írhatnám, mert úgyis próbáltam már.
Annyit még, hogy a Manjaro LXDE változatát könnyű telepíteni. Leállítani pár automatikusan induló programot sem nehéz letiltani. De ha nem teszi ezt meg az ember, akkor is az alaprendszer csak 150 MB-ot fogyaszt. Ha megteszi, akkor csak 100 MB-ot. Ha dwm-et használ, akkor csak 50 MB-ot eszik az alaprendszer.
De maradva az LXDE felületnél, ami szerintem egész jól használható, 1 GB memória is bőven elég. Én fél GB-tal indultam és a firefox-hoz tartozó tweak kiterjesztés használatával csökkentettem a memóriazabálását. És jól ment, több youtube-ozás után persze érdemes volt a böngészőt újraindítani. De mellette más program is tudott futni.
Szóval én azt mondom, hogy 10 éves gépet is lehet otthon simán használni, ha az ember nem Win 7-et akar használni. n azt is megkockáztatom, hogy talán 15 éves képet is lehet használni. Lehet, hogy használhatóvá tudnám tenni. De lehet, hogy az ilyeneknél már az LFS vagy csak a forrás alapú gondos fordításokkal lehet használhatóvá tenni úgy, hogy a legújabb programok is fussanak. De jól tudjuk, hogy ehhez már kockafejűnek is kell lenni. De a 10 éves gépek esetén talán nem kell, bár ez függ, hogy akkor a gép mennyire számított jónak. 1 Ghz proci és 400 MB memória alá én nem mennék, ott már csak elavult rendszerrel, programokkal lehet megoldani. Windows esetén én a Win XP-ét még nem tartom elavultnak, mert azon is tényleg nagyon sokmindent meg lehet oldani. A linux esetén is bizonyos verziókig vissza mehetünk a disztróknál, de persze ott is óvatosan.

Még van itthon porosodóban egy pentium 2-es 500mhz/512mb-s gép, te mit hoznál ki belőle? :D 1997-es pc.
mit mondasz? Másik pc az egy 900mhz-s pentium 3as 512 mb rammal megáldott jószág. Én még hobbi szinten foglalkoznék is vele.
--
mc futtatására képes eszközt munkagépnek nevezzük
T5870 8GB 1TB Ubuntu 13.10

A molekula akkor stimmelne, ha pszichiáter megállapította volna, hogy disszociatív személyiségzavarban szenved. ;)

Egyébként arra a gépre max. openbsd-t lehetne tenni, ha jól sejtem.
Egy hasonló, csak már pentiumos gépen próbáltam puppy linuxot bootolni, de már azt sem lehetett kivárni. Egy mini openbsd-t viszont sikerült elindítani rajta és kinullázni vele a 200MB körüli vinyót. :)

http://www.damnsmalllinux.org/
http://www.slitaz.org/en/
próbáld meg ezekkel :D én még mondjuk ezekből is faragnék az is biztos.
Főleg a Slitazból lehetne még szerintem.
http://distrowatch.com/table.php?distribution=tinycore erről meg csak hallottam, kipróbálni még nem tudtam.
Legutóbb az 500 mhz-s gépen még 9.04 lazán futott. Utána meg már nem foglalkoztam vele.
--
mc futtatására képes eszközt munkagépnek nevezzük
T5870 8GB 1TB Ubuntu 13.10

486-os gépre nyilvánvalóan a Win98 a jó oprendszer. Azon is lehet egyszerűbb mp3 számokat hallgatni (winamp korai verziói), még valami nem nagyon processzorizzasztó filmeket is lehet nézni vele, persze nem HD minőségben, szövegszerkeszőnek elfut rajta egész jól a Word6.0, és még talán ma is akad olyan weboldal, ami bejönne az abban levő böngészővel. Persze biztos nem a facebook. És még az se kizárt, hogy nem is lenne különösebben sebezhető, mert nem hiszem hogy manapság már sok olyan vírus kóbászolna az interneten, ami ilyen ősrégi gépre van felkészülve.

486-os gépre Win98-at… anyám, te nem vagy magadnál. Gyanítom, el sem indulna, legalábbis a 4 MB RAM-mal. Mi 486-os gépen DOS-t és Win3.11-et használtunk.

(Amúgy szomorú emlék, hogy anno az alaplapért 15 ezret fizettünk a memóriáért pedig pluszban 16-ot. Aztán nem volt használva sohasem, mert nem volt monitor, amikorra pedig lett, már a Pentium sorozat volt a menő. Így múlik el a világ dicsősége.)

-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."
rand() a lelke mindennek! :)

> Személyes tapasztalat, hogy a 10 éves gépeket is nagyon jól lehet használni.

Nem, ha munkára kell, egy cégnél, akkor nem lehet.

Tudod, van egy olyan tényező, hogy ha szar munkaeszközzel lassabban dolgozik a munkaerő, az pénzügyileg kimutatható veszteség. Egy évben van mondjuk kétezer munkaóra/ember, ha csak 10% a lassulás a szar gépek miatt, akkor az ugye fejenként 2000*10%=200 óra kidobott pénz. Ha száz ember és PC van a cégnél, az ugye hopp-hopp, évente 100*200=20000 óra veszteség. Ez ugye 20000/2000=10 embernyi elpazarolt idő évente. Ha egy ember kap mondjuk bruttó kétszázat havonta (és a bérköltség nagy részét bele sem számoltuk!), akkor az egy év alatt 10*12hónap*200000=24M forint. Ha emlékszel még, 100 ember és workstation van a cégnél. Ha kiszámolod, 24M/100=240000 Ft.

Ez azt jelenti, hogy ha tízéves gépekkel dolgozol, akkor az alternatívaköltségből évente vehetsz mindenkinek izomlaptopot Windows licenccel. Vagy amivel akarod, lehet RHEL support is.

Itt arról van szó, hogyha óránként öt perc elmegy azzal, hogy a lassú/szar/"nemműködikezafos" a gép, akkor az már akár milliókban mérhető lehet egy-egy nagyobb cégnél éves szinten. Amiből ugye le lehetne cserélni amúgy a gépeket.

Az, hogy valaki otthon/hobbiból/stb. régi gépet használ, nem validálja azt, hogy egy középvállalatnál is érdemes.

Megemíteném, ha a munka hatékonyságát vizsgáljuk, akkor a kucsszó az ergonómia. Egérrel, gépírás tudás nélkül nem lehet hatékonyan dolgozni. Ez most akkor hány millió?
Fel kellene fogni, hogy a hatékony munkavégzés néha ellensége a fogyasztói társadalomnak. Mármint akkor, ha munkaeszközt szeretnél eladni!

Igen, az emberi agy ilyen furcsa dolgokra is képes. Mondok egy jól megfontolt kínai kifejezést aztán kiröhögöd. Mert ugyan nem érted, de tréfásnak találod.
Az se baj, ha nem tudod, hogy a grafikusok nem egérrel dolgoznak. Meg azt se, hogy kis országunkban a számitógépen dolgozókhoz képest elenyésző a grafikusok aránya. A mérnököké sem túl magas.

Ehe, este megálltam hogy válaszoljak erre a sok sületlenségre, de most kialudtam magam.

"Hogyha" Igen. De ha nem? Feltételezed hogy minden régi gép lassú, szar és nem is működik, és a cégnél minden géppel van óránként öt percnyi probléma. Hát, nem tudom hogy hol vannak ilyen láma üzemeltetők...

Nem kell, hogy probléma legyen a gépekkel, azaz nem kell, hogy tényleges outage legyen.

Nem ritkák az olyan feladatok IT-n belül és kívül is, ahol a gép az idő mérhető részét homokórázással tölti. Dolgoztam már olyan projekten, ahol egy órából kb. 30 percet kávéztunk, mert addig a gép dolgozott. És azok ráadásul nem szar gépek voltak. És nem videót rendereltünk, vagy hasonló, inkább elemzői melót képzelj el Excellel. És ezt csináltuk vagy nyolcan-kilcencen.

Ha én vállalkozó lennék vagy cégvezető, egyszerűen abból indulnék ki, hogy az emberi munkaerő olcsó, azokban a munkakörökben hogy titkárnő, meg más effélék, azaz olyan szakmákban, amik irodai munkakörök, ugyanakkor nem kell valami nagyonsokéves speciális iskola hozzájuk. A legtöbb nő (de a férfiak zöme is) szívesen kerülne ilyen posztra, mert ehhez sokat tanulni azért nem nagyon kell, a fizetés nem olyan nagyon rossz, nem a szabadban kell dolgozni, nem lehet benne megizzadni, aránylag sokat lehet lógni is, s előkelőnek is tűnik, mert számítógéppel dolgozik. Jelentkező tehát VAN BŐVEN e munkakörökre! Különben is volna, de pláne ekkora munkanélküliség mellett.

Emiatt konkrétan leszarnám, Gizike vagy más hogy sipákol, hogy neki nem jó a Linux, a LO, vagy hogy mit kell újratanulnia. Még tanfolyamot se rendeznék neki átképzésre. Azt mondanám:
—Kedveském, nekem e rendszer felel meg a cég számára ár/érték arányban, és van egy hete magácskának hogy beletanuljon a kezelésébe! Ezen idő alatt benn maradhat az irodában munkaidő után is gyakorolni, de azon időre nem fizetek túlórát. Ha egy hét múlva se tudja kezelni e szoftvereket elfogadható szinten, akkor írjon magának egy csodálatos ajánlólevelet minden képzelhető jóval, amit adjon át nekem, én aláírom, s aztán ezzel menjen a konkurrenciámhoz, és ott legyen haszontalan főhátramozdító, mert KI VAN RÚGVA! Ne féltsen, megleszek maga nélkül, mert feleannyi pénzért mint a maga fizetése most, találok 3 másikat is 1 napon belül, még válogathatok is közülük!

És ennyi.

+1
Az egyik alkalmazottunk, egy 50 feletti bérszámfejtő hölgy, minden probléma nélkül használ xubuntu-t pár éve xp helyett. Firefox, libreoffice, abevjava, doublecommander, bérszámfejtő program dosemuban. Soha nem panaszkodott, hogy vissza akarna állni xp-re. A mindennapi munkáját ugyanúgy el tudja végezni mint korábban. Tanfolyam se kellett.
--
♙♘♗♖♕♔

Azert eleg keves ceg szakosodott titkarsagra. Nagyobb esellyel van 10 termelo/1 adminisztrator arany (ertve adminisztrator alatt a titkar(no)/penzugyes/hr/stb munkakoroket)

Ismerek konyveloceget (tobbet is). Ha a hasznalt programok nem futnak Linux alatt (Nexon, Forras igy hirtelen), akkor adjak fel? Ismerek ceget, ami a Kulcs-Szoft termekeit hasznalja (raktar/arukeszlet)
Ha nem megy Linux alatt, csodoljon be a ceg?

Es megeri nekik mondjuk P3-assal veszodni, ha egy Core procis gep sokkal gyorsabban dolgozik? Vajon mi a dragabb? Egy gep csereje otevente vagy a konyvelo folyamatos homokora bamulasa (konyveloceg, tehat abbol el, hoyg masnak konyvel).

Ellenben jartam parszor nehany ugyvedi irodaban, ott teljesen jo volt a legalapabb P4 Celeron egy XP-vel, Jogtar ment rajta es alt. a Word-ot hasznaltak, amin szerzodeseket/beadvanyokat/egyebeket irtak. Ezt mondjuk meg tudnak csinalni Linux alatt is.

Szoval nem megy a "mindenhova Linuxot a regi gepre", nem kell spec. szakmat keresni ahhoz, hogy gyorsan rajojjon az ember, semmi ertelme a Linuxot es a regi gepet eroltetni. Mashol meg esetleg bevalik.

--
http://www.micros~1

A t. ugyfel nem fog azert fizetni, hoyg probalgasd a programot, amit 7/24-ben (vagy legalabbis a munkaido minden perceben) hasznal.
Neki megoldas kell. Engem meg nem a szopasert fizetnek, azt vagy megoldom magam hobbibol vagy valasztom az egyszerubb utat es maradok a biztosan mukodo megoldasnal. Nem vagyok vadasz, szoval b verzio.

--
http://www.micros~1

+1, anno ezért repült egy cégnél nagyívben a samba, mert próbálkozni a tavaszi kutya szokott, nekik meg olyan fájlmegosztás kellett, amin az egyedi alkalmazásuk zökkenőmentesen és tempósan képes futni - és ebben a speciális tesztben a szamba botrányosan sz@rul teljesített. Maradt az XP, némi "bináris patch" után tükrözött diszkekkel maga alatt :)

Az egyszeri migrációs költségeket valóban kihagytam a számításból, bár biztos vagyok benne, hogy ha már 10 éves gépekről van szó, ennyi idő alatt az is kitermelődne.

A villanyszámla... hááát, nem vagyok mérnök, de a 10 éves asztali PC+monitor kevesebbet fogyaszt, mint egy modern változat, ne adj' Isten egy laptop? Lehet, hogy igazad van, bár kicsit furcsán hangzik.

Illetve egy megjegyzés, amit ide is írhattam volna: nem azt mondom, hogy feltétlenül váltani kéne. Ezzel párhuzamosan megy egy másik hasonló thread valamelyik cikk alatt, ott az *ottani* szituációban pont a konzervatív oldalon érveltem. Nyilván a körülményektől függ. De azért nehogy az jöjjön ki a végére, hogy a 10 éves munkahelyi géppel jobban megy a munka, mint az újakkal. :)

Ha feltesszük, hogy működik a régi gép, akkor saját példámból kiindulva:
- Napi 16 óra üzem/30 napos hónap.
- Beruházás 38000Ft.
- A teljesítménycsökkentés 50W.
- Megtérülési idő 3 év.
Ha csak 8 órával és 20 nap/hónappal számolunk, akkor 9 év.
Ez csak egy alaplap+cpu+memória upgrade, ami 100W -> 50W teljesítménycsökkenést okozott.

Viszont az előző upgrade, ami drágább volt 50W -> 100W teljesítménynövekedést.
Persze kicsit csalok, mert a közepén P4 volt.
De azért elgondolkodtató, hogy a két beruházást kihagyva, a régi hűvösebb gép még mindig működne.

Természetesen ez csak egy példa, de némi számolgatással is lehet spórolni.
Cégeknél egyszerű, mert "elszámolják", és fontosabb a garancia megléte, mint az okoskodás.

Ja, és a laptop! Ha kisebb a képernyő/klaviatúra, akkor már nem olyan jó dolgozni vele. Ha nem kell hordozni, akkor pénzkidobás az akku, de a költségekhez hozzá kell adni a cseréjét is. Még mindig drágább, mint az asztali gép. Ha a mérete rendes, akkor a fogyasztása nem annyival kevesebb az asztali géphez képest, mint amennyivel drágább.

Megint jön az ökör példa: Két régi gép+internet előfizetés lehet olcsóbb, mint a laptop.

Az új gép teljesítményére meg általában a következők miatt van szükség:
- elférjen az új windows
- fusson a flash,
- a java
- a "modern" weboldalakon található szemét belátható időn belül mejelenjen

Nem kézben tartani, hanem garantáltan támogatottan javításokat kapni akarnak a céges felhasználók, némi elhanyagolható kivételektől eltekintve, és az OS-t használni szeretnék, nem pedig forrásból buildelni/tesztelni/javítani (Hint: change- és release management). Ez ugyanis olyan költséget és kockázatot jelent, amit üzleti környezetben nem igazán szokás bevállalni.

A totál függetlenséget és a teljes testreszabást. Ha egy disztró fejlesztői úgy döntenek, hogy nem foglalkoznak tovább a disztróval vagy nem a nekem megfelelő irányba haladnak, akkor nem tudok mit tenni. Az LFS-ben van egyfajta szabadság is. Sőt ha akarok, időközben eltérhetek a dokumentációtól is.
Ha akarom, akármelyik architektúrára is csinálhatok linuxot. Olyat, amilyet én akarok. Így nem kell pl tableten androidot vagy ubuntu linuxot használni.
Oké, gentoo, Arch egy dolog. De még ott se alapoktól kezdi az ember és igazodnom kell az általuk kialakított környezethez.
Aki nagyon alapoktól indul, az képes optimalizálni is a rendszerét, csak az megy rá, amit akar.
Persze kell némi tudás is az mellé, hogy a lehető legjobb rendszert készítse el az ember, amilyet szeretne.

Akármelyik architektúrára. Ja,persze... Azért a "lehető legjobb" is erősen attól függ, hogy hogyan definiálod... Nekem pl. az a "lehető legjobb", amit _nem_ kell masszírozni napokig-hetekig meg úgy általában állandóan, hanem működik, és azt (meg úgy) csinálja, amit és ahogy elvárom - illetve ha nem, akkor elérhető hozzá olyan információ, amivel a hiba behatárolható és elhárítható.

Pontosan. Úgy működik, ahogy én akarom. Ez miatt kezdenek sokan LFS építésébe, mert nekik van saját elképzelésük és azt valósítják meg. Minek igazodjak bármilyen disztróhoz vagy windowshoz, ha nem vagyok rákényszerítve? Sokan ilyen olyan rendszert akarnak ráerőltetni az emberre, mert azt gondolják hogy az ő rendszerük a jó. Vagy mi gondoljuk azt, hogy az adott rendszer lesz nekünk a jó. Én azt vettem észre, hogy nekem az egyik sem volt igazán jó nekem.

Művészkedés, önmegvalósítás, e-péló lengetés. Lehet, csak sok értelme nincs. Rám pl. senki sem erőltet semmit: ha van egy probléma, amit meg kell oldani, akkor megnézem a rendelkezésre álló eszközöket, és kiválasztom azt, ami a leginkább megfelel az adott célra, és azt használom - az igényeket is formálva a lehetőségekhez.
Nincs kedvem/időm/erőforrásom újratervezni a dolgokat - tervezni, nem ötletszerűen "mert nekem úgy tetszik, hát egy betűs könyvtárnevek lesznek" gányolni. Jó, és előrelátó tervezés nélkül meg csak a gányolás-tákolás marad, amolyan péhápápistike szinten, abból meg, hála az égnek, elég régen kinőttem.

Ööö... Azért izé, bocs meg hogy is mondjam... ezzel az "akármelyik architektúrára is csinálhatok Linuxot" kijelentéssel kéretik óvatosan bánni!

Természetesen szigorú értelemben véve igazad van, elvégre a Linux, az egy Unix klón, eredetileg nem létezett efféle a PC világban, erre jött Linus meg a társai, s ha úgy vesszük "portolták az Unixot" erre az architektúrára, ez lett a Linux.

Végeredményben, ha a C-64 -es géphez létezne kellően nagy kapacitású memóriabővítés, hogy valamilyen formában 8 bites gép létére is képes legyen megcímezni mondjuk minimum 4 gigabájtot, arra is lehetne portolni a Linuxot. Minthogy korábban épp a C-64 programozásában igazán hardcore-valaki voltam, ezt én még épp talán el is tudnám végezni, csak... Csak épp mert tényleg profi voltam egykor ezen az architektúrán, tisztában vagyok vele, ez is mekkora meló lenne. Még társakkal együtt is, hát még egyedül...

Na most más architektúránál, amit épp akkor kezdenél megtanulni, a dolog épp emiatt kb esélytelen annak, akinek nem kifejezetten ez a szakmája, nem vérprofi benne.

Az téveszthet meg téged, hogy én kijelentettem a doksimban, hogy a GoboLinuxnak nem volt korábban 64 bites változata, s én íme megcsináltam ezt, ami egy kvázi-gobo, s íme ez 64 bites!

Ez igaz is. Csakhogy ez tök könnyű volt, mert nem az egész Linux-mindenséget kellett portolnom 64 bitre, hanem már meglevő programok fordítási opcióját beállítani, amiket különben énelőttem is számtalanszor lefordítottak már rég 64 bites rendszerekre, mind le volt tesztelve hogy jól működnek ilyen környezetben, nekem csak arra kellett rájönnöm hol miféle fordítási opciót írjak elő nekik, de ez is majdnem mind előre le volt írva nekem az LFS könyvben, néhány helyen kellett csak szöszölnöm a dologgal, s ez a „néhány hely” is majdnem mind a Glibc és GCC progikhoz volt köthető.

Szóval, az oké hogy mondhatjuk hogy én a Gobót portoltam 64 bitre, de nem ám hogy az egész Linuxot.

Ha most jönne a kezem közé egy olyan laptop amin Android fut, de valami extrakülönleges chipkészleten, eléggé meg lennék lőve, hogyan cserélhetném le az Androidot valami „hagyományosabb” Linux-disztróra, hogyan építsem fel rajta a magam LFS-ét. Pedig még az is egész istenes helyzet lenne sok olyanhoz képest amit el tudok képzelni mint szopatósabb variánst... Mert kezdjük azzal, mivel fogom lefordítani a nekem kellő progikat azon az architektúrán, ha ott nincs már eleve portolva nekem a GCC és G++ progi?! Akkor előbb ezeket kell portolnom, valami ottani már meglevő fordítóval lefordítanom, de cseppet se magától értetődő, hogy ez ott könnyen megoldható lesz, el tudom képzelni, hogy ehhez milliónyi helyen be kéne nyúlnom a GCC forráskódjába. És amikor végre lefordul, még azután se biztos, hogy működni fog anélkül hogy elszállna közben. És ha nem száll el de működik, akkor se garantált, hogy olyan kódot hoz létre az általa fordított forrásokból, ami aztán jól működik!

Lássunk tehát világosan: a megismerésnek fokozatai, mélységei vannak. Egy szint a hétköznapi win-user. Annál picit mélyebb az aki áttért Ubuntura. Annál mélyebb az, aki kicsit „keményebb” disztrót használ, mondjuk Debiant vagy Archot. Annál mélyebb aki valami forrásalapú disztrót használ, mondjuk Gentoot. Azután jön a sima LFS. Azután az, aki variál az LFS-sel — na ez lennék én, meg te is ha nem adod fel. Ezután jönne az, aki portolja a Linuxot valami olyan platformra, ahol az még nem volt, de azért itt én látok ám egy nagyon lényeges tudásszakadékot amit nem csekély mennyiségű tanulással lehetne csak feltölteni, és semmi esetre sem tartom jogosnak hogy elintézzük egy kézlegyintéssel, hogy „ha az LFS sikerült nekem akkor már ez is menni fog könnyen”.

És ha meg is van ehhez minden szükséges tudásod, ez még akkor is baromi nagy meló és rohadtul sok idő, amire még én is azt mondom, nem biztos hogy megéri.

Nem beképzelt módon, inkább a dolgokat leegyszerűsítve írtam. Igen, komoly tudás, munka és szívás kell. És valóban, ezt még elképzelni sem tudom a jelenlegi szinten.
Pl az Android is linux kernelt használ, elvileg abból már el lehetne indulni. Ubuntu linux is megy arm-es procijú eszközön, erre is láttam példát. De hogy ez hogyan van pontosan megoldva, azt nem tudom.

"Természetesen szigorú értelemben véve igazad van, elvégre a Linux, az egy Unix klón, eredetileg nem létezett efféle a PC világban, erre jött Linus meg a társai, s ha úgy vesszük "portolták az Unixot" erre az architektúrára, ez lett a Linux."

DAFUQ did i read.

Konkrétan: ühü, akkor mondok párat, jóval korábbról: Minix (ugye az operációs rendszerek erről szól), Xenix (biza, M$), Coherent, AT&T Svr4, sőt létezett OpenStep, meg solaris is régebben még i386-ra is.
Ha lehet, akkor ne beszéljünk már összevissza ostobaságokat, ha szabad kérnem.

Az ábra szerint amikor a Linux elindult, nem volt más nyilt forrású Unix, csak a Minix valami kezdeti variánsa. (Lehet hogy PC gépekre még az se, ezt nem tudom). Na most, a Minix az meg még most is olyan, hogy a részesedése a béka seggét verdesi alulról. Valami oka ennek pedig csak kell legyen. El tudom képzelni, hogy a kezdeti időkben még esélytelenebb volt. Oké hogy mikrokernel és az modern koncepció meg űbertuti a szakmai guruk szerint, de szart se ér ha láthatóan nincs rá fejlesztés - nyilván mert valamiért ez az űbertuti okosság olyan, hogy nehéz és nagy szivatás fejleszteni rá.

Elismerem ezt úgy mondom hogy nem ástam be magamat a mikrokerneles témába, de a tényekből igenis kiindulok, a tény meg az hogy a minix kb sehol sincs jelenleg.

Megjegyezném, ha mindebben nem is volna igazam, az se számít az előző hozzászólásom lényegét illetően, ami arról szól, hogy a Linux portolása egy más architektúrára sok nagyságrenddel nagyobb meló, mint egy LFS végigcsinálása. Ez itt a lényeg, a többivel tök felesleges kötekedni. Ha neked más a véleményed, kérlek portold a Linuxot valami egzotikus hardwerre.

„Az ábra szerint amikor a Linux elindult, nem volt más nyilt forrású Unix, csak a Minix valami kezdeti variánsa.”

Azt hiszem, ezzel mindent elmondtál. A hozzáértésedről.

-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."
rand() a lelke mindennek! :)

Ebből is az látszik, hogy sok-sok dolgot össze-vissza olvasgatva, a bennük talált kifejezéseket értelmesnek tűnő mondatba foglalva semmi nem sül ki. Úgy néz ki, a színeket sem sikerül mindig a helyére rakni.
A minix egyetemi tananyag. Mint ilyennek elég alacsony a részesedése. Mármint a tankönyvpiacon. :)
A nyílt forráskód az nem más, mint amit a plebs letöltögethet. És az embargóról hallottál már? Kis hazánkra nézve kb. 1990-ig embargós volt a UNIX forráskódja. Tehát zárt forrásként sem lehetett eladni. Nyugi, volt. Ellopták és csempészték ezt is, azt is. Az embargó "megszűntével" mi nem adhattuk tovább egyes dolgokat az oroszoknak. Erre is volt megoldás: eladtuk a finneknek, majd ők az oroszoknak. :)

Talált, elsüllyedt! Rosszul céloztál. Történetesen hardverfejlesztőként kezdtem a pályámat 30 éve. Tehát egy új hardverre megírni valamit, aminek a java kész számomra megoldható. Sőt, már a 0.9x linux kernelbe is írtam a videokártyámhoz illetve billentyűzethez saját drivert.

Soha nem mondtam, hogy könnyű lenne ignorálni valakit. Ellenben mindigis ahhoz tartottam magamat, hogy a legjobb az volna ha senki nem kötne bele a másikba. Még belém se, már bocs. Azaz nem látom be, miért lenne nekem muszáj ignorálnom valakit, ha ehelyett azt is tehetem, hogy „visszabosszantom”. Hátha megúszom és nem kell ignorálnom, mert lekopik rólam. Kétségkívül megoldás lenne az ignorálás is, de nem az egyetlen megoldás.

Ha bash-re lecserélnéd a basic-ot az nem lenne jó? :)
Viccet félre téve, én is portolnék egzotikus architektúrára, de teljesen felesleges.
Nem kötekedésből, de minek oda 4 Gb memória címzés? Már mint a c64-hez?
Jó tudom én is gcc-párti vagyok, de máson nem lehet lefordítani?
Pld én egy erősebb picre vagy avr-re szívesen portolnám a linuxos-t.
Most tudom röhögtök rajta de majd kifejtem :)
--
mc futtatására képes eszközt munkagépnek nevezzük
T5870 8GB 1TB Ubuntu 13.10

( zotya62 v | 2014. 01. 16., cs – 13:40 )

Megnéztem az átállási segédletet.Azok a jó ajánlatok a vállalatoknak, ahol Windows 8 mellett van downgrade jog Windows 7-re. Másrészt az Xp is tud olyan stabil lenni, hogy addig működik, amíg a vas tönkre nem megy alatta. Egyébként meg nem kell, hogy telepítve legyen az MSE, mert a havi frissítéskor a rosszindulatú programokat eltávolító eszköz a támogatás után is működik.

( atomjani | 2014. 01. 23., cs – 12:54 )

Mi a helyzet a billentyüzettel párositott androidos készülékekkel? Kevés fogyasztás, olcsó, hordozható, sokmindent tud. A kérdés, hogy cégen belül mennyire segítheti a gépeket kiváltani?:-)