"Kőként zuhan az Apple - Mi történt?"

HUP cikkturkáló

Az Apple tavaly ilyenkor még sztárpapírnak számított, az árfolyam újabb és újabb csúcsokat döntött meg. Tavaly szeptemberben azonban gyökeres fordulat következett, azóta szinte szakadatlanul esik az Apple részvények árfolyama. A fél évvel ezelőtti, 700 dollár feletti történelmi csúcshoz képest jelenleg már csak alig 400 dollárt érnek a társaság papírjai, az Apple ezzel már csak a világ második legnagyobb értékű tőzsdei cége. Az árfolyam zuhanása több tényezőnek tudható be: a legutóbbi gyorsjelentések csalódást okoztak, a profitabilitás romlik, osztalékemelésről sincs hír és egyelőre nem látszik, hogy mi lesz a cég következő sikerterméke.

A cikk itt.

  • 19723 megtekintés

( FBK | 2013. 03. 06., sze – 08:31 )

hosszu tavon hype-bol megelni nem lehet, szvsz.

--
FBK

( deje | 2013. 03. 06., sze – 09:34 )

A lufik már csak ilyenek. Kipukkannak.

Kíváncsi vagyok, ha az Apple szó helyett Google/Microsoft/Samsung/akármi lenne, vajon hogyan reagálnátok.

Olvastam itt a hupon valakinek az aláírásában:
Steve Jobsot nagyra becsülöm üzletemberként és sajnálom, mint magánembert.
Viszont mint vallásalapítót, ki nem állhatom.
Ehhez még hozzátenném, hogy nélküle sokkal szegényebb lenne az IT világ, rengeteg dolgot tett hozzá ahhoz, hogy a számítógépek használható eszközök legyenek.

Nem trollkodni akartam, sajnálom, hogy rosszul lőttem be az érzékenységi küszöbötöket.

( oszkar v | 2013. 03. 06., sze – 09:58 )

Van egy régi pénzügyes mondás, amit a sztárpapírokkal kapcsolatban mégis újra meg újra sokan figyelmen kívül hagynak: A fák nem nőnek az égig.

( pepelopez | 2013. 03. 06., sze – 10:15 )

robotok long scriptből short scriptre váltottak, amerre a profit arra áll a robot :)

( Nyosigomboc v | 2013. 03. 06., sze – 10:43 )

\o/
Asszem itt az ideje egy alairas-frissitesnek.
Amikor Newtont megkerdeztek a South Sea Company reszvenyek ararol, az alabbi volt a valasza.

--
I can calculate the movement of the stars, but not the madness of men. -Sir Isaac Newton

( saabi v | 2013. 03. 06., sze – 10:47 )

Szerintem egyszerűen a tőzsdei elemzők hülyék. Kitalálnak mindenféle légből kapott dolgot, aminek szerintük egy cégnek meg kellene felelnie és ha az ezt nem teszi, akkor máris szart sem ér. Nincs elég bevétele az Apple-nek? De, van, csak nem AKKORA, mint amit elvárnak. Röhej, előállítani nem tudnak annyi terméket, mint amennyire kereslet van. Ilyen egy sikertelen cég?

Ave, Saabi.

Az nem zárja ki hogy az elemzők hülyék legyenek :D

Nomeg ha jól értem a tőzsde dinamikáját, akkor egy elemző maximum annyira lehet hiteles (pontos), mint a rendelkezésére álló információk. A hiteles, pontos információt pedig - nekem olyan érzésem van -, nem mindig lehet garantálni.

Ha röhögve nem is, de mondjuk a buszon elolvasgatom. :)

Azért van idézőjelbe téve a "hasznos hülyék", mert Lenin mondta a kommunizmust rendületlenül támogatókra. Ezekre az elfingja magát egy tücsök máris 3%-ot esik a BUX elemzőkre nem nagyon tudok máshogy tekinteni.

Egy olyan rendszerre, amit jó kapcsolatokkal komolyan lehet manipulálni nem nagyon tudok semmi érdemlegeset gondolni. '92 fekete szerda

Azért amit fentebb írtam könyvet, nézz már bele. Nagyon nem asztrológia szintű balfaszság. Eleve inkább matematika, mint pénzügy. Rendesen def-tétel-biz felépítéssel. Semmi wudu, meg ezoteria, meg humbug, meg tuti nyerő stratégia. Mint írtam, nem is egyszeri tradereknek íródott. Előbb nézz már utána valaminek, mielőtt osztod az észt!

Nem néztem bele, de fogtam amit írtál. A matematika, az matematika. Vagy helyes egy bizonyítás, vagy nem, de gondolom igen. Ami viszont lehet butaság, hogy az axiómákat rá lehet-e húzni a valóságra.

> Előbb nézz már utána valaminek, mielőtt osztod az észt!

Ja bocs, azt hittem ez a hup. De viccet félretéve: én nem mondtam, hogy ezek a konkrét könyvek biztosan butaságokra épülnek, bár az tény, hogy kétkedésemet fejeztem ki. Amit mondtam viszont, az csak annyi volt, hogy attól még hogy valamit nehéz megérteni, még nem biztos, hogy érdemes, illetve hogy van valóságtartalma. Ez szerintem trivialitás (legalábbis az kéne hogy legyen), csak megpróbáltam erre felhívni a figyelmet, mert nem éreztem fairnek, hogy te az előző fórumozónak nekiugrottál, hogy biztos nem fogná fel könnyen. Erre most belémkötsz. Hát köszi.

"Szerintem egyszerűen a tőzsdei elemzők hülyék."

Nem azok.
Egy dolog miatt vesz meg egy befektető egy részvényt: a részvény birtoklásából származó haszon reményében.
Hasznot egy részvény 2 fő formában termelhet:

1. A vállalat belátható időn belül osztalékot fizet a részvényeseknek. Az Apple esetében ez nem igaz.
2. A vállalat papírjai drágábban adhatók majd el a jövőben, mint amennyiért most meg lehet venni. Ennek alapfeltétele, hogy a cég növekedési kilátásai jók legyenek, amit pedig számos pénzügyi mutató alapján lehet megítélni. A linkelt cikk elmeséli, hogy miért csökkentek az Apple növekedési kilátásai.

Nem arról van szó, hogy szar a cég, hiszen brutális mennyiségű készpénze van, és jelenleg is termeli a pénzt, viszont akik jelenleg részvénnyel rendelkeznek, egyre inkább úgy döntenek, hogy a korábban olcsóbban vásárolt papírt most már ideje eladni, és realizálni a hasznot, mert egyre inkább valószínű, hogy vége a korábban látványos fejlődésnek, és sokkal többet már nem fog érni a papír. (És igen, ez félig-meddig önbeteljesítő dolog, de valós adatokból indul.)

Érdekes, hogy alacsony betéti kamat esetén senki nem kezd azon agyalni, hogy vajon miért nincs megtakarítási hajlandóság; állampapír alacsony hozamánál már megindulnak a legintenzívebb szófosók és konteógyártók, de a szűk mozgástér miatt még ők is hamar megtalálják a bölcsek kövét; na de a tőzsdei cégpapírok... azok olyan furmányos dolgok, hogy már a közgázszakmának is rá kell cuppannia arra a kérdésre, hogy miért nem népszerű egy részvény, ha szinte biztos, hogy nem lesz garantált nyeresége, "csak" ami a piac napi pszichójából kihozható. Aki pedig közülük mégis túl egyszerűen rámutat a miértre, azt a konteósok és céghívők hülyézik le.
Hard biznisz.

Ráadásul ez a "kőként zuhan" elég bulvárosra sikerült, és jönnek a károgók, hogy itt a vég.
Ok, elég sokat csökkent fél év alatt,de ha ez zuhanás, akkor minek nevezzük pl. az OTP mozgását 2008 őszén, ahol két nap alatt összejött ennyi bukó....

Visszanézzük a charot, akkor kb. 2012 januárjában volt ugyanitt a papír, és 7-8 hónap alatt mászott fel 400ról 700-ra.
Egyszerűen ez egy túl meredek emelkedés, amint látszott, hogy törik a lendület, elkezdődött a haszon realizálása.
Valahol természetes és törvényszerű az ami történik, de hát ugye most az Apple-ról van szó....

A betéteknél meg állampapíroknál álltalában a logika dominál.
A részvényeknél meg sokszor a vágyak és az érzelmek. (Vagy konteo on: a bennfentes szarságok.)

( bird v | 2013. 03. 06., sze – 13:12 )

„[…]tavaly ilyenkor még sztárpapírnak számított…”

Mi az a sztárpapír?
______________________
this comment is cc by-nc 2.5

( uid_6846 | 2013. 03. 06., sze – 16:40 )

Petőfi Sándor:
ANYÁM TYÚKJA

Ej mi a kő! tyúkanyó, kend
A szobában lakik itt bent?
Lám, csak jó az isten, jót ád,
Hogy fölvitte a kend dolgát!

Itt szaladgál föl és alá,
Még a ládára is fölszáll,
Eszébe jut, kotkodákol,
S nem verik ki a szobábol.

Dehogy verik, dehogy verik!
Mint a galambot etetik,
Válogat a kendermagban,
A kiskirály sem él jobban.

Ezért aztán, tyúkanyó, hát
Jól megbecsűlje kend magát,
Iparkodjék, ne legyen ám
Tojás szűkében az anyám. –

Morzsa kutyánk, hegyezd füled,
Hadd beszélek mostan veled,
Régi cseléd vagy a háznál,
Mindig emberűl szolgáltál,

Ezután is jó légy, Morzsa,
Kedvet ne kapj a tyúkhusra,
Élj a tyúkkal barátságba’...
Anyám egyetlen jószága.

(Vác, 1848. február)

( sany | 2013. 03. 06., sze – 19:06 )

"csupán baromira nem ér annyit a részvényük, mint amennyiért árulják. "

Ez a termékekre is igaz lehet! :)

Azért a "hibás" almáért kérnek többet mint mások, akiknek nincs "hibás" almájuk.

Szvsz. nem igaz hogy Iphone4.5.6.7.8.9.... jobban lehet pl.
telefonálni, mint egy más hasonszőrű készülékkel!

Státusz szimbólum, farok-nagyító, stb hatása van, semmi más.

Nyilván nem azért van az embernek iPhone-ja vagy más okostelefonja, mert _csak_ telefonálni akar vele. Ha igen, akkor arra a következő mondatom igaz. Szerintem, akinek egy iPhone státuszszimbólum, az nem lehet egy sikeres ember!

Ave, Saabi.
ps: csak neked - mivel magunk vagyunk - megsúgom: nem nőtt a farkam amióta iPhone-om van, szóval _arra_ nem alkalmas. Vagy csak a mellette használt Galaxy SII rontja a mágikus hatást? :-D

( vl v | 2013. 03. 06., sze – 19:14 )

Aki már valaha dolgozott tőzsdei cégnél, az pontosan tudja, hogy a részvényárfolyam és a cég valós dolgai között nagyon minimális korreláció van.

Rövid távon (értsd: napok/hetek/hónapok szintjén) nagyon zéró közeli a korreláció. Évek viszonylatában persze jobb a helyzet, de még akkor is fényévekkel többet tud egy mezei alkalmazott is a cégről, mint bármelyik elemző valaha fog, pláne a mezei tőzsdei részvényesek. Ha van a piacon bennfentes információ, az ugye szabálytalan (aki nem jut hozzá, az szopik, aki meg igen, az ki tudja használni), ha meg nincs, akkor meg "vak vezet világtalant".

Azért voltak itt különféle statisztikai vizsgálatok, hosszú távon egész jó a korreláció. Rövid távon meg a piaci hangulat győz. Azaz ott nem az eredmény és az árfolyam, hanem az eredmény értelmezése a piaci hangulat tükrében és az árfolyam közt van némi korreláció. Persze ez kevéssé jó. De komoly elemzők nem próbálnak neked árfolyamot jósolni. Mert azt akár kávézaccból is próbálhatnának. Azt meg, hogy a traderek mikben hisznek, ne nevezzük pénzügyi elemzésnek. Azért van egy jópár alapvetése a pénzügyi elméletnek, ami gyakorlatban bárki által ellenőrizhető valós árfolyamadatok alapján (pl. osztaléksemlegesség elve, stb.). A piaci hatákonyság különböző szintjeire is vannak tesztek, vizsgálatok, komoly irodalma van. És a pénzügyi elmélet azt mondja ki, hogy hatékony piacok esetén az árfolyamok megjósolhatatlanok. Maximum vannak szerencsés/jó érzékkel megáldott emberek, akik gyakrabban éreznek rá a megfelelő irányokra, mint mások. Hosszú távon viszont ha nem lenne korreláció az árfolyam és a cég teljesítménye között, akkor hogy az istenbe esik a tönkremenő cégek árfolyama a felszámolás előtt 0 közelébe pl.? A gyorsan növekvő cégek esetén miért követi az árfolyam a cég növekedését? Ha már Apple: azért ahogy a világ legértékesebb cégéve (illetve azok egyikévé vált), az mégis csak egybeesett azzal, hogy hihetetlenül felfutott a cég jövedelemtermelő képessége. Az más kérdés, hogy az árfolyam megszaladt. De a gyenge korreláció erős túlzás.

szornyu, hogy 60 millio darab helyett csak cca. 38 millio ipad-ot fognak eladni...
jaj, mi lesz, jaj, mi lesz.
csak tudják legyártani.
amúgy erős túlzás az álíltás, hogy nem fogynak az apple gépei, mikor a valóság annyi, hogy az elemzők szerint nem fognak eladni 60 millió db-t csak kevesebbet.

+1

Egyébként nem is értem SJ ezt hogy gondolta, mármint hogy 10 col alattiaknak nincs létjogosultsága. Mondjuk dehogyisnem tudom, az SL anyósülésén bőven elfért a 10"-os, viszont tömegközlekedésre nem hiszem, hogy gyakran szállt fel. Vagy arra gondolt, hogy utazás közbenre elég az iPhone/iPod Touch, otthonra meg ott az iPad?

+1 Arról nem is beszélve, hogy a gyerekmunkások valamiért ott dolgoznak, ergo ez nekik tulajdonképpen inkább lehetőség, lehet enélkül még éhen is halnának. Senki nem tiltja nekik, hogy máshol doglozzanak, vagy hogy ne dolgozzanak ott (na jó, utóbbiba lehet a szülők beleszólnak).

Nincsenek gyerekmunkások. Ez egy sztereotípia, mint ahogy az is, hogy mindezt az Apple-el azonosítja a sok "buta". Sőt az Applenél van az egyik legnagyobb ellenőrzés.
http://appleblog.blog.hu/2013/03/11/az_apple_es_az_o_rabszolgai
_________________________________________________________
6.5GB online tárhely INGYEN. gépről, mobilról: SugarSync

Igazság szerint ott az van leírva, hogy most már figyelnek erre is, és most már nem az Apple a legnagyobb kizsákmányoló, hanem a gonosz Samsung:

"A változásokat jól mutatja az az összehasonlítás is, ami a Foxconn és a Samsung gyáraiban tapasztalható munkakörülményeket vizsgálja: utóbbi üzemeiben például már rosszabb a helyzet."

"Azóta az Apple figyel legjobban a beszállítói láncára..."

A kiemelések tőlem.

A cuki ebben az, hogy 2010-ben már ismert probléma volt: http://www.telegraph.co.uk/technology/apple/7330986/Apple-admits-using-…

És 2011-ben nem lett job: http://www.telegraph.co.uk/technology/apple/8324867/Apples-child-labour…

Ezek fényében kijelenteni hogy "Nincsenek gyerekmunkások" kicsit erős. Max. annyit lehet mondani, hogy most már nincsenek. Papíron legalábbis, hiszen eddig is hamis papírokkal dolgoztak a kölkök, mert így is megérte és mert muszáj volt, ha nem akartak éhen dögleni.

Más kérdés persze hogy éhhalál helyett hexánt nyelnek, de valamit valamiért. És igen, nem csak az Apple, hanem pár hasonló remek cég is érintett a beszállítók okán, pl. a nagyszerű Nokia.

Akkor mégegyszer: nem az Apple hibája (és nem is a Samsungé, stb.-é), hogy Kínában a gyerekek éhenhalnának a gyerekmunka _lehetősége_ nélkül. Szerintem akkor már sokkal gecibb szereplői a kapitalista piacnak azok a bankok, akik CHF alapú hitelt adtak hogy az neked majd milyen jó lesz, találtál valami rosszul számolást a banki papírodban, betelefonáltál, hogy ezt törvény szerint nem így kéne elszámolniuk, és hibájuk beismerése helyett visszaszóltak, hogy ha nem tetszik valami, vissza lehet fizetni egyösszegben is. Ehhez képest az Apple a gyerekmunkáért legalább megadja az ígért fizetést, ha meg nem, akkor meg hülyék (lennének) odamenni dolgozni.

Nem az hogy jobb lenne, hanem "kevésbé átverés". A gyerekmunkás és szülője pontosan tudja mit vállal, a devizahiteles elé meg oda volt dobva pár szám amit nem értett, és egy "vedd már fel" üzenet, amire mára rámehetett az, ami már az ő vagyona lett korábban nagy munka árán.

Mondjuk amit nem értek, nem írom alá. Egy gyerekmunkás meg biztos érti a munkaszerződését (ja, olyan nem is nagyon lesz neki). Nem azt mondom, hogy hú de jó a devizahiteleseknek, de bármelyik cseréljen már a gyerekmunkások szüleivel, na! Az a gyerek, aki elhiszi, hogy dolgoznia kell, és nem tanulnia, az át van verve és kész. Esélye sincs utána normális jövőre. Soha nem is lesz olyan vagyona, amit elbukhat egy felelőtlenül aláírt hitellel.

És attól miért lennének jobban átverve a gyermekmunkásoknál, hogy lusták szerződéseket olvasni és hülyék értelmezni?

Én elolvastam a saját hitelszerződéseimet mindig. És nem vettem fel devizahitelt sosem, mert nem akartam árfolyamkockázatot a nyakamba. Nem éreztem, hogy kényszerítettek volna rá. Eleve nem vettem fel minden szarra hitelt, és nem vállaltam túl magam. A jelenleg is futó lakáshitelem akkor is tudnám törleszteni, ha nem lenne munkám (bár úgy szívás lenne). Pedig szívesebben laknék nagyobb, szebb lakásban, vagy inkább egy házban. De tudtam mértéket tartani. Én meg sem vettem azt a lakást, amit más el fog veszíteni a devizahitele miatt (mert kisebbet vettem, hogy ne legyen gond a törlesztéssel). A kocsim is 20 éves lassan, de inkább karban tartom, és nem cserélem feleslegesen, hiszen tökéletesen teszi a dolgát akár 5000 km-es távon is. Szóval ne jöjjön nekem senki a devizahitelesek átverésével, mert kinyílik a bicska a zsebemben. Aki lusta gondolkodni, az ne nyígjon utána! Sajnálom, hogy úgy jártak, ahogy, mert senki nem érdemli meg a szívást, de tanulja már meg minden FELNŐTT (hogy a gyerekmunkásokhoz visszakanyarodjunk) ember, hogy a tetteinek vannak következményei. Gondolkodni meg nem tilos, csak egyeseknek kényelmetlen.

Én is végigolvastam és vállaltam az árfolyamkockázatot. 2006-ban tíz évre visszatekintve a CHF/HUF árfolyam mozgása vállalhatónak látszott és én is rátartással határoztam meg azt a keretet, amiben a törlesztőrészlet elviselhető volt. Azt, ami 2008-ban történt és azóta is történik, nem lehetett előre látni.
Hogy miért írom mindezt? Mert kezdem kurvára unni, hogy a deviza hitelt felvevőket mindenhol sötét és ostoba barmoknak állítják be, akik kettőig nem tudnak számolni és hülyék mint egy marék fű. Nem, nem voltunk, nem vagyunk azok. Csak ami azóta történt, az túl ment minden elképzelésen.

Ave, Saabi.

( aludanyi | 2013. 03. 08., p – 14:19 )

The market is ALWAYS self correcting - only... the correction doesn't make everyone happy :)

Magyarra lefordítva: ha a piac önkorrekciós képességeit hibajavító festékkel modelleznénk, akkor annak lépései a tévedésből kitett vessző diszkrét átmázolásától a lap elégetésével együtt az író kezeinek robbanásos csonkolásáig terjednének, random kiválasztással.

"May'oH Hoch poH'ghaw'lugh, neH wa'lugh ta'be'chenmoH Hoch Quch!"

Sajnos a 'market' szó klingonban ismeretlen, így kreatív voltam, és a csata szóval helyettesítettem. Apró pontatlanságok persze előfordulhatnak, dehát nem ferengiek ezek. ;)
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods 

Get dropbox account now!

( persicsb | 2013. 03. 09., szo – 17:29 )

Az értelmezésem szerint semmi probléma nincs itt.
A tőzsdén kereskedők tulajdonképpen fogadásokat kötnek, a vállalatról elérhető információk alapján eldöntik, hogy melyik részvény az, amibe érvényes befektetni, hogy nyereséget hozzon az ügyfeleknek.
Kockáztatnak, próbálják diverzifikációval kivédeni a különféle kockázatokat, de mindennek megvan az ára. Olyan ez, mint a sportfogadás.

Minden kereskedő, aki egy kicsit is normális és nem tudományos rekeszizommal dolgozik (azaz nem hasracsapással), az valamiféle szupertitkos információ alapján becsléseket végez a részvény várható teljesítményével kapcsolatban, és ez alapján hajlandó X árszinten venni belőle, vagy már Y szinten is inkább elad belőle.

A tőzsdei elemzők értelmezésem szerint ezeknek a sokféle kereskedői döntésnek a természetéből, és az ebből eredő kereskedői tevékenységből és a publikus információkból próbálják meg visszafejteni azt, hogy milyen információk vannak a háttérben.
Persze aki csak azért vett Apple-részvényt, mert mások is vesznek (Marinéni-effektus), de nem nézett utána, nem végzett kockázatelemzést, az így járt. Ezért fogadás a fogadás.

Az Applelel kapcsolatos befektetői döntések arra mutattak, hogy nagyobb eladott mennyiségre fogadott mindenki, amikor még 700 dollárt is hajlandó volt adni az Apple részvényért.
Ez nem jött be, sokan vesztettek a fogadáson, ezért mindenki inkább elad (nem megbízhatók a forrásai, előrejelzései, inkább kivonja a pénzt és máshova fekteti - diverzifikáció), ez pedig lefelé viszi az árfolyamot.

Egyáltalán nem ördöngősség ez, csak olyan, mint a sportfogadás. Amögött is komoly matek van, amikor az oddsokat határozzák meg.

Persze ennél azért bonyolultabb a dolog, hiszen a nyereség vagy a veszteség csak akkor realizálódik készpénzben, ha el is adod azt a részvényt, amit vettél régebben. Addig igazából nem buktál semmit, csak éppen kevesebbet vagy többet ér a vagyonod, de a készpénzállományod nem változik.

Laurence Isaac Balter augusztusban az AAPL részvényeinek túlértékeltségéről írt, és eladást javasolt. Öt héttel később az árfolyam rekordmagasságokból óriásit esett. Hasonló eredményre jutott a GOOG papírokkal kapcsolatban. Az EPS rátanak a $700-os célárfolyam felel meg, ami 19%-al alacsonyabb a jelenlegi árfolyamnál. A GOOG most éppen $834,82-on áll. Azt nem mondom, hogy a $700-ra fog zuhanni, de a tendencia egyértelmű: zuhanni fog. Tapasztalat az, hogy ha zuhan akkor $700 alá esik. Pontosan azt sem tudni (jelenlegi információk birtokában, nyilván a Cityben vagy a Wall Streeten ülve ezt jobban meg lehet határozni), hogy mikor fog zuhanni, és érdemes -e még kivárni az eladással.

Nem neked, csak azoknak akik nem amatőr tőzsdecápák:
EPS = Nettó Eredmény / Kint lévő részvények száma

Azért azt tegyük hozzá, hogy ha bármilyen módszerrel PONTOSAN meg lehetne mondani, hogy egy értékpapír árfolyamának mennyinek kellene lennie, akkor ha ezt csak egyvalaki tudja, akkor villámgyorsan ő lenne a világ leggazdagabb embere, ha meg nem titkos a módszer, akkor semmit nem éren (merthát mindenki kiszámolhatná). Szóval maradjunk annyiban, hogy a fent nevezett úriember (aki nyilván érti a munkáját és jó szakember, félre ne érts) olyan következtetést vont le, ami be is jött. De ez azért nem csak pontos előrejelzés, hanem szerencse is. Mégha az utóbbi nem is elég önmagában, de nem megy nélküle.

Azok az emberek nem befektetési tanácsadók, hanem ügynökök. Független vagy függő, egyes vagy többes ügynökök, pénzpiaci közvetítők. Nem értenek igazán a pénzügyekhez, csak eladják jutalékért a pénzügyi termékeket. Főleg a unit-linked biztosítások a menő termék náluk.

Egyrészt ne keverjük össze a befektetési tanácsadót az elemzővel. Másrészt mivel az árfolyamok PONTOSAN előrejelezhetetlenek, nem tud senki kis indulótőkével zsíros vagyonokat keresni a tőzsdén (maximum ha szerencsés, persze van ilyen is). És ezért van az ilyen embereknek elemzői állásuk, mert a szakértelmükkel jobban tudnak keresni, mint a vagyonukkal. Egyébként befektetni is szoktak, nyilván. De hosszú távon nem lehet megverni a piacot, vagyis jól tudják, hogy (szerencse, vagy nevezhetjük jó befektetési érzéknek is, szóval annélkül) csak a piaci hozamra számíthatnak átlagosan. Abból meg csak akkor lehet megélni, ha irdatlan pénzekkel kereskedsz. Így marad nekik is a munka.

Meg hát nyilván van az a kategória is, aki fellengzősen elemzőnek hívja magát, osztan annyira elemző, mint a nagyanyám.

jo, hat ezek az elemzok olyanok, hogy megjosolnak ezt-azt, kielemeznek amazt, aztan vagy igazuk lesz, vagy nem.
ha igen, akkor itt beszelgetunk roluk, de arrol mar nem beszelunk, hogy hany szaz teves elorejelzesuk volt....
aztan a kovetkezo heten meg helyet cserelnek ezek az elemzok, es akkor meg eppen annak lesz igaza, akinek ezen a heten nem volt...

( GerzSonka | 2013. 03. 19., k – 17:21 )

Szvsz egy név a válasz: Steve Jobs.
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods 

Get dropbox account now!

A közgazdászok "megbízó-ügynök konfliktusnak" hívják a jelenséget amit Sj indított el, azzal hogy 17 éve nem fizet osztalékot az Apple. A vezetőség szélsőségesen konzervatív érdeke, hogy ne fizessen osztalékot, míg a részvényesek a 0 hozamot hozó pénzpiaci eszközök helyett jövedelmezőbb befektetést keresnének, ha lenne osztalékuk. Másrészt az cég pénzének nagy része külföldön van, ha osztalékot fizetne és hazavinné az jelentős adóterheket róna a cégre. Másrészt a hatalmas készpénzállomány és készpénztermelő képesség miatt a cég kimagasló profitabilitása továbbra is kimagasló ütemben bővűl. Ezen pozitív/negatív kilátások és egyéb technikai indikátorok rángatják a részvényt szélsőséges értékek között. Mindazon által a részvény jelentősen túlértékelt. Szerintem az Apple nem fog idén sem osztalékot fizetni, inkább csinál valami hype-ot, amivel tovább növeli bevételeit.

Igaz (már nagyon reggel van nekem is), de arra értettem hogy, SJ 17 éve alatt nem fizetett osztalékot csak lemaradt a 'ett'. Most Barclays sajátrészvény vásárlási programra számít (jóval megnövelt volumenben, mint igérték) és osztalék fizetésre nem számít; más meg osztalékelsőbbségi részvényre és osztalék fizetésre számít. Azt hiszem a közeljövőben várható döntés.

( ratbeton | 2013. 03. 22., p – 14:43 )

milyen szep is lenne a vilag ezek nelkul a "penzugyi szakemberek" nelkul .... szivesen agyonvernem az osszeset szivlapattal.