Hírek az Ouya háza tájáról

Linux

Az Ouya (1, 2, 3) nevű, 99 dolláros Android játékkonzol Kickstarter kampánya eddig a pillanatig 4,8 millió dollárnyi finanszírozást kapott. Az már a kampány elindítása utáni néhány órában világos volt, hogy augusztus 9-én "funded" státuszba fog váltani az Ouya a Kickstarter-en, de azt valószínűleg senki - beleértve az alapítókat is - sem gondolta, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen nagy érdeklődés alakul ki a konzol iránt.

A projekt alapítója, Julie Uhrman nemrég újabb Ouya-val kapcsolatos részleteket osztott meg a rajongókkal.

Az egyik bíztató hír - ami a hardvert érinti -, hogy az NVIDIA rendkívül pozitívan állt hozzá a projekthez. Julie szerint felvették a kapcsolatot a céggel és tárgyaltak az Ouya-ról.

"A csapat nagyszerű, támogatásuk hihetetlen." - írja Julie, aki megjegyzi, hogy szorosan együttműködnek a cég mérnökeivel, akik segítenek a lehető legnagyobb teljesítményt kihozni az Ouya-sok által használt Tegra 3-ból.

A másik hír a szoftveres oldalhoz kapcsolódik. A Meteor Entertainment kiadó jelezte, hogy ők is részesei akarnak lenni az Ouya jelenségnek. Ez a kiadó áll az Unreal engine-re építkező, Hawken nevű gépesített harci FPS mögött:

Mindazonáltal az nem tiszta jelenleg, hogy a Meteor a Hawken-t hozná ki az Ouya-ra, vagy más, a portfóliójában levő játékok kiadására tett ígéretet...

További részletek itt.

( subchee | 2012. 07. 15., v – 12:53 )

Nem vagyok otthon a kickstarter témában, szóval egy kérdés: olyankor mi van, ha semmi sem lesz a cuccból? Vissza kell adniuk a pénzt? Vagy ez teljesen kockázati befektetés? (viszont ha befektetés, részesülnek az esetleges profitból a befektetők vagy csak kapnak egy konzolt?) Ha nem kell visszaadniuk a pénzt, akkor mi a garancia arra, hogy nem lehúzásról van szó?

Szerintem ezt nem lehet tisztán befektetésnek hívni. Főleg nem azok részéről, akik egy-egy projektnél olyan összegeket adnak, ami után semmi - szó szerint - sem jár. Nevezzük finanszírozásnak. Aztán, hogy ki miért cserébe finanszírozza a projektet - szimpátia, nevének megörökítése, netán egy-egy példány a finanszírozott termékből - az már más kérdés.

Aki 10 dollárt ad és semmit sem kap cserébe, az támogatás. Aki mondjuk 10 ezer dollárt ad és cserébe valami kézzel foghatót, vagy hasznára felhasználható vár, azt nevezhetjük befektetésnek, de ezekből van általában kevesebb.

Ez valami vegyes finanszírozási forma, aminek a neve crowd funding. Egy olyan forma amire a klasszikus dolgokat nem lehet ráhúzni.

Garancia nincs. Aki beszáll, olvassa el a FAQ-t. Aki nem olvasta el és elbukta a pénzét, az így járt.

--
trey @ gépház

kicsit olyan szerintem mint az obama kampány finanszírozása az usa-ban. aki fontosnak érzi a jelölt győzelmét az tesz a projektbe pénzt és ha minden jól megy megkapja az eredményt az lett az elnök akit ő akar(itt azt az eredményt megkapja a terméket nem kapó támogató is, hogy megvalósul a project amit szeretne és értelmesnek tart), ha nem akkor bukta obamának és neki is. de ettől még szerintem nem élné meg rossz döntésként, hogy berakta a pénzt, mert növelte a projekt létrejöttének valószínűségét. szerintem gáz itt csak akkor van, ha a projectek jelentős része dől be. mert az biztos, hogy valamennyi be fog dőlni. egyébként ezért fontos az is, hogy valaki ne becsülje alá a kérendő pénzt, ne az legyen, hogy nem akar túl sokat kérni és cserében elfogy a pénz háromnegyed távon.

lehet egy élelmes közgazdásznak jó vállalkozás lenne minősíteni a projekteket abból a szempontból, hogy reális e ténylegesen a kért összegből megvalósítani(ami persze azért kétes értelmű, mert a projectben résztvevők dolgozhatnak ingyen is tovább, ha úgy látják kevés a pénz, de belátható időn belül megvalósul a projekt, vagy rakhatnak be saját pénzt, szerezhetnek más befektetőt stb. nem kell hogy 100%ban ebből finanszírozzák a dolgot). és nyilván ha pontosan jelez előre, hogy melyik igen melyik nem, akkor később rang lesz, ha egy projekt bírja az ajánlását.