Tex - Kezdő

Fórumok

Sziasztok!

Szívesen kipróbálnám a tex-et, de nem igazán értem a logikáját. Hogyan fogjak hozzá, ha a kezemben van egy cikk leadásához szükséges formátum leírása.
Ez wordben elég egyszerű (elég jól ismerem és ki is használom a Word lehetőségeit :) ):
1. beállítom a stílusokat a fejezetcímekhez, szakaszokhoz, tartalomhoz stb.,
2. szakaszokra tördelem az anyagot (pl. ne a címlapon kezdje az oldalszámozást),
3. készítek automatikus tartalomjegyzéket,
4. a hivatkozásoknál végjegyzetet és kereszthivatkozásokat használok,
5. a címlapot, a cikket és a mellékleteket külön szakaszba teszem,
6. ha kell kéthasábosra veszem a szöveget,
7. az ábrák/táblázatok alá aláírást szúrok be, ezekből a végén ábra/táblázatjegyzék lesz automatikusan,
8. beállítom a fej-és lábléceket.
A végén ellenőrzöm, hogy a karakterek és az oldalak száma belefér-e a megadott határok közé.

Hogyan fogjak hozzá pl. Lyxszel? A leírások, amiket eddig találtam, jobbára olyanoknak szólnak, akik 15 enterrel nyitnak új oldalt. :)

Ha jól értem itt is ugyanezek a lépések vannak, de így első nekifutásra nem találom, hogy hol állítom be az egyes stílusok részleteit: betűtípus, betűméret, betűköz, sortáv, bekezdések alatt és fölötti hely, margók, hasábok stb.
A szakaszokat, fej- és lábléceket hol állítom be?

Előre is kösz!

Hozzászólások

Esetleg ezeket is érdemes átnézni:
http://www.panem.hu/termekek.php?termopen=0&kertip=1#anc138
(Ez az előbbi, az emlegetett ,,Wettl-Mayer-Sudár'' könyv új változata: Wettl-Mayer-Szabó szerzőhármassal)

ftp://ftp.ntg.nl/mirror/tex-archive/info/latex4wp/latex4wp.pdf
(Ez egy leírás arról, hogy a szövegszerkesztő funkciók hogyan csalogathatók elő LaTeX alatt...)

Ezeken felül látogass el a Magyar TeX Egyesület honlapjára:

http://matexhu.org

Offline doksi: Nagy Zold Konyv (Wettl, Mayer & Suda'r), ill. ennek ujabb kiadasai (azok nem tudom milyen szinuek). Ebben minden benne van.

Altalanossagban meg:
* \documentclass => stilus, alapertelmezett me'retek (betu"meret, stb)
* \[*][sub[sub]]section, ... => tordeles
* \label{...}, \ref{...} => kereszthivatkozas
* \setlength{}{} => mindenfele meret valtoztatasa (margok, fej/lablec, sorkozok, ...)
* figure, table, \caption: uszo objektumok (kepek, tablazatok) es ezek ala'iratozasa
A tobbi szinte trivialis ;)

Szerintem ha a logikaja is erdekel, akkor kedvecneditor + `latex akarmi.tex` + xdvi. A lyx talan tobbmindent elrejt, amit nem kene.

+1 a Wettl-Mayer-Sudár könyv valóban nagyon jó.

Linux alá tudom még ajánlani a Kile szerkesztőt, nagyon sok funkció kézreáll benne, ugyanakkor nem rejti el a kódot.

pl. kijelölsz egy szövegrészt, kattintasz az eszköztáron a "B", mint Bold ikonra, és ekkor a kijelölt szöveg elé és mögé kiteszi a \textbf{....} -et. Tehát végig ott van előtted a kód, nem úszod meg, hogy ne tanuld meg :)

Nagy segítég pl. ha ritkán használt matematikai szimbólumot keresel, nem kell feltétlen tudni a nevét, menüből ki tudod választani, rákattintva pedig bekerül a forrásba, hogy pl. "\models".

szerk: nagyon hasznos a LaTeX akkor is, ha valamilyen scripttel kell szöveget, táblázatot generálni pdf-be.

szerk2: http://www.math.bme.hu/latex/

Petya

A nagy zöld könyv új kiadásban nagy kék könyv, a szerzők: Wettl Ferenc, Szabó Péter, Mayer Gyula. Az elején ott van mindenféle nyalánkság (oldalbeállítás, stb), amik neked kellenek. Az első 95 oldal hivatalosan letölthető: http://www.math.bme.hu/latex/lakk_free.pdf

Átállni LaTeX-ra kicsit olyan, mint Windowsról átállni linuxra. Az elején zavar, hogy a régi rendszerben tudtál pl. behúzást csinálni, amit az istennek nem tudsz LaTeX-ban megcsinálni, de idővel minden menni fog.

A 15 enter hatására nem nyit új oldalt :)

Köszi a tippeket! Egyelőre a Lyxet és a Kile-et tettem fel, a javasolt pdf állományokat letöltöttem.

Idemásoltam, hogy milyen előírások vannak a cikkre, amin betanulnám a használatát. (az ábrákra, mellékletre stb. még egyszer ennyi előírás van) Egyelőre Wordben/Open Office-ban sokkal egyszerűbbnek tűnik...

Kile-lal próbálkozom. Már ott elakadtam, hogy hol állítom be a mértékegységet, honnan szerzem be a magyar csomagokat (a Kile magyar felület megvolt a Synopticban, de magyar babel csomagot nem találtam) - Ez időközben meglett :)

When editing the articles which are to be
published in the review some rules will be
respected as follows: the whole paper must be
written with no free space between lines using
the Times New Roman CE; the margines of
the text: Top – 28mm, Bottom – 20mm, Inside
– 25mm, Outside – 20mm, Header – 18mm,
Footer – 15mm, Mirror margines activated,
Paper format A4 210X297)

The paper will have an even number of
pages (maximum 6). The title will be printed in Upper cases
14pt, bold, centred.
The name of the author will be written two
free spaces below the title of the paper: First
name, surname, font 12pt, bold, centred. A
free space (12pt) below the name will be left
before writing the name of the institution of
the authors’, font 11pt, centred.

Papers must be prefaced by a brief abstract
in English up to 150 words. The text will be
written in 11pt high, Italic, justified, left-right
alignment.
A number of maximum 8 keywords will be
written 12pt below the abstract. The words
will be 11pt high, Italic, lef alignment,
separated by a comma.

The text of the paper will be written in
English two free spaces below the keywords
devided into two columns separated by a 5 mm
free space. The characters will be 12pt high,
justify (left-right alignment).

The main parts of the paper will be
introduced by numbered titles with Arabic
figures and printed in capitals, font 12pt, bold,
centred. A free space will be left above the text
and another one below it. Paragraphs will be
6mm indented.

Javaslom:
\document[12pt]{article}
\usepackage[utf8]{inputenc}
\usepackage[magyar]{babel}
\usepackage{fancybox}
\usepackage{fancyhdr}
\usepackage{anysize}
stb...
\renewcommand{\headheight}{18pt}
stb...
majd:
\marginsize{25mm}{20mm}{28mm}{20mm}
\chead{\thepage}
a fesorolt csomagokhoz találsz leírást,
másrészt, nézz körül a folyóirat portálján, némelyik szerkesztőség megadja magát a stiluslapot (ujsag.sty) a tex-hez is (Pl: Springer, Nature)
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

A fenti kódok jók, én csak leírom, hogy én mit szoktam használni a szedéshez:


% Kétoldalas szedés:
\documentclass[12pt,a4paper,twoside,openright]{report}

% UTF-8 Unicode:
\usepackage[utf8]{inputenc}

% Ékezetes szavak elválasztásához:
\usepackage{t1enc}

% Helyesírás-ellenőrzés, elválasztás (magyar.ldf):
\def\magyarOptions{defaults=hu-min}
\def\magyarOptions{hyphenation=huhyphn}

% Babel csomag:
\usepackage[english,magyar]{babel}
\selectlanguage{magyar}

% A magyar tipográfiai szabályoknak megfelelő(bb) formázás:
% Az első bekezdést is tolja beljebb:
\usepackage{indentfirst}
% Szimpla térköz mondatok között:
\frenchspacing

% Times betűtípus:
\usepackage{times}

% Grafikai csomag képek beillesztéséhez:
\usepackage{graphicx}

% Tárgymutató (a xindy jobb, mint ez):
\usepackage{makeidx}
\makeindex

% Linkek beillesztéséhez:
\usepackage{url}
% Hogy ne otromba Courier legyen az url:
\urlstyle{sf}

% Hiperhivatkozások és dokumentum infó a pdf-ben:
\usepackage[pdftex,%
	pdfauthor={Macska János},%
	pdftitle={Diplomaterv},%
	pdfsubject={Mi a címe ennek a könyvnek?},%
	plainpages=false]{hyperref}

Ha nagyon ismeretlen még, akkor szerintem nem úszod meg, hogy el ne olvasd legalább a 78 perc doksit. Azért is hasznos, mert el se tudnád képzelni amúgy, mennyi mindenben segít neked, érdemes kihasználni.

Jó a Szabó Péter-féle nagy kék LaTeX könyv is, kézikönyvnek használva is.

Ha már írsz, érezni fogod, hogy mennyivel könnyebb ezt használni, nem kell a formázással foglalkoznod, csak egyszer.

Sok jó link segít, és a gugli is a hibaüzenetekkel:
Help on LaTeX Commands
LaTeX-Befehlsreferenz: Übersicht
UK List of TeX Frequently Asked Questions
Magyar LaTeX áttekintés (egmont - Koblinger Egmont)
BME math LaTeX (pts - Szabó Péter)

Ha az általad javasolt dolgot használom pdftex ügyben, dvi nem keletkezik fordítás közben, ráadásul az eps grafikáknál azt böki elém a fordító, hogy ismeretlen formátum.

Erről beszélek:
% Hiperhivatkozások és dokumentum infó a pdf-ben:
\usepackage[pdftex,%
pdfauthor={Macska János},%
pdftitle={Diplomaterv},%
pdfsubject={Mi a címe ennek a könyvnek?},%
plainpages=false]{hyperref}

Nem értem miért, mert nagyon jó lenne, ha a kimeneti pdf-emben ott lenne a copyright, meg esetleg nyomtatásgátlás, és szövegkijelölés tiltás...

Ezt is írod:

% Linkek beillesztéséhez:
\usepackage{url}
% Hogy ne otromba Courier legyen az url:
\urlstyle{sf}

..nekem ez csak akkor megy, ha még ezt is használom:
\usepackage{hyperref}

Baba lenne az is, ha pl. egyetlen betűt is weblinkké tudnék tenni, ezzel elérném azt, hogy nem kéne teljes címet írni mindig, pl. így:

\url{http://www.hup.hu}

% ... mert ezzel a http://www. is kiíródik vala

---
--- A gond akkor van, ha látszólag minden működik. ---
---

Ha rövid és egyszerű bevezető olvasmányt szeretnél a LaTeX-ről (ez ma a legelterjedtebb TeX verzió) magyarul, ezt ajánlom.

Kösz ezt is, azt már látom, hogy azok a részletek, amik nekem kellenek (pl. betűtípus megadása), talán a lent javasolt Nagy Zöld Könyvben lesznek.
Ahogy az előző postomban láthatod, ahhoz kellene, hogy egy elég részletes előírásoknak megfelelően kell megírnom egy cikket. Ezt wordben/open writerben már rutinosan meg tudom tenni, de TEX-ben még nem látom, hogy mit-hol-hogyan.

Nagyon hálás lenne, ha valaki a lenti leírásnak megfelelően tudna küldeni egy mintát (szöveg helyett blabla :) )! Vagy ilyen esetekben nem is javasolt a Tex?

a LaTeX-okosok majd biztos kijavítanak, én még csak mostanában ismerkedem vele, de remélem sikerül picit segíteni:

times new roman ce -t felejtsd el, olyan nincs LaTeX -ben, microsoft-specifikus. a LaTeX default article/book betütípusa 'roman' stílusú, szerintem az megfelel neked. betűméreteknél általában a relatív (tiny, normal, large, Large, LARGE és társai) parancsok segítenek, pontosan pontban megadott betűket is beállíthatsz ha jól tudom, de szerintem nincs igazán nagy szükség rá.

a pontos margókat pl. az anysize csomaggal tudod beállítani

LaTeX book/article alapból sorkizár és elválaszt (erre érdemes figyelni, magyar szövegnél nem mindíg jó az elválasztás ha túlságosan is próbálkozik, ezen a \sloppy parancs segít néha - ekkor ha jól tudom inkább picit növeli a szóközök méretét.) - illetve persze lehet saját elválasztási mintákat is megadni a preambulumban.

ha magyar képfeliratozást akarsz használni, akkor a magyar babel-t használd, és jó lesz (van névelőhelyes kereszthivatkozás is, az \aref \Aref \apageref \Apageref parancsok használatával)

illetve még hasznos cikkek, magyar nyelvi csomagok, stb.: http://www.math.bme.hu/latex/ - a LaTeX 78 percben c. doksiban szerintem minden le van írva ami kellhet neked

A legnagyobb nehézséget leginkább Word-ös beidegződés szokott okozni. (Valaki használta a Linux-Windows, TeX-Word párhuzamot. Pontosan erről van szó.) A LaTeX filozófiája éppen az, hogy a mezei júzer ne nagyon próbáljon egyénieskedni. Mert 99%-unk úgysem tudja, hogy mi a szabvány, aztán átállítja ezt ilyenre azt meg olyanra, és kész a tipográfiai toprongy. Ellenben a LaTeX készítői pontosan ismerik a szabványokat.

Ezért találták ki a dokumentumosztályokat. Ha cikket akarsz, behívod az article dokumentumosztályt, és láss csodát, minden tuti lesz. A fejezetcímek akkorák amekkoráknak az lennie kell, a betűtípusról tudnod sem kell.

A környékemen minden komoly ember LaTeX-et használ pl. doktori/szakdolgozat célra (LaTeX alapbeállításokkal!) és még sosem volt gond.

Persze ez sem minden célra ideális, lehet hogy neked nem is ez kell.

LaTeX alapbeállítások szinte tökéletes kinézetű doksit eredményeznek (talán a túl nagy margó szokatlan, de arra is megvan a tipográfiai magyarázat). Ahhoz képest sokat kell ügyeskedni wordben hogy ne hányásként nézzen ki.

Szerintem kérdezz rá a kiadónál hogy van-e esetleg LaTeX dokumentumosztálya, vagy elkészített stílusa - ha nincs, akkor pedig megfelel-e neki a default LaTeX, esetleg egy-két ponton az ő elképzeléseihez igazítva (pl margók).

:) álom-álom...

Az előlaphoz adott word mintában az oldatörés enterekkel, az aláíráshoz a vonalat szóközökkel rakták a megfelelő helyre. Szerinted itt tudnak tex sablont adni? (mindemellett nem bölcsész, hanem mérnöki kar :) )

Az a gond, hogy vannak kellemetlen élményeim a formátumtól való minimális eltérés miatt, bár inkább ebbe kössenek bele :)
Megpróbálom az alapértelmezést.

A LyX-nek elég jó a dokumentációja, és nem kell hozzá feltétlenül LaTeX ismeret. Ha a tutorial már túl primitív, a User Guide-ban mindent megtalálsz.

Kile-ba hogyan tudom bevarázsolni a magyar babelt? A magyarlatex csomagot telepítettem, de a Kile-ban továbbra is csak angolt meg németet látok.

Én nem vagyok még valami nagy LaTeX guru, de az eddigi tapasztalataim a következők:

Ha még nagyon kezdő vagy, éles feladatba ne vágj bele rögtön, vagy ha igen, akkor csak kisebbe, és csak akkor, ha messze van még a határidő. A tanulópénzt meg kell fizetni.

Stíluslap felkutatását én is javaslom, nagyon megkönnyítheted vele a dolgodat adott esetben. Ha nincs, akkor próbáld az itt leírtak, ill. az ajánlott irodalmak szerint felinstrumentálni a dokumentedet, ez több utánajárást fog igényelni, de megéri, és közben sokat tanulsz.

Elvileg mindent meg tudsz csinálni, amit Wordben is. Szerintem még pl. az MS Times New Roman fontját is lehet valahogy importálni, ha mindenképpen az kell, bár ezt én sose próbáltam, szerintem a default font sokkal szebb. A betűméreteket, margókat, minden szirszart is megadhatsz pontban, cm-ben, inchben, stb., ahogy tetszik (persze csak ha nem jó a default), ill. alapvetően "mindent lehet", de ez elsőre sok utánajárásba fog kerülni (legalábbis nekem abba került).

A Lyx-et nem javaslom annyira, tényleg sokmindent elrejt, ahogy már írták néhányan, a Kile-t viszont annál inkább. Én is az használom, és nagyon kényelmes, miközben mindenbe enged belenyúlni.

A Microsoft Times New Roman fontja az Adobe Times betűjének lemásolása.
(Mint ahogy az Arial is lopás, a Helvetica az eredeti.)

Ezt nem lehet importálni, mert ttf, de nem is kell. A Times használható LaTeX-ben a következő paranccsal:

\usepackage{times}

Megnéztem az Utopiát (

\usepackage{fourier}

), tényleg szebb. Viszont van-e benne ő és ű betű?
Mert az "X.Org Adobe Utopia Type 1 fonts" csomagban lévő nem tudja.
(Nem telepítettem ezért, csak egy angol nyelvű doksiban csekkoltam.)

Amit kell már megcsináltam MS Wordben, de próbaképp átírnám TeX-be. Feltettem Win alá egy Lyxet, Ubi alá pedig a Kile-t.
A betűket hagyom egyelőre, most két dolgot keresek:

1. magyarítás: Win Lyxben be tudom-e állítani, hogy a Kivonat címe "Kivonat" és ne "Abstract legye? Kile-t hogyan lehet magyarítani? a GUI már magyar, de a többi még nem...

2. végjegyzet: a hivatkozásokat, kiegészítéseket a dokumentum végére, de a mellékletek elé akarom betenni (wordben a szakasz végére tettem), a Lyxről azt olvastam, hogy önmagában nem tudja, bibtex-hel lehet valahogy megoldani. Kile-ban van erre lehetőség?

0. Szerintem ahogy a Wordöt is, ugyanúgy felejtsd el a Lyxet. Win alatt is használható nagyon jó TeX editor a Texmaker. Qt4 kell hozzá (a wines telepítőben benne van). Én Linux alatt ugyan, de ezt használom.

1. Én így csináltam, asszem a magyar.ldf-ben nincs definiálva, bár lehet:


\def\abstractname{Kivonat}
\addcontentsline{toc}{chapter}{\abstractname}
\begin{abstract}
...
\end{abstract}

A program magyarításánál nem tudom, mire gondolhatsz.
Ha a babelt betöltötted, akkor a magyar.ldf magyar neveket ad a megfelelő elemeknek. Ez független a használt szerkesztőprogramtól.

2. Ez a kód illeszti be az irodalomjegyzéket oda, ahová írod:


\bibliographystyle{plain}
\bibliography{bibtex_fájl_neve}
\addcontentsline{toc}{chapter}{\bibname}

A .bib fájlban kell a BibTeX szintakszisnak megfelelően felvenni a hivatkozni kívánt forrásokat, azokat a

\cite{forrásnév}

kóddal lehet a szövegben hivatkozni. Az első

latex

fordítás után a

bibtex dokumentum.aux

paranccsal lehet automatikusan generálni. A következő fordításnál bekerül a doksiba.
A Texmaker és a Kile is tudja gombnyomásra ezt a parancsot is.

Leszedtem a TexMakert is (Ubira is meg Win-re is).

A magyarításnál arra gondolok, hogy
1. Mi kell ahhoz, hogy legyen magyar elválasztás és helyesírás ellenőrzés. Hol látom, hogy minden megvan-e?
Azt értem, hogy ehhez egy babel nevű csomag kell. Lyx alatt meg is találtam, de csak angol és német opció volt mellette, magyar nem. Mitől lesz ott a magyar is?
2. Magyar legyen stílus (pl. ábra alatt: "1. ábra")

Ez a bib fájl hogy jön létre? Wordben Beszúrás=>Referencia=>Lábjegyzet (szakasz végére opcióval) és már írhatom is. A sima lábjegyzet TeX-ben is ilyen egyszerűnek tűnik. Ez a bibtex most kicsit megzavart...

A TexMakert kipróbáltam, de a fordítás nem sikerült valami log fájlt hiányol.

1. Úgy alkalmazza a magyar szabályokat, hogy megadod a magyar babel parancsot neki. A korábbi hozzászólásomban ott vannak a parancsok.
Magyar elválasztás, magyar elnevezések, ezt mind biztosítja a magyar.ldf, ha telepítve van.

2. A BibTeX külön fájl, meghatározott formátummal. Keress rá a Gugliban. Nem túl bonyolult összeszerkeszteni a forrásaidat, s utána a hivatkozás nagyon egyszerűvé válik, gondoskodik a LaTeX az automatikus számozásról is. Ráadásul nagyon sok már készen megtalálható a neten.

Egy példa: Shannon.

Kaptam két hibaüzenetet fordításnál, ezek miként javíthatóak?

./x.tex:0: Requested Hungarian hyphenation= patterns missing.
Gondolom ehhez le kell töltenem valamit...

[ViewDVI] befejeződött az alábbi kimeneti kóddal: 127

Szerintem pdflatex-hel rögtön pdf-et fordíts. Jobb, mint a dvips.
Persze ha a nyomdának ps kell majd, vagy olyan csomagot használsz, ami nem szereti a pdf-et (pl. pstricks vagy eps ábrák beszúrása), az más.

A kdvi csak a megjelenítő, ami hiányzott a megnyitáshoz. De előtte attól még nem talált meg vmi elválasztási mintát a hibaüzenet szerint.

Még egyszer felhívom a figyelmedet az első hozzászólásomra és Szabó pts Péter oldalára, ahol ott a megoldás. Ez a sor megteszi a babel elé:

\def\magyarOptions{hyphenation=huhyphn}

Kösz a tippeket! Úgy tűnik, nem mindig egyértelmű hibaüzenetet ad, de most már kezdem érteni a logot is. :)

Akkor is az elválasztásra panaszkodik, amikor egyéb hiba van. Itt pl. index készítéssel próbálkoztam, és valami szintaktikai hibát vétettem, mégis az elválasztás miatt reklamált.

Alakulgat :)
Az alapfunkciók OK-sak.

Ami érdekelne: hogyan tudok sablont készíteni? (pl. céges belső dokumentációhoz, mondjuk ISO doksik vagy fejlesztési igény bejelentők)
Azt láttam, hogy van hivatalos levél minta, ehhez hasonló kellene.

Amit még nem találok, az az aláíráshoz húzott vonal. Wordben közpre igazított tabbal ment.

Sablon írásához már nem úszod meg, mindenképpen el kell olvasni a nagy kék könyvet. Sokkal mélyebben kell ismerni hozzá a rendszert.

Én sem próbáltam még sablont írni, nem is menne rögtön az biztos. Igaz módosítani meglévőt viszonylag egyszerű, azt már csináltam.

Az eddigi kérdéseidre a válaszok is mind benne vannak a könyvben, illetve a neten is megtalálhatod. Igazán megpróbálhatnád, mielőtt kérdezel.

Vonal:

\rule

Mielőtt továbblépnék szeretném látni, hogy tudom-e használni a jövőben, akár a munkahelyen, akár egyébként (kutatások, cikkek). Egyelőre ígéretes, várhatóan a nagy színes könyvet is be fogom szerezni :)

A netet egyébként túrom, még nem találtam meg a legjobb forrást. Vagy nagyon az alapokról szólnak (beetető első fejezetek :)) vagy egy erős alap meglétét feltételezik, pont a középrész hiányzik. :(

Jó lenne egy wordről való áttérést segítő anyag is, de ilyet még nem találtam.
Ha valaki ismer ilyet, hálás lennék, ha megosztaná. :)

Tegnap sikerült találnom egy nagyon jó FAQ-t. Asszem' ezt még senki nem ajánlotta :)
http://www.tex.ac.uk/

Kicsit pontosítanám: a "15 enterrel nyitok új oldalt" típusú word felhasználók számára valóban más gondolkodásmód, de ha valaki a word lehetőségeinek jelentős részét érti és használja, ráadásul többféle különböző elvárás szerint kell anyagokat formáznia, akkor egy csomó szövegszerkesztési kérdése felmerül.

Olyan anyagot keresek, amiben megtalálom az általános szövegszerkesztői feladatok megfeleltetését:
Ilyesmire gondolok:
Word: Szakasztörés új oldalra = TeX: \newpage \section

De van egy csomó kérdésem, amikre még keresek választ (nem ide írom a kérdéseket első felindulásból :) )
pl.:
Az előző szakaszban használttól eltérő fejéc/lábléc beállítása?
Szakaszonként újrakezdett az oldalszámozás?
A egyes fejezetek kihagyása a tartalomból (pl. az egyes mellékletek címe ott ne jelenjen meg, csak a mellékletek kezdőlapja)?
Hány szintig legyen alábontva a tartalom?
stb. stb.

fancyhdr csomag használata - fejléc
szakasz - section? oldalszámozás újrakezdése szerintem felesleges, amúgy most fejből meg nem mondom, de az oldalszám változót állítsd be 0-ra, még a szöveg előtt. A konkrét parancsot keresd meg.

\section*{blabla} % ez nem kerül be a tartalomjegyzékbe, de nem is kap sorzsámot

vagy lefordítod és kézzel szerkeszted a .toc fájlt.

A tartalom bontása ahogy épp jólesik, ez a tartalomtól függ, és nincs általános szabály. Jól kell csinálni. Pont. :)

Előbbi véleményemet továbbra is fenntartom. Ha valaki LaTeX-ben akar programozni (ezt a szót nem véletlenül használom), akkor felejtse el a Word-ot, mintha sohasem használta volna, ne tekintgessen állandóan vissza rá. Foglalkozzon a LaTeX-el és egy teljesen új, más világ fog feltárulni előtte (hogy Bolyait is plagizáljam egy kicsit). De ha kitanulod a TeX/LaTeX alapjait (elsajátítani teljesen sohasem fogod), akkor talán Te lehetnél, aki a hiányolt összehasonlító munkát elkészíti. Természetesen a Word-nek is megvan a létjogosultsága, én max. 1-2 oldal hosszú leveleket szoktam írni vele ...

Én meg a kérdésemet tartom fenn, legfeljebb elvonatkotatva a wordtől, ha így jobban tetszik. :)

Olyan anyagot keresek, amiben megtalálom az általános szövegszerkesztői feladatok megfeleltetését:
Ilyesmire gondolok:
Word Szakasztörés új oldalra = TeX: \newpage \section

Ha minden jól megy, akkor ebben a topicban meg is lesz ez előbb utóbb. :)

1.: Wettl-Mayer-Szabó: Latex kézikönyv(Panem Kft, 2004)
2.: Guido Gonzato: Latex for Word Processor Users (latex4wp.pdf)
3.: Ha írsz egy ftp címet felküldöm rá az általam összegyüjtött leírásokat.
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

Filepostára felnyomtam, remélem, használható. Meglepően gyorsan ment!
Másnak is szívesen elküldöm.
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

A vonalra találtam egy jó megoldást. xxxx.sty file-ban kell betenni a következőt (a paraméterekkel lehet játszani persze :) )

\def\signature#1#2{\parbox[b]{1in}{\smash{#1}\vskip12pt}
\hfill \parbox[t]{3in}{\shortstack{\vrule width 3in height 0.4pt\\\small#2}}}

Használata:
\usepackage{xxxx}

Ahová pedig kell a vonal:
\signature{Titulus}{Név}

Az eredmény valami ilyesmi:

Titulus ____________________
Név

Mar regen elhataroztam, hogy amennyire szukseges, megtanulom a tex hasznalatat. Ez a topik most adott egy schubot. apt-get-tel megprobaltam feltenni a tex-live-ot, de azt mondja, hogy 600+ megat fog foglalni a fuggosegekkel egyutt. Ez valoban szukseges?

--------------------------
Debian lenny, 2.6.23

Sajna atszerveztek a csomagokat (legalabb is a gusty-ban), eleg ezt a kettot texlive-latex-base texlive-latex-recommended felrakni. A tex-live az osszes fancy csomagot tartalmazza. (Ha azokbol kell valami - kelleni fog) akkor kezzel telepitheted.

Modult letoltod kulon, aztan:
sudo cp -r modul_neve /usr/share/texmf-texlive/tex/latex
sudo texhash

En se akartam elhinni, amikor talalkoztam a problemaval, javitsatok ki, ha nem igy lenne.

Nekem a "emerge kile" (sabayon) felpakolta a tetex rendszert, ugyanolyan jó mint a texlive - eddigi tapasztalataim szerint, helyigénye mérsékeltebb (kb 450 MB)
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

A teTeX meghalt, nem fejlesztik tovább. A texlive frissebb. Most került be nemrég a Gentooba, még nem stabil verziójú a csomag, de a működés teljesen az. Én azt használom.

Nem telepítettem a teljes texlive-ot, mert nincs rá szükségem, csak ezeket:


texlive-latexrecommended
dev-texlive/texlive-langhungarian
dev-texlive/texlive-fontsrecommended
dev-tex/latex-beamer
app-text/dvipdfm
dev-tex/detex
dev-tex/latex-unicode

Megelégszik bőven ezzel is, de hogy ne akarja a portage a (fölösleges) függőségeket telepíteni, ez kell még:

echo -e "virtual/tetex\t\tdev-texlive/texlive-latexrecommended" \\
>> /etc/portage/profile/virtuals

Sziasztok!
Most egy hosszabb szöveggel próbálkozom, de csak az ékezetes betűt tartalmazó szavakat választja el és a következő hibaüzenetet kapom fordításnál: Requested Hungarian hyphenation= patterns missing.

Miként javítható?

A /var/lib/texmf/tex/generic/config/language.dat fájlban nincs "magyar" csak hungarian, ráadásul kétszer:
hungarian xu-huhyphn.tex
hungarian xu-huhyphn.tex
Próbáltam átírni magyarra, illetve törölni az "xu-" -t, de nincs eredmény.

A doksi elején ez van:
\documentclass[a4paper,10pt]{article}
\usepackage[utf8]{inputenc}
\usepackage{t1enc}
\def\magyarOptions{defaults=hu-min}
\def\magyarOptions{hyphenation=huhyphn}
\usepackage[magyar]{babel}
\usepackage{indentfirst}
\frenchspacing

Egyébként ez alapján próbáltam javítani:
a LaTeX rosszul választja el a szavakat, vagy nem választ el egyáltalán
Beírni a preambulumba: \usepackage[magyar]{babel} . Ha a dokumentum többnyelvű (és pl. \selectlanguage-dzsel váltogatunk a nyelvek között), és a magyar a főnyelv, akkor a magyar legyen az utolsó, például \usepackage[english,german,magyar]{babel} . Ha se a t1enc, se a fontenc csomagot nem hosználja dokumentum, akkor töltsük be a t1enc-et: \usepackage{t1enc} . Ettől megjavul az ékezetes betűket tartalmazó szavak elválasztása. Az inputenc csomag betöltése nincs hatással az elválasztásra.

Ha ezután a .log fájlban levő Babel ... and hyphenation patterns for ..., loaded-ben nem szerepel a magyar nyelv, akkor az elválasztási mintákat újra kell generálni. Ez a MikTeX menüjében megtehető. UNIX-os teTeX alatt a kpsewhich language.dat által kiírt nevű fájlban (root-ként) a magyar-t tartalmazó sor elejéről ki kell törölni az írásjeleket (és ezután magyar huhyph.tex lesz a sorban), és végül újra kell generálni a formátumot (lásd az erre vonatkozó kérdést)

> Windows alatt a MikeTex szépen letöltötte és installálta a
> szükséges csomagokat. Csak Ubi alatt vannak gondjaim...

Pontosan milyen gondjaid vannak?

Én szintén Ubuntu alatt (is) használom a TeX-et (texlive csomaghalmaz), de nekem szépen működik (feltelepült, legenerálta az állományokat, stb.).

Igaz, én egyszerre csak egy nyelvhez használom (angol vagy magyar), s nem kell ,,kevernem'' őket, valamint használom az állomáynszerkesztéshez az emacs ,,auctex'' kiterjesztését is.

Az elválasztási fájl nálam a
/usr/share/texmf-texlive/tex/generic/hyphen/
könyvtáran található.

locate paranccsal kerestem meg, mert az eredetileg a konfigurációs állományban levő fájlban csak alias volt erre az alkönyvtárban levő huhyphn.tex nevű állományra.

Más, TeX-hel kapcsolatos konfigurációs állomány pedig a
/etc/texmf/
alatt található.

G.
============================================
"Share what you know. Learn what you don't."

Sajna még nem gyógyult meg :(

Ez van most a language.dat -ban a magyar résznél:

%%% From file: /etc/texmf/language.d/10texlive-lang-hungarian.cnf
% 10texlive-lang-hungarian.cnf
% You can change/add entries to this file and changes will be preserved
% over upgrades, even if you have removed the main package prior
% (not if you purged it). You should leave the following pseudo comment
% present in the file!
% -_- DebPkgProvidedMaps -_-
%
%hungarian xu-huhyphn.tex
%hungarian xu-huhyphn.tex
magyarn huhyphn.tex
magyar3 huhyph3.tex
magyarc huhyphc.tex
magyarf huhyphf.tex
magyar huhyph.tex
=magyar

Még két kérdésem felmerült:
1. a definíciós listában sem választja el a hosszabb bejegyzéseket (Win alatt sem)
2. a definíciós listában mikét tudok sortörést betenni a definíció után?
pl.
\item[valalmi]\\
valami leírása
fordításnál hibára fut

Leszedtem minden TeX csomagot és újratelepítettem a legszükségesebbeket. A definíciós lista kivételével, most elválaszt.

Nekem az auctex csomag telepítése (synaptic, aptitude vagy apt-get) elintézett mindent, texlive csomagokat letöltött, formátumfájlokat legenerált, stb., s nekem működik hibajelzések nélkül a fordítás.

Esetleg a texlive-lang-hu csomag nem települt fel nálad?
Le tudnád ellenőrizni?

G.
============================================
"Share what you know. Learn what you don't."

Jegyzetet írok, parancsokra példákat itt-ott, és Verbatim környezetbe pakolom, vagy pedig kiemelve még eköré a figure környezetben, de ez nem igazán jó, mert nem éppen ábra. A table környezettel ugyanez a gondom, mert nem is táblázat. Ezek helyett mit használhatnék? És simán csak a Verbatim környezetet hogy tudnám úgy fél centivel beljebb kezdeni (minden egyes sorát?) Igazából alternatív megoldás is jó. Régóta küszködök ezekkel, de nem találtam megoldást.

table környezettel ugyanez a gondom
a figure meg table uszo objetum is raadasul, tehat az lehet hogy nem oda kerul, ahova szeretned

Igazából alternatív megoldás is jó
en egy ilyet csinaltam anno arre a problemara (kodreszetek beszurasa):


\def\cmdbox#1{\begin{center}\begin{minipage}{150mm}{#1}\end{minipage}\end{center}}
\def\typed#1{\underline{\textit{#1}}}

...


\cmdbox{\texttt{%
\$ bc\\
bc 1.06\\
Copyright 1991-1994, 1997, 1998, 2000 Free Software Foundation, Inc.\\
This is free software with ABSOLUTELY NO WARRANTY.\\
For details type `warranty'. \\
\typed{define square ( q ) \{ return(q*q); \}}\\
\typed{for ( i=1 ; i<=6 ; i++ ) \{ square(i); \}}\\
1\\
4\\
9\\
16\\
25\\
36}}

Sajnos nem lehet 1:1-be bemasolni, de vannak elonyei egyreszt (utolsagos formazas, egyes reszletek kihangsulyozasa:

\typed{}

), masreszt vegulis egy sed-del meg lehet csinalni az automatikus formazast (amiket meg kell csinalni mindenkepp: $ => \$, sorvegi \\, kritikus space => ~).

szerk: verbatimbol probaltam en is kihozni a legtobbet, de valahogy sosem volt az igazi. pl bizonyos boxokba nem is lehetett belepakolni es/vagy elegge szetcsuszott, stb.

A.

ja, köszi, ez nekem is megy (itt-ott hasonlóan oldottam meg, hogy a szöveg közepén beljebb kezdődjenek az egy soros utasítások), csak pont ezt akartam elkerülni, ezért lett eredetileg verbatim. Anélkül gond nélkül tudom pozicionálni. Amikor nem fontos a hely, akkor belefér, hogy úszó objektum, most is így van.

Amikor nem használok keretet (\begin{Verbatim}[frame=single], esetleg \begin{Verbatim}{frame=single,title=akarmi]), akkor kellene beljebb húzni a sorokat. Az alltt csomaggal is működik, de az is túl munkás nekem, hogy a TeX vezérlőkaraktereit folyton átirogassam.

A jegyzet amúgy most így néz ki (ez itt a reklám helye :P): http://panther.inf.elte.hu/progkor/progkor.pdf
Csak mint mondtam, nem igazán tetszik így :(

Sziasztok!

Hogyan tudok szép címlapot készíteni egyszerűen?

Fentről kb. 10 cm-re kell a cím, alá, hogy tézisek, alá kb. 5 cm-re jön a név majd a lap aljától kb. 5 cm-re az intézmény és a dátum.
Wordben megadnám, hogy a bekezdések alatt és fölött mennyi hely kell. Gondolom itt \bigspace -eket berakni nem túl elegáns.

Próbáltad?
.
.
\title{Címe}
\author{szerző}
\date{dátum}
\thanks{köszönet}
\maketitle

Ha nem tetszik, az első oldalon minipage-ek segítségével pakolászhatsz.
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

Kösz! A minipage-eket még nem próbáltam, de átnézem majd.

Végül így oldottam meg:
Találtam egy jó alapot, amit átalakítgattam :)
Meg kell hívni ezt a csomagot, majd a \maketitle olyan lesz, ami a csomagban (sty fájlban) van.

\ProvidesPackage{texilikecover}[2007/04/05 v 0.1: Texi-like cover for LaTeX2e.]

%\usepackage{graphicx}
\usepackage{setspace}

%\oddsidemargin -1cm
%\textwidth 15cm

\newcommand{\subtitle}[1]{\def\@subtitle{#1}}

\renewcommand{\and}{\\}

\renewcommand{\maketitle}{
\thispagestyle{empty}
\mbox{}
\vfill
\begin{center}
\doublespacing \noindent{\huge\bf \@title}\\
\vfill
\noindent{\Large\@subtitle}\\
\vfill
\noindent{\LARGE\bf \@author}\\
\vfill
\noindent{\Large \@date}
\end{center}
\cleardoublepage
}

Ennél egyszerűbb :)

Egy sty fájlban újradefiniáltam a \maketitle makrót. Így, ha most kiadom a \maketitle utasítást, akkor automatice csinál egy új címlapot.

Kicsit még javítottam rajta:

% \usepackage{teziscimlap}
% \title{My Title}
% \subtitle{My Subtitle}
% \date{Date or version info}
% \author{Name \and Name \and Name}
% \egyetem{Egyetem neve}
% \tsz{Tanszék neve}
%
% \begin{document}
% \maketitle

\ProvidesPackage{teziscimlap}[2008/02/12]

\usepackage{setspace}

\newcommand{\subtitle}[1]{\def\@subtitle{#1}}
\newcommand{\egyetem}[1]{\def\@egyetem{#1}}
\newcommand{\tsz}[1]{\def\@tsz{#1}}

\renewcommand{\and}{\\}

\renewcommand{\maketitle}{
\thispagestyle{empty}
\mbox{}
\vfill
\begin{center}
\doublespacing \noindent{\huge\bf \@title}\\
\vfill
\noindent{\Large\@subtitle}\\
\vfill
\noindent{\LARGE\bf \@author}\\
\vfill
\noindent{\Large \@egyetem}\\
\noindent{\Large \@tsz}\\
\bigskip
\noindent{\Large \@date}
\end{center}
\cleardoublepage
}

Felmerült egy újabb kérdésem:

Miként tudok füzetet nyomtatni? Tegyem PDF-be és bízzam a nyomtatóra, vagy van valami trükk ehhez is?

Füzet alatt azt értem, hogy pl. az első lapra nyomtatja a következő oldalakat: első, második, utolsó előtti és utolsó stb. Ezt a végén csak félbe kell hajtani és tűzni.

Sziasztok,

Nekem volna egy olyan gondom, h van egy hatalmas táblázatom, és ezt úgy szeretném, h az adott oldalon csak annyi látszódjék belőle ami elfér az oldalon és a következő oldalon folytatja a táblázatot. Ezt hogy lehetne megcsinálni? Mert eddig nem akadtam megoldásra. :(

--
Ubuntu Linux 7.10
Blog: http://chasersworld.try.hu

Egy olyan problémába futottam, amelyet egyelőre nem sikerült megoldanom:

A Tex alapértelmeztett Computer Modern betűcsaládját szeretném pdf-ben használni. A gondok akkor kezdődnek, ha pdflatex-et használva megnézem a végeredményt: mintha raszteres fontokat rakna a pdf-be*.

\usepackage{txfonts} esetén minden tökéletes, persze ilyenkor minden Times-al van szedve.

* A http://www.tex.ac.uk/cgi-bin/texfaq2html?label=fuzzy-type3 szerint igazam van; és van megoldás.
A Computer Modern betűcsalád Type 1 változatára van szükségem.
Ez ellenőrízve a : /usr/share/texmf/fonts/type1/bluesky/cm elérési út alatt meg is találtam telepítve a renszeremen.

Hogyan tudnám rávenni a pdflatex-et hogy ezt használja is a pdf készítésekor?

Hint: http://www.ces.clemson.edu/~regroff/content/latex2pdf/ azaz pdflatex elfelejt (későbbi ...ások elkerülése végett is (nekem hosszabb, bonyolultabb doksik esetén gyönyörűen elhasalt limitproblémákkal, és hiába tologattam az értékeket a maximumig...)), latex-et futtat, majd dvips -Ppdf foo.dvi; ps2pdf foo.ps

KÖszönöm a választ; reméltem, h nem kell visszamennem a sima latex-hez, de úgy látom elkerülhetetlen.

[időközben sima TeX-el sikerül rendesen kinéző pdf-et csinálni tex=>dvi=>ps=>pdf útvonalon, tehát tényleg megvannak a szükséges fontok a rendszeremen.]

Ezek szerint akkor már csak opensuse alatt kell valahogy előcsalogatnom a régi LaTeX parancsot (most ez egy link a pdflatex-re).

Esetleg van erre valakinek ötlete?
[opensuse 10.3; texlive-latex csomag van fent;]

Sziasztok!

Latex doksi készítés közben akadtam az alábbi problémába:

Olyan tabular-t szeretnék, ami a teljes oldal széleséget (vagyis a \textwidth-et) elfoglalja. Minden sorban van egy cella, ami "rugalmas", ezt szeretném kinyújtani akkorára, hogy az egész sor pontosan \textwidth széles legyen. Fix szélességgel nincs baj, (\hspace*{3cm}), de ha rubber length-et próbálok betenni, mindig 0 hosszú lesz.

Hogy illk ezt csinálni?

üdv.
Petya

Íme egy példa:
\documentclass[10pt]{article}
\usepackage{tabularx}
\usepackage[utf8]{inputenc}
\usepackage[magyar]{babel}

\begin{document}
\begin{tabularx}{\linewidth}{| p{15mm} | c | X | r | }
\hline
oszlop-fix & oszlop-c & oszlop-gumi & oszlop-jobb \\
\hline
item 1 & item 2 & item 3 & item 4 \\
\hline
\end{tabularx}
\end{document}

---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

Köszönöm!

Működik, de belefutottam egy hibába:

		\begin{tabularx}{\textwidth}{|lX|}
			\hline
				\textbf{próba:} & \\
			\hline
		\end{tabularx}

Ez így nem fordul, de kettőspont nélkül igen. Mi lehet a porbléma? Valami speciális jelentése van a kettőspontnak?

Petya

Az általad írt részt copy-past és fordul, működik. Innentől nem értem. Tudtommal a ":" semmi izgalomra nem ad okot.
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

Hello!

Nos, lorinczi kolléga segítségével siekrült rájönni a hibára:

- Ha benne van a file-ban a

\usepackage[magyar]{babel}

sor, akkor a

./valami.tex:0: Requested Hungarian hyphenation= patterns missing.

üzenetet kapom, és fordul. Viszont ha kettőspontot teszek bármelyik tabularx-be, akkor nem fordul.

- Ha nincs benne a file-ban a

\usepackage[magyar]{babel}

sor, akkor nincs hibaüzenet, kettősponttal a tabularx-ben is fordul, de rosszul választja el a szavakat (érthető)

Mit tudok vele csinálni? Mi lehet a hiba? (elméletileg a magyar.ldf jó helyen van, a .tex file-al egy könyvtárban, és láthatóan használja is.)

Petya

Kipróbáltam, és nálam a \usepackage[magyar]{babel}-től függetlenül lefordul.

Más (?) probléma: Nekem az nem tetszik, hogy túl keveset választ el. A logban azt írja, hogy betöltötte a magyar elválasztási szabályokat (és még vagy 20 más nyelvét), ehhez képest sokkal kevesebb az elválasztás, mint kellene, és mint volt régebben. Lehet, hogy mégsem töltötte be? Bugosodik a TeX?

--
CCC3

Hogy mit frissítettem, azt nehéz megmondani. Úgy használom, ahogy az Ubuntuban összerakták. Az Ubuntu-féle TeX jelenleg felemás állapotban van, nevezetesen a tetex -> texlive átállás közben. Most éppen nem ismerem ki magam benne. UTF-8 kódolást használok, ha erre nem működik az elválasztás, az eleve egy nagy hiba.
--
CCC3

A furcsa az, hogy nekem texlive alatt (otthon) és tetex alatt (munkahelyemen) is jól fordul. Gyanum, hogy az Ubuntu csomagban kuszálódott valami össze. (Minkettő Gentoo számazékon fut: Sabayon)
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

Szerintem ez segít:


% UTF-8 Unicode:
\usepackage[utf8]{inputenc}

% Ékezetes szavak elválasztásához:
\usepackage{t1enc}

% Babel csomag, helyesírásellenőrzés:
\def\magyarOptions{defaults=hu-min}
% $ texconfig hyphen latex
% Warning :  Requested Hungarian hyphenation= patterns missing.
\def\magyarOptions{hyphenation=huhyphn}

\usepackage[english,magyar]{babel}
\selectlanguage{magyar}

Ötlet nincs, én is küzdök vele. A texmakeren tudtam telepíteni magyar helyesírásellenőzőt, de az az összes tex kulcsszót aláhúzta :(
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

Nem segít. Nem is logikus. Ha egyszer UTF-8 a kódolás, akkor minek t1enc. Ha eleve \usepackage[magyar]{babel} van megadva, akkor minek

\usepackage[english,magyar]{babel}
\selectlanguage{magyar}

hogy utána ki lehessen választani a magyart?

Az a helyzet, hogy az UTF-8 kódolású ékezetes betűkre nem működik az elválasztás. Ha megnézzük a log Overfull \hbox bekezdéseit, abban látszanak a potenciális elválasztási helyek. Az ékezetes magánhangzókat nyilvánvalóan nem ismeri. Szomorú.

--
CCC3

A babel csomag nem lényeg ehhez. Csak bemásoltam a preambulumomból. De ez akkor kell, ha többnyelvű szöveget írsz.

A t1enc nekem is ki volt kommentelve, de pts honlapján olvastam mindenféle parancsot.

Nekem is pont ugyanez volt a problémám és a fenti trükközések segítettek.

futtattad a

texconfig hyphen latex

parancsot is, miután módosítottad a language.dat fájlt?

nekem ez van benne a végén:

hungarian       xu-huhyphn.tex
=magyar

Sziasztok,
új gépen próbálom a TeX-et használni. Elvileg mindent feltettem, amit kell, de valahogy mégsem megy. A felsorolásoknál a következő hibaüzenetet kapom:
...line: Overfull \hbox (2.90186 pt too wide) in paragraph at lines ...

Mit kell beállítanom?

Ez a fejlécem:
\documentclass[a4paper,10pt]{article}
\usepackage[utf8]{inputenc}
\usepackage{t1enc}
\def\magyarOptions{defaults=hu-min}
\def\magyarOptions{hyphenation=huhyphn}
\usepackage[magyar]{babel}
\selectlanguage{magyar}
\usepackage{indentfirst}
\frenchspacing

Egyelőre nem találok megoldást, addig eljutottam, hogy most már más a hibaüzenet:
0: Requested Hungarian hyphenation= patterns missing.

Telepítettem a full texlive csomagot és a magyarlatex-et, de semmi eredménye. Nem választ el.

Mivel próbálkozzam?

Ez van a language.dat -ban
hungarian xu-huhyphn.text
=magyar

Nekem ilyen problémám akkor volt, amikor a babel csomag magyar definiíciós fájlja, a "magyar.ldf" nem volt kompatibilis a felrakott LaTeX-hel. Nincs egy ősi magyar.ldf a forráskönyvtáradban?

A magyar.ldf verzióknak mindenképp nézz utána. A baj oka, hogy az egyik "Hungarian"-nak, a másik "hungarian"-nak nevezi az elválasztási mintát.

Nekem a legújabbal is előhozta a hibaüzenetet. De próbáld meg a következő sort is az aljára tenni, hátha segít:

=Hungarian

Utána újra kell olvastatni a konfigot:

texconfig hyphen latex

Szerintem valahol leírtam ebben a fórumtémában, hogy hogyan oldottam meg, de már nem emlékszem. Érdemes lehet végigolvasni elölről.

A legújabb magyar.ldf-et egyébként a MagyarLaTeX honlapon találod:
http://www.math.bme.hu/latex/

Az előző gépemen valahogy sikerült megoldanom, csak lövésem sincs hogyan :(

Valami duplikáció lehet a dologban, mert a /usr/share könyvtárban látok egy texmf és egy texmf-live könyvtárat. Mindegyikben van magyar.ldf, csak a texmf-ben egy kisméretű magyar.ldf mellett van több elválasztási fájl (ahogy bme-es honlapon van), a texmf-live -ben pedig egy nagyméretű magyar ldf van. A language.dat is megtalálható mind a két texmf könyvtárban. A dátum alapján a texmf-live tartalmazza a frissebb fájlokat.

locate language.dat
/usr/share/doc/texlive-doc/generic/babel/language.dat
/usr/share/doc/texlive-latex-base-doc/generic/babel/language.dat
/usr/share/texmf-texlive/tex/generic/config/language.dat
/usr/share/texmf-texlive/tex/lambda/antomega/language.dat.sample
/usr/share/texmf-texlive/tex/lambda/config/language.dat
/usr/share/texmf-texlive/tex/platex/config/language.dat
/var/lib/texmf/tex/generic/config/language.dat
/var/lib/texmf/tex/generic/config/language.dat~

Mind a két language.dat fájlt módosítottam, de a hiba még mindig előjön :(

Melyik lehet az igazi? Vagy máshol lehet a hiba?

Sziasztok!

Egyelore csak azt szeretnem kerdezni, hogy van egy tetex alatt relative jol kinezo sablonom, es persze doksijaim tetexszel irva. Ahogy elnezem az itt irtakat, a texlive kisse mintha mas fejlecekkel operalna, mint ahogy azt tetex alatt megszoktam. Jol erzem? At kell irnom ezeket a doksikat texlive ala? (Nem szeretnem). Ha igen, bonyi nagyon? Vallaljam be a konvertalast, vagy inkabb tapasztaljam ki, es irjam ujra?

Szerintem nincs semmi különbség, ha Nálad van, akkor a tetex->texlive áttéréskor valamelyik fontkészlet maradt ki.
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

Szervusztok!
Pár kérdésem van latex témában.
Kile alat milyen helyesírás ellenőrzőrt ajánlotok magyar nyelvhez? Azt be kell állítani, hogy ne ellenőrizze a \parancsokat? Most minden szótagnál külön hibát jelez. Nem tudom miért, pedig nyelvnek a magyart mutatja, de mintha más betűkódolást használna, mint az olvasható cp-1250-es dokumentum, amit ellenőriztetni szeretnék véle ubuntu alatt.

Létezik olyan fejezetforma, ahol a fejezetszámok 1.) 2.) ... formátumban jelennek meg? Felsorolásnál könnyűszerrel tudok már ilyet generálni, de fejezetszámoknál nemigen.

Nem tudom, ismertek-e többféle magyar bibtex leírást, jegyzetelési módszert a LaTeX-ben. Engem ez, az ItK címleírásával azonos fajta érdekelne. Külön előnye, a teljes alaposságon és részletességen kívül - ami bölcsészeti munkáknál is nélkülözhetetlen - egy hivatkozás esetében, hogy megállapítható minden névről, hogy melyik a vezetéknév, és melyik az utónév. Tudnátok esetleg irányt mutatni? Az ItK-t már kérdeztem, nekik nincsen meg LaTeX formátumban a dolog. Meg lehet ezt egyáltalán oldani ilyen módon? Nehéz ilyet írni?
Egy példacikket találtok itt, meg itt is, ráadásként ez. És továbbiak.
Érdekes még a módszerben, hogy számos könyvutalásokkal nem dolgozik, az irodalomjegyzékek felsorolásánál sincsenek megszámozva az egyes kötetek, kötetcímek.

Köszönöm szépen türelmeteket, minden jót!
Va

A helyesírás-ellenőrzés témához tudok hozzászólni. Szerintem a hunspell elég jó. -t kapcsolóval LaTeX forrást is fogad (man hunspell). Az interaktív helyesírás-ellenőrzést én nem szeretem, de ez ízlés dolga. Ki szoktam listáztatni egy fájlba a hibás szavakat, és ahol tényleg hiba van vagy elgépelés, azt megkeresem a szövegben és kijavítom.

1.) 2.) fejezet forma:
A LaTeX dokumentum nem egy "kupac" mint a Word. Az utóbbinál bárhova bármilyen formátumot be lehet illeszteni. A LaTeX dokumentum egy hierarchikus struktura amelyben kérdésed nem értelmezhető. Azt lehetne pl. akarni, hogy a \chapter nézzen ki így. De nem érdemes. A legtöbb amit a LaTeX-től tanulhatsz az a tipografia, amit Gutenberg óta fejleszt az emberiség kulturált fele. Általában nem érdemes ebbe beleturni.

bibtex
Itt szvsz a legfontosabb kérdés nem a bibliográfia formátuma, hanem hogy a bibliografia a labjegyzetbe kerul, összemosódik vele. Jó lenne tudni, hogy pontosan mely "nemzetközi címleírási gyakorlat"-ra hivatkozik az Itk. Ha ennek precíz angol v. német elnevezése benne van az eredeti Klaniczay T-féle műben (a "Gyurgyák" mit mond erről?), akkor utána lehetne nézni a dante-ban, vagy a ctan-ban, hogy mit tud(hat) erről a LaTeX. Nem lennék meglepve ha az említett "nemzetközi címleírási gyakorlat" mára már rég kihalt volna, ha létezett egyáltalán valaha. Egyébként gyönyörű a 15 évig kéziratban levő referencia, "tudományos szamizdat".
Mellesleg az Itk oldalon nem találtam utalást arra hogy a bibliográfiának hova (lábjegyzetbe?) kell kerülnie.

De nem érdemes
Pont ezaz, hogy de. Ha ugy kivanja meg a stilus, at lehet szerkeszteni barmit. A lenyeg, higy _egysegesen_ nezzen ki, tehat nem kezzel irod be a chapter-section izebe a formatumot egyesevel, hanem definialsz egy parancsot, ami mindig adott stilusban formazza meg az adott elemet. Ha nem tetszik, akkor csak atdefinialod a parancsot, oszt maris megvaltozik az egesz.

Szia!
Nekem is hasonló problémám volt, és felvettem a kapcsolatot Szabó Péterrel, a huplain.bst készítőjével. A kérésemre módosította a stílust, letölthető innen (huszak.bst):
http://www.math.bme.hu/latex/
A huplain.bst-hez képest annyi a változás, hogy a szerzők vezetéknevét kiskapitálissal szedi, a kiadó megelőzi az évet, és url esetében kiírja a letöltés dátumát.
Nem bogarásztam át az ITK-féle igényeket teljesen, de szerintem ez így megfelelhet.
Köszönet Szabó Péternek!
http://pts.szit.bme.hu/index__hu.html

Sziasztok!

Egy gyors kérdés:

Hogyan lehet fancyheadings csomag használata esetén beállítani, hogy ne rajzoljon vonalat a fejléc alá?

Petya

Köszönöm, a fancyhdr csomag sem tudja eltűntetni, de legalább a vastagásgát le lehetett venni 0-ra :)

Más: EPS grafikát tartalmazó PDF-et szeretnék fordítani, a következő módon:

latex -> dvi2ps -> ps2pdf

A DVI-ben még szépen látszik a grafika, a PS-ben is, de a PDF-ben fekete téglalap van a helyén. Ez miért van, és mit lehet tenni ellene?

(Egyébként a grafikát Word DOC-ban kaptam, onnan emeltem ki EPS-be, és Scribussal meg is vágtam kicsit. Próbáltam az eps2eps-t lefuttatni rá, ezután már a rendes DVI-ben is teljesen fehét képet kaptam a grafika helyett.)

Petya

Fontos tudni, hogy a DVI nem tartalmazza a képet. Rendereléskor az xdvik az eredeti fájlból húzza be a képeket, sokszor csak preview minőségben. dvipdfm-et nem próbáltad?

Érdemes úgy írni a forrást, hogy latex és pdflatex is le tudja fordítani. Ilyenkor nem adom meg a kép kiterjesztését. Pl.

\includegraphics{abra.eps}

vagy

\includegraphics{abra.jpg}

helyett

\includegraphics{abra}

.
Az eredetileg eps-ben rendelkezésre álló képeket epstopdf-fel pdf-é is átalakítom, a jpg-ket pedig gimp-pel alakítom eps-sé. Így a latex az .eps-eket fogja inkludálni, pdflatex pedig a .pdf-et vagy .jpg-t.
Bocs, ha kicsit zavarosan írtam, sikerült ma nagyon elfáradnom.

Ez rendben van, de nálam a dvi2ps rendesen megcsinálja a PS-t, abban pedig benne van az EPS grafika. A ps2pdf-nél romlik el.

pdflatex-et nem szeretem, mert sokszor csúnyább eredményt ad, mint a latex+dvi2ps+ps2pdf sorozat. Amúgy meg, ahova kell, (automatikus PDF generálás, scriptből), ott már megvan a fordító "keretrendszer", nem akarok hozzányúlni, ha van rá mód.

Petya

Hello!

Kipróbáltam az itt leírt fordítási módokat: http://mintaka.sdsu.edu/GF/bibliog/latex/LaTeXtoPDF.html

Egyedül a pdflatex működik, ehhez PNG-re konvertáltam a képeket, így már megjelennek a PDF-ben, de 1,5-2-szeres méretben, és kockásan (a felskálázás miatt). Lehetséges, hogy a latex és a pdflatex különbözőképp értelmezi a pont (pt) méretet? Ha igen, hogyan lehet átváltani?

Petya

A ps2pdf-nek mas gondja is van, nem csak ez. En megprobalnam az eps-es mokat, es megprobalni pdflatex-szel dolgozni, esetleg fuss 2 kort a dvipdfm-et, de a ps2pdf-et felejtsd el, nagyon nem jo.

Csak pelda: nekem vonalkodokat tartalmazo ps-eket kellett volna pdf-be tenni, de a ps2pdf siman elnyelte a lap tetejerol a kozt, es ha cimkere nyomtam volna, akkor dobhattam volna ki az ivet a kukaba. Meg szerencse, hogy lapra nyomtam elobb.

tetex3-ban és tex-live-ben nekem soha nem akadt problémám vele. Ellenben a dvipdfm használhatósága számomra korlátozottnak bizonyult. pdflatex-hel az egyetlen problémám eddig az volt, hogy nem kezeli \psfrag-ot. Egy kis scripttel viszont előre legyártom a \psfrag-os képeket, így ezt a problémát is sikerült megkerülni.

Ha pixeles képet akarsz beilleszteni LaTeX-dokumentumba, akkor a sam2p nevű progit ajánlom. A sam2p a képből EPS-t és PDF-et is tud készíteni:

sam2p abra.jpg apra.eps
sam2p abra.jpg abra.pdf

Ezután az alábbiak egyike kerülhet a .tex-fájlba:

\includegraphics[width=5cm]{abra}
\includegraphics[height=5cm]{abra}

Ha latex-hel fordítod, akkor az abra.eps-t, ha pdflatex-hel, akkor az abra.pdf-et fogja használni (mindkettőt a sam2p készítette, lásd fent).

Ezek nekem hosszú évek óta jól működnek, és azonosan jó minőségű kimenetet produkálnak.

Sziasztok!

A következő problémához kérem a segítségeteket:

Programból generálok "körlevél"-szerű dokumentumot, 1 oldal egy levél, mindben más a címzett neve, címe, és még egy-két adat. A generálás a következő módon működik:

- beleírom a tex file-be a preambulumot
- beleírom egy oldal kódját
- amíg van több oldal, beírok egy \pagebreak-et, és a következő oldal kódját
- beírom a végére az \end{document}-et

A kötvetkező hibát tapasztalom:
- 1 oldalas dokumentum esetén nincs hiba
- több oldalas dokumentum esetén az első oldal szövege kb 2-3 cm-el lejjebb van csúszva, az összes többi oldal viszont jó
- az élőfej, élőláb minden oldalon hibátlan

Mi okozhatja ezt? Van ötletetek?

Megpróbáltam a dokumentumot kézzel átszerkeszteni, úgy is, hogy byte-ra ugyanaz az első, és a többi oldal, mégis csak az első hibás, illetve ha csak egy oldal van, akkor az hibátlan.

Petya

Hát mivel ez egy körlevél, nem hiszem hogy az első levélnek másként kell kinéznie, mint a továbbiaknak :)

Azt írja is, hogy lejjebb tolja az elsőt, csak azt nem, hogy hogyan lehet ezt kikapcsolni.

szerk: kipróbáltam az article documentclass-t is, ekkor az első oldal jó, és a többi oldalon az élőláb csúszik lejjebb, kb fél sorral.

szerk2: sikerült megoldanom letterrel, a preambulum végére kellett a

\raggedbottom

sor.

Petya

Sziasztok!

LyX-hel dolgozom, és abba a problémába ütköztem a szakkifejezések jegyzékének létrehozásakor, hogy a jegyzék címének "Nomenclature" felirat jelenik meg a "Szakkifejezések jegyzéke" cím helyett... megnéztem, és a magyar.ldf csomagban nincs definiálva a szakkifejezések jegyzékének magyarítása.

A LyX forráskódom így néz ki:

\begin_layout Standard
\begin_inset FloatList table
\end_inset
\end_layout

\begin_layout Standard
\begin_inset CommandInset nomencl_print
LatexCommand printnomenclature

\end_inset
\end_layout
\begin_layout Chapter
Bevezetés
\end_layout

Sejtem, hogyha a \def\nomenclname{Szakkifejezések jegyzéke} (vagy valami hasonló :) ) kódot valahova beszúrnám, akkor helyesen jelenne meg a szöveg... de idáig ezzel nem jártam szerencsével. Valamit még mellé kéne tennem, hogy működjön?

Várom az ötleteket!
Köszönettel:
--------------------------------------------
Wesnoth Magyar Fordítás Csapat - Koordinátor
http://wesnoth.fsf.hu/

Sziasztok!
Adott nekem egy új parancs, ami egy sorra kéne csak hogy vonatkozzon, egy bekezdésre pontosabban. De az tána következő összes bekezdést átvariálja, középre rendezi. Milyen formulával tudnék ennek gátat szabni. Próbáltam szóközökkel, {} zárójellel, de csak nem ment.
A dolog:

\newcommand{\kozeprekiemelve}[1]{
\center
\emph{#1}}

És abban a fejezetben szépen középre rendez mindent, pedig előtte is utána is hagyok ki sort!
Ha a centering környezetet ajánljátok, akkor pedig két szép térközt hagy a szöveg alatt és felett, amit szintén nem szeretnék.
Hogyan oldjátok meg az ilyen gondot?
Előre is köszönöm az ötleteket!

Jaaj. Nem igaz. Nagyon köszönöm, működik. És, bár nem szívesen feszítem tovább az egyszerűbbnél egyszerűbb kérdések sorával a húrt, de ha ebbe a parancsba az alábbi hármat , csak az {#1}-es érvényességére szeretném beilleszteni, úgy mint a centering esetében is (aza az után jövő szövegre már ne legyen érvényes? Bárhová tettem a jeleket, sosem jött össze.

\leftskip = 0cm plus 0.5fil
\rightskip = 0cm plus -0.5fil
\parfillskip = 0cm plus 1fil

Ezek a parancsok a sorkizárást szedésben az utsó sort középre rendezik, mint azt ezen a listán megtudtam.
Annyira bosszant, hogy nem tudom, pedig alap dolognak érzem a latexben ezt. Elsőre nem is akartam beküldeni,mert gondoltam, hogy a centering analógiájára menni fog ez is.

Sziasztok!
Valószínűleg nagyon egyszerű, de hogy tudom elérni azt, hogy a table környezetben a táblázat neve elé ne tegye oda a tábla sorszámát és azt hogy 'táblázat.' (Kicsit ez a pont is zavar.) A 'táblázat' szót már sikerült ledarálnom a \renewcommand\tablename{} utasítással, de a sorszám és utána a pont nem akar eltűnni.
Úgy tűnik, hogy a \renewcommand\thetable{} parancs semmit sem tesz, igaz hibát sem okoz.
Örömmel várom tapasztalatitokat, ha csináltatok már ilyet.

Továbbra is megvan a gond:
ezzel a két paranccsal:

\renewcommand\tablename{} % ne írja ki, hogy 'táblázat' a táblázat címébe, de a pontot utána kiírja
\renewcommand\thetable{} %nem írja ki a számot, de utána a pontot igen

sikerült eltüntetnem a tábla sorszámát is, de az '1. táblázat.' szövegből a két pont még mindig ott figyel. Hogyan tudnám eltüntetni ezeket is…?
Talán a magyar babelben kééne valamit piszkálni?

Nem tudom. :( Sajnos úgy viselkedik, ahogy írod.

Az okosok valamelyik LaTex fórumban a nem angol nyelvi változatokra (vagyis a babel-re) ezt javasolják:

\addto\captionshungarian{%
\renewcommand{\tablename}%
{}%
}

de nálam ez is meghagyja a két pontot.

Megkerülés? 1.) A table környezetben azt írsz a tabbing elé vagy után (külön bekezdésben), amit akarsz, címszerű szöveget is. 2.) Átírhatod a caption változót is, pl.:

\renewcommand\caption[1]{\smallskip \textit{#1} \medskip}%

igaz, ez mindenfajta címszerű környezetet érint, nemcsak a táblázatokat.

Mindkét megkerülős barkácsolás külön öröme, hogy ha mégis akarsz táblázatlistát generálni, akkor kézzel kell mindegyiket hozzáadni a lot-hoz, a másodiknál a lof-hoz is. Szóval nem javaslom, de most csak ennyire telik.

Most jutott el a beszelgetes arra a pontra, hogy megkerdezzem: tenyleg ennyire zavaro az a kis cimke, hogy erdemes ennyit szivni vele? Meg ha az lenne a baj, hogy konzekvensen 70 pontos betuvel irja, akkor megertem, de errol szo nincsen.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Gondolom, a LaTeX elterjedésének csak jót tesz, ha itt-ott képesek vagyunk a tipográfiaialag elfogadott és szerkezetileg logikus elemek némelyikét kissé testre szabni. A profiknak ez nyilván könnyen megy, mi egyszerű halandók néha sokat -- és hiába -- agyalunk rajta.

De talán még ez sem tanulság nélkül való. :)

neviccelj már a LaTEX-el, 2010-et írunk, használj valami normális kiadványszerkesztő programot

+1
A LaTeX a normális szerkesztő.
Mondjuk jobb szeretek elé egy grafikus frontendet, de csak azért, mert néha elfelejtek parancsokat, aztán kemény fejvakarás, mire rájövök, mi a kínja. :) Meg kicsit lusta vagyok. Mondjuk a vim kiemeléssel nem rossz, de annyira még nem vagy hardkór ember.
Jó lenne egy összehasonlítás, hogy egy kissebb kiadvány elkészítése azonos kinézetben mivel gyorsabb: word vagy LaTeX?
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

Nem akarok flame-et indítani, de személy szerint én szívesebben használok GUI-t szövegszerkesztéshez. Kevés olyan hely van, ahol ekkora előny az, ha látod is azonnal, amit csinálsz. Nyilván nem kell egy cikkhez CS4, de egy OpenOffice vagy egy MS Office azért jelentősen kényelmesebbé teszi az életet. Ha meg már szarakodunk a kóddal, akkor ma meg már inkább html és akkor fel lehet hányni a webre is azonnal.
--
http://www.naszta.hu

Nem akarok flame-et indítani, de személy szerint én szívesebben használok GUI-t szövegszerkesztéshez.

Akkor te ne használj LaTeX-et. Sőt, nehogy kipróbáld, inkább szenvedj a GUI-s borzalmakkal. Mindenki úgy szívatja magát, ahogy akarja.

Kevés olyan hely van, ahol ekkora előny az, ha látod is azonnal, amit csinálsz. Nyilván nem kell egy cikkhez CS4, de egy OpenOffice vagy egy MS Office azért jelentősen kényelmesebbé teszi az életet.

LyX? Ha már annyira kell látni amit csinálsz...

Ha meg már szarakodunk a kóddal, akkor ma meg már inkább html és akkor fel lehet hányni a webre is azonnal.

latex2html

Egyébként kóddal szarakodni nem sokat kell, ott a Kile, vagy Windowson a TeXnicCenter... gyakorlatilag minden a s*gged alá van rakva.

Petya

"Akkor te ne használj LaTeX-et. Sőt, nehogy kipróbáld, inkább szenvedj a GUI-s borzalmakkal. Mindenki úgy szívatja magát, ahogy akarja."
Szerintem meg tudja az eletet konnyiteni, ha az ember a LaTeX-hez valamilyen grafikus szerkesztot hasznal.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

No igen, látni akarja az ember, amit csinál - meg azt is, amit csinálT - ez utóbbival LaTeX esetén nem szokott gond lenni, az Office-cuccok esetén meg... Szóval sokszor az "inkább nem akarom látni" kategóriájú produktumokat kapja az ember... Mert bármit, bármikor, bárhogyan el lehet tekergetni benne.

Az irodai szoftvereket NE hasonlítsuk a LaTeX-hez, ugyanis más kategória: az egyikkel gyorsan lehet még elfogadható anyagokat összeütni, a másikkal meg nyomdakész eredetit -és nyomdakészen most a tipográfiailag rendben lévőt értem- produkálni.

"Kevés olyan hely van, ahol ekkora előny az, ha látod is azonnal, amit csinálsz."
-- Van egy másik nagy előny: ha TUDOD mit csinálsz :)
Gondolj bele, hogy mondjuk öt év múlva is ugyanazt a tipográfiát kell produkálnod, és a nyolc évvel ezelőtti doksit is kell módosítani...

---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

rossz hasonlat nincs, viszont a tiéd tényleg rossz :) nem a weblapszerkesztésben kezdő az illető hanem a vi-használatában ÉS egy kezdő mi a lo*nak pont egy 400 dolcsis programmal állna neki? kocsit se egyből a 20milásat vezeti az ember, előbb törjön össze egy 200ezreset vagy legalább amíg a jogsit megszerzi legyen hajlandó beülni az oktató mellé valami gagyiba :D

A tied nagyon rossz hasonlat. Egy kezdo igenis alljon neki Dreamweaver-ben a weboldalanak, csak ne akarjon kattogtatni. Nyissa ki szepen a splitted nezetet, es kezdje el a html kodot gepelni. Gyorsabban meg fogja tanulni a html-t igy, mintha meg valami ostoba szovegszerkesztovel is kinlodnia kene.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

A kompozernek milyen az autocompletionja? Tenyleg nem tamadaskent mondom, de mikor utoljara probaltam opensource progikat, a completion egy kalap tragyale volt felrazva es nem keverve. Es ez meg a finom velemeny volt.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Sziasztok!

Többen emlegettétek a "kék könyvet", amit a napokban elég húzós áron, de meg tudtam szerezni használtan egy antikváriumból. Szépséghibája, hogy még a magas ár (5000 jómagyar pénzegység) ellenére sincs hozzá Cd-melléklet :(
Valaki ki tudna segíteni egy image-el vagy egy másolt példánnyal esetleg? Ezzel gondolom nemigen sértenénk szerzői jogokat, de ha tévednék, javítsatok ki! Köszönöm előre is.

"A különféle programokhoz saját felhasználási engedély tartozik,
ezeket szükség szerint érdemes tanulmányozni (lásd LICENSE.TL).
A programok egy része és mindaz, ami a jelen lemez szerkesztőinek
munkája a jelen lemezen, a GNU licensz szabályai szerint használható föl
(lásd COPYING és http://www.fsf.hu)."

Gondolom, a szerzők által készített példákra és segédprogramokra lenne szükséged, felraktam őket ide. (Sajnos alacsony a feltöltési sávszélességem, és csak pár napig lesz kint.)

subscribe

---
Ami a windowsban szarrágás, az linuxban hegesztés.
Ha megszeretted a windowst, tanuld meg használni!
A linux igenis felhasználó-, és NEM idiótabarát.
A linuxot mi irányítjuk, a windows minket irányít.

Sziasztok!
Találkoztatok már azzal a jelenséggel, hogy a wrapfigure, figure, floatingfigure környezetben lévő képek szépen belecsúsznak az oldal alján a lábjegyzetekbe, és a következő oldal tetején lévő szöveg khagy egy üres helyet a kép hátralévő részének, ami az előző oldalon volt?

Ez a forrás:
%\begin{floatingfigure}{0.4\textwidth}
\begin{wrapfigure}{ttp}{0.44\textwidth}
\flushright
\includegraphics[bb=0 0 1440 1915,width=60mm]{../kep.jpg}
\caption{kép}
\end{wrapfigure}

Valószínűleg én ügyetlenkedem...
Van ilyen irányú tapasztalatotok, amit meg tudtok vélem osztani? Előre is köszönöm szépen!

Mivel az utána következő bekezdés első sorával egy szinten helyezi el a képeket, előfordulhat. Nálam a workaround az volt, hogy egy bekezdéssel eltoltam az ábrát. Problémát inkább a listákba belelógó képek jelentettek.
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

Nem. Ha rossz helyre illesztette be, csak akkor. Újabban már egyre jobban meg tudom ítélni, mi hová kerül a kész anyagban, ritkán van szükségem ilyen igazításokra.
A működése (ha jól értelmeztem a jelenségeket):


Bekezdés valami szöveggel.

\begin{floatingfigure}[×]{×}
ábra vagy egyéb cuccos
\end{floatingfigure}

Következő bekezdés, ennek szövegével lesz az ábra körbefuttatva.

És még egy bekezdés, csak a működés érdekében.

A kinézet ekkor ilyesmi lesz:


 Bekezdés valami szöveggel.
+-----------+ Következő be-
|           |kezdés, ennek
|ábra vagy  |szövegével    
|egyéb cuc- |lesz az ábra 
|cos        |körbefuttatva.
|           | És még egy 
+-----------+bekezdés, csak
a működés érdekében.

Ha a lap azonban a körbefuttatás közben ér véget, akkor az aljáig szépen elrendezi a szöveget a megadott négyszög köré, a következő lapon folytatja, viszont az ábrát még vagy a kezdő sorhoz igazítva helyezi el (ez ritka), vagy áttolja a másik oldalra, rá a már körbe nem futtatott szövegre (ez már gyakoribb), vagy valami láthatatlan helyre kerül. Ez utóbbi a jellemző működés, valószínűleg azért, mert a csomag nem ellenőrzi, hogy a körbefuttatott objektum elfér-e a rendelkezésre álló helyen.
Ha ilyen történik, több lehetőségünk is van: Ha túl sok nem marad le a képből, kicsit csökkenthetjük a méretét. Ha nem sok marad meg belőle, tegyük egy bekezdéssel arrébb, leginkább lejjebb. Ha a kettő közötti a helyzet, azaz kb. a felénél van elvágva a kép, akkor viszont szervezzük át kicsit a dokumentumot, főleg az előtte levőket.
Viccesebb a helyzet, ha utána valamilyen speciális, bekezdésként viselkedő környezet van (lista, felsorolás, tétel, bizonyítás, stb), vagy szakaszolás. Ezeket teljesen esetlegesen futtatja körbe, a listát például egyáltalán nem, még akkor sem, ha a környezet belsejében van a körbefuttatott objektum, erre már a

floatingfigure

csomagban is felfigyeltek, kitalálták a

\fltitem

nevű csodaparancsot, ami észleli, hogy előtte volt-e valami körbefuttatva, és ahhoz igazítja magát. Sajnos akkor is, ha nem kéne már, ez különösen akkor fordul elő, ha környezeten kívüli objektumról van szó. A többi esetben tapasztalat és gyakorlat kérdése a dolog.
Általában a szakaszokat nem futtatja körbe, inkább ráír az objektumra, mondjuk szerintem elég csúnya is lenne a körbefuttatás eredménye.
Igazság szerint én a szép megoldásnak a szövegtől elváló objektumokat szeretem. Ha lehet, akkor külön oldalra kerüljön, és hivatkozzunk rá, vagy az illetékes bekezdés fölé, a szövegnél keskenyebb formába rendezve. Legalábbis a szépérzékem ezt diktálja. Sajnos sokat kell dolgozatokat készítenem, ahol ugyanez már nehezen kivitelezhető, ott a feladat mellé kell kerüljön a segédábra vagy táblázat, lehetőleg másik feladatba nem belelógva. Utóbbi ritkán kivitelezhető.
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

Ahogy tombenko tex-társunk, én is inkább az – általad kikommentezett – floatingfigure környezettel dolgoztam, és bizony kísérletezni kellett sokat. Ezek a tördelés örömei. :)
Sajnos nem találtam varázsszert, csak a konkrét dokumentum kinézetéhez lehet alkalmazkodni. Érdemes kerülni az olyan bekezdést, amit oldaltörés vág ketté (kivéve, ha mindkét oldalon jó hosszú: hosszabb, mint a beillesztendő kép magassága). Ha ez nem lehetséges, össze is vonhatsz és szét is szabdalhatsz bekezdéseket, persze csak ha a tartalom elbírja.
Ha egységes (azonos felbontású és méretű) képekkel dolgozol, néhány kép után ránézésre tudod, hová, melyik bekezdésbe) érdemes beszúrni. (Már azon kívül, hogy éppen szó van róla.)

tazola