Pénztárgép vezérlés

Fejlesztés

Adva vagyon egy LAMP alapú, salyát fejlesztésű, webshop + raktárnyilvántartó + szállítás követő + crm rendszer.
A cég webshop profilja kiegészül egy fizikai bolttal is.
Ehhez bekel szereznünk egy pénztárgépet.
Ahogy néztem van egy csomó meglévő komplett rendszer "jó áron", de rezek nem megfelelőek nekünk, mivel nem kívánunk emiatt egy újabb gépet (ráadásul win) megvásárolni / üzemeltetni.
Az elképzelés az, hogy a jelenlegi online raktárkészlet nyílvántartói adatbázishoz szeretnénk illeszetni a pénztárgépet és a hozzákapcsolódó vonalkód olvasót.

A kérdésem, hogy van e valakinek már tapasztalata ebben a témában.
Milyen pénztárgépet vegyünk, mihez van api leírás?
Van már valakinek kész megoldása amit megosztana?

Köszönettel veszek minden segítő hozzászólást, linket, dokumentációt...

  • 5826 megtekintés

( slinky v | 2010. 02. 25., cs – 14:31 )

Elvileg ha szamlat adsz mindenrol akkor nem kell penztargep. max "Vevo" nevre allitod ki cim nelkul

Elsősorban van számlaadási kötelezettség. Ha viszont a vevő nem kéri a számla kibocsátását, akkor automatikusan nyugtát kell adni.

Illetve mi van, ha a vevő nem kívánja veled megosztani a nevét? Akkor egy APEH ellenőrzésnél megint csak hiányos adattartalmú számla, ami persze mulasztási bírsággal sújtható.
---
BornToBePuli
Software is like sex! It's better when it's free! ;-) -Linus Torvalds-

Annó üzemeltettük számtech boltot, igaz, én egy másik részlegen dolgoztam mint informatikus, de nem volt pénztárgép, számlát adtunk minden esetben, illetve ha a vevő nem kívánta megosztani az adatait, utcai vevőt nyomtunk rá. Soha semmilyen gondunk nem volt egy hivatal fele sem belőle.

Nyilván.
Én arra értettem, hogy ha nem kér számlát még mindig mehet az egyszerűsített számla is, mint harmadik lehetőség a számla, vagy nyugta mellett, de ezt nem a vevő dönti el. Tehát arra, hogy ez "Ha viszont a vevő nem kéri a számla kibocsátását, akkor automatikusan nyugtát kell adni." nem igaz. Vagyis nem minden esetben. Lsd. alább.

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 166. § (2) Nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól [178. § (1) bekezdése].

1. számú melléklet a 24/1995. (XI. 22.) PM rendelethez
Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában, nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:
a) a taxiszolgáltatást nyújtó adóalanyok,
b) a gyógyszertárak,
c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
ca) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
cb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
cc) az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
cd) a termelői borkimérés,
ce) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében;
b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a részben vagy egészben készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

( igiboy | 2010. 02. 25., cs – 14:41 )

Magyarországon nincs olyan pénztárgép amihez kapcsolhatsz külső adat fel/le-töltő egységet, miközben az online (eladásra van fordítva a kulcs). Offline kommunikáció megengedett. (vagyis van online com., bizonyos esetekben)
Offline, az olyan amikor eladni nem tudsz, de tudod pl a gyüjőt modosítani, vagy tudsz vonalkódot felvenni ár, név, gyüjtő, stb. adatokkal.

Mikor engedett az online?:
Teljes pénztárgéprendszer csak egyben értékesíthető. Tehát PC+pénztárgép a magyar honban csak együtt engedélyezhető.

Más országokban engedik online vezérelni a pénztárgépet, kaphatsz leírást hogy a soros portra mit kell küldened hogy megtörténjen az mintha kézzel nyomogatnád.

Ha valaki máshogy tudja az jelezze, mert nálam ez több éve felmerült problémaként és még nincs rá megoldás.

Telephelyenként van szerver, ami replikálja a törzs adatbázis adatokat, és nyílvántartja a helyi raktárkészlet állapotát...
Tehát a telephely offline is működőképes.
Online állapotban (cron) futnak le a központi frissítések. (új terméktörzs, árfrissítés, szállítási, csomagolási adatok, stb...)

Futár szolgálattal kiszállított termékek blokja/számlája a csomagoláskor készül, míg a boltban vásárlóknak a pénztárgépnél.

Tehát a bolt szembontjából végülis offline minden adat, lokál hálózaton van.

Ilyen esetben neked olyan pénztárgépet kell keresni, ami tud offline adatfrissítést, tud vonalkódolvasót, és partner benne a cég legalább minimális szinten hogy ne programot adjon, hanem hogy hogy kommunikál a dolog. Bár ez megoldható ugy is hogy ahol veszed a pénztárgépet ott egy rossz gépen próbálgatsz, olyan adómemóriával ami valami tesztre jó csak, bár nem tudom hogy van e ilyen egyáltalán.

Ha tudod mit kommunikál egy-egy adatfeltöltéskor akkor egy wrt-s routert gyorsan át lehet alakítani olyan dobozzá hogy az a távoli szerverről leszedje és frissítse az adatokat minden nap.

Ez tévedés. Vannak engedélyezett típusok, illetve lehet engedélyeztetni az apeh-el ha valaki öngyilkos és sok pénzért akar semmit. A lényeg az, hogy az eladás a pénztárgép felől legyen lebonyolítva. Több üzletünk van és évek óta működik legálisan. A pénztárgépbe feltöltjük az adatokat - megnevezés, ár, áfa, vonalkód, raktárkészlet- és a pénztárgépen van az olvasó az eladásokat óránként áttöltjük a számítógépre az meg szinkronizálódik a központtal és mindenki látja amit kell.

( lupus | 2010. 02. 25., cs – 14:53 )

Ha a pénztárgép vezérlését nem a program végzi, hanem Mancika pötyögi be amit akar, vagy csipogtatja a vonalkód olvasót, és a pénztárgép csak a forgalmi adatokat továbbitja a rendszer felé, illetve PLU-t fogad a rendszertől, akkor viszonylag egyszerű a helyzet.

Ha a rendszer vezérli a pénztárgépet, tehát a bizonylat nyitás, tétel nyomtatás, bizonylat zárás parancsokat kívülről kapja, akkor már bonyolultabb a helyzet. Ebben az esetben ugyanis a pénztárgép érvényes APEH engedélye ellenére az egész rendszert újra kell engedélyeztetni. Az engedélyeztetés elég sok időbe (3 - n hónap), még több pénzbe (~800eFt+ÁFA) kerül. Vannak gyártók/forgalmazók, akik adnak valami móricka programok a pénztárgép mellé, úgy beállítva, hogy azzal már megfelelnek a vonatkozó rendelet 3.3.1-es pontjának. Ezt azonban érdemes előzetesen az OPTTB-nél ellenőrizni.

Az offline-online témában én lupus véleményét osztom, tehát a lényeg, hogy a program ne vezérelje a pénztárgép nyugta/számla kezelését. Ha nyitott nyugta közben feltöltesz egy PLU adatot, az nem vezérlés szerintem.
"3. 3. 1. Amennyiben a hagyományos típusú pénztárgép által készített nyugta, egyszerűsített számla nyomtatását a pénztárgéphez kapcsolt számítógép vezérli (pl. nyugta nyitás, nyugta tételsor nyomtatás, ÖSSZESEN sor nyomtatás, nyugta zárás, stb. parancs kiadásával), akkor a pénztárgép csak a számítógépes programmal együtt engedélyezhető, és kizárólag az engedélyezett programmal együtt használható."

Ezzel a pénztárgéppel csináltam ilyen "nem vezérlős csak PLU feltöltős" megoldást, amivel átléphető a beépített PLU memória korlátja. Egy meglévő windows alapú kis- és nagykereskedelmi rendszerhez kellett valami megbízható megoldás, mert állandó - főleg hardveres - problémák voltak a "nagyok" által szállított rendszerekkel.
A gyártó (eredetileg a lengyel Elzab) ad hozzá mindenféle programozási segédletet, windows-os forráskódokat és linuxos binárisokat. Utóbbiakat felhasználva készítettem mozgó alkatrészeket nem vagy csak minimális mértékben tartalmazó ITX MiniPC-s és EeePC netbook-os linuxos megoldásokat.

A rendszer működése röviden:
- vonalkód olvasó a PC-n
- adatkommunikáció soros porton
- vonalkód átküldés szintén soros porton (a forgalmazónál tudnak adni működő! RS232-PS/2 konvertert, de én csináltam sajátot is :-)
- terméktörzs letöltése, "gyorskódok" leválogatása és feltöltése igény szerint
- vonalkód beolvasás, termék kikeresése és feltöltése adott PLU helyre
- vonalkód átküldése
- a nyugta zárása a pénztárgépen történik!
- forgalmi adatok letöltése, ha nyugta zárás volt
- következő tétel

Megjegyzem elég sok macera volt vele mire teljesen összeállt a rendszer, de mivel félig hobby projekt volt egy nagyon jó ügyfélnek és sokat tanultam belőle, nekem megérte. Nektek nem biztos, hogy megérné egy gép miatt vacakolni...

Szabi

Engem ez érdekelne, hogy mit is takar:
- forgalmi adatok letöltése, ha nyugta zárás volt
milyen adatok jöttek át nyugtazáráskor? Azonnal megkaptad az adatokat vagy csak napi záráskor?
Lényegében továbbra is a pénztárgépet püfölik?
A vonalkódot géppel olvasod és utánna átküldöd a pénztárgépre vele? Ugyanazon a porton mint a többi kommunikációt? Valami átmeneti kódokat küldesz vagy az eredetit?
Tételt tudsz hozzá adni számítógépről? (gondolom ha azt hazudja a PC magáról hogy vonalkódolvasó :) )
Az "utolsó gombot" (készpénz, hitel, csekk, stb...) kell csak a pénztárgépen megnyomnod?

Érdekelne a rendszered, irhatnál róla többet is. Jó megoldásnak tűnik.

"milyen adatok jöttek át nyugtazáráskor? Azonnal megkaptad az adatokat vagy csak napi záráskor?"
- nem jönnek az adatok maguktól nyugta zárásakor, ezért minden tétel után meg kell próbálni kiolvasni a tárolót, amiből csak akkor jönnek a forgalmi adatok (PLU sorszám, termék, számlálók stb.), ha volt eladás/lezárt nyugta

"Lényegében továbbra is a pénztárgépet püfölik?"
- nem, csak ha muszáj, pl. pénztáros bejelentkezéskor, nyugta záráskor, kassza záráskor stb.
- ha nincs vonalkód akkor a "gyorskódot" vagy ha az olvasó valamiért nem jó, akkor a vonalkódot a PC-re kötött numerikus billentyűzeten lehet bepötyögni, egyébként csak csiporognak az olvasóval

"A vonalkódot géppel olvasod és utánna átküldöd a pénztárgépre vele? Ugyanazon a porton mint a többi kommunikációt? Valami átmeneti kódokat küldesz vagy az eredetit?"
- két soros port van használatban (az EeePC-n USB/RS232 átalakítóval), egyik az adatnak, másik a vonalkódnak
- az eredeti vonalkódot küldöm át a pénztárgép PS/2 portjára, ahol eredetileg a vonalkódolvasó lenne

"Tételt tudsz hozzá adni számítógépről? (gondolom ha azt hazudja a PC magáról hogy vonalkódolvasó :) )"
- egyik porton az aktuális tételt feltölti egy adott PLU helyre, aztán a másik porton átküldi a vonalkódot, tehát a pénztárgép szempontjából nézve ugyanaz a szitu, mintha a PLU már ott lett volna és vonalkódolvasóval olvasnál be, viszont így nincs PLU tárhely korlát, bármilyen nagy lehet a terméktörzsed, az aktuális tétel mindig ott lesz a pénztárgépen :-)
- nem kell hazudni semmit, a PS/2 porton csak szabványos "AT keyboard scancode"-okat vár a pénztárgép megfelelő időzítéssel, és ahogy már írtam a forgalmazó árul RS232-PS/2 átalakítót (jó pénzért), de én inkább csináltam olcsóbbat PIC-kel

"Az "utolsó gombot" (készpénz, hitel, csekk, stb...) kell csak a pénztárgépen megnyomnod?"
- valami ilyesmi :-)

Érdekelne a rendszered, irhatnál róla többet is. Jó megoldásnak tűnik.
- a minipc-khez csináltam LCD kijelzőt is, szóval monitor nélkül is van visszajelzés
- az EeePC-knek meg van saját kijelzőjük és sokkal elegánsabbak is, szóval ez a jövő útja
- a linuxos rendszer slackware alapú, initramfs-ből fut, csak a forgalmi adatok vannak ténylegesen kiírva a háttértárra
- a pénztár programot C-ben "írtam" (inkább gányoltam, nem vagyok programozó!), sima karakteres GUI :-) (ncurses), gyönyörű grafikus háttérrel (fbcondecor), lényegében semmi mást nem csinál csak kikeresi a terméktörzsből az aktuális tételt és kiírja, meghívja a kommunikációs programot a tétel adataival és kijelzi a visszatérési hibakódokat
- és egy fontos dolog a végére, ahogy már írtam, a program egy meglévő windows-os kereskedelmi rendszerhez készült, mással nem is tud együttműködni

Szabi

valahogy igy néz ki? 


+--------------+                                    +----------------+
| Pénztárgép PS2---------[PIC-es konverter]---------ttyUSB0   EEE  USB-------[Vonalkód olvasó]
|            COM------------------------------------ttyUSB1    PC    |
+--------------+                                    +----------------+

Ezeket a PLU adatokat amiket küldesz csak RAM-ban tárolja a pénztárgép, tehát mindig ugyanoda küldöd az adatot?

...tehát mással nem tud együttműködni, értem :D GRAT! én is igy szoktam megoldani a problémát, mert olyan nincs hogy nincs :D

A rajzod a lényeget tekintve tökéletes!

Nem tudom, hogy ez a pénztárgép hogyan/miben tárolja az adatokat és miért van úgy általában a pénztárgépeknél ez a pár száztól pár ezerig PLU memória korlát. Az elején azt gondoltam, hogy valamilyen eeprom/flash-ben, ezért törekedtem arra, hogy ne ugyanoda írjak. Viszont itt közbeszólt, hogy a pénztárgép mindig az elejéről keres a memóriájában. Tegyük fel, hogy egy adott tételt már feltöltöttem az n. helyre egy nyugta alkalmával és most éppen az n+x. helyen tartok és oda is azt írnám, de az ár közben változott, akkor a régebbit találja meg előbb, így az kerül a nyugtára. Ez nem nagyon jó...
Létezik hasonló funkciójú windows-os változata a programomnak, amit a fent említett kereskedelmi rendszer programozói csináltak és ők azt mondták, hogy az ő programjuk mindig ugyanoda ír és láttak már rengeteg ilyen pénztárgépet az évek során, de olyanról nem hallottak, hogy a PLU memória ment volna tönkre a sok írástól...
Én úgy csináltam meg, hogy számolom a nyitott nyugta tételeit és annyi PLU helyet használok a memória elején. Az aktuális eladás közben úgysem változik a tétel ára, így nem baj, ha egy előrébb lévő helyen megtalálja. Ez a pénztárgép max 99 tételt kezel egy nyugtán, így a programom max az első 99 helyet használja. Fentebb rosszul írtam, minden tétel kiküldése előtt és nem utána ellenőrzöm, hogy volt-e nyugta zárás, így egy új nyugta nyitásakor tudom 0-zni a számlálót.
Egyébként a gyártó által windows-hoz mellékelt programok és függvénykönyvtárak sokkal nagyobb szabadságot nyújtanak ilyen szempontból, ott pl. le tudod ugyanezt kérdezni, nem kell megpróbálnod kiolvasni a tárolót. A linuxos programokat legjobb tudomásom szerint évek óta nem fejlesztették tovább és nincs is külön dokumentáció, szóval ha valaki ilyen linuxos kommunikációs program fejlesztésére adná a fejét, az kénytelen lenne a windows-os dolgokból tájékozódni.

A pénztárgép memóriája továbbra is rejtély előttem, ugyan van benne akksi, de azt nem hiszem, hogy RAM-ban tárolná az adatokat és ha valami eeprom, akkor miért nem megy tönkre a rengeteg írástól, továbbá miért olyan kevés és miért olyan k.rva drága bővíteni?! Ki érti ezt?

Egész jó kis thread kerekedett ki... :-)

Szabi

Szerintem törvénybeütközöt nem csinált. :D Jól használta a kiskaput amit meghagytak.
Bár ez eléggé veszélyes dolog, lehet egy elenörzéskor harapnak majd rá, utánna meg úgy alakítják a szabályt hogy büntetni is lehessen.

A pénztárgép vezérlését sem értem hogy miért nem lehet. Nem mindegy hogy mancika ütögeti vagy a gép? A lentebb sérelmezett POSnyomtató pedig már tényleg olyan dolog amit nem értek meg, hogy miért nem lehet. Ja már tudom, mert a pénztárgépet sem lehet vezérelni. :D Inkább már csak röhögök ezen az egész bürokrácián ami az országban van.

Remélem, a bizottságban nem olvassák a hup-ot :)

Az ellenőrzéseket helyszínen szokták végezni, azt sem műszaki szakértők végzik.

Visszarendeléses ellenőrzés a bizottságnál elég ritka, főleg olyankor történik, ha valami turpisságra derül fény.

( dii | 2010. 02. 25., cs – 15:24 )

A lényeget már elmondták elöttem, de azért még egy kicsit megpróbálom neked sarkítani ezt az online-offline kérdést.

Tehát online az a pénztárgép ami (pl soros porton) megkapja hogy mit kell beütni, ezt el is végzi, kiadja a blokkot. Ekkor te a számítógépen huzigálod a vonalkódot, vagy írod be kézzel az eladást, a gép pedig intézi a többit. Na ez az amihez APEH engedély kell jó pénzért, nameg tejelhetsz a pénztárgép gyártónak is, aki gépenként ad neked preparált DLL-t, amivel megy a vezérlés. Linuxos verziót nem is találtam amúgy ilyenhez. Ez nagyjából a felejtős kategória, a komplett rendszereket gyártóknak megéri, másnak nem nagyon.

Az offline pénztárgép az, amikor nyitáskor betöltöd az adatokat (miből mennyi van, mi az ára), záráskor pedig letöltöd hogy mi mennyi fogyott. A kettő között csak a pénztárgéppel dolgozol, tehát a pénztárgépnek kell támogatnia a vonalkódokat, vagy lehet PLU kódozni. (Gizike mi volt a szezámmagos zsemle kódja? 817891989812! Köszi!) Ennek megvan a hátránya, pl hogy nap közben nem tudod a valós raktár adatokat. Viszont külön engedély nem kell hozzá. Amennyire én tudom, de FIXME ha máshogy lenne.

Köztes megoldás a dupla munka. Azaz számítógépen lehúzod hogy mit vesz a kedves vevő (vonalkódolvasóval akár), a te nyilvántartásod rendben van, a pénztárgépbe beütöd az összeget = APEH is örül. Kicsit kényelmetlen, de használható rendszer. A két gép zárását nap végén összeveted, hogy OK-e, nehogy a dolgozók valami csalafintaságot műveljenek.

Szóba jöhet még az "egyszerűsített számla", ami kb. ugyanaz mintha számlát adnál, de egy blokk nyomtatóval is előállítható szépen. És akkor nem kell pénztárgép. De erről nem sokat tudok, benzin kutakon szoktam látni, de lehet hogy ez is engedélyköteles.

*Mindez legjobb tudomásom szerint :)

Köszönöm a hozzászólásokat, kezdek világosabban látni...
Ahogy látom ez lessz számomra a megoldás.

"Az offline pénztárgép az, amikor nyitáskor betöltöd az adatokat (miből mennyi van, mi az ára), záráskor pedig letöltöd hogy mi mennyi fogyott. A kettő között csak a pénztárgéppel dolgozol, tehát a pénztárgépnek kell támogatnia a vonalkódokat, vagy lehet PLU kódozni. (Gizike mi volt a szezámmagos zsemle kódja? 817891989812! Köszi!) Ennek megvan a hátránya, pl hogy nap közben nem tudod a valós raktár adatokat. Viszont külön engedély nem kell hozzá. Amennyire én tudom, de FIXME ha máshogy lenne."

A kérdés most már csak az, hogy milyen pénztár gépet vegyünk, amire offline fel tudjuk tölteni az adatokat (PLU), és záráskor letölteni a forgalmi adatokat linux-alól, és kezel vonalkódolvasót.

Pénztárgépre tipp:
http://www.japanpenztargep.hu/s/shop.php?nev=6.-Geisha-Universal-NS-382…
Mivel offline a kommunikáció és sorosporton megy igy nem egy nagy kaland a kiderítése, és csinálhatsz is hozzá programot. Eredetileg windows-os programot adnak hozzá.

Szerk.: Olyan megoldásta ne is számíts hogy majd olyan programot adnak mellé ami a te adatbázisoddal együtt tud működni, és még linuxos is lesz, esetleg ott legyen a forráskód hogy valami beágyazott eszközre (pl. *wrt-s router) lefordítsd és azon futtasd.

Az offline kommunikáció miatt, akár az éles gépen is gyakorolhatsz, mivel nem az adódmeóriát vagy azzal kapcsolatos bizonylatadási parancsokat piszkálgatod. Bár biztos jobb ha van egy devel. készülék az asztalon külön, amivel nem hozható kapcsolatba az apeh.

> A kérdés most már csak az, hogy milyen pénztár gépet vegyünk
Csak ebbol a listabol
http://www.apeh.hu/adoinfo/penztargep/penzt_erv.html

volt mar a forumon a tema, amit itt is kiveseztek :) en anno micra gepeket neztem, van hozza linuxos driver is, de azt nem a micra irta. Mindenesetre vedd fel veluk a kapcsolatot, nekem valaszoltak rogton az emailre.

udv
greyow

( penztar v | 2010. 02. 25., cs – 21:44 )

Hello!

Elég érdekes téma került megint elő. Közel 10 évig foglalkoztam pénztárgépekkel és a pc-hez csatlakoztatásával. Elöször is többen leírták hogy van olyan mód amikor a pc-vel vezérled a pénztárgépet és csak az információkat lököd át a pénztárgépnek. Na ezt a módot felejtsd el,mert drága és már nem is nagyon engedélyeznek ilyen kapcsolatot manapság.
Ami viszont az izgalmas és szintén elhangzott megoldás amikor a pénztárgépen kezded és fejezed be az eladást. Ilyenkor a vonalkódot vagy gyorskódot áttolod a pc-nek és ő a cikktörzsből kikeresi az árat,nevet miegymást majd visszalöki a pénztárgépnek. Ilyenkor nincs nagy engedélyeztetési eljárás.Jó néhány program és gép létezik a piacon ami ilyen szisztéma szerint működik,de tudomásom szerint sajnos nincs olyan ami linuxos lenne ,pedig még javasoltam is annak idején a feljebbvalóimnak.
A bizonylatolásról meg annyit mondanék hogy mindenkinek kötelező pénztárgéppel előállított nyugtát kibocsátani aki kiskereskedelmi tevékenységet folytat.Függgetlenül attól hogy ő mindenről számlát is kiállít.A fent nevezett számtech boltban is van sima pénztárgép és a számla végösszegét beütik kézzel.
Azt kell eldönteni mielött bármibe belevágnál hogy kb. hány vásárlót szolgálsz ki egy nap. Ha csak 20-40 eladás van akkor kár ennek a bonyolult fejlesztésnek nekifogni mert csak a szívás lesz vele meg a nagy befektetés.Ilyenkor érdemes venni 5-60 ezerért valami suttyó gépet venni és beütögetni a számlák végösszegét.A gond akkor van ha több száz vásárló van mert akkor az eladók már nem igazán fogják ezt szeretni.
A PLU fel-le töltögetést meg azért nem javaslom mert ha történik valami krach nap közben akkor biztos hogy törlődnek a forgalmi adatok is. Legjobb tudomásom szerint meg még mindig tilos megnyitott nyugta közben mókolni a plu adatokkal.
Ha valkinek kérdése van nagyon szívesen segítek akár privátban is.

Ohh még egy kérdést láttam. A pénztárgépekbe hagyományos ramot használ. EEPROM-ból olvassa fel a programot és onnan futtatja valamint a ramba vannak a beállítások,forgalmi adatok,időszakos adatok. A kis akku csak azért van hogy ha áramtalanítják a gépet akkor a ram-ban lévő adatok ott maradjanak.

Üdv.

"... még mindig tilos megnyitott nyugta közben mókolni a plu adatokkal."
Nem is kell nyitott bizonylat alatt mókolni. Egyszerüen megcsinálod szgépen, fizet is meg minden, majd amikor lenyomtad a szgépen hogy vége van a lomolásnak akkor kell egyben felölteni kinyomtatni, neked már csak 1-2 gombot kell megnyomni a pénztárgépen, hogy ott is kinyomtasd az adóügyi bizonylatot (de szépen mondtam).

Legalábbis igy látom értelmét. Mert igy stornot nem a pénztárgépen kell, amihez sok esetben főpénztáros jog kell, vagy bonyolult, hanem a gépen előkészíted a bizonylatot és egy gombnyomással nyomtatod.

Lenne néhány kérdésem, mert úgy tűnik ez eléggé ingoványos terület. Előre bocsájtom, hogy a fentebb általam ismertetett és készített linuxos megoldáson kívül nem volt közöm kereskedelmi és pénztárgépes rendszerek készítéséhez. Az a kevés, amit tudok erről a témáról, annak megvalósítása során ragadt rám. A fejlesztés során a vérbeli kereskedő ügyfelem és a kereskedelmi témákban otthon lévő informatikusa homályosított fel folyamatosan, mert én csak a technikai oldalról tudtam megközelíteni a feladatot.

"Elöször is többen leírták hogy van olyan mód amikor a pc-vel vezérled a pénztárgépet és csak az információkat lököd át a pénztárgépnek. Na ezt a módot felejtsd el,mert drága és már nem is nagyon engedélyeznek ilyen kapcsolatot manapság."
- Először tisztázni kellene mit értünk pontosan vezérlés alatt. Ez fontos, mert a jogszabály szerint ezen van a hangsúly: "Amennyiben a ... nyugta, ... számla nyomtatását a pénztárgéphez kapcsolt számítógép vezérli (pl. nyugta nyitás, nyugta tételsor nyomtatás, ÖSSZESEN sor nyomtatás, nyugta zárás, stb. parancs kiadásával), akkor a pénztárgép csak a számítógépes programmal együtt engedélyezhető, és kizárólag az engedélyezett programmal együtt használható." A jogszabály alkotás és értelmezés egy-egy külön műfaj, biztos nincs konszenzus ebben a témában az APEH és a pénztárgépes rendszer készítők között.

"Ami viszont az izgalmas és szintén elhangzott megoldás amikor a pénztárgépen kezded és fejezed be az eladást. Ilyenkor a vonalkódot vagy gyorskódot áttolod a pc-nek és ő a cikktörzsből kikeresi az árat,nevet miegymást majd visszalöki a pénztárgépnek. Ilyenkor nincs nagy engedélyeztetési eljárás."
- Így működik mindegyik komplett PC-s pénztárgép rendszer, nem? A pénztárgép a beolvasott vonalkódot először átküldi a PC-nek, aztán várja a találatot, amit rátesz a nyugtára. Rosszul értelmezem amit írtál?

Az én rendszerem úgy működik, hogy a PC-re van kötve a vonalkódolvasó és a találatot, majd utána a vonalkódot is a PC küldi át a pénztárgépre. Én egyiket sem nevezném vezérlésnek, főleg nem nyugta nyomtatás vezérlésnek. Az egyetlen dolog amibe a jogszabályi példák alapján bele lehetne kötni az esetemben, az hogy az első tétel vonalkódjának átküldésével "nyugta nyitás" történik. De igazából ezt sem a PC vezérli, mert a pénztárgép aktuális beállításától függ, hogy az csak egy ár ellenőrzés lesz vagy egy nyugta tétel, szóval igazából ezt is a pénztáros vezérli a pénztárgépen a nyugta zárással és nyomtatással egyetemben.

Meggyőződésem ellenére az az érzésem, hogy a kedves Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizottságot elég nehéz lenne meggyőzni az igazamról. Gondolom nem nekik kellene bizonyítaniuk, hogy márpedig ez számítógépes vezérlés, hanem nekem, hogy nem az. :-)

A PLU fel-le töltögetést meg azért nem javaslom mert ha történik valami krach nap közben akkor biztos hogy törlődnek a forgalmi adatok is.
- Esetemben minden tétel előtt van forgalmi adat kiolvasás és a PC-n el vannak tárolva minden nap forgalmi adatai, szóval ezt nem érzem veszélynek. Ha beüt a krach, az utolsó nyugta kivételével minden biztosan ott van a PC-n, ha a pénztárgépről el is szálltak az adatok. Nagyon nagy bajnak kell történnie ahhoz, hogy azonos időben onnan is eltűnjenek az adatok, de persze Murphy sosem alszik...

Legjobb tudomásom szerint meg még mindig tilos megnyitott nyugta közben mókolni a plu adatokkal.
- Mit értesz mókoláson? Nálam a pénztárgép nem is engedi, hogy az aktuálisan megnyitott nyugtán már szereplő PLU helyre mást feltöltsek. Egyébként ezt nem is értem, milyen törvénytelenséget lehet elkövetni PLU feltöltéssel, amikor egy nyugta meg van nyitva? Nekem nincs ötletem, te tudsz példát mondani?

Köszi!

Szabi

"...milyen törvénytelenséget lehet elkövetni ..."
Ez régen nem arról szól hogy törvényes legyen a dolog. Egyszerüen az a lényeg hogy tudjanak még valahonnan pénzt lehuzni arról aki dolgozik. Van ilyen urban legend, hogy elsőre nem megy át semelyik rendszer.

Más országokban veszel egy adómemóriás nyomtatót és nem érdekli őket hogy mivel nyomtatsz rá. Amit akarsz azt dugsz rá és azzal a szoftverrel hajtod meg amivel csak tetszik. Itthon ha csinálsz egy pénztárgéprendszert, nem azt látod hogy segítenének, hanem sok sok vizesárkot ásnak eléd, és felrobbantják a hidakat.

A lenyúlás részben igaznak tűnik, de az engedélyeztetés mégsem teljesen öncélú. Nagyon sok rendszert látok, némelyik éppen csak megüti az elfogadható szintet. Az engedélyeztetési folyamatnak az is célja, hogy ne engedjen káoszt kialakulni a piacon, eleve szűrje ki az alkalmatlan megoldásokat.

A fiskál nyomtatók szabad használata az alkalmazás fejlesztők szemszögéből valóban ideális lenne, főleg az "írástudó" rétegnek. Gyártói/forgalmazói oldalról viszont egy horror! Nem az eladás, hanem a support, amikor olyanok is pénztárgépet kezdenek fejleszteni, akiknek kezébe még a gépet sem volna szabad odaadni.

Teljesen egyszerü a dolog. Eladja a nyomtatót a cég és pl. X Ft-ért kapsz hozzá leírást, Y Ft-ért .dll-t .ocx-et, .o .h .c .cpp -t, Z Ft-ért adnak supportot pl. mailban vagy telefonon, esetleg egy másik összegért meg is irják neked amit kell. Azonnal nem lesz sok önjelölt pénztárgépfejlesztő. Tehát ezzel azt kiküszöbölnék hogy XY kft akarjon venni egy ilyen nyomtatót utánna meg verje az asztalt mert a fia nem tudott vele nyomtatni blokkot.

Nekem ami az engedélyeztetéses dologban nem tetszik az az, hogy egy nagyon rugalmatlan rendszert hozol létre. Ha valami hw kidöglik és már nem beszerezhető akkor ujraengedélyezés. Vagy dobhatod ki a gépet.

Szedjenek pénzt az engedélyezésért, ok, rendben. Legyen egy lista hogy minek kell megfelelnie a pénztárgépnek, ne akkor találják ki hogy mi a baja a cuccodnak (van rajta sapka... eset).
De ne szivassák az ember fiát a hülyeségükkel. Talán még már akkor is ujra kell engedélyeztetned ha más tipusu vonalkódolvasót dugsz a gépre.... adjak még tippeket nekik. :D

A rugalmatlanság sok esetben az életet könnyíti meg. A garázs pc-k, de neves gépek is különböző hw hibákkal (instabil tápegység, nem szabványos sorosport, stb.) terheltek, ezek már jószerivel az elővizsgákon kibuknak, a végső engedélyben meg már általában olyan hw szerepel, ami működni is fog. Olyan cuccot kell választani, ami a pénztárgép tervezett élettartamát (kb 5 év) kiszolgálja. A szerviznek is sokkal egyszerűbb, ha nem mindenféle hardwer-re kell készülnie. Arról nem is beszélve, hogy a pc-s rendszer a APEH pecséttől máris pénztárgép lesz, csak nincs úgy összerakva, mint egy hagyományos pénztárgép. Annyi a könnyítés, hogy míg a pénztárgépet fel sem nyithatod, a pc-s rendszerben egyszerűbb az alkatrészek cseréje, mert a gép ház nincs plombálva (leszámítva azt az esetet, amikor a fekete doboz a gép házában van, de ilyet már nem engednek).

Tippekkel meg bőven el vannak látva, felesleges újakat adni :(

( slinky v | 2010. 02. 25., cs – 22:19 )

Ez esetben feltuntetsz annyit h "Vevő" és csókolom, neked attol még fizetendő adód keletkezett ami bekerül a könyvelésbe, a könyvelés alapja meg a bizonylat

( penztar v | 2010. 02. 25., cs – 22:33 )

Az elöbb lemaradt. Nem egy olyan rendszerrel találkoztam és egynek a fejlesztésébe részt is vettem amikor azt csinálta a rendszer hogy nyitáskor feltöltöd az aktuális készlet adatokat zárás után meg le töltöd. A tapasztalat az volt hogy ahol emberi beavatkozás is volt az nem működött jól. A leggyakoribb eset az volt hogy a néni elfelejtette este letölteni a fogyási adatokat és másnap szépen tovább göngyölte az előző napi adatokkal. Ezzel mindjárt agyon is vágta a napi készletre vonatkozó adatokat.Persze ezt nem lehetett automatizálni mindig emberi beavatkozás kellett hozzá.Aztán volt olyan is hogy például a napi plu adatokat csak a napi forgalmi jelentés elött volt érdemes letölteni mert utána törlődött. Jó szigorú sorrendek voltak meghatározva hogy melyik jelentést melyiknek kellett követnie. Aztán előfordult hogy a nem sikerült betartani.
Sőt volt még olyan próbálkozás is hogy a pc olyan adatokat küldött a pénztárgépnek mint,ha vonalkódot kapott volna.Még erre mondtam azt hogy ez még járható út lenne.Ebben az esetben a pc vezérli a mókát ,de mégsem kell engedélyezni a rendszert.
Üdv.

( penztar v | 2010. 02. 26., p – 08:23 )

Hello!

A pénztárgép technikai bizottság azért működik úgy ahogy és azért szopatnak mindenkit ,mert sajnos a külső szakértők mind a nagy számítógép alapú rendszerek fejlesztőcégeitől vannak delegálva meg egy-két pénztárgép forgalmazó cégtől. Ebből kitalálható hogy miért ásnak más elé vizes árkokat.
A pénztárgép vezérléses kérdésekre meg az a válasz hogy onnan kell nézni a vezérlést hogy ki kezdeményezi a kommunikációt a másik féllel. Ha a pc kezdeményezi akkor ő a vezérlő ,ha a pénztárgép kezdeményezi akkor ő a vezérlő.
A plu fel-le töltésnél én csak olyan rendszereket láttam meg segítettem amikor kézzel kellett a két műveletet elvégezni és hogy korrekt adatot lásson a nyilvántartó program minden nyugta után le kellett tölteni a változást. Ezt azért mondjuk naponta 100-200 alkalommal elvégezni. Mondjuk a fentebb leírt célhardver az egy elég ötletes megoldás ,de mondjuk nem kevés időt és pénzt kellett ráfordítani a fejlesztésre.
Üdv.

( pezo v | 2010. 02. 26., p – 11:20 )

Nos, nektek nem pénztárgép kell, hanem adómemóriás nyomtató.

Van kapcsolatom olyan céggel, ahol ez testreszabható, vagy api szinten megkapható útbaigazításokkal együtt.

Keress PM-ben!

a nyomtato lenne a jo megoldas, de akkor a teljes rendszerre kene kerni a mar emlegetett bevizsgalast.
az apeh oldalan felsorolt engedelyezett rendszerek kozt tobb is ugyanazt a nyomtatot hasznalja, ennek ellenere mindnek kulon engedelye van.

a penztargep hakk eseteben engedelyeztetes talan nem szukseges.

Nemely tipus eleg sok mindent tud pollolni a porton at, akar meg arat is. A nyugtazaras valoban kulon eset, de szerintem errol erdemes lenne beszelgetni (ha gondolod, osszefutyulok egy idopontot neked a fejlesztokkel, es akkor megtalaljuk erre is a megoldast). Tobb lehetosegrol is tudok a nyugtazarassal kapcsolatban is, de gondolom, itt csak peldakat emlitettel, a tenyleges igeny ezen a ket dolgon tulmutat. Adj egy elerhetoseget PM-ben, es megkeresunk.

( penztar v | 2010. 02. 26., p – 12:55 )

Hello!
Azért az nem teljesen igaz hogy a gépeket soha nem ellenőrzik,mert volt olyan esetem amikor próbavásárlást tartottak a boltban és utána simán elhozták a revizorok a gépet a szervizünkbe hogy vizsgáljam be és adjak róla szakvéleményt hogy nem piszkálták meg és minden szabályszerü rajta. Az meg hogy a számtech boltba csak utcai vevőt írunk a számlára és nem döltetek meg az pusztán a jószerencsén múlhatott. Mert én elég skok esetben hallottam olyat hogy kifogásolták ezt. Azon kívül sem számvitelileg sem pedig egyéb bizonylatolási szabályozásnak nem megfelelő a dolog.Az adómemóriás nyomtató egy jó dolog,de csak akkor éri meg vele foglalkozni ha minimum 50-100 üzletbe kell a dolog,mert a fejlesztéshez elköltött 1-2 millió akkor térülhet meg igazán. Egy-két bolt esetén puszta idő és pénz pocsékolás.Szerintem lehet hogy akkor jársz a legjobban ha azt csinálod hogy a gép mellé teszel egy pc-t amire ráraksz egy win-t azon meg futtatsz egy olyan programot ami a kapott vonalkódot vagy gyorskódot lekérdezi attól a géptől amin a webshop is van és elküldi a pénztárgépnek. Vagy a másik lehetőség hogy az egyik ilyeneket fejlesztő céggel felveszed a kapcsolatot hogy írjanak neked linuxos meghajtó programot. Jó pénzért biztos lefejlesztik neked.Nekem van ilyen ismeretségem és beszéltem ilyenekről anno vele és az volt az indok hogy azért nem akart linuxra fejleszteni,mert egyrészről a disztrók közötti dolgokat elég nehezen tudta volna áthidalni,másrészt meg ha nem public licence alatt adja ki akkor keményen kellett volna azt hiszem a Qt-ért fizetnie.Ingyen meg nem akart volna sok hónapot szívni vele és ráadásul eddig kb. vagy két cég érdeklődött volna iránta szóval a piac sem volt olyan hogy érdemes lett volna még csak tervezgetni is.

( szsz | 2010. 02. 26., p – 16:21 )

Folyamatosan az fent ismertetett rendszerem és a hatályos jogszabály viszonyáról gondolkodom. Elég sokat írtunk már ide, de még mindig nem jutottunk dűlőre ebben a mit szabad mit nem szabad témában. Az eddig leírtak alapján azt feltételezem, hogy úgyis csak azt szabad, amit a T. Bizottság tagjainak érdeke éppen megkíván...

Végül kiötlöttem, minek is nevezhetem a rendszeremet és így szerintem miért nem vonatkozik rá az ismertetett jogszabályi korlátozás.

Tehát adott egy APEH engedélyes pénztárgép (fentebb linkeltem), aminek többek között az alábbi tulajdonságai vannak:
- minden nyugtaadási kötelezettségére vonatkozó előírásnak megfelel
- lehet a PS/2 portjára vonalkód olvasót kötni
- lehet a soros kommunikációs portjára PC-t kötni, ami szoftveres segítséggel fel tudja tölteni a PLU, pénztáros stb. adatokat, továbbá le tudja tölteni a forgalmi adatokat

Első történet:
A főhős megveszi ezt a pénztárgépet és használja. Rádugja a PC-re és feltölti a termékeit, záráskor letölti a forgalmat, aztán betölti a nyilvántartó rendszerébe. Eladáskor pedig szorgosan használja a vonalkódolvasóját. A nyugták zárásakor pedig megnyomja a gombot a pénztárgépen. Ez a történet így kerek, erre találták ki ezt a pénztárgépet, az APEH és a T. Bizottság sem tud belekötni, hiszen ők engedélyezték a használatát.

Második történet:
A főhős az előzőek szerint boldogan használja a pénztárgépet, jól megy neki a bolt, de egyszer csak azzal szembesül, hogy kinőtte a masinát, a raktárkészlete többféle árucikket tartalmaz, mint amennyit a pénztárgép PLU memóriája kezelni tud. Gondolkozni kezd, mitévő legyen. A memóriát sajnos nem lehet bővíteni, a többi piacon lévő masina még ennyit sem tud kezelni. Nem akar "nagynevű" számítógép-alapú komplett pénztárgépes rendszert és a vele járó nyűgöket venni drága pénzért. Ekkor cseppenek én a történetbe és azt mondom: Sebaj, én pont ehhez a pénztárgéphez tudok adni egy _intelligens vonalkódolvasót_, amivel megszűnik a PLU memória korlát! A főhős rádugja a masinát az intelligens vonalkódolvasóra és feltölti a termékeit, záráskor letölti a forgalmat, aztán betölti a nyilvántartó rendszerébe. Eladáskor pedig szorgosan használja az intelligens vonalkódolvasóját. A nyugták zárásakor pedig megnyomja a gombot a pénztárgépen. Vajon ez a történet így kerek? Hiszen erre találták ki ezt a pénztárgépet... Az APEH és a T. Bizottság vajon bele tud belekötni? Hiszen ők engedélyezték a használatát...

Reklám:
- Miből áll ez az intelligens vonalkódolvasó?
- Egy hagyományos vonalkódolvasóból és egy linuxos PC-ből.
- Mire jó?
- Nagyon intelligens, ezért képes megoldani, hogy az aktuálisan leolvasott vonalkód PLU adatai minden esetben fel legyenek töltve a pénztárgépre, függetlenül attól, hogy a raktárkészlet hányféle árucikket tartalmaz. Ezért nincs szükség a meglévő pénztárgép lecserélésére.

Konklúzió:
Az én intelligens vonalkódolvasómra nem vonatkozik a jogszabályi korlátozás, ugyanis a vonalkódolvasókról nem rendelkeznek benne. Miért is tennék?!

Nos, hogy tetszik? :-)

Szabi

Hello!

Evvel a mókával semmi probléma nincs ,ha ez az ügyfelednek megfelel szabályt nem sért vele hogy kiterjeszti a gép képességeit. Elméletileg ha a pénztárgép hardverén és szoftverén nem változott semmi az engedélyezethez képest akkor nem köthet bele. A vonalkódolvasó felöl semmilyen nyomtatási,nyugta nyitási és a többi parancsot úgy sem lehet küldeni.
Mindössze egy kérdésem van. Gondolom ez az egész történet egy adott áru napi fogyási adatait rögzíti,ugye?Olyanra nincs lehetőség hogy nyugta szinten nyilvántartsd hogy melyik nyugtán milyen tételeket adtak el.
Én olyan rendszer fejlesztésében segítettem annak idején ami a nyugta szintű nyilvántartást is tudta szóval minden egyes nyugta benne volt az adatbázisba minden adatával együtt. A rendszer nagy előnye az volt hogy nyugta alapján egy kattintással lehetett számlát csinálni,mert a nyugta tételei már rendelkezésre álltak.

Üdv.

Mivel csak nyugta zárás után tudom kiolvastatni a forgalmi adatokat, ezért per nyugta van meg minden eladás. Ezen a módon csináltam vevőkártya kezelő funkciót is, ami a nyugta elé bedobja a vevőkártya azonosítóját. Napzáráskor az egész fájlt betöltik a ker. programjukba és máris látják az áruk napi fogyását és ha kell az összes nyugtát is külön-külön.

A windows-os kereskedelmi és pénztár program már adott volt a pénztárgépekkel együtt. Évekig rengeteget szoptak először a "nagyoktól" beszerzett PC alapú pénztárgépekkel, aztán a mezei PC-re telepített windows-os pénztár megoldással. Az én feladatom "csak" annyi volt, hogy hardver és szoftver szempontból is megbízhatóbb pénztár megoldást készítsek a meglévő rendszerükhöz. Ebből lett végül ez a mozgó alkatrészek és monitor nélküli linuxos megoldás, ami csak a forgalmi adatokat írja ki valójában a háttértárra, hálózaton kapcsolódik az adatgyűjtő szerverhez és megszünteti a PLU memória korlátot.

Szabi

( penztar v | 2010. 10. 22., p – 18:15 )

Hello!

Csak ezeket a gépeket ma már nem nagyon lehet beszerezni új gépként.Sőt már nem is tudok olyat aki egyáltalán ilyen gépet és kommunikációs megoldást leengedélyez. Maximum csak valami egyedi megrendelésre.

Üdv.

( penztar v | 2010. 10. 22., p – 20:24 )

Hello!

Vannak engedélyezett típusok. Csak próbálj meg ilyen gépet újonnan venni. Azért lehet hogy nem ártott volna figyelmesebben elolvasni a hozzászólásomat. Amúgy tudomásom szerint amik nagyjából naprakészek eléggé megnehezíti az APEH azoknak a dolgát akik ilyen követelmények alapján akarnak leengedélyezni egy gépet vagy rendszert.

( penztar v | 2010. 10. 22., p – 20:30 )

Lemaradt. Hogy ha meg le-fel töltögeted a plu-kat és szinkronizálsz jobbra-balra ott az emberi tényezőt nem lehet kizárni a rendszerből. Legalább is eddig én olyan rendszereket láttam hogy magát a letöltést a usernek kellett elvégezni és ha bizony feledékenységében elfelejti a megadott időben elvégezni akkor homok kerül a gépezetbe. Nekem egyszer volt szerencsém egy olyan mókát is csinálni hogy a gépbe fel volt töltve az árukészlet (ár,mennyiség,vonalkód,stb) és a pénztárgépet úgy vezéreltem mintha vonalkód olvasó lenne mögötte és nem pc. Evvel elvileg ki lehet kerülni a szabályokat.

Üdv.

( penztar v | 2010. 10. 24., v – 22:33 )

Hello!

Pont az említett módon lehet kikerülni ezt a dolgot,mert az számít vezérlésnek ha nyomtatási parancsot küldesz a gépnek. Jelen esetben meg csak egy puszta vonalkódot küldesz át. Ez nem tudom miért lenne vezérlés? Ez csak a vonalkód leolvasásának egyfajta automatizálása ami nincs engedélyhez kötve.

Üdv.

Kedves penztar!

Kérlek ne vedd zokon, de az előző négy hozzászólásod megértését nagyban segítene, ha tudnánk, hogy mire válaszoltál bennük!
Ráadásul visszaolvasva nekem úgy tűnik, hogy ezeket már februárban is leírtad, kicsit bővebben... Tudom, ismétlés a tudás anyja. ;-)

Szabi