Egyre kevesebben gondolják a plágiumot csalásnak

Flame

Itt olvastam:

http://www.sg.hu/cikkek/76729/egyre_kevesebben_gondoljak_a_plagiumot_cs…

Sot, gondolkodni is egyre kevesebben szoktak, tehetnenk hozza..

Masik oldalrol nezve viszont sokan szivesen vonnak parhuzamot a szellemi javak szabad aramlasaval kapcsolatos elgondolasokkal (amely eszme altalaban a zenek, filmek szabad letolteseben, illetve annak legalissa teteleben csucsosodik ki). Elomozditja egymast a ket dolog? Ha szabadon ferunk hozza ugy gondoljuk, hogy szabadon fel is hasznalhatjuk?

Egy kapcsolo korabbi "felmeresem": Amit egyszer feltettek az Internetre... (HUP)

  • 1797 megtekintés

( bambano | 2010. 09. 02., cs – 18:21 )

"Sot, gondolkodni is egyre kevesebben szoktak, tehetnenk hozza..": ehhez neked az sg-re kell menni?:PPP

( jkop | 2010. 09. 02., cs – 18:49 )

A cikkben található képeknek mi a forrása?

( Charybdis | 2010. 09. 02., cs – 19:00 )

Ha valakik több éves munkával elkészítenek egy zenei albumot, vagy filmet, amelyek célja a szórakoztatás, akkor jogosan várják el, hogy fizessenek érte az emberek.

Ellenben vannak olyan területek, ahol értelmesebb lenne mindent szabadon elérhetővé tenni. Tipikusan ilyen az iskolai tananyagok. Mi értelme van annak, hogy az állam tankönyvtámogatást ad? Sokkal értelmesebb lenne, ha ezt a pénzt a tankönyvek szerzői kapnák, és cserébe szabadon elérhetők lennének a tankönyvek elektronikus formában.

Így azonnal lehet benne módosítani, nem kellene nyomdaköltséget és szállítási költséget fizetni, környezetkímélő lenne, továbbá a különböző iskolák egymást is segítenék, egymástól átvéve, tökéletesítve anyagokat.

Kollégám gyerekei egy év különbséggel járják az iskolát...
Elmesélte, hogy érdemes megnézni a tankönyveket, mert: volt olyan, ami címében nem, csak kódjának egy számjegyében tért el az előző évitől. Belenéztek: egy féloldalas fejezettel volt több benne, és két kép volt máshogyan elhelyezve.

Naná, hogy nem vettek újat.

( gaborz | 2010. 09. 02., cs – 20:58 )

Persze nem rossz ötlet ez az e-jegyzet dolog.
De például mi alapján határoznád meg melyik szerzőnek mennyit adnál?
Az általános iskolás matek könyv nem ér annyit, mint egy egyetemi közgáz jegyzet? Ez már eléggé problémás eset önmagában. Aztán meg szerintem nem árt ha a gyerek, sőt még középiskolában is rendes könyvet fog kezében.

Főiskolákon egyetemeken nem is mondom, hogy hülyeség. Simán bevezethetnék, akinek meg nyomtatott kell, az vegye meg jegyzetboltban, vagy ott a könyvtár. Ebből jelenleg működik a jegyzetboltos és a könyvtár dolog (legalábbis nálunk).

Azt tudom, hogy a főiskolai tanárok nem szeretik ha bármilyen anyaguk felkerül az internetre. Vannak tanárok akik ha megcsinálják jegyzetüket pdf-ben, nem bánják milyen formában adják tovább, de nem igazán hallottam még kezdeményezéseket e-jegyzetről. Szerintem túl nehéz kordában tartani és védeni akarják az eszmei értéket.
Nemrég csináltak nálunk egy ilyen "eLearning Rendszer"-t. Igazából a sok .uw meg hasonló külsős oldalak helyett itt vannak laborok útmutatói és ennyi.
Másvalahol esetleg más tapasztalat?

Van olyan, hogy digitalizalnak egyetemi tankonyveket, amit a konyvtar belso halozatan a hallgatok elerhetnek (de csak ott), illetve kerhetik kinyomtatva is. Egyelore nem mondom hol, ha jol sejtem a szerzoi jogi kerdesek korul nem tisztazott meg minden (igy lehet, h be sem indult a rendszer). De gondolom eleve e-konyvkent szuleto jegyzetekre gondoltal.

Nem feltétlenül, mert igenis szeretem az eredeti könyveket. Ha lehetne keresni bennük, mint ebook-okban, sosem használnék mást :)
De lassan átcsapunk az ebook vs. analóg média témába, ami ha jól emlékszem magyar érettségin az érvelős rész volt, amikor én érettségiztem. Élveztem is. :)
Hogy újra offoljak egy sort kérdeznék azoktól, akiknek valakije jár még ált. iskolába vagy középiskolába: Vannak még dolgozatok/fogalmazások, ahol a saját mondanivaló kifejezése a lényeg?
Nem tudom hol tart ma az oktatás, azért kérdem :D

Mondjuk a fenti projekt azert szuletett, mert az egyetemen van par kotelezo irodalom (esetleg konyvek 1-1 fejezte), amit vizsgaidoszakban megrohannak es persze nem jut mindenkinek. Az elektronikus valtozathoz meg tobben is hozzaferhetnek egy idoben. Szoval mindegyiknek megvannak a maga elonyei.

Fogalmazast meg biztosan kell meg irni (sot "modszertanilag" afele halad a dolog, h inkabb ilyesmit kelljen es ne irodalomtortenetet tanulni - ha jol ertelmezem a kompetencia alapu oktatas tendenciait), de akinek van iskolas gyereke majd beszamol bovebben. :)

( prygme | 2010. 09. 02., cs – 22:16 )

a szokásos kicsit bulváros, kicsit felületes sg cikk helyett érdemesebb elolvasni a free culture című könyvet. sokkal magvasabb gondolatmeneteket lehet olvasni a témában. persze a 344 oldalával kicsit hosszabb, mint egy sg.hu cikk:)

A vegefele van egy ilyen:
"Ugyanez a helyzet ezer más esetben is, ha kicsit jobban körülnézünk. A tudósok építenek más tudósok munkájára, anélkül, hogy engedélyt kérnének erre vagy fizetnének érte." (forrás: L. Lassing: Szabad kultúra)

Vegulis ezt fejti ki a fejezetben. Rendben is van, de a fenti cikk az az eset, mikor teljes egeszeben atveszek valamit es forrasmegjeloles nelkul kiadom sajat nev alatt. Ha mas gondolatmenetet epitem be a munkaba (amit gyakran szeretnek adaptalasnak nevezni, pedig nem egyszeru ezt igy kijelenteni), akkor is meg kell jelolni, h kitol vettem. Sot, tajekozatlansagra vall, ha nem szolok rola a munkaban, h ezzel mar mas is foglalkozott es azt hiszem, h en talaltam fel a spanyolviaszt. En foleg erre a reszere gondoltam, no meg arra, h a diakok jo resze (a cikk szerint) minden lelkiismeretfurdalas nelkul lopkodja mas gondolatait, mondvan h az kozkincs (raadasul hasznot is hajt belole, mert jegyet kap ra stb.) Meg a konyv CC licenceben is ott van, h "Nevezd meg".