Amit egyszer feltettek az Internetre...

Flame

...azt gyakorlatilag mindenki szabadon használhatja?

A 446 válaszadó csaknem 34%-a vélekedett így a képek felhasználására vonatkozó kérdésemre válaszolva, de ha nem számítjuk azt a 31%-ot, aki bizonyos szempontból nem válaszolt érdemben a kérdésre, az arány még magasabb.

Mintegy két hónapja indítottam útjára azt a kérdőívet, amit sokan innen is kitöltöttetek. Számomra érdekes eredmények születtek (mint amilyen a fenti is).

Akit érdekel, innen töltheti le az eredményeket tartalmazó öt oldalas PDF fájlt (3. kérdés):
http://lib.borbalazs.hu/items/show/9

Azért ez a 34% elég magas arány nem? Ráadásul a "megjelölöm a forrást" opció (21%) sem mindig korrekt eljárás, ha a szerző nem ad rá engedélyt. Ezek után nem árt meggondolni, mit tölt fel az ember.

Új: Adalékként egy cikk (igaz nem tartozik szorosan a témához, de mégis :))
Pokollá teheti a netezõk életét a hamisítás elleni egyezmény

  • 2131 megtekintés

( ppenta | 2010. 02. 23., k – 17:34 )

Szerintem jól látod a dolgot, aki feltölt valamit az gondolja át, hogy MIT, HOVA, HOGYAN. Utána már siránkozni kár.

...csak nem ellopták a puruttyások az iwiwről azt a képet, amin meztelenül kergeteted a tyúkokat...?:)

szerk.: mielőtt komolyan magadra vennéd, a kérdés költői volt. Arra a sok szerencsétlenre gondolok, akik teleb...sszák a netet a tükörbe villantós félmeztelen képekkel, aztán sírnak, ha valaki röhög rajtuk.
---
Ó, hogy a hatalmas Kublaj kán üssön rajtad, és a házad népén!

Nem éppen. A lakást, autót azért zárom, mert NEM AKAROM, hogy használják. A képeket a netre azért töltöm fel, hogy mások is lássák. Onnantól kezdve, hogy feltöltöttem, letölthető, tehát mindig ott van az esély, hogy mások felhasználják. Ha valamit nem akarok viszontlátni máshol, akkor azt NEM töltöm fel, ilyen egyszerű.

---
Ó, hogy a hatalmas Kublaj kán üssön rajtad, és a házad népén!

Szerintem s/nem jarhato ut, hogy nem osztjuk meg az informaciokat (en pl. szeretnem, ha a kepeimet mas is latna). A letoltes ellen nem nagyon lehet vedekezni, en annyit teszek, hogy rakok egy szep nagy copyright szoveget a kepekre es kesz.Viszont az a gond, hogy sokan nem is sejtik, hogy nem szabad letolteni, mashova feltolteni oket kulon engedely nelkul. Elkepzelheto, hogy a tobbseg ilyen "naiv jogserto", egyszeruen nincsenek megfeleloen tajekoztatva.

Mondjuk az is kérdés, hogy egyáltalán a te oldaladról töltötte le, vagy már mondjuk egy ujra publikálásból, vagy egy újra-újra publikálásból, amiből már ha akarta volna akkor sem tudja kideríteni, hogy ki volt a szerző.

Pörgetem tovább a gondolataimat..., és te hogyan tudod minden kétséget kizárólag bizonyítani, hogy ezeket a képeket te készítetted?

(Nem kötekedni akarok, hanem a tulajdon behatárolását feszegetem....)

Ha nekem ilyen problémám van, valamivel vissza szoktam venni a felbontást, így a minőséget is... mindenesetre ezáltal másnál részletdúsabb kép nemigen lehet... :)

Továbbá fel tudok mutatni egy az exif info-ban megjelölt gépet, ami képalkotása kísértetiesen hasonlít a szóban forgó gépéhez...
Továbbá egyéni kérésre felmutatom pixelhibáimat (: - Persze erről nincs szó :)

Én arra reagáltam, hogy miként tudom esetleg bizonyítani azt, hogy a kép tőlem származik, én vagyok a készítője.

- Mindenkinél jobb minőségű változatom van belőle
- Rendelkezem azzal a géppel, ami az exif info-mban szerepel (ami amúgy nem sokat jelent, mert éppenséggel úgy töltik ki a mezőket, ahogy akarják)...
- Be tudom mutatni a gépet, ami azonos körülmények között hasonló képet tud készíteni, az összes jó és rossz tulajdonságával együtt.
(Lehetnek jegyek - esetleges torzítás, zajosság mértéke, egyáltalán képes azonos paraméterű képet készíteni /ISO érzékenység, záridő/blende, stb.)

Mindez persze nem jelent megoldást az eredeti problémára, vagyis a kép újrafelhasználására, infok kigyomlálására.

Ha viszont úgy alakul, hogy pl. valaki sajátjaként állítja be és tudomásomra jut, be tudom bizonyítani, hogy én készítettem... ennyiről szólt a dolog.

Én is szeretem tudni, hogy mi van a képeimmel. Amikor kiállításra kerültek (no nem sokszor :)) akkor mindig engedélyt kértek arra, hogy ha pl. tovább akarták kint hagyni, vagy ha valakinek olyan tervei voltak vele, hogy elviszi őket máshová is. Vegye, vigye, de tudjak róla.

Az zavarna pl. ha valaki az én képemet használná fel pl. egy hirdetéshez úgy, hogy egy szót se szól róla előtte. Lásd Juszt László, Tévé ügyvédje című műsorát, ahol egyszer volt egy hasonló eset. Tanulságos,hogy se Juszt, se a Tévéügyvédje úr nem fogták fel a problémát:

http://www.youtube.com/watch?v=zlBwAzp4fTM

Mivel általában másoknak fotózok, nem ritkán olyan képeket, amik nem tartoznak a széles publikumra, ezért aztán engem is és őket is zavarná, ha ha képeik rossz kezekbe kerülnének. Ezért ezek a képek csak rejtett galériába kerülnek ki, illetve az összes jpg-be beleírom, hogy kinek, hol, mikor készült (outguess), illetve mivel raw-ba fotózok, sok siker annak bizonyításához, hogy más csinálta az eredeti képeket :D

igy igaz.
viszont nekem is valahogy egyből a félmeztelen tükrös-villantós tizenéves kislányok jutnak eszembe...
és, bár ez nem mentség semmire, de azért felmerül, ha valaki az autójában hagyja a kulcsot, csodálkozhat-e úgy Istenigazából manapság, ha valaki elköti azt a kocsit?

szóval én ezzel csak azt akarom mondani, hogy talán (most a példa kedvéért maradjunk a félmeztelen tizenévesnél) a félmeztelen tizenéves is megteheti azt, hogy ne annyira feltünő képeket tegyen fel, és akkor bizonyára nem kerül fel semmilyen gúnyblogra. Persze félmeztelen kép nélkül ma már nyilván nem élet az élet.. :)
vagy pedig, ha nem ilyen ostoba dolgokról van szó, watermark a képekre/videókra stb. zavaró, meg minden, de talán kevésbé csábító a "képlopók" számára egy olyan kép, amin mondjuk ott virit a te oldalad neve, és jobb megoldást nem tudnék mondani.

----------------
..túl feledékeny vagyok ahhoz, hogy igazán jó legyek linuxból...

( hrgy84 | 2010. 02. 24., sze – 08:01 )

En ket dolgot latok vilagosan:
- Manapsag nagyon keves ember jeloli meg, hogy az altala feltoltott kep ki(k)nek, es hogyan hasznalhato fel (ld. CC licencek)
- Az emberek alapvetoen lustak

Elso korben neked, mint alkotonak explicite deklaralnod kell, hogy a kepeid felhasznalhatok-e, es ha igen, milyen korulmenyek kozott (szarmazekos mu hozhato-e letre, koteles-e a felhasznalo megnevezni teged. stb.), ugyanis implicit szabaly nem letezik erre. Amennyiben ezt nem teszed meg, akkor mindenki ugy ertelmezi a jogokat, ahogy akarja.
Ha ennek ellenere felhasznaljak a kepeidet, akkor lehet zorgetni az ajton, es bizonygatni az igazadat. Azonban ha a masik fel igazolni tudja, hogy a kep letoltesenek pillanataban nem volt az oldalon megfelelo tajekoztatas, akkor ugyanugy hoppon fogsz maradni, leven nem volt (nem lehetett) ismeretuk arrol, hogy te korlatoztad a kepeid szabad felhasznalhatosagat.

Masodik korben azt tudom tanacsolni, hogy amennyiben nem akarsz licencekkel bibelodni, jelold meg valahol a kepet. Egy par pixel meretu logot talan soha senki nem fog eszrevenni, megis, ezaltal sziklaszilardan bizonyithatod, hogy a kep a te szellemi tulajdonod.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

"akkor ugyanugy hoppon fogsz maradni, leven nem volt (nem lehetett) ismeretuk arrol, hogy te korlatoztad a kepeid szabad felhasznalhatosagat."

Ácsi... nem a fotós/jogtulajdonos/jogutód korlátozza, hanem a törvény. Azonnal. Mindent. Ha teszek egy pöttyöt egy fehér lap közepére, azt is. A törvény nem ismerete pedig ugye...

Csak ezt így, ebben a formában nehéz felfogniuk az embereknek. Pedig ellopni szinte sose kéne, elég lenne egy levél, hogy légyszi. (Lásd az egyetemisták gépén a lopott vindózt).

( gabro.cornellan | 2010. 02. 24., sze – 12:35 )

Itt egy ilyen történet:
http://-kol.deviantart.com/journal/21909987/

végső soron -amennyiben bizonyítható hogy a kép a tied, itt fent ez elég egyértelmű- két dolgot tehetsz. Szólsz nekik, hogy 'hélo! azé szólhattatok volna vagy valami!, és akkor kapsz egy baráti hangú mailt amiben elnézést kérnek, egyben megköszönik. Vagy belengetsz egy pert és akkor még te leszel a bunkó, mert szabadon elérhetővé tettél valamit, aztán meg csodálkozol hogy használták. Viszont ezzel párhuzamosan nem használják tovább a munkádat.