Ismét a GNU grep az alapértelmezett a FreeBSD HEAD-ben

FreeBSD

Nemrég vita alakult ki a Kövesdán Gábor által a FreeBSD 9-CURRENT-ben alapértelmezetté tett BSD grep körül. Egyesek a sebességére, mások működésbeli problémákra panaszkodtak. Noha az elmúlt napokban jelentős előrelépést könyvelhetett el a segédprogram sebesség terén, ma Gábor mégis újra alapértelmezetté tette a GNU grep-et a FreeBSD HEAD-ben. A BSD grep a "WITH_BSD_GREP" kapcsolóval fordítható.

Arra kérdésre, hogy ez végleges változtatás-e vagy van-e valami TODO lista, amely azokat a megoldandó problémákat tartalmazza, amelyek ha megoldódnak, akkor ismét a BSD grep lehet az alapértelmezett, Gábor azt válaszolta, hogy van egy teendőlista, amely azokat a hibákat tartalmazza, amelyeket meg szeretne oldani. A problémák megoldására mielőbb időt szeretne szakítani, de most más országba költözik, így egyelőre erre koncentrál.

( sartek | 2010. 08. 23., h – 22:13 )

nem is ertem miert lett a bsd grep alapertelmezett ha meg ilyen sok tennivalo van vele... no offence

Egy régebbi verzió már ezer éve a ports collection része, és azóta előfordulhatott regresszió is, de alapvetően fejlődött a grep, sok hibát mégsem jeleztek, szóval ennyit a tesztelőkről... Ha az emberek önszántukból nem tesztelik az olyan szoftvereket, amelyekre egyébként igény van, akkor rá kell őket erre kényszeríteni. A sok hiba meg nem volt ismert akkor, ezért jó döntésnek tűnt, mint default.

Mert egy ilyen nagy, és bonyolult rendszer fejlesztésénél ha gyakorlatilag csak a fejlesztő teszteli, annak az értéke közelít a nullához. Ellenben, ha becommitolják, és a regressziós teszteken kimutatják, hogy milyen működésbeli hibák lépnek fel, akkor az komolyabban nem bántott senkit, viszont a fejlesztő sokkal nagyobb, és komolyabb visszajelzéseket kap, mintha csak könyörögne, hogy légyszi, teszteljétek már. Persze itt is különbséget kell tenni, hogy milyen közel van a fagyasztás. Ha még jó messze, akkor van idő próbálgatni.

Ha a core nem engedne ilyet, a fejlesztés sokkal lassabb lenne. Mondjuk ha debian sidbe küldök egy patchet, és megnézzük mi a helyzet, az oké, mert sid erre való (nem BSD-ztem, de gondolom a CURRENT itt ugyanaz). Ellenben ha egy testing ágba küldenék egy bleeding edge featuret (nem javítást, hanem teljesen újat), az már más tészta volna.
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods

( Beanie | 2010. 08. 23., h – 23:53 )

Lol, nem zavar, nem azért mondom, de úgy érzem már magam, mint egy szappanopera főszereplő. :) Viszont örülök, hogy van feedback, és vannak hírek a FreeBSD-ről.

A koltozeshez valo siker kivanasa mellett erdeklodnek, hogy most akkor mi lesz, mi a vegleges allaspont (nem olvastam vegig a leveleket)? Van ra esely, hogy valamikor megint meg lehet probalni defaultta tenni az uj grep-et?
-- 


Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.

Igen, ha a teljesítményen sikerül még javítani a GNU grep fejlesztő kommentjei alapján, illetve 4 apróbb ismert hiba javításra kerül. A teljesítmény kapcsán még hozzátenném, hogy emiatt memchr() és mmap területeken is felmerültek teljesítményproblémák, és más - az adott területen tevékenykedő - fejlesztők ráálltak a témára, szóval hasznos volt ez a kísérlet. Tanulság: profiling használata a szűk keresztmetszetek felderítéséhez.

Köszönöm a jókívánságot a költözéshez.

Engem ugyan (hál' istennek) nem érint a FreeBSD grep nyűgje, de ahogy elnézem ezt az Erasmus-t, ez egy külföldi diák ösztöndíj.

Emellett kábé 0 időd lesz a greppel foglalkozni. És ahogy Mike melóját és levelezését elnéztem, a grep implementálása és karbantartása hatalmas feladat. A levelezéséből kitűnik, hogy ő is csak 2003-ig bírta cérnával.

Mindazonáltal kívánom, hogy legyen erőd és időd végigvinni ezt a projektet.

--
GPLv3-as hozzászólás.

Nagyon régen voltam már egyetemista. Akkoriban elég nagy szó volt megszerezni külföldi ösztöndíjat, és elég sok mindent el is vártak cserébe az embertől.

Nem tudom Erasmus ideje alatt milyen teljesítményt várnak el, de ha marad ideje és ereje akkor hackeljen grep-et. Annyi bizonyos, hogy Portugáliában én nem grep-et hackelnék. :P

--
GPLv3-as hozzászólás.

En csak Coimbraban voltam tobb ideig, Lisboa-bol taxival csak az allomasig mentem a repterrol, de ott mar egybol seftelt volna a taxisofor,
hogy o majd levisz engem kocsival Coimbraba ocsoert. De tenyleg csak azt tudom mondani, hogy majdnem egy hetig kinai kajat ettunk mert annyira izetlen volt minden, ezen kivul Vasarnap *SEMMI* nincs nyitva de tenyleg ertsd ugy, hogy *SEMMI*.
Jo kicsit tulzas volt, vannak jo nok is rendesen de az atlag ronda. ;)

Nem hiszem, hogy esténként ne lenne rá 1 órám "kikapcsolódásként". Utazgatni meg valószínűleg szünetekben fogok vagy hétvégeken, mert elsősorban tanulni megyek, hogy ne a BME-n kelljen. Ideje az embernek csak a Beledöglesz Mire Elvégzed egyetem mellett nincs. Én meg nem az a basszunk be minden nap a haverokkal típusú srác vagyok, mint sok erasmusos, szóval nem ezért megyek ki, hanem elsősorban a külföldi tapasztalatért, a BME előli menekülésért, illetve a kultúra és nyelv megismeréséért megyek ki. :)

"ne a BME-n kelljen"

Figyu, ad 1) Erasmuson a tobbiek nem fogjak komolyan venni magukat, a tanarok se fognak komolyan venni (mivel az atlag erasmusos az turista), es ha ezek utan te komolyan tudod venni magad, akkor hajra :)
ad 2) BME - eld tul az elso 1-2 evet, aztan hawaii, en regi kepzeses voltam, az utolso ket ev volt elvezheto, addig meg akartak bizonyosodni arrol, hogy ugymond "megerdemled".

Gratulalok egyebkent, szep munka, en azt gondolom a GNU grepes csavonal nagyobb elismeresre - gyakorlatilag elmondta neked mindazt, amit a GPL licenc megvedett, es ami miatt gondolom egyaltalan szukseget erezte valaki a BSD grepnek - nem igazan szamithatsz, erdemes meg energiat feccolni bele talan.

A BME meg jo hely, es kokemenyen lehet mellette mindent csinalni, csak epp szakiranyon, nem alapkepzesen. Ahogy Varga mondta: "Fizikat nem azert tanitunk maguknak, mert maguknak szukseguk lesz a fizikara. A lof.szt. Nagyon kevesnek lesz ra szuksege [pl. jatekfejlesztok], az meg ugyis megtanulja. Maguk azert tanulnak fizikat, hogy ezt is megtanuljak megerteni, mert ha eleg sok dolgot tanulnak meg megerteni, akkor mindent konnyebb lesz majd."

Sz'al az alapkepzes errol szol. Az infos minden leben ketkanal, es nem onmaga - epits disztrot - az egyetlen domainterulet, amivel kepben kell lenni villamgyorsan, raadasul baromira.

Sok sikert Portugaliaban!

en regi kepzeses voltam
Na itt a fő oka az eltérésnek. Messze nem működnek a dolgok már olyan jól.

Maguk azert tanulnak fizikat, hogy ezt is megtanuljak megerteni, mert ha eleg sok dolgot tanulnak meg megerteni, akkor mindent konnyebb lesz majd.
Ha aközött kéne dönteni, hogy fizikát vagy deklaratív programozást (vagy formális nyelveket, formális módszereket stb. sorolhatnék még pár dolgot, ami kikerült az alapképzésből és nagyon hiányzik) tanítsanak, akkor már olyat kéne választani, ami azon túl hogy meg kell tanulni megérteni, még ráadásul szakmailag közvetlenül (most pl a grephez formális nyelvek) hasznos is, vagy legalább erősen szemléletformáló tárgy.

Az erasmussal egyébként sajnos egyet kell értenem. Nyelvtanulásra érdemes kihasználni, de nagyon szerencsés együttállás kell hozzá, hogy szakmailag is hozzon valamit.
---
Internet Memetikai Tanszék

A masodik ponttal kapcsolatban nincs egeszen igazad, ugyanis felreerted a mondanivalot. Nem a fizikai problemak megerteser itt a kerdes, a tanar altalanossagban beszelt a dologrol. Minden tantargy egyfajta szemleletmodot kepvisel, ahogy megkozeliti a problemait. Ha jo a helyzetfelismero kepesseged, ezek nagyon hasznos segitsegek tudnak lenni, hogy egy adott problemat milyen iranybol kozelits meg - meg akkor is, ha maganak a problemanak semmi koze nincs az illeto targyhoz. Es ezt mas targyon nem biztos, hogy meg tudod tanulni, mert minden targy szemleletmodja mas, es teljesen egyedi.
-- 


Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.

A probléma a következő: 5 éves képzésbe még belefértek ilyen szemléletformáló kitérők, mint ahogy az is, hogy legyen egy kicsit villamosmérnökibe átvezető interdiszciplináris jellege a képzésnek. Nekem például ez bejött, de már többször kifejtettem, hogy én azért eléggé hardver-junkie is vagyok. Itt most 3,5 évre csökkent az idő, ráadásul olyan kompromisszummal, hogy még tárgyakat kell párhuzamosan a szakdolgozat-tervezéssel csinálni. Egyetértek vele, hogy ezek a "kitérő" tárgyak nem voltak az 5 éves képzésben haszontalanok, de most viszont sokkal koncentráltabban kellene hozzáállni a tantervhez.
---
Internet Memetikai Tanszék

Az erasmussal egyébként sajnos egyet kell értenem. Nyelvtanulásra érdemes kihasználni, de nagyon szerencsés együttállás kell hozzá, hogy szakmailag is hozzon valamit.

És miből azok a faktorok, amelyek miatt így gondolod? Mivel sok magas színvonalú külföldi egyetem van, ezért ez nyilván nem gond. Ugyanazokat a tárgyakat tanulhatod, amit a kintiek, tehát elvileg itt sincs gond. Szerintem ahol gond van az az, hogy sokan nem igazán tanulni mennek ki, hanem mert jó buli, utána meg leszarják a tanulást. Na, hát esetemben nem ez lesz a helyzet, mert nem szeretek minden nap berúgni meg éjszakába menni. Néha előfordul, de ritkán, inkább maga a megtapasztalás jelent élményt számomra, megismerni a kultúrát, elmenni ide-oda, megnézni látnivalókat, múzeumokat, kipróbálni a kajákat, stb.

Esetemben ugyanolyan tematikájú tárgyakat vettem fel, mint itthon, mert mindent el szeretnék fogadtatni, és minél többet megcsinálni ott kinnt. És mivel nem gondolom, hogy az UP színvonala alacsonyabb lenne, mint a BME-é, ezért nem hiszem, hogy szakmailag nekem hátrányt jelent majd. Viszont érdekes dolog, hogy az UP-n ezek a BME-s tárgyak, amelyek egy szakirányon vannak itt, hallgatásához két karra kellett pályáznom, abból is az egyik karon két szakirányt jelent, és még egy harmadik karon is lesznek tárgyaim. Ebből megint csak azt állapíthatjuk meg, hogy a BME-n eléggé ömlesztve vannak a tárgyak, a szakirány kevésbé jelent egy meghatározott utat. Hogy ez jó-e vagy rossz, az valamelyest szubjektív, de szerintem rossz, mert ezek közül a tárgyak közül rengeteg van, amit nem fogok használni. Olyan is van, aminek már a BSc-n kellett volna lennie, ezért tűnik itt kakukktojásnak. Viszont nem gondolom, hogy a portugál szakemberek rosszabbak lennének, mint a magyarok, tehát ez a széles tematika mégsem ad akkora széles látókört, hogy ez előnyt jelentene, sőt inkább kevésbé enged rendesen kitanulni a választott szakirányodat. De én sajnos úgy tapasztalom, hogy mi magyarok alapvetően elég pesszimisták és zárt gondolkodásúak vagyunk, ugyanakkor remekül tudjuk verni a mellünket a semmire, és ez is egy ilyen pont, amire a BME verheti a mellét, hogy milyen széleskörű ismereteket adnak át, mert a BME is tipikusan egy ilyen intézmény, ahol megy a mellveregetés, holott ehelyett inkább tényleg a színvonalra kellene koncentrálni, mert ha nem vigyáznak, előbb-utóbb csak a büszkeség marad, semmi más. Egyszer olvastam valahol egy felmérést, hogy mit gondolnak a külföldiek a magyar munkaerőről. Az volt benne, hogy a magyarok általában véve jól képzettek (ez nem meglepő, mert aki jó, az elmegy, így ezekkel találkoznak), viszont túl beképzeltek és büszkék.


Egyszer olvastam valahol egy felmérést, hogy mit gondolnak a külföldiek a magyar munkaerőről. Az volt benne, hogy a magyarok általában véve jól képzettek (ez nem meglepő, mert aki jó, az elmegy, így ezekkel találkoznak), viszont túl beképzeltek és büszkék.

Nekem pont a kulfoldiek tuntek ilyennek. Ezek szerint kvittek vagyunk? :)

Az fontos, hogy ha tényleg ugyanarra a kurzusra jársz, amelyiket a helyiek is felveszik, akkor nem lesz probléma a színvonallal. Sajnos a legtöbb helyen (elsősorban ha nem az angol nyelvű képzés a fő kurzus), akkor valami lightosított vackot kapsz. A BME-n is van ilyen. Ezt mi "pákó-oktatásnak" nevezzük, mivel olyanokkal van tele a kurzus, akik arra bazíroznak, hogy 0 követelményre megvan a tárgy. Persze nagyon függ a dolog attól, hogy honnan jött az illető, vannak akik szorgalmasak és megpróbálják megérteni az anyagot (pl távol-keletiek), de vannak akik látványosan nem is foglalkoznak vele (nem írom le, hogy melyik földrész melyik részéről származók). Mi azért többé-kevésbé próbáltunk valami követelményszintet fenntartani, de így is a töredékét lehet csak a magyar kurzusok anyagának leadni. Vannak más tárgyak, ahol az oktatók ezzel meg sem próbálkoznak. Esélyes, hogy ebbe külföldön is belefutsz.

Tehát a lényeg: olyan kurzuson csináld, amit sokan vesznek fel a helyiek közül is, akkor nem lehet nagy gond az anyaggal és a követelményszinttel.
---
Internet Memetikai Tanszék

Erasmuson a tobbiek nem fogjak komolyan venni magukat, a tanarok se fognak komolyan venni

Szerintem én mindenhol mindent komolyan tudok venni, ami érdekel. És bár nem tudom ott milyen a képzés, a program alapján gyakorlatiasabbnak tűnik, és érdekesebbnek is. És a portugál nyelv is érdekel, így ami portugálul van (és minden tárgy portugálul lesz), az érdekes lesz és kihívásnak fogom tekinteni.

BME - eld tul az elso 1-2 evet, aztan hawaii, en regi kepzeses voltam, az utolso ket ev volt elvezheto, addig meg akartak bizonyosodni arrol, hogy ugymond

Igen, én ezt tudom, hogy ég és föld a kettő. A BSc-t már elvégeztem, a vége valóban élvezhetőbb volt, de túl sok a szükségtelen dolog, és bár ahogy írtad, ennek a funkcióját én is értem, de akkor sem érdekel. Én már tudom magamról, hogy ha valamit meg akarok érteni, akkor meg tudom, csak a belefektetett időn múlik ez, de vannak dolgok, amik nem érdekelnek, és nem szeretném őket megérteni. A fizikát én angolon csináltam, és ott még érdekesen is adták elő, de helyette sokkal hasznosabb lett volna pár olyan dolog, ami meg nem volt, pl. nyelvek és automaták, normális Java oktatás, stb. A mérés laborok is nagyon irritáltak, mert semmi hasznuk nem volt, és nem kapcsolódtak semmihez, de ugyanakkor be kellett járni és elviselni a folytonos szopatást. Valamelyik fórumtémában a MIT-es Tóth Danival ezt bővebben kifejtettük.

Gratulalok egyebkent, szep munka, en azt gondolom a GNU grepes csavonal nagyobb elismeresre - gyakorlatilag elmondta neked mindazt, amit a GPL licenc megvedett, es ami miatt gondolom egyaltalan szukseget erezte valaki a BSD grepnek - nem igazan szamithatsz, erdemes meg energiat feccolni bele talan.

Köszi, mindenképp fogom folytatni, amint megállapodtam Oportóban. A licenc kérdésen kívül az is egy fontos szempont volt, hogy a GNU verzió kb. 8K sor, a BSD pedig jelenleg 1,5K, ami nyílván nőni fog, ha beveszünk hozzá ilyen regex trükköket, de akkor is, a GNU-ban vannak fura dolgok.

És bár nem tudom ott milyen a képzés, a program alapján gyakorlatiasabbnak tűnik

Az AUT tanszeken van egy motto, miszerint: "Semmi nem olyan gyakorlatias, mint egy jo elmelet." Ezt vedd teljesen komolyan. Nem azert osztjuk a masters diplomat - elvben - hogy tudod, hogy hova kell a csavart tenni, hanem mert egy egesz vilagrendet kell tudnod kezelni, hogy azt a csavart miert pont oda kell tenni. Nem eleg az, hogy ott van a lyuk, az a gyari melos.

Ha egy picit tobb hangsulyt fektetsz az elmeletre, az egesz osszeall, es johet barmi, meg tudod oldani - ez egy olyan jarmu, aminek a kulsejen a forgasi sebesseg sokkal gyorsabb, mint a belso reszen. Nehany resze Arisztotelesz ota valtozatlan.

Azt meg, hogy mit kell tudni tanitani egy mernok-info kepzesen, tok jol osszefoglaljak nemzetkozi egyezmenyek (SWEBOK). A BME-n pedig durvan gyakorlatias reszek is vannak (projektlaborok - egy bit elmelet nincs mogottuk.)

En ertem, hogy a vilag erdekes, meg a most problemait kell megoldani, meg tudomisen, de ismertem par nagyon tehetseges 19 eves programozot, aki az egyetem elvegzese utan is nagyon tehetseges 19 eves programozo maradt. Ne tedd.

(Halalra erdekelt az elektronika, komolyan. Maig aldom Resst, hogy a parametereket is lusta volt megvaltoztatni, Agit, hogy atengedtek szabtechbol, mert ruhelltem a termosztat-tervezest, es Juhasz Emilt (?) hogy nem vagott ki minket a laborbol amikor nem mertuk bekotni a hullamgeneratort, tudvan, hogy a rossz dugasszal kivagjuk a biztositekot, csak azt nem, melyik az)

(Ill. meg egy elmeny laborrol: Kollega (FPGA bekotes utan): Je, villog! :D En: Persze, azt irtuk a programba, hogy villogjon, nem?)

A BME-n az info a villamosmernoksegbol nott ki, ezt tul kell elni, nincs mit csinalni vele, az uj generacioban - oszinte tisztelet, elismeres a kiveteleknek - kevesebb bizodalmam van mint a regi oregekben, es itt nem sorolnam fel azt a rengeteg idiotat, akinek dr van vagy lesz a neve elott. Na nem mintha nem tudnek ellenpeldat mondani a regiek kozt...

A dolgoknak egyensulya van. Mindennek a gyakorlati oldalat nezni, mindenbol csak azt megerteni, ami epp akkor ott erdekes - ezzel csak magad elol zarod el a meg erdekesebb es meg gyakorlatiasabb dolgokat.

Akkor úgy fogalmaznék, hogy a BME-n a gyakorlat és az elmélet nem integrálódik jól. Nem azzal van a baj, hogy sok elméletet tanítanak, hanem hogy sokszor nem mutatnak rá arra, hogy az mire jó. A gyakorlatok meg néha felületesek, és időben (félév) és térben (oktatók) is elkülönülnek az elmélettől. Pl. van jelek, aztán következő félévre elfelejtem az egészet, mivel azon kívül, hogy beseggeltem, nem használtam semmire, és akkor jön a szabtechen a gyakorlat. Vagy pl. ott a szoftvertechnológia, azt is jól elfelejtem, utána meg jön a szoftlab4 két félév múlva, mivel más előkövetelménye is volt, amivel nem tudtam a következő félévben felvenni. Vagy ott a mérés labor, ami elvileg a digit, az opre meg a hálók gyakorlata, de ugyanakkor szét van szórva 4 félévre és tiszta káosz az egész, meg szkóptekergetős mérések is vannak, ami sehova sem passzol, és nincs hozzá elméleti tárgy. Mérés 4-en van Windows Vista is, mert az milyen jó, de a kiadott útmutató alapján nem működik úgy, ahogyan kellene, a laborvezető Kovácsházy Tamás meg azt mondja, hogy sajnos nem tud segíteni, mert szerinte a Vista egy fostalicska, ezért úgy gondolta, hogy nem éri meg az erőfeszítést megtanulni.

Más. Az elmélet érdekes, ha el tudsz benne mélyülni. Ha mellette van 2 ZH, amire készülni kell, egy beadandó, meg 2 felkészülős labor, akkor elveszted a motivációt. Európa-szerte félévenként kb. 5-6 tárgy van, BME-n néha 10-11, ami a laboros, elmélet-gyakorlat káosznak is köszönhető. Ha jobban lenne strukturálva az anyag, akkor jobban el lehetne mélyülni az anyagban, és könnyebb lenne motiváltnak is maradni, meg nagyobb hatásfokkal is menne. Pl. jelek meg szabtech nyugodtan lehetne egy sok kredites tárgy normálisan az elmélethez igazított labor(gyakorlatokkal), egy félévben, mérés laborok mehetnének szintén + 1-1 kreditként gyakorlatként az elméleti tárgyhoz, meg hálók és thsz is kicsit átfedős és miért nem inkább egyben van normális gyakorlatokkal...

MSc szakirány lenne pl. SOA órám, mobilszoftverek órám, köv. félévben meg egy SOA és mobilszoftverek labor, vagy valami ilyesmi. Ez is logikusan meg van ám szervezve... Portugáliában nincsenek ilyen logikátlanul randomban összecsapott laborok, hanem minden gyakorlat az elmélet szerver részét képezi, így egy kézben van a kettő, és rendesebben fel lehet építeni őket, hogy a hallgató normálisan megértse. Persze ez jön le a honlapon lévő infók alapján, arról még nem tudok nyilatkozni, hogy a gyakorlatban ez hogyan valósul meg.

Sajnos azt kell mondjam, hogy te egy eléggé elenyésző kisebbség része vagy: én a BME VIK hallgatók létszámának 5-10%-ára saccolom azokat, akik valóban tanulni akarnak.
Az, hogy programozás 1-ből 50% feletti bukási arányokat mértünk, szerintem mindent elmond. (Itt bizonyítottuk be, hogy mindegy mit tanítunk, darabra ugyanannyi hallgató bukott meg villanyosok közül Pascalból, mint infósok közül C-ből.)

Nagyon hasznos lenne, ha pl. a HK-ban hozzád hasonló, valóban a szakmát tanulni kívánó kollégák képviselnék a hallgatók érdekeit, és pl. nem az lenne a központi téma, hogy a pót-pót-pót zh után még hány pótlási lehetőség legyen (nyilván sarkítva fogalmazok, bár nem túlságosan).

Amikor a HK-ban olyan hallgatók akarnak tantervet véleményezni, akik éppen csak átcsúsztak a tárgyon, vagy netalán nem is hallgatták (mert pl. más suliból jöttek MSc-zni), az elég sok kellemetlen kérdést felvet.

Igaz, hogy pár éve már nem testközelből látom, hogy mi folyik az Egyetemen, de azok alapján, amiket hallok, a dolgok nem előnyükre változnak.

Véeményem szerint nagyon sok oktató lenne partner egy ilyen alulról, a hallgatók által kezdeményezett tantervreformban.

Üdv,
Gergely

Sajnos mivel én komolyan veszem a dolgokat, és az egyetem mellett elég sok egyéb dologgal is foglalkozom (pl. FreeBSD), így HK-ügyben nem sok szabad kapacitásom maradna. De ha bárki kikéri a véleményemet, szívesen teszek javaslatokat, és segítek, amiben tudok. Volt egyszer a BSc vége fele, hogy az akkreditációs bizottság jött minket megkérdezni a kétlépcsős képzésről, és oda engem is meghívtak. (Nem tudom, hogy tanulmányi eredmény, vagy mi alapján.) Ezt én komolyan vettem, és más egyetemek tanulmányi programját is megnéztem, és javaslatokkal, észrevételekkel készültem, de hiába. Pár igen/nem jellegű kérdést feltettek, amire kézfeltartással válaszoltunk, a tanulmányi programmal kapcsolatos észrevételeimre pedig az volt a válasz, hogy ez a BME belső ügye, nem a bizottság hatóköre.

Pascal? Amennyire én látom, prog1 és prog2 ugyanúgy C és C++ infón és villanyon.

Egyébként én azzal szívok, hogy középsuliból nagyon keveset hoztam. Azaz a szakmai tárgyakból aránylag jó vagyok, viszont az alapozó tárgyakkal szívok rendesen. Most magam ellen beszélek, de szerintem jobb volt az a rendszer, amikor még külön felvételi volt az egyetemen, mert az érettségi túl könnyű. Mert akkor egyrészt tényleg azokat vennék fel, akik végig tudják csinálni, másrészt akiket nem vesznek fel, azok lehet, hogy egy másik egyetemet (vagy főiskolát) sikeresen, bukdácsolás nélkül el tudnák végezni.

--
Don't be an Ubuntard!

"Pascal? Amennyire én látom, prog1 és prog2 ugyanúgy C és C++ infón és villanyon."

Ezt a tudományos igényű ( :-) ) mérést mi akkor végeztük, amikor villanyon Pascal, infón pedig már C volt. (~2003 körül)

"Egyébként én azzal szívok, hogy középsuliból nagyon keveset hoztam."

Ez régebben is így volt: aki matek-fizika emelt szintű gimnáziumból jött, annak sokkal könnyebb dolga volt. Nekünk pl. gimnáziumban 5-6 matekóra + 2-3 fizikaóra volt hetente. Ezzel sikerült azt elérni, hogy Analízis 1-ből és Fizika 1-ből is nagyon sok minden ismerős volt.

Sajnos azonban az utóbbi időben a természettudományos oktatást a minimális szint alá sikerült elsorvasztani, emiatt a legtöbb embernek az egyetemi szintű matek, számelm vagy fizika elég durva élmény.

Ennek bizonyítéka, hogy BME infón "melegen ajánlott" a fizika előkészítő kurzus elvégzése, mielőtt a valódi fizika tárgyat felvennéd. Nálunk ilyenről szó sem volt.

Üdv,
Gergely

Oh, nehogy azt hidd...

Oteves kepzesen a C vizsga un. kieseses vizsga volt, akkortajt IIT-nel ez volt a szokas.

Indulo jatekszabalyok: ultetes nevsor szerint, beugro 50 perc, azt gyorsan elkezdik javitani, amig irod a masikat, ha nincs meg, odamennek hozzad es kozlik, hogy jobban is ki tudnad hasznalni az idodet, ne ird tovabb, majd legkozelebb.

Na, kapunk 4 a4-es oldal beugrot, ebbol ketto jol megtekert mitirki, de igy bitwise-xor-egyenlo operator es tarsai. Vert izzadtam, foleg a stressztol (elso BME-s vizsgam is volt mondjuk, presztizs is, elvegre programozas..)

Na, kesz vagy, kiosztanak egy fel a4-es oldalon 3 feladatot. Irom, egyszercsak latom, Szebi felall es jon felem. Hubazzeg. Megall az elottem levonel, szol hozza csendesen par szot, mire az elkezd pakolni.. Irom tovabb, megnyugszom. Erre Szebi megint folall, elindul, lelassit elottem, fanyarul rammosolyog ahogy felnezek (az uto...), majd tovabblepked, es kivagja a mellettem ulot is.

A vizsgam egyebkent hibatlan lett,de a terror az megmaradt...

C++-bol meg kotelezo volt a unix userland - make, grep, (g)cc - ismerete, evfolyam fele ezen szallt el (egyik feladat: milyen utasitasokat es milyen sorrendben es miert hajt vegre a kov makefile ha parameter nelkul hivjuj)

Nem tudom, BSc-n miben kulonbozik.

Az infón most már az eet tartja a C-t, azt nem mondom hogy rosszul, csak azt hogy unalmasan. Ha Poppe tartaná az összes előadást, akkor nem lenne gond, de Póhl előadásai annyira unalmasak voltunk, hogy még az is előfordult, hogy unalmunkban elkezdtünk filmet nézni.

Szebi C++ előadásai sokkal érdekesebbek voltak, nem csak az anyag miatt volt értelme bejárni.

C-ből és C++-ból is voltak "kisházik", C-ből tesztsorokat kellett kitölteni, de ezzel az volt a gáz, hogy volt olyan amikor n*10 teszt volt, egyszerre 10 tesztet lehetett kitölteni, és az összes kérdésre helyesen kellett válaszolni. Amíg volt rosszul megválaszolt kérdés, addig nem tekintette a rendszer késznek. Ez még nem is volna baj, de a rendszer a következő 10 kérdést nem csak a nem-, vagy rosszul megválaszoltakból, hanem a jól megválaszolt kérdésekből is állította össze. És amikor az ember már ötödször kapta vissza ugyanazt a kérdést, akkor már kicsit elment a kedve az egésztől.

C++-ből legalább teljes feladatokat kellett megoldani, sokkal magasabb volt a fun faktora. Azzal egyedül az volt a baj, hogy ha hibásan adta be az ember a feladatot, akkor semmilyen hibaüzenetet nem kapott, csak azt hogy hibás. Az is előfordult, hogy sikerült bugot fognom a rendszerben. :)

A vizsgáról annyit, hogy C-ből szerintem nem nehéz volt a vizsga, hanem sok. Ráadásul nekem még beugró sem volt, és így is csak 3-as lett, mert egyszerűen egy feladatra egyáltalán nem jutott időm.

A C++ nagyzh viszont tetszett, a mitírki sem volt annyira nehéz, a többi feladat meg még annyira se. Igaz voltak elrejtve szívatások, de megoldható volt. Ja, unix alapismereteket nem kértek számon, igaz az első 1-2 előadás arról szólt.

Viszont villanyos ismerőseimnek nem igazán jött be az iit-s C, úgy látszik az infósok szerencsésebbek. :)

--
Don't be an Ubuntard!

Szebinél.

Nem az előadással volt ott a probléma, hanem a hozzállással. Gyakorlaton, hogy egy kis érdekességet csempésszek be az unalmas printf-ek és láncolt listák közé, megmutattam nekik, hogy hogy lehet Mandelbrot halmazt kirajzolni 2 előadásnyi Pascal / C tudással. (Standard outra rajzolt PGM formátumban). Ezek után volt, aki ment panaszkodni Szebinek, hogy szivatom őket komplex számokkal...

A bukottak jelentős része nagyházit sem csinált...no comment.

Üdv,
Gergely

Kolis leszek Coimbrában a nyelvi kurzus, meg Portóban a tanulmányok ideje alatt is. Ez a leggazdaságosabb megoldás, mert ha szobát bérelnék lehet maga a bérlet olcsóbb, de hozzájön rezsi, Internet, etc, amit itt nem kell majd fizetni. És úgy vettem le, hogy Portugáliában is főleg egyágyas szobákban helyezik el a hallgatókat, mint a lgtöbb nálunk fejlettebb országban, így nem lesz az a tömegszállás feeling, mint a magyar kolikban.

A memchr mellett az mmap gyorsításán is folyik a munka.