Grafén hűtési megoldást fejleszt az Apple az iPhone 16-ba

Benchmark eredményt publikálni könnyű, egyszerű dolga van az újságíroknak. Szinte minden ember el tudja dönteni két számról, hogy melyik a nagyobb. A nagyobb pedig jobb, ugye?

A telókba beépíttett kameráknál is, hejj, a középkategóriás telefonokban is már 48MP-es szenzor van, jujj, mennyivel királyabb, mint a 16MP! Persze a 48MP-es szenzorból is 16MP-es kép fog kijönni, csak olcsóbb gyártani, mert nem baj, ha néhány pixel érzékelője szar, mert majd a körülötte levők értékeiből kiátlagolják. De mekkora kirányság, hogy ennyi megapixel van benne, juhé!

A júzerek nagy részét nem érdeklik a teljesítmény benchmark értékek, csak ezt könnyű mindenhová kirakni.

Elotte 11 pro maxom volt, azelott meg 8 plus. Nalam tulmelegedes csak akkor fordult elo, amikor az aksi 65-70 szazalekat tudott mar csak, akkor viszont maximum 6 orat birtak.

Ezt altalaban 2 ev alatt erem el telefonnal, szoval a jovobeli worksformehez ez ido alatt kell cserelnem

Először a hardvereket kell szabványosítani. Az, hogy x86 vagy ARM, már nem elég. Pár évtizede azért is volt jobb a helyzet, mert nem volt ennyiféle hardver. De annyira azért nem nagy a baj.

Pl. ott volt az nvidia physX, amit a többiek nem tudtak, mégis születtek olyan játékok, amik kihasználták a kártyának ezt a tulajdonságát sőt, voltak olyan játékok, amik megkövetelték ezt. Ha visszább megyünk a történelemben, akkor ott volt például a co-processor, ami opcionális volt. Az alaplapra vagy tettél egyet vagy nem, de ha nem, akkor bizonyos matematikai számítások vagy nem is voltak elvégezhetők, vagy lassan és pontatlanul. A cache kártya is külön volt stb stb..

Most, hogy egy csomó minden integrálódott, meg kéne húzzunk egy ésszerű határt. Nyilván speciális területekre speciális hardverek szükségesek. Azt nem mondom, hogy írjunk gépi kódot, de egy C++ vagy Rust elég jó közelítés.

Régebben sokat szidtam a javát emiatt, de napjainkra nagyjából az is megtalálta a helyét, viszont pont az volt az a nyelv, amivel képesek lehettünk a korai fél-okostelefonok garmadáján futtatni hasonló szoftvereket. Hozázteszem, hogy a technológia sajátosságait és a kezdetleges hardvereket figyelembe véve is meglepően hatékony és használható alkalmazások születtek. Pl. google maps, navigációk, stb..

A pythont is sokat anyáztam eleinte, mert olyan dolgokra akarták használni, amire nem való. Mostanában viszont jellemzően úgy találkozok pyhton kódokkal, hogy lényegében az egy script, egy automatizálás. Konkrétan linuxon a basht válták ki vele, pedig valószínűleg az hatékonyabb (márcsak azért is mert nem pörgeti szét a villanyórát :D ), de azt megértem ha egy windowsos ps vagy bat fájlt akarunk kiváltani vele. Nyilván így univerzális lesz.

Na de mi van a nagy crossplatformos csudákkal? Qt és társai? Webassembly mondjuk russtal?

Egy csomó helyen jön velem szembe unity motoros app. Na azok szintán érezhetően nem jól optimalizáltak.

Amikor azt olvassuk egy Steam Deck-ről, hogy a Windows only játékokat sikerült úgy optimalizálni Linuxon, hogy jobban fut és kevesebb erőforrást zabál, mintha Winen futna, akkor derül ki, hogy bőven volna lehetőség a kódokat optimalizálni és úgy tűnik, hogy még az emberi időszámítás is elegendő rá. Legtöbbször az is sokat segít(ene) ha a közösséget ráengedik és hozzák a megoldásokat, majd ezeket csak be kell gyűjteni és kiszórni a közösség többi tagjának.
Az Apple-től ilyet hiába várunk :D

Bárcsak háromszáz év lett volna megírni, gyalázat az első kettőhöz képest.