LibreOffice 7.4 RC2

LibreOffice, OpenOffice.org

Hamarosan jön a LibreOffice 7 újabb nagyobb kiadása, a 7.4. Addig is tesztelhető a második RC-je.

( bimi3 | 2022. 08. 01., h – 17:14 )

"Calc now supports and uses 16384 columns"

Az irodai jómunkás emberek örülni fognak! A táblázatkezelő mostantól fogva még inkább egy mindenre-jó-megoldás lesz! ;-)

Teljesen igaz, elhárul az akadály, hogy gányoljanak benne, és ne táblázatkezelésre használják, amire való, hanem helyette adatbázisnak, matekszoftvernek, stb..

16 384 oszlopnak amúgy sincs értelme. Áttekinthetetlen.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Egy mélyebb ismerettel bíró felhasználónak áttekinthetetlen, de irodai Mancikának a gányolás, a tartalomduzzasztás és a táblázatba beleöntött rengeteg minden dagasztása végeláthatatlan vidám univerzumát jelenti!

Bátran lehet nyomni neki a gázt és nem kell attól félni, hogy egyszer csak elfogy alóla az út! ;-)

Ez utóbbiban számomra kérdés, hogy hol tárolja ezt a beállítást. Eddig is adott rá lehetőséget a szabvány, csak nem használta a LibreOffice? Mert akkor nem volt eléggé jó implementációja a LibreOffice az OpenDocumentnek. Ha pedig ezt nem szabványos helyen tárolja, akkor miért?

Az OpenDocument-hívőket kérdezem, hogy melyik a jobb? A LIbreOffice az egy nem teljes szabvány implementáció, vagy a LibreOffice tehet a dokumentumba nem szabványos elemeket?

Esetleg a szabvány rossz, mert megenged ilyet?

A settings.xml-ben tárolja, ott implementációfüggő beállításokat enged meg tárolni a szabvány. 

Más kérdés, hogy a LibreOffice tehet a dokumentumba nem szabványos elemeket, és tesz is, ha direkt nem tiltod meg neki (nyilván egy saját XML namespace-t használ erre). A szabványba bekerülés ideje több év. Elméletileg van egy folyamat erre, egy pár évig én is részt vettem benne.

Ha a teljes kompatibilitás a cél, akkor sajnos nem elég ismerni a szabványt, 1000 példa van arra hogy OOXML szabvány nem elég, meg kell nézni, hogy néz ki az adott dokumentum a MS Office-ban, és az alapján implementálni. Azzal a nehezítéssel, hogy az MS Office forráskódja nem tanulmányozható szabadon. Biztos lehet fordított esetet is találni, bár nem jellemző, hogy valaki ODF szabványra alapozott teljes irodai csomagot fejlesztene az eddigi implementációktól függetlenül. A LibreOffice kb. jelenleg az egyetlen projekt, amely az ODF szabvány fejlesztésében érdekelt. Nem tudom, ebben a helyzetben mi vendor lock-in és mi nem. LibreOffice nem csak egy vendortól érhető el, és szabadon módosítható is. Azt hiszem, hogy a gyakorlatban nem szokott az a kérdés felmerülni, hogy vendor lock-in-be kerülök-e, ha ODF-re és LibreOffice-ra alapozom az irodai dokumentumok kezelését.

Az ODF szabvány bővítése leginkább az OOXML interoperabilitás miatt szokott történni. Például kiderül, hogy Excelben lehet a munkalapfüleket színezni, LibreOffice-ban meg nem. Érkezik egy megkeresés, hogy ez kell. Első lépés a dokumentummodell bővítése, aztán az OOXML import és export, aztán – ez policy – az ODF export és import, mert az ODF a natív formátum, abban mindent kell tudni menteni. Utána jön, hogy ezt az extra attribútumot, amire eredetileg nem gondoltak az ODF szabványban, be kell nyújtani, és hosszú évek múltán bekerül. Addig ha mondjuk a Gnumeric akar színes munkalapfüleket importálni LibreOffice által készített .ods-ből, akkor megnézi, hogy milyen attribútumot használt erre a LibreOffice.

 

Nekem nem teljesen tiszta, hogy mi itt a cél. Az interoperabilitás miatti nyílt formátum, többféle kompatibilis implementációval? Az ODF-nak nagy előnye tud lenni, hogy más szoftverrendszerek is tudnak ODF-et generálni (akár backend szolgáltatások).

Elmondható, hogy az interoperabilitás tud elvileg működni, hiszen a Google Docs tud ODF-et exportálni, az MS Office tud ODF-ből dolgozni, ott a KOffice/Calligra Suite,  stb.

Viszont ha jól értem, az MS Office diktálja azt, hogy mit tudjon az OpenDocument és LibreOffice, és az ODF/LO nem lesz más, mint egy másképp implementált MS Office tudású cucc, amit a többi vendor vagy lekövet, vagy nem.

A kérdés az, hogy mondjuk a Google vagy az Apple miért nem áll az OpenDocument mellé?

Az ODF a lényege a Document Foundationnek, vagy a LO?

Szerintem nincs egységes irány, sok szereplő volt különféle célokkal, ennek eredője az, ami ma van. Az ODF egykori létrehozói közül sokan már nincsenek jelen (Sun felvásárolva, IBM kiszállt stb.). Tudom, hogy az ODF-et úgy promózták, hogy ez lehetne az univerzális irodai dokumentumformátum, amit mindenki használ majd. Ez nem jött össze. Az irodai dokumentumok többsége ma OOXML-ben van. A LibreOffice-nak is ehhez a helyzethez kell alkalmazkodnia. A Google és az Apple jól elvannak a saját zárt formátumaikkal, bár azt nem zárom ki, hogy a Google valamikor valamivel ne támogatta volna az ODF-et, utána kellene nézni. 

A Document Foundation eredetileg azért kapta ezt a nevet, mert a dokumentumok szabadsága volt a célkitűzés, aminek egyik elősegítője a LibreOffice, de volt egy másik projekt is, ami mindenféle legacy formátumot konvertált ODF-re. Ez utóbbi projekt mostanában nem túl aktív, a lefejlesztett filterek részei a LibreOffice-nak, de más programok is használják. Az eredeti, 12 évvel ezelőtti eszmék már nemigen lelhetők fel jelenleg, az emberek egy része is lecserélődött. Nem tudom, mi most a Document Foundation lényege, ha diplomatikus szeretnék maradni.