Grace Hopperre emlékezünk

Grace Murray Hopper (New York, 1906. december 9.Arlington megye, Virginia, 1992. január 1.) ellentengernagy, az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének tisztje, matematikus, a számítástudomány egyik úttörője. Egyike volt a Harvard Mark I számítógép első programozóinak. Ő írta az első fordítóprogramot (compiler) amely valamely programozási nyelven írt programot képes a számítógép számára lefordítani.[9][10][11][12][13] Felvázolta a számítógéptől független programnyelv ötletét, ami a COBOL, az egyik első modern programozási nyelv, megalkotásához vezetett és aminek egyik tervezője is volt. Neki tulajdonítják a "debugging" (számítógépes programok hibakeresése) kifejezés elterjesztését.

115 éve született. Teljes életrajza itt olvasható.

Hozzászólások

Számomra érdekes momentum, hogy épp most fejeztem be Walter Isaacson - Innovátorok című könyvét, amiben Grace Hopper személye is megjelenik...

Aki még nem olvasta, annak ajánlott!
 

De jo, tobb ilyen nevezetes evfordulos hirt szabad kerni?

Nem tudom mi az igazság a Cobollal kapcsolatban. A hivatalos állaspont az, hogy Grace Hopper áll mögötte, viszont mostanában olvastam a neten olyan írásokat, hogy ez nem igaz, mert a szakembercsoport találta ki, és ez a Hopper csak vezette, összegezte a bizottsági döntéseket, és magát a nyelvet nem ő találta ki. Fene tudja mi az igazság, lehet ez se igaz, csak valami ellentrollkodás, miszerint az ufók meg a lapos Föld közepében rejtőző gyíkemberek állnak a Cobol mögött.

Nézegettem egyébként én is ezt a Cobolt, nekem nagyon agyrémnek tűnik a szintaxisa, még azt is megkockáztatnám, hogy az egyik legrosszabb szintaxisú nyelv, de sajnos ezt a címet a Brainfuck, Agda, APL, stb.. Ezeket érthetőségben, olvashatóságban még az ASM is veri. Tényleg nem értem, hogy a pénzügy minek használna még ilyen ősi monstrum nyelvet. Értem, hogy régi mainframe kódokban ez még benne van, de szerintem inkább csak lustaságból nem implementálják újra.

Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Tévedsz. Rust-ban írt interpreterrel futtatott, Electron alapokon nyugvó, ActionTypeCoffeeNodeDotAgileFramworkShitScript-ben kell írni, és nested virtualizáció formájában kell futtatni, de még ott is csak konténerbe zárva. Egy millió légy nem tévedhet.

Egyébként meg a klasszik C-alapú nyelveket sose fogja verni semmi, főleg, ha szerveres alkalmazásról van szó. Nem azért, mert egyes embereknek, mint nekem, ez a heppje, meg most ezt hápoljuk, de ezek már sok évtizede velünk vannak, mai napig aktívan használtak (szemben a Cobollal), és minden platformra elérhető hozzájuk egy nagy rakat, szénné optimalizált, rendszeresen karban tartott fordító, meg tengernyi lib, csomó szakirodalom, amit lehet használni. Értem, hogy a nyelv mindenkinél vagy a projekt által adott, vagy szájíz szerinti preferencia, de ha nem muszáj, akkor a kereket felesleges újra feltalálni.

Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Nincsen nekem semmi bajom a C-alapú nyelvekkel (ha nincs valami okom mást használni, akkor általában C++-t használok (numerikus kódokhoz), pársorosokhoz esetleg Fortran-t), de azt nem mondanám, hogy ebben az összehasonlításban a C a "klasszik", inkább az az ifjútörök:
 

Nyelv Megjelenés Szabványosítás
FORTRAN 1957 1966
COBOL 1961 1968
C 1972 1989

Inkább azt mondanám, hogy a Fortran és a Cobol esetében kellett valami egy adott célra, amit nagyon szűkös erőforrásokkal is le lehetett fordítani, és mind a kettő egész jól megoldotta ezt a feladatot. Aztán eltelt egy csomó idő, és ha nem is újra feltalálták a kereket, csak most már nem fa küllői vannak és vas abroncsa. Valószínűleg a C-alapú nyelvek sem a végállomása lesznek ennek a fejlődésnek.

Azért szerintem nem olyan rossz az a C. Sok jó dolgot átvett az Algol-ból, és gyakorlatiasabb szempontok szerint alkották meg (nem aszerint tervezték, hogy milyennek kellene lennie egy számítógépnek, hanem hogy milyen a valóságban, van pointer, float és double, malloc és free, van egy majdnem használható sztringkezelés, stb.). De ebben azért sokat segített az, hogy figyelembe vehették a régebbi nyelvek tapasztalatait (miért nehézkes a Fortran, miért nem használták az Algol-t, miért állati nehéz PL/1 compilert írni), de pont a Coboltól nem sokat tanultak el (nem a business területet célozták meg).

Pont ezaz, hogy a COBOL-ban lehetett szép és olvasható kódot írni, amivel a BA meg a pénzügyesek, akik nem tudtak kódolni, tudtak vitatkozni, meg bele tudtak pofázni, hogy hogy kéne.

Ezzel adták el.

Az más kérdés, hogy de facto nem csak szép kódokat lehet benne írni.

A szomorú része, hogy a szép kódokat mára átírták java-ra, vagy épp ami jött, ami meg ránkmaradt, az nyilván az, amit nem írtak át, mert olyan csúnya volt, hogy senki se vállalta.

Ezt bírom a legjobban, hogy valaki leszúr valakit, elfogják, és emberölés GYANÚJÁVAL tartóztatják le. Ugyanez a történelem is. Mindegy hol és mi történt, mert már az sem hiszi el, aki éppen látta. Alapvető emberi hülyeség, hogy mindenki a maga képére akarja formálni a dicsőséget.

A vége meg az, hogy létrejönnek a Föld nem kerek, meg a nincs Balaton csoportok.

Magam csak a legritkább esetben döntök régi, működő kódok újraimplementál(tat)ása mellett. Mert két lehetséges kimenetel van:
. Ha jól sikerül, akkor - két lépés távolságból nézve - megcsináltál valamit, ami már eddig is működött, ergó nem csináltál semmit --> nem jár érte elismerés.
. Ha becsúszik valami hiba, akkor szétkúrtad az addig jól működő rendszert --> egy inkompetens balfasz vagy, akit oda se lett volna szabad engedni.

Szerintem az esetek jelentős részében közre játszik valami hasonló pszichológia.

Szerkesztve: 2021. 12. 08., sze – 22:47

"and one that’s still used in many banking & payroll systems"... aham... s még hol nem. :P

A gyors gondolat többet ér, mint a gyors mozdulat.