Grace Hopperre emlékezünk

Grace Murray Hopper (New York, 1906. december 9.Arlington megye, Virginia, 1992. január 1.) ellentengernagy, az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének tisztje, matematikus, a számítástudomány egyik úttörője. Egyike volt a Harvard Mark I számítógép első programozóinak. Ő írta az első fordítóprogramot (compiler) amely valamely programozási nyelven írt programot képes a számítógép számára lefordítani.[9][10][11][12][13] Felvázolta a számítógéptől független programnyelv ötletét, ami a COBOL, az egyik első modern programozási nyelv, megalkotásához vezetett és aminek egyik tervezője is volt. Neki tulajdonítják a "debugging" (számítógépes programok hibakeresése) kifejezés elterjesztését.

115 éve született. Teljes életrajza itt olvasható.

Hozzászólások

Számomra érdekes momentum, hogy épp most fejeztem be Walter Isaacson - Innovátorok című könyvét, amiben Grace Hopper személye is megjelenik...

Aki még nem olvasta, annak ajánlott!
 

De jo, tobb ilyen nevezetes evfordulos hirt szabad kerni?

Nem tudom mi az igazság a Cobollal kapcsolatban. A hivatalos állaspont az, hogy Grace Hopper áll mögötte, viszont mostanában olvastam a neten olyan írásokat, hogy ez nem igaz, mert a szakembercsoport találta ki, és ez a Hopper csak vezette, összegezte a bizottsági döntéseket, és magát a nyelvet nem ő találta ki. Fene tudja mi az igazság, lehet ez se igaz, csak valami ellentrollkodás, miszerint az ufók meg a lapos Föld közepében rejtőző gyíkemberek állnak a Cobol mögött.

Nézegettem egyébként én is ezt a Cobolt, nekem nagyon agyrémnek tűnik a szintaxisa, még azt is megkockáztatnám, hogy az egyik legrosszabb szintaxisú nyelv, de sajnos ezt a címet a Brainfuck, Agda, APL, stb.. Ezeket érthetőségben, olvashatóságban még az ASM is veri. Tényleg nem értem, hogy a pénzügy minek használna még ilyen ősi monstrum nyelvet. Értem, hogy régi mainframe kódokban ez még benne van, de szerintem inkább csak lustaságból nem implementálják újra.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Tévedsz. Rust-ban írt interpreterrel futtatott, Electron alapokon nyugvó, ActionTypeCoffeeNodeDotAgileFramworkShitScript-ben kell írni, és nested virtualizáció formájában kell futtatni, de még ott is csak konténerbe zárva. Egy millió légy nem tévedhet.

Egyébként meg a klasszik C-alapú nyelveket sose fogja verni semmi, főleg, ha szerveres alkalmazásról van szó. Nem azért, mert egyes embereknek, mint nekem, ez a heppje, meg most ezt hápoljuk, de ezek már sok évtizede velünk vannak, mai napig aktívan használtak (szemben a Cobollal), és minden platformra elérhető hozzájuk egy nagy rakat, szénné optimalizált, rendszeresen karban tartott fordító, meg tengernyi lib, csomó szakirodalom, amit lehet használni. Értem, hogy a nyelv mindenkinél vagy a projekt által adott, vagy szájíz szerinti preferencia, de ha nem muszáj, akkor a kereket felesleges újra feltalálni.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Nincsen nekem semmi bajom a C-alapú nyelvekkel (ha nincs valami okom mást használni, akkor általában C++-t használok (numerikus kódokhoz), pársorosokhoz esetleg Fortran-t), de azt nem mondanám, hogy ebben az összehasonlításban a C a "klasszik", inkább az az ifjútörök:
 

Nyelv Megjelenés Szabványosítás
FORTRAN 1957 1966
COBOL 1961 1968
C 1972 1989

Inkább azt mondanám, hogy a Fortran és a Cobol esetében kellett valami egy adott célra, amit nagyon szűkös erőforrásokkal is le lehetett fordítani, és mind a kettő egész jól megoldotta ezt a feladatot. Aztán eltelt egy csomó idő, és ha nem is újra feltalálták a kereket, csak most már nem fa küllői vannak és vas abroncsa. Valószínűleg a C-alapú nyelvek sem a végállomása lesznek ennek a fejlődésnek.

Azért szerintem nem olyan rossz az a C. Sok jó dolgot átvett az Algol-ból, és gyakorlatiasabb szempontok szerint alkották meg (nem aszerint tervezték, hogy milyennek kellene lennie egy számítógépnek, hanem hogy milyen a valóságban, van pointer, float és double, malloc és free, van egy majdnem használható sztringkezelés, stb.). De ebben azért sokat segített az, hogy figyelembe vehették a régebbi nyelvek tapasztalatait (miért nehézkes a Fortran, miért nem használták az Algol-t, miért állati nehéz PL/1 compilert írni), de pont a Coboltól nem sokat tanultak el (nem a business területet célozták meg).

Pont ezaz, hogy a COBOL-ban lehetett szép és olvasható kódot írni, amivel a BA meg a pénzügyesek, akik nem tudtak kódolni, tudtak vitatkozni, meg bele tudtak pofázni, hogy hogy kéne.

Ezzel adták el.

Az más kérdés, hogy de facto nem csak szép kódokat lehet benne írni.

A szomorú része, hogy a szép kódokat mára átírták java-ra, vagy épp ami jött, ami meg ránkmaradt, az nyilván az, amit nem írtak át, mert olyan csúnya volt, hogy senki se vállalta.

Ezt bírom a legjobban, hogy valaki leszúr valakit, elfogják, és emberölés GYANÚJÁVAL tartóztatják le. Ugyanez a történelem is. Mindegy hol és mi történt, mert már az sem hiszi el, aki éppen látta. Alapvető emberi hülyeség, hogy mindenki a maga képére akarja formálni a dicsőséget.

A vége meg az, hogy létrejönnek a Föld nem kerek, meg a nincs Balaton csoportok.

robyboy

Magam csak a legritkább esetben döntök régi, működő kódok újraimplementál(tat)ása mellett. Mert két lehetséges kimenetel van:
. Ha jól sikerül, akkor - két lépés távolságból nézve - megcsináltál valamit, ami már eddig is működött, ergó nem csináltál semmit --> nem jár érte elismerés.
. Ha becsúszik valami hiba, akkor szétkúrtad az addig jól működő rendszert --> egy inkompetens balfasz vagy, akit oda se lett volna szabad engedni.

Szerintem az esetek jelentős részében közre játszik valami hasonló pszichológia.

Szerkesztve: 2021. 12. 08., sze – 22:47

"and one that’s still used in many banking & payroll systems"... aham... s még hol nem. :P

A gyors gondolat többet ér, mint a gyors mozdulat.