Új magyar nyílt forrású online MarkDown editor

Szerszám

Stabil fázisba került a μr² szerkesztő, ami egy új magyar fejlesztésű nyílt forráskódú MarkDown szerkesztő. Miért érdekes? Főleg akadémia cikkek írására készül, így több olyan funkciót is tartalmaz amit más MarkDown szerkesztőkkel csak körülményesen lehet megvalósítani.  

Mik ezek?

  • Valós idejű kooperáció támogatása. Vagyis többen dolgozhatnak ugyanazon a dokumentumon egy időben merge és hasonló bűvészkedés nélkül.  Példa videó.
  • LaTeX matematikai képletek SVG kimenetel (így olyan helyen is lehet őket használni ahol nincs JavaScript)
  • Citation Style Language  formázott irodalomjegyzék
  • Bonyolult táblázatok (a MultiMarkdown szintaxis használata, de a generált LaTeX kód más a MultiMarkdown esetén)
  • Lokalizálás – nagy hangsúly van azon, hogy ne csak az angolul legyen használható. Pl: kimeneti idézőjelek automatikus változtatása a szöveg nyelvétől függően.
  • CriticMarkup támogatás – megjegyzések, szerkesztői javítások elhelyezése a szövegben

A szerkesztő főleg akadémiai célokra készül de persze másra is lehet használni.

[ Kiprobálható | Kód ]

( Botond | 2021. 05. 21., p – 10:05 )

Szerkesztve: 2021. 05. 21., p – 10:12

Mindegy, hogy mi mindent tud, ha más MD engine-ek (pl. GitHub) képtelenek megjeleníteni.

 

Szerk: hát ennek még van hova fejlődni. Vagy legalábbis teljesen másképp működik, mint a https://stackedit.io/

Alapvetőn nem MD a célzott kimeneti formátum hanem HTML, PDF, LaTeX és WordPress.

 

Nem a StackEdit másolása a cél. Az egy jó általános célú szerkesztő, viszont nincsenek komolyabb táblázatok, tudományos hivatkozáskezelés és KaTeX-et használ matematikai kifejezésekre.

Tulajdonság.

 

Általában nyomtatott könyvek esetén (ami a minta volt a CSS készítésénél) csak az első bekezdés kezdődik a bal szélen, a fejezett többi bekezdése első sorra be van húzva.

 

Az, hogy üres sor kell a bekezdések között szintén szándékos. Szvsz. könnyebben átlátható a szöveg.

 

Szerkesztés: értelemszerűen a HTML kimenet CSS-ét bárki úgy tudja formázni ahogy akarja.

Export nincs olyan MD-be, amit a github tud? Most először írtam olyan github readme-t, amiben LaTeX képletek vannak, codecogs-szal jeleníti meg a képleteket. Nem mondom, hogy tökéletes (a sor közben lévő képleteket a TeX szépen vonalba rakja a szöveggel, ez pedig nem), de elég jó arra, amire kell.

( tr3w v | 2021. 05. 21., p – 10:50 )

Az editort nem hiszem, hogy használnám, de a generált kimenet jól néz ki. Külső kód felelős a konverzióért vagy az is saját?

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee." -- Ted Ts'o

nyers HTML - Markdown-it alapú, kellet saját plugint is írni hozzá de nagy része onnan jön.

Persze a nyers HTML magában sehogy nem néz ki, a CSS tejesen saját

 

LaTeX – nagyon vegyes – van benne saját Markdown-it plugin ami HTML helyett JSON-t készít, saját Python de Pandoc is.

 

PDF, ePUB a LaTeX-ből készül, tehát fentivel megegyező.

Ja, a kimenet tényleg nagyon profin néz ki. De az editort én se használnám, nem azzal van bajom, de én a markdown-t pont az egyszerűsége, primitívsége miatt szeretem, hogy egy terminálos plain text editorban is simán lehet komoly szintaktikai tudás **nélkül** vésni, mindenféle GUI és plugin nélkül. Ezekkel a modern, HTML alapú editorokkal szerintem ez az egyszerűsége veszik oda az egésznek, és akkor az ember ennyi erővel használhatna HTML-t, TeX-et, vagy valami hasonlót. De aki szereti az ilyen GUI szerkesztőket, annak ez jó alternatíva lehet.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Akadémiai területen kb. két véglet van: MS Word és (La)TeX.  A (La)TeX szvsz a legjobb, de matek-info vonalon kívül alig használják nagyjából, mert egy BTK-ásnak kell a megerősítés arról mit fog kapni.  Inkább szívatják magukat de akkor is. Aki próbált már művésze történészt (La)TeX-re tanítani az tudja miről beszélek.  A Markdown kb. egy jó köztes megoldásnak tűnik. A szöveg (MD) -> szöveg (HTML) fordítás elég gyors ahol, hogy egyből láthassák a kimehetett, viszont megmarad a formázás és a nyers szöveg szétválasztása. 

Az MS Wordöt kb. senkinek nem ajánlom. Annál már régóta a LibreOffice Writer is többet tud, ha a doksi kinézetét, tipográfiáját nézzük. A LaTeX-et én se szeretem, de az annak alapjául szolgáló sima/plain TeX az jobb sokkal, csak nem ismerik, mert mindenhol a La-s változatot tanítják, propagálják.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Igen, magam számozom, stb.. Bár ritkán írok olyat, amit számozni kell, inkább levél, önéletrajz, hasonló kötött doksi, amit kész sablonból hozok, minimális átalakítási mukával, és nem 0-ról írogatom a kódot bele. Ilyen publikációkat, könyveket nem nagyon írok, ha ilyen kéne, hogy már említettem, kézi számozás, de akár scriptet is írhatok bele magamnak.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Elég sokat használom a LaTeX-et, elsősorban cikkekhez (az a szakterület standardja), szerintem nem olyan rossz. A saját makro a számozáshoz nem rossz, bár szerintem lehet benne meló, mire lesz olyan, mint a LaTeX, kézzel nem számoznék, az garantáltan előbb-utóbb hibás lesz.

Amúgy mi a baj a LaTeX-hel?

Őszintén ez az első, hogy hallok a Nikoláról. Gyorsan átnézve a dokumentációt szerintem igen, azt írják:

HTML

To use plain HTML in your posts/pages, make sure html is in your COMPILERS and that the .html extension is defined in POSTS and PAGES.

 

Mivel a kimenet lehet egyszerű HTML fájl, szerintem működnie kellene. Kézzel kb. biztosan. Automatikusan? Ezt nem tudom, jobban meg kellene nézni a Nikolát. Van API-ja amin fel lehet tölteni dokumentumokat?

( bolond | 2021. 05. 21., p – 14:04 )

(Még nem késő rendesen elnevezni.)

:)

AsciiDoc és Asciidoctor után: MarkDoc. Vagy akár Dr. Mark (ez csak egyperces asszociáció eredménye).

„Kb. egy hónapja elkezdtem írni egy Coelho-emulátort, ami kattintásra generál random Coelho-kompatibilis tartalmat.”
"Az Antikrisztus ledarálja Mészáros Lőrincet."

+1, nyilvan lehet egy roviditett neve is (libreoffice=LO, videolan = vlc), de a brand nevenek valami jo keresheto es egyertelmu neve kell lennie.

pl ha "hogy kell jobbra rendezett kep kore szoveget futtatni?" kerdesre konnyu legyen brandnevvel megtalalni a valaszt es ne csupa akarmioffice howtokat hozzon elo.

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

( prion | 2021. 05. 23., v – 12:44 )

Én text fájlokban szoktam jegyzetelni, meg így írtam szakdogám is. A sublimetextet szeretem erre, mert tipikusan több szöveget használok egyszerre és  jól jön a több pane és a tabok, meg a bal oldalon a fájl lista, meg a kereső, meg stb. És ott próbálkozom markdownnal, vagy más hasonlóval, elsősorban szövegkiemeléshez.

És így lehet használnám ezt, amikor online kell szerkesztenem valamit idegen helyen. Viszont nekem ehhez hiányzik cloud integráció, hogy megtudjam nyinti az ott lévő fájlokat. Dropbox, gdrive, nem tudom mi még népszerű. Vagy tud ilyet, csak hirtelen nem láttam?

 

Egyébként nekem ami igényem lenne, az valami kiforrottabb szövegkiemelő cucc. Mert sublime texthez ami van az lehetne jobb. Szóval, hogy ha jegyzetelek és rakok valami jelet, akkor legyen így kiemelve, mint a szövegkiemelő pl. Vagy színezze azt a részt. Szóval, hogy áttekinthető legyen a jegyzet. És az lenne jó, ha ez is valami standard féle lenne, szóval hogy különbféle alkalmazások tudnák. Mert pl ami van a sublime texthez azt csak ott tudom használni.

A CriticMarkup szintaxisa támogatva van. Ott van szövegkiemelés: {==kiemelendő==}, meg jegyzet stb. Alapból ki van kapcsolva, de a toolbar-ban a "Szerkesztői változtatások"-ra kattintva be lehet kapcsolni. 

Gdrive a roadmap-on van, de még várni kell vele. Viszont regisztrált felhasználok esetén nem csak el lehet menteni a dokumentumokat a szerveren, de valós időben lehet akár több írónak is szerkesztenie.  Vess egy pillantást erre a videóra. Ez nem csak más szerzők esetén működik, hanem akkor is ha egy szerző különböző eszközökről nyitja meg ugyanazt a dokumentumot. 

( kovzol | 2021. 05. 23., v – 19:38 )

Tetszik, gratulálok!

Esetleg GeoGebra applet csatolásának lehetőségét tudnám még javasolni. Ha a fejlesztő csapatnak tetszik az ötlet, szívesen portolok valami hasonlót, amit a blogomban is csinálok.

( hoild | 2021. 05. 29., szo – 23:58 )

Szia arkhein!

A cucc használatával kapcsolatos jogi és műszaki kérdéseket, nomeg a dokumentációbani segítséggel kapcsolatban itt magánüzenetet küldve írhatok, vagy a mur2 contact email címre küldjem?