Intel: ne telepítsd az eddig kiadott microcode frissítéseinket

Hardver

...mert azok fagyásokat okoz(hat)nak. Az OEM-ek ne terjesszék, szolgáltatók, végfelhasználók pedig ne telepítsék a jelenlegi verziókat, gyártó partnereink pedig legyenek kedvesek inkább tesztelni a kiadás előtt álló következő sorozatot.

We recommend that OEMs, cloud service providers, system manufacturers, software vendors and end users stop deployment of current versions, as they may introduce higher than expected reboots and other unpredictable system behavior.

Részletek itt.

( BandiG v | 2018. 01. 23., k – 18:55 )

"may introduce higher than expected reboots" - aha. Ezt az elmult 50 evben ugy mondta a szakma, hogy "will crash".

Tudom, hogy az ilyen kigyonyelvu ujbeszelt nem a muszakisok irjak, de akkor is valami gusztustalan erzes szivarog be hatulrol az intel imidzsebe, amikor ilyesmit olvasok. Legalabb maradtak volna az elfogadott eufemizmusnal ("system instability"), minek kell fullba tolni a hulyenek nezest?

mivel immár az OEMek is részesednek a fincsiből, lassan az ő helyükben is nagyon pipa lennék. ahogy a blog szálon írta Zahy, a Dellnél nemes egyszerűséggel eltűntek az új imagek. nem csak ott, más brandnél is hűlt helye. egy azonban közös: a néma csend. mondjuk nem is csodálom, lassan mindenki fullban nyomja a lúzert és elég szar reklám.

javítok: immár majd minden érintett support oldalon szalagon vagy popupban van: majd szólunk ha többet tudunk. az biztos, hogy most nem lennék az intel felelős szakembereinek helyében.

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS

Ez nem az ő hibájuk. Ha meg kinthagyják a rossz BIOS-t, akkor meg azért hibáztatná őket egy csomó ember, hogy miért kell elérhetővé tenni. A helyükben másodszor ki sem adnék BIOS-t addig, míg az új mikrokódok nem bizonyítanak. Addig szépen használja mindenki saját felelősségre az Inteltől letöltve úgy, hogy az általa használt OS kernelével tölti be.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

Az lenne a normális, ha erről tájékoztatnák az ügyfeleket, nem idióta módon megpróbálják "nyomtalanul" eltűntetni a bugos verziót.

Ilyenkor kint kéne hagyni legalább a changelog-ba, hogy visszavonták azt az adott verziót.
Ehhez képest ők simán törlik, és majd ÚJRA KIADNAK egy másikat ugyan ezzel a visszavont verziószámmal! (már megtették korábban is)

Ez bizony az ő hibájuk.

--
zrubi.hu

Ez így van. Nem baj, hogy visszavonják, még az sem baj, ha törlik az oldalukról, de a javított kiadásnak már még magasabb verziószámmal kéne kijönnie, már csak azért is, hogy akik feltették a hibás kiadást, ők is tudjanak frissíteni.

Szerk.: annyi fejlemény van, hogy már az Intel is bevette az oldaláról a 20180108-as mikrokódcsomagot. Tegnap még fent volt azzal a figyelmeztető üzenettel, hogy ne telepítsék a felhasználók. Ma már újra csak a 20171115-es érhető el. Nekem mindegy, mert a Sandy Bridge és Ivy Bridge procijaimhoz egyik sem tartalmaz új mikrokódot.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

Egyből látod belőle hol lépett ki a kernel, a probléma sokkal jobban visszakövethető, egy random újraindulás debuggolhatatlan, egy kernel crash sokkal könnyebben értelmezhető fejlesztői szempontból.
A folyamatról nem is beszélve, ha simán reboot van akkor valami helyből szarni ment és nem is lehet tudni pontosan mi főleg ha nehezen reprodukálható, ha crash akkor a kernel maga döntött a kilépésről, két alapjaiban különböző helyzet.

( snq- | 2018. 01. 24., sze – 08:34 )

fősodratú mérnökurak ~éves munkája:

* Revert to release 20171117, as per Intel instructions issued to the public in 2018-01-22 (closes: #886998)
* This effectively removes IBRS/IBPB/STIPB microcode support for Spectre variant 2 mitigation.

100%-ban biztos voltam benne, hogy a kapkodás nem vezet semmi jóra, és ez most be is igazolódott. Nem értem a gyártókat... adott egy sérülékenység, amiröl tudnak, de remélik, hogy sosem fog kiderülni... majd kiderül, és kapkodnak, hogy mielöbb kiadjanak valamiféle "javítást", ami persze nem az, mivel HW-hibáról van szó.

Másik elméletem a "placebo" update, pl. a Lenovo T560-as firmware update után nem veszek észre semmit, és lám, nem is fagyogat. Vagy szerencsés vagyok, vagy egyszerüen csak a BIOS verziószámát és dátumát frissítették, hogy nyugodjak le a p...ba

Ennek a sztorinak legalább akkorát kellene szólnia, mint a VW botránynak a diesel kibocsátási értékek kozmetikázásával... súlyát tekintve legalább akkora, ha nem nagyobb... azért a maszatolás már megy ezerrel.

Az a legszomorúbb az egészben, hogy gyakorlatilag bármit veszel, szart veszel. Nem tudom, eljutunk-e odáig, hogy lesz olyan CPU, ami gyors, és biztonságos is. Szerintem pár évnek el kell addig telnie még, mert alapjairól kell kezdeni a fejlesztést. Itt az idö, hogy ne ráncfelvarrjanak, hanem valóban fejlesszenek valami alapvetöen mást.

--
robyboy

ez érdekes kérdés. ha nem csinál semmit, de azonnal, akkor az baj, ha kapkodva csinál valamit, baj lesz. igazából elég szar helyzetben van, mert most nincs jó megoldás, amit persze magának köszönhet. mondjuk azt sem értem, ha tudott hiba volt, itt eredeti gyári leírásokat is linkeltek korábban, miért kellett ennyi év, hogy az asztalra kerüljön?

"I'd rather be hated for who I am, than loved for who I am not."

oké, ez az intel. de a many eyeballs vagy hogyan hívják az ilyenkor hol van? mert most mindenki mutogat, hogy hát de már a doksiban is ott volt és hát lehetett tudni. de ha tényleg ilyen egyszerű, akkor miért nem tudták? vagy csak utólag ilyen egyszerű és most lehet lazázni?

"I'd rather be hated for who I am, than loved for who I am not."

Bar ketsegtelen, hogy konkret tamadasi technika most kerult eloszor a nyilvanossag ele, azert nem teljesen derult egbol villamcsapas, hiaba szeretne az intel igy beallitani. Linkeltek itt a hupon is levelet 10 evvel ezelottrol, amiben Theo de Raadt filozott azon, hogy nem lesz ez igy jo. Most ezt mondta:
"There are papers about the risky side-effects of speculative loads -- people knew... Intel engineers attended the same conferences as other company engineers, and read the same papers about performance enhancing strategies -- so it is hard to believe they ignored the risky aspects. I bet they were instructed to ignore the risk."

Szerintem mar nagyon regen tudnak rola, csak most valt egetove mikor mar ellenseges szolgalatok is hasznalni kezdtek. Egy esetleges patchet pedig vegig fejleszteni kellett volna a kernel verziok soran hiszen nem mehet upstreambe. Azert megneznem igy utolag, hogy kik akasztottak meg Molnár Ingo 4G/4G split patchet..

Rajtad kívül ki érdekelt a biztonságos, megbízható CPU-kban?

Az amerikai kormány, a kínaiak, vagy esetleg a ruszkik?
A gyártók maguk rakják bele a backdoor-okat (főleg az Intel).

Azon csodálkozom, hogy a Google egyáltalán nekilátott tesztelni.
Gondolom Észak-Korea már régen tisztában volt vele és kezdett a dolog cikissé válni...

Hát ja. Ha biztosra akarok menni, akkor kikúrom az ablakon az összes CPU alapú herkentyümet, oszt´annyi.
De elötte szétzúzom.

Aztán szívok nagyokat, mert visszakerülök a középkorba kb.

Szóval nincs választási lehetöség, és mint minden ilyen esetben, ez azért eléggé szar így.

--
robyboy

a számítástechnika és az általa nyitott világ már régen életszerűtlen sebességgel tör előre és (szerintem) szükségtelenül gyűrűzik be korábban teljesen értelmetlennek vélt helyekre. a számítógépek a rajta lévő adatokkal már most az életünk szerves részei és beláthatatlan következmények nélkül a legtöbb helyről nem lehet kitépni őket. nyilván nem ok nélkül alakult így: mára nem tudod elmondani, hogy lehet élni nélküle.

de ha majd a digitális jelenlétünk fontosabb lesz még a mainál is, és kiderül, hogy az egész hw szinten van lezsírozva meg manipulálva az fájni fog. szóval én nem bánnám, ha az Intel összerántaná a vadszőrt a seggén és megértené, hogy nem kis felelősség van a vállán. és akkor még be sem dobtam azt a fikciót, hogy mi lenne, ha további szívásokra kellene készülni. esetleg szándékos "hibákra".

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS

Hát igen, megváltozott a világ.

Egy mikrovezérlő, ami annyit tud, mint a C64 (1cm x 1cm méretben), az belekerülhet vagy 1$-ba.

Régen még tervezgettem elektromos kapcsolásokat, ma már nem.
- régen ellenállásokkal konvertáltam monóba, utána kondenzátorokkal/műveleti erősítőkkel szűrtem a basszust
- ma digitálisan mintavételezek sztereóban 44100 Hz-en, digitálisan alakítok monóba, utána jön a digitális aluláteresztő szűrő

Pár vezetéket összekötsz, azt megy. Még gondolkodni sem kell, csak programozni.

"Mi ez? Bástya elvtársat már meg sem akarják gyilkolni? Én már szart érek?!"

Hint #1: Nem cska USA-Kína-RU-ból áll a világ, még akkor sem, ha Európa egyébként elég szarul tolja az (ön)marketinget.

Hint #2: "This work was supported in part by the European Research Council (ERC) under the European Union’s Horizon 2020 research and innovation programme (grant agreement No 681402).

This work was supported in part by NSF awards #1514261 and #1652259, financial assistance award 70NANB15H328 from the U.S. Department of Commerce, National Institute of Standards and Technology, the 2017-2018 Rothschild Postdoctoral Fellowship, and the Defense Advanced Research Project Agency (DARPA) under Contract #FA8650-16-C-7622.

© 2018 Graz University of Technology. All Rights Reserved.

System hosted at Graz University of Technology"

Szóval milyen Google? Baromira nem csak a Google volt benne.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

szerintem alapvetően maximálisan igaza van a nemnövekedés-újrahasználás-környezettudatosság vonallal, az egyetlen gond vele hogy személyes támadásnak veszi ha valaki nem ért vele egyet és hisztérikusan reagál.

amiben mondjuk szerintem komoly szerepe lehet hogy mindenki hülyére veszi. Ouroboros probléma :/

"all submitted complaints will be forwarded to /dev/null for further investigation"
expectations versus reality

Bocs de a vw autói jók (voltak)... Max nem tudták azokat a kamu adatokat amit kamuból elvártak technikai nonszensz emberkék. Aki kicsit és érintett volt a motorfejlesztésekben tudta hogy annyi idő alatt nem lehet vállalni azokat számokat. Ezért is buknak el a többi gyárak szépen sorjában. Azt kell mondjam a kamu elvárásokból kellett volna leadni kapzsi közgazdászoknak és nem sírni. Ha dieselem lenne én sem rakatnám fel a javításokat. De ettől azok az autók kiválóan működnek csak a szemellenzős ostik akik ha hazudnak nekik azt szeretik nem tudják a valóságot feldolgozni.

Ki nem hazudik amúgy manapság?
Itt csupán arról van szó, hogy bizonyos gazdasági érdekek éppen kit céloznak ill. támadnak be önös érdekből. Nem csodálkoznék azon, ha ez az egész dizelbotrány Amerikából indult volna el, Trump támogatásával, aki nyiltan háborút inditott a német autógyárak ellen. Ebben is van logika, hiszen az USA-nak is vannak patinás gyárai, csak éppen nem profitálnak annyit, amennyit profitálhatnának az import nélkül. Piacvédelem. Most olvastam pl. hogy az import mosógépeket meg még a franc tudja miket is durva adóval fognak sújtani pont ugyanezen okokból.

Jó lenne már, ha egyszer Magyarország is eljutna erre a szintre, hogy pl. a Boci csoki olcsóbb lenne, mint a Milka, legalább olyan jó, és ezt venné mindenki. Millió más példa.

Kicsit jobban állnánk, ha profitot termelnénk, és nem más országoknak.
De hát eladni mindent, ez vezetett egyesek gyors meggazdagodásához, az ország, a nép meg le van szarva. Ha nem hazaárulók uralkodtak volna felettünk a rendszerváltás óta, egész máshol tarthatnánk.

De messzire mentem. Visszakanyarodva. Amennyire jók "voltak" a VW autók, annyira jók "voltak" az Intel procik is.

--
robyboy

Nehéz amúgy olyan márkát mondani, ami még magyar tulajdonban van egyáltalán. Hogy magamat idézzem fentebbről:

"De hát eladni mindent, ez vezetett egyesek gyors meggazdagodásához..."

Tudtok olyan márkákról, amik még hazai tulajdonban vannak, és mondjuk széles körben hozzáférhetők?

--
robyboy

Nézd meg az itthon kapható söröket: Borsodi, Pécsi, Dreher,... szinte csak magyar.

Leveszel egy cseh Kozel sört a polcról, azt nagy valószínűséggel itthon készítik. A Borsodi lepengeti a cseh vállalatnak a licenszköltségeket és megfőzi a sört.

Engem speciel nem zavar, ha a magyar sörgyár külföldi sört főz és fizeti a licenszet. A Kozelt magyar sörként tartom számon.

Borsodi:

"A Borsodi Sörgyár tulajdonosa, az Interbrew és az Ambev egyesülésével megszületett Inbev, amely 2008-ban fuzionált az amerikai piac egyik meghatároz szereplőjével, az Anheuser-Bush Sörgyárral. Az így létrejött AB-Inbev immár a világ 5 legnagyobb FMCG cégének egyike."

Forrás: http://www.borsodisorgyar.hu/hu/oldal/a-borsodi-sorgyar-tortenete

Dreher-hez a wikipédiáról:

"Fordulópontot a rendszerváltás utáni időszak hozott a konszern történetében: 1992-ben a Kőbányai Sörgyár részvénytársasággá alakult, majd 1993-ban Dél-Afrika egyik vezető sörvállalata, a South African Breweries (SAB) felvásárolta. Már az ő vezetésük alatt egyesült a Kanizsai és a Kőbányai Sörgyár, amelyek közösen felvették a Dreher Sörgyárak Rt. nevet. A SAB és az amerikai Miller Brewing Company egyesülésével 2002-ben létrejött a világ második legnagyobb sörgyártó vállalkozása, a magyar gyár pedig ennek tulajdonában folytatja tevékenységét. A sörgyár napjainkban is Kőbányán üzemel, ahol az eredeti szépségükben helyreállított ipartörténeti értékű épületekben ma már a legmodernebb technológiai eljárásokkal készülnek sörei."

A Pécsi Sörgyár viszont telitalálat, ott 99%-os a magyar részesedés, az Ottakinger adta el (legjobb biznisz, csöd szélén még szakítani egy nagyot). Fordított történet, kár, hogy alig találkozok pécsi sörökkel, de majd jobban odafigyelek rájuk ezentúl.

Na és akkor még a Kozel:

"A Kozel a legszélesebb körben - 48 országban - eladott cseh sör, a gyár a méltán híres Pilsner Urquellt is gyártó Plzeňský Prazdroj részvénytársaság része, tulajdonosa a dél-afrikai SABMiller, pont mint a magyar Dreher Sörgyárak Zrt.-nek."

Szóval a példáidból egyedül a pécsi sör számít igazán.

--
robyboy

Bocs a hülye kérdésért, de számodra mennyiben jobb az, ha a magyar tulajdonos élvezi az életet Mallorcán, az amerikai tulajdonos helyett?

Te abból a pénzből, amit a cég osztalékként kifizet, az ég világon semmit sem fogsz látni. Sem magyar, sem amerikai tulajdonos esetén.

Egyébként a magyar tulajdonosok sokkal garasosabbak, mint a külföldiek. Magyarország félig feudális állam, ahol a tulajdonos az uralkodó, az felveszi a pénzt és örül. Nemzeti hagyomány, hogy bizonyos szint fölött nem kell dolgozni. Külföldön a tulajdonos gyakran együtt dolgozik az alkalmazottakkal, nem csak hírből és fizetésosztásnál ismerik.

a valóság nem ez, tudom, mielőtt rákezdenétek, de elméletileg (ideális világban) a magyar tulajdonos magyarországon adózik, amiből az állam magyar projektekbe tud pénzt tenni. az, hogy a saját pénzéből melyik megy mallorcára, szerintem mindenki vastagon szarja le. a magyar tulajdonosság nem itt érdekes.

"I'd rather be hated for who I am, than loved for who I am not."

Igen. Nézzük már meg, hogy miböl gazdagodott meg valójában Németország úgy, hogy szarrá bombázták a II. világháborúban?
Hát pl. belölünk. Itt készülnek az autóik, csomó minden más, a profitot meg hazaviszik.

Mi meg még azt is eladtuk -nekik is- amit nem kellett volna.

Magyarország területének vajon hány százaléka lehet külföldi tulajdonban? Nem vagyunk gyarmatállam? Nem a fenét.

Ezért is idegesítö a demagóg politika ami itt megy évek óta, mert tisztán hazugság az egész.

--
robyboy

Ideális világban (sőt a törvények szerint is) nem a tulajdonos adózik, hanem a cég. A magyarországi cég pedig a magyarországi tevékenység alapján adózik. Ha így lenne, akkor teljesen mindegy, hogy ki a tulaj, a lényeg a tevékenység helye szerinti adózás. A profit kiszivattyúzása persze lehetséges, és akkor nem ez történik, de tekintve, hogy nálunk a társasági adókulcs jellemzően alacsonyabb, pillanatnyilag szerintem nem annyira érdeke ez a külföldi tulajdonosnak sem. (persze lehetnek más szempontjai, amiről nem tudunk)

Nagyon a felszínt kapargatod.

Nemzetgazdasági szinten az USA nyert azzal, hogy a munkaigényes ágazatok nearshore keretében alacsonyabb bérű országba helyezte át (a robotizáció lesz a következő hullám), a fejlődő országoknak is jó, hogy tőkét és technológiát hoznak és világpolitikai szinten is komoly stabilizációs tényező, hogy növekedett az országok egymásra utaltsága.
A politikának nem ilyen ptotekciónizmussal kellene megoldania, hogy kétségtelenül vannak vesztesei a folyamatnak.
Nem a hatékonyság felé visz (eroforrast von el olyan területekről, amiben sikeresebbek lehetnénk), hogy csak azért tartunk meg ágazatokat, hogy foglalkoztassanak.

Nagy világcékenél figyelhetö meg igazán, hogy akik termelö munkát végeznek, ergo megteremtik magát a terméket, azok keresnek általában a legrosszabbul. A management, a vízfej hatalmas, ott vannak jó fizetések, és gyártják a prezentációkat, elméleteket, stb... amik nélkül ugyanúgy elöállna maga a termék.
A nagy világcégek gyakorlatilag munkahelyteremtöek, amikre ténylegesen büszkék is, egészen addig, amíg termelnek annyi hasznot, hogy fenn tudják tartani a ballasztot. Ha nem, akkor jönnek a burkolt leépítések, és általában azokat küldik el, akik a terméket létrehozzák, nem a naplopókat.

Amit pl. az USA csinált, az ideig-óráig jó, aztán a visszájára fordul. Most, hogy Kína lassan kilóra felvásárolja a világot, gondolkoztat el, hogy tényleg ez volna a fejlödés optimális útja? Visszanyal a fagyi.

--
robyboy

Hogyne. Az autópályák mellett haladva, ha elég figyelmes vagy, akkor észreveszed a kakaóbab ültetvényeket. Na, azok mellett gyártják a magyar csokit. Ha nem láttál még kakaóbab ültetvényt a magyar autópályák mellett, akkor nem voltál elég figyelmes.

Egyébként: Nagy tételben vásárolnék magyar holdkőzetet.

Ezzel az erővel bármely hazai termék, ami import alapanyagból van, nem hazai termék. Ha megtervezel és megépítesz egy elektronikus berendezést, amihez távolkeletről és/vagy USA-ból importálod az alkatrészeket, akkor az onnantól távolkeleti és amcsi termék lesz? A terv a tiéd, a beleölt idő/pénz/munka a tiéd, az érte kapott pénz a tiéd, az utána befizetett adó a tiéd (volt), akkor az a termék nem magyar termék?

BTW: Ugyanezzel az erővel a svájci csoki sem csoki. Én Svájcban sem sok kakaóültetvényről tudok...

Lehet magyar termék, hazai termék vagy hazai feldolgozásó termék, ennek van definíciója, de annak semmi köze ahhoz, amit te leírtál (terv, ötlet, beleölt idő, érte kapott pénz, befizetett adó).
http://elelmiszerlanc.kormany.hu/mi-a-magyar-termek-hazai-termek-es-haz…

Így a Győri Keksz is magyar termék, és a Danone kefir is, sokan mégsem tartják annak.
Na és akkor például a magyarországi alapanyagokból készült, magyarországi dolgozók által elkészített McDonald's hamburger magyar termék? Te annak tartod?

Ha itthon állítják elő, de a cégben a profitot és a kockázatot egy külföldi befektető állja, akkor az már nem magyar csoki szerinted?
Az Audi motorjai magyar motorok, vagy németek?
A régebben itt gyártott Nokia telefonok magyarok, vagy nem?
A Budapesten a Robert Boschnál tervezett eszközök magyarok, vagy nem?
A Morgan Stanley budapesti fejlesztőközpontjában készülő algoritmusok magyarok, vagy nem?
A T-Systems által elkészített BKK jegyrendszer magyar?

Annak, hogy "Swiss made", pontos jogi definíciója van a svájci jogrendszerben, nem írhatják rá akármire.
https://www.ige.ch/index.php?id=7900&L=3
És nem csak élelmiszerre van értelmezve.

> Na és akkor például a magyarországi alapanyagokból készült, magyarországi dolgozók által elkészített McDonald's hamburger magyar termék? Te annak tartod?

Te kevered a terméket a márkával. A márka amcsi, de konkrétan az a burger, amit magyar ember csinált, az magyar termék lesz.

> Ha itthon állítják elő, de a cégben a profitot és a kockázatot egy külföldi befektető állja, akkor az már nem magyar csoki szerinted?
> Az Audi motorjai magyar motorok, vagy németek?
> A régebben itt gyártott Nokia telefonok magyarok, vagy nem?
> A Budapesten a Robert Boschnál tervezett eszközök magyarok, vagy nem?
> A Morgan Stanley budapesti fejlesztőközpontjában készülő algoritmusok magyarok, vagy nem?
> A T-Systems által elkészített BKK jegyrendszer magyar?

Attól függ, hogy kik dolgoznak rajta. Egy német tervezésű, de magyar gyártású cucc, az német/magyar termék. Amilyen emberek dolgoznak rajta, olyan lesz a termék. (Igen, mind a két értelemben.)

Igen, a svájciak egyébként nem hülyék. Meg is lehet őket nézni.

Számomra az a magyar termék, ami magyar szellemi/fizikai/gyártási produktum, és Magyarországnak termeli a profitot is.

A bérmunkával létrehozott, licenszelt termékeket nem tartom hazainak.

Számomra az a magyar hamburger, amit a magyar büfés rak össze, fényévekkel finomabb, mint az amerikai, olcsóbb is, és ide termeli a profitot, adót is.

A Mekis cucc még amerikai, attól függetlenül, hogy itt készitik rabszolgamunkával.

Az Audi motorjai német motorok. A Nokia telefonok finnek voltak.

Azt veszem alapul, hogy a cég hova van bejegyezve, és hol csapódik le a nyereség, melyik országot gazdagitja valójában.

Rengeteg leányvállalat van, ami az anyavállalattól vásárol mindenfélét, akár szolgáltatást is, csak azért, hogy "oda termelje" a hasznot.

--
robyboy

„Ezzel az erővel bármely hazai termék, ami import alapanyagból van, nem hazai termék.”

Ha általánosítunk, akkor csak bonyolódik a helyzet. De ha visszatérünk a csokoládéhoz, akkor kicsit egyszerűbbé válik a kép.

Én például a 75-80% feletti kakaótartalmú csokoládékat kedvelem. Gyakorlatilag, az íz szempontjából mindegy, hogy melyik gyártó 80%-os csokiját választod. Legfeljebb a csilis ízesítés tud nagyobb eltérést okozni. Ezeknél a hozzáadott érték viszonylag alacsony, nem túl sok helye van a kreativitásnak, nemzeti hagyományoknak. Így legfeljebb a nemzeti büszkeség szempontjából számít az, hogy magyar/svájci/… a termék.

Ha valaki az alacsony kakaótartalmú csokit kedveli, akkor már van értelme arról beszélni, hogy hol készült a csoki. Mert a hozzáadott egyéb összetevők, illetve a gyártási eljárások miatt már jelentős ízbeli, és minőségi különbségek lehetnek. De a vásárlók ízlése is eltérő lehet. Például a Magyarországon „sikeres” (= nagy mennyiségben eladott) tejbevonóból* készült húsvéti és karácsonyi édességek nyugaton nem nagyon adhatók el.

*: Költői kérdés: Mi a f@sz ez a tejbevonó? Mivel költői volt a kérdés, a válaszra sem vagyok kíváncsi. Csak jelezni akartam, hogy hiába adnak valaminek új nevet, attól még nem lesz jó íze és állaga.

Szerintem mindegy, hogy élelmiszerről beszélünk, vagy valami másról. Az alapanyagok jöhetnek bárhonnan; az adott termék attól lesz hazai, hogy hazai emberek állítják elő. (Ezt most általánosságban értem, azért is írtam "hazait" és nem "magyart", ez érvényes Japántól Chile-ig mindenütt...) Az alapanyag, a márka nyugodtan jöhet külföldről.

És én nem zárom ki a vegyes felállást sem; ha egy gyárban a termék előállításán vegyesen dolgoznak magyarok és pl. szlovákok, akkor az magyar/szlovák termék lesz.

( Adamyno | 2018. 01. 24., sze – 14:29 )

Már késő. De nekem és ismerőseimnek nem indulgat újra.

Közvetlenül olyan 1500 gép van a kezem alatt, elég sok megkapta már a frissítéseket, ilyen jellegű fagyást, újraindulás 1 esetben jelentkezett, de az sem biztos, hogy ez az oka.