327-es ügynök (kivonat)

Blender

A Blender Intézet háromperces kisfilmjével kapunk ízelítőt tervezett egész estés animációs filmjük látványvilágából és humorából:

2007-es alapítása óta a Blender Intézet nyolc elismert animációs kisfilmet készített, melyek közül az utolsó megnyerte a SIGGRAPH számítógépes szakkiállítás filmfesztiváljának nagydíját. E filmjük a Cosmos Laundromat volt, egy tervezett sorozat pilot-epizódja. Filmjeik a Blender 3D animációs programmal készülnek. A Blender nyílt forrású animációs program, az Intézet által kibocsátott filmek ún. “Open Movie”-k, nyílt forrású filmek — szabadon terjeszthetőek, s a forgatás során keletkezett modellek, anyagok és technikai megoldások bárki által hozzáférhetőek.

A Blender közösségi finanszírozási platformján a 327-es ügynökhöz készült anyagok is elérhetővé válnak. A közel kilencvenmillió forintnyi támogatást a film létrehozására fordítják. 327-es ügynök: Fodrászüzlet hadművelet lesz a teljes film címe.

A Blender szoftver fő fejlesztője, s a film producere Ton Roosendaal így nyilatkozott céljaikról: „A 327-es ügynök Hollandia válasza a James Bond filmekre. A főhős nemzetközi gazemberekre vadászik, egy kis ország alulfinanszírozott ügynökségével a háttérben, akik sosem fértek hozzá akkora erőforrásokhoz, mint az angolok MI6 ügynöksége. Nincsenek szuperdrága kütyük, így az eszköztelenségből kénytelen előnyt kovácsolni, azzal harcol, ami éppen a keze ügyébe kerül. Számomra ez a Blender filozófiája.”

A 327-es ügynök gyártásához a Blender Intézet létrehozta a Blender Animációs Stúdiót, melynek célja 80 elkötelezett animátor és fejlesztő toborozása a film megvalósítására. A 14 millió eurós projekt támogatásához az Intézet felvette a kapcsolatot a WME ügynökséggel, akik olyan Hollywood-i rendezőkkel is kapcsolatban állnak, mint Ridley Scott, Martin Scorsese vagy Michael Bay.

A teljes cikk elolvasható Kisantal Tibor honlapja: 327-es ügynök

( cherockee v | 2017. 06. 05., h – 18:23 )

Nekem tetszik, nézném. És nem igazán tudom megmondani, hogy nem pixar előzetes volt, de laikus vagyok.

( traktor | 2017. 06. 06., k – 15:07 )

2007-es alapítása óta a Blender Intézet nyolc elismert animációs kisfilmet készített...

A 8 az hogy jon ki? Egy ideig kovettem (vagyis inkabb csak megneztem) ezeket a filmeket, de most latom, hogy mar jopar kimaradt nekem. Viszont a 8 sehogy nem jon ki:
https://cloud.blender.org/open-projects

( b | 2017. 06. 06., k – 15:12 )

hát igen a blenderről példát vehet minden szabad softver projekt. Grat nekik.

--
GPLv3-as hozzászólás.

Látom nem sikerült értelmezned, amit írtam: a Chromium Open-Source (kivéve, amikor megpróbálják beletolni, hogy zárt forrású dolgokat töltögessen le, alapbeállításon, kikapcsolhatatlanul), a Chrome pedig Chromiumra épül ugyan, de egy csomó zárt forrású komponenst tartalmaz (többek közt azokat, amik a Chromiumba is megpróbáltak betolni). A másik ugyanilyen, amit te is hoztál példának, a Flash player - szintén zárt forrás, szintén csak a Chrome-ban van, ...
Vagy akkor ezen az elven mindent, amiben _távolról_ van bármi nyílt forráskódra emlékeztető kódsor (még ha az összes többi zárt is) tekintsünk nyílt forrásnak?

BTW, Android vs. AOSP; ugyanez, pepitában.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Tényleg nem érted, vagy csak játszod a hülyét? A Chromium nyílt forrású. A Chrome (=Chrome + belepakolt _zárt forrású dolgot_, mint a Flash Player, a Chrome Hotworld, a kugli autoupdater ésatöbbi) nem az, mert van benne egy csomó minden, aminek a forrása nem érhető el.
És ugyanígy: egy Play-képes Android eszköz igaz, hogy AOSP alapú, de tele van zárt dolgokkal (különösen, ha egyszer belépsz a playbe és a fél rendszeredet lecseréli).

Egyébként ha követjük a te kifordított logikádat, a PlayStation 4 szoftvere is open source, mert FreeBSD-re épül; igaz?

Szerk.: ill találtam egy ilyen listát: https://pastebin.com/iThrQ1rD egyébként még kiegészíteném egy-két video codeck-kel, így fejből.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Újabb öngólt rúgtál magadnak!

Flash már a Chrome-ban sem támogatott. Lehúzhatod a listáról.
"Chrome Hotworld" ami csak Hotword lesz. Látszik, hogy te sem használod mert nem írnád világnak a Google online hang-szófelismerő rendszeréhez ezer szállal kapcsolódó szolgáltatást.
Autoupdater Linuxon egyébként csak problémák forrása, a csomagkezelővel frissül a rendszer benne a böngészővel.

A pastebin linken szereplő felsorolás.
Widevine CDM plugin ami ugyebár Encrypted Media Extensions-höz kell. Nyilván jobb lenne egy DRM-nélküli világ, de ha jelenleg mégis van ilyen webtartalom inkább támogassa a Chrome, ami viszont csak így oldható meg.
3G Cellular support (but work is on going to address this) - nem egy jelentős tényező.
DisplayLink Manager for video over USB (some systems) - azon a néhány rendszeren egyébként nem működne ez a szintén ritkán használt feature.

Chromium böngésző ugyanolyan tökéletes böngésző mint a Chrome. Korábban csak a Flash hiánya jelentett különbséget mindennapi használat során. De ez a zárt forráskódú szörnyeteg szerencsére mára eltűnt a süllyesztőben.

Az AOSP alapú teljesen legális Android eszközök tökéletesen jól használhatóak. A Play semmit nem von le a képességeikből, ahogy a zárt appok sem. A rendszer nyílt.
Kínában például Play nélkül használja az AOSP Androidot vagy egymilliárd user.

A Playstation4 - FreeBSD párhuzam szintén tévedés. Mutass nekem egy klón PS4-et! Vagy egy PC-t amin működnek a PS4 játékok! AOSP Androidos eszközökön ugyanolyan jól működnek az Android appok mint egy Nexuson, Pixelen vagy SGS-en. Sőt Chromium böngészőben is működik sok Android app.
Egyébként is csak a PS4 arra példa, hogy elismert zárt forráskódú termék is ma már nyílt forráskódúként kezdte, vagy az az alapja. Pont az ellentettje a kiinduló állításnak. Nem kellene Linux vs BSD flamemel emelni a vita fényét, de pont azt igazolja a PS4-es példád, hogy a fenntartható nyíltság sokkal inkább Linux világból ered mint a BSD-ből.

Akkor lépjünk vissza pár lépést: most írtad le _több példányban_, hogy vannak zárt forrású komponensek mind a Chrome-ban, mind a nem-AOSP Android-ban. Innentől kezdve azok nem nyílt forrásúak. Ennyire egyszerű a kérdés és köze nincs a "klónokhoz"/forkokhoz.

Nézz meg bármilyen open source projektet, ahol van community és zárt részeket tartalmazó pro verzió (hint: Chromium és Chrome). Utóbbira egyik sem fogja azt írni, hogy open source, annak ellenére, hogy az alapja tényleg az [lásd még: open core].

Azt nem vitatom, hogy a Google benne van open source fejlesztésekbe. De ettől a termékei nem lesznek "automatikusan" open source-ok, ha tele vannak "cserkészbecsszóaztcsinálja,amianeve" binary-only blobokkal.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

A Google termékei open source termékek, mert Google-független, Googlelel partneri kapcsolatban sem levő külső felek számára adott a legális lehetőség teljes funkcionalitású termékek gyártására az open source Google kódok felhasználásával.
ez nem egy elméleti lehetőség. több sikeres üzlet épül a Google nyílt forráskódjaira.