327-es ügynök (kivonat)

 ( gyarakilaszlo | 2017. június 5., hétfő - 16:38 )

A Blender Intézet háromperces kisfilmjével kapunk ízelítőt tervezett egész estés animációs filmjük látványvilágából és humorából:

2007-es alapítása óta a Blender Intézet nyolc elismert animációs kisfilmet készített, melyek közül az utolsó megnyerte a SIGGRAPH számítógépes szakkiállítás filmfesztiváljának nagydíját. E filmjük a Cosmos Laundromat volt, egy tervezett sorozat pilot-epizódja. Filmjeik a Blender 3D animációs programmal készülnek. A Blender nyílt forrású animációs program, az Intézet által kibocsátott filmek ún. “Open Movie”-k, nyílt forrású filmek — szabadon terjeszthetőek, s a forgatás során keletkezett modellek, anyagok és technikai megoldások bárki által hozzáférhetőek.

A Blender közösségi finanszírozási platformján a 327-es ügynökhöz készült anyagok is elérhetővé válnak. A közel kilencvenmillió forintnyi támogatást a film létrehozására fordítják. 327-es ügynök: Fodrászüzlet hadművelet lesz a teljes film címe.

A Blender szoftver fő fejlesztője, s a film producere Ton Roosendaal így nyilatkozott céljaikról: „A 327-es ügynök Hollandia válasza a James Bond filmekre. A főhős nemzetközi gazemberekre vadászik, egy kis ország alulfinanszírozott ügynökségével a háttérben, akik sosem fértek hozzá akkora erőforrásokhoz, mint az angolok MI6 ügynöksége. Nincsenek szuperdrága kütyük, így az eszköztelenségből kénytelen előnyt kovácsolni, azzal harcol, ami éppen a keze ügyébe kerül. Számomra ez a Blender filozófiája.”

A 327-es ügynök gyártásához a Blender Intézet létrehozta a Blender Animációs Stúdiót, melynek célja 80 elkötelezett animátor és fejlesztő toborozása a film megvalósítására. A 14 millió eurós projekt támogatásához az Intézet felvette a kapcsolatot a WME ügynökséggel, akik olyan Hollywood-i rendezőkkel is kapcsolatban állnak, mint Ridley Scott, Martin Scorsese vagy Michael Bay.

A teljes cikk elolvasható Kisantal Tibor honlapja: 327-es ügynök

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Nekem tetszik, nézném. És nem igazán tudom megmondani, hogy nem pixar előzetes volt, de laikus vagyok.

Szerintem is jó

www.neurology.hu

Remélem, hogy kiadják majd. Valóban nem rossz.

MacGyver-007 :) Tetszik!
--
♙♘♗♖♕♔

You Don't Mess with the Zohan

Cool!

Idézet:
2007-es alapítása óta a Blender Intézet nyolc elismert animációs kisfilmet készített...

A 8 az hogy jon ki? Egy ideig kovettem (vagyis inkabb csak megneztem) ezeket a filmeket, de most latom, hogy mar jopar kimaradt nekem. Viszont a 8 sehogy nem jon ki:
https://cloud.blender.org/open-projects

Itt 10db film van, abból egy az új, egy pedig egy élő szereplős kisfilm, csak van benne néhány Blenderrel készített CGI. Így áll is az "alapítása óta a Blender Intézet nyolc elismert animációs kisfilmet készített" kijelentés.

hát igen a blenderről példát vehet minden szabad softver projekt. Grat nekik.

--
GPLv3-as hozzászólás.

És mint majdnem minden elismert opensource project, ez is closed source-ként kezdte. ;)

Már csak az a kérdés, hogy attól jó-e mert zártként kezdte, vagy attól, hogy nyíltként folyik egy ideje? :)
--
openSUSE - KDE user

Linux kernel
Apache
Nginx
Python
Chrome

hát... nem!

Idézet:
Chrome

Jó lesz Chromiumnak is, ha open source...

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

KHTML>Webkit>Blink, V8 js motor... opensource az.
Ami hiányzik az opensource Chrome változatból az a Flash volt, de már az is le van kapcsolva a Chromeban. A branding köröket meg a Firefox is lefutotta.

Meg azok a binary-only blobok, amik miatt a Debianék csúnyán néztek anno Chromiumra: https://lwn.net/Articles/648392/

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Debianban jó ideig Iceweasel volt Firefox helyett. Ez megint csak kapufa!
Egyébként igen, Google Native Client, ARC szintén open source komponensek. ARChon-on szépen működnek az Android appok PC-n is.

Látom nem sikerült értelmezned, amit írtam: a Chromium Open-Source (kivéve, amikor megpróbálják beletolni, hogy zárt forrású dolgokat töltögessen le, alapbeállításon, kikapcsolhatatlanul), a Chrome pedig Chromiumra épül ugyan, de egy csomó zárt forrású komponenst tartalmaz (többek közt azokat, amik a Chromiumba is megpróbáltak betolni). A másik ugyanilyen, amit te is hoztál példának, a Flash player - szintén zárt forrás, szintén csak a Chrome-ban van, ...
Vagy akkor ezen az elven mindent, amiben _távolról_ van bármi nyílt forráskódra emlékeztető kódsor (még ha az összes többi zárt is) tekintsünk nyílt forrásnak?

BTW, Android vs. AOSP; ugyanez, pepitában.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Csak a hajónapló kedvéért felsorolnád ezeket a zárt forrású dolgokat?

Az AOSP pedig már öngól tőled. OxygenOS, Cyanogen, LineageOS, FireOS... mind teljes funkcionalitású nem hivatalos Androidok AOSP kód alapon.

... Szóval semmi.
Nem mondom, hogy meglepődtem.

Tényleg nem érted, vagy csak játszod a hülyét? A Chromium nyílt forrású. A Chrome (=Chrome + belepakolt _zárt forrású dolgot_, mint a Flash Player, a Chrome Hotworld, a kugli autoupdater ésatöbbi) nem az, mert van benne egy csomó minden, aminek a forrása nem érhető el.
És ugyanígy: egy Play-képes Android eszköz igaz, hogy AOSP alapú, de tele van zárt dolgokkal (különösen, ha egyszer belépsz a playbe és a fél rendszeredet lecseréli).

Egyébként ha követjük a te kifordított logikádat, a PlayStation 4 szoftvere is open source, mert FreeBSD-re épül; igaz?

Szerk.: ill találtam egy ilyen listát: https://pastebin.com/iThrQ1rD egyébként még kiegészíteném egy-két video codeck-kel, így fejből.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Újabb öngólt rúgtál magadnak!

Flash már a Chrome-ban sem támogatott. Lehúzhatod a listáról.
"Chrome Hotworld" ami csak Hotword lesz. Látszik, hogy te sem használod mert nem írnád világnak a Google online hang-szófelismerő rendszeréhez ezer szállal kapcsolódó szolgáltatást.
Autoupdater Linuxon egyébként csak problémák forrása, a csomagkezelővel frissül a rendszer benne a böngészővel.

A pastebin linken szereplő felsorolás.
Widevine CDM plugin ami ugyebár Encrypted Media Extensions-höz kell. Nyilván jobb lenne egy DRM-nélküli világ, de ha jelenleg mégis van ilyen webtartalom inkább támogassa a Chrome, ami viszont csak így oldható meg.
3G Cellular support (but work is on going to address this) - nem egy jelentős tényező.
DisplayLink Manager for video over USB (some systems) - azon a néhány rendszeren egyébként nem működne ez a szintén ritkán használt feature.

Chromium böngésző ugyanolyan tökéletes böngésző mint a Chrome. Korábban csak a Flash hiánya jelentett különbséget mindennapi használat során. De ez a zárt forráskódú szörnyeteg szerencsére mára eltűnt a süllyesztőben.

Az AOSP alapú teljesen legális Android eszközök tökéletesen jól használhatóak. A Play semmit nem von le a képességeikből, ahogy a zárt appok sem. A rendszer nyílt.
Kínában például Play nélkül használja az AOSP Androidot vagy egymilliárd user.

A Playstation4 - FreeBSD párhuzam szintén tévedés. Mutass nekem egy klón PS4-et! Vagy egy PC-t amin működnek a PS4 játékok! AOSP Androidos eszközökön ugyanolyan jól működnek az Android appok mint egy Nexuson, Pixelen vagy SGS-en. Sőt Chromium böngészőben is működik sok Android app.
Egyébként is csak a PS4 arra példa, hogy elismert zárt forráskódú termék is ma már nyílt forráskódúként kezdte, vagy az az alapja. Pont az ellentettje a kiinduló állításnak. Nem kellene Linux vs BSD flamemel emelni a vita fényét, de pont azt igazolja a PS4-es példád, hogy a fenntartható nyíltság sokkal inkább Linux világból ered mint a BSD-ből.

Akkor lépjünk vissza pár lépést: most írtad le _több példányban_, hogy vannak zárt forrású komponensek mind a Chrome-ban, mind a nem-AOSP Android-ban. Innentől kezdve azok nem nyílt forrásúak. Ennyire egyszerű a kérdés és köze nincs a "klónokhoz"/forkokhoz.

Nézz meg bármilyen open source projektet, ahol van community és zárt részeket tartalmazó pro verzió (hint: Chromium és Chrome). Utóbbira egyik sem fogja azt írni, hogy open source, annak ellenére, hogy az alapja tényleg az [lásd még: open core].

Azt nem vitatom, hogy a Google benne van open source fejlesztésekbe. De ettől a termékei nem lesznek "automatikusan" open source-ok, ha tele vannak "cserkészbecsszóaztcsinálja,amianeve" binary-only blobokkal.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

A Google termékei open source termékek, mert Google-független, Googlelel partneri kapcsolatban sem levő külső felek számára adott a legális lehetőség teljes funkcionalitású termékek gyártására az open source Google kódok felhasználásával.
ez nem egy elméleti lehetőség. több sikeres üzlet épül a Google nyílt forráskódjaira.

Ezen érvelés mentén a Microsoft Edge is opensource: https://github.com/Microsoft/ChakraCore

Légy szíves linkeld az erre épülő böngésző forráskódokat, amiket le tudok fordítani RPi-re és használható böngészőt eredményez! Az sem probléma ha Margin browsernek hívják.

BSD-k
OpenJDK
Firefox
LibreOffice
(a már említett Blender)
VirtualBox