A Qualcomm betiltatná az iPhone Amerikába irányuló importját

Apple

Az Apple vitatni kezdte, hogy fizetnie kell-e azt a több milliárd dolláros licenchasználati díjat, ami minden nagy sebességű adatátvitelre képes okostelefon eladása után jár a Qualcommnak, attól függetlenül, hogy a készülék a cég által gyártott csipeket használja-e. Az Apple szerint a rendszer nem fair és a Qualcomm szabálytalanul használja fel az így szerzett bevételét. Múlt hónapban az Apple úgy döntött, hogy nem fizet tovább, bár a jogi vitában még nem született döntés.

A cikkben idézett elemző szerint a Qualcomm nem teheti meg, hogy ezt szó nélkül hagyja, mert ezzel felbátorítaná a többi okostelefon gyártót, hogy hasonlóan járjon el és ez a Qualcom legjövedelmezőbb üzletágát veszélyeztetné. Ezért a Qualcomm a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsághoz (International Trade Commission) fordult, hogy az tiltsa meg az Ázsiában összeszerelt iPhone Amerikába irányuló importját.

Részletek itt.

( denesb | 2017. 05. 05., p – 09:56 )

Szeretem nézni ahogy az óriások verekednek. Megy az adok-kapok röpködnek a milliók de igazából senki se sérül meg komolyan csak az ügyvédek lesznek még gazdagabbak.
Azt viszont utálom amikor az óriások törpéket támadnak le és kihasználják, hogy azoknak nincs pénzük megvédeni az igazukat. Az ilyesmi felháborít.
--
:wq

( hajbazer v | 2017. 05. 06., szo – 12:29 )

Mindkettőnek örülnék.

Annak is, ha az Apple ezentúl Amerikában gyártaná az iPhone-t (így lenne fair, hazai, tisztességesen fizetett munkásokat dolgoztatni, kínai rabszolgák helyett).

Annak is, ha a Qualcomm nem szedhetne több extraprofitot, kötelező jelleggel, csak azért, mert egyszer ő volt az első valamiben.

A szabadalmak után újra és újra beszedett licenszdíjak mögött nincs valós munka, hiszen a technológiát kifejlesztő koponyákat már rég kifizették. Annyi érdem van, hogy az adott profitmulti (Qualcomm) elsőként ért célba a technológiájával. Minden olyan profit extraprofit, ami mögött nincs valós, előállított termék (tehát licenszdíj, árfolyamspekuláció, adókedvezmény, áremelés a monopólium kihasználásával, kartellezés stb.) és ami nélkül multiék (akár minimálisan is) nyereségesek tudnak maradni.

Sokadszorra megismétlem, nincs baj az extraprofittal sem, csak ha arrogánsan akarják megszerezni. Az Apple és a Qualcomm esetében két, szélsőségesen vadkapitalista, arrogáns konszernről van szó. Ezért mondtam, hogy örülnék, ha mindkettő kicsit meg lenne regulázva.

Akkor tulajdonképpen senki ne fektessen K+F-be, mert mire profitot lehetne belőle szerezni (végzett, sikeres), addigra nincs mögötte valódi munka, s nem tisztességes érte pénzt kérni? Vagy még utána is kérhetek érte pénzt egy darabig? Meddig? Hány százalék profitom lehet egy K+F projekten? A bukott K+F projektjeim árát visszahozhatja egy sikeres? Egy állampapír kamatát elérő profit tisztességes? Annál több? De ha nem hozhat annál többet, akkor miért fektessek ebbe? Rengeteg kérdés, s valahogy erre sosincs válasz...

A multiék (akár minimálisan is) nyereségesek tudnak maradni pedig szép mondat*, alapíts ilyen céget, esetleg fektess ilyenbe filozófiájú cégbe. Más faszával könnyű a csalánt verni, no...

*: bár a minimális nyereséget sem sikerült soha definiálni. Mennyi az a minimális? S akkor miért válassza bármelyik befektető azt a piacot bármi más helyett? I'm so confused.
--
blogom

Akkor tulajdonképpen senki ne fektessen K+F-be, mert mire profitot lehetne belőle szerezni (végzett, sikeres), addigra nincs mögötte valódi munka, s nem tisztességes érte pénzt kérni?

Mintha szándékosan értenétek félre.... Akkor mondhatjuk azt, hogy nincs mögötte munka, ha a befektetés már 1) megtérült 2) hozott nyereséget. Onnantól extraprofit.

Vagy még utána is kérhetek érte pénzt egy darabig? Meddig?

Bármeddig, amíg nem monopol, a versenytársakat még jobban kiszorító vagy a piacot tőled folyamatos függövé tevő és megcsapoló (tehát üzletileg etikátlan, öncélú) magatartást tanúsítasz. Ezzel a tisztességes versenyt lehetetleníted el, amivel a szabad piacot lehetetleníted el. Valami olyasmi ez, mint amikor a csocsóban mindig az kezdi a játékot, aki a gólt kapta. Sőt, az olimpián se indul előbbről, aki a korábbin már nyert, hogy a többinek még kevesebb esélye legyen, hanem mindenki ugyanonnan indul. Mert így gyakorlatilag abból profitálsz a végtelenségig, hogy egyszer jól csináltad, esetleg jókor voltál jó helyen, vagy csak szerencséd volt.

De ha nem hozhat annál többet, akkor miért fektessek ebbe?

Azért, mert meg vagy győződve arról, hogy a pénzedből kifejlesztett technológia képes lesz tisztességes körülmények közt, monopol törekvések nélkül is megállni a helyét a piacon. A Qualcomm ebben az esetben kontrollálni akarja a piacot és bele akar pofázni abba, hogy az Apple, mint az "olimpián" második befutó, kifejlesztette a saját technológiáját, csak lassabban. Tehát a következő futamon a Qualcomm már előbbről akar indulni úgy, hogy az Apple mindig csak jóval mögüle indulhasson. Ez pedig etikátlan és tisztességtelen.

Egyelőre senkinek a faszával nem vertem a csalánt. Csak elmondtam a véleményemet.

> Akkor mondhatjuk azt, hogy nincs mögötte munka, ha a befektetés már 1) megtérült 2) hozott nyereséget. Onnantól extraprofit.

De hol van a határ a "hozott nyereséget" és az extraprofit között? Ha 100 forintot fektetek be, 100 forint hozamnál már megtérült a projekt, 101-nél pedig már nyereséget is hozott. Hány forinttól számít extraprofitnak?

Adott befektetés megtérülése után minden olyan profit, ami mögött nincs valós, a megtérülési időszakban, vagy azelőtt alkalmazott termelői munka, mely valós, korábban már meglévő piaci igények kielégítésére irányul.

Kifejlesztek egy csavarhúzót 10 000 000 Ft-ért, majd eladom darabját 200 Ft-ért. Nagyon király és überfasza, ezért egy hónap alatt eladok belőle 50000 db-ot. A befektetésem megtérült. Tegyük fel, hogy folytatom a csavarhúzó eladását ugyanúgy, ahogy eddig. Így összesen, az érintett negyedév alatt 200 000-et tudok belőle eladni, utána a piac telített lesz, több nem fogy, csak hébe-hóba. A befektetésem 4x-esen megtérült. Kurva boldog vagyok. Ez idáig profit. Később azonban rájövök, hogy én még mohóbb vagyok és indítok egy olyan marketinghadjáratot, melyben elhitetem mindenkivel, akinek eddig nem jutott eszébe, hogy neki csavarhúzóra van szüksége az élet minden területén, mert mindig vannak olyan helyzetek, ahol jól jöhet. A birkák csődülnek és eladok belőle további 400 000-et, így lesz még extra 80 000 000 Ft-om. Nos, a nyereség ezen része az extraprofit. Természetesen a csavarhúzóim nagy része kukákban fog landolni pár éven belül, hisz csomó embernek fogalma nincs, hogy mit vett meg és miért volt rá szüksége, csak megvette, mert becsődült. Az eredetileg megszerzett 4x-es profitot pedig költhettem volna arra, hogy egy nagyobb méretű, jobb, robusztusabb csavarhúzót is kihozzak azoknak, akinek valóban szükségük is van rá.

Onnantól extraprofit, hogy mesterségesen befolyásoltam a piaci folyamatokat és igényt generáltam a termékemre. A piaci folyamatok befolyásolása nem termelő tevékenység, tehát nem az eredeti, természetes piaci igények kielégítésére törekszik. Nincs mögötte olyan, valódi munka, ami természetes piaci igényt elégítene ki. Ha Jóska Bácsinak egy év múlva elromlott a régi és újat kell vennie, de ennek nincs köze a birkahülyítő reklámhadjáratomhoz, az nem számít extraprofitnak, mivel az az eredeti, természetes piaci igényt elégíti ki.

Szoval, ha valaki felhivja embertarsai figyelmet, hogy van egy kiraly csavarhuzo,
akkor azzal mestersegesen befojasolja piacot ?

Termesztesen hogyan lehet tudomast szerezni egy termekrol ?
Ki szabad -e tenni a kiraktba ?
Csinalhatok -e neki honlapot ?

Tudtad -e hogy, legtobb munka nem kifejezetten termelo ?
Mindenki mas haljon ehen ?

Tudtad -e , hogy egyesek fejlettebnek tartjak a tarsadalamat, ha
az emberek kevesebb hanyadanak kell tenyleges termelest vegeznie ?

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

( arpi_esp v | 2017. 05. 06., szo – 13:12 )

aztan fogja az apple es megveszi a qualcomot majd beszantja... es/vagy ok szedik tovabb a konkurenciatol a licenszpenzt.