- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hozzászólások
Az Ubuntu Phone-ban sosem hittem. Az Unity-vel semmi bajom sem volt, régen pedig GNOME felhasználó voltam. A konvergencia nem hozott lázba. Szóval nekem mindegy. Csak könyörgöm, KDE ne legyen!
--
trey @ gépház
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1, így, bármi, csak ne kde.
"Belépés díjtalan, kilépés bizonytalan."
"Vajon mit várok a sorstól, ha hányok az édestől, és izzadok a sóstól."
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Pedig Tyrell Wellick is a KDE-t kedveli. :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Gondoltam végigolvasom a válaszokat, mielőtt írok én is. Megelőztél. Csak KDE ne legyen :) És persze indulhat a flame.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
>régen pedig GNOME felhasználó voltam
haha, gnome3 kicsit másabb.
más: kde, ha ezek is alányúltak volna, lehet nem lenne olyan gagyi meg lassú. nekem tetszene a plasma és az sem zavar ha néha összeomlik egy program, de borzasztó lassú.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem a DE nem sarkalatos kérdés, ha el tudja indítani a Firefox-ot, a Thunderbird-et, a terminal-t, akkor már el is végezte a dolgát.
"más: kde, ha ezek is alányúltak volna"
Nekem mindegy lenne, mert a KDE-nek nem volt olyan verziója (1997-ben vagy 1998-ban használtam talán először), ami tetszett volna.
--
trey @ gépház
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azért a DE ennél tobb. Erre akar hasznalhatnal bármiféle WM-et is
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A DE csak a rookie userek számára fontos, akiknek annyira elérhetővé akarta tenni a Linux desktopot az Ubuntu. A radikális DE változtatásokkal a Microsoft is hatalmas károkat tudott okozni önmagának.
Közben a Mint Cinnamon továbbra is teszi a dolgát.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az a Kubuntu.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ízlés dolga, a KDE szerintem használhatóbb, mint a unity. Most fél évig erőltettem a unityt, de nem tudtam megszeretni. Éljen a kde plasma, akármi :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
rejtett subscribe
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Maradt még valami saját világmegváltó projectjük, amit még nem kukáztak?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A research ilyen. Elindul 10 project, és jó esetben 1-ből lesz is valami. Nálunk a research beállított egy világmegváltó ötlettel, majd közöltük, hogy 10 éve kint van ügyfélnél, köszi! ;)
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az LXC/LXD projektek szépen csendben egész komoly tényezők lettek.
De amúgy a Cloud Ubuntu mint termék/szolgáltatás sikeres.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem elsz default a unity v. nem defaultkent azert elerheto lesz meg, lesz mogotte fejlesztoi bazis?
Szemelyesen neked mi a velemenyed errol a dontesrol, ha szabad ezt kerdezni?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A GNOME lesz a default, de értelem szerűen a jelenlegi Unity7 elérhető lesz. Unity8 szerintem soha nem fog feature parity minőségi szintre jutni.
> Szemelyesen neked mi a velemenyed errol a dontesrol, ha szabad ezt kerdezni?
A döntés maga időszerű volt. Olyan sok hibát görgetett már maga előtt az Ubuntu, hogy mindenképpen ideje volt egy határozot döntésnek.
Engem sokkal jobban aggaszt és zavar az a sok hibás technológiai döntés ami végülis oda vezetett, hogy a konvergencia terv, Unity8 és a Mir valamint ezekkel együtt az Ubuntu Phone életképtelenné vált.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Most akkor technológiai a döntés, vagy pénzügyi?
Azt írod, hogy Mark nem akar több pénzt erre költeni - ez egyáltalán nem technológiai döntés.
Meg azt mondod, hogy a research bizony ilyen, nem minden jön be - ez sem feltétlenül technológiai döntés.
A technológiai döntés az mindig megjavítható pénzzel és idővel, akár egy rewrite árán is.
Másrészt, ha már nagy opensource és nagy közösség: miért nem csinálja meg Mark azt, hogy kinyitja az Unity fejlesztését teljesen, és masszívan a közösségi (aka más cégek által is pénzelt) contribra támaszkodik 100+ fizetett fejlesztő helyett?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Most akkor technológiai a döntés, vagy pénzügyi?
Egyértelműen pénzügyi a döntés. De ehhez a döntéshes sok hibás technológiai döntés vezetett.
> A technológiai döntés az mindig megjavítható pénzzel és idővel, akár egy rewrite árán is.
Igen, csak ehhez két dolog kell:
1) a hibás döntések felismerése
2) pénz a korrekcióra
Jelenleg egyikben sem vagyok biztos :(
> miért nem csinálja meg Mark azt, hogy kinyitja az Unity fejlesztését teljesen, és masszívan a közösségi (aka más cégek által is pénzelt) contribra támaszkodik 100+ fizetett fejlesztő helyett?
A Unity fejlesztésére soha nem érkezett nem Canonical alkalmazotól kontribúció. Ha mégis azt az arcot egy idő után felvette a cég.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
„De ehhez a döntéshes sok hibás technológiai döntés vezetett.
Részleteznéd ezeket? Most már komolyan érdekel. Akár jöhet PM-ben is, mert itt szétflamelik. :(
-----
„Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben.”
rand() a lelke mindennek! :)
Szerinted…
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Bonyolult téma mindegyik...
Részben írtam róla már korrában. Fő pontokban:
1) a toolchain folyamatos változtatása volt az ami a Vivid - Xenial váltást lehetetlenné tette a telefonokon. Ezzel tulajdonképpen kinyírta a Canonical a sajáz platformját
2) nyomatni kellett volna a kínai text input fícsört, mert ez volt a világ legnagyobb operátorának egy feltétele, hogy tízmilliószámba nyomtassanak Ubuntu telefonokat
3) hagyni kellett volna a snap történetet és nem oda tolni tucatszám a fejlesztőket
de még van sok... nagyon sok.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"A Unity fejlesztésére soha nem érkezett nem Canonical alkalmazotól kontribúció. Ha mégis azt az arcot egy idő után felvette a cég."
Akár hibás döntés ez, akár nem, ez nem technológiai, hanem menedzsment döntés. Ha a Unity fejlesztése nincs nyílt fejlesztésként promotálva és nem kéri Mark a közösséget, hogy dolgozzon egy jobb Linux desktopért és Linuxos telefonért, akkor nem is történik más.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> A döntés maga időszerű volt. Olyan sok hibát görgetett már maga előtt az Ubuntu, hogy mindenképpen ideje volt egy határozot döntésnek.
Miert nem leptek vissza, javitottak a hibat es csinaltak?
Inkabb ugy erzem, h a desktop vonalat fogja hanyagolni valojaban az Ubuntu.
A Unity (7) jo, szeretik a userek. Van par tobbnyire felulrol jott ostoba dontes alapu basz (en pl. most a systray-en meg nem jeleno ikonnal szivok epp, amit Mark erobol hozott allitolag), de ezek javithatoak, mivel a dontes elott minden rendben volt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Miert nem leptek vissza, javitottak a hibat es csinaltak?
Mire ezt meglehetett volna tenni addigra kiderült, hogy az egész dekstop-phone-tablet vonal nem is olyan jó biznisz :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem láttam konkrét számokat, de nem értem miért ne lehetett jó biznisz. Amikor kijött a BQ telefon, szinte azonnal elkapkodták. Akkor nem vettem, mert nem volt időszerű. Most jött el az ideje a telefon váltásnak. Figyelgetem is egy ideje, hogy hol juthatnék hozzá egy ubis telefonhoz, de nem lehet kapni sehol. Persze az, ha valami nem kapható, tényleg nem jó biznisz. Kifejezettem mérges vagyok, és elárulva érzem magam. Irgumburgum.
----
"Mert nincs különbség: mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének. Ezért Isten ingyen igazítja meg őket kegyelméből, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által." (Róma 3.22-24)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én is nagy reményeket fűztem a dologhoz az elején, de folyamatosan figyelve a fejleményeket, egyre kevesebb reményt láttam arra, hogy ebből lesz valami. Sajnálom, mert szívesebben használnék ilyen telefont, mint pl. Androidot futtatót.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Gondolom veszteseges volt minden egyes eladas.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nyereséges volt mindegyik divájsz és minden Ubuntu telefon jóval a várakozásnál hamarabb elfogyott.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én mondjuk simán adtam volna kicsit többet érte, mint egy hasonló Androidért, ha nincs beépített kémszar, és vacakolás nélkül élből Root lennék rajta. Persze ezzel a volnával nincsenek előrébb, mert én is a következőt vártam :-).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
https://hup.hu/cikkek/20170405/az_ubuntu_18_04_lts_szakit_a_unity_deskt…
Szoval jol ertelmezem szerinted is.
Csak Mark masrol beszel:
"The choice, ultimately, is to invest in the areas which are contributing to the growth of the company. Those are Ubuntu itself, for desktops[...]"
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"a jelenlegi Unity7 elérhető lesz. Unity8 szerintem soha nem fog feature parity minőségi szintre jutni."
Kár. Unity 7 a compiz függőségével zsákutcának tűnik, Unity 8-ra férne rá egy jó adag fejlesztés, hogy Wayland alatt menjen, és akkor hosszútávra lehetne vele tervezni.
Vagy akár azt is el tudnám képzelni, hogy az Unity gnome shell alternatívaként folytassa az életét. Persze ez mind sok munka és ráfordítás volna.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Unity 8-ra férne rá egy jó adag fejlesztés, hogy Wayland alatt menjen
Olyan, hogy "wayland alatt" nincsen... a Wayland egy protokol definíció, nem szoftver.
Maga a Unity8 mint DE szerintem marha jó cucc lenne. De még egy jó 3-4 hónapos fejlesztésre van szükség, hogy a desktop szinten hozza azokat a fícsöröket amiket elvárnánk.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Olyan, hogy "wayland alatt" nincsen... a Wayland egy protokol definíció, nem szoftver.
Pedig van, ezt úgy kell érteni, hogy minden olyan szoftveren menjen, ami megvalósítja a protokoll definíciót.
(Más példák: x86-on, ARM-on, TCP-n menjen)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha úgy kell érteni akkor fogalmazzunk úgy.
Amúgy nagyon nem mindegy. Ugyanis 2012-ben amikor az Ubuntu elkezdte a telefonos platform fejlesztést még nem volt a fasorban sem használható wayland implementáció.
Azt meg konkrét tény, hogy a wayland protokolhoz és a weston implementációhoz is akartak komntributálni Ubuntu fejlesztők, de ideológia miatt elhajtották őket fenébe. Szóval nem minden úgy van ahogy azt a bulvármédia megírja.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"sok hibás technológiai döntés "
meg szabad kérdezni mikre gondoltál? érdekelne... sose fogtam kezemben Ubuntus telefont, de nagyon tetszett. Mire odáig jutottam, hogy vennék , már nem lehetett kapni ...
------------------------------------------
“Luck Is What Happens When Preparation Meets Opportunity" - Seneca
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> meg szabad kérdezni mikre gondoltál?
A legsúlyosabb a Vivid -> Xenial toolchain változtatás. Ez gyakorlatilag világossá tette, hogy a bq telefonokat nem lehet soha 16.04-re frissíteni. Ez brutálisan nagy hiba volt. Lényegében emiatt farolt ki szerintem több gyártó is.
A másik az volt, hogy a világ legnagyobb operátora akart Ubuntu telefonokat tízmilliós példányban. Csak kérte, hogy legyen kínai szövegbevitel. A főnökség erre nem adott embert. Könyörögtünk, de nem adtak. Ez is hatalmas hiba volt.
De van még több ilyen...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
:facepalm ...
------------------------------------------
“Luck Is What Happens When Preparation Meets Opportunity" - Seneca
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Megmondtam előre, hogy ez lesz a vége.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Dehogy mondtad te meg.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hála istennek, hogy megy a Unity a kukába...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azért vagyunk páran, akik szerint a leghasználhatóbb DE volt. :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Meg vagyunk egy páran, akik szerint meg a leghulladékabb DE volt, amit valaha csináltak. A Macet másolni a Gnome3 is képes, de legalább sokkal normálisabb, mint a Unity, és a Mirre sem volt szükség. Ezzel a döntéssel egy régi nagy hibájukat csinálták vissza. Nagyon sok kezdő linuxost is elijesztett az Unity, feltették az Ubit, mert arról hallottak, aztán egy olyan spéci felület fogadta őket, ami teljesen más volt, nem keltett épp bennük sok bizalmat. Rég örültem már ennyire egy hírnek, pedig nem is Ubuntut, hanem Archot használok, ráadásul KDE-vel. Azt viszont nem értem, hogy sokaknak mi a bajuk itt a KDE-vel.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igen, mert a Gnome egy az egyben Windows :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
„sok kezdő linuxost is elijesztett az Unity, feltették az Ubit, mert arról hallottak, aztán egy olyan spéci felület fogadta őket, ami teljesen más volt[/qupte]
Másoknak meg pont ez jött be, avagy ezek alapján az OSX is szar.
-----
„Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben.”
rand() a lelke mindennek! :)
Szerinted…
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szerintem ha valakit a Unity elriaszt en-bloc a linuxtól, az ne is használjon linuxot. :P
Én teljesen semleges vagyok, semmi problémám nem volt soha vele.
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mert divat csesztetni a KDE-t, illetve a számítógépes társadalom még mindig nem heverte ki a 4.0 kori kiadását...
--
KaOS Linux user -because KDE is kool :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
És a 16.04 esetében 2021-ig használható is.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Itt is feltennem a kerdest (OMGUbuntun mar megtettem, am kivancsi vagyok az itteni kozosseg velemnyere is):
Most ez komoly? Azt gondoltam, hogy aprilis elseje mar reg elmult. Ezek utan mi lesz a celja az Ubuntunak (miert lesz erdemes ezt valasztani mas nagy disztroval szemben) ha minden egyedi fejlesztest kiolnek a rendszerbol a kozeljovoben? Igazan kedveltem az OSX fele (am ennek ellenere megis egyedi) UI megkozelitest, mert ezer kozul is felismerted, tudtad mutogatni ismerosoknek, hogy milyen tok jo, izleses, ujszeru az UI, hisz ezek a rendszerek mar nem azok mint amik 10+ eve voltak. Nem egy felhasznalot ennek koszonhet a rendszer (ha csak ismerettsegi es csaladi korombol indulok ki, akkor is).
A globalmenu es a HUD ugyancsak jo volt.
Igy felek, csak egy lesz az x^n+1 Linux disztribucio kozul.
Ami kene az Ubuntunak az egy normalis, bugmentes szoftverkozpont, meg egy rancfelvarras a jelenlegi Unity-ra, es korulbelul ennyi szvsz.
Udv. Egy hosszu evek ota elegedett Ubuntu felhasznalo
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Ezek utan mi lesz a celja az Ubuntunak (miert lesz erdemes ezt valasztani mas nagy disztroval szemben) ha minden egyedi fejlesztest kiolnek a rendszerbol a kozeljovoben?
Ahogy irjak is: szerver es IoT. A desktop szerintem uzletileg nem tul fontos, marad a szerver, elsosorban; az IoT-t meg majd meglatjuk, de jo eselyeik vannak.
----------------------
while (!sleep) sheep++;
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A Desktop a rossz árazás miatt sosem volt nyereséges, a szerver oldal viszont masszívan jó biznisz.
Az IoT piacon viszont sosem fog az Ubuntu megkapaszkodni mert az egést Snap dolog egyszerűen rossz.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A globalmenu és a HUD megvalósítható Shell kiegészítőkkel, hasonló elven, ahogy az indicatorok is belefaraghatók voltak a Shellbe, szerintem. A UX átszabható valami Unity-t imitálóra, keskenyebb panellel, hasonló dockkal, stb.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azt tudom, mar kiserleteztem vele korabban. :)
Keskenyebb panel, hasonlo dock... hat pont itt van a gond. 16:9-es monitornal a dock merete esa keperno szelen teljesen vegigfuto megoldasa pont tokeletes.
Na ezt Gnome Shellel nem tudod megoldani pont ilyenre, de meg csak hasonlora sem. Konkretan a Gnome3-tol sikitofraszt kapok pont ezert.
Udv.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Miért ne lehetne végigfutó? Már most is van mindenféle alternatív dock, vagy taskbar, teljesen más kinézettel, elosztással, elhelyezéssel, bármivel.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"mindenféle alternatív dock" es olyan ami hasznalhato is, es jol integralodik a kornyezethez? En is probaltam tobbfele dockot a multban, koztuk az macos dockot is, es hat merfoldekkel voltak elmaradva ahhoz kepest. Talan meg a unity dock adta a legnativabb elmenyt, azt ereztette velem a rendszer, hogy a dock szerves resze a DEnek, nemcsak egy app, amit elinditottam es ikonokat tud rajzolni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A Shellnek szerves része a dock, akár azt egy kicsit átformálva van egy másik dockod.
Ha jól emlékszem js és css a lelke. Nem kell nulláról újraírnod.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ezt használom kb másfél éve munkahelyen gnome 3-mal: https://extensions.gnome.org/extension/307/dash-to-dock/
Lehet a dockot fel, le, jobbra, balra kitenni. Ezen kívül van még néhány hasznos beállítása.
Mielőtt ezt megtaláltam unity-t használtam, azóta gnome 3-at.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igazából pont akkor kezdett hanyatlani az ubuntu amikor elkezdték telerakni a sok saját bugos szeméttel.
Talán még a 10.04 volt a kedvencem :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem a 12.04. A 14.04-re is csak a támogatás miatt frissítettem. De már érezhetően gyengébb. A 16.04-től meg úgy fázok, mint egyszál pólóban a szibériai hidegtől. Halasztom ameddig lehet. Vagy váltok másra.
---------------------------------------------------------------
Ritkán szólok hozzá dolgokhoz. Így ne várj tőlem interakciót.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mit talaltal masnak a 16.04-ben mint a korabbiakban?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
systemd? Több erőforrás igénye? Egy C2D-s laptopon a 14.04 még eldöcög egész használhatóan. A 16.04 meg cammog.
=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Onmagaban a systemd-nek biztosan nem kell tobb eroforras.
Ha van benne egy bug, az igenyelheti. Vagy ra tudsz mutatni, mi az konkretan, ami lassu?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
...csak var es var az ember, bootolgat a rendszer, nezem systemd-udev meg wifi driver behuzas miatt mehetek kavezni. Na lebaszom rola ezt a fost. Voila vagy 7-8 masodpecet sporoltam a systemd nelkul. o wait hat nem arra van a systemd hogy gyorsabban bootoljon minden? mar azon kivul, hogy lassan a linux kernel helyet is atvenne?...
Ez csak nalam volt. Meg meg ezer mas dolog. De ez volt a legidegesitobb.
Na ennyit a systemd-rol :D
Szervereken meg aztan semmi ertelme a systemd-nek. Dekstopra meg csak-csak ra lehet eroszakolni, meg igenyt tamasztani ra, de meg a SysV init hasznalhatosagat sem eri el.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A Dell XPS 13-mam 14.04-es Ubuntuval kezdte eletet (meg Windows-zal, de az most nem erdekes). Emlekszem, hogy az elejen leesett az allam, hogy kb. 5 masodpercen belul bebootolt kesz desktopra, ebben benne volt a BIOS boot, a Unity betoltese, a jelszavam beirasa, a grafikus felulet megjelenese illetve egy terminal elinditasa. Magyarul _tenyleg_ hasznalatra keszen volt a rendszer. Azert maradt meg ennyire, mert suspendbol felebredni sem volt neki sokkal gyorsabb.
Aztan jott az uj verzio, es hirtelen latvanyosan belassult a boot, minimum duplazodott de inkabb triplazodott az egesz. Kenyelmesen el tudom olvasni peldaul a semmitmondo boot uzeneteket meg a szoveges kepernyon.
Annyira nem zavar, csak vicces, hogy erre miert volt szukseg. Azt mondod, koszonjem a systemd-nek? :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hat mindenesetre profilozd le azt a szart: systemd-analyze stb. Egyebkent van ahol gyors de az en gepemen 4-5szor lassabb volt a boot systemd-vel. Forgott magaban az egesz fosthalmaz. Ja es miutan bejott a desktop meg azutan sem volt wifi vagy egy percig. Repult a systemd es megoldodott a problema. :D
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha a /etc/fstab -ban van swap állítás, akkor azt célszerű kikommentezni, mert a systemd automatikusan is behúzza a swap-eket és igen lelassul, ha meg is van adva.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Evek ota swap nelkul megy minden (ssd, 16GB ram, szoval minek lenne swap). Amugy mint irtam a systemd-udev volt a baj foleg. Ez fogott magaban ezerrel a wifi kartya miatt. Kidobva a systemd-t minden megjavult. :D
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"a systemd automatikusan is behúzza a swap-eket és igen lelassul, ha meg is van adva."
Ha ez így van, az azért elég kemény. Nem kéne a programozóknak ennyire trehányaknak lenniük. (Programozó alatt itt értem egyrészt a systemd programozóit, akik ezt a gányt előállították; másrészt a disztribúció előállítóit, akik sikerell elfelejtették a swap kezelésbe az
if not_running_under_systemd ; then swapon -a ; fi
iszonyat bonyolult kódrészletet beleeszkábálni. És persze a systemd-nek is kb ugyanennyi lenne a fordítottja.)
Persze az is igaz, ez itt shell-script, az meg az ördögtől való. (A megtanulása meg pilótavizsgás agysebészeknek sem megy.)
=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem kutyazhatod a systemd-t, utalom.
De nem onmagaban a systemd miatt bootol lassan.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"o wait hat nem arra van a systemd hogy gyorsabban bootoljon minden"
Nem.
"Szervereken meg aztan semmi ertelme a systemd-nek"
Igazad van, elvégre arra egy szerveren egyáltalán nincs igény, hogy automatikusan újra tudjon indulni egy lehalt service, vagy el tudj indítani úgy egy servicet, hogy automatikusan elindulnának annak függőségeit is.
/sarcasm
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
ilyenkor mindig a fájdalom játszik a mosolygó szám szegleteiben, amit a szerencsétlen agyaroggyantakkal empatizálva érzek akiknek dogmatizált agyába nem jut el az információ hogy ezeket az igényeket már a poetterix előtt évtizedekkel megvalósították, hogy mást ne mondjak /etc/inittab
ez a "service függőség elindítása" mellesleg nemtommi lehet az NFS-en kívül, főleg hogy 1. úgyis újraindul 2. hát hová lett a nagy párhuzamosság 3. graceful exit vajommi
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Szervereken meg aztan semmi ertelme a systemd-nek" vitatkoznek. Azt hogyan oldod meg sysv-vel, hogy mondjuk mas user neveben fusson egy service? Vagy mondjuk azt, hogy legyen egy plusz kapcsolo amivel indul, vagy azt, hogy induljon ujra, ha valami miatt nem erheto el, vagy azt, hogy a sajat cuccod mondjuk csak azutan induljon el, ha mar valami elindult? Persze mindezt reprodukalhatoan, akar tobb disztribucion, es termeszetesen anelkul, hogy scriptekben kene sed-elni?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
SysV init, más user + kapcsoló + induljon újra + más után
$ fgrep -e AB -e XY /etc/inittab
AB:....:
XY:23456:respawn:/bin/su - joskapista '/ezt/akarom futtatni ilyen paraméterekkel'
$
Megfelel?
=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem. Marmint a megoldas mukodik, csak nekem nem elfogadhato 2017-ben, hogy fajlban kell szoveg-muveletet vegezni (sed, grep, es tarsai, tudom alulspecifikaltam a dolgot). Nem uzembiztos, es nehezebben automatizalhato, mint az, hogy leteszek egy filet valahova, ami szepen felulirja a meglevo beallitast. Ha akarom torlom, ha akarom masikat hozok letre a helyebe, szabad kezet kapok distro fuggetlenul. Nekem az echo "[Service]\nUser=joskapista" > /etc/systemd/system/valami.service.d/user.conf sokkal szofisztikaltabb megoldas. Nem kell tudni egy valtoztatashoz, hogy van-e mar letezo bejegyzes az inittabban, hogy a bejegyzesnek mi a tartalma, stb. Pl meg szeretned valtoztatni a usert, akkor tudnod kell, hogy volt-e mar valtoztatva, es ha volt mire, hiszen valamit valamire kell cserelni, mikozben minden mas beallitast meg meg kell tartani, vagy el kell kezdened regexp magiakkal dolgozni, amit tesztelni kell, hogy tuti ne legyen mellekhatasa. Egy szo mint szaz, az inittab elegy addig, amig egy szerveren kell megcsinalni, es a reprodukalhatosag nem szempont. Odamesz atirod, mukodik, jo. Amint ezt mondjuk 4-5 kulonbozo disztribucion kell tudni csinalni, valami toollal, akkor, es hangsulyozom 2017-ben szerintem, sokkal kenyelmesebb valasztas a systemd fele megoldas.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
bernstein ur nevet ezen
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
ilyeneket ezek nem ismernek, mert nem dobja fel a debiján instáller
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
nekem nem elfogadhato 2017-ben, hogy fajlban kell szoveg-muveletet vegezni
vs.
echo "[Service]\nUser=joskapista" > /etc/systemd/system/valami.service.d/user.conf
Ha át akarod írni joskapista-ról pistajoska-ra, akkor mit csinálsz? Újra nyomsz egy echo-t, de véletlen se nyitnád meg a user.conf
-ot, hogy egy bejegyzést átírj benne, inkább kockáztatod annak a lehetőségét, hogy elvesztesz az eredeti user.conf
-ból további beállításokat, mikor az echo ... > ...
-val felülírod.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A mai napig nem értem, hogy miért nincs egy (vagy kettő) config formátum es hozzá tartozó toolok szabványosítva, elérhetően a unix toolok részeként.
Már látom magam előtt az ide vonatkozó xkcd részletet, pedig olyan egyszerű lenne, ha ahelyett, hogy minden projekt feltalálná a saját, egyébként többnyire ini-re hajazó formátumát, lenne két formátum, egy komplexebb és egy egyszerűbb adatstruktúrát leíró, és az esetek 99%-ában nem kellene sed-del próbálkozni, és szívni, mert nem gondoltál arra az egy speciális karakterre, vagy különös esetre.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Már a 4.x-es AIX-nek voltak szabványos parancssori eszközei a /etc/inittab piszkálására. Már akkor rühelltem őket. A HP-UX-nek a mai napig van toolja a /etc/rc.config.d/* fájlok módosításra. A FreeBSD-nek van sysrc-je a /etc/rc.conf túrására. 3 különböző rendszer 3 különböző parancssori eszköze.
Ezzel együtt is az ötlet nem rossz, de ha lesz is belőle valami, az kb olyan lesz, mint a systemd: mindent fog tudni. Egy kicsit. De azokat legalább szarul.
(Mai agybaj: egy CentOS7-esen nézegettük a "netstat -napA inet" kimenetét, és a hajam égnek állt, amikor konstatáltam, hogy az 1-es PID LISTEN állapotban van a 0.0.0.0:111/tcp-n. rpcinfo -p kimenetében látszik, hogy a portmapper szolgáltatáson kívül más legalábbis nem hirdeti magát, de hogy ezt a szolgáltatást minek kellett a systemd-be integrálni, és ha amúgy senki olyan nem fut aki RCP-t használna, akkor minek hallgatózik a nagyvilágban - hát azt egyelőre nem értem. Természetesen systemd-hívők/guruk felokosíthatnak.)
=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"voltak szabványos parancssori eszközei a /etc/inittab piszkálására"
"kb olyan lesz, mint a systemd: mindent fog tudni"
Pont az ilyen hibákba nem kell beleesni. Valahogy egy ed meg egy vi is került a szabvány unix toolok közé anélkül, hogy túlzásba esett volna valaki, és milyen jó, hogy ott vannak!
"konstatáltam, hogy az 1-es PID LISTEN állapotban van a 0.0.0.0:111/tcp"
Fura, itt is systemd, de ilyet nem látok
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Most direkt bebootoltam a CentOS7-es gépemet. Azon is ott van. (És ezen a gépen az is feltűnt, hogy a 0.0.0.0:111/udp is ott van, de ez már legalább a klasszikus rpcbind, és nem systemd.) Netes keresgélés szerint ez a systemd-féle socket activation következménye. Mindenesetre elég meghökkentő látvány.
=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
systemctl disable rpcbind.socket
szerintem megoldja.
Végül is debianon is, ha feltelepítesz valamit, az alapból elindul/hallgatózik. Most a systemd teszi az rpcbind helyett, ez még talán nem a világ vége, legalábbis ez a része a systemdnek működik.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
mondjuk cserébe viszont RH vonalon eddig az volt a long standing policy, hogy amit felteszel, az alapból nem indul el. :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> A mai napig nem értem, hogy miért nincs egy (vagy kettő) config formátum es hozzá tartozó toolok szabványosítva, elérhetően a unix toolok részeként.
Ki és milyan módon kanonizáljon egy ilyen szabványt?
Na, ezért nincsen...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A mi elo istenunk, Linus, termeszetesen...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
LOL :D
Az az introvertált arrogáns fütyi? Hehe...sokmindent kinézek a Linusból, de azt, hogy képes lenne egy szabványt megcsinálni azt pont nem :D
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mi bajod az introvertaltakkal?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Semmi :) tele vagyok introvertált munkatársakkal. Ez a szakma már csak ilyen :) De az introvertáltság nem feltétlenül jár együtt arroganciával és fallikus viselkedéssel.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ezert nem ertem, miert emelted ki.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azért mert az introvertáltság az nehezíti a kommunikációt. Egy extrovertált seggfejjel könnyebben lehet zöldágra vergődni mint egy introvertálttal.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> az introvertáltság az nehezíti a kommunikációt.
Szerintem itt keverjük a fogalmakat, az introvertáltság nem ezt jelenti.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Okés. Ezen nem fogunk összeveszni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hehe :D
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Persze le lehet söpörni ennyivel :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez nem söprés, hanem egy teljesen átlagos kérdés. A szabványokat valaki jegyzi. Ki és hogyan jegyezne egy ilyen szabványt?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem tudom kinek a feladata ez. Nyilván valamiért a már meglévő szabványok is elkészültek, nyilván valakinek érdeke volt, és végigvitte azt, hogy az unix toolok listája rögzítve van, stb.
Honnan kéne tudnom, illetve mit változtat ez a szükségességén egy ilyen megoldásnak?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Gondoltam, ha javasolsz valamit akkor van rá ötleted, hogy azt hogyan kell csinálni, vagy hogy egyáltalán ez kivitelezhető-e.
De segítek... nem lehet :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A mai napig nem értem, hogy miért nincs egy (vagy kettő) config formátum es hozzá tartozó toolok szabványosítva, elérhetően a unix toolok részeként.
De akkor hol lenne a választás szabadsága, a sokszínűség, stb.? :D
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"de véletlen se nyitnád meg a user.conf-ot, hogy egy bejegyzést átírj benne" Felulirom a filet. Kb sosem fordul elo, hogy belepek egy szerverre es barmit is atirok. 2017 van ;) Ha egy szerver konfiguracio nem reprodukalhato, akkor az szart se er, max a home nas-on fordulhat ilyen elo.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
2017 van ;)
Ah, 2017, a felülírás éve. Tényleg, mintha olvastam volna valahol :D
Értem én, hogy tudod reprodukálni a konfigurációt, de miért szívatnád magad a "helyreállítással", ha véletlen olyat írsz felül, amit nem szerettél volna? Vagy lehet, hogy ez a munkád, és így úgy tűnik, hogy fontos ember vagy a cégnél, mert mindig a problémákat oldod meg :) Vagy egyszerűen csak azért, mert 2017 van.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"de miért szívatnád magad a "helyreállítással", ha véletlen olyat írsz felül, amit nem szerettél volna?" ezt nem igazan ertem.
"Vagy lehet, hogy ez a munkád" az a munkam, hogy olyan szoftvert irjak, ami kb tetszoleges cloudba kb tetszoleges hadoop clustert huz fel nullarol. Es az a tapasztalatom, hogy egyszerubb/uzembiztosabb/tesztelhetobb egy konfig fajlt felulrini vagy letrehozni ha nem letezett, mint szoveg-manipulaciot vegezni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
ezt nem igazan ertem
Mondjuk egy már létező user.conf
tartalma:
[Service]
User=petike
Dir=/pub/
A felülírásoddal a Dir
értéke elveszik.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
nem, mert eleve mondjuk a puppet tette oda azt is :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1 Majd elobb utobb megerti ;)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Akkor tisztázzuk, miről is beszélünk. Egy konfiguráció-generáló-karbantartó csoda-rendszerről? Ebből számomra nem derült ki.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Arrol beszelek, hogy uzembiztosabb, reprodukalhato, es distro fuggetlen megoldas a systemd fele konfig kiterjesztes, mint az inittab magia, amit vagy szoveg-manipulacioval tudsz csinalni, vagy 3rd party toollal. Mert ahhoz, hogy meg tudj valtoztatni egy sort egy fileban, elobb meg kell azt talalni, tehat tudnod kell mi az aktialis tartalma, mert pl azert mert mas user neveben futtatod meg nem akarod az ujrainditasra vonatkozo szabalyokat megvaltoztatni. Ha pedig tul altalanosra irod a kereso kifejezest, akkor arra is meg van az eselyed, hogy olyat is atirsz, amit nem szeretnel, hiszen egy darab file tartalmaz mindent. Ennyire egyszeru.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
es distro fuggetlen megoldas a systemd fele konfig kiterjesztes, mint az inittab magia
No, én meg erről pont nem beszéltem.
Ha pedig tul altalanosra irod a kereso kifejezest, akkor arra is meg van az eselyed, hogy olyat is atirsz, amit nem szeretnel, hiszen egy darab file tartalmaz mindent.
Pont ezt írtam itt :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hat akkor neked kene megmondani te mirol is beszelsz, mert a tema az, hogy mennyivel coolabb a systemd fele konfig kiterjesztes mint az inittabban torteno szoveg-manipulacio.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Itt csak próbáltam azt a kettősséget megvilágítani, hogy nem akarsz fájlokban matatni, de bátran hozol létre/írsz felül fájlokat. Ekkor még nem volt szó arról (vagy ha igen, elkerülte a figyelmem), hogy a háttérben dolgozik egy konfigmenedzser (lehet, hogy neked természetesen magától értetődő volt).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Pedig igy kezdodott a szal. "Persze mindezt reprodukalhatoan". Amilyen kukacoskodo vagy most azt fogod mondani, hogy ha beeseshazol a szerverre es atirod az is a reprodukalhatosag egyik fajtaja. De elore mondom azon csak nevetni fogok ;)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az egész topik meg arról szól, hogy Unity kidob, Gnome beépít :P
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Figyi, te ertetlenkedsz, meg vallod be, hogy mar reg elvesztetted a fonalat, es nem teljesen vagod mirol beszelunk, ugyhogy legyszi ne terelj ;)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Csak nem hagyott nyugodni, csak telepítettem egy bash-t és csak kipróbáltam:
$ echo "[Service]\nUser=joskapista"
[Service]\nUser=joskapista
Nem ismerem a systemd konfig-parszolását, de szerintem nem lesz jó, ha ez kerül a user.conf
-ba. Tipp: egy -e
lemaradt az echo
után :P
Csak biztonságosabb lett volna vi(m)/emacs/nano/joe/mcedit/...-ben megnyitni a fájlt...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ne haragudj kerlek. Teljesen jogos, hogy egy eliras miatt egy teljes modszert kukazunk. Koszonom majd maskor is alkalmazom, es belepek mind a 120 szerverre es atirogatom oket, ha majd at kell.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Teljesen jogos, hogy egy eliras miatt egy teljes modszert kukazunk.
Nem uzembiztos, mond valamit? :P
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Te tenyleg nem erted, vagy csak kotozkodsz? Javaslom ne nyomd fullba a kretent ;) Azert uzembiztos, mert mindig ugyanazt csinalja.
Ez mindig ugyanazt csinalja: echo "asd" > asd
Ez meg nem: sed -i 's/qwe/asd/' asd
A belepek a szerverre es atirom meg tovabbra sem jatszik.
DE! Tesztelni mindet kell!!!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez mindig ugyanazt csinalja: echo "asd" > asd
Feltételezve, ha létezik a könyvtár, ahova akarod a fájlt, másrészt van írásjogod (ill. nincs semmi speciális flag beállítva) a könyvtárra, ill. a fájlra (ha már a művelet előtt is létezett).
Ez meg nem: sed -i 's/qwe/asd/' asd
Dehogynem. Legfeljebb az eredménnyel nem leszel elégedett, mert nem feltétlen csak azt a qwe-t fogja cserélni, amit te szerettél volna, hanem az összes többit (mármint soronként mindig csak az elsőt, mivel nincs g opció megadva). Persze a csere nyilván csak akkor történik meg, ha az asd
fájl már eleve létezett, ill. a megfelelő jogokkal bírsz (mint az előbb).
Tesztelni mindet kell!!!
Pontosan.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Kifelejtetted, hogy felteve, ha van operacios rendszer, meg felteve ha be van egyaltalan kacsolva a gep, felteve ha nem egy irogepbe irtam be a parancsot. Kertelek mar, hogy ne nyomd fullba a kretent, es probald meg megerteni a dolgot.
"Dehogynem" hat nem. Szerinted a sed ugyanazt csinalja ha van a fileban qwe meg akkor is ha nincs?? Gondolkozz ezen egy kicsit.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szerinted a sed ugyanazt csinalja ha van a fileban qwe meg akkor is ha nincs?
A fájlban előforduló qwe-ket (soronként csak az elsőt) cseréli. Vagy ez nem igaz abban az esetben, ha a fájlban nincs qwe?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Vagy" ugyanezt a szot tudnad az echo-s megoldasra is alkalmazni kerlek? A vagy azt jelenti, hogy vagy igy mukodik vagy ugy, tehat side effect van a mukodesben. De leforditom a konkret esetre. Az inittabban szeretned, ha joskapista helyet pistajoska futtatna a daemont. Csak akkor fog pistajoska neveben futni, ha elotte joskapista neveben futott (es volt bejegyzes az inittabban), minden mas esetben minden marad a regiben.
-
Go konkurencia kezelés gyorstalpaló
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Te a végeredményt nézed, én meg magát a tevékenységet.
Te azt nézed, hogy a fájlban megjelenik-e a pistajoska (a megfelelő helyen, és csak ott), én meg azt nézem, hogy ki lett-e cserélve az összes joskapista pistajoska-ra.
A te válaszod az, hogy nem, nem jelent meg a pistajoska.
Az én válaszom meg az, hogy igen, ki lett cserélve az összes joskapista pistajoska-ra.
Érted, hogy hogy értem az "igen"-t? :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"A te válaszod az, hogy nem, nem jelent meg a pistajoska." igen engem nem erdekel mas, minthogy a szerver ugy funkcionaljon, ahogy szeretnem. A hajamra kenhetem az "igen, ki lett cserélve az összes joskapista pistajoska-ra" amikor 100 szerveren elmegy a konfiguracio, es nem azt csinaljak, amit szeretnek, es az ugyfelnek nem megy a szolgaltatasa ;)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nyugtass meg, te a disztributálandó konfigurációs fájlt sem szövegszerkesztővel állítod elő (bármly szoftver bármely konfigjáról van szó), hanem valami webes (?) űrlapon kitöltöd és SQL-adatbázisba tolod, és onnan generálod ki. (Vagy noSQL?)
Annyira vehemensen támadod azt, aki meg merészel piszkálni egy konfigot kézzel, hogy nekem kell ez a biztonság.
=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Eleve sql-be irom a konfiguracios filet, es irtam egy sajat FS implementaciot, ami be van csatolva a /etc ala, es amikor valami filet akar olvasni, akkor real time eloallitja a konfiguraciosallomany tartalmat. Persze, hogy a konfigok szoveg fajlokban vannak (altalaban valami templateben).
"vehemensen támadod azt, aki meg merészel piszkálni egy konfigot kézzel" en csak az ellen vagyok, hogy barki belepjen a szerverre, es ott atirkaljon dolgokat, mert az "IT ertelemben" nem reprodukalhato, nem beszelve arrol, hogy amikor az a kerdes, hogy mi a fene van a szerveren, akkor szinten be kell lepni, hogy megnezze az Nber. A konfiguracio source kontrol alatt legyen, es lehetoleg tetszoleges szamban lehessen reprodukalni kulonosebb skalazasi gondok nelkul (az operatort nehez skalazni, mert veges szamu terminalt tud egyszerre kezelni :D). Szerencsere vannak eszkozok, amik elvegzik ezt a feladatot. Ennek kapcsan irtam, hogy nekem szimpatikusabb a systemd fele konfiguracio kiterjesztes az inittabos megoldasnal.
Egy szerver nem szerver, ket szerver eseten meg szukseges, hogy szinkronban legyenek a beallitasok.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Már csak az nem világos nekem, hogy ahonnan disztributálsz, ott miért lehet systemd-s konfigokat tárolni/módosítani/szétszórni, és miért nem lehet inittab-ot tárolni/módosítani/szétszórni? A systemd - szigorúan IMO - pont ugyanúgy lehetővé teszi azt, hogy az egyes Linux-terjesztésekben másként oldjanak meg dolgokat, mint ahogy ezt a SysV-init lehetővé tette. Azaz ugyanúgy tárolni kell egy RH7-es systemd-konfigt, meg egy Ubuntu systemd-konfigot meg egy SLES systemd-konfigot. (És akkor még nem beszéltem valódi multikulti környezetről, ahol a millió Linux mellett előfordul egy-egy SUN/HP/IMB/egyéb *X rendszer is - amin jelenleg még nem systemd fut.)
Számomra nehezen hihető, hogy soha semmilyen körülmények között nem kell belépni egy szerverre, de biztos azért mert nem láttam még rendes szervert :-)
=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"biztos azért mert nem láttam még rendes szervert" ketlem, sot egeszen biztos sokkal tapasztaltabb vagy ezen a teruleten (nagy tisztelod vagyok ;))
"lehet", "nem lehet" ez igy ki van sarkitva, mert 1x sem allitottam, hogy nem lehet. Azt allitottam, hogy atlathatobb/uzembiztosabb/stb. Persze mindent lehet, de systemd eseten minden konfiguracios darabnak tudok letrehozni egy kulonallo filet/templatet, amit csak a megfelelo helyre kell masolni amikor szukseges, tehat kiterjesztem a configot. Ellenben az inittabnal, egy fileod van, ami tartalmazza a bejegyzeseket (plz fixme, en nem talaltam olyan opciot, hogy inittabba lehet includeolni fajlt). Szoval inittab eseten allapota van a fajlnak, amit kezelni kell tudni valahogy (hozzatenni, elvenni, lecserelni), igy ha mondjuk ugyanaz a recept/playbook/whatever felelos a master meg a slave nodeok telepiteseert, akkor szet kell if-elni azt az 1 inittab templatedet attol fuggoen, hogy milyen modban fut eppen.
"Azaz ugyanúgy tárolni kell" Amugy nem szent gral, es nem vagyok bigott hivo sem, hiaba nem ugy tunik. Van egy dolog, ami nagyon kenyelmes es megkonnyiti a napi munkankat, es amellett kardoskodok itt. Szoval nyilvan a feladattol fugg a megoldas. Lehet disztronkent tarolni kulon filet, ha ordenare modon elternenek, de lehet csak a templateben elagazni, ha aprobb az elteres. De igazan, ami jo az egeszben, hogy tudok olyat csinalni, hogy 1 darab konfig set van, ahol minden letezo dolgot felulirok, ami csak elofordul a kulonbozo disztribuciok miatt, es akkor pontosan ugyanugy fog viselkedni minden kornyezetben. Persze fenntartom a "tevedes" eselyet, mert neha belefutni ordas nagy szivasokba, amikor nincs mas, mint letolni a gatyat, es elorehajolni.
"amin jelenleg még nem systemd fut" ahol nincs systemd ott nem hasznaljuk mi sem, nem kell hozza egzotikus rendszer, egy mezei aws linuxon sincs by default :)
"soha semmilyen körülmények között nem kell belépni egy szerverre" belepni be kell neha, tesztelni, hibat keresni (legalabbis a sajat installaciokra), de atirni azt nem. Nincs olyan, hogy valamit at kell pockolni egy szerveren, es azt nem kell atpockolni az eppen futo tobbi gepen, meg a jovoben letrehozottakon is. Nalunk jonnek mennek a szerverek, egyszer 10000 node fut maskor meg 600, igazabol fingom sincs a pontos szamrol, mert nekunk nincs is ralatasunk azokra gepekre, amiket managelnek a szoftverunkkel. Csak arrol tudunk, ha nem megy valami. Ami a konfiguracio managerben van az van a gepeken, es ha javitani kell valamit, akkor azt a kov patch/release majd fixalja.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Félreérted, én arra reagáltam (csak egy sorban és nem felsorolásszerűen), hogy "Mit találtál másnak?" Szóval előző megjegyzésemben a két kérdőjelet soremelésre cserélve talán érthetőbb lesz:
- systemd
- több erőforrás igény
=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ja, hat a systemd mas. Mindig mas vmi. De ettol en nem szoktam azert felni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Leginkább a systemd-től félek. Ahogy látom, nem vagyok egyedül ezzel.
Meg a próbafrissítés is elhasalt. Befagyás, eltűnt dolgok, ilyenek.
Szóval egyelőre nem. Ennyi.
---------------------------------------------------------------
Ritkán szólok hozzá dolgokhoz. Így ne várj tőlem interakciót.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nincs véleményem a systemd-ről. Gyakorlati okból minden gépemen systemd van, hogy ne kelljen egyszerre több ilyen szarral vacakolni. Ubuntu, Debian, Raspbian mind systemd-s. Szépen megtanultam, hogy kell vele a saját démonaimat automatikusan indítani, nincs vele gond.
--
ulysses.co.hu
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Es pl. hogy kell a caps-lockot bekapcsolni bootidoben vele?:)
Vagy egy napom rament anno, de aztan valahol elkallodott az okossag. Nincs kedvem ujrasz*pni vele.
Vagy laptopra radugott macintosh kulso usb-s billentyuzetben az alt-almat cserelje fel.
Anno ez tok egyszeru volt, de mostmar ehhez is mintha systemd kellene.
Amit ki akarok hozni belole, hogy rohadt nehez barmi egyedi dolgot megcsinalni, es
lenyegeben szakirodalom (ie. forumok) alig vannak, mert kb. mintendki feladta a kiserletezest.
Vagy csak oregszem, es nem szanok ra egy-egy napot ilyen aprosagokra....
En mind a NetworkManager, mind a systemd helyett orulnek, hogyha jonne valami esszerubb es hasznalhatobb.:)
(a NetworkManagerrel az a bajom, hogy gui nelkuli gepeken egeszen mas a halozat elesztese (aka szerver), mint guis gepeken (aka laptop))
---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az egyéni igényeidhez készíts egyéni disztrót. :)
-----
„Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben.”
rand() a lelke mindennek! :)
Szerinted…
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Amit ki akarok hozni belole, hogy rohadt nehez barmi egyedi dolgot megcsinalni,"
Pedig nem sokkal komplexebb (csak kicsit) írni egy systemd service-t, mint egy initscriptet, ami lefut bootkor, és megcsinálja az okosságokat.
"a NetworkManagerrel az a bajom, hogy gui nelkuli gepeken egeszen mas a halozat elesztese"
Én nem állnék neki networkmanagert használni szerveren, de desktopról meg hiányozna. Egyébként van networkmanager cli, szóval nem gondolnám, hogy ne lehetne egységesen kezelni a kettőt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Pedig én már nyomtam jópár gépre do-release-upgrade parancsot (legutóbb tegnap), nem volt gond.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
subs O_O
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Kicsit lassan jutottak el idáig, hogy belássák, a Unity zsákutca.
Viszont a Gnome egy újabb esélyt kapott arra, hogy kvázi szabványos linux DE legyen. Az Ubuntu-val a háta mögött komolyabbak az esélyei.
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Viszont a Gnome egy újabb esélyt kapott arra, hogy kvázi szabványos linux DE legyen
+1
jó lenne, ha lenne bármi ami kvázi szabványos egy linux disztribúcióban.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
végre... sose szerettem a Unity-t. Amikor default lett, váltottam Mint-re.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A Unity nem zsákutca. A hír nem is erről szól.
Arról szól, hogy Shuttleworth nem akar pénzt költeni semmilyen desktop fejlesztésre, mert legyen az bármilyen jó, üzleti sikerre nincsen kilátása. A GNOME-al sem lesz biznisz, de arra nem fog költeni egy büdös buznyákot sem.
Jelenleg 100+ ember dolgozik a Desktop/Convergence dolgokon. Beleértve a Unity-t és a Mirt meg az egést hóbeleblancot. Ez most szépen lemegy max 20-ra. Nem lesz sok upstreamed fícsör a GNOME-nak. Lesz Ubuntu wallpaper meg esetleg valami Ubuntu skin.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Dehogynem zsákutca. Nem emlékszem pontosan, de kb. 2004 óta fejleszthetik a Unity-t, költöttek rá rengeteget, stb... persze, amikor már 100%-ban látszik, hogy nem jött be a terv, megmagyarázzák.
Akárhogy is nézzük a Story-t, hatalmas kudarc. Az elsö perctöl lehetett tudni. A fejlesztése sem haladt sosem igazán.
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
2011-ben kezdték el fejleszteni a Unity-t. 2012 óta default DE a Unity. 5 év alatt többtízmillió asztali számítógépet adtak el szerte a világon Unity-vel. Öt év alatt a legnépszerűnn linux disztróvá vált az Ubuntu a Unity-vel. A mai napig az egyetlen olyan teljesen szabad forráskódú DE aminek került érintőképernyős portja kereskedelmi forgalomba.
Ez miért kudarc?
Bevallom én nem értem ezt a bulvárszemléletet. Ha Usain Bolt nekilendül egy 100 méter lefutásának akkor a végén amikor megáll, kifújja magát, körölnés és továbblép akkor hirtelenm lúzer lesz???
Miért gondoljátok sokan, hogy ha egy szoftver projekt nem radírozza le a világot, ha mem ér el világhatalmat és nem alapítanak rá milliárdos nagyvállalatokat akkor az máris kudarc? A Unity 2011-ben nekifutot... ment szép öt évet és most érz véget a pálya. Eddig jött és amit eddig elért az szép és jó. Igen, futhatott volna tovább, nagyobbat, gyorsabbat. De az élet már csak ilyen :) A legtöbb szoftver projekt egyszer végetért. Még az Android is véget fog egyszer érni. Meg az OSX is.
Ki többet fut, ki kevesebbet. Ez ilyen bringa :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hát, ha valami a végén a kukában landol, az bizony kudarc. Az lehet, hogy bizonyos kódrészletek majd tovább élnek, de az egész álom, koncepció, küzdelem, ha eltünik, az kudarc szerintem. Vagy mondjuk inkább azt, hogy szép volt, jó volt, köszönjük?
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Minden a kukában landol egyszer. Minden. Nincsen olyan szoftver ami gízai piramis vagy római kolosszeum lenne. Minden szoftvernek lefő egyszer a kávé.
Én nem tudok kudarcnak értelmezni egy olyan projektet amit a fejlesztők örömmel csináltak és a felhasználók örömmel használnak. Igen, minden tarthat tovább, minden lehet nagyobb. De én nem szeretem azt a megközelítést, hogy csak a világhatalom és a milliárdos birodalom számítana.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
minden változik a szoftvervilágban is, mint egyébként, és itt is azok maradnak talpon, azok élik túl, akik tudnak alkalmazkodni a mindenkori elvárásokhoz. Sokan belebuktak már abba, hogy nem tudtak asszimilálódni a piaci elvárásokhoz.
Azok a cégek, akik hajdanán formálták a piaci elvárásokat (pl. Apple, Microsoft), mára már csak loholnak a pénzük után, és fogalmuk sincs, hogy az adatgyüjtésen felül mit kellene tenniük pontosan. Mark-nak sem sikerült elképzeléseit ráeröltetni a világra. Ha a Unity valóban sikeres lett volna, nem kellene abbahagyni a fejlesztését.
Az uttörö géniuszok világa már elmúlt.
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Rossz, illetve hibás a prekoncepciód.
A szoftver ipar nem sportverseny és nem is hegylakók küzdelme. Minden szoftvernek megvan a maga kifutása. Egyiknek ennyi, a másiknak annyi. Van olyan amelyik világhíres lesz és milliárdokat hoz a gazdinak van olyan amelyik egy kisebb klubban muzsikál csak.
A te megközelítéseddel lényegében minden szoftver kudarc. Mert nincsen örök szoftver.
Szerintem ez a "nem sikerült ráerőletni a világra" egy teljesen téves dolog. Stukkert tartott a fejedhez, hogy Unity-t használj? Ostorral vert téged, hogy használd a Launchpad-et? Rádküldött verőembereket, hogy bazaar-t használj???
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem a szoftverek örökkévalóságáról akartam papolni. Arra akartam rávilágítani, hogy Mark Suttleworth megálmodta a jövöt Ubuntu alapokon, aztán valahogy nem úgy alakult az élet, nem abba az irányba ment, amerre szerette volna. Ebböl az aspektusból nézve tünik számomra hiábavalónak a sok belefeccölt energia, amit olyan technológiákba toltak bele, ami nem lesz már 2 év múlva.
Ez olyan, mint amikor elvesztettük a második világháborút, de a rádióban végig azt lehetett hallani, hogy hol meddig tartanak ki harcoló alakulataink. Vagy a "Magyarország jobban teljesít". De nem akarok itt politizálni.
Lehet vakon hinni valamiben, de ha nincs mögötte tehetség, akkor veszett fejsze nyele. Volt akiknek ez bejött, pl. Steve Jobs-nak. Amióta nincs, azóta züllik szét az Apple is szép csendben pl.
Nem kellett volna saját DE. Nem kellett volna Upstart. Nem kellett volna Mir. Nem kellett volna csomó minden. Maradhattak volna a compiz nélküli Gnome2 vonalon, akár MATE késöbb. Stb... stb...
Nagyon sokan elhagyták a distro-t, amikor a Unity megjelent. Ezt a zakót nem heverték ki sosem.
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
És akkor mi lenne a véleményed, hogyha a nagy disztrók nem a systemd-t, hanem az upstartot választják default initnek?
Akkor is az lenne a véleményed, hogy nem kellett az upstart?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem. Akkor az lenne a véleményem, hogy az upstart jó, hogy annyian ráépítik a rendszereiket.
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A Fedora upstartot használt Fedora 9-től kezdve egészen Fedora 15-ig.
A RHEL (és így a CentOS és a Scientific Linux meg az Oracle Linux) upstartot használt a 6-os verzióban.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igen? Magyarul, már ök sem használják többé. Szerinted ez mit bizonyít?
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azt, hogy az upstart elért életciklusa végére. Nyugi, a systemd is el fog.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Fejlesztesz egy terméket, majd közben rájössz, hogy a másik jobb.
Ha a fejlesztésed a jobb, akkor mások választják azt a sajátjuk helyett.
Ha lesz jobb a systemd-nél, majd lesz. Attól még az Upstart egy sikertelen próbálkozás volt.
Ide nem a jó, meg a jobb a legmegfelelöbb szó, inkább az életképesebb, ami jelentheti akár azt is, hogy szar.
Ld. pl. OS2/Warp, ami jobb volt sokkal a Windows 95-nél, mégis kihalt.
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mielőtt ide bedobsz ilyeneket, nézd már meg, hogy miért történt az az OS/2-vel, ami. Attól tartok, nem ismered a részleteket.
-----
„Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben.”
rand() a lelke mindennek! :)
Szerinted…
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Microsoft lenyomta, mint bélyeget.
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Gratulálok! :(
Ha csak eddig jutottál, akkor felesleges bármilyen érdemi diskurzus. :(
-----
„Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben.”
rand() a lelke mindennek! :)
Szerinted…
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Miért, szerinted nem így volt? A szar Windows 95-re ezerszer több applikáció volt elérhetö, mint OS/2-re. Ennyi. Ugyanez történt az Android kontra Microsoft Phone esetében is. Akármennyire is jó technológiailag egy rendszer, ha nincs mögötte fogyasztható tartalom, veszett fejsze nyele. A Microsoft idöben felismerte, hogy le kell fizetni a piacot (OEM, Softwarefejlesztök, stb...). Ök nyertek.
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> applikáció
Alkalmazás
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
>Alkalmazás
added
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azt furcsállom, hogy nem azokat addolgatod, akik az applikáció szót használják :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Valaki magyarázza el már nekem legyen szíves, hogy mi a baj az "applikáció" szóval???
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Röviden:
Létezett egy tökéletesen jó szó, az "application" mint program/szoftver fordítására, az "alkalmazás". Nem mondom, hogy ez a legjobb szó amit használhatnánk rá, de létezett, és ennek ellenére valami oknál fogva mégis ki kellett találni egy új terminológiát. Ez egy kicsit fura és indokolatlan.
Ez olyan, mint ha valaki jönne, és elkezdene fordító helyett "kompíláló"-t használni, és mire pislogsz kettőt mindenki ezt használja.
Az indokot egyébként nem tudom. Az rémlik, hogy először azok a rétegek kezdték el használni, akik amúgy az informatikától távol állnak. Gondolom a mobilos alkalamzások terjedésével elkezdett a témával a szakmától távolabb álló sajtó is foglalkozni, akik szimplán nem foglalkoztak a meglévő terminológiával, és átfordították angolból magyarra így. De ez csak egy tipp.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az applikáció egy létező szó, nyelvtanilag is helyes. Latin eredetű. Ugyanabból a latin szóból van származtatva, amiből az angol application. Tehát, az angolok se használják az applicationt tovább, mert az nem angol (eredetű) szó. Nézd már végig a nyelvünket, hogy hány idegen eredetű szavat használunk? És nem csak a magyar, az angol, a német, stb...sorolhatnám. Minden nyelv tele van idegen kifejezésekkel, sokszor honosítva, sokszor nem (na, ez szerintem az igazi probléma).
A latin meg úgy általában ott van mindenhol. Operáció (műtét), injekció (oltás) és a többi. Vagy sufni, pajszer, sublót, muszáj (muss sein), rengeteg germanizmus. Ezeket se használjuk már jó?
Meg millió török eredetű szó, ami a 150 év itt tartózkodásuk után megmaradt, és valljuk be, úgy használjuk őket, hogy azt sem tudjuk már, hogy nem magyar eredetű szavak.
Ha valakit zavarnak a honosított idegen eredetű szavak, az kezdjen el rovásírást tanulni, az a "magyar" nemde? Kb. a baromfiudvarnál nem jut messzebbre az ember, mert hogyan írod le rovásírással pl. azt, hogy számítógép?
Azt is viccesnek tartom, ha már szóba hoztam, amikor mai településneveket írnak ki rovásírással, mintha valaha leírhatta volna így bárki is az adott település nevét.
Szóval, alkalmazás vagy applikáció egykutya.
u.i.: Akkor ne használjuk az "app" rövidítést sem ugyebár, inkább az "alk"-ot helyette, mennyivel jobb. Aki meg fejleszti az "alk"-ot, legyen "alkesz".
Wikipédiáról még egy kis szösszenet:
"Sok latin alapú szó (elsősorban nemzetközi szó) található más modern nyelvekben is, mint például az angolban – ahol a francia közvetítésével a latinból származó szavak aránya szélsőségesen magas, az Oxford Dictionary szerint a ma használatos angol szókincs fele (például szinte az összes elvont fogalom) – és a magyarban is. Egyes kifejezések annyira beépültek a magyar nyelvbe, hogy latin eredetüket már észre sem vesszük. Közéjük tartozik a „persze” (vö. latin per sē intellegitur ’magától értetődik’), de egy elterjedt vulgáris szavunk is régi latin átvétel, a caco, cacare igéből származó magyar „kakál”.[1]". Na, és ha már eljutottunk a "kakál" szóhoz, akkor használjuk inkább helyette a "szarni" szót, az leglább finnugor eredetű:
"Az előkelő „székelés" szó egyébként már ülő alkalmatosságot feltételez, míg a szarni szó ősi, finnugor örökség." (Wikipédia)
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Szóval, alkalmazás vagy applikáció egykutya.
Pontosan. Akár úgy is mondhatjuk, hogy egymás szinonimái :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
:)
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hasonlóképp a disztribúció, ami helyett egy időben a "terjesztést" erőszakolták. Vagy most is? Tanuljuk ugye algebrában, hogy testekben a szorzás az összeadásra nézve disztributív. Azt viszont, hogy terjedős, még sosem hallottam, pedig az volna "magyarul".
--
ulysses.co.hu
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Teljesen igazad van abban amit írsz, de úgy látom nem sikerült átadnom a lényeget: Nem vitattam az applikáció szó létezését. De nem ez volt a meglévő terminológia a szoftverekre korábban. Ennyi csupán.
Te mit gondolsz miért került elő ez, és miért nem alkalmazásként hivatkozunk a mobil alkalmazásokra hirtelen?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"...nem ez volt a meglévő terminológia a szoftverekre korábban."
Terminológia?
szoftverek = alkalmazások? programok? (ja, ez nem jó?)
Pont az a szép a nyelvben, hogy változatos nem?
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Nem vitattam az applikáció szó létezését. De nem ez volt a meglévő terminológia a szoftverekre korábban.
Úgy érted, hogy nem ez volt a megfelelő szakkifejezés, avagy terminus technicus rá, ugye? :)
A terminológia a szakkifejezések összességét jelenti.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Tudnal ehhez forrast is adni?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
https://hu.wikipedia.org/wiki/Latin_nyelv
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha zavar az applikáció, így, magyarul helyesen leírva, akkor le se írd az Ubuntu-t, mert nekem kvázi semmit sem mond...
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az a helyzet, hogy az Ubuntu itt tulajdonnévként szerepel, az applikáció pedig nem. Ezt is keresd ki a nyelvtankönyvből gyorsan! :)
Plusz a szó végére nem kell kötőjel, helyesen: Ubuntut.
-----
„Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben.”
rand() a lelke mindennek! :)
Szerinted…
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Köszi Mester. "Rend a lelke mindennek :)"
´
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Attól még az Upstart egy sikertelen próbálkozás volt.
Definíció szerint nem sikertelen egy olyan szoftver amelyet éveken keresztül nagy volumenben szállítanak hardvergyártók végfogyasztóknak.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A Windows Vista-t is a legjobbnak állította be a Microsoft egészen a Windows 7 megjelenéséig. Attól még egy szar volt.
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Mark Suttleworth megálmodta a jövöt Ubuntu alapokon
Ismerem személyesen Mark-ot. Egy évik közvetlen főnököm vol. Sosem voltak ilyen világhódító álmai. Egy teljesen legitim üzleti ötlete volt 13 évvel ezelőtt. Tolta bele a pénzt keményen és hagyta az embereit innoválni és kipróbálni új dolgokat. Ami nem jött be azt eddig is félretette a Canonical. Nincs ebben semmi dráma. Ilyen ez az ipar.
> Lehet vakon hinni valamiben, de ha nincs mögötte tehetség,
Azt honnan gondolod, hogy nincsen mögötte tehetség? Ismered a Canonical mérnök gárdáját?
> Nem kellett volna saját DE. Nem kellett volna Upstart. Nem kellett volna Mir. Nem kellett volna csomó minden. Maradhattak volna a compiz nélküli Gnome2 vonalon, akár MATE késöbb. Stb... stb...
Miért ne kellettek volna ezek??? Mindezek tették lehetővé, hogy az Ubuntu egy ismert, elismert disztró legyen. Ezek tették lehetővé, hogy ma messze a legnépszerűbb asztali linux disztró. Érdekes, de te mintha valamilyen párhuzamos világról beszélnél, ahol az Ubuntu nem egy top disztró.
> Ezt a zakót nem heverték ki sosem.
Milyen zakót? Vagy 700 mérnökkel operáló szabad szoftverre építő elismert és ismert cég a Canonical. A Cloud bizniszben komoly nyereséget elkönyvelő linux szolgáltató. Mindez arra az ismertségre és elterjedtségre épül amit az elmúlt 13 évben csinált a Canonical.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Elismerem, hogy az Ubuntu egy top distro. Nem a mérnöki tehetségnek vannak hiányában, hanem a jövő formálásának képességében. Az, ha egy cég mindig arra sodródik, amerre az ár visz, nem nyerő stratégia. Amúgy ez már az Apple-ra és a Microsoft-ra is igaz. Mindannyian láttam már szebb időket.
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Az, ha egy cég mindig arra sodródik, amerre az ár visz, nem nyerő stratégia.
Mi alapján gondolod, hogy a Canonical esetében erről van szó.
Az amiről ez a hír szól, semmi más mint az, hogy Mark Shuttleworth nem látja semmilyen módon megtérülőnek, hogy 6 év után is tovább finanszírozza az Ubuntu saját desktop keretrendszerét. Nem éppen egy hetes projekt volt a Unity.
A jövő formálása pedig egy nehéz terep...
Nézd, Mark Shuttleworth eddig cirka 300-500 millió eurót lapátolt bele az Ubuntu projektbe. Ennek az összegnek lényegében a 90%-a bérköltség volt. Egy mérnök éves költsége átlagosan 60 ezer euró. Vagyis cirka 6000 mérnök évnyi fizetést adott ki Linux fejlesztőknek. Leegyszerűsítve 10 éven át átlagban 600 hard core linux kódert nevelt és tartott el a Canonical.
Én látom az Alumni klub tagjait... tele van az ipar velük. Google, Facebook, Apple, Intel, Samsung, stb, stb... Konkrétan nettó befizetője volt a srác az elmúlt tizenhárom évben a szabad szoftvermozgalomnak. Ha holnap megszűnik az ubuntu projekt és soha senki nem használ semmilyen Ubuntu-s szoftvert akkor is elképesztően nagy az a szakmai és kultúrális hatás amivel a Canonical hozzájárult a szabad szoftver mozgalomhoz.
Hogy ez a jövőt formálja-e? Szerintem igen. Én mérnök vagyok. Engem a legjobban az érdekel, hogy a liuxos, unixos, szabad szoftveres iparban legyen innováció és legyen munkája minél több szakinak. Bevallom engem a termékeknél sokkal jobban érdekel ez a közösség, ez a szemlélet, hangulat.
Az Ubuntu és a Canonical kultúrálisan nagyon jelentős szereplője az iparnak. És ez a szerep semmit sem változik... csak mostantól nem érintőképernyős eszközök, hanem virtuális szerverparkok lesznek a cél.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szerintem sem kérdés, hogy a Canonical rengeteget adott a Linux-os világnak,
Persze adhattak volna sokkal jobb hatásfokkal is, de persze utólag könnyű okosnak lenni.
Nekem az Ubuntu for Android fáj a mai napig a legjobban. Szerintem nagyszerű termék lett volna belőle ha egy Edge kategóriás telefont vele hoznak ki és nem az UT-val próbálják. A BQ és a Meizu cuccok is jobban fogytak volna egy ilyen rendszerrel. Magam biztosan lecseréltem volna a Note3-at egy ilyenre. Az UT-val lutris módon kísérletezni viszont nem volt kedvem (valószínűleg sok más embernek sem).
Emlékszem, hogy az UfA ellen az volt a legfőbb érv, hogy az OEM-ek nem akarták átvenni. Egyszerűen le kellett volna szerződni a Google-el mint egy OEM és szállítani az UfA-t egy mezei Android variánsként saját hardveren (idővel pedig jöhetett volna a BQ meg a Meizu, ahogy később történt is).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Persze adhattak volna sokkal jobb hatásfokkal is, de persze utólag könnyű okosnak lenni.
Hidd el, hogy mi próbáltunk út közben is okosnak lenni. De komoly szembeszélnek kellett néha menni.
> Nekem az Ubuntu for Android fáj a mai napig a legjobban.
Bezony. Nekem is.
> Az UT-val lutris módon kísérletezni viszont nem volt kedvem
A mai napig is Meizu Pro5-ot használok Ubuntu-val. Nekem bejön. Nincs rizikó... és nincs kínai/nsa spyware
> le kellett volna szerződni a Google-el
Konkértan az ilyen B2B tárgyalásokban a Canonical nem túl erős.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Miért ne kellettek volna ezek??? Mindezek tették lehetővé, hogy az Ubuntu egy ismert, elismert disztró legyen. Ezek tették lehetővé, hogy ma messze a legnépszerűbb asztali linux disztró.
Ezzel azért egy kicsit vitatkoznék. 2012 óta erősen zuhanó ágban van az Ubuntu desktop népszerűsége.
A népszerűségét az hozta meg, hogy jól összeválogatták és összehangolták a kész elemeket, valamint folyamatosan javították a hiányosságokat.
Cirka 2008-ig emelkedett, egy ideig stagnált, majd 2012-től csökken a népszerűsége. Tehát ezek a 2012 körül indult fejlesztések biztosan nem emelték a népszerűségét és nem ettől lett a legnépszerűbb asztali disztró.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Ezzel azért egy kicsit vitatkoznék. 2012 óta erősen zuhanó ágban van az Ubuntu desktop népszerűsége.
Tudnál erre hiteles forrást mutatni? Nem mondom, hogy nem hiszem el, de érdekelne, hogy te milyen adatokat ismersz.
Tudtommal egyik másik Linux disztrót sem tolták OEM-ként olyan nagy gyártók mint a Dell, HP, Lenovo: https://certification.ubuntu.com/desktop/
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Tudnál erre hiteles forrást mutatni?
Majd valaki biztos kerit egy jobbat, addig itt van ez a google trends:
https://trends.google.com/trends/explore?date=all&q=%2Fm%2F03x5qm
Ebbol egy 2008-2012 csucsidoszak latszik, azota tenyleg lohad a nepszeruseg.
---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azért a Google Trends mint hiteles forrás...
-----
„Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben.”
rand() a lelke mindennek! :)
Szerinted…
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Miért kérdőjelezed meg egyik leginkább adatéhes cég statisztikáját? :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mert nem tartom igazoltnak, hogy a keresések mögött az van, hogy "ezt szeretem, venném, veszem és ezért keresek rá"
Sokkal inkább azért keresnek rá dolgokra mert nem tudják, hogy mi az. Ha tudják akkor nem keresnek rá.
Vagyis a google trends nem választja szét az érdeklődés változát az ismertségtől. Ez pedig csalóka.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Felhívnám a figyelmed a mosoly jelre a mondatom végén.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
" Majd valaki biztos kerit egy jobbat, "
Szivesen latnek cafolatot is.
En a szuk kornyezetemben azt latom, hogy boldog-boldogtalan atnyergelt macos-re (macbook air/pro).
De ezt nem akarnam kivetiteni:)
---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én erősen ellenszenvezek az apple-lel, de még én is megfontoltam. Aztán elvette a kedvem az, hogy a meglévő elég drága és izmos gépemet nem dobnám ki, hogy vegyek egy... mit is? Van egyáltalán értelmes teljesítményű apple gép?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
En amikor vasaroltam a laptopomat, amennyiert vettem azert az apple adott volna macbook pro-t is.
De en vilageletemben linuxot hasznaltam, sose volt se windows-om, se macos-em sajat gepen.
Egyelore gyozott a megszokas...
---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A google trends csalóka tud lenni. Mert nem tudod, hogy miért keresik az emberek a kulcsszavakat.
Ha megnézed az Android kulcsszót akkor azt látod, hogy 2013-2016 között egyértelműen csökken a trend. De ennek nem az az oka, hogy kevésbé népszerű az Andorid, hanem az, hogy maga a brand beépült a köztudatba.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
>De ennek nem az az oka
if u say so
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem azért mert én mondom, hanem azért mert például az Android keresések is ilyen trendvonalat mutatnak.
A google keresések statisztikája nem népszerűségi mutató.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Van valami benne amit mondasz, de nincs teljesen igazad.
Pl. keressunk ra az ubuntu kiadasok neveire.
Ezek elore nem ismert szavak, igy egy-egy release kornyekere megugrik a kereses rajuk:
https://trends.google.com/trends/explore?date=all&q=ubuntu%20precise%20…
Meg igy sincs semmi relevanciaja szerinted?
---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Relevanciája nyilván van. A kérdés az az, hogy milyen szempontból.
Szerintem az Ubuntu-s keresések leginkább a médiában való jelenléttel, marketing akciókkal áll korrelációban. Ha a nem tech sajtóban akár egészen kicsi hír van az Ubunturól az megdobja a kereséseket. Ha pedig a cég csendben van akkor kevesebben keresnek rá.
Mondom, semmilyen hiteles igazolását nem látom annak, hogy a google keresések trendjét valamiféle népszerűségi mutatónak vehetnénk.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Ha megnézed az Android kulcsszót akkor azt látod, hogy 2013-2016 között egyértelműen csökken a trend.
Az en google trends-em mast mutat, te is igy nezted?:
https://trends.google.com/trends/explore?date=all&q=android%20gingerbre…
En hatarozott novekedest latok, azaz nem, nemely kiadas nem akkora slager (pl. honeycomb).
De a trend az novekedest sugall.
Itt a folytatasa egyebkent:
https://trends.google.com/trends/explore?date=all&q=android%20kitkat,an…
Bar ugye csak azt a statisztikat erdemes elfogadni, amit az ember sajat maga hamisit:)
---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Érdekességképpen megcsináltam Ubuntu LTS-ekre 2010-től.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
en is kettovel feljebb:)
---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én csak simán az android szóra néztem.
De mondom, a google keresések trendje sokmindent mutathat.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A google trends csalóka tud lenni. Mert nem tudod, hogy miért keresik az emberek a kulcsszavakat.
Ha megnézed az Android kulcsszót akkor azt látod, hogy 2013-2016 között egyértelműen csökken a trend. De ennek nem az az oka, hogy kevésbé népszerű az Andorid, hanem az, hogy maga a brand beépült a köztudatba.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hivatalos forrást nem tudok. A Google trends-en kívül még a Distrowatch statisztikák és a Hup HOVD szavazások is ezt mutatják.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Hivatalos forrást nem tudok.
Érdemes ilyen fajsúlyos kijelentéseket tények ismeretében és források birtokában tenni. Nem rosszallóan mondom, de magamról tudom, hogy a személyes érzelmi alap néha torzítja az ember megérzéseit.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"fogalmuk sincs, hogy az adatgyüjtésen felül mit kellene tenniük pontosan"
De hát pont ezért gyűjtik az adatot, hogy tudják. :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Hát, ha valami a végén a kukában landol, az bizony kudarc" ez mekkora baromsag. Ott van pl az upstart. Nem tetszett nekik a systemv, ezert fejlesztettek egyet, ami megfelelt az igenyeiknek, aztan mikor elterjedt a systemd, kvazi szabvany lett, akkor kukaztak az upstarttot. Szerinted az kudarc, hogy 5-8 akarhany evig volt egy rendszeruk, ami kiszolgalta oket, es jobb volt, az elodjenel?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az a vicc, hogy nem felelt meg nekik a SystemV. Èn, mint mezei Linux user, simán elvoltam SystemV alatt is, ahogy Upstart alatt is, illetve Systemd alatt is. Àltalános felhasználásnál semmi különbség. Akkor mégis mire volt jó?
Rájöttek, hogy tök fölösleges minden kvázi elterjedt megoldás helyett saját, házi megoldást gyártani, ami kvázi ugyanarra hivatott. Felesleges idö és pénzpocsékolás. Meg akarták váltani a világot, ami nem sikerült. A felesleges dolgok meg mindig a kukában landolnak.
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az upstart megoldott nekik olyan problémákat, amit SysV inittel nem lehetett megoldani. Miért vicc az, hogy nem felelt meg nekik?
A systemd pedig jóval az upstart után kezdődött el.
Upstart: 2006
Systemd: 2010
Ők is azért kukázták, mert a többi nagy distro a systemd-t választotta az upstart helyett.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Meg is valaszoltad: "mint mezei Linux user ... semmi különbség"
"ami kvázi ugyanarra hivatott" pont ott van a lenyeg, ahol kvazi eltert az upstart a systemv-tol, azert fejlesztettek ujat. Mondok egy peldat, upstarttal megoldhato, hogy egyik szolgaltatas a masikra dependaljon, ez nem alhanyagolhato kulombseg
"A felesleges dolgok meg mindig a kukában landolnak" Persze, csak az ha valami a kukaba kerul mert mar felelsleges nem egyenlo azzal, hogy a feleslegesse valasa elott is kudarc volt a dolog. Mondok erre is egy peldat. Nem hasznalunk gozgepet mindenre manapsag, de mondjuk kudarcnak sem nevezzuk, vegulis csak a vilagunkat valtoztatta meg
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1 a gőzgépes analógia nagyon jó
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az ilyen hasonlatok mindig sántítanak. Ha abból indulunk ki, hogy hányféle linux létezik, és mindegyikben lehet valami "forradalmi", ami megváltoztatja a világot... oh wait. Gőzgépnek nem volt alternatívája, és az valóban korszakalkotó volt. Az Upstart semmiképpen sem hasonlítható az ilyen találmányokkal össze.
Pont ez a lényeg, hogy eltűnik, aztán később visszagondolva max. a nosztalgia érzését táplálja.
Ugyanúgy igaz ez a Systemd-re is. Ami a gőzgéppel egyenértékű találmány, az kb. maga számítógép.
--
robyboy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az Unity8 azért kudarc, az egész phone és convergence vonallal, mert sosem lett belőle termék. Sosem volt egy 1.0-s verzió.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem tudom, hogy te hogy vagy, de nekem itt fut a telefonomom a Unity8.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azert kiprobalnam. Hol tudok venni?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A Unity8 zsákutca, mivel sose jutott el odáig, hogy az éles ubuntu kiadásban default DE legyen, azért ez akárhogy nézzük, ahány évet beleöltetek, sz.pó.
A Unity7 nem zsákutca, anyám is használja, de azért az gondolom érthető hogy ő csak LTS disztrókat kap és default shell-t, nem fogunk kísérletezgetni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szerintem nem a zsákutca a jó szó. Az unity 7 azért zsákutca, mert nincs jövője, mivel egy compiz plugin, ami x-re épül, és az x-et épp leváltani akarja mindenki.
Az unity 8 lehet zsákutca, mert mir-re épül, aminek ugyanúgy nincs jövője, de volna értelme felkapni, mert maga a DE jó.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> mert maga a DE jó
Ezt mi alapján mondod? Próbáltam, lehet, hogy kódilag rengeteg munka van benne, de desktopon egy nulla volt.
Szerk: habár a GTK kukázása egy épeszű ötlet volt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mi a baj a GTK-val? Laikusként kérdezem. Nem tudok programozni, nem fejlesztettem sem GTK-ban, sem Qt-ban soha. Felhasználóként nekem a GTK-t használó programok/asztalkörnyezetek jobban bejönnek, mint a Qt-val fejlesztett dolgok.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Engem is érdekelne.
---
A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt.
Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!!
Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Röviden: írj alatta szoftvert. Vagy használd embedded területen. Használd X nélkül. Fordítsd le nem Linux környezet alatt. Vagy egyáltalán: van-e mögötte ipari húzóerő? A Qt mögött van.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A RedHat pl. húzóerőnek számít? Amúgy programoztam GTK+-ban és tényleg nem leányálom, de nem is olyan borzasztó.
-----
„Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben.”
rand() a lelke mindennek! :)
Szerinted…
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
OK. Elhiszem. Ezért írtam, hogy laikusként kérdezem. Amúgy kíváncsi lennék, milyen lenne ha valaki portolná a gnome shell-t Qt-ra :) Gondolom nem lenne lehetetlen, csak GTK toolkit helyett Qt-t használni. Minden bizonnyal a Qt-ben is megvannak azok az eszközök, amik a GTK-ban.
*szerk.: a másik dolog, a GTK+ az sima C, a Qt meg C++, gondolom sokkal egyszerűbb C++-ban "leprogramozni" egy sima kis programot, mint tisztán C-ben. (nem tudok programozni)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Egyrészt szubjektív véleményem, másrészt van pár ötlet amiben igyekszik felzárkózni ahhoz, ami máshol is kezd elterjedni (értesítősávok pl) ami jó, mivel a szoftverfejlesztőknek egy egységes valamit kell úgy támogatni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én meg kipróbáltam, futtattam a gépemen. Semmit nem tudott fél éve, összeomlott, stb.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Semmit nem tudott fél éve, összeomlott, stb."
Az összeomlásra nem tudok mit mondani, az pedig hogy semmit nem tudott. Ez nem KDE, hogy mindenre van opció, szerintem sose volt a célja hogy egy széthekkelhető, agyonállítgatható DE legyen. A feladatát ellátja.
A nautilusra: Tény, hogy lehet mást használni, de ennyi erővel minek a DE-ben egy csomó default program, ha mást kell használni helyettük? Ráadásul a nautilus jó cucc volt amíg nem álltak neki ritkítani a funkcionalitását.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Az unity 8 lehet zsákutca, mert mir-re épül, aminek ugyanúgy nincs jövője, de volna értelme felkapni, mert maga a DE jó.
Igen jó barátom a Unity8 fő fejlesztője. Ő at mondja, hogy a Mirben már semmi ráció nincsen. A Mir-t a telefonok miatt kezdte el fejleszteni a Canonical, mert szorította a határidő a hardvertgyártók oldaláról és nem volt használható alternatíva. De most, hogy nincs ilyen nyomás a U8-et megcsinálni Wayland kompatibilisre úgy fél éves kemény munkája lenne 2-3 jó mérnöknek. Sajnos ez 100-150 ezer eurós befektetést igényelne. Ezt nem fogja senki beletenni.
Pedig jelenleg a Unity8 a legjobb olyan DE ami értelmezhető desktop és touch környezetben is.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"a Mirben már semmi ráció nincsen"
Pont ezért írtam, hogy fogni kéne ami megvan az Unity 8-ból, és megoldani hogy wayla... bocsi, szóval érted. Ne kelljen Mir a futtatásához.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez műszakilag megoldható. Konkrétan tudom is, hogy kik tudnák ezt megcsinálni. Ha van 100-150 ezer eurója valakinek erre a célra, akkor segítek szívesen.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Ha van 100-150 ezer eurója"
Az nincs, én a lelkes közösségben bízom jobb híján :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ki tudja, szóljon a fényes arcú próféta belőled: https://www.unity8.org
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mar http://yunit.io :)
Alternativak meg:
http://www.strawpoll.me/12696619/r
---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
indiegogo?
egyébként én szerettem a Unity-t, még akár fizetnék is érte, hogy egy korrekt DE-t faragjanak a nyolcasból... :'(
--
blogom
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> A Unity8 zsákutca, mivel sose jutott el odáig, hogy az éles ubuntu kiadásban default DE legyen,
bq aquaris 4.5e
bq M10
Meizu MX4
Meizu Pro5
eszközökön default DE a Unity8.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ott nem DE, ott launcher.
Értem én hogy ti komolyan gondoltátok a "két méret - 1 env" elgondolást, de nem látom, ez mennyire reális a gyakorlatban, és úgy látszik, már nem is fogom látni.
Elvileg az IA elvén fel lehet építeni ugyanazt a funkcionalitást két felületre, a gyakorlatban ennyire általánosan nehéz belátni, hogy a concept mindkét oldalon működőképes lehet.
A material is brutál kényelmetlen jelenleg desktopon, maga a teljes vizuális nyelv is, és akkor még a shell appjait nem is nézzük.
A Windows meg kb egy baromi nagy if volt a gyakorlatban minden körül (vagy használhatatlan volt a program desktopon).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Ott nem DE, ott launcher.
A launchernél lenyeges több fícsörről van itt szó
> Értem én hogy ti komolyan gondoltátok a "két méret - 1 env" elgondolást,
A méret csak egy szempont a sok közül. Még csak nem is a legérdekesebb, mert speciel ezt a Qt tudja minden erőfszítés nélkül. Lényegében minden Qt alapú keretrendszer automatikusan skálázódik egy ideje.
Nagyon sok olyan apróság van aminek jelentősége van a konvergencia szempontjából.
> úgy látszik, már nem is fogom látni.
Miért ne látnád??? Az imánt soroltam fel azokat az eszközöke amikből ipari/kereskedelmi volumenben van Unity8. Az, hogy te nem futottál még bele attól még az látezik.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
valami nem kinai szaron is fut esetleg, vagy csak arra jo, hogy parasztgyerekek korbeallva ujjongjanak, hogy hudejo?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az megvan, hogy az iphone is kínában készül?
Szerintem egy ideje már lejárt lemez, hogy ami kínában készül az gagyi. A Meizu Pro5 konkréan egy felsőkategóriás prémium telefon. Mind anyagában és alkatrészeiben teljesen kompromisszummentes holmi.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Már csak egy jó os kéne rá :-D
(légyszi meg se próbáld komolyan venni)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
mar csak a szoftvernek kene valami nem halott dolog :(
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ennek örülök is meg nem is. Örülök, hogy belátták, hogy ez zsákutca, annak viszont nem, hogy nem ilyen sokáig tartott mire rájöttek.
Én igazából sosem értettem, hogy miért készül az Ubuntuból ennyiféle változat (Kubuntu, Lubuntu, Xubuntu, stb) ahelyett, hogy a telepítő felkínált volna pl két-három választási lehetőséget az ISO-ból, a többit meg netinstallból.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az Ubuntu csak egy variációt készített, az Ubuntu-t, Unity-vel. Az összes többi teljesen önálló közösségi projekt volt. Te is csinálhattál volna egy alternatív Ubuntu-t.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"miért készül az Ubuntuból ennyiféle változat"
Ahhoz, hogy mindegyik DE telepíthető legyen net nélkül nagyra hízott volna az az ISO.
Úgy tudom az Ubuntu live telepítő úgy működik, hogy egy előre összeállított rendszert (azt, ami a live cd-t is hajtja) másol át telepítés gyanánt, nem pedig egyesével telepíti a csomagokat. Ezáltal sokkal gyorsabb. Ez nem igazán lehetne megvalósítható, ha volnának választható komponensek.
Ráadásul nem hiszem, hogy kevesebb munka lenne úgy, ha a telepítőben lenne a választás lehetősége.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Unity, Phone, Convergence... kár értük.
Pont amikor kijön a Samsung Dex.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Pont azért, mert esélytelen az Androidon megvalósításra kerülő opciókkal szemben.
Szerintem előbb-utóbb alapértelmezetten benne lesz az Androidban (lásd az Android-ChromeOS fúzióként pedzegetett Andromeda projekt).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Semmi köze ennek az egésznek az Androidhoz. Az Ubuntu sosem versenyzett az Androiddal és soha nem is volt ilyen ambíciója.
Lásd... lehet egy rockzenekar akkor is sikeres ha nem nyomja le a Rolling Stonest. Lehet klubokban zenélni, lehet egy adott szegmenst kiszolgálni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Örülök, hogy dobják a Mir-t.
By switching to GNOME, Canonical is also giving up on Mir and moving to the Wayland display server, another contender for replacing the X window system. Given the separate development paths of Mir and Wayland, "we have no real choice but to use Wayland when Ubuntu switches to GNOME by default," Hall told Ars. "Using Mir simply isn't an option we have."
https://arstechnica.com/information-technology/2017/04/ubuntu-unity-is-…
----
"Kb. egy hónapja elkezdtem írni egy Coelho-emulátort, ami kattintásra generál random Coelho-kompatibilis tartalmat."
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igy van, ez a hir legfontosabb resze szerintem. Nem csak hogy lesz egy "standard" Linux desktop vegre (Gnome), de a Wayland is kap egy eselyt.
Tehat barmilyen furan hangzik, az a hir, hogy az egyik fo Linux desktop szereplo abbahagyja a desktop fejlesztest a legjobb hir a Linux desktop szempontjabol :)
Csak azokat a borzalmasan gnom (bocsi:)) vastag Gnome ablakszeleket/ures feluleteket kellene lereszelni, es maris teljes lenne a boldogsag...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A linux desktop sikerét és előretörését nem az akadályozta, hogy több DE létezett.
A főbb okok között az van, hogy
1) sosem volt semmilyen stabil platform vagy alkalmazás API amire nyugodtan lehetett volna alkalmazásokat fejleszteni.
2) minden disztró ívesen tett az ABI kompatbilitásra. Ha megvakarta egy RedHat/Suse/Ubuntu/Debian guru a fejét hétfő reggel és lecserélte a komplett fordítót akkor senki nem szólt semmit
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A masodik ponttal egyetertek, de nekem a Qt es a Gnome is annak az API-nak vagy platformnak tunik, amire lehet UI-t fejleszteni. De nem tudom, a valosagban is igy van-e, sosem irtam UI programot. Mi ezekkel a problema?
Valamint az X kulcsproblemaja a Linux desktopnak, ezert az X levaltasara indult kezdemenyezes a legfontosabb az elmult 20 ev tortenelmebol, es az, hogy az egyik fo szereplo nem allt be a kozossegi projekt moge, hanem a sajat elmebajat tolta (akarmilyen megfontolasbol), es most ennek vege, es csatlakozik vegre a fosodorhoz - nos, ez kabe ahhoz hasonlithato szerintem, mint amikor a Microsoft belatta, hogy a webet nem tudja tovabb akadalyozni az IE inkompatibilitasaival es megfojtott fejlesztesevel, es inkabb beadta a derekat es csatlakozott a modern bongeszokhoz.
Persze itt kisebb a dolog tetje, hiszen a Linux desktop ugymond nem letezik, de a hasonlatert vallalom a felelosseget :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> A masodik ponttal egyetertek, de nekem a Qt es a Gnome is annak az API-nak vagy platformnak tunik, amire lehet UI-t fejleszteni.
Szerintem, amikor az Ubuntu phone-ba belevagtak akkor megversenyeztettek a GTK, es Qt-t, es a Qt-ra esett a valasztas. Ugye ha valaki emlekszik meg az Openmoko telefonra, azok is GTK-val kezdtek. Vagy a Nokia900-ra (maemo). Aztan az openmoko enlightenment-re valtott (aztan be is fulladt, bar nem emiatt), a Nokia900 utan meg Qt-ra valtottak.
Igy vegul azert latszik, hogy barki hozzanyult a GTK-hoz atvaltott rola. Tehat a Qt a technikailag jobb valasztas.
Ezekutan visszavaltani Gnome-ra, egy technologiai visszalepes.
---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> megversenyeztettek a GTK, es Qt-t,
A Gtk sosem volt versenyben. Ott voltam annál az asztalnál, ahol megszületett a döntés, hogy Qt legyen a Unity8 DE és app framework alapja. Ez jó döntés volt.
A félreértés elkerülése végett... most nem az lesz, hogy jön a Gtk. Most az lesz, hogy nem jön semmi. Az Ubuntu lényegében feladja a desktop ambícióit.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
De ezzel ugye újranyitásra, majd Won't Fix állapotban lezárásra kerül az Ubuntu bug #1?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> A Gtk sosem volt versenyben. Ott voltam annál az asztalnál, ahol megszületett a döntés,
Most döntés volt, vagy sem?
Ha döntés volt ezek közül lehetett választani:
1. gtk
2. qt
3. enlightenment
Namost ha a GTK fel sem merült, mert egyikőtök se hallott róla, akkor legalább a következő ubuntu lts-ben kipróbálhatjátok:-P
> Az Ubuntu lényegében feladja a desktop ambícióit.
Az Ubuntu a desktopnak köszönheti, hogy szerver oldalon sikeres.
De ugye ez is csak egy állapot. És már szépen leáldozóban van:-\
---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Kezdésként annyit, hogy ha cinikus provokálás a célod akkor inkább hagyjuk. Okés?
Roppantul kellemetlen érzés, hogy én igyekszem szakmai alapon, egy olyan cég belső működéséről és döntési mechanizmusáról információt adni az érdeklődő közönségnek miközben de pusztán cinikusan beszólogatni akarsz.
Szívesen válaszolok minden kérdésedre, de előbb elvárom, hogy megadod nekem a minimális tisztelet, hamár a szabadidőmben itt közszolgálatiskodom.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Cinizmus ide, vagy oda; pusztan egy logikai hibara vilagitottam ra.
Nekem volt rengeteg kerdesem, de azokra sose valaszoltal, mert nem "publikusak".
Most is lenne rengeteg kerdesem, de nem hiszem, hogy toled kapnek ra valaszt.
---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Minden olyan kérdésedre válaszoltam amelyekre a szerződésem lehetőséget ad. Értelm szerűen egy HUP nick kedvéért nem fogok szerződést szegni.
Logika hiba nincsen, egyszerűen nem tudod miről beszélsz. Annyit segítek, hogy 2012-ben a döntés nem a Qt és Gtk közötti választás volt, hanem a QML és Nux között. De látod, fingod nincsen a témához, viszont marha nagy mellénnyel genyózni akarsz.
Sajnos a hozzászólásaidből leginkább a cinikus rosszindulat jön le. Ezt pedig én szakmai témákban nem tudom és nem is akarom értelmezni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> De látod, fingod nincsen a témához, viszont marha nagy mellénnyel genyózni akarsz.
TODO: Write README
:))
---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Érdekes, én szakmai témában, szakmai fórumon valahogy sosem állnék le úgy netó gecizni ahogy azt te teszed. Valahogy úgy vagyok vele, hogy kicsi ez a szakma, a fene tudja mikor és kivel kerülök egy asztalhoz.
Ezért nem tudom, hova tenni, hogy te, lényegében ismeretlenül miért csinálod ezt? Nem gondolod, hogy ez valamikor vissza fog ütni? Nem gondolod, hogy mások is olvassák ezeket a trollkodásokat? Eszedbe sem jut, hogy a korrekt, kimért és alpavetően barátságos hangnem az ebben a szakmában többre visz mint a cinikus piszkálódás? Vagy esetleg te még olyan fiatal vagy, hogy el sem tudod képzelni, hogy valaha mást és máshol is fogsz csinálni mint amit és ahol ma?
Furcsa... tényleg nem értem. Illetve, dehogynem értem... felelőtlenség és habókosság.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A félreértés elkerülése végett... most nem az lesz, hogy jön a Gtk. Most az lesz, hogy nem jön semmi. Az Ubuntu lényegében feladja a desktop ambícióit.
Sose az volt a piaci igény szerintem az Ubuntu fele hogy saját desktopot fejlesszen, vagy hogy saját mobil-oprendszert fejlesszen, hanem hogy legyen egy decens open source rendszer, amitől a profik se menekülnek ki a világból, meg édesanyáinknak és enterprise telepítésekben a Mancikáknak oda lehet adni, nem tudják nagyon szétrúgni, de a levelezés, Word és PDF doksik nyitogatása, meg a webes / java-s / GTK-s vállalati appok elfutnak rajt.
Ha ezt saját desktoppal tudja megoldani mint rendszerintegrátor akkor oldja meg azzal.
Időközben lassan a Google Drive webfelülete többet tud mint a Unity7 fájlkezelője, anyáink pedig átálltak tabletre (nagyiokosteló), de így vártuk hogy akkor mi lesz a következő non-Windows enterprise desktop.
Ehelyett Shuttleworth minden pénzét beleölte ebbe a mobilplatformba, ami szép, de nekünk ebből elsősorban csak a desktop része kellett volna csak, a mobil-desktop konvergenciát számunkra megadják a PWA-k, a reszponzív webappok.
A kérdés az, ebből az ubuntu fel tud-e állni és szállítani egy decens enterprise DE-t amit a profik is tudnak használni fejlesztéshez meg rendszerüzemeltetéshez, vagy meg kell várni amíg a Windows-ökoszisztéma a saját súlya alatt rohad meg, esetleg a Google előrukkol valami értelmes desktop offeringgel.
A Unity8-ból engem a mobil csak marginálisan érdekelt, az érdekelt, mi lesz a következő A Linux Desktop.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Sose az volt a piaci igény szerintem az Ubuntu fele hogy saját desktopot fejlesszen
Ezt az igény dokumentáltal létezett. Erre az igényre, illetve ezen igéby kielégítésére épült PC gyártókkal való üzleti kapcsolat a Canonicalnak.
Az a baj, hogy néhányatok a saját izléseteket vetítitek ki a teljes iparágra. Mik9zben az évente többmillió eladot Ubuntus desktop gépek és minden népszerűségi mutató tökéletesen az ellentét mutatja annak amit mondasz. Az Ubuntu desktop az egyik legnépszerűbb rendszer. Egyetlen mésik disztrót sem használnak olyan sokan a laikusok táborában mint az Ubuntut. Ez tény. Nekem sem a kedvencem a Unity. Mielőtt a Canonicalhoz szerződtem volna én sem nyúltm volna még bottal sem a Unity-hez. De nem én vagyok a tipikus felhasználó.
> Időközben lassan a Google Drive webfelülete többet tud mint a Unity7 fájlkezelője
Hááát én a napu melóra használom a Google Drive-ot, de szerintem űbergagyi és igénytelen hulladék.
Amúgy te is beleesel abba a hibába, hogy a Unity-nek tulajdonítasz egy nem oda tartozó problémát. Az Ubuntu-ban a Nautilus alkalmazás a fájlmenedzser. Ez egy alkalmazás. Ha nem tetszik, használj másikat.
> A Unity8-ból engem a mobil csak marginálisan érdekelt, az érdekelt, mi lesz a következő A Linux Desktop.
Szíved joga, hogy az érdekeljen téged amit akarsz. De itt nem a mobilról van szó. A laptop is mobil... Nekem már vagy 10 éve nincsen nem mobil Desktopon. Ettől csak egy lépésre van az, hogy lecsatolható keyboarddal és érintőképernyővel jöjjön _MINDEN_ laptop. Nyugodj meg, tíz év múlva ez lesz az alap. Na és akkor mi lesz a következő Linux Desktop? Megnyugtatlak akkor minden disztró elő fogja húzni pöccre ugyanazokat a terveket amik alapján a Unity8-at elkezdte az Ubuntu.
Egyszerűen minden disztrónál korábban tudott a Ubuntu korábban becserkészni érintőképernyős hardvert gyártó céget. Ezért kellett ebbe az irányba fejleszteni a rendszert. Más is ezt csinálta volna, ha ilyen igényekkel találkozik. Könnyű a GNOME-mal meg KDE-velvagánykodnia a többi disztrónak ha egyszer a kutya nem akar milliós példányban velük hardvert szállítani.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Az a baj, hogy néhányatok a saját izléseteket vetítitek ki a teljes iparágra. Mik9zben az évente többmillió eladot Ubuntus desktop gépek és minden népszerűségi mutató tökéletesen az ellentét mutatja annak amit mondasz.
Az OEM eladások nem tudom mennyire mutatnak reális képet.
Nézd, én általában vállalati informatikában dolgozom 17 éves korom óta. Most épp az egyik állami mamut pénztári rendszereit rajzolom, ami .NET-ben van Windows alapon, de elvileg lehetne linux is alatta.
Előtte orvosi rendszert fejlesztettünk, ott már neccesebb, mert ha még mi el is futnánk linux alatt, az EKG-nak meg a laborrendszernek nem lesz linux kliense.
De ezek azok amikhez sok PC kell, meg amihez PC kell. Ezen kívül az aktatologatáshoz kell PC, meg a fejlesztéshez.
Viszont itt qrvára nem érdekes az érintőképernyő meg a mobil, ezek egeres, sőt, billentyűs rendszerek. Ha a feladat gyakran ismétlődő, ügyfélszolgálati jellegű, de relatív komplex és sok szövegbevitellel jár, akkor billentyű, ha meg nem tudni pontosan mikor mihez kell nyúlni akkor egér.
Használod a mobilodat fejlesztésre (mmint tudom, rádugható egérre-monitorra, de anélkül)? Használod olyankor ha két-három dolog összefüggése kell? (Mittom, ticket, kód, doksi, kóderedmény)?
A konvergencia konzumerben megvalósult, most mobilról gépelek a HUP-ba, meg van a mobilomon facebook is, az ne gond, ott a cloud meg a reszponzív web oszt szevasz.
A desktop nekem ott érdekes ahol a form factor a feladat jellege miatt nem a mobil.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> A konvergencia konzumerben megvalósult,
Mondtam már, hogy a konvergencia nem feltétlenül ezt jelenti. Hogy mi mást jelenthet leírtam már párszor. De ha érdekel és nem volt meg akkor szívesen leírom mégegyszer.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ctrl-F-eztem a konvergencia szóra, őszintén nem tudom, mit jelent számodra.
Valami olyasmit írtál hogy a laptop is mobil, meg érintőkijelzős laptop amivel a Canonical megegyezett, én meg olyasmiről írok hogy vannak taszkok amikhez kell az egér meg a billentyűzet, esetleg a komplex UI ami nem fér ki mobilra.
Nálad egy filozófiai álláspontot látok, én meg a gyakorlatban próbálom megfogni hogy mi az aminek ma nem elsődleges platformja a mobil és miért nem az.
A gyakorlatban egy orvosi szoftvert szerintem nem lehet mobilszintig lekicsinyíteni pl, egyszerűen azok az infók amiknek folyamatosan jelen kell lenniük (beteg állandó betegségei és allergiái) önmagukban egy képernyő.
Tabletre levittük. Finoman szólva nem elég a nagyobb gombméret, olyan trükkök kellenek hogy a fejedet fogod.
A pénztári rendszerünkből is van érintőképernyős változat, de billentyűvel egyelőre úgy látjuk, hogy gyorsabb.
Egy IDE-t fogalmam nincs, hogy vinnék le mobilra, de tabletre se nagyon. Nem látok jó tabletes szövegszerkesztőt, amivel meg lehet írni valami hosszabbat. Nem látok jó vektoros rajzprogramot amivel lehet UI-t tervezni pl. Nem látok precíz videószerkesztőt.
Ha nekem kéne konvergálnom, nem az lenne a kérdésem, hogy hogy építek félátlátszó API-t a mobilok meg a laptopok eltérő hardveres működésére, hanem hogy hogy tudom az adott form factorba beleszuszakolni úgy a funkcionalitást hogy a taszkot kényelmesen meg lehessen oldani.
A kérdés nekem a konvergenciában az, hogy oldod meg, hogy a delikvens ne érezze sz.pónak a mobilon a dolgot, mint ahogy a facebook-ot vagy a spotify-t nem érezzük sz.pónak nagyrészt, és ez azért nem kis feat.
A material egész jó próbálkozás, de desktopon még gyenge.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A konvergencia nálam nem egy filozófiai álláspont. Én API szempontból nézem a kérdést. Például nézd a UI komponenseket. Mert ezekből épülnek fel az alkalmazások.
Egy alkalmazás nem tud konvergens alkalmazás lenni, ha a UI komponensek nem alkalmasak erre. Például egy text inputnak adaptálódnia kell billentyűzetes és egeres környezetre, de működnie kell touch környezetben is. Vagy egy listának kell scrollbar ha van egér és le-fel gombok, de ha touch-on fut akkor lehet ujjal böködni. Ha van egy ilyen UI Toolkit akkor onnantól az alkalmazásfejlesztő dolga eldönteni, hogy akar-e konvergens alkalmazást csinálni. Vannak olyan alkalmazások amikben van ráció, de ahogy te is írtad egy IDE vagy egy komplex ügyviteli rendszer nem biztos, hogy jó ötlet. De mondjuk egy képböngésző app vagy egy jegyzetelő alkalmazás, esetleg egy borkóstoló jegyzeteket tároló és megsztó alkalmazás is lehet ilyen. A lényeg az , hogy a platformnak csak a konvergenciát lehetővé tevő API-kat kell felkínálnia.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én azt látom a piacon, hogy az általad írt appokat mobile-first írják.
Továbbá van egy natívan konvergens web API, hívjuk mondjuk bootstrapnek.
A Microsoft írt egy konvergens API-t, ez az UWP, nekem az ott dőlt be, hogy sose tudott többet mint a web, le volt korlátozva, cserébe desktopon borzalmas volt (és mobilon se szép).
Papiron konvergens a material is, valamelyest a sok telóméret miatt muszáj neki, de fionoman szólva nem tökéletes.
Mi az az API, amit ezeknél jobban tudott a Unity8?
Most abba bele se menjünk hogy egy csomó cucc cloud backenddel van, ami ha elég jól van megírva akkor a user minden form factoron eléri az adatait és el tudja végezni a műveleteket rajt.
Most csak arra lennék kiváncsi, mi az az API, ami olyan konvergenciát hozott volna amit a jelenleg erre használható technológiák nem.
Azt se értem, mit akartak ott pontosan a gyártók - saját telefon os-t a laptop mellé? Esetleg ilyen "dokkoló" laptophéjakat amibe beledugod a telefont és a futó alkalmazások ablakként jelennek meg?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Mi az az API, amit ezeknél jobban tudott a Unity8?
Parancsolj:
https://developer.ubuntu.com/api/apps/qml/sdk-15.04.6/
https://launchpad.net/ubuntu-ui-toolkit
Ezt csinálta az én csapatom. Én és 3-4 másik srác. A csapat fele magyar volt :)
> mit akartak ott pontosan a gyártók
A gyártók sokmindent akartak. Igen, konvergens OS-t és dokkolhatóságot is.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Aha, szóval ti a Meego-ban is használt QML-t (használtuk mi is a térképrészlegen) fejlesztettétek tovább, és tettétek "reszponzívvá", ha jól értem.
Ez tök jó, csak akkor ha jól értem nem érkezett meg a piaci igény hogy ehhez társuljon egy n+1. OS ami ezt tudja, mondván hogy van web meg material, elég lesz az?
Mi amúgy bootstrap-et használunk ezekre, ha kell wrapperrel, azaz simán lehet hogy te desktop/mobil alkalmazásnak látod (akár mert durván hozzá kell nyúlnunk hardverhez is), miközben a háttérben ez egy NW.js vagy egy Apache Cordova.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Aha, szóval ti a Meego-ban is használt QML-t (használtuk mi is a térképrészlegen) fejlesztettétek tovább, és tettétek "reszponzívvá", ha jól értem.
A Meego alatt hozta ki a Qt először a QML technológiát. De igazán csak 2012-2013-ra forrta az ki magát. A Meego idejében még súlyos preformance problémák voltak vele.
Mi nem továbbfejlesztettük ezt, bár nagyon sok fixet és bővítést toltunk ezzel kapcsolatban az upstreambe. Mi egy olyan QML alapú UI Toolkitet csináltunk ami teljesen adaptálódik mindenféle kijelzőhöz és input típushoz. Ilyent még a mai napig sem csinált senki. A Qt a legtöbb jó megoldást át is vette tőlünk. Szóval messze nem kuka az amit csináltunk.
> ha jól értem nem érkezett meg a piaci igény hogy ehhez társuljon egy n+1. OS
Nem igazán erről van szó. Inkább arról, hogy úgy általában a PC piac stagnál és a mobil piacról is vonul ki az innovációra mozduló tőke. Egyszerűen konyhai botmixer szinten vannak az okostelefonok és nem éri meg senkinek komoly új technológiába fektetni. Akkor sem ha az a technológia űberkirályság. Rossz analógiával élve, megcsináltuk a 95 pontos, fantsztikusan jó ízű és zamatos vörösbort akkora amikorra antialkoholista lett az egés világ :)
A webes technológia amúgy él és virul. De natív teljesítményt ezek soha nem fognak meg sem közelíteni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
De mi az überkirályság a rendszeren?
Qt, c++... félre ne érts, használtam, de a programozói gyorstalpalókba a memóriamenedzsment manapság nem fér bele.
Az hogy a régi QML bűnlassú volt, azt bármikor aláírom.
A PC piac persze hogy stagnál, az munkagép lett speciális feladatokra. A droid meg occsó, 100 dollárért tökéletesen funkcionális gépet kapsz, amivel email meg web megy, meg nézegetheted a fényképeket (csinálni annyira nem javasolnám vele), dolgozni nem jó, de azt ritkábban csinálod.
Megnéztem most az ubi "store"-t, de natív appot alig találtam benne.
TFH lement volna a deploy, és a 18.04 LTS szállítja a unity8-at, a telók meg elérnek egy windows phone szintű elterjedtséget, én meg ott állok hogy döntenem kell, egy vállalati deployban webre fejlesszünk és lesz@rom milyen OS van, vagy legyen egy material java kliens meg egy másik, esetleg Windows Phone-okat dokkolunk az UWP-vel, vagy pakoljunk minden workstationre ubit meg osszunk ki ubi telókat, miért választottam volna az uccsó opciót?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Az hogy a régi QML bűnlassú volt, azt bármikor aláírom.
Értelem szerűen nem összehasonljtható a 2011-es QML egy mostanival. Ég és föld.
> De mi az überkirályság a rendszeren?
Milyen rendszeren?
> telók meg elérnek egy windows phone szintű elterjedtséget,
Ehhez nagyon vissza kellett volna esnie a windows phone-nak :) még a mostanihoz képest is.
Nézd, az Ubuntu phone sajnos ezer sebből vérzett. Hosszú történet. Megvolt benne a potenciál, hogy egy teljesen valid és legit platform legyen egy speciális igényhalmaz kielégítésére. Szerintem benne volt 15.04-ig az, hogy egy globálisan 30-50 milliós példányszámban jelen legyen a piacon. De 3-5 éveb belül semmi realitása nem lett volna méga legjobb esetben sem kihívni még a windows phone-t sem.
De ... és komolyan _DE_ ettől még egy fenntartható és izgalmas szereplő lehetett volna. A lehetőség adott volt. Ezt a lehetőséget csak és kizárólag Mark Shuttleworth engedte el. Sorban álltak a gyártók, hogy kérik az Ubuntu Phone-t és a Canonical mondott erre nemet...
> miért választottam volna az uccsó opciót?
Gőzöm sincs. Nem vagyok sem sales, sem marketing szakember és nem ismerem sem a cégedet sem a pontos körülményeket.
Egyébként pont válllati környezetben ahol huszadrangú a százezer fingóalkalmazás létezése elég jó lett volna az Ubuntu Phone már mostanra is... ha... ha ... nem barmolják egy a nagyfőnökök.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Leírtam: vállalati rendszereket tervezünk. Terveztünk tavaly ügyvédi és orvosi rendszereket, és nem titok hogy a MÁV automaták következő generációját is a mi terveink alapján fejlesztik. Tavaly JavaScript (angular-ui-bootstrap), XAML, WinMo 6.5, Android és Delphi is volt a terítéken.
A máv automatának pl. majdnem tökmindegy milyen OS van rajt, a pénztárakban pedig custom hardvert cserélnek épp PC-re.
Szóval nekünk bőven vannak olyan dolgaink ahol "így is, úgy is" kell hardvert venni, de általában vagy webtechnológia van, vagy droid és tucatszámra veszünk, vagy windows, részben aszerint is hogy mihez értenek a UI fejlesztők - a C++ ritka állat arrafelé.
Nyilván ha azt mondanám hogy legyen natív linux, azért egy csomó menedzsmentrétegtől kapnánk hideget-meleget, egy ChromeOS telepítést még kb. meg tudnék védeni, még talán egy Gnome3-at is, feltéve ha a kliens webes, a hiszti arról szólna hogy future proof, meg fejlesztői HR piac.
Szóval nem is azzal lenne a baj hogy legyen egy linux körbetelepítve a desktopokon, az még megy, ha kell Office+Email vagy egér+bill, de az hogy erre natív appot fejlesszünk az már necc lenne. Nem a 20.000 ft-os windows licensz szokott hiányozni a büdzséből.
Ezért kérdem, mi az érv a QML/C++ alapú UbiUI mellett amire te azt mondod, hogy Ubercool?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az Ubuntu Phone konzumer termék, nem enterprise platform, nem is értem ezt a megközelítést. Ha felkapják a geekek, akkor űbercool lett volna és megéri rá fejleszteni, mert ott a fejlesztői HR piac egy szignifikáns része.
Szerintem ti sem azért fejlesztetek Androidra enterprise alkalmazást mert az űbercool, hanem mert más nem nagyon van.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A geekek most már sokan vannak. Egyszerűen jövedelmező az IT, meg különbenis, az informatika nem a Commodore 64 amit nem csak játékra lehetett használni (hey-hey, 16k...), hanem a napi valóság: a hírek, a TV, a kommunikáció és az adminisztració alapja.
Mi azért fejlesztünk Androidra üzleti alkalmazást mert a Material design nyelv elég jól ki van találva erre, cserébe amióta a nagyiknak is van okostelójuk hogy Skype-olhassanak a onokákkal, azóta nekik se kell elmagyarázni hogy a levelet a jobb felső sarokban lévő gombbal kell elküldeni.
Konkrétan 40+-os átlagéletkorú de nem geek felhasználóbázisnál mobilos patterneket csempészünk desktop meg webappokba is, mert az a tapasztalat, hogy jobban értik mint a "natív" megfelelőit.
Nekünk az elsődleges kérdés mindig az, mi a lowest barrier, akkor is ha enterprise. Amúgymeg, annak senki nem látta realitását hogy ez lett volna a legelterjedtebb konzumer platform, a Canonical ehhez túl pici cég a Google-höz és az Apple-höz képest, az enterprise szerintem sokkal valószínűbb irány.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> JavaScript (angular-ui-bootstrap), XAML, WinMo 6.5, Android és Delphi
Hát nem esz a sárga irigység :) hogy diplomatikusan fogalmazzak :)
> C++ ritka állat arrafelé.
Hát ugyebár a QML az nem C++
Én amúgy az ilyen beágyazott rendszrbe kérdés nélkül egy Boot to Qt megoldást választanék és a faék egyszerűségű QMl technológiával gyorsan és olcsón csináltatnám me a UI-t.
Ennek megvan nyilván a technológiai alapja is, de azért nyilván az is szempont, hogy leokádnám a kezemet ha JS, Pascal meg WinMO cuccokhoz kellene nyúlnom.
> Nyilván ha azt mondanám hogy legyen natív linux, azért egy csomó menedzsmentrétegtől kapnánk hideget-meleget,
Mert nem értenek hozzá. Az inkompetencia még mindig a legjelentősebb szempont egy-egy technológiai döntésnél.
> future proof, meg fejlesztői HR piac.
Igen, és ez miért is probléma?
> mi az érv a QML/C++ alapú UbiUI
Kevésbé az UbiUI itt a lényeg. Az Ubuntu mint platform, szóval konkrétan az Ubuntu Core azért jó, mert piszok olcsó, halálosan megbízható és konkrét referenciával rendelkező globálisan ismert céggel lehet support szerződést kötni arra, hogy a platform az működik mint pinty. Ez nem kérdés. Egyébként nagyjából ugyanezt tudja a Suse is, szóval nem vagyok elfogult a Canonical iránt.
Ma 2017-ben aki egy Linux disztró futureproof-sága miatt aggódik az egyszerűen ostoba. Ostoba embernek pedig nyilván nem lehet érvelni.
A másik és érdekesebb terep az a Qt/QML.
A legfontosabb szempont, hogy a QML az _NEM_ C++, egy QML kódot nem kell fordítani. Lehet, persze... ha C++ wrapperbe vagy C++ extension-ökkel használod akkor kell, de ez nem feltétlenül szükséges. De amúgy nem akkora vaker a Qt/C++ fordítás. Van SDK hozzá, vannak toolchain-ek. Nem nagy ügy.
A QML önmagában azért frankóság, mert borzalmasan gyorsan lehet vele nagyon szép, gyors és rugalmas UI-t csinálni. Ha valaki nagyon pervezr akkor a QML-hez lehet HTML5 cucokat tolni és simán lehet benne JS kódot használni. Beteg egy ötlet, de ha valaki irgalmatlan nagy JS mágus és nem valami űberreszponzív high performance dolgot (szóval nem automotive) akkor tolhatja akár azt is.
A deklaratív UI irgalmatlanul nagy királyság. Gyorsan és olcsón lehet benne fejleszteni. Egy közepesen balfék kezdő kóder 1-2 nap után teljesen produktív QML-ben.
A másik frankóság a QML-ben, hogy azzal ugye jön maga a Qt amihez lényegében minden fontos API adott... ott kérlek alásan van 3D grapfikától kezdve, a Location API-n át, a full multimédiás, webes, xml parseres cuccokig minden. Accounts, Contacts, network API-k minden... ja és mindez a QML layerig elérhető. De sima Qt-ban is morbid módon egyszerű.
Szóval nem kell mindenféle szirszar JS hulladékokban guberálni, nem kell kompromisszumokat kötni a Cordova szarrakással, hanem ott van egy majd húsz éve létező, szolid Qt API halmaz. Ja és emögött is van cég, a Qt Company akivel le lehet szerződni és akor olyan szolgáltatást kapsz, hogy megnyalod a tíz ujjadat.
Nem ok nélkül és nem brahiból döntötött az Ubuntu is 2012-ben a Qt/QML mellett, a Nokia Meego is dobta a Gtk/Cluttert a Qt-ért és tolta a Sailfish is a Qt/QML-t. De ugyebár a KDE is ezzel megy. Mostanában ráadásul nagyon megy a Qt az embedded cuccokon. Automotive rendszerek jellemzően Qt-ra épülnek.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Hát nem esz a sárga irigység :) hogy diplomatikusan fogalmazzak :)
Én azért büszke vagyok, hogy a csapat egzotikus technológiákra is tud tervezni, nem az van hogy ismerjük a WIn32API-t vagy valamelyik webes UI készletet és csók
A WinMo-n mi is leokádtuk magunkat meg a fejlesztők is, de ha egy WinMo-only készülékre kell tervezned akkor evvan.
A problémám az, hogy mi a tervezőcég vagyunk: nekünk adsz egy technológiai stack-et, az lehet az általatok tervezett UbiAPI, az lehet a XAML, az lehet a LogMeIn-féle SanyiUI (a saját kis belső framework-jük, arra is terveztem), de nem sok éles kódot fogsz tőlünk látni, pszeudokódban írt speciket fogsz kapni, amik kihasználják az adott platform képességeit / kikerülgetik a hátrányait (embeddednél szokott lenni).
Egy menedzsernek viszont elsősorban arra kell gondolnia, hogy a kódnak olyannak kell lennie, hogy ha a release party-ról hazafele menet elüti egy kisbusz az összes fejlesztőt aki összerakta, akkor a piacról tudjon hozzáértő embereket szerezni, akik a kisebb-nagyobb változtatásokat beleerőszakolják.
A JavaScript egy elég elterjedt rendszer ehhez, tetszőleges script kiddie bele tud nyúlni, nyilván olyan minőségben is. Nyilván nem elég gyors, ezért van az hogy a mobilos dolgokat rendszerint Androidra írjuk.
Nincs bajom magával a Qt-val, sőt, fejlesztettem GTK-ban és Qt-ban is, a Qt-nak nagyságrendekkel érettebb, szebb API-ja van. A bajom ott van, hogy ha körbe kéne kérdeznem, hogy "helló, van egy QML-alapú alkalmazásunk, elütötték a programozókat és kéne valaki aki hozzáír egy modult meg átír másik kettőt", előbb kapnék árajánlatot az egész átírására JS-ben, XAML-ben vagy Android alapokon, minthogy találjak ezekhez értő fejlesztőt.
Ami persze részint önmagát generáló folyamat, a Boot to Qt viszont jó ötlet, ha legközelebb nagyon embedded eszközre kell dolgoznunk akkor gondolok rá (mert a sebesség vs készülék ára vs kültéri strapabírás ettől még érv)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Én azért büszke vagyok,
A büszkeség teljesen indokolt és megalapozott
> A WinMo-n mi is leokádtuk magunkat meg a fejlesztők is, de ha egy WinMo-only készülékre kell tervezned akkor evvan.
Nyilván a hw választással kezdődik a történet. Mindenesetre manapság azért már furcsa eg Win only hw.
> A problémám az, hogy mi a tervezőcég vagyunk:
Hát ha ez bisznisz és el tud tartani mérnököket akkor az szép és örömteli dolog. Mondjuk összeségében nézve nem a mérnöki teljesítmén csúcsra járatása ez megosztott modell. És akkor még finoman fogalmazok. Nyilvánvalóan az a szerencsésebb ha jobban egy ernyő alatt van a hw kiválasztás a tervezés és a megvalósítás.
Amikor a hw kiválasztó egy kibic és bármilyen fost odatolhat a tervezőknek meg az amikor a tervező úgy ír pszeudo kódot, hogy finga sincsen hogyan fog az a valóságban fordulni, futni, teljesíteni, kinézni is elég veszélyes csapdákat hoz magával.
De mondom, ha ebből emberek élnek meg akkor az valid és legit :)
> Egy menedzsernek viszont elsősorban arra kell gondolnia, hogy a kódnak olyannak kell lennie, hogy ha a release party-ról hazafele menet elüti egy kisbusz az összes fejlesztőt aki összerakta, akkor a piacról tudjon hozzáértő embereket szerezni, akik a kisebb-nagyobb változtatásokat beleerőszakolják.
Ezt a kritériumot a Qt/QML kényelmesen teljesíti.
A JS egy fostalicska, ez objektív tény. Józan és embertársait értékelő, tisztességes ember önszántából nem használ JS-t.
> van egy QML-alapú alkalmazásunk, elütötték a programozókat és kéne valaki aki hozzáír egy modult meg átír másik kettőt
Akkor röhögve fogsz találni ilyen szakembert. Az lehet, hogy nem kizárólag Jászalsóbuttatöttösön fognak lakni, de fogsz találni.
> a Boot to Qt viszont jó ötlet, ha legközelebb nagyon embedded eszközre kell dolgoznunk akkor gondolok rá
Megfontolni mindenképpen érdemes. A legrosszabb esetben egy megvalósíthatósági tanulmány és egy prototípusig érdemes elvinni, hogy ehhez is értsél.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Nyilván a hw választással kezdődik a történet. Mindenesetre manapság azért már furcsa eg Win only hw.
Látszik, hogy nem Magyarországon élsz :) Egy állami cégnél lehetnek járulékos előnyei egy WinMo készülék választásának, és a hardverkiválasztásnál nem feltétlenül műszaki szempontok dominálnak.
> amikor a tervező úgy ír pszeudo kódot, hogy finga sincsen hogyan fog az a valóságban fordulni, futni, teljesíteni, kinézni is elég veszélyes csapdákat hoz magával.
Általában mi inkább azt a problémát látjuk, hogy az "ismeret" és a "fókusz" nem válik külön egymástól. Természetesen van fogalmam arról, hogy egy Qt kód hogy fog futni, de a pszeudokód szintjén (ahol OnClick eseményvezérlőkről, tárolt változókról és képernyőváltásokról van szó) a megvalósítási technológia majdnem mindegy. Embeddeden persze van sok sírás, de végigbeszéljük olyankor úgyis és tulképp al-nyelvet hozunk létre, ez történt a WinMo-nál is.
Ritka modell az, hogy külön van a tervezőcég, de az én habitusomhoz ez passzol a legjobban és eszem ágában sincs feladni :) Előtte szállingóztam a fejlesztőcégek közt, de sehol nem éreztem magam jól, így viszont az idők végezetéig is tudnám csinálni.
> Akkor röhögve fogsz találni ilyen szakembert. Az lehet, hogy nem kizárólag Jászalsóbuttatöttösön fognak lakni, de fogsz találni.
Mit kell beírni ehhez a Google-be?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> A deklaratív UI irgalmatlanul nagy királyság. Gyorsan és olcsón lehet benne fejleszteni. Egy közepesen balfék kezdő kóder 1-2 nap után teljesen produktív QML-ben.
Van hozzá olyan anyag amit tudsz ajánlani (azon kívül hogy google 1. találat)?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
tudom, hogy hülyén adja ki magát,d e a google 1 találat az amit keresel :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Amúgy ez alapján ott még látnék ennek a frameworknek esélyt hogy mondjuk buszok menetrendkijelzőjén fusson, meg plázákban infópultok meg reklámok, és ott még a touchnak is lesz értelme, csak ugye az is kérdés, miért ne dobjunk rá egy HTML view-t, de arra lehet érv hogy a raspberry nem bírja meghajtani tempóban a HD kijelzőn...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem itthon RPi fajt meg tizengigás HD filmeket a nagytévén. Az RPi egy erős és drág cucc.
A QML amúgy tud HTML-t kezelni. De lényegesen gazdagabbak a lehetőségek egy QML alapú rendszerben mintha csak a web technológiára korlátozod a dolgot.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Nekem itthon RPi fajt meg tizengigás HD filmeket a nagytévén. "
Nekem is. Ugyanez a pi nem volt képes akadásmentesen lejátszani egy anim gifet :) Videólejátszás hardverből megy neki, ami nem, az botrányosan lassú (pl egy sima sd wmv). Első gen pi-ről beszélek, és arra akarok rávilágítani, hogy a videolejátszásból nem érdemes kiindulni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az RPi-nek nyilván megvannak a maga korlátai. Az IO például egyértelműen hikomat. De szerintema GPU/CPU az korrekt. A korai kiadásokban a memória is tudott szűk keresztmetszet lenni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem itthon RPi fajt meg tizengigás HD filmeket a nagytévén. Az RPi egy erős és drág cucc.
A QML amúgy tud HTML-t kezelni. De lényegesen gazdagabbak a lehetőségek egy QML alapú rendszerben mintha csak a web technológiára korlátozod a dolgot.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"az évente többmillió eladot Ubuntus desktop gépek"
Biztos vagyok benne, hogy egy elég impresszív számot lehetne mondani az évente eladott freedos-os gépekhez is :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Biztos vagyok benne, hogy egy elég impresszív számot lehetne mondani az évente eladott freedos-os gépekhez is :)
Kétség kívül ez egy nem elhanyagolondó érv :)
Ezért az archive adminok update statisztikái a leghitelesebb források. Értelem szerűen ezt nem szokás még FOSS körökben sem publikálni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Ezért az archive adminok update statisztikái a leghitelesebb források.
Nem hiszem, hogy egy ubuntu mirror uzemeltetoje csomagra lebontva vezetne statisztikat.
Ha ez nincs akkor az ubuntu server-t es az ubuntu desktop-ot nem lehet megkulonboztetni.
---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Nem hiszem, hogy egy ubuntu mirror uzemeltetoje csomagra lebontva vezetne statisztikat.
Miért ne vezethetne?
Én az SDK archiveban minden csomagra követtem a statisztikákat. Miért tenne máshogy egy main archive admin?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> nekem a Qt es a Gnome is annak az API-nak vagy platformnak tunik, amire lehet UI-t fejleszteni.
Lehet.
De ezek a alklamazásfejlesztési keretrendszerek is fejlődnek, változnak. Vagyis korántsem stabilak. Egy Qt 5.9 nem kompatibilis a 4.7 verzióval. A disztróknak és a linux desktopnak az lenne a dolga, hogy egy-egy stabil UI framework-öt stabilan támogassanak.
De jelenleg minden disztróban máshogy van a helyi Qt fordítva, más verzió, más csomagnevekkel, más konfigurációban. Vagyis egy Ubunu 17.04-en készített Qt alkalmazás nem portolható csak úgy egy Susére mondjuk.
> az egyik fo szereplo nem allt be a kozossegi projekt moge,
Ez a linux bulvármédia egyik legnépszerűbb tévhite. Akkor amikor az Ubuntu elkezdte a Mir-t fejleszteni akkor még sehol nem volt használható wayland implementáció. Gyakori hiba összemosni a wayland-et ami csak és pusztán egy protokol magával az implementációval a westonnal ami még a fasorban sem volt akkor amikor az Ubuntunak már volt telefonon működő saját display servere.
Ez az egész egy buta flamewar volt amit jellemzően azok tüzeltek akiknek az égvilágon semmi köze nem volt egyikhez sem.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ertem amit irsz, de a program szempontjabol nem teljesen mindegy, hogy a DE alatt milyen framework van, ha a program tartalmazza a neki szukseges libeket, statikusan forditva vagy mashogy (lasd snap es tarsai)? Marmint attol, hogy Gnome-ot hasznalok, vigan futtathatok Qt-s appot, ha megvannak a megfelelo libek, akar igy, akar ugy. Illetve: ?
Nyilvan a Canonical a sajat erdekeit kovetve kezdett Mir-t fejleszteni, en nem hibaztatom oket ezert vagy nem gondolom, hogy rosszfiuk, egyszeruen csak orulok, hogy ennek a leallitasaval megszunt a divergencia. Teljesen fuggetlenul attol, hogy milyen flamewar volt vagy kinek volt igaza (mindenkinek van igaza), vagy hany eves a kapitany. Csak objektive szemleltem az esemenyeket.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A fejlesztőnek nem mindegy, hogy az alkalmazás amit megír az fog-e működni más disztrókon és ugyanazon a disztrón egy hét múlva is. Mert az az amivel egyik disztró sem foglalkozik.
Nagy nehezen megírsz egy frankó appot Debiánra mondjuk. Betolod a repóba még nehezebben. Jön egy új Qt és az appod omlik össze... te meg állhatsz neki adaptálni az új Qt-ra, az új gcc-re, meg az ezernyi egyébb folyamatosan változó API-ra. Na ehhez nincsen a francnak sem kedve.
Szerintem egy szabad szoftver leállása mindenképpen kudarca az egész mozgalomnak. Mert én egy mozgalomnak tartom az szabad szoftver világot.
Amúgy pedig nem, nem volt mindenkinek igaza. Aki egyáltalán leírta, hogy "Mir versus Wayland" vagy "miért nem a wayland mögé álltak be" azok mind tévednek... a Mir egy implementáció a wayland pedig csak egy protokol. Répát hasonlítunk össze a rakétával.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A fejlesztőnek nem mindegy, hogy az alkalmazás amit megír az fog-e működni más disztrókon és ugyanazon a disztrón egy hét múlva is. Mert az az amivel egyik disztró sem foglalkozik.
Nagy nehezen megírsz egy frankó appot Debiánra mondjuk. Betolod a repóba még nehezebben. Jön egy új Qt és az appod omlik össze... te meg állhatsz neki adaptálni az új Qt-ra, az új gcc-re, meg az ezernyi egyébb folyamatosan változó API-ra. Na ehhez nincsen a francnak sem kedve.
Szerintem egy szabad szoftver leállása mindenképpen kudarca az egész mozgalomnak. Mert én egy mozgalomnak tartom az szabad szoftver világot.
Amúgy pedig nem, nem volt mindenkinek igaza. Aki egyáltalán leírta, hogy "Mir versus Wayland" vagy "miért nem a wayland mögé álltak be" azok mind tévednek... a Mir egy implementáció a wayland pedig csak egy protokol. Répát hasonlítunk össze a rakétával.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Oke, szoval azt a reszet tovabbra sem ertem, hogy ha statikusan hozzaforditod a libeket a programodhoz, akkor miert szamit, mi van telepitve a user OS-en, plane, hogy mi a DE. Szerintem nem tekintheto komoly fejlesztonek, aki barmilyen programot kiad a kezebol ugy, hogy nem tudja, futasidoben pontosan milyen konyvtarakkal kell majd dolgoznia - igy tenyleg nehez stabil programot fejleszteni :)).
Az egesz dinamikus linkeles egy felrement technologia, pont mint az X - jo otletnek latszott, es kezdetben azok a kompromisszumok, amiket meg kellett kotni, elfogadhatonak tuntek. Ma azonban kit erdekel _valojaban_, hogy a programja nem 4KB, hanem 40MB, pedig csak egy hello world (kisse extrem pelda) - senkit, a savszelesseg olcso, a diszk meg olcsobb, az idom meg draga. Letoltom, mukodjon, ennyi.
A szabad szoftverben meg pont az a jo szerintem, hogy olyan, mint az evolucio - rengeteg uj dolog szuletik, es ezeknek a 99%-a zsakutca, es kihal elobb vagy utobb. Ez az elet rendje, es semmifelekeppen nem kudarc, sot.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> ha statikusan hozzaforditod a libeket a programodhoz
Az szabad linceszes Qt libeket például nem linkelhetsz statikusan alkalmazáshoz. Erre csak a kereskedelmi Qt használata esetében van joga a fejlesztőnek.
> nem tekintheto komoly fejlesztonek, aki barmilyen programot kiad a kezebol ugy, hogy nem tudja, futasidoben pontosan milyen konyvtarakkal kell majd dolgoznia
Vagy nem érem ezt a mondatodat, vagy kikérem a fejlesztők nevében, hogy jóslási képességet vársz el tőlük :)
Honnan a fenéből tudná egy fejlesztő, hogy a libXXX egyszercsak lecserélődik egy API inkompatibilis frissítésre?
A statikusan linkelt appok előnyét illetőleg tökéletesen egyetértek. Sajnos rendszerint license okai vannak, hogy ezt nem lehet megcsinálni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez (a lib licenszeles) uj info volt, koszi. Ez bizony problema. Marad a snap/flatpak, esetleg a docker :)
A kerdojeles reszt megprobalom ujrafoglamazni: ha end usernek fejlesztesz, akkor az egyetlen lehetoseged, hogy bebetonozod a hasznalt konyvtarak verzioit, akar ugy, hogy statikusan linkelsz (ha megteheted), akar mashogy. Mert ha nem igy teszel, akkor egyszer csak valami buzgomocsing kilovi alolad a libet a frissitesevel, amirol - minthogy a fejleszto nem jos - elozetesen nem tudhatsz, nem keszulhetsz.
De szerintem ugyanazt mondjuk, csak pepitaban - te a lib fejlesztojetol varnad azt, amit en a fejlesztotol :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Lényegében egyetértünk.
A disztró a fejlesztő szempontjából pontosan egy lib gyüjtemény amiben meg lehet bízni. Ha nincsen ilyen megbízható lib rendszer akkor marad a statikus linkelés, ha az megoldható. De statikusan belinkelni a fél világot azért tud több lenni mint 40 mega...
De ezt a problémát célozza meg a flatpak meg a snap. Nagy érdeklődéssel várom, hogy mutassanak valamit :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Csak ugye ott van az is, hogy a disztrók patchelnek, újrafordítanak. Ez a gyakorlat mindenképp sérülne ha a fejlesztők bináris blobokat kezdenek terjeszteni snap meg flatpak formában. Óvatosan kell ezzel lavírozni, én azt gondolom, nehogy kiöntsük a vízzel a babát.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ezeknek a koncepcióknak az a lényege, hogy csak egy nagyon szűk platform API halmazt használjanak. De egyetértek, hogy nem lefutott játék ez még és rá lehet szaladni nagyon vékony jégre.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az 1)-es pont pont ugyanaz, hogy több DE van.
Ha egy DE lenne, akkor lehetNE stabil API. Amint több DE van, a stabil API léte is el van ásva.
Az pedig, hogy egy compiler csere miatt törik az ABI, az annyit jelent, hogy aluldefiniált az ABI. Ez egy fos technikai dolog, nagyban köszönhető a fos C++ szabványnak, ami nem definiál fix name manglinget.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Sajnos nem. A DE is csak egy alkalmazás. A kulcs az magának a disztrónak a felépítésén és az API stabilitás garantálásának a módjában van. Ez a probléma jelenleg nem megoldott a Linux desktop területen.
A snap és a flatpak próbálják ezt a problémát megkerülni. Ami akár be is jöhet.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A gcc, és az összes linux-os és bsd-s (sőt osx-es) fordító az Itanium ABI-t használja. gcc 2003 óta.
Bármely lib bináris kompatibilitása más tészta, de pl. a teljes gcc 4.x széria alatt a libstdc++ kompatibilis volt. 11 évről beszélünk. (Sőt visszafelé még most is lásd Dual ABI)
Megjegyzem windowson minden visual c++ verzió új std lib verzióval jön, semerre sem kompatibilisek.
"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee." -- Ted Ts'o
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én szerettem a Unity-t, remélem nem áll le teljesen a fejlesztése. Azért vannak itt kérdések bőven:
1.) Mi lesz a Unity-vel? Pláne a 8-al.
2.) Mi lesz a Mir-rel?
3.) Mi lesz BZoltannal?
4.) A GNOME GTK+-t használ. Mi lesz a Qt alapú Ubuntu Studioval?
5.) Mi lesz a már kiadott Ubuntus telefonokkal?
-----
„Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben.”
rand() a lelke mindennek! :)
Szerinted…
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
1.) /dev/null
2.) /dev/null
3.) Az élet megy tovább.
4.) Mármint az SDK-val (és nem a Studio nevű disztróval)? Profilt vált, vagy megszűnik.
5.) Pont az, ami a webOS-es és Firefox OS-es telefonokkal történt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> 3.) Mi lesz BZoltannal?
a Nokiával és Canonicallal történtek után remélem felveszi a Redhat
yes 'printf \\r8==mm=D;sleep .3'|sed p\;s/=mm/mm=/|sh -s
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Valamiről lemaradtam?
A Nokia egy gazdag és sikeres, nagy múltú cég. Jelenleg 100 ezer főt alkalmaz és 23 milliárd eurós éves forgalma van.
A Canonical egy gazdag, kőstabil alapokon fekvő cég amelynek van úgy 600 alkalmazottja és több gazdaságilag is sikees üzletága.
Én sokat szoktam röhögni a bulvárszinten drámázó közvéleményen. A technológia világa az nem foci :) tíz projektből egyből lesz sikeres. De ettől még valakinek a többi kilencen is dolgozni kell. Én elsősorban mérnök vagyok, lényegében az ipar alézatos katonáhja. Nekem trombitál egy tábornok, hogy vonjam ki a kardomat és támadjak erre vagy arra. Az, hogy most az adott csata/hadjárat sikeres le, az ritkán múlik rajtam. Ahoz pedig elég nagyfiú vagyok, hogy magamra tudok vigyázni :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ügyes vagy hogy nem vittél csőbe gigacégeket :)
Csak azt a részüket, amelyekhez közöd volt :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Megtisztelő a feltételezés, hogy olyan nagy hatalmat feltételezel nekem amivel én bármit csődbe tudnék vinni :) Szerencsére azok a vállalkozások amik elsősorban rajtam vannak azok kivétel nélkül sikeresek :)
De szerintem csak provokálni akarsz...azt meg én pont leszarom.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
1) Kuka
2) Kuka
3) Köszönöm a kérdést :) én jól vagyok. Sem a szakmai jövőm, sem az egyéni boldogságom nem múlik ezen. Ezt a döntést én már sejtettem vagy fél éve is. Készült erre mindenki a cégnél aki nem homokban tartotta a fejét. Az IoT az nagyon érdekelne, de én személy szerint a Snap vonalon túl sok problémát látok. A szerver és a felhős dolgok pedig nem érdekelnek. Dolgoztam majd egy évtizedet nagy cégeknél szerver fronton. Unalmasnak tartom. Szóval vélhetőleg én tolom arréb a bringág :) Aminek amúgy is lassan ideje van már.
4) Kuka
5) Ez a legnehezebb és ezért vagyunk sokan mérgesek a cég vezetőire... ugyanis kuka. Én továbbra is Ubuntu telefont használok. Ha másért nem akkor szolidaritásból azokkal akik pénz adtak egy Ubuntu telefonért.
Ha valakit konkrétumok érdekelnek akkor kérdezzen bátran :) Szívesen válaszolok. Igazán nincsenek titkok.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mik azok a problémák ami miatt a Snap zsákutca? Az alternatívái jobbak-e, mint pl. a Flatpak vagy az Appimage?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Mik azok a problémák ami miatt a Snap zsákutca?
Maga a snap csomagolás és a snapd mint snap alkalmazásokat/szolgáltatásokat kezelő rendszer nagyon jó ötlet. Pont ahogy a Flatpak is és az Appimage is.
A snapd egytelen komoly problémája az az, hogy nagyon zárt modellben fejlesztik. A kód persze szabad, de csak próbáljon bárki aki nem a Mark Shuttleworth legközelebbbi köre bármit hozzászólni. Szerintem így nem lehet sikeres paradigmashiftet csinálni.
De a legnagyobb probléma nem a snapd hanem a snapcraft tool. Elvileg ez a tool hivatott az upstream forrásokból kész snap csomagot csinálni. Na, ez a tool nagyon gyenge. A snapcraftot bő két éve fejlesztik. Ez alatt folyamatosan változtak az API-k, nem volt egyetlen stabil verzió sem. Az egész rendszer ezer sebtől vérzik.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Sajnálom az Unity-t, mert megszerettem, remélem a közösség tol bele valami fejlesztést. A Qt alapú fejlesztőeszközt is sajnálom, mert szerintem elég jó cucc.
-----
„Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben.”
rand() a lelke mindennek! :)
Szerinted…
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Értelem szerűen egyetértek veled :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Délután ez: Valami nagyon félrement a Linuxnál (Unity kritika)
Este ez a cikk.
Reggel meg a Facebookon ez nézet velem szembe: How Bosch Rexroth is innovating the PLC market
Győzöm kapkodni a fejem. :D
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Na, akkor megint eljött a Linux desktop éve.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Na hogy mer' pont a bloatware szanalom gnome a kivalasztott menyasszony? :D
Jo-jo, tudom, egymilliard legy nem tevedhet. :D
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mert KDE --> Majkroszoftban is van K betu --> ??? --> SATAN MAGA
Eddig kb ilyen ervelesekkel talalkoztam.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hallelúja!
(Még ha a Gnome is egy hulladék, a Unity még inkább az volt, mindig is.)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Soha ne legyen igy igazam. Sajnos.
A gnome/gtk is megeri a penzet: a gnome-terminalbol (amit az ubuntu is hasznal) kivettek a tabok atnevezesenek lehetoseget (igy 20+ tabbal tokre atlathatatlan, hogy melyiken mit csinal az ember).
A nautilus (ami szinten benne van a gnome-ban) egyszeruen csak veszik ki a jo megoldasokat a usability jegyeben.
Vagy pl. egy sima fajl atnevezes most mar popup-on valosul meg, ami regen in-place atnevezte a fajlokat (ez valoszinu dizajn dontes volt).
Vegulis a Unity8 csak Qt alapu lett volna, akar lehetett volna belole valami. Csak kb. alig par ember dolgozott rajta olyan 2016 szeptemberetol (eleg a repokat megnezni).
Azert a szerver oldali sikeressege masszivan fugg a desktop vonaltol.
Ha a desktopot a kutya se hasznalja, akkor a szerver is mas platformon lesz sikeres,
ha adnak hozza kiszamithato support-ot (lts).
Azert kivancsi vagyok, hogy lesz-e valaha olyan ubuntu projekt amit vegigvisznek...:-\
---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
„Azert kivancsi vagyok, hogy lesz-e valaha olyan ubuntu projekt amit vegigvisznek...:-\”
LXC/LXD azóta is megy és tudtommal az AppArmort is ők karolták fel (vagy ők is),
-----
„Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben.”
rand() a lelke mindennek! :)
Szerinted…
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"LXC/LXD azóta is megy"
Tavaly például ugyanezt írhattad a Unity-ről is. :-) Bocs, de magas labda volt.
"Belépés díjtalan, kilépés bizonytalan."
"Vajon mit várok a sorstól, ha hányok az édestől, és izzadok a sóstól."
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A Unity is megy, itt fut a gépemen! :)
-----
„Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben.”
rand() a lelke mindennek! :)
Szerinted…
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Tavaly például ugyanezt írhattad a Unity-ről is. :-) Bocs, de magas labda volt
De nem írtam :) és jó okom volt rá már tavaly is, hogy nem írtam. Az LXD és LXC a virtualizáció területén nagyon ütős cuccok. A Unity8 egyetlen esélye az lett volna, ha készen van tavaly karácsonyra.
Amúgy igen... eljön az a nap is amikor az LXC egy legacy cucc lesz ami megy fel a polcra a többi veterán szoftver mellé. Mindennek lejár egyszer az ideje :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Az LXD és LXC a virtualizáció területén nagyon ütős cuccok.
Megy mar a docker lxd alatt? :) Ha most epp megy, akkor mas disztro alatt?:)
Egyebkent az lxd-nek hol a helye a KVM/QEMU es a docker kozott?
KVM-nek keves, docker-nak sok.
Szerintem az lxc/lxd kerdesre terjunk vissza 2019-ben. Addigra ez is kikristalyosodik (kuka).
Addigis itt van ez a kis google trend:
https://trends.google.com/trends/explore?q=lxd,docker
---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ostoba troll vagy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
En teged sose ostobaztalak le.
Viszont en tenylegesen hasznaltam/hasznalok docker-t, lxd/lxc-t es kvm-et is.
Es megmondom oszinten az lxd/lxc-nek nem latok jovot.
De mondom terjunk vissza ra 2019-ben. Van ra egy lada sorom (láda, és nem lada :),
hogy akkor mar ez lecsengoben lesz.
Lehet, hogy hianyosan merem fel a piacot, de a lada sor all :)
Ugyanigy megjosoltam elore, hogy iden az ubuntu phone-nak teljesen befellegzett,
amikor te meg eroskodtel, hogy csak szoftverszallitokent meg lehet elni igy,
es a device gyartok a hibasak... :)
De persze trollozd le a masikat. Ez nem sertes.
Az ostoba mar inkabb, bar ez inkabb rad vall (es ezt minden szemelyeskedes nelkul probalom mondani).
---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
>En teged sose ostobaztalak le.
mivel az ubuntunál dolgozik, tautológia is lenne
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> En teged sose ostobaztalak le.
Viszont folyamatosan trollként kommentelsz. Ezt hagyd abba és kezdjünk el értelmes felnőtt szakemberek módjára beszélgetni.
> Es megmondom oszinten az lxd/lxc-nek nem latok jovot.
Ebben az esetben ne használd. Én látok bennük jövőt.
> Van ra egy lada sorom (láda, és nem lada :), hogy akkor mar ez lecsengoben lesz.
És ez miért baj. Az a sör amit ma este fogok meginni, holnap reggelig huggyá változik. Ettől még ma este jól fog esni az a sör. Mi ezzel a baj?
> amikor te meg eroskodtel, hogy csak szoftverszallitokent meg lehet elni igy, es a device gyartok a hibasak... :)
Egyrészt kérlek, hogy ne tulajdoníts nekem olyan állítást amit én soha nem tettem. Soha nem mondtam, hogy bárki "hibás" lenne.
Azt mondtam és azt mondom most is, hogy az Ubuntu csak szoftver vendor. A gyártókra tartozik, hogy leveszik-e a polcról a terméket avagy sem. Ha igen az jó, ha nem az nem jó.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én csak arról tudok nyilatkozni, amit látok, vagy ahol besegítek. Ezeken a helyeken az LXC-t aktívan használjuk, nagyon jól bevált.
-----
„Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben.”
rand() a lelke mindennek! :)
Szerinted…
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Vajon ugyanott nem-e lehetett volna-e kivaltani-e kvm + docker-ral ?
---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Amikor ezeket indítottuk, akkor a Docker még nagyon kezdetleges volt, a KVM pedig túl nagy overheaddal járt, nekünk csak sok konténer kellett. Az LXC bevált azóta is, fel sem merült a Dockerre váltás, plusz a Docker sem jó mindenhova. Ezeknél pl. fontos volt, hogy a konténer megtartsa az állapotát a leállítás után is.
Egy szó, mint száz: az LXC sokkal jobb dolog annál, mint amilyennek elsőre látszik egy külső szemlélőnek.
-----
„Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben.”
rand() a lelke mindennek! :)
Szerinted…
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ráadásul a Docker az első évben 2014 tavaszáig LXC-t használt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Rég foglalkoztam vele, de nekem úgy rémlik, hogy a docker lxc konténereket használ a háttérben. Vagy én tévedek?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Kezdetben azt használt, de áttértek egy traszparens megoldásra (libcontainer). Így lehetséges, hogy natívan fusson Windows vagy OSX alatt is.
https://www.infoq.com/news/2014/03/docker_0_9
-----
„Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben.”
rand() a lelke mindennek! :)
Szerinted…
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez rémlik, igen. Ez nem lxc-t használ a háttérben, ha épp az van "kéznél"?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha LXC van, akkor azt használ, de tud használni mást is.
-----
„Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben.”
rand() a lelke mindennek! :)
Szerinted…
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
és pont ezért nem igazán logikus dolog az LXC-t ekézni és a Dockert fényezni :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
és pont ezért nem igazán logikus dolog az LXC-t ekézni és a Dockert fényezni :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hát nem tudom az ubuntu mint szerver :>
Ok, hogy használják sokan, de azért ha megnézed a gyártok drivereit kb suse/redhat dirvereket látok, nem nagyon botlottam olyanba hogy ubuntu. Gondolom ez is jelent azért valamit.
Arról nem beszélve hogy a szerver kiadások is hasonlóan mennek mint a desktop, ha eljön az idő kiadjuk és kész, bugok nem számítanak, majd a következő release ben javítjuk. Sajna LTS nél is igencsak kell idő mire javul, ha javul és tényleg nem csak a következő LTS be tolják.
A másik ami miat annó leváltottam az ubuntut centos-re. Hogy gondoltak egyet és kivették a xen-t. Annó debianról migrálgattam ubuntu 8.04LTS xenre, már ez megér 1 misét mert halom bugja volt. :D Ráadásul 10.04 ben ki is vették.
Úgyhogy elég volt, az akkor telepített CentOS 5 ök még most is mennek, majd most jön az upgrade.
Fedora 25, Thinkpad x220
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az Ubuntu mint szerver cloud-ban erős. Erre keress rá a Google-ben.
--
trey @ gépház
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szerver alatt manapság elsősorban felhőben levő virtuális szereverek értünk. Ezen a területen messze az Ubuntu a piacvezető.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni