Linux fut a Parasound prémium kategóriás CD-lejátszóján

Linux

Parasound Halo CD 1

A high-end audio cuccokat gyártó Parasound egy 4500 dolláros (~ 1 millió forint) prémium kategóriás CD-lejátszóval állt elő. A Parasound Halo CD 1 CD-lejátszó egyik érdekessége, hogy nem CD drive, hanem egy komplett CD-ROM meghajtó található benne, amely egy passzívan hűtött Intel ITX számítógéphez csatlakozik. A számítógépen beágyazott Linux dolgozik a Holm által fejlesztett, a CD-n található adat olvasásának megbízhatóságát javítani hivatott, zárt forrású szoftverkomponens társaságában.

Részletek a cucc dokumentációjában.

( goodbyte v | 2013. 03. 26., k – 15:37 )

Nem trollkodás csupán kíváncsiság: ennek a cuccnak mi értelme?

------------------------------------------
"Nincs ez el**szva, csak másra lesz jó!"

Azokra a kérdésekre, hogy mi értelme van high-end audio cuccoknak - 2 milliós csöves erősítőnek, méterenként 30 ezerbe kerülő hangfalkábelnek, arany RCA dugónak stb. - inkább egy audiofil fórumon kapsz érdemi választ. Szerintem ezt inkább azokon a fórumokon kellene feltenni.

--
trey @ gépház

gondolom arra gondolt, hogy egy 16 bites 44100 herces mintavételezési frekijű 2. évezredi teknológiát semmivel sem lehet feljavítani, még 3. évezredivel se!
pláne manapság, amikor minden digitálisan megy be az erősítőbe, és nem a CD-ből jön ki analóg jel, hogy aztán mindenféle szutykot összeszedjen közben ...
_______
16,67 %

Pedig szerintem igaza van. Nyilván el lehet rontani egy olyan kiforrott terméket is, mint egy CD lejátszó, de a 20e Ft-nál drágábbak között szerintem már nincs különbség.
Annak idején, jó régen, amikor HiFi-t vettem meghallgattam sokféle dolgot és én is azt tapasztaltam, hogy a CD lejátszón (egy bizonyos kategória fölött) semmi nem múlik. Sokkal többet számít az erősítő és a hangfal. Akkoriban úgy találtam, hogy jó CD játékost bárki tud gyártani, és nem túl drágák. Jó erősítőt már keresni kell, de még megfizethető. Jó hangfalat már igen kevesen gyártanak (pl. némelyik nagy név sem képes rá), és teljesítménytől függően az ár a csillagos ég.

Nagyon igazad van. Jópár évéig magam is gyártottam "highend" cuccokat. Ugyanaz (sőt szerintem jobb, mert nem "széria" hanem igen jól kimért) a minőség 5-10%-os áron. Ami kritikus és valóban drága az a hangszóró. Az erősítő közepesnek mondható feladat. Nem is nagyon kell pl cső a professzionális hangzáshoz. Gyakorlatilag a Hex és V fet-ek-kel ugyanolyan minőséget tudsz produkálni, mint csövekkel, és ezek nem is üzemórásak. Tény, hogy nem világít :D. De egy igazi hangláda, az kemény, és drága munka.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

Egyetértek, a hangfal tényleg a legkritikusabb a listádból. Viszont kihagytál a lánc végéről nem kevésbé fontos dolgokat, mint a szoba akusztikája, a hallgató füle és mennyire "képzett" a zenehallgató.

Én úgy tudom, hogy a szoba mérete korlátozza a benne megszólaltatható legmélyebb hangot, vagyis hiába a csöves erősítő meg a méregdrága hangfal, ha az egy kisméretű vagy visszhangos szobába kerül. Ezen egy jó füles segíthet.

Kevés embernek van olyan füle, ami a még megfizethető és az elszállt kategória közti különbséget hallja is. Nem hiszem, hogy én jobbnak hallanék egy Orpheust egy HD600-tól (Sennheiser).

Igaz. A cimborám hangmérnök. Épített egy kis stúdiót. Akkor tudtam meg mire kell neki az az orbitálisan sok tojástartó. :) Egyébként töbségében hangszer erősítőket építettem. Azokat többnyire nyílt területen használták(tuk).

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

+1
Üvegpohár, üvegszekrény, vagy általában semmilyen szekrény nem lehet a szobában. Illetve ha nincs tojástartóval kirakva a fal, vagy nincs végig függöny, akkor a szoba mérete is elronthatja a hangzást. Játszottam annak idején egy HiFi teszt lemezzel, és pl. a 30-60Hz közötti tartományban úgy rázkódott a szoba, mintha a Szergej nevű dízelmozdony állt volna a ház előtt.

Először is, elég kevés digitális erősítőt építettek. http://www.stereophile.com/content/pure-digital-amplifiers
Másodszor épp ezért a CD (futómű) és az erősítő között van egy DAC is. Meg kábelek. Meg tápegységek. Plusz a digitális jelnek is van hibája, lásd PCM, Jitter.

Egyébként a megoldás rém egyszerű, hitvány hangfalat kell venni, és azon tényleg nem lesz különbség :D

suti feltételezem még sose voltál High End Audio bemutatón.
Én is csak kb 12-14 éve voltam utóljára de arra emlékszem hogy egy balekit lemezjátszó+Audio Research csöves erősítő+ "fél" elektrosztatikus T-gazdaságos Martin Logan hangfal szet-en szólt egy vonósnégyes és nagyen emlékezetes benyomást tett rám.
Meg is akartam venni az elektrosztatikus hangfalpárt de 500ezer volt akkor. Az akkor 5.5Millios Audio Note Ongaku monó csöves erősítőről már ne is beszéljünk.
Szóval nem értem hogy ha teszkós eldzsi Hi-Fi-n nevelkedtél, miért kérdőjelezed meg hogy van ami összahasonlíthatatlanul jobban szól?

Tudnal nekem mutatni egy olyan microfon adatlapot, ami mellett van ertelme felveni valamit 20/24 biten ill. 96/192 kHz (ksample/sec) -en ?

Edig ilyeneket talaltam:
http://www.cui.com/Product/Resource/DigiKeyPDF/CMA-4544PF-W.pdf
http://www.st.com/web/en/resource/technical/document/datasheet/DM000397…
http://www.nti-audio.com/Portals/0/data/en/M2210-M4260-Measurement-Micr…
http://www.audixusa.com/docs_12/specs_pdf/TM1.pdf
http://www.oktava-online.com/mk319.htm
http://55d5340a043a828856e1-f62de27af599bb6703e11b472beadbcc.r28.cf2.ra…

Melyik a jo szerinted ?

Ha nezuk mV/Pa ertekeket es hogy ez ember 20uPa -tol hall, ill. nezzuk, hogy menyi zaj van alacsony mv/Pa eseten innen-onnan a jelhez kepest, konnyen lehet erdekes eredmenyt kapnank ..

Ha meg arra is gondolok, hogy a hang erzet logaritmikus..

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Az iskolaban mintha 18uPa montak volna .., de a nagysagrend a lenyeg ez nem is dB skala..
Ha kisebb erteket mondasz meg inkabb feleslegesnek erzem a sok bitet..
Valoszinuleg olyan frekirol van szo amit az ember jol hall.

Lehethe, hogy a teljes rendszer THD+N ertkere erdemesebb oda figyelni, mint a bitekre amit rairnak valamire es legikkabb zaj abrazalosara hasznalnak..

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy a számháború győztesei nem feltétlen nyertesek akkor, amikor zenehallgatásról van szó, mert az erősen szubjektív folyamat. Ezért "csalnak" az emberek, teszik közelebb a falhoz a hangfalat ha több basszust akarnak, vagy csereberélik a kábeleket, hogy melyik tetszik jobban, homokkal töltik az állványt, tüskéket cserélnek, stb. stb., és a végén kialakul egy hangkép.

A probléma csak az, hogy a természetben minden analóg. A hang is. Analóg hullám.
A fülünk is úgy van "kitalálva", hogy ezt az analóg jelet fogja.
Nyilván a két fülünk között is van áthallás. :)

A Hi-Fi lényege a minél magasabb szintü hangzáshüség, és nem a minél tökéletesebb mesterséges hangzás.

--
robyboy

"Gondolkozni nehéz, ezért legtöbben ítélnek." - Márai Sándor

"Nyilván a két fülünk között is van áthallás. :)"
Meg a két hangfalból érkező hangnak is , a levegőben.:)
Egyébként a megjegyzés magára az LP-re mint hordozóra vonatkozott.
Ritka egy sáv és dinamika határolt médium volt.
A csendet is meg kell tudni mutatni , na ez az amit az LP nem tudott.
A master szalag dinamikáját és frekvencia menetét hozzá kellett butítani a hordozóhoz.

A CD is 1961-es technológia.
A 45 rpm-es EP sem tudott a CD-vel versenyre kelni.
Volt néhány 78 rpm-es kiadvány microbarázdával oldalanként egy egy számmal discosoknak.
Ez kb a CD-nek megfelelő minőség , csak nagyon rövid játék idővel.
http://en.wikipedia.org/wiki/Gramophone_record
Azóta jó sok bit lefolyt a lejátszókról , most a DTS-HD Master Audio vagy Dolby True HD-nál tartunk.

...A digitális hang mintavételezésen alapul....

Na jó, de ez csak egy paraméter. Ha pl. más paraméterekben meg jobb a CD, akkor az összhatás is lehet jobb. Sarkítva: ha én elhümmögöm neked a Liszt rapszódiát, az is analóg lesz, mégsem jobb, mint CD-n meghallgatni, hidd el.

A hasonlatod akkor reális, ha az elhümmögött rapszódiádat rögzítjük LP-re és CD-re, és mindkettőt visszahallgatjuk, hogy melyik hasonlít jobban az eredeti verzióra, azaz az általad elhümmögöttre, és nem Liszt eredetijére természetesen.

--
robyboy

"Gondolkozni nehéz, ezért legtöbben ítélnek." - Márai Sándor

Háááááát... nem kötekedni akarok, csak belegondoltam, hogy talán nem lehetetlen. A wikipédia szerint az sacd elméleti átvitele 2Hz-nél kezdődik, gyakorlatilag viszont 20Hz. Tehát egy sacd felvétel elméletileg át tud vinni 15Hz-et, ám szerintem a gramofon az ilyesmi frekvencián verhetetlen lenne. Tehát ha bálnaéneket akarsz felvenni (bár nemtom hogy az hány hertz), akkor lehet hogy a viaszhenger jobb választás :D

És igen, persze, az sacd jobban szól, de az analóg technika, minden hibája mellett, azért komoly ellenfél.

Audiofil LP-k minőségi lejátszóval nem nyávognak.

Egyébként valóban változik a világ, mert a mai full digitális zene, lásd tuc-tuc és társai, tehát a digitális alapanyag nem szólhat jobban LP-n.
Egy szimfónikus zenekar viszont igen.

--
robyboy

"Gondolkozni nehéz, ezért legtöbben ítélnek." - Márai Sándor

"Továbbra is fenntartom, hogy az LP közelebb áll a Hi-Fi-hez, mint a CD."
A DIN 45500 (Hi Fi) a minimum műszaki követelményeket fogalmazza meg.
Az LP ezt nem mindenben teljesíti.
http://www7a.biglobe.ne.jp/~yosh/recspecs.htm

"A digitális hang mintavételezésen alapul. Bármekkora is a vett minta mennyisége, csak közelíti a valóságot."
Valóban a digitalizálás elvesz a valóságból , de ez nem zavaró ,mert nem tudom egyszerre összehasonlítani a valóságot a CD-vel.
De nem ad hozzá ,nyávogást,tű zörejt,rumpli zajt,dübörgést,pattogást ... mert ezek biztosan nincsenek a valóságban, és rendkívül zavaróak.

A világ nem a jó hangminőség irányába megy, hanem a kényelem és az olcsó ár felé.

A kazettás magnót eleve ki sem kellett volna találni, mert hangminőségileg már születésekor szar volt. Az egyetlen előnye, hogy Pistike zsebrevágta, azt vitte, másolta, gyorsmásolóval (ami tovább rontotta a minőséget)...

A CD is épp most szándékozik megdögleni, mert ha 5000 CD van, egyesével rakosgatni, hát gázos. Csináltak régen olyan eszközöket, amibe 6-10 CD-t berakhattál és keverni is tudtad. Kényelmetlen.

Az MP3 a CD hangminőségénét cseszi szét valamilyen algoritmussal, hogy kisebb legyen a zene mérete. A világon található MP3-ak száma jelenleg nagyságrendekkel több, mint amennyi CD sáv van. Egyszerű, kényelmes, csak kicsit űrállomás szerű hangulata van.

Az MP3-at divat fikázni és az is igaz, hogy a neten fellelhető fájlok többsége silány. Viszont pl. LAME -V2-vel készült anyagokat legtöbben már transzparensnek hallanak. Jó pár éve csináltam pár ABX tesztet és úgy emlékszem nekem valahol V4-V5 körül volt a határ. Azóta fejlődött az enkóder is meg a hangrendszerem is, de romlott a fülem is.

Az ABX tesztet melegen ajánlom mindenkinek. Lehet, hogy egy-két "vájtfülűt" helyretenne és mondjuk nem vágyakozna millós cuccokra, ha pl. már a V2-nél is csak találgat.

Nem Lame V2, hanem a -V2 opciója a lame-nek. :) Kb. 190 kb/s-es VBR az eredmény.

Az viszont igaz, hogy különböző stílusok/előadók/hangszerek kihozhatják az enkóder hibáit, esetleg csak magasabb bitrátánál válnak transzparenssé.

Azért kíváncsi lennék hogy alakulna a véleményed egy ABX teszt után.

Nem a 20kHz-vel van a gond. Az emberek zöme meg sem hallja a 20 kHz-es hangot (van, aki igen).

A fő probléma az, hogy ha nem szűrsz, akkor a 20kHz feletti hangok belapolódnak a hallható tartományba. Amit elvileg nem kellene hallanod, azt ezután fogod.

Éppen ezért mintavételezés előtt szűrni kell, mégpedig olyan szűrővel, ami 20kHz alatt mindent átereszt, felette meg mindent levág.

Ilyen szűrőt normális körülmények között nem lehet csinálni, csak közelíteni.
Tehát: előbb kezdesz vágni, nem 20kHz-en, és a 20kHz feletti tartományokban sem 0 az érték a szűrő után, tehát bejönnek a hallható részbe. A 440 Hz-es hang is csak 99.9%-ban fog átjönni.

A 48kHz-es, meg 96 kHz-es ökörködések is emiatt vannak. 90 kHz-et senki hallani nem fog, de sokkal nagyobb tér van a vágásra, mint 20 kHz-en.

Igy nez ki egy 500Hz negyszogjel egy fulhallgaton.

Pontosan mit akarsz felvenni, ha ez marad ?

10kHz negyszog jel forma nem fog megmaradni, de a negyszog jel "valojaban" sok sinus jel specialis oszetetele es azt kaphatod ami marad, ha levagjuk ~20kHz feletti komponeseket.

Idealis negyszok jel papiron letezik, a valosagban valami mindig levagja nagyobb frekiket valahol, valamiert...

http://mathworld.wolfram.com/FourierSeriesSquareWave.html

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Nem, mert visszaállításkor tudod, hogy szinusz jelet kell visszaállítanod. Mivel pedig feltettük, hogy 20kHz-es a legnagyobb frekvenciakomponensünk amivel foglalkozunk, másmilyen alakja nem is lehet (ha egy 20kHz-es négyszögjelet áteresztesz egy 20kHz-es aluláteresztő szűrön, egy 20kHz-es szinuszt kapsz).

Audacityben pillanatok alatt meg lehet csinálni, generálsz egy négyszögjelet adott frekvencián (arra figyelj, hogy a sample rate jóval nagyobb legyen, mint a választott frekvencia, hogy jól nézzenek ki a jelek*), és rátolsz egy low pass filtert ugyanazzal a frekvenciával (a rolloff-ot a legnagyobb értékre érdemes állítani, szintén csak hogy jól nézzen ki a szinusz): http://imagebin.org/251787

*: ez nem csalás, ha 40kHz a sample rate, a 20kHz-es négyszög valójában egy háromszögjel lesz, és a low pass filterből pontosan ugyanazt a jelet fogod visszakapni. Vagyis már generáláskor érvényesül egy aluláteresztő szűrő hatása, nyilván mivel digitális formában generálódik a jel. A háromszögjelből lejátszáskor azért lesz szinusz, mert se az erősítő, se a hangszóró nem tud nem deriválható jeleket visszaadni.

Valoban... nem vettem figyelembe a szurot a vegen.

Ami teny: Minel jobban kozelit a rogzitendo jel frekvenciaja a mintaveteli freki felehez (vagyis a maximalis rogzitendo frekvenciahoz), annal nagyobb az esely a torzulasra.

De kar ezen ennyit elmelkedni: Meg kell hallgatni es kesz! ;)

A felvetés jó.
De.
A:
Lehet kicsi volt a mintavételezésed.
B:
Lehet láttad, de egyéb okból nem ismerted fel, hogy az 3.14db kavics.
- - - - - - -
A buszállomás az a hely, ahol a buszok állnak, a taxiállomás az a hely ahol a taxik állnak, az íróasztalomon viszont van egy munkaállomás....

"Instead of smoothly varying, the stylus offset would therefore always adopt one of the set of available levels,, where m is an integer and is the thickness of the atomic layers. The effect is to divide the microns swing of a 0 dB 1 kHz sinewave into 32,000 steps — just as if the signal had passed through an ADC!"

http://www.st-andrews.ac.uk/~www_pa/Scots_Guide/iandm/part12/page2.html

Elkeztem szamolni sima atom atmerovel, de amikor rekerestem hogy megis mekora lehet egy vynil molekul google ezt adta be.
En is hasonlo eremenyre jutottam..
Es arrol ne is beszeljunk, hogy molekulankent apritani egy lemezt egy tuvel.. hmm.. erdekes valalkozas.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

"A probléma csak az, hogy a természetben minden analóg."
Leszámítva persze a kvantumokat. :D (Szerk.: így jár, aki előbb ír, utána olvas.)

Amúgy kb. 50x annyi vinyl lemezem van, mint CD. :D

________________________________________
"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

"A probléma csak az, hogy a természetben minden analóg."
Még egy ellenpélda: Idegsejtek közötti kapcsolat sem folyamatos, bizonyos időnként aktiválódnak, majd gátolva vannak.
Mozifilmet nézve csak képkockákat látunk már az analóg idők kezdete óta. Erre építve nem is folyamatosan és nem is nagy időbeli felbontásban észleljük magunk körül a világot.

royboynak igaza van, sajnos nem vagyok hangmérnők de ugy olvastam az emberi fül sokkal érzékenyebb a félvezetős erősítők intermodulácios torzítására mint egy csöves erősítő akár 2-3%-os harmonikus torzítására
Emlékszem, voltak/vannak? kimenőtranszformátoros csöves erősítők amik a 7-8Hz-et is átviszik. A mélyek fontosabbak mint a 22+KHz

"Hát igen. A régi szép idök, amikor még volt Hi-Fi.
A digitális hanganyag minden, csak nem Hi-Fi.
Az analóg LP-nek mai napig nincs párja."

hahahaha
és megint csak hahahahaha

Olvastam az első cikket amikor megjelent a CD lemez 1981-ben: az újságíró nem tért magához a döbbenettől, hogy mennyi apró részlet kihallatszik és milyen tiszta a hang. A poén az, hogy már akkor tudtak CD minőségben rögzíteni és keverni a hangstudióban, de nem tudtak olyan minőségű bakelit lemezt előállítani, ami vissza is adná. Ja és ez olyan minőségű D/A átalakítóval (pl. az első CD lejátszókban 14 bites D/A volt, mert egyszerűen nem volt még 16 bites alkatrész a piacon sorozatgyártásban), amihez képest ma a legócskább audió cucc is fényévekkel jobb.
Szóval azért nevetek a hülyeségeden, mert ha vissza mész 30 évet az időben, akkor gyakorlatilag csak analóg cucc létezne és az összeset rondán fikáznod kellene csöves erősítőstül, bakelit lemezestül, magnószalagostul, mindenestül.
Most meg fogok egy olcsó MP3 lejátszót, rákötöm a házimozi erősítőmre és úgy szól a szobámban a 25 éves hangfal, ahogy annak idején se (mert be van bemérőmikrofonnal be van kalibrálva és az erősítő DSP-je kiigazítja a frekvenciamenetet, fázisszögeket és késleltetéseket). Hát ennyire szar ez a digitális hang!

Az arany RCA dugón mindig röhögtem, mivel az arany fajlagos ellenállása nagyobb a rézénél is. Legfeljebb ezüst/ezüstözött cuccoknak látom értelmét, mivel az a legkisebb fajlagos ellenállású anyag. Sőt, a hővezetése is mesze a legjobb az összes fémnél, úgyhogy passzív hűtésnek is nagyon jó. Nade az arany? Az csak saválló, az RCA dugót meg úgysem mártogatja senki sem savba.
Nomeg az azdio CD: 44100 -szor vesz mintát, mér szintet másodpercenként, 1 csatornán. 11kHz-nél épphogy megvan a sinus jel, igaz, még csak négyszögesen, de ebből megfelelő áramkörrel már lehet sinus-t csinálni. E fölött viszont már soha sem ugyanaz a jel lesz, mint a felvett anyagé.
Innen már csak bűvészkedni lehet. Vagy analóg áramkörökkel, vagy sokkal magasabb bitrátával újradigitalizálni, és azzal matematikázni. Hogy 20 kHz-en sinust kapjunk, ahhoz legkevesebb 80000 mintavételezés kell másodpercenként. Szerintem itt van valahol elásva a kutya a magas ár kérdésében, hiszen ezzel a magas bitrátával, és az ezen végzett bonyolult műveletekkel kell valósidőben dolgoznia. 2 csatornán... vagy többön. ... meg ebből meginn analóg jelet csinálni, erősíteni, zajszűrni, esetleg hangszínezni, illeszteni.
Mondjuk 1 milla szerintem is túl sok egy ilyenért... ember legyen a fülén aki ennyit kiad érte :D

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

Lófaszt! Max a jel frekvenciája reprodukálható. Ha van egy 20kHz-es szinusz jel, ami 40kHz-el van mintavételezve, és minden mintavétel a jel nullátmenetére esik, ami elvileg megtörténhet, akkor az eredmény egy nagy lófasz estifény egyenes vonal lesz.
Ennyit a Shannon féle mintavételezési törvényről.

Igaza van annak a kollegának aki minimum 80kHz-es mintavételi frekvenciát javasol 20kHz-es jelhez.

Az egyenes vonal nem lehet végeredmény, hiszen az nem bandlimited jel, a Shannon-Nyquist mintavételezés pedig csak ezekre alkalmazható.

Azaz ha te 40Khz-es mintavételezéssel csak 0-t kapsz meg, az pont a 20 Khz-es sinusjelet reprodukálja (hiszen tudjuk, hogy a keresett jel korlátos sávszélességű).

A 20 kHz-es sinus jel másodpercenként pontosan 40 ezerszer van 0V-on. Kicsi ugyan a valószínűsége, de ha pont ekkor vevődok a minta, akkor 0 lesz, Ha a mintavételezés 40 Hz-cel eltér a 40KHz-től (0.1%-os hibatűrés), akkor kaphatsz esetlek egy 20kHz-es kutyvaszt 40/2=20Hz-zel modulálva.
20kHz-es sin jelet 40kHz mintavételezéskor akkor kapsz, ha a mintavételezés frekije pontos, és mindig pontosan a minimumokon és maximumokon történik a mintavevés. Ennek sem nagy a valószínűsége.

ja... és még csak egy egyszerű sin jel reprodukálásánál vagyunk...

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

Bocsánat, 40Khz valóban nem elég, mert ha pont a mintavételezési frekvencia felénél is van a jelnek komponense, akkor nem egyértelmű a visszanyerés. De 400001 Hz már elég lesz.
Mindezek az elméleti alapok.

Nem véletlen, hogy akkora a mintavételezés a CD-nél is, figyelembe vették a kor műszaki színvonalával elérhető pontosságot. 44Khz 10%-nyi hibatűrést enged meg 40Khz-hez, azaz 20Khz-es jelek reprodukálásához.

Pontosan. Végtelenül kicsivel több mint kétszeres mintavételezés is elég.

Itt egy kiindulási pont (http://en.wikipedia.org/wiki/Shannon-Nyquist_sampling_theorem):
"Modern statements of the theorem are sometimes careful to explicitly state that x(t) must contain no sinusoidal component at exactly frequency B, or that B must be strictly less than ½ the sample rate."

Ezt egyébként a wiki cikk is csak azután fűzi hozzá miután először kimondja a tételt kevésbé akkurátusan...

Szóval a tanulság: már csak azért is jobb a tételeket mindjárt az elején pontosan kimondani, nehogy egy gondolkodó ember (pl. lazyone) már az első bekezdés után abbahagyja a cikk olvasását hogy ez hülyeség... ;)

az aranyozott csatlakozókat azért szokták szeretni, merthogy jobb a vezetőképessége.

egyébként a CD-n kívül van más is, pl SACD, ami már nem 44khz-n mintavételez, s nem is 16biten...

egyébként az ilyen cuccoknak a tápegysége, a DAC-ja a zavarszűrése, olvasója is felsőkategóriás szokott lenni, ha megnézed a linkelt eszköz adatlapját, akkor láthatod, hog ypl. ebben is 3 külön tépegység van, s mind alacsony zajszintű.

sok apró részletben van a kutya alásva, mondjuk én sem adnék ilyen sokat egy lejátzóért, de hát van akinek megér ennyit.

Aranyat nem ezért használnak. A réz vezetőképessége jobb (a fajlagos ellenállása kisebb), mint az aranyé.
Vörösréz: 16.78 nΩ·m
Arany: 22.14 nΩ·m
A sárgaréz ennél még rosszabb.
http://www.bluesea.com/articles/108

A vezetőképessége pedig az ezüstnek még jobb, mint a réznek.

Aranyat a jobb korróziótűrése miatt használnak a csatlakozólnál, hiszen nem tud patinásodni, nem úgy, mint a réz.

Igen, úgy tudom romlik.
A korróziótűrés valóban azért kell, hogy maradjon a vezetőképesség, de attól még az a dolog igaz marad, hogy egy "friss" réz csatlakozó jobb minőséget ad, mint egy arany csatlakozó.

Szóval aki csatlakozót vesz, az ne azt nézze, hogy arany-e vagy réz, hanem mérje meg a vezetőképességet :)

Tegyük hozzá, hogy marhára nem mindegy, hogy hogyan színezi a hangképet. Bár ez alighanem csak a vége felé, az interconnect- meg hangfalkábelek esetén jön elő nagyon. Az ezüst hangja édesebb(*), a rézé keményebb, és megint más az ezüst bevonatú réz. Nem mindegy, hogy "tömör" kábel vagy sodrott, lapos-e avagy kör keresztmetszetű, milyen szigetelésű, bikábelezett-e avagy nem a hangfal/erősítő páros. És akkor még szó nem volt, hogy hármasfonással van-e fonva a 220-as kábel (tudom, 230), vagy sodrott vagy esetleg párhuzamos vezetőkből áll. És ez még csak a jéghegy csúcsa :D

*) Ki hogy nevezi.

Persze iszonyat sok dolog amit mérni lehet. Egyébként a poén az, hogy az emberi fülnek nem feltétlenül az elektronikailag legtökéletesebb a legjobb. Tapasztaltam :D . Készítettem egy amolyan tesztpanelt sima TL 084-es ic-ből, amin próbálgattam, az egymás után kapcsolt szűrések hatását csupa passzív tag a 4 egybe tokozott műveleti erősítőn kívül. Azóta az a gitárom torzítója. Olyan jó érdes kemény hangot sikerült kikevernem vele amit azóta sem semmi mással.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

Ez az alap. Az alap alapja.

"A hangkaraktere mindkét kábelnek hasonló, jól hallani a réz vezetőkre jellemző kissé melegebb tónust, igen határozott mélyeket és kiterjedt színpadképet. A zenészek elhelyezkedése a színpadon viszont kicsit elmosódottabb, mint az általam már megszokott Neotech ezüst kábelnél."

http://www.av-online.hu/egyeb/audioquest-meteor-teszt-egy-uj-rez-ezust-…

Nekem az volt kicsit erős, amikor a digitális interconnecteket tesztelték (bakker, toslink), és azok között is találtak különbséget.

Vagy igen, vagy nem :D

A hifistákat nem kell meggyőzni arról, hogy a jelenség létezik, ők tudják, tapasztalják (http://forum.hifipiac.hu/altalanos-beszelgetesek/vaktesztek/ "Nálam minden apró változtatás hallatszik (még az RCA dugót típusok közti különbségek is), és nem is kicsit, tehát nem az a típusú változások jelentkeznek, hogy hallgassuk csak mintha lenne valami, hanem határozott mindíg egy irányba ható dolgok.") ráadásul ez egy igen szubjektív műfaj (http://www.hificity.hu/read.php?f=2&i=16438&t=15718&off=150&sort=1&hozz…), nehéz jól csinálni, és gyakorlatilag lehetetlen olyan eredményt hozni, ami tudományosan megfelelő, mert tényleg minden számít. Minden, a műsorforrás, az átvivő lánc minden eleme, a helyiség berendezése (ahogy a vicc mondja, fejlesztettem a hifimet, kidobtam a rugós heverőmet), és az emberek. Persze lehetne csinálni objektív méréseket, de azt meghagyják a hangfalgyárnak. Ugye melyik a jó káposztás tészta? A cukros? A borsos? A cukros-borsos?

Tehát a jelenség van, létezik, az adott kábel az adott rendszeren az adott ember által hallgatva a leírt élményt nyújtotta. Hasonló rendszeren, hasonló embernek hasonló élményt fog nyújtani. Ha nem angol hanem német hangfala van (mondjuk BW helyett T+A, nemtom mi volt a tesztben), akkor másképp fog szólni. Tutira. Ezért mindennapos, hogy meg lehet hallgatni az adott cuccot megvétel előtt. Természetesen úgy, hogy viszed a kedvenc zenédet. Esetleg az eladó elhozza helybe az eladni kívánt elemet, és a végleges helyén hallgatják meg eladás/vásárlás esetén.

Ami a legfontosabb: aki ezeket hallgatja, azt nem érdeklik a tudományos elméletek, csak az érdekli, hogy a rendszere úgy szóljon, ahogy szeretné.

"Ami a legfontosabb: aki ezeket hallgatja, azt nem érdeklik a tudományos elméletek, csak az érdekli, hogy a rendszere úgy szóljon, ahogy szeretné."

Tudományos módszerek nélkül ( kettős vak próba, megfelelő számú mérés ) ezek annyit érnek, mint a homeopátia vagy a budapest tv-ben szerepplő "gyógyítók". Ezeknek a dolgoknak is van hatásuk az emberekre, akár különböző is, mint pl. az aranyozott ethernet kábelnek, de attól még nem jelenti azt, hogy működnek is és hatásosak.

Elméletek vs. módszerek. A hifisták nem hülyék, legalábbis nem úgy. Igen, tesztelnek, teszteltek mindenféle komponenseket A-B-C-stb. vaktesztekkel, tesztcsoport, miegyéb, ami kell.

Első kérdés: van-e hatása az adott komponens cseréjének a hangzásra, azaz elfogadható pontossággal meg tudják-e mondani hogy az A vagy a B jelű komponens volt-e bekötve? Mivel emberről van szó az A-B-C-D vagy pláne a nagyobb teszteknek nem túl sok értelme van.

Második kérdés: egyformán hallják - érzékelik, dolgozzák fel, élik meg - a változást a hallgatók?

Az első kérdésre jellemzően igen a válasz, a másodikra viszont már nem, általában hasonlók a értékelések ha pl. térhatásról van szó, és kevésbé egyértelműek ha hangzásról - édesebb, csilingelőbb, jobban sziszeg, részletesebb vagy keményebb, ütősebb, dinamikusabb, stb. stb.

És még egyszer leírom amit már egyszer: őket nem kell meggyőzni, és nem is érdeklik őket az elméletek. Őket csak az érdekli, hogy Roger Waters kutyája a hátuk mögött ugasson (nem, nem 5+1-es hányadék, hanem rendes, kéthangfalas rendszer esetén is). Meg a Jazz in the pawnhouse meg nem tudom hogy manapság mi a divat.

A hifistákkal pont az a baj, hogy saját fülükre támaszkodnak. Ismert, vagy ismeretlen előadók által jobbára ismeretlen hangszereken előadott, és teljesen ismeretlen technikával rögzített felvételek meghallgatásával próbálják eldönteni, hogy az adott lejátszó rendszer jó-e, vagy sem. Ahelyett, hogy simán megmérnék az átvitelét. Mert így nem azt tesztelik, hogy az adott cucc mennyire jól adja vissza a felvételt (hiszen azt sem tudják, hogy a felvételnek pontosan hogyan is kellene szólnia), hanem azt, hogy az eredmény nekik mennyire tetszik.
Pedig a méréshez szükséges minden eszköz meglenne. A manapság elérhető mikrofonokkal lehet olyan pontosságú frekvencia- és fázismenetet mérni, ami az emberi fülnek már megfelel. (Pl. a fals ferkvenciamenet miatt a térhatás is csalóka tud lenni, ha az ember nem ismeri a felvétel eredetijét. Még akár hamis térhatás is össze tud jönni. Pl. van nekem egy Luis Prima CD-m, amelyiket fülhallgatóval hallgatva olyan érzésem van, mintha némelyik hangszer bal oldalt a fejem fölött szólna. Nyilván nem voltak képesek az 50-es években ilyen minőségű (műfejes) felvételt csinálni, talán még igazi sztereó se volt az eredeti, hanem csak a CD-re kerülés és az utólagos hangmérnöki munkák során jött össze a fals térhatás.)
Mindenesetre én már láttam olyan hangfal építő műhelyt, ahol nem az aranyozott csatlakozókkal, vagy az így meg úgy sodrott kábelekkel bohóckodtak, hanem betettek egy mérésre alkalmas mikrofont a megfelelő helyre, az erősítőre jelgenerátort kötöttek, és szkópon mérték a frekvencia- és fázismenetet. Na ebben a műhelyben ha csukott szemmel hallgattam a zenét, el tudtam képzelni, hogy a zenekar ott játszik előttem, és sejteni lehetett, hogy melyik zenész hol ül.

Igen, ez a baj jellemző az emberekre. A gourmanok is, ahelyett hogy megvizsgálnák az étel kémiai összetételét - noha ehhez minden eszköz adott manapság - egyszerűen az egyéni ízlésre támaszkodva ítélkeznek. Tegyük hozzá, hogy általában szó nincs arról, hogy teljesen ismeretlen felvételről van szó. Általában olyan lemezt választanak, amit vagy mindenki, vagy az adott hallgató ismer, pontosan tudja, hogy a saját rendszerén hol szól a gitár, hol zizeg a hegedű, milyen magasan van az énekes, mennyire van hátul a dob, hány kürtöst hall a felvételen, és tudja, hogy mikor lapoz a karmester.

Amúgy adódik a kérdés, hogy melyik rendszer a jó?

A hangfalakat pedig kb. minden műhelyben mérik, és ez nem jelenti azt, hogy az a hangfal, amit nem láttál hogy szkóppal mértek az rosszabb :D És amúgy, de, a kábelekkel bohóckodnak, meg azzal, hogy egy kondi-e a hangváltó vagy huszonhét elemből összeépített bonyolult valami (és mellesleg a hangváltókat - pláne ha csak egy kondi - összeválogatják/hangolják a hangfalakkal).

Van aki a számoknak hisz, van aki a fülének.

Érdekelne amúgy, hogy az átvitel mérését te hogyan csinálnád? Milyen jellel és milyen körülmények között?

Az a gond, hogy a komplex zene máshogy hozza ki az esetleges hibákat, mint a méréshez használt zajok és jelek. Van, ahol jól korrelál a kettő, a mérésből megjósolhatóak bizonyos hangkép hibák, de van ahol teljesen mellé lehet lőni így.

--
Ahol a telefontöltőd, ott az otthonod.

http://en.wikipedia.org/wiki/Speaker_wire
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Stripped_speaker_wires.jpeg az ilyesfele kabalek eleg jok audiora (legjobb?). (Talan egy kicsit nagyobb hezeg kell..)

"skeptics say that a few meters of speaker wire from the power amplifier to the binding posts of the loudspeakers cannot possibly have much influence"

Ha az erolkodo kozel van hangfalhaz (rovid kabel), akkor szinte mindegy.
Nagyon nagy tavolsagoknal, is inkabb a geometria a donto.., es paramterek merhetoek, szamolhatoak, kompenzalhatoak..

Amit nem vagok, hogy az audio emeberk, miert nem inkabb a jo fullhallgatot vesznek..

Nincs gond a hallgato helyzetevel es az akusztikival, es a hnagzas is tisztabb (legalabbis meresek szerint)..
Nagyon kivancsi lennek, a legjobb (teljesen analog, lehetoleg passive) hangfal gorbeire..

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Amire gondolsz az a monitorhangfal, viszonylag sima és egyenes az átviteli görbéje.

Olyan nincs, hogy legjobb hangfal. Pont.

Mi a rövid kábel? A hangfalkábel ritkán hosszabb négy, sőt, két méternél. A sodrott érpár jó móka, de persze szánalmasan tudja kócolni a felharmonikusokat, cserébe a magasakat azért egész becsülettel átviszi, cserébe a frekvenciától elég erősen függő karakterisztikát mutat. A tömör kábel ezzel szemben jobb a basszusokra, tranziensekre, koherensebb az átvitele (jobb a tere), cserébe a magasabb frekvenciákat szereti nyelni. Egy időben a szalagkábel volt a szent grál, most mintha a többféle vezető (ezüstözött és egyéb bevonatokkal ellátott) lenne a divat:http://www.hificity.hu/read.php?f=7&i=20102&t=20102&off=10&sort=&hozza_…

Tehát nem az a baj, hogy a kábel karaktere nem ismert és nem kompenzálható, hanem hogy másképp viselkedik attól függően, hogy melyik hangfal és erősítő közé kerül be.

http://media.soundonsound.com/sos/jun02/images/monitorsdiag2.l.gif ez nem tunik egyenesnek, milyen az egyenes valtozat?

Aztan hasonlithatjuk 2m-es kabel tulajdonsagaival..
Ill. hogy menyire fontos / nem fontos az impedanciaillesztes ilyen esetben..

"high-end speaker cables cite electrical properties such as skin effect, characteristic impedance or resonance; properties which are generally little understood by consumers. None of these have any measurable effect at audio frequencies, though each matters at radio frequencies"

Szerk:
Kabel 0.13dB -n belul (http://sound.westhost.com/cable-z.htm, csak a hang tartomanyt erdemes nezni) ("simulations were performed using a 4 metre length")
Hi-Fi erolkodo 3dB belul (Nem tudom, hogy a 3dB -t ugy talaltak -e ki, hogy eleg legyen az audio embereknek is, vagy csak a mezei hallgatosagot neztek..)
Hangfal: 20 -Hz tol nezve 40dB felett , 100Hz felett is 5dB felett

Nem veletlen , hogy a "profi" cuccok ugy mukodnek, hogy leteszed a rendszert ugy ahogy, teszel oda egy mikrofont(lehetoleg ismert hibakkal..) ahol hallgatni szeretned , aztana rendszer kitalalja hogyan rejtse el a hibakat, ill. hogy ugy torzitson, ahogy az audio emeberek szeretik..

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

:) Ott a cikk: http://www.soundonsound.com/sos/Jun02/articles/monitors.asp Nézd meg felette a BW303-ast. Érdekesség a Yamaháról: http://www.ns-10.net/category/history/ Itt vannak simább görbék is: http://www.zaphaudio.com/SR71.html

Illetve egy fejtegetés, érdekes olvasmány: http://www.soundonsound.com/sos/nov00/articles/ustandingmons.htm

A szépsége ezeknek a méréseknek, hogy egy szinusszal mérik végig, míg a valós helyzet abszolút nem olyan, hanem bőségesen tartalmaz mindenféle frekvenciát. Plusz rájön erre amit írtam, hogy minden erősítő és hangfal másképp hat oda-vissza és az átvivő közeg (kábel) és másféle hatásoknak van kitéve.

Értem én, hogy egy MTK kábelen is átmegy a jel. Engem nem kell meggyőzni. Hallható a különbség a kábelek között, A pontos okát lehet vitatni, sőt vitatják is, nem is kevesen.

A profi cucc fogalmát meg definiálni kellene, a hifisták általában a saját fülük és ízlésük után mennek, nem egy valaki által kitalált ideális hangzáshoz akarnak igazodni. És igen, más a monitorhangfal, de épp a nyomi Yamaha története mutatja, hogy egy ilyen műfajban is rengeteg a szubjektív tényező.

Jó fejhallgató++.
Annak idején egy Denon erősítőt vettem, mert a boltban nem volt olyan hangszóró, amivel hallottam volna a különbséget a Denon és a másfélszer drágább Marantz között. Viszont egy hangszóró árába kerülő Sennheiser fejhallgatóval már kijött a különbség. Jó műfejes térhatást is csak fejhallgatóval lehet összehozni. Pontosabban eddig egyetlen hangszórót (és hangváltót) volt szerencsém hallani, ami visszaadta a koncertfelvétel térhatását, de az 8 (igen nyolc) millió forintba került. Ugyanezt egy 100k körüli Sennheiser is tudja, de a fejhallgatóval a sok egyéb kötöttség mellett az is a baj, hogy egyszerre csak 1 ember hallja.

"az aranyozott csatlakozókat azért szokták szeretni, merthogy jobb a vezetőképessége."

Butaság. Egyrészt nem jobb a vezetőképessége, másrészt nem azért. Az arany nem korrodálódik, így nem romlik a kontaktus hosszabb időn keresztül sem. Másrészt az arany rendkívül puha, bedugáskor a fater fölveszi a mutter alakját, és több bedugást is kibír, azaz tartósabb. Ugyanezért az elektronikai cuccokban a legtöbb csatlakozót aranyozzák (pl. PCI kártya, RAM modul, SD kártya, RJ-45, USB, ...).

anno én sem hittem el, hogy meg lehet hallani, és valóban hallják is a különbséget. aztán...

amikor a 4x cdiró csúcstechnológiának számított, az akkori munkahelyemen egy zenész cimborámnak másoltam audiocdket. kérte, hogy lehetőleg 1x sebességgel tegyem, mert az a legjobb minőségű másolat.
időben is ez a leghosszabb, de amíg egy-egy cdről volt szó, belefért.
egyszer több lemezt hozott, nem volt elég időm, lemásoltam 4x sebességgel, persze ezt nem kötöttem ember orrára.
másnap visszahozta az egész pakkot, hogy ez nem úgy szól, mint ahogy kellene...

Ez így van
Interneten utánna lehet nézni hogy ha audio lemezt nagy 8-16vagy nagyobb sebességgel írnak akkor a lézernek nincs ideje szép, kontúros lyukakat égetni a lemezbe.
Gyári CD-vel ilyen gond nincs mert azt fröccsöntik, mint a bakelitlemezeket
Amíg saját fülemmel nem hallottam igazi High End cuccokat szólni addig én se hittem el hogy sokkal jobban szól mint egy átlagos (árú) Hi-Fi cucc

http://en.wikipedia.org/wiki/Compact_Disc_subcode

"The data in a CD are arranged in frames. A frame comprises 33 bytes, of which 24 bytes are audio (six full stereo samples), eight bytes are error correction (CIRC-generated), and one byte is for subcode."

A kiemelt rész nem használható hibajavításra? Mondjuk az tény, hogy ahány olvasóval olvasok el egy audio lemezt, annyi végeredményt ad, ami pont a hibajavítás nemlétét jelentheti, mert adatlemezt mindenhol ugyanolyan végeredménnyel tudom olvasni.

"Belépés díjtalan, kilépés bizonytalan."

Tegyük hozzá hogy ezek a betűk lópikulát se érnek. Legalábbis megfelelő nyersanyag nélkül, ami azért még mindig analóg jel az első egy-két lépcsőben. Sőt... a fene se tudja, hogy melyik stúdió melyik lépésnél tér át a digitális feldolgozásra. Itt egy (el)ismertebb stúdió mikrofonkészlete: http://www.abbeyroad.com/Page/21/Microphones szerintem elég lenne nekem ezeknek az ára :D

Ja, jut eszembe, anno a DDD-s CD-re feszültek páran, hogy milyenremekmár. Aztán kiderült, hogy számos ADD vagy épp AAD-s lemez legalább ugyanolyan jó. Vagy épp jobb.

Egy remek lehetőség hogy drága hobbija legyen az embernek :D

Lehet bármilyen szuper az a hiffi, csak másolata lesz az élő előadásnak. Más kérdés, hogy Paco de Lucia, Billy Gibbons, Ökrös Oszkár (vagy kb. talán bárki a családjából :)) de akár "csak" Darvas Tamás se feltétlen ér rá, hogy épp nekem muzsikáljon ott. És ugye ők még élnek, Isaac Stern vagy akár Victor Borge (bár kicsit más műfajban muzsikált :)) már végképp problémás lenne :D

http://www.youtube.com/watch?v=QMKIE8vjBQI

( joco01 v | 2013. 03. 26., k – 16:37 )

Kicsit kapcsolódik a kérdésem. Sose értettem, hogy miért számít audio CD-nél az olvasási minőség. Digitális, nem? Sose hallottam olyat, hogy fájlok olvasásán bármit javítani kellett volna. Vagy arról van szó, hogy sérült adathordozóról tud jobban olvasni?

--

És a reed solomon féle ECC:

The Reed-Solomon code is the same one used for encoding of data on Audio CD's and CD-ROM disks, as well as many magnetic and optical disk controllers. You basically want to use Reed-Solomon coding in any situation where "forward error correction" is needed, i.e., the decoder will not have the option of requesting retransmission of bad blocks.

Az csak a komenisták műve :D Én kipróbáltam, hogy audio cd-re felragasztottam sugárirányban egy keskeny, háromszögletű, fekete szigszalagot. Úgy rémlik, hogy kb. fél mm szélességig semmi hallható hiba nem volt, és 1,5mm tájékán hagyta el a szinkront szegény. Vagy akkor már nagyon habogott, nem tudom, talán húsz éve is van annak már.

Audió CD esetén 24 adat byte-hoz (most zene) 8 byte-nyi CIRC kód tartozik. Ez kb. 33%-os arány.
Adat CD esetén (mode 1) 2048 adat byte-hoz 288 byte-nyi ECC kód tartozik. Ez kb. 14%-os arány.

Szerinted melyik formátumnak nagyobb a hibatűrő képessége? Adat CD esetén nincs CIRC kód!

-----
A kockás zakók és a mellészabások tekintetében kérdezze meg úri szabóját.

Most te szórakozol velem? Már akkor HiFivel és CD-vel foglalkoztam, amikor "lézerlemez utódokról" még csak a Deltában hallottál... :)

CIRC adat CD és audió CD esetén is van, mert az egy alacsony rétegben használt eljárás, közvetlenül az EFM dekódolási fázis után, amikor letapogatta az információt az olvasó NRZI-módon a hordozórétegről. ECC kód az audio CD-nél _NINCS_. Az adat CD esetén pedig a 2048 adat byte-hoz nem 288 byte-nyi ECC tartozik, hanem 276 byte és ezek mellett van még 4 byte EDC.

Az is jól mutatja, hogy teljesen tévúton vagy és valójában az adat CD hibatűrő képessége a nagyobb, hogy egy 74 perces audio lemezen 747 MB a hanganyag, míg adatként csak 650 MB a kapacitás, mert a különbséget kitevő 14.9% mind az ECC-re megy el.

Mondjuk ez a "gyorsabb sebességgel mintavételezek előre egy bufferbe és összehasonlítom a mintákat" módszer nem újkeletű dolog, már nagyon régi highend cuccok is csinálták ezt. Sőt, hogy mást ne mondjak a jobb autós CD lejátszók is így próbálják csökkenteni az ugrások/kihagyások számát.

Ami érdekes lehet az a Linux alatt futó Holm Acoustics szoftvere esetleg, hogy mit mókol még az olvasáskor, de könnyen lehet, hogy valóban csak egy cdparanoia, vagy Exact Audio utánzat fut ripperként. Remélem leakeli majd valaki a netre hamarosan a cucc kódját... >;D

Sajnos (sok éves bölcsesség :), ha valamilyen információt nem lehet leolvasni egy ilyen adathordozóról, akkor azt többszöri próbálkozással sem lehet jobban leolvasni. Úgyhogy én szkeptikus vagyok az ilyenekkel kapcsolatban, de szívesen kipróbálnám egy-két '80-as évekbeli lemezemmel ezt a CD-lejátszót, hogy mire megy a karcosabb részekkel.

Sajnos a CD alapvető hibája tulajdonsága, hogy marha érzékeny a jitterre: http://www.youtube.com/watch?v=MZt3cBVcg6I Itt pompásan látszik, hogy a digitális jel mennyire bizonytalanná tud válni. Erre még rájön a PCM (mint átvivő közeg) jittere plusz amit még összeszed útközben, majd a DAC hibája, majd az analóg zajok, torzítások.

Általában ezeken szoktak még rugózni a szokásos mókákon kívül.

Sajnos az eredeti Mark Levinson írást nem találtam meg, valahol az öreg leírta, hogy miért is érdemes rettenetesen sok pénzt adni egy 390s-ért, de itt van egy fejtegetés: http://www.audaud.com/audaud/APR03/EQUIP/equip2APR03.html

Update: nézz meg egy SMART infót, hogy mennyi crc hiba, reread, retransmission van egy HDD esetén, amik jellemzően az "így sikerült" kategóriába esne, a hibacsúcsok egymásra torlódtak és épp félrebillegtek a bitek. Egy századmásodperccel később ugyanaz az adat hiba nélkül megérkezik.

Azt akarod mondani, hogy egy deformarhato lemez/szallag sebbesege pontosabban tarthato ido(oregedes), homerseglet es tapeltastol fuggetlenul, mint egy orajel?

Azt akarod mondani, hogy 1..50ppm es orajel pontossag szamit audio jel eseten barmit is ?
Azt akarod mondani, hogy egy lemez/kazetta jatekos fordulatszma pontosabban be van kalibralva, mint egy kvartz ?

6.0 Gbit/s adat atvitel automatikas hibajavitasra hivatkozva akarod azt mondani, hogy real time audiot nem lehet atvini megbizhation digitalisan?

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Igazából a zene húzásához egyáltalán nincs szükség magnószalagra sem. Tisztán digitálisan is megoldható, Kínában már sikerrel próbálkoznak vele. Ahogy ezeket a zenélő babákat nézem, tudják húzni a nótát rendesen amikor az elem a végét járja.

Jó lenne tudni a technikai részleteket. Elsőre nekem úgy tűnik, hogy a kvarc/rezonátor az drága (bruttó 40-100Ft), ezért arra tippelek, hogy valami feszültségfüggő oszcillátorral helyettesítik. Aztán ahogy merül az elem, úgy húzza a dalt egyre jobban mellé.

:)

( saxus | 2013. 03. 27., sze – 03:40 )

Tok jo ez a khz-ken meg biteken való rugózás, de szerintem,a nonplus ultraja az egész vitának a fúj digitalis jelek, mert bezzeg az analóg... Na akkor kérem szépen, hany stúdió dolgozik nem digitális formátumban?

--------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Bullshit?
Még az én igen szerény kb 7e Ft-os PC-s Altec Lansing legolcsóbb hangfalam is klasszisokkal jobban szól mint egy T-gazdaságos 1500-2e FT-os Génius
És ez sincs sehol pl egy 1.5M magas Tannoy hangfalpárhoz amit páv éve volt szerencsém hallani, az elektrosztatikus hangfalakról nem is beszélve
Igaza van annak hogy csak megfelelően szar hangfalat kell venni és már nem is hallod a különbséget

Az sem tiszta analog, DSP vel feljavitottott es raadasul D-Class erisito van bene. (Nem mintha szerintem ez baj lene, de ..)
D-Class erositobol nem lattam olyat aminke 40W feletti teljesitmenynel a THD-N -je 0.01% alatt lett volna.

Az emberek mekkora resze kepes megkulonboztetni a max THD-N 0.1% - tol az 0.01% vagy az 1% -ot ?

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

ez most hogy jön ide? senki nem vitatta a hangfalak jelentőségét, az a bullshit hogy a cd képtelen lenne élethűen reprezentálni a zenét. aki ilyet állít, valószínűleg egész életében bóvli audio eszközökkel, rossz minőségű digitális kiadványokkal találkozott. lényegesen kevesebb pénzből összeraksz egy tisztességes digitális forrású audio rendszert, mint tisztességes analógot!

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

( turul16 v | 2013. 03. 28., cs – 07:17 )

Par hete nezegettem alkatreszeket csucs audio cucc kesziteshez es kicsit csodalkoztam, hogy audio kategoriaben ~8 USD korul vannak legdragabbak. Adat gyujsteshez voltak dragabbak, melyeknek egy-ket paramatere hangyanyit jobb volt, nem mintha mar ~8 USD valtozat nem lett volna sokszorosan overkill.

Ugy latom ez a cucc is az audio kategeroias elemeket hasznalja, tehat olyan nagy bakot en sem lohetek 5~8 USD cuccokkal.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

( thomek | 2013. 03. 30., szo – 22:21 )

Én mondjuk azt se nagyon értem miért van szükség, 380.000 forintos videó kártyára....
VGA GIGABYTE PCIE3.0 GTX690 4096MB DDR5

( naszta v | 2013. 03. 31., v – 23:45 )

Évekkel ezelőtt nagy Hifi buzi voltam, minden fontosat megvettem CD-n. Aztán a kicsi gyerekek mellett szép lassan kikoptak a CD-k (szó szerint), én magam meg egyre többet hallgattam mp3-at fejhallgatón. Ma ott tartok, hogy egy Amazon Kindle HD tablet van az erősítőre kötve. (A CD lejátszóm már meg sincs.) Egy karcos CD-nél 100x jobb a 320 kbps-os MP3, ráadásul egyre több random ismeretlen - főleg jazz - zenét hallgatok Spotify-ról. Az LP-t meg sosem értettem igazán: a 5-ik játék felett már nyávog.
--
http://naszta.hu

( etele | 2013. 04. 03., sze – 15:51 )

A CD mint olyan, sajnos????? értelmét vesztette.

Ha jól emlékszem három évvel ezelőtt az egyik komoly high-end gyártó, - nevezetesen a Linn,- bejelentette, hogy ő már nem készít több cd lejátszót, csak mediaplayert (csak zene).

Mivel szolgáltatásban, kényelemben, és hangminőségben !! is jobb minőséget képviselnek ezek a lejátszók, értelmét vesztette cd lejátszót gyártani.

Szóval viszlát CD.....

lásd :http://www.linn.co.uk/all-products/network-music-players#klimax

Mert nem ismerted a hifi magazint.

Megtaláltam!
"A ... kitüntető okiratot ... csak az szerezheti meg, aki valami éktelen nagy madárságot ír le, akkorát, amelynek olvastán lelkünkben reménytelenség árad szét, és tehetetlenül nézünk magunk elé: vitának itt semmi értelme..."

--
Ahol a telefontöltőd, ott az otthonod.

Simca : Köszi az értelmezést. Megint tanultam valamit.

Zitev : "... és hangminőségben !! is jobb minőséget képviselnek..."
- erre adna az egykori Hi-Fi Magazin egy vaskos "Arany Kakadu"-díjat :)

Bocs. Ez tapasztalat. Nem hifi-magazin tesztek, fórumok, hanem saját fül.(Itt jön a szokásos : szar a hallásod ...)

Hangminőségben jobb !!.
Igen, sajnos.
1.Nem kell a lemezről sok hibával olvasni.
2.Az olvasás HDD-ről, SSD-ről, vagy hálózatról történik. (Egyes lejátszók grabberelnek is. Itt megint az volt a tapasztalat, hogy a grabberelt jobb volt,mint a lemez.)
4.Magasabb felbontások : lásd .:https://www.hdtracks.com/index.php?file=9624albums.
5.Összehasonlításnál nem Technics lejászók voltak,- bár annyi pénzért jó,- hanem Krell, Esoteric, Mark&Levinson stb. Ha nem haragszol, nem sorolok fel pontos típusokat, és installációt.
Itt lehet vitatkozni, hogy jó-jó de ennek ilyen DAC-ja van, meg olyan tápellátás stb.
Egy biztos : ha meghallgatsz egy ilyet,- tudok címet adni ha érdekel,- egy biztos, nem fogsz csalódni. Egyes lejátszók,- mármint media playerek,- a 2*, 3* drágább CD játszókat verik meg, de legrosszabb esetben is partyban vannak vele.

A hifi egyébként érdekes dolog. Pillanatig nem mondom, hogy nincs rengeteg eszement hülyeség, de sok olyan dolog van, ami, hogy miért, de működik............

1."Egyes lejátszók" - Általánosítva írtam, tudok mondani konkrét típus(okat).

2.Hangminőségbeli okokat : jitter, mechanika stb. nagyjából felsoroltam, de itt nem is ez volt a lényeg.

3.Azért írom, mert van összehasonlítási tapasztalat.
Konkrét típusokat tudok felsorolni.
Teszt : zene meghallgat, másikban meghallgat, különbség észlel.
A 2* 3* árkülönbség nem MINDIG érvényes, de tapasztaltam ilyet megdöbbenésemre.

Egyébként te tudsz mondani konkrétumot, hogy mit hallgattál meg, miket hasonlítottál össze, vagy csak ELMÉLETI alapon,- hülyeség, aztá' mitől szóna jobban ,- megy a másik lesajnálása.....?

Addig , amíg valami konkrétumot nem tudsz megemlíteni, szerintem teljesen feleslegesen vitatkozunk.
Te HÜLYÉNEK nézel, én meg sajnállak, hogy nem hallottál komoly rendszert.

általánosságban, mondjuk végy egy szimmetrikus analóg (xlr-csatis) kimenettel rendelkező cd-játszót, hangminőségben alapból verni fogja az összes popcorn és egyéb kínai médialejátszót ami a piacon van. vagy csináld meg ugyanezt egy tisztességesen konstruált, nem túl drága cd-lejátszóval, ugyanez lesz az eredmény, egyszerűen az elektronikák tisztességesebben vannak konstruálva a pórnépnek szórt médiaboxokhoz képest. Ami pedig normálisan meg van építve, az már többszázezres kategória...
"Te HÜLYÉNEK nézel, én meg sajnállak, hogy nem hallottál komoly rendszert."
- most akkor ki kit néz hülyének?! el tudom képzelni azt a "vaktesztet", amire ezeket a véleményeket alapozod...

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Azt írta: "Ha jól emlékszem három évvel ezelőtt az egyik komoly high-end gyártó, - nevezetesen a Linn,- bejelentette, hogy ő már nem készít több cd lejátszót, csak mediaplayert (csak zene)."

Azért a Linnt ne tedd már egy kalapba a popcorn meg a többi fröccsöntött playerrel.

--
Ahol a telefontöltőd, ott az otthonod.

Bocs, ha indulatos voltam.

Írásban nehezen jönnek át a gondolatok.

Szóval...vegyünk egy mély levegőt, és induljunk neki újra indulatok nélkül.
.
.
.
Teljesen félreértettük egymást.
Én nem a Popcorn, Asus, DUNE stb. vonalra gondoltam.
Sajnálom ha félreértettük egymást. :(

Zitev: ha ezekre gondoltál, nem csodálom ha hülyének néztél...

Simca: "Azért a Linnt ne tedd már egy kalapba a popcorn meg a többi fröccsöntött playerrel."
Pont ERRŐL! van szó. Nem is tettem. Én nem a tajvani lejátszókra gondoltam. Ti vettétek ezeket alapul, én nem is említettem egyet sem.

Ilyenre gondoltam, amit már meg is említettem! először :
http://www.linn.co.uk/all-products/network-music-players#klimax

vagy pl. :

http://www.bladelius.com/products/bladelius/media-players/embla.html.

Az elnevezésen lehet vitatkozni, hogy Media Player, Network Music Player, Media Music Player stb., én,- MEA CULPA,- egyszerűsítve ezeket is egyszerűen media playernek hívtam.(Természetesen ezek "csak" zene lejátszására vannak kihegyezve, no video).
Szóval, én az összehasonlítást ezekre a high-end media, illetve high-end cd lejátszókra értettem, nem a 20eFt-os Technicsre, illetve egy 50eFt-os Popcorn media playerre.

Az összehasonlításban media player Bladelius Embla volt.
CD játszók a teljesség igénye nélkül : Krell Evo 505, Esoteric K01, Esoteric K03, Mark&Levinson N370 stb.

Ahogy Zitev is írta, minden esetben XLR kábelt használtunk.

Zitev: így már el tudod hinni a vakteszt eredményét ??

Ui.: bocs, ha esetleg nyers volt a stílusom.

1. +1, kis sorozatszám (Természetesen a nagy-sorozatú gyártás esetén sem lehetne megvenni őket tized áron a benne lévő anyag miatt.)
2. Brand maga

UI:(Rengeteg sznob van, aki nem veszi meg az eszközt, ha nem elég drága. Találkoztam nem egy-kettővel. Amúgy el lehet adni magasabb áron, miért ne ?)

ebből?!:
"Egyes lejátszók,- mármint media playerek,- a 2*, 3* drágább CD játszókat verik meg, de legrosszabb esetben is partyban vannak vele."

a bullshit generátor bekapcsolva maradt egy két embernél...

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

1. Én mondtam egy példát,- "Egyes lejátszók" pl.: Bladelius Embla, Linn,- ebből te általánosítottál.
Nem marketingdumát lökök, hanem saját tapasztalatot.

2. Tény az, hogy az 5MFt-os Linn veri hangminőségben a 10Mft-os Esotericet. (Sajnos ??...))
(Tény, ezt én is csak forgalmazó, illetve teszt után tudom mondani. Egy biztos, nagyon komoly az eszköz.
A saját tapasztalataimat nagyjából már leírtam.)
Aki már hallott ilyet,- most nem csak az interneten található tesztekről, Stereophile stb. magazinról stb. beszélek, - hanem ha megkérdezel hazai forgalmazókat, hifiseket,- mind ezt fogja mondani. Akkor is, ha éppen nem a saját portékájáról van szó. (Egyébként be lehet jelentkezni demora, ott meg tudod hallgatni a különbséget. Természetesen ilyen szinten nagy csodát,- mármint a különbségben a két eszköz között,- nem kell várni.)
A CD mint technológia még sokáig lesz, de van nála minőségben és szolgáltatásban sokkal többet nyújtó eszköz. Ebben mindenki egyetért. Ez a jövő, vagy már a jelen ??

3.bullshit generátorról meg csak annyit : ez azért így NAGYON erős. Őszintén te hallottál már ilyet ? Vagy mi alapján mondod ezt ? Hasonlítottál már össze ilyet egy komoly CD lejátszóval ? Enélkül szerintem teljesen felesleges vitatkoznunk...

Egyébként ha azt mondod mégis, hogy bullshit,- elfogadom,- tiszteletben tartom a véleményed.
De remélem, azért azt el tudod fogadni, hogy az enyém más.

"az érvrendszered erősen ezoterikus alapokon nyugszik, hitvitába pedig nem kívánok beszállni."

Ne haragudj, ezt aztán tényleg nem tudom mi alapján mondod.

1. Ha a személyes tapasztalatomat nem fogadod el, nem tudok vele mit kezdeni. Ez az egy dolog tényleg hit kérdése.
2. Technikailag megindokoltam a dolgot. Technikailag is indokolt a dolog.
3. Nem hitről van szó, hanem próbálgatásokról, tesztekről. Ha valami nem működik, én soha nem gyártottam elméletet hozzá, hanem egyszerűen megmond(tam)om, hogy nem jó.
4. Ellenben TE még mindig NEM beszéltél saját tapasztalatról, így azt kell feltételeznem, hogy ilyen nincs. (Vagy egyszerűen nem akarod velem megosztani...)
Így olyanról mondasz véleményt ,- bullshit, ezoteria,- amiről személyes tapasztalatod nincs.

"1. Ha a személyes tapasztalatomat nem fogadod el, nem tudok vele mit kezdeni. Ez az egy dolog tényleg hit kérdése."
- placebo, nem tudok mit kezdeni vele.
"2. Technikailag megindokoltam a dolgot. Technikailag is indokolt a dolog."
- szerintem meg nem.
"3. Nem hitről van szó, hanem próbálgatásokról, tesztekről. Ha valami nem működik, én soha nem gyártottam elméletet hozzá, hanem egyszerűen megmond(tam)om, hogy nem jó."
- persze, az egyik jobban szól, mint a másik. nyilván a drágábbik szól jobban. lehetőleg sokmilliós legyen, mert az biztos annyival jobb is.
"4. Ellenben TE még mindig NEM beszéltél saját tapasztalatról, így azt kell feltételeznem, hogy ilyen nincs. (Vagy egyszerűen nem akarod velem megosztani...)"
- de, egyszerűen hülyeségnek tartom amiről győzködni próbálsz :)
"Így olyanról mondasz véleményt ,- bullshit, ezoteria,- amiről személyes tapasztalatod nincs."
- van, ez alapján mondom hogy egy baromság, parasztvakítás az egész :D

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

"1. Ha a személyes tapasztalatomat nem fogadod el, nem tudok vele mit kezdeni. Ez az egy dolog tényleg hit kérdése."
- placebo, nem tudok mit kezdeni vele.

Ebben az az érdekes, hogy egy ilyen tesztnél olyan emberek is ott ültek, akiknek fogalma sem volt arról, hogy mi az, hogy hifi, vagy éppen mi van bekötve. Ők rögtön mondták,- mielőtt bárki véleményt mondott volna,- melyik szól jobban, vagy éppen rosszabbul, vagy éppen hogy nincs különbség. Véleményünk megegyezett, mindenki ugyanazt hallotta.

"2. Technikailag megindokoltam a dolgot. Technikailag is indokolt a dolog."
- szerintem meg nem.

Indokolt. Nem kell bonyolult olvasómechanika, nincsenek hibás olvasások, egyszerűbb a rendszer.
(Nem csak 44,1Khz/16bit, hanem magasabb felbontásokat is ismer a lejátszó. De mint említettem, nem nagy, hanem kis különbségről beszélünk ezen a szinten.
Ha megegyezik a minőség, szolgáltatásban kezelhetőségben jóval többet nyújt,mint egy CD lejátszó. Ezen viszont tényleg nem lehet vita.

"3. Nem hitről van szó, hanem próbálgatásokról, tesztekről. Ha valami nem működik, én soha nem gyártottam elméletet hozzá, hanem egyszerűen megmond(tam)om, hogy nem jó."
- persze, az egyik jobban szól, mint a másik. nyilván a drágábbik szól jobban. lehetőleg sokmilliós legyen, mert az biztos annyival jobb is.

Ne haragudj, de "a drágábbik szól jobban", ez a te vesszőparipád. Én nem állítottam ilyet. Sőt, nem egyszer előfordult, hogy a jóval olcsóbb rendszer "alázta" a drágábbat.
Az, hogy ezeknek a termékeknek milyen az árazása, az megint más kérdés, de ez így van mindenben, nem csak a hifiben.
Nem lényeg, hogy sok milliós legyen. Ezt megint te állítottad.
Amint mondtam, egy szint felett már minden picurka javulásért nagyon-nagy pénzeket kell fizetni.
Az, hogy kiakadsz azon, hogy a hifiben milyen "dogok" vannak, abszolúte megértem, de ez így van minden más hobbyban is.

"4. Ellenben TE még mindig NEM beszéltél saját tapasztalatról, így azt kell feltételeznem, hogy ilyen nincs. (Vagy egyszerűen nem akarod velem megosztani...)"
- de, egyszerűen hülyeségnek tartom amiről győzködni próbálsz :)

A véleményed elfogadom. Csak egy story :
Van egy ismerősöm, aki azt mondta a kábelezésre, idézem, bocs ha vulgáris leszek :
"Ne má', ez egy f@szság, mer egy kábeldarab aztá' mit számít ?!"

Most ott tartunk, hogy lehülyézi az olyanokat, amilyen ő volt. Nem magyaráztam neki. Csak kipróbált pár dolgot.

"Így olyanról mondasz véleményt ,- bullshit, ezoteria,- amiről személyes tapasztalatod nincs."
- van, ez alapján mondom hogy egy baromság, parasztvakítás az egész :D

ÖRÜLNÉK, ha megosztanád tapasztalatod velem,- gondolok itt konkrét típusokra, forrás, erősítő, kábelezés stb.
Nagyon kíváncsi vagyok rá, tudnék plusz tapasztalatot gyűjteni, és ezt most ŐSZINTÉN, nem cinizmusból mondom.
Egyébként abból gondoltam, hogy nincsen tapasztalatod, mert az első bejegyzés után te kezdtél el popcornozni, nem én.
Én nem is arra gondoltam, hanem a fennt említettekre.

Attól függetlenül adhatnál esélyt magadnak egy demo erejéig, maximum elveszítesz az életedből egy órát.

a hifi egy mocsár, ami behúzza azt, aki ész nélkül elfogad minden marhaságot. akkor dobtam ki a hifi magazinokat, amikor elindult a negyedik dimenzió rovat - bolondítsák a nénikéjüket. persze, shakti-kö meg fittyfene, tömör kábel az erőműig, -gondolkozni kéne egy kicsit. mindenki hall valamit, vagy ezt, vagy azt - gyakorlatilag az ellenkezőjére is hozok neked ugyanannyi embert. a legtöbb teszt ott szokott megbukni, hogy nem sikerül a leg alapabb feltételeket biztositani, eltérő hangerőszint, eltér a lehallgatás helye, vagy bármi egyéb más, amitől az egész kuruzslás lesz és akkor megy a nagy parasztvakítás (hallod? hallom! te is hallod? mit? ja, hallom!...) ha valami bedigizel, akkor a rippelési folyamattal rögzül egy csomó olyan jellegű hiba, ami a kiolvasás pillanatában csak adott eszköztől, adott időpillanatban fellelhető és nem reprodukálható (pl. jitter és kiolvasási hiba, rezonanciák keltette olvasási hibák stb.)
össze kell rakni egy nem túl drága, műszakilag korrekt cuccot, aminek a hangjával a polgár meg van elégedve és hallgatni kell - ennyi a lényeg, a faszságot pedig el kell engedni, mert innenntől kezdve csak a bullshit van!

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

"a hifi egy mocsár, ami behúzza azt, aki ész nélkül elfogad minden marhaságot."
" faszságot pedig el kell engedni, mert innenntől kezdve csak a bullshit van!"

Egyetértek, nem csak a hifiben, mindenben így van.

" hogy nem sikerül a legalapabb feltételeket biztositani, eltérő hangerőszint, eltér a lehallgatás helye, vagy bármi egyéb más, amitől az egész kuruzslás lesz és akkor megy a nagy parasztvakítás (hallod? hallom! te is hallod? mit? ja, hallom!..."

Ilyen is van, nem tagadom. Én csak saját tapasztalatokról tudok nyilatkozni.
Ugyanazon a helyen történt a hallgatás, csak a kábel lett átdugva a másik eszközbe.

"Hallod? hallom! te is hallod? mit? ja, hallom!.."
Ha már ilyen párbeszéd elhangzik, az már probléma. Nem kicsi. Aki hallja a különbséget, vegye meg az eszközt, aki nem az ne. Felesleges az embernek saját magának is hazudni.

"össze kell rakni egy nem túl drága, műszakilag korrekt cuccot, aminek a hangjával a polgár meg van elégedve és hallgatni kell"
Egyetértek ezzel is.
Az, hogy kinek mi jó, illetve ki mit tud megfizetni, az más kérdés. Az, hogy mi a nem túl drága, az megint más kérdés.

Sajnos az az igazság,- hogy a nagyon jó cuccok e legtöbb esetben igen drágák. Ezekkel az eszközökkel viszont olyan élményt kap az ember, hogy azt a zenét amit éppen nem szeret, még azt is élvezettel hallgatja.
Ez van.

A cikizést, hogy nem hallod meg ezt vagy azt, csak olyanok mondják, akiknek nincs tapasztalatuk.
Amikor "csak" egy hangfalkábelt cseréltünk,- itt nem a vasalózsinór kategóriáról beszélek,- rögtön hallani lehetett a különbséget. Amikor tápkábelt cseréltem pl.: végfoknál, hát ott nem hallottam semmit. Ennyi.

A lényeg : aki szeret zenét hallgatni, olyan rendszert rakjon magának össze, ami neki tetszik,- illetve meg tud fizetni,- a lényeg, hogy Ő legyen boldog vele.

"Amikor tápkábelt cseréltem pl.: végfoknál, hát ott nem hallottam semmit."
Üdv a bot fülűek társaságában.:)
A változást te okoztad , és mégsem hallottad ? Pedig biztos változott.
Egy másik embernek az egész átviteli láncot kicserélheted ,azt sem biztos , hogy észreveszi.

"azt a zenét amit éppen nem szeret, még azt is élvezettel hallgatja."
Ez nem igaz , az MTV-s paplanszájú, dobozrugdosó , rap bohócokat semmilyen berendezésen sem élvezem.
Az emberek nagy többsége azt a zenét szereti amit megszokott és a hardware számára majdnem érdektelen.

A technika igencsak fejlődik. Ma egy kommersz erősítő igen jó színvonalat képvisel egy 20 évvel ez előtti High End cuccal szemben.

"Amikor tápkábelt cseréltem pl.: végfoknál, hát ott nem hallottam semmit."
Üdv a bot fülűek társaságában.:)

Annál a végfoknál,- meg legtöbb esetben a végfokoknál nem "működik" a dolog, vagy csak tényleg minimális pluszt hoz.
Egy CD-nél, már viszont sokat,- relatíve,- jelentett.

A változást te okoztad , és mégsem hallottad ? Pedig biztos változott.
Egy másik embernek az egész átviteli láncot kicserélheted ,azt sem biztos , hogy észreveszi.

Ez így igaz. Ha rossz a hallásod, akkor ez nem a te hobbyd, de legtöbb esetben a dolognak működnie kell, amit a nagy "átlag" embernek is meg kell hallania.

"azt a zenét amit éppen nem szeret, még azt is élvezettel hallgatja."
Ez nem igaz , az MTV-s paplanszájú, dobozrugdosó , rap bohócokat semmilyen berendezésen sem élvezem.
Az emberek nagy többsége azt a zenét szereti amit megszokott és a hardware számára majdnem érdektelen.

Rossz volt a megfogalmazás. Amit nem szeretsz, jó rendszeren sem fogod szeretni. Csak éppen olyan hangok jönnek elő, ami addig "homályban" volt. Saját tapasztalatom : "hú, eddig nem s hallottam, hogy ilyen is van benne....

A technika igencsak fejlődik. Ma egy kommersz erősítő igen jó színvonalat képvisel egy 20 évvel ez előtti High End cuccal szemben.
Erre nagy összehasonlítási alapom nincsen. Igazából a hifi elért egy olyan szintre,- a high-endre gondolok,- ahonnan már fejlődés már nincs, mert nincs hova. Ha lehet is, csak nagyon kis mértékben, ahol minden változásért óriási pénzeket kell fizetni.

"Egy CD-nél, már viszont sokat,- relatíve,- jelentett."
Ott minek cserélgetni a táp kábelt.
A CD elmegy 2 lapos elemmel , annál nincs telep szerűbb tápegység.:)

"Csak éppen olyan hangok jönnek elő, ami addig "homályban" volt. Saját tapasztalatom : "hú, eddig nem s hallottam, hogy ilyen is van benne..."
Ez nem biztos , hogy jó.
5 rendszerből 4-en nem hallom , mig az 5.-en igen.
Lehet ,hogy azon a rendszeren azon a frekvencián van egy orbitális kiemelés és azért hallom.

"Egy CD-nél, már viszont sokat,- relatíve,- jelentett."
Ott minek cserélgetni a táp kábelt.

- Azért, mert meglepődnél, hogy mit lehet tapasztalni.
A kábelkérdés egy olyan dolog, hogy addig amíg nem próbáltad,- természetesen tudok konkrétumokat mondani,- hülyeségnek tartod. Bocsássatok meg, nem akarok senkit tovább győzködni, be kell menni egy demora,- tudok helyeket ajánlani ,- és meg kell tapasztalni. Én sem hittem, de működik. Ez van.

A CD elmegy 2 lapos elemmel , annál nincs telep szerűbb tápegység.:)
- Vettem a poént.

"Csak éppen olyan hangok jönnek elő, ami addig "homályban" volt. Saját tapasztalatom : "hú, eddig nem s hallottam, hogy ilyen is van benne..."
Ez nem biztos , hogy jó.
5 rendszerből 4-en nem hallom , míg az 5.-en igen.
Lehet ,hogy azon a rendszeren azon a frekvencián van egy orbitális kiemelés és azért hallom.

- Nem erre gondoltam, hanem arra pl.: egyszer meghallgatod egy Somogyi Elektronikos falon, egyszer meg mondjuk pl.: JmLab "akármilyen utópián". Az, hogy az utóbbi jobban szól arról meg teljesen felesleges vitatkozni.

Igazából nekem egyetlen problémám van :
felsoroltam konkrét típusokat, tapasztalatot,- negatívat is !,- ezzel szemben aki nem ért egyet, csak - Hülyeség az egész , mitől szólna jobban ?? ,- véleményen kívül még konkrét tapasztalatot nem hallottam, pedig örülnék neki.

"A kábelkérdés egy olyan dolog, hogy addig amíg nem próbáltad,- természetesen tudok konkrétumokat mondani,- hülyeségnek tartod"
Ha a tápkábel cserét kihallod , az csak azt jelenti ,hogy az adott berendezés tápellátása silányul lett megtervezve/kivitelezve.
Egy drága berendezés esetében legalább erre adhatnának a gyártók , ennek megfelelően a lapos elem hajtás nem poén volt.

"egyszer meghallgatod egy Somogyi Elektronikos falon, egyszer meg mondjuk pl.: JmLab "akármilyen utópián". Az, hogy az utóbbi jobban szól arról meg teljesen felesleges vitatkozni."
Mindkettőt egy Orister 20-as erősítő és egy Tesla NC100 tökgyalu párosával meghajtva.
Mindegyik betegül szól , ennél a párosnál nyilván a SAL is többet tud , és már is vitatkozhatunk ,hogy melyik a rosszabb.

"ezzel szemben aki nem ért egyet, csak - Hülyeség az egész , mitől szólna jobban ?? ,- véleményen kívül még konkrét tapasztalatot nem hallottam"
Egy mostani középszerű rendszeren is a forrás fogja alapvetően meghatározni a hallgatási élményt.
Egy nagy sávszélességű rendszeren , középhullámú rádiót vagy egy recsegő lemezjátszót hallgatni rendkívül idegesítő.
Feltelik oda nem tartozó zajokkal ,egy Sokol vagy Tesla a saját hangszóróival legalább elviselhető.
A médium sem old meg semmit , van olyan SACD-m amin a felvétel sziszeg és nyávog is , digitális rekonstrukció , hurrá.

Ha a tápkábel cserét kihallod , az csak azt jelenti ,hogy az adott berendezés tápellátása silányul lett megtervezve/kivitelezve.

Értem műszakilag az érvelésed, csak ez sajnos nem igaz : a gyakorlatban. Megnézhetsz bármilyen lejátszót,- az összes csak nem lehet szar ??? ,- működik.
A tápozások jól meg vannak csinálva. Sokszorosan túlméretezve.

Ezért kérdeztem én, kinek mivel van tapasztalata,- konkrét típusok,- de senki nem írt konkrétumot. Nem értem miért..........

"egyszer meghallgatod egy Somogyi Elektronikos falon, egyszer meg mondjuk pl.: JmLab "akármilyen utópián". Az, hogy az utóbbi jobban szól arról meg teljesen felesleges vitatkozni."
Félreértettél. Trabantba sem raksz 1200le-s motort. Ilyen hangfalat természetesen a vele megegyező kaliberű elektronikával hajtjuk. Én arra próbáltam utalni, ha van egy jó elektronikád, akkor egy Utopia "azért jobb", mint egy Somogyi Electronic ugyanazon a jó elektrinikán. Még jó, hiszen más kategória.

"A médium sem old meg semmit , van olyan SACD-m amin a felvétel sziszeg és nyávog is , digitális rekonstrukció , hurrá."
Részben értek egyet. A médium. hogy SACD, vagy bármi,- csak lehetőség a jó minőségre.
Én is halottam "hallgathatatlan" minőségű CD-t, de hallgas meg a StockFish Recordstól bármit. Megéri.

"Értem műszakilag az érvelésed, csak ez sajnos nem igaz : a gyakorlatban"
No ha érted , akkor te mint beavatott , elmagyarázhatnád nekem , ezt az állítást alátámasztó elektrotechnikai törvényt.

"Ezért kérdeztem én, kinek mivel van tapasztalata,- konkrét típusok,- de senki nem írt konkrétumot. Nem értem miért.........."
A hificityn hamarabb találsz lelkes beavatottakat , itt talán racionálisabb emberek vannak.
Az általad felhozott 10'000'000Ft-os lejátszó felét talán hajlandó elkölteni autóra , és boldogan hallgatja a 100'000-es lejátszót.

"Ilyen hangfalat természetesen a vele megegyező kaliberű elektronikával hajtjuk"
Igen , igen.És mind a kettőről megállapítjuk ,hogy jobban szól mint egy benzines fűkasza.:)
"Még jó, hiszen más kategória."

"hallgas meg a StockFish Recordstól bármit"
Szerinted nekik megvan a 48-as huszárok kórusa , sercegés , és nyávogás mentesen ?:)

Én viszont itt élőben hallgatom a Gyilkos Gyökköszörű nevű rock formációt.
Egész ügyes ez a gitáros gyerek csak minden harmadik akkordot fogja mellé.
A dobos viszont fenomenális , előbb majdnem 5sec-ig nem esett ki az ütemből.
A bassz gitár is elég furcsán szól , mint egy repedt trombita.
Mondtam a csókának , hogy kapcsolja ki a torzítót , vagy az effektből vegyen vissza.
De nem hajlandó rá , azt mondta ez az ő hangzásuk.
Mindegy , a jövő héten bejönnek a stúdióba , és csinálunk egy jó kis DVD audiót , az lesz ám a HI-FI.

"No ha érted , akkor te mint beavatott , elmagyarázhatnád nekem , ezt az állítást alátámasztó elektrotechnikai törvényt."
- Sajnos nem tudom. Csak hallottam, hogy működik, noha nem mindig és minden körülmények között.

"A hificityn hamarabb találsz lelkes beavatottakat , itt talán racionálisabb emberek vannak."
Racionálisabb... Minden hobbyban vannak eszement dolgok. Pl. egy egyszerű autóban - kipufogórendszer -, egy középcsőn mi kerül 60eFt-ba. És még lehetne sorolni. De ezt írtam már.
Itt most nem arról van szó, hogy mennyibe kerül, hanem, hogy milyen minőséget képvisel. Lehet hüledezni, én megszoktam, de még most is elájulok sokszor. ( A félreértések elkerülése végett ez nem azt jelenti, hogy a bankszámlámon van : 100.000.000.000.000.000.000.000.-$. Egy Bugatti Veyron is tetszik, bár úgy tűnik soha nem fogom tudni megvenni...)

"Az általad felhozott 10'000'000Ft-os lejátszó felét talán hajlandó elkölteni autóra , és boldogan hallgatja a 100'000-es lejátszót."
Ez a lejátszó a csúcs. Az 1/5, 1/8-ad értékű lejátszók is már nagyon-nagyon jók, bőven high-end, nagyon jó "zenét" lehet csinálni velük. Mindenkinek. Innentől felfele már nagyon kicsi a különbség.
Egyébként,én csak leírtam, hogy mi a csúcs.

Boldogan hallgatja addig, amíg nem hallgat meg egy jól összerakott rendszert. Találkoztam sok ilyen emberrel. Nem kapcsolta be otthon a cuccot egy hónapig, mert elsírta magát. (100.000 CD plusz hasonló kategóriájú fal + erősítő).
Egyébként meg mindenkit más tesz boldoggá.

Tapasztalatot, mint olyat, azért hozom fel már századszor is,- O.K. ilyen hülyeség ez, meg olyan hülyeség a high-end, - de emberek olyanról nyilatkoznak, amit még nem hallottak. Így szerintem, nem fair. O.K., hogy sokba kerül a rendszer,- nincs miről vitatkozni,- de ha hallgattál egy jól beállított rendszert, azért az hatalmas élményt tud adni.

"Ilyen hangfalat természetesen a vele megegyező kaliberű elektronikával hajtjuk"
Igen , igen.És mind a kettőről megállapítjuk ,hogy jobban szól mint egy benzines fűkasza.:)

Ez a szar a fórumban. Itt egész biztosan nekem nem az jön le, amit te gondolsz.
Nem akarlak bántani,- max respect!!! ,- de ha ilyet mondasz egy JmLab "akármilyen" utópiara, akkor tényleg felesleges vitatkoznom veled, mert tényleg nem tudod miről van szó. Még egyzer : bocs, ha félreértettelek.

Szerinted nekik megvan a 48-as huszárok kórusa , sercegés , és nyávogás mentesen ?:)
Ezzel nem tudok mit kezdeni. Csak példaként említettem meg, van még nagyon sok komoly kiadó, ami felöleli e teljes komoly-, jazz-, stb.zenei kínálatot. Itt most sok ezer tételre gondolok. Ebből szerintem lehet válogatni.
Az, hogy a csipkés kombinét nem 192/24-ben vették fel, hát : ez-van, szar az élet.

"Én viszont itt élőben hallgatom a Gyilkos Gyökköszörű nevű rock formációt.
Élő zenét semmi nem pótolja.

Egész ügyes ez a gitáros gyerek csak minden harmadik akkordot fogja mellé.
A dobos viszont fenomenális , előbb majdnem 5sec-ig nem esett ki az ütemből.
A bassz gitár is elég furcsán szól , mint egy repedt trombita.
Mondtam a csókának , hogy kapcsolja ki a torzítót , vagy az effektből vegyen vissza.
De nem hajlandó rá , azt mondta ez az ő hangzásuk.
Mindegy , a jövő héten bejönnek a stúdióba , és csinálunk egy jó kis DVD audiót , az lesz ám a HI-FI."

Itt nem egészen értem mire gondoltál.

"Sajnos nem tudom. Csak hallottam, hogy működik, noha nem mindig és minden körülmények között"
No innen jön a további para jelnségek sora , innentől ez nem tény csak legenda.

Egy kis racionalitás.
"Boldogan hallgatja addig, amíg nem hallgat meg egy jól összerakott rendszert"
Majd megállapítja ,hogy az ő ezred árú rendszerétől ez talán egy hangyafülnyit jobban szól.
És boldogan konstatálja ,hogy mennyivel kevesebből kihozta majdnem ugyan azt.

"Tapasztalatot, mint olyat, azért hozom fel már századszor is,- O.K. ilyen hülyeség ez, meg olyan hülyeség a high-end,"
Nem hülyeség ,csak az abból levont fél igazságok.
Te kardoskodsz egy Krell/JM Lab páros mellet , nekem egy Korsun V8/Martin Logan kombó jobban tetszik.
Nincs jobb vagy rosszabb csak az ,hogy másként szólnak.
Az ízlések meg ugye eltérnek ,nem jobb a libamáj a füstölt lazactól , de hogy más az biztos.
Mint a zenéről is felesleges vitatkozni ,mert amit te szeretsz arra én ütni készülök , az én általam kedvelt meg neked nyálas.

"Ez a szar a fórumban. Itt egész biztosan nekem nem az jön le, amit te gondolsz."
Aki megvette a SAL-t az ugye nem egy Martin Logannal akarja összehasonlítani.
Őt nem érdeklik az összehasonlítások , nem is biztos ,hogy hallja a különbséget.
Azt viszont jól hallja , hogy mind kettőnek jobb hangja van mint a gyertya cserére szoruló fűkaszájának.

"Az, hogy a csipkés kombinét nem 192/24-ben vették fel, hát : ez-van, szar az élet."
A régebbi korok előadóinak rendszerint nincs minőségi anyaga , tehát a hallgatási élményt egyértelműen a forrás határozza meg , és nem a közvetítő lánc.

"Élő zenét semmi nem pótolja."
Ezt inkább meghagytam volna neked.:)

"Itt nem egészen értem mire gondoltál."
Itt hiába a profi rögzítés technika, gondos hangmérnöki munka , nagy felbontású médium.
A végeredmény akkor is gyenge lesz ,mert már a forrás is torz és limitált.
De hát az alkotói szabadság , "EZ a MI HANGZÁSUNK" !
Ezzel nincs mit kezdeni ,az lesz , amit kérnek.

No innen jön a további para jelnségek sora , innentől ez nem tény csak legenda.
- Ezt mondod te, tapasztalat nélkül. Megint csak azt tudom mondani: ajánlhatok helyet, ahol meghallhatod ha kábel cseréltek. Hidd el, először én is hülyeségnek tartottam a dolgot. Azzal is egyetértek, nagyon sok esetben van parasztvakítás, de azért vannak gyártók ahol ez a dolog működik.

"Majd megállapítja ,hogy az ő ezred árú rendszerétől ez talán egy hangyafülnyit jobban szól.
És boldogan konstatálja ,hogy mennyivel kevesebből kihozta majdnem ugyan azt."
- Ugye ezt nem mondod komolyan, hogy egy 100eft-os és egy 1Mft-os,- csak a példa kedvéért, ugyanazon gyártótól,- hangfal között hangyafülnyi különbség van ? Mert aki így érzi, az ön-nyugtatja magát, vagy egész egyszerűen rossz a hallása.
Sajnos, egy jó rendszer igen drága. Az, hogy tényleg igen kicsi legyen a különbség egy ötöd, vagy tized árú rendszerhez képest, ahhoz is nagyon sok pénzt kell elkölteni. Szerintem ez nem vitaalap.

"Te kardoskodsz egy Krell/JM Lab páros mellet , nekem egy Korsun V8/Martin Logan kombó jobban tetszik."
- Isten bizony nem értem. Én csak leírom a véleményemet, hogy mit tapasztaltam, és sorozatban jön a leszólás, meg ez így hülyeség meg legenda, de aztán tapasztalat, az aztán nincs. Senkinek. Örülök, hogy TE legalább említettél konkrétumot.
1. Ne haragudj, én mikor kardoskodtam a Krell/JMLab mellett ? Csak példaként hoztam fel. Ezen a márkákon kívül nem egy- nem kettő nagyon komoly gyártó létezik.
2. Én egy komoly falat és esetemben a SAL-t hasonlítottam össze, hogy érzékeltessem, mekkora különbség van hangfal-hangfal között. Természetesen nem etikus, mert nem ugyanaz a kategória.
3.Egyébként a Martin Logan sem az a kétfilléres kategória, csak úgy a teljesség kedvéért. Csak ennyit az ezredárú rendszerekről. Ha ismered a Martin Logant, akkor nem kell magyaráznom.
4. Korsun V8/Martin Logan jobban tetszik neked.
Martin Logan - melyik típus ?
Melyik Krell / JMLab kombónál tetszik jobban ?
Gondolom nem akatál a részletekbe elveszni, de kíváncsi vagyok rá.

"Nincs jobb vagy rosszabb csak az ,hogy másként szólnak."
Igazad van, csak az már egy nagyon magas szint még a high-enden belül is. Az aztán meg nem a pár 100eFt-os kategória.
(Ui: nincs mániám, hogy a a drágább jobb, még ha sokszor ez is jön le,- csak tényeket közlök.)

"Mint a zenéről is felesleges vitatkozni ,mert amit te szeretsz arra én ütni készülök , az én általam kedvelt meg neked nyálas."
- Zenékről, zenei ízlésről nem mondtam véleményt, vita nem arról szólt, hogy kinek milyen zene tetszik.

"Aki megvette a SAL-t az ugye nem egy Martin Logannal akarja összehasonlítani.
Őt nem érdeklik az összehasonlítások , nem is biztos ,hogy hallja a különbséget."
- Vagy éppen csak ennyi pénze volt rá, vagy csak az egész nem érdekli, vagy csak csörögjön valami vagy akármi.

"A régebbi korok előadóinak rendszerint nincs minőségi anyaga , tehát a hallgatási élményt egyértelműen a forrás határozza meg , és nem a közvetítő lánc."
- Soha nem állítottam ennek az ellenkezőjét. Lehet akármilyen jó a rendszer, ha rossz a felvétel, az is marad.

"Itt hiába a profi rögzítés technika, gondos hangmérnöki munka , nagy felbontású médium.
A végeredmény akkor is gyenge lesz ,mert már a forrás is torz és limitált.
De hát az alkotói szabadság , "EZ a MI HANGZÁSUNK" !
Ezzel nincs mit kezdeni ,az lesz , amit kérnek."
- Ezen nincs vita. Ha ezt kérik, ez van.

"- Ezt mondod te, tapasztalat nélkül." "nagyon sok esetben van parasztvakítás, de azért vannak gyártók ahol ez a dolog működik."
Valóban ilyen mágikus tapasztalatom nincs , viszont van 30 éves elektrotechnikai tudásom és tapasztalatom.
Te viszont ennek hiányában állítod , hogy azok a berendezések aminél egy tápkábel csodát művel , azok korrekt tápáramkörrel rendelkeznek.
Na ez az amit én erősen kétkedve fogadok ,mert ez a dolog vagylagos.
De jó ,hogy mondod mert ezentúl vásárlásnál ez is lehet egy kiszórási szempont.

"(Ui: nincs mániám, hogy a a drágább jobb, még ha sokszor ez is jön le,- csak tényeket közlök.)"
Viszont az emberek nagy többségét a márka fétis vezérli.

A többiről:
http://hup.hu/node/118734

"Valóban ilyen mágikus tapasztalatom nincs , viszont van 30 éves elektrotechnikai tudásom és tapasztalatom.
Te viszont ennek hiányában állítod , hogy azok a berendezések aminél egy tápkábel csodát művel , azok korrekt tápáramkörrel rendelkeznek."

Nem azt mondtam, hogy nincs elektrotechnikai tapasztalatom,- van, jó sok éves,- csak annyit mondtam, hogy nem tudom megmagyarázni, pl.: az akupunktúra is működik, és a mai orvostudomány mégsem tudja magyarázni. Sántít a példa, de remélem érted mire gondolok. Egy másfél méteres kábeldarab egyáltalán mit tud változtatni ? Én sem értem.
A csoda, egy picit túlzás.

Egy egyszerű magyarázat?, a tápkábelre (vagy csak nem akarják megosztani a titkot) :
A full complement of Dream AC cords offers virtual star grounding* of the entire audio system via using AC cords.

Using the correct Dream V10 cord types for all components in a system allows achieving star ground layout (single point ground); When you mix and match different AC cords, you have more than one path to the ground, and therefore there is a ground loop (or several ground loops). In addition, most other cords have ground path which is not RF transparent enough to realistically dump the electromagnetic pollution to the ground. Still in addition, most other power cords are unfiltered, and when used with digital equipment, these unfiltered cords allow the noise from switching power supplies in the digital equipment enter the analog components' circuitry through their straight ground path and thus compromise perceived clarity of the sound.

This is a theory, and it's based on our own "model" of how things work. Some people would disagree (there is always someone who disagrees with any theory). But in order to accept - or challenge the theory and ultimately hear the improved sound, we highly recommend that you evaluate the Dream V10 AC cords as designed - i.e. as a system, and not as a stand alone AC cord.

"Na ez az amit én erősen kétkedve fogadok ,mert ez a dolog vagylagos."
Igen, nem mindig hozza azt amit kell, hol többet, hol kevesebbet.
A gyakorlat az, ha valamit veszel, meg kell hallgatni.

Viszont az emberek nagy többségét a márka fétis vezérli.
Ilyen is van. Jó sok embernél...

Nem kell itt kiegyezni.
A HI-FI hit kérdése is , és ráadásul minden embernél mást jelent.
Mindenki azt hall/nem hall belőle amit akar , főleg akkor ha tudja ,hogy mit változtattak.
Több mint 10 éve csináltunk egy kísérletet.
Egy akkor 4000Ft-os RCA-s jelkábelt cseréltünk egy 10x drágábbra.
Akik be voltak avatva azok jól hallható minőség javulásról számoltak be.
Akik nem , azok vagy észre vették vagy nem , de minőségi javulást nem érzett senki.
Én egy Sure szélessávú mikrofonnal és egy spectrum analizátorral sem érzékeltem semmit , a mérési hibán kívül.
Aztán egy szakavatott (forgalmazó) felvilágosított ,hogy azért nem hall a műszer különbséget , mert "a kábel nincs még bejáratva".
Hosszas fejtegetésbe kezdett , hogy kell egy ilyet "szakszerűen bejáratni" , a végére már fuldokoltam az elfojtott röhögéstől.
Ezek után , azt már meg sem kérdeztem , hogy aki szerint jobb lett , az mit is hallott ?

Nem az általa leírt jelenséget kétlem.
Ha nem azt nem értem ,hogy egy több 100K HUF-ba vagy több millióba kerülő berendezést hogyan szerelhetnek borotva zsinórral.
Ezeket a berendezéseket ,hogy lehet sztárolni ?
Mind egy ,hogy ő mit gondol , ezek akkor is rosszul vannak méretezve/megépítve .
Vagy ami még undorítóbb a gyártónak hiányzik még extra 40000 Ft , egy vasaló zsinórért.

A jó hifi-ben NINCS equalizer, mert egyszerűen NEM kell.
(A komoly hifisek itt felhördülnek.)
A jó kábel, hangfal, erősítő nem viszi el a hangot valamilyen "irányba",- adott frekvencia kiemelése, elnyomása,- egyszerűen megjeleníti a forrás tartalmát a lehető élethűbben.

Megint csak azt tudom mondani,- bocs a tegeződésért : Menj el, és tapasztald meg saját füllel !!

Csak ezért mondom ezt, mert magam is hitetlen voltam nagyon sok dologban, amíg saját füllel meg nem tapasztaltam.
Persze, elismerem, hogy van nagyon sok hülyeség, de egy demo alkalmával, hallhat az ember olyat, amit addig elképzelni sem tudott.
Pár évvel ezelőtt pont az Indexen volt egy cikk, ahol az újságíró bement egy ilyen demora. Addig csak iPodot használt.
Szóval teljesen laikus volt. Aztán csak ámult bámult. Szóval volt különbség, nem kicsi....

Ha nagyon komoly rendszereket nézünk, ezt nem lehet konkrétan kijelenteni, mert itt már nagyon erősen bejön az egyéni ízlés.

Sokan ott követik el a hibát, hogy jóval drágább kábelt választanak rendszerükbe, mint ami oda illik.
Eredmény : "Hú de szar a hang. Az olcsóbb kábel mennyivel jobb volt.", vagy "nincs is semmi különbség...!"..pedig csak lehet, hogy a gyengébb kábel,- mármint jóval gyengébb,- olyan irányba viszi el a hangot, ami a hallgatónak kellemes, amit szeret. A jó kábel, meg szimplán visszaadja azt, amivel megtáplálják. Épp ezért a megfelelő rendszereknél jönnek ki a különbségek.

"Azért a Linnt ne tedd már egy kalapba a popcorn meg a többi fröccsöntött playerrel."
- azért a körtét ne hasonlítsd már össze az almával. A Linn - ha nem akarja becsukni a bótot - nyilván kénytelen áttérni a veszteségesen üzemelő műszaki cikk gyártásról egy olyan irányba, amiből még pénzt láthat - cd-t, vinylt nem vesz itt már a kutya se, nyilván ha megvan a gyártósor, a tervezőrészleg, akkor rá lehet állítani egy flashmemóriás kütyü gyártására, aminek az audio-része hasonló felépítésű, mint amit eddig is előállított, csak nincs benne a mechanika - a többi pedig csak marketing, nem más.
Namost ez az eszköz nem kétforint, maradjunk annyiban, hogy ennél jóval olcsóbban is meg lehet lépni az a hangminőséget a minőségi cd-játszók között válogatva. Ami pedig nem a high-end kiszolgálására készült, mind hulladék ha a hangját nézzük...

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség