"Milyen könyveket adjon ki a Kiskapu magyarul?"

 ( trey | 2012. január 3., kedd - 20:18 )

Idézet:
Megkért minket a Kiskapu Könyvkiadó, hogy tegyük közzé ezt a közvélemény kutatást. Mivel ők nagyon sokat tettek a szabad szoftverek hazai népszerűsítéséért (például a Linuxvilág magazinnal és sok szabad szoftveres könyvvel) és mivel sokan olvasunk magyar nyelvű szakkönyveket, ezért ennek a kérésnek örömmel teszünk eleget. Ha van egy kis időtök, és szeretnétek végre beleszólni, hogy milyen könyvek jelenjenek meg magyarul, töltsétek ki ezen a linken!

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

kb 10 kérdés, max 2 perc volt.

Én csak arra kérném őket, hogy megfontoltan fordítsák a(z angol) szakirodalmat magyarra: nem minden kifejezésnek van magyar megfelelője. A "java bean" meg hasonló kifejezések magyarítása az érthetőség és a szakmaiság rovására megy. Ha valamilyen üzletpolitikai elv miatt kötelező mindent magyarra fordítani, írják utána az angol megfelelőt zárójelben az első pár előfordulásnál. Ez nem kerül nagy erőfeszítésbe, ugyanakkor sokat emel a fordítások színvonalán.
Ha már a véleményünket kérdezik..

+1

Ennek az egyébként kiváló könyvnek a magyar tartalomjegyzékén hangosan szoktam röhögni, amikor csak a kezembe kerül :) (Elvont gyár, Egyke, Homlokzat és társai :) )

Petya

Az egy rettenetes fordítás lett, az egyik legfélresikerültebb. Meg is alapozta a Kiskapu fordítói hírnevét illetve tovább rontotta azt.

Hát, akik kritizálják a Kiskaput, azok visszatérő vásárlói. Én eddig egy könyvüket vettem meg, az tetszett, fel sem tűnt a fordítási probléma, nem is kritizálok.

Buki nehéz helyzetben lehet, mert a kritizáló vevőket nem lehet elküldeni szimplán a fenébe, mert ügyfelek.

:)

..."a kritizáló vevőket nem lehet elküldeni szimplán a fenébe, mert ügyfelek"

Már nem vagyok kiadóvezető, tehát nekem már legfeljebb "volt ügyfelek". Szóval csak óvatosan, már csak azért is, mert nagy rajongója vagyok Dr. House-nak, sőt a feleségem szerint már hasonlítani is kezdek rá. (Vagy lehet, hogy mindig is hasonlítottam rá?...)

Szóval aki zaftosakat akar beszólni, tegye nyugodtan, de készüljön rá, hogy Taub sorsára jut: a saját poénjával fogom legyilkolni (és még élvezem is).

Szerk.: Ah! Már meg is van az első delikvens! Lehobbiprogramozózott valami Áááááááááádám.... Édes a bosszú, csak előbb megebédelek. :-)))

---
Science for fun...

Eleg szarul csinalod.

--
"You're NOT paranoid, we really are out to get you!"

Viszont élvezem. :-)

---
Science for fun...

"...hangosan szoktam röhögni..."

Nevetni jó, tehát örülök, hogy sikerült hozzájárulnunk a lelki egészséged fönntartásához. Mindazonáltal bátorkodom fölhívni a figyelmedet egy egészen nyilvánvaló anomáliára. Ha ellátogatsz a Wikipediára, és begépeled a "design pattern" kifejezést a keresőbe, láthatod, hogy ezt a szócikket egészen sok nyelvre lefordították.

Kattogtass kicsit köztük. Nézd meg mondjuk a németet, az oroszt meg a franciát. Még ha nem is beszéled ezeket a nyelveket, akkor is nyilvánvaló, hogy a legtöbb minta nevét bizony lefordították. A francia mondjuk nagyon hasonlít az angolra, de már az "absztarktnaja fabrika" az bizony oroszul van, az "Abstrakte Fabrik" meg nagyon német.

És fogadjunk, hogy lehervad az arcodról a mosoly, ha azt mondom neked: "Ainokainen". Pedig csak a Singleton pattern finn megfelelőjétől rémültél meg.

---
Science for fun...

Akkor a következő legyen a tranzisztor: átlátszó ellenállás. Pont annyi értelme van, mint az "elvont gyár"-nak.

Nem azért fizetnek minket, hogy kattintgassunk, hanem hogy kódot termeljünk. Ha az időm fele azzal megy el, hogy kiderítsem, mi a bánat lehet az "elvont gyár", akkor legközelebb angolul veszem meg az egyébként kiváló könyvet. Sőt, az Amazon negyed óra alatt házhoz hozza (wifin) a könyveket, tehát a Kiskapu kiadónak érdeke lenne megtartani, mint ügyfelet.
Nekem elég, ha csak egyszer vagyok elégedetlen, legközelebb megyek a versenytárshoz (direkt nem konkurenciát írtam).

Fuszenecker_Róbert

A szakfordítás egy nagyon nehéz meló, kritizálni ezt is sokkal könnyebb, mint jól csinálni.
A szakszavak fordítási módját el kell dönteni, és utána ez alapján fordítani. De biztos vagyok benne, ha most áttérnek arra, hogy a szakszavak maradjanak angolul, akkor legközelebb azok fognak morogni, akik a lefordításukat szeretnék.

Keressuk hazankban azon programozo kozossegeket, ahol Elvont Gyar-akat csinalnak Abstract Factory helyett, ill. junitteszt helyett egysegtesztet mondanak.

Ez amugy annyira meg nem is lenne felelmetes, ha utana nem kisbetuvel irnak le a minta nevet egy masik konyvben, te meg max abbol jossz ra hogy az mintanev hogy ertelmetlen a mondat.

Sajnos szakkonyvet nem szakember fordit, hiaba konvencio hogy Mintanev Nagybetu az angolszasz szakirodalomban a 90-es evek ota, akinek ez csak hobbi, vagy csak most tanulja, annak nem fog feltunni.

De ez meg semmi ahhoz kepest, hogy a Python zsebkonyvben a peldakodok teljesen balra vannak igazitva, a Tiszta Kodban is lehagytak a fuggoleges terkozoket, hiaba szol errol fejezet is...

Amugy tanulnak zarojelezni, a Tulelokonyv Programozoknak (ami a Tiszta Kod folytatasa, bar erre a Kiskapunal semmi nem utal) mar egesz szep szammal vannak, hiaba, buki legutobbi hup infoim szerint mar nem dolgozik a cegnel...

Akkor ezek fordítási hibák, ezek mellett szinte mindegy, hogy le van-e fordítva egy kifejezés vagy sem. Szakmai lektor nincs?

De, az volt a buki.

Ezért a kétértelmű megjegyzésedért a büntit alább már megkaptad, így itt csupán a tényekre szorítkoznék.

Néhány könyvet valóban én néztem át szakmailag, illetve vezettem a fordításukat. Ezek általában (de nem kizárólag) a C/C++/C# nyelvvel kapcsolatosak, mivel ez az a terület, amihez ilyen szinten értek.

---
Science for fun...

"Python Zsebkonyv
A forditas a kovetkezo angol eredeti alapjan keszult:
Brad Dayley: Python PhraseBook
Lektor: Dr. Buki Andras
Forditas: Szabo Zoltan
Muszaki szerkesztes, tordeles: Csutak Hoffmann Levente"

A Tiszta Kod-nal a lektor (es a fordito is) Rezmuves Laszlo, a tordeles szinten Csutak Hoffmann Levente munkaja.

Sajnos :) még nem láttam a tördelést, de akik olvasták (látták), azoknál kiverte a biztosítékot.
--
unix -- több, mint kód. filozófia.
Life is feudal

Igen. És a Python zsebkönyvvel mi is a gond?
Vagy most mit akartál ezzel tulajdonképpen mondani?

---
Science for fun...

Ha ez igaz, az tényleg hiba. Nem maradt a belőle példányom, így leellenőrizni nem tudom. Az viszont furcsa, hogy évek óta veszik ezt a könyvet, és még soha senki nem említette.

---
Science for fun...

Kedves tőled, hogy segíteni próbáltál, de az a helyzet, hogy tudok Pythonban programozni. Nem ezzel volt a gond, hanem valószínű azzal, hogy a könyv utolsó változatát valamiért már nem láttam.

A kódok utólag kerülnek csak bele a lefordított szövegbe magából az angol eredetiből copy-paste módszerrel. Ez a művelet normális esetben megelőzi az utolsó átnézést és az esetek többségében teljesen biztonságos. Itt a jelek szerint szerint a tördelőprogram valamiért levágta a térközöket.

Teljesen biztos vagyok benne, hogy ha láttam volna, észreveszek egy ekkora problémát. Ettől a hiba még persze hiba marad.

---
Science for fun...

Ezért a könyvért én pénzt adtam. Így fenntartom magamnak a jogot, hogy véleményt nyilvánítsak róla. Akkor is, ha az nem tetszik mindenkinek.
Aki pedig nem ért a szakmájához, az ne foglalkozzon vele.

Fuszenecker_Róbert

"Aki pedig nem ért a szakmájához, az ne foglalkozzon vele."

De aki a másik szakmájához nem ért, az azért még foglalkozhat vele? :-)

---
Science for fun...

Már nem hat az oolong tea, ezt most nem tudom átgondolni :-)

Fuszenecker_Róbert

Sajnálom, de lejárt a válaszadásra szánt idő. Én elég, ha egyszer elégedetlen vagyok egy ügyfél stílusával és megyek a fészerbe a motorfűrészért.

---
Science for fun...

"...az Amazon negyed óra alatt házhoz hozza (wifin) a könyveket..."
"Nekem elég, ha csak egyszer vagyok elégedetlen, legközelebb megyek a versenytárshoz ..."

Jól értem, hogy te a Kiskaput az Amazon versenytársának tekintetted?

Hát, nem is tudom mit mondjak... Ez egyszerűen megtisztelő. Nem is számítottam rá, hogy posztumusz ekkora elismerésben lesz részem.

Bakker, belesírtam a laptopomba. Még egy ilyen hozzászólás és ugrott a garancia...

---
Science for fun...

UGYE MINDENKINEK FELTŰNT, hogy a hozzászólásomban implicit módon feltett kérdésre nem érkezett válasz?

Tehát akkor most megismétlem, hogy ne lehessen terelni:

Miért van az, hogy bármilyen nyelvre le szabad fordítani a tervezési minták nevét, épp csak magyarra nem?

---
Science for fun...

Azert, kedves Andras, mert a nemet valtozatot
a) 96-ban adtak ki, amikor meg az a gondolat, miszerint lehet lokalizalni a szaknyelvet, elterjedt volt
b) a nemetek tobben vannak
c) ezt a 90-es evekbeli gondolatot azota a nemet programozok is ruhellik.

Tehat a nemet hup-on valoszinuleg ugyanugy a fenebe kuldik epp oket, mint ahogy ezt teszik a nemet amazonon is:

http://www.amazon.de/product-reviews/3827330432/ref=cm_cr_dp_hist_1?ie=UTF8&showViewpoints=0&filterBy=addOneStar

Ezek epp hogy miert huzza le valaki 1 pontra, de mindenhol - az otcsillagosok kozott is ezt kritizaljak.

Amugy az elso oldala a konyvnek, ha megnezed, az, hogy a fordito magyarazza a bizonyitvanyt.

Ha elhetek egy mintanyelvi megnevezessel, leforditani a design patterneket antipattern, vagy ha igy tetszik, ellenminta.

Nyilvan lehetett volna ezt szepen csinalni, folyamatosan zarojelezni, folyamatosan jelezni az angol nevet, hangsulyosan, ugyanakkor mindannyian tudjuk, tapasztaltuk, hogy nem ezt az utat valasztottatok.

A helyzeten az ront igazan, hogy ez a konyv nem hobbistaknak keszult, a munkahelyeken viszont - barmennyire is szerette volna a kiskapu ennek ellenkezojet - angol szakszavak keverednek a magyarba, mint ahogy a hernioplasztikat is elobb mondja ki egy orvos, mint azt hogy servmutet... mondjuk hobbisebeszek nem nagyon vannak.

Igy kettevalik az informatikai szaknyelv, van egy, amit itt a HUP-on is beszelunk, ahol sztringek vannak es install, es van egy, ami a magyar szakkonyvkiadasban szerepel, es semmi koze az elo szaknyelvhez.

Ez van. Ertem en a probalkozast, de belatni hibajat bolcs lenne vegre.

Érdekes információ volt, de számomra csupán annyi következik belőle, hogy máshol is vannak a szaknyelv "nemzetiesítésével" problémák, aminek nyilván az informatika gyors fejlődése az oka (túl sok új szót kell egyszerre megtanulni, és senki nincs hozzászokva az anyanyelve szótárazásához).

Az viszont, hogy ezzel együtt a túlnyomó többség ötös osztályzatot adott, kimondottan megnyugtat. Szóval engedelmeddel ez innen nézve inkább a megerősítése volt annak, hogy igenis van szükség nemzeti szaknyelvre, aminek a létrehozásában persze nem kötelező részt venni, de annyi mindenképpen elvárható, hogy legalább aki csinálni akarja, annak ne kelljen állandóan vitatkoznia.

Amúgy a kiadás éve 2010 és nem 1996, abból meg, hogy a "németek többen vannak" nem értem, pontosan minek kellene következnie.

---
Science for fun...

Én nagyon ellene vagyok a szaknyelv fordításának.
Az a helyzet, hogy van a világon 15 millió magyarul beszélő ember, és ha ennek az 1%-a IT-ban dolgozik (pedig jóval kevesebb), akkor is van max. 150k ember, aki rengeteg különböző témában IT szaknyelvet beszél. Ezek az emberek az információikat magyar és angol nyelvű szakkönyvekből, angol nyelvű dokumentációból, magyar és angol nyelvű fórumokról szerzik, és sok esetben a kollegáikkal, ügyfeleikkel és a support-tal is angolul tartják a kapcsolatot. Szerintem az IT szakemberek közül szinte mindenki olvasott már idegen nyelvű szakmai anyagot, sokan napi szinten teszik ezt. És az ő munkájukat nehezíti, ha ugyanarra több kifejezést is meg kell tanulniuk. Nem a triviális dolgokról van szó (egér-mouse, ablak-window), hanem azokról a kreálmányokról, amiket a kedves fordítók alkotnak, mint a fentebb említett elvont gyár is, ahol a hozzáértő szakember is vakarja bal kézzel a jobb fülét, és tippelgeti hogy "ez meg mi a fasz akar lenni"? A magyar szakkönyveknek pedig ezeket az embereket kellene kiszolgálni, az ő munkájukat kellene segíteni, nem pedig rejtvényekkel nehezíteni. Ez a kiadók / fordítók érdeke is lenne, hiszen ha valaki egyszer kurvaanyázva félredob egy magyar szakkönyvet, akkor a későbbiekben ezeket tudatosan kerülni fogja, függetlenül annak minőségétől. Inkább megrendel valamit 2x annyiért külföldről, amiben a használható szavakat találja.

Azért örülök, hogy az 1840-es években normális gondolkodású magyar és magyarul beszélő és beszélni magyarul akaró emberek voltak "hatalmon" és voltak olyan nem picsogó tudósok, akik ezt a mostanság tűzzel-vassal üldözendő dolgot felvállalták. Egyszerűen ennyit jelent kb. másfél évszázad :(

1844-ben hirdették ki azt a törvényt, amely szerint a magyar a közoktatás nyelve. 1845-től megkezdődik a magyar nyelvű oktatás az egyetemen. Nagy nehézséget okozott azonban az egységes magyar műszavak hiánya, ezért először a magyar tudományos nyelvet kellett kialakítani, mielőtt a rendelkezést teljes egészében végre lehetett volna hajtani.
...
Példaképpen felemlíthető néhány Jedlik kezdeményezte szó, amik ma is használatosak: dugattyú, haladvány, merőleges, tehetetlenségi nyomaték, eredő erő, osztógép, dörzsvillanyosság, fénytöréstan, hangszekrény, hullámhossz, hullámvölgy, kiloliter, kilométer, léggömb, légnyomás, műanyag, szögsebesség stb.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Jedlik_%C3%81nyos (egyébként épp ma 212 éve született)

Egyszerűen annyit kellene az IT-s szakembereknek tenni (nektek, akik itt sírtok), hogy minden egyes kifejezésre gyártsatok egy magyar szót/kifejezést/betűszót. Akár az Abstract Factory-ra is - nem tükörfordítást, hanem "tartalom szerinti" fordítást. Vagy ezt inkább nem vállaljátok, mert kisebb gondotok is nagyobb ennél? Kritizálni meg sírni a legkönnyebb, cselekedni viszont annál nehezebb, tudom...

1. Ez nem az IT szakemberek dolga (MTA), nekik bőven megfelel az angol eredeti.
2. Ezt mégis milyen formába gondolnád? Összeül évente 2 alkalommal a nagy tiszteletnek örvendő IT szaknyelv magyarosító bizottság és megalkotja a megfelelő szavakat? Aki pedig a köztes időben szakszöveg fordítására vetemedne, az benyújtaná a még nem magyarosított szavakat a megbecsült testületnek, és a munka befejezésével megvárná a bizottmány döntését, vagy mi?
3. Nem sírtam, én simán kihagyok egy szakmai könyvet vagy cikket, amiben kreténségek szerepelnek szakszavak helyett. Megtehetem, az internetnek hála nem maradok le semmiről.
4. Azért javasoltam ezt a kedves fordítóknak vagy kiadóknak, mert az ő kenyerük abból lesz, hogy én megveszem a könyvet. Már ha megveszem.

Ha szép szó van rá, használják.

Nekem a hómpídzs, mausz,... nem jönnek be. Van rá szép magyar szavunk is és nem kell kitörögetni a nyelvem a lájkolás típusú förmedvényeknél.

Pontosan.

Ha szép és egyértelmű, akkor én is használom, megértem. Process vagy folyamat, teljesen érthető. De amire nincs egyértelmű?

Arra ki kell találni :)

Akkor nosza, és ha jó és egyértelmű lesz, akkor használni is fogják :)

1. Bizony, tenni nem könnyű. Kirázni a nyakunkból a dolgokat a legkönnyebb. A Kiskapu-féle fordítás ciki, de senki nem mondott semmi jobbat. Sőt, egyáltalán semmit nem mondott senki. Ők legalább megpróbálták, mégha olyan is lett, amilyen.
2. Akár. Sajnos (vagy szerencsére) az infó olyan tudomány, amely nagyon gyorsan változik, újul.
3. Igen, kihagyhatsz. Igen, 150 éve is kihagyhatták volna ezt, és hagyták volna pl. a fizikai szakszavakat külföldiül, mert minek, úgyis mindenki ért egy nyelvet, úgyis olyannal fog kommunikálni, minek megtanulni magyarul, mert az úgyis csak nehezítés, hogy magyarul is meg külföldiül is meg kell tanulni. Ha nem lett volna akkoriban nyelvújítás, haladás a korral, akkor most sok szavunk külföldiül lenne. Ismerem a szót, hogy merőleges, és akár hiszed, akár nem, angolul is megértem, meg akár angolul is elmondom. Nem kell ehhez egeket verő IQ.
4. Viszont ha lenne egységes magyar IT-nyelv (vagyis pontosabban szókincs), akkor nem lenne kétséges, hogy hogy írja. A fizikában se gondolkodik egy kiadó, hogy akkor lefordítsa-e vagy se, mert már megtették, elfogadott. Amíg ez a lépés nem történik meg akár az IT-ben is, addig csak partizán-fordítások lesznek.

De a fizikát is csak egy bizonyos szintig fordítják, van erő és erőkar, feszültség és nyomás, stb. De ha mélyebbre ásol, akkor pl. a szubatomi részecskék között mi van magyarosítva? Ha a quark helyett kvarkot írok az már magyar? Szupernova, plazma, folytassam?

A mainstream IT le van fordítva, a maintstream fizika is, de mindkettőre igaz, hogy ha kicsit mélyebbre ásol, akkor vagy tükörfordítást találsz, vagy az angol szakszó kiejtés szerinti "átírását"

Kvark? Mert angolul mit is jelent?
Szupernóva (hosszú "ó"-val :))? "Latinos" szó. Szuper - szerintem tudja mindenki, mit jelent. Nova - új. A wikipédián most olvasom, hogy régebben hívták "vendégcsillag"-nak is, csak gondolom, ez a kifejezés nem terjedt el.
Plazma? A vérplazma szót ismered? Állítólag az elnevezés innen ered, mivel Langmuir-t a vérplazmára emlékeztette. Ez a hagyomány gondolom a magyarokra is ráragadt, és mivel a biológusok nem találtak ki a plazmára szót, ezért a fizikában sem lett. Szóval ezért a biológusok a hibásak :D

Én inkább úgy gondolom, hogy amelyek latin vagy görög eredetűek, azokat nem nagyon fordítgatták (tudod, mit jelent pl. az elektron?). Meg a betűszavakat (pl. lézer, legfeljebb csak magyarosították az írásmódját) és az egyéb "kreálmányokat". Amely szavak vannak angolban és "angol" eredetűek, annak szerintem túlnyomórészt van magyar megfelelője, fizikában legalábbis.

Remélem, most nem az jön, hogy a Volkswagent "Népautó"-ra kellene magyarosítani :P

De az Abstract Factory-t azért lehetne magyarosítani, mert én pl. nem tudom, hogy mit takar ez a kifejezés, pedig tudok angolul, legalábbis annyira igen, hogy az "elvont gyár" kifejezést létrehozzam ebből ;)

Az absztrakt gyárat én is le tudom fordítani, de a dekódolása baromira nem egyértelmű, legalábbis az előző hozzászólások szerint (mert nekem fogalmam sincs mit jelent eredetiben, de ez most nem számít). Ha egy kicsit is gondolkodnod kell azon, hogy ez mi is akar lenni, akkor már lassít téged, és nem segít.

Egyébként van nagyon sok szakszó, aminek van magyar nyelvű megfelelője, de mégis használjuk az eredetit is, vagy főleg csak azt. Pl. a "domain member server"-t nem szokás magyarítani, de gyakran használjuk a kernel, shell, process, stb. szavakat is eredetiben, pedig van magyar megfelelőjük, ami elég egyértelmű is.

Egyébként vessetek a mókusok elé: a szakszavak magyarításáért legtöbbet a ms tett...

Én a jómúltkor a "refactoring"-gal voltam így (itt a hup-on került szóba, hogy a vim hogyan áll ezzel a dologgal). Oké, értem, refactoring - "újragyártás", de mi az? Aztán a hozzászólásokból kiderült, hogy igazából a kód javítása, korszerűsítése (remélem, jól értelmeztem végül). Ha pl. azt mondják, hogy "kód-újragyúrás" vagy "kód-korszerűsítés" vagy hasonló, akkor legalább már be tudom tájolni, mi lehet.

Tehát számomra a magyar "megfelelő" dekódolása egyszerűbb lett volna, mint az angol elnevezés.

A "refactoring" szó alatt én mindig olyasmi jelentést gondoltam, mint amit a (gnu) factor parancs sugall: prímtényezőkre bontás, azaz újra alapelemekre bontás olyan módon, hogy a produktum maradjon az eredeti.

Viszont a prímtényezőkre való bontás a sorrendtől eltekintve egyértelmű. Tehát a sorokat variálom meg? :D:D:D:D

Ebből is látszik, hogy azért az angol elnevezést is lehet többféleképpen értelmezni. Akkor miért baj, ha a magyarral is ez van? Szóval azt mondom: legyen absztrakt gyár! :)

Véleményem szerint (de ha nagyobb objektivitásra van szükség, nézzük meg a Magyar Értelmező Kéziszótárt, netán a Cambridge Dictionaryt vagy a Diccionario de la Real Academia Española-t) a fordítás szó azt jelenti, hogy valamit egy nyelvről átültetünk egy másikra. A nyelvnek pedig szociolingvisztikai aspektusai is vannak. És ide tartozik az is, hogy melyik nyelv mennyire fogadja be az idegen szavakat, illetve mennyire honosít. Indiában és Nepálban repkednek a helyi kiejtéssel ejtett angol szavak még akkor is, amikor helyiek egymás közt, az anyanyelvükön beszélnek, mert nekik ez a természetes. Sok dolgot angolul mondanak, így értik meg egymást. Pl. a tollat hallottam már hindiül pennek, pedig kitalálhatták volna, hogy legyen írópálcika, mert azt biztos össze lehet rakni hindi meg szanszkrit eredetű szavakkal. Mégsem ezt teszik, és nem dorgál meg senki érte, ha azt mondod, hogy pen. A magyarban pedig senki nem használ a munkahelyén ilyen kifejezéseket, mint amik elhangzottak. Az már egy más kérdés, ha a németben igen. És éppen volt szerencsém egy ehhez kapcsolódó tárgyat hallgatni Portugáliában, úgyhogy elárulhatom, hogy a minták nevének nagy részét ők sem fordítják le. Pl. a Singleton ott is Singleton és a Façade, mivel nagyon hasonlít a portugál szóra, előszóban néha Fachada, de a diákon és a kiadott segédanyagokon természetesen marad Façade. Szóval eleve nem igaz az, hogy minden nyelvre lefordítják (a portugál Wikipedia úgy látszik kimaradt), de ha mégis meg akarom válaszolni a kérdésedet, akkor azt mondanám, hogy azért, mert azokban a nyelvekben így szokás, ez a tradíció. Ebben több dolog is közrejátszhat, pl. az, hogy több könyvet fordítanak le és a könyvek nagy részét anyanyelvükön olvassák, így ki tud alakulni egy anyanyelvi szakzsargon. Illetve lehet az is, hogy a forrásnyelvhez való nagyobb hasonlóság ihlette a lefordítást, hiszen így nincs szakadék a két nyelv közt. Habár a finn sem hasonló, de ha megnézel az angoltól eltérű nyelveket, pl. görögöt, ott látod, hogy az angol név van kiírva, ráadásul latin betűkkel, mégcsak leírni sem próbálták meg görögül. A hindi oldalon pedig bármilyen hihetetlen is, de a प्रोटोटाइप szót prótótáipnak olvassuk ki palatális t-kkel.

Bocsáss meg, de tulajdonképpen mit is akartál mondani?...

---
Science for fun...

Hogy másik n darab nyelv példája nem indokolja azt, hogy magyarra is erőltetetten lefordítsuk a szakkifejezéseket, mert a magyar nyelv az nem ugyanaz, mint a német, a finn, az orosz, stb. Meg egyébként az ellenkezőjére is lenne példa: portugál, görög, hindi, nepáli, ... Tehát a számos példa önmagában nem támasztja alá az állásfoglalásodat, mert példával ugyanúgy cáfolni is lehet azt. Egyetlen ésszerű ok az, hogy a magyar szokásokat vegyük figyelembe, ami pedig - ha meghallgatunk egy életszerű szakmai párbeszédet - láthatóan nem fordítja le ezeket a dolgokat, hanem angolul használja. Tehát ilyen szempontból a második csoportba esik, de nem azért, mert n darab példát fel tudtam hozni rá, hanem mert egyszerűen a társadalmi nyelvhasználat ezt mutatja.

Másnak sem volt érthető, amit írtam?

"... meghallgatunk egy életszerű szakmai párbeszédet ..."

Két problémám van:

1. Mitől életszerű egy párbeszéd?

2. Mennyiben tekinthető oknak az, ami életszerű, vagyis nem lehet-e, hogy egy félig angolul folyó életszerű párbeszéd azért van félig angolul, mert senki nem akadt, aki megpróbálkozott volna a magyarítással. Egyszóval ha látunk egy ilyen jelenséget, honnan tudjuk, hogy az ok, vagy okozat?

---
Science for fun...

1. Attól életszerű, hogy a való életben megtörténik. Lehetne statisztikát is csinálni, hogy a párbeszédek egyediségét is kiszűrjük, és akkor meglenne a közös korpusz. Nyilván ezt senki nem fogja megcsinálni, de azt borítékolhatjuk, hogy a shell meg a singleton benne lenne, de a héj meg az egyke nem.

2, Abban egyet értek, hogy van mit javítani a nyelvhasználatunkon, de ilyen formában biztos, hogy nem fog működni. A portugáloknál volt nemrég egy helyesírási reform, ami a brazil portugál dialektusból jön (a kettőt hivatott összehangolni), ezért eléggé idegen nekik. Idős és fiatal egyaránt tiltakozik, és azt vallja, hogy márpedig ő soha az életben nem fog így írni. Más. Nemrég a Spanyol Királyi Akadémia tervében volt, hogy az y betű nevét (nem kiejtését, nem írásmódját, hanem csak a nevét!) megváltoztatják. Hatalmas lobbik indultak - szintén minden korosztályból - Facebookon, egyéb oldalakon, mindenhol. Végül maradt úgy, ahogy volt. Az ilyen intruzív, idegennek ható beavatkozásokat nem tűri meg a nyelv. Viszont ha meg lenne húzva a határ a magyar nyelvi igényesség és a nyelvújítás közt, pl. installálás helyett telepítés, buildelés helyett lefordítás, stb. szóval, ami azért elterjedt, de nem lenne elvont gyár meg ilyenek (max. zárójelben), akkor lehet, hogy annak a gyomra is megenné a könyvet, aki most emiatt olvassa angolul, és ha így többen olvasnák, akkor lehet jobban hozzájárulna a nyelv fejlesztéséhez. Első körben, ha legalább az ilyen angol kifejezések eltűnnének, amiket le lehet fordítani, az egy nagy lépés lenne.

Ennek okat buki hup-kollegatol (Buki Andras) kerdezzetek, o volt akkor a Kiskapu kiadovezetoje.

Nagyon sokat vitatkoztam sokakkal egyutt ezen a hozzaallason.

Andrasek megprobaltak kialakitani egy tisztan magyar informatikai szaknyelvet, ugy gondoltak, hogy a szakkonyvkiadason keresztul erre hatasuk van.

Andras bevallottan hobbiprogramozo: o nem vesz reszt kokemeny szakmai beszelgeteseken teljesen szakmai korulmenyek kozt, es nem gondolja azt, hogy az angolul amugy is tudo multiknal dolgozo informatikusoknak konyvet kene kiadnia. Hogy mi hogyan hozzuk fel a meg kozepiskolaban, egyetemen levo fiatalokat, hogyan hozzuk fel a frissen bekerult (es angolul, gyakorlottsag hijan, csak dadogo) juniorokat magyar, de a beszelt szakzsargont hasznalo konyvek nelkul, ez szamomra rejtely.

Ez kulonosen sulyos problema a design patterns eseten, hisz a design patterns konyv pont arrol szol, hogy ugyanaz alatt a nev alatt ugyanazokat a dolgokat ertsuk, hogy a - rendszerint angol nyelven irt - forraskodokban az osztalynevekben ezek visszakoszonjenek, hogy a SanyiObserver, az biztos az Observer patternt implementalja, a BelaSingletonbol tuti egy van, a KatiFactory pedig specko katikat gyart.

Azt gondolom, irodalmi szakkonyvben az enjambementet nem hivjak sorathajlasnak, halado szakacsoknak szolo konyvben a flambirozas nem szesszelegetes, szinhazba jarok pedig nem bemutatoeloadasra mennek, hanem premierre.

A tobbit kerdezzetek tole, ez egy maganlevelezes volt kettonk kozott.

http://pastebin.com/UDVAB2B8

Na, megvolt az ebéd, jöhet a desszert!

"Andras bevallottan hobbiprogramozo"

Kicsi Taub! Ugye te is tudod, hogy ezt nem kellett volna? :-)

Vagy legalábbis nem ebben a kontextusban, mert amúgy az állítás lényegében igaz. Hobbiprogramozó vagyok és büszkén vállalom másságomat! :-)

Hobbiból csináltam egy PhD-t, aminek a fele programozás volt, meg rémlik, mintha valami könyvet is írtam volna, amiből - minő borzalom - informatikusokat oktatnak egyetemeken. Na, ennyit a hobbiról.

"...o nem vesz reszt kokemeny szakmai beszelgeteseken teljesen szakmai korulmenyek kozt..."

Te figyu, te most lehülyézted a HUP-osokat? Csak mert nekem ez itt egy szakmai portálnak tűnik és a "keménységgel" sincsenek gondok, amennyire vissza tudok emlékezni egyes polgártársaimmal folytatott emelkedett hangvételű beszélgetéseimre, amelyek helyenként a túlfűtött erotikától sem voltak mentesek (most példákat nem akarnék mondani, keresgélj, ha érdekel).

"A tobbit kerdezzetek tole, ez egy maganlevelezes volt kettonk kozott."

Be kell valljam, nem emlékszem rád pontosan, aminek persze csak az az oka, hogy csaknem hét éves kiadóvezetői tevékenységem alatt olyan mennyiségű használhatatlan, gyakorta gőgös, vagy támadó jellegű ilyen megkeresést kaptam, hogy a pszichikai immunrendszerem automatikusan szűrni kezdte a hozzád hasonlókat.

Ha nem tévedek (de kérlek javíts ki, ha szükséges), te vagy az a kissé elszállt pasas, aki azt javasolta, hogy alakítana egy nyelvi bizottságot, aminek Ő (szóval Te) lenne az elnöke, és a továbbiakban a Kiskapu Kiadó szakmai irányítását ez látná el.

Rémlik, hogy próbáltalak meggyőzni róla, hogy egy céget nem tud egy innen-onnan összeverbuvált, vélt vagy valós szakmai pátosztól körüllengett bizottság vezetni, meg mintha azt is említettem volna, hogy szegény teve is hogy megszívta ezt a bizottságosdit, de gondolom azon kívül, hogy én nem az az ember vagyok, aki csak úgy leborul előtted, mert azt mondod, te nagy vagy, nem sok egyéb információ mehetett át.

A listádon szereplő címek közül sokat én is ismerek, sőt, némelyiket még jónak is tartom. Ugyanakkor magából az összeállításból az látszik, hogy neked kvantitatíve fogalmad sincs a magyar könyvkiadás valóságáról.

Elképzelhető tehát, hogy én, mint szakmai fórumokat messzire elkerülő hobbiprogramozó, soha nem leszek méltó arra, hogy kipucoljam a cipődet, vagy lemossam az autót, amivel reggelente számomra ismeretlen multinacionális munkáltatódhoz (Abstract Factory) befáradsz patternokat dizálynolni, de kérlek legalább azt hidd el, hogy a könyvkiadáshoz kettőnk közül én értek jobban.

---
Science for fun...

Trollkodhatunk, sok celja nincsen.

Nem bizottsagot javasoltam: nyilt vitat kertem, azt kertem, ne egyesevel, maganlevelezesekben legyen ez tema. Ez jelen kerdoivvel - reszben - teljesult.

Nem volt celom barkit megserteni, hobbiprogramozo alatt - tag ertelemben - azokat ertettem, akiknek elsodleges megelhetese nem az informatikahoz van kotve. Ezzel azt probaltam kifejezni, hogy nem napi 8-10-12 oraban kell a gyakorlatban hasznositania azt a tudasanyagot, aminek (esetleg reszleges) lefedesere a kiskapu vallalkozott, es munkaidejet olyan kornyezetben tolti, ahol a kommunikacio alapja ez a tudasanyag. Ha valakit ez a megkulonboztetes bantott, elnezest kerek erte.

Az elmult 7 evben palyakezdok es uj tematerulettel ismerkedok sorat kellett rovid ido alatt felkeszitenem, gyakorlati tudast adnom. Ez nem mindig multi-kornyezetben tortent, volt, hogy egyetemi szinekben, vagy epp magyar piacra termelo, magyar kisvallalkozasban.

Elengedhetetlennek tartom, hogy ehhez minosegi, megbizhato hatteranyagok alljanak rendelkezesre, a leheto legkevesbe megterhelo formaban. Azt gondolom, az elmeleti hattertudas szukseges, nem elkepzelheto enelkul profi hozzaallas, ha barki mashogy gondolja, az nyilvan nem ehhez a bejegyzest olvassa, hisz akkor konyvek se kellenek.

Nem mondhatom azt, hogy a kiskapu ebben mindig akadalyozott: van egy tok jo UML fur Studenten es egy UML for Mere Mortals forditasuk. Itt nem reszletezendo okok miatt hasznosnak talalom ezeket a konyveket, fokent senior mernokok kepzeseben, az UML modszertan elismertsegetol fuggetlenul a szemlelet kialakitasahoz szukseges anyagot tartalmaz mindketto.

A problema nem ebben van: a problema az agilis modszertani szakkonyvek hianyaban, a forraskodi, tervezesi peldakat tartalmazo konyvek kezelhetetlensegeben rejlik.

A forraskodok konvencioja az angol nyelv. A kiskapu kiado egy olyan alomvilagban elt, amely alomban minden magyarul van, az emberek fura tukorforditasokat hasznalnak, remelve, ha elegen almodjak ezt az almot, akkor valosagga valik. Nem lett az.

Letfontossagu lenne, hogy a palyakezdok megismerjek a szakkifejezesek tartalmat, azokon a neveken talalkozzanak vele, amit a kesobbi eletben hasznalni fognak. Ebben a kiskapu kiado nem nyujtott segitseget, Andras, te pedig - a piac hangos kovetelodzese ellenere - elzarkoztal elole, talan hogy letrehozhasd ezt az almodat, a magyar szaknyelvet.

Ha nem azon a neven vannak a fogalmak, amelyeken azok elhangoznak, leirva vannak forraskodokban, akkor a felismeres nehezkesse, neha lehetetlenne valik.

Ez az informatika,ez itt veszelyes: mi informacioval dolgozunk, az informaciot pedig nyelvekkel irhatjuk csak le. Itt fel kell ismerni fogalmakat, itt kapcsolni kell.

Ezt teszi lehetetlenne a Kiskapu, azzal, hogy az illetonek nem kattan a Factory kifejezesre az agya, Gyar-at pedig - az altaluk irt konyveken kivul - sehol nem fog leirva latni, idosebb kollegai nem fognak mondani.

Ezeknek az embereknek a szakmai elomenetele, valsag idejen akar az allasa mulik azon, ha a magyar szakkonyvkiadas egy alomvilagot eroltet.

Remelem, hogy a kiskapu ezt megerti, latok ez iranyban tett lepeseket (a Clean Coder forditasban (Tulelokonyv Programozoknak) mar sok helyen van zarojelben az eredeti kifejezes, meg akar ismetelten is szerencsere), de ez sajnos egyelore nem tokeletes.

A konyvvalasztasrol: a kovetkezo szabalyok vezettek:
- informatikai konyvre az internet koraban elsosorban az ervelo irasoknal van szukseg, nem a kezikonyveknel
- az agilis modszertanok, az informatikai szervezetek mukodese, a teszteles, a UX temakore magyar nyelven meglehetosen lefedetlen
- az ervelo irasok jelentos resze keves szakkifejezest hasznal, kulonosen az agilis modszertani konyvek
- a gazdagon illusztralt konyvek ellensulyozzak az esetleges forditasi hibakat
- nehany klasszikus muvel ados maradt a kiado az evek soran

Szoval ennyi.Nem flame-elni kellene, hanem megoldast adni egy celkozonsegnek, es helyreallitani a bizalmukat.

"Trollkodhatunk..."

Én nem érzem úgy, hogy trollkodnék. Válaszolok bizonyos megjegyzésekre, de mindezt teljesen etikus és a lehetőségekhez mérten udvarias keretek között. Ha nem akarod, hogy válaszoljak, ne piszkálj!

"Nem volt celom barkit megserteni..."

Engedelmeddel ez nagyon nehezen hihető. Fentebb örömödet fejezted ki, hogy már nem vagyok a kiadónál, kifejtetted, hogy ennek oka az általad vélt szakmai alkalmatlanságom, a hobbista létem, meg hogy nem állok/álltam szóba a te magas köreiddel.

Ha valakinek a lábára lépsz, az véletlen. Na de ha ugrálsz rajta... :-)

"Ezt teszi lehetetlenne a Kiskapu..."

Hogy tudna már bármit lehetetlenné tenni egy kiadó? Ha nem tetszik a könyve, ne vedd meg és kész. Olvass angolul, ha az anyanyelved nem tetszik. Taníts másik könyvből, ha azt alkalmasabbnak véled, sőt, egyenesen be is tilthatod az óráidon a neked nem tetsző irodalmat.

"...hanem megoldast adni egy celkozonsegnek..."

Tudom, hogy furcsa, sőt egyenesen elkeserítő lesz, amit mondani fogok, de az a helyzet, hogy te a Kiskapu Kiadónak nem vagy célközönsége, sőt, tulajdonképpen soha nem is voltál. Viszont ezt most ennél részletesebben nem fogom elmagyarázni. Értelmes ember vagy, ha eltöprengsz rajta, megérted miért.

---
Science for fun...

Andras, te nem nem alltal szoba, nagyon is szobaalltal!

A leveleid, forumhozzaszolasaid evek ota keringenek, a kiskapun rohogott (vagy horgott) emiatt a szakmai kozosseg tagabb ertelemben is, meg a bolcesz-vegzettsegu szakujsagirok se ertenek veled egyet, es nem is ertettek soha. De vehemensen tudtad vedeni az allaspontodat.

Annak nem orulok hogy elvesztetted az allasodat, annak viszont orulok, hogy a Tulelokonyv Programozoknak c. konyvet - ami abszolut nem hobbistaknak szol - oda tudtam adni ket szakmabeli baratomnak karacsonyra. Ezt a te idodben nem tudtam volna megtenni, mert olyan elveket vallottal, amik miatt a forditasok olyanok voltak, amik ezt nem tettek lehetove.

Azt kene megertened, hogy a palyakezdo nem fog tudni jol angolul, igy nem tudja elolvasni az eredetit.

De ha nem ismeri fel a szavakat se, akkor baj van.

Abban egyetertunk, hogy a metaforak miatt szukseges valamifele forditas. Amiben nagyon nem ertunk egyet, es szinte soha senki ebben a szakmaban nem ertett veled egyet, az ennek hangsulyossaga. Ha nem kell a konyv felett ulni es gondolkozni, hogy ez mi a francot jelent es hol talalom meg a forraskodban, akkor mar nincs semmi gond a tukorforditassal!

A kiskapu kiadonak pedig az informatikus hallgatosag mindig celkozonsege volt. Nem ram kell optimalizalni, aki iden vett 4 kiskapu konyvet, meg kb. 20 angol szakkonyvet, e-book, papir vegyesen. Nyilvan.

De az, hogy a tanitvanyaimra se optimalizalnanak, azt nem hiszem el,

Azt se hiszem el, hogy ne optimalizalnatok a nem szorosan szakmabeliekre, akik tolem fogjak megkerdezni, hogy adott temakorben mit olvassanak. Mert annak en meg a tobbi hupper mondjuk meg, hogy szabad -e bizni a kiskapu konyveiben, vagy sem.

Ennek pedig egyik zaloga a forditasi modszertan megvaltoztatasa.

"Ezt a te idodben nem tudtam volna megtenni, mert olyan elveket vallottal, amik miatt a forditasok olyanok voltak, amik ezt nem tettek lehetove."

Én ugyan már itt akartam hagyni ezt a témát, mert lenne más dolgom is, de ennek most örülök, mert általa tisztázhatok egy ezek szerint közkeletű félreértést.

Az, hogy vezetsz egy céget, meg az, hogy a tulajdonosa vagy, nem ugyanaz.

Én vezettem a Kiskapu Kiadót, ami azt jelenti, hogy a tulajdonos elvárásainak megfelelően működtettem egy egyébként már előttem is meglevő rendszert. A tulajdonosnak (Szy György) ha valamibe belefekteti a pénzét természetesen a profiton túl is lehetnek bizonyos elvárásai, például a cég arculatával kapcsolatban. Esetünkben ez a fordítások magyarítását jelentette.

Teljesen téves tehát az az állítás, mely szerint én lennék a számítástechnikai szakkifejezések magyarításának nagy setét varázslója. Az én nevemhez emlékezetem szerint összesen egy magyarítás fűződik, nevezetesen az "Agyhullám" mint sorozatcím.

Az összes többivel én nem foglalkoztam, sőt, ez nem is volt igazán a feladatom, arról nem is beszélve, hogy időm se lett volna rá. Soha senkit semmire nem kényszerítettem ezzel kapcsolatban. Ha valami nem tetszett, akkor szóltam, vitatkoztam, néha sikerrel. Én likvidáltam például örökre Sobri Jóska informatikus szatír megfelelőjét, a "magbetyárt" (kernel hacker, ha valakinek még nem lenne meg).

DE! És ez szintén egy fontos momentum.

Mindez nem jelenti, azt, hogy megtagadnám egykori munkaadóm elveit. (Ez már csak azért se lenne szép tőlem, mert a Kiskapu és Anima tulajdonosainál rendesebb, becsületesebb munkaadóim még soha nem voltak.)

Az alapelvvel, mely szerint a magyar szaknyelv fontos, mindig is egyetértettem. Pont ezért tudtam védeni fórumokon is, az meg, hogy egyesek ezen röhögnek, csak akkor zavart, ha ezt abban a stílusban tették, amit alább már nevén neveztem, és amit egy lelkes versenyző rögtön illusztrált is.

Szy Gyuri konok ember, főleg ha magyarításokról van szó. Nem egy ősz hajszálamat köszönhetem neki én is, de nem tudok rá haragudni, mert amit el akar érni, az alapvetően jó.

---
Science for fun...

Van egy ilyesmi típusú kérdés, hogy hogyan legyen a fordítás. Kitöltöd a kérdőívet, a számodra megfelelő választ bejelölöd, esetleg még megjegyzést is írhatsz.

Már azelőtt megtörtént, hogy hozzászóltam volna ;)

Ilyenkor szoktam felemlegetni a bájt után, hogy nyúton.

Szerintem fordítva:
Nem kell magyarra fordítani, csak első előforduláskor lábjegyzet az értelmezésről, mint művelt elődeink munkáiban.
A lényeg nem a kifejezésen van, hanem a teljes mondat helyes fordításán.

Rendesen kéne alapozni a tudást.
A kőmíjesek sem rakják fel a száraz téglára a vakolatot, hanem előtte beterítik a falat "brűgvasszer"-rel (így hívják azt a híg szart amit vakolás előtt felfröccsentenek a falra).

Nem ide tartozik - vagy mégis?
Apokalipszis, most! - _a_helikopter_támadás_ magyar szinkron:

"Segítség! Eltaláltak!
Május elseje! Május elseje!" - csak kétszer!

"Mayday-Mayday-Mayday" (méjdéj,méjdéj,méjdéj), vagy inkább mondta volna ehelyett, hogy lezuhanok.

Ez bizony Rigó-fütty!

A példádhoz hasonlót hibát rengeteget lehet találni. Itt nem a magyarítással van a gond, mert aki nem tudja, hogy a Mayday mit jelent az angol(?) katonai zsargonban, az angolul sem érti meg. Az most lényegtelen, hogy az angol nyelvterületen valószínűleg mindenki meg fogja érteni.

Itt a hiba oka az, hogy az angol köznyelvet jól beszélő ember fordítónak képzeli magát. Azért csak képzeli, mert egy fordító, ha nem érti, hogy mit jelent a szöveg, akkor szótár, vagy az adott terület szakértője segítségével kideríti a jelentését. Jelen esetben azt, hogy miért a május 1-jét emlegeti a pilóta. Ráadásul az adott esetben, ha csak a szöveget látja a fordító, és a filmet nem, akkor is feltűnő, hogy a mayday -> május elseje nem jó fordítás.
Tehát a hiba oka az, hogy fordítást angolul tudó emberre, nem pedig angolul tudó fordítóra bízták.

-----
A kockás zakók és a mellészabások tekintetében kérdezze meg úri szabóját.

A leadott fordítást gondolom azért átnézi valaki (szakmai lektor), mielőtt fizetik és nyomdába adják. Szerintem inkább itt kell a problémát keresni.

A Balu kapitányban volt egy rész, amit kénytelenek voltak lefordítani: mikor zuhan a Balu, ezt (vagy valami ilyesmit) ordítja: "Április egy - április egy! Vagy inkább május egy?" :)

Vannak olyan poénok, amik lefordítva nem jönnek át. Ha valaki megérti a lefordított változatot, akkor az angol nyelvű változatot is megértette volna.
Ilyenkor két dolgot lehet tenni:
- Tudomásul vesszük, hogy magyarul ez nem mindenki számára érthető, vagy
- kitalál valami poént a fordító, ami illik a helyzethez, annak ellenére, hogy az eredeti szöveghez esetleg semmi köze nincs.

A második esetben számolni kell azzal, hogy akik az eredeti nyelven is hallották, azok majd szidni fogják a fordítót, mondván hogy az eredeti szöveghez nincs semmi köze.

-----
A kockás zakók és a mellészabások tekintetében kérdezze meg úri szabóját.

Ez rendben volna, ha a design pattern-eknek semmi koze nem lenne a Pattern Language-ekhez.

Te se orultel volna, ha Pascal-t egy ilyen konyvbol kellett volna tanulnod:

program "szia"
kezdd
valt i egesz;
tol i:=1 ig 10
kezdd
ha i=10 akkor
irjsrt("Szia, Vilag");
fejezdbe
fejezdbe.

Majd ezutan szembesulni a turbopascal kokemeny angol realitasaval.

Spanish Pascal? Régen volt egy ilyen is. Hálistennek eltűnt a net bugyraiban :-).

Meg amikor megtaláltam a Free Pascal forráskódjában a reserved word listát, és elkezdtem lefordítani magyarra, just for fun... Sötét múltam van :-(

Május elseje! Május elseje!"

ez miert 1-je? :-) csak mert pl. a 31-e is egy majusi nap. Az 1-jet imho valami mas unneppel kevered...

Ne bohockodjatok nagyapaval! Avagy az alkotmicsoda asztalara

http://en.wikipedia.org/wiki/May_Day

-----
A kockás zakók és a mellészabások tekintetében kérdezze meg úri szabóját.

Hja, mint Yoda mondta: "Május negyedikén találkozunk"

A kedvenc - nem szakmai Lejterjakabom:
(repulos-lovoldozos film)
-Rodzser kapitany! Van egy cegunk.
-Roger, captain. We've got company.

"A loj a lyukba"/"vagjunk bele egy lyukat", es egyeb fire in the hole forditasokrol mar nem is beszelve. :)

Programforditasoknal meg az idozonaknal a Feluton (Midway ugye) volt a szep. Meg a bronzkori agyu az Empire Earthben.

--
There are free things in life i'll never understand
Spelling and counting

+100! /ez volt az első gondolatom nekem is :D/
tarball = tarlabdácskák
beancounter = babszemszámláló
Ilyet ne, de komolyan...

+1
bar nem Kiskapu, de: Szurke kod, cseszemerce, fomorzsa (Gray-code, potmeter, main chip)
Le a Leiter Jakabokkal!

--
There are free things in life i'll never understand
Spelling and counting

success

=> Ubuntu User <=

Én arra kérném őket, hogy hagyjanak fel az informatikai szakirodalom magyarrá nyomorításával, és kezdjenek el szépirodalmat fordítani, köszönöm.

--
http://neurogadget.com/

Erről már volt egy csata itt, szerintem felesleges újra kezdeni:

http://palacsint.hu/blog/20100620/tiszta-kod-angol-magyar-szotar#comments

Elolvasva nálam kinyílt a bicska a zsebemben.

Viczi
http://jtechlog.blogspot.com

"Elolvasva nálam kinyílt a bicska a zsebemben."

Aztán csak óvatosan a leülésnél! :-)

(Egyébként a "nálam" nem kell a mondatba.)

---
Science for fun...

most olvasom, hogy a kiskapu fejleszti a magyar nyelvet? - mint küldetés van ott leirva...
ez tényleg kell?:)

"ez tényleg kell?"

Neked nem. Megromlott egészségi állapotodra tekintettel ezennel felmentelek.

---
Science for fun...

De figyelj mar, van nekunk egy MTA. Ok hivatottak a nyelvet gondozni es aplni.

Mindazonalltal a megeroszakolt forditasok inkabb artanak, mint hasznalnak, ezt nem gondolod?

"van nekunk egy MTA. Ok hivatottak a nyelvet gondozni es aplni"
Egyáltalán nem ez a dolguk. Te ezt honnan veszed? Komolyan érdekel.

http://www.nytud.hu/oszt/lexi/index.html

"Az osztály legfontosabb feladata jelenleg A magyar nyelv nagyszótárának készítése. A szótár elsősorban a köz- és irodalmi nyelv, illetve kisebb részben egyéb nyelvi rétegek (tájnyelv, szaknyelv, szleng stb.) szókészletét nyomtatásban megjelent szövegek felhasználásával dolgozza fel a nyelvújítás korától napjainkig."

Szoval feladata, legalabbis szerintuk.

Ez egy leíró jellegű munka. Nem sok köze van a nyelvápoláshoz vagy a nyelv fejlesztéséhez.

+1
kisauto: szövegértelmezés elégtelen :)

Lassan kultikussá lészen ez a könyv. Majd ha 300 forintért akciózzák, veszek belőle tízet :)
--
unix -- több, mint kód. filozófia.
Life is feudal

Ez az en listam amit ajanlottam. A durva az, hogy azert ezek donto tobbseget en olvastam, es masoknak odaadtam / ajanlottam........

- O'Reilly
  - Beautiful sorozat (ajánlott cím: A csodálatos XXX)
    - Beautiful Teams (A Csodálatos Csapat) (olvasmányos, nincsenek szakkifejezések, ezért nehéz is sokaknak angolul)
    - Beatiful Tests (A Csodálatos Tesztelés)
    - Beatiful Code (A Csodálatos Kód)
  - Head First sorozat (Agyhullám, de én most így fordítom: Kattan
    - Head First Web Design - Kattanj rá a Webdizájnra
    - Head First Object-Oriented Analysis and Design - Kattanj rá az (objektum-orientált) szoftvertervezésre!
    - Head First Software Development - Kattanj rá a szoftverfejlesztésre!
    - Head First Programming (in Python) Kattanj rá a programozásra - a python segítségével
  - ?llatos sorozat
    - Javascript: The Good Parts - A JavaScript Szép részei
    - Javascript Design Patterns - Javascript Tervezési Minták
    - Designing Interfaces - Felhasználói felületek tervezése: Hatékony tervezési minták
  - 97 sorozat
    - Kevlin: 97 things Every Programmer Should Know (miért nincs egyetlen Kevlin könyvetek se?)
    - Kevlin: 97 things Every Software Architect Should Know (na ez mehet "tervez?" néven)
  - Pragmatic Bookshelf:
    - Pragmatic Programmer: From Journeyman To Master - A gyakorló programozó: Inasból mesterré válni (régi klasszikus, adósok vagytok vele szvsz)
    - Pragmatic Ruby *
  - Apress:
    - Pro JavaScript Techniques - Haladó JavaScript megoldások
- Artima
  - Programming in Scala - Scala Programozás
- Nem tudom honnan:
  - Agile Estimation and Planning
  - The Web Designer's Idea Book (1-2) Webdizájn minták
  - White Space is Not Your Enemy - ??
  - Designing With The Mind in Mind
  - Poppendieck & Poppendieck: Lean Software Development *
  - Agile Software Development With Scrum
  - Kanban and Scrum - Making The Most of Both

  - Humble & Farley - Continous Delivery - a tavalyi slágerkönyv, mégha a nyaram azzal is telt hogy a szerz?kkel vitatkoztam miért életveszélyes és káros amit írnak
- Régi
   - Extreme Programming Explained (miért maradt ki?)
   - Refactoring to Patterns (adósok vagytok vele szvsz)
   - Working Effectively With Legacy Code
   - Coplien: Organizational Patterns
   - Software Architecture: Foundations, Theory And Practice (Egyetemi tananyag, azóta életműdíjat kaptak a szerz?k érte)
   - The Dilbert Principle - Dilbert Törvénye: egy kockalakó nézetei f?nökökr?l, meetingekr?l, menedzser divatokról és egyéb munkahelyi kisiklásokról
   - Norman: Design Of Everyday Things - Hétköznapi dolgok tervezése - Felülettervezés a fizikai világban (Norman ezt a könyvet egy allegóriának szánja, a fizikai világ tervezési hibáin keresztül bemutatva a számítógépes felületeket muszáj alcím vagy nem tudják mit csinál ez itt)
    - Raskin The humane interface - Embereknek tervezni (kb. ezen alapul a BME szoftverergonomia tananyaga, de Rung Andrist, Kiss Orchideat kerdezni rola)   - Dahl-Dijsktra-Hoare: Structured Programming (régi, volt magyarul a 70-es években, visszatekintésnek jó lenne)
  - Már kiadott
    - Tervezési minták: új, nem tükörfordított változat (ezzel mindenkinek tartoztok, hogy merjük ajánlani a könyveiteket)
    - Refactoring: új, szintén nem tükörfordított változat
    - Python Zsebkönyv: újratördelt változat (az el?z? nem működne soha számítógépen a tördelési hibák miatt)
    - Tiszta Kód: újratördelt, nem tükörfordított, egységes borítós változat (sajnos a könyv egyes fejezetei a tördelésr?l szólnak, de ezt a tördel? valahogy nem olvasta, így máshogy tördelte)

+1
Tökély, ha ennek csak a fele is meg lesz, én örülni fogok.

"A durva az, hogy azert ezek donto tobbseget en olvastam, es masoknak odaadtam / ajanlottam..."

Ebben a mondatban a "durva" szót nem értem. Most az a durva, hogy ennyit olvasol, vagy hogy pont ezek nem jelentek meg magyarul, pedig te megmondtad, vagy mi volt itt tulajdonképpen az állítás lényege?

"Kevlin: 97 things Every Programmer Should Know (miért nincs egyetlen Kevlin könyvetek se?)"

Ezt én is fontolgattam annó, hogy érdemes lenne lefordítani, de végül semmi átütőt nem éreztem benne. A megfogalmazásból ítélve bizonyára rajonganom kellene ezért a Kevlinért, de bevallom én azt se tudom, kicsoda. Igen, a Wikipédián megtaláltam, de nem lettem sokkal okosabb. A weblapja is valami teljesen átlagos.

Nekem úgy tűnik, hogy egyszerűen rengeteg ismerőse van, és rájött, hogy ebből akár könyvet is lehet csinálni, ha mindenki ír két oldalt.

---
Science for fun...

A durva kifejezes arra vonatkozott, hogy meg a tobbelvu szukites ellenere is maradt tobb,mint 40 cim.

Kevlin egy architect, ket fo tulajdonsaga van mint eloado es szerzo:
- azokat a valojaban nagyon bonyolult es elvont dolgokat, amivel az architekt-terulet foglalkozik, nagyon termeszetesen tudja bevezetni
- az elvont elvi gondolatoknak kepes bemutatni a gyakorlati alkalmazasat.

Az architekt szakterulet a valsagat eli, az informatikaban a "we don't need no architects" (sic) a jelszo mostanaban. Ezert egy olyan figura, aki mindazokat az elvont dumakat, meg abrakat, amit egy programozo az egyetemen latott, de eletbe soha nem tapasztalt, le tudja neki forditani kodra, az rendkivul hasznos tud lenni.

"Az architekt szakterulet a valsagat eli, az informatikaban a "we don't need no architects" (sic) a jelszo mostanaban."

És akkor ennek az információnak a birtokában azt javasolod a Kiskapunak, hogy adjon ki rengeteg ilyen könyvet?

Ugye tudod, hogy másnak rossz tanácsot adni még a Biblia szerint is bűn?

---
Science for fun...

Elkuldve. Az vicces hogy megkerdezitek, segitene-e az ember, de semmi kapcsolati informaciot nem gyujtotok hozza. :)

Azt kifelejtettem: a magyar nyelvet viszont tenyleg nem kene megeroszakolni :)

Ha valami értelmes Android programozási könyvük max. 10k körül van, azt megvenném.

Itt nem a hogyan írjunk CD-t több száz oldalon szintre gondolok, hanem programozói oldalra.

Minek? Még egy esély az ámokfutásra (angol szakkifejezések erőszakos, esztelen magyarítására)? Inkább írd be a tecsőbe (C) én :) az android tutorial kulcsszavakat és mazsolázz.
--
unix -- több, mint kód. filozófia.
Life is feudal

csak lazan kapcsolodik az IT-hez: Guy Kawasaki osszes

Ne bohockodjatok nagyapaval! Avagy az alkotmicsoda asztalara

+1

semmit, vagy ha ki is ad azt adjak ki angol nyelven.

+1 kitöltés.

Jó az, ha megvannak a kifejezések magyarul is, mert ezzel is ápoljuk és védjük a nyelvünket.

sub
--
cythoon

Kitöltve.
A kérdőívben is jeleztem: ha bioinformatika is beleférne, annak szerintem sok egyetemista örülne...
Csaba

Majdnem szavaztam, de aztán eszembe jutott, hogy 2-3 éve már dísznek se veszek magyar nyelvű szakkönyvet.

--
Sent from my ezeréves Nokia.

A mai napomat gyakorlatilag ezzel a témával töltöttem. Mivel én tulajdonképpen már csak kívülről szemlélem ezeket az eseményeket, azt hiszem, nem szeretnék vele többet foglalkozni. Azt viszont szükségesnek érzem, hogy mint könyvszakmához értő ember, összefoglaljam a kialakult benyomásaimat, mielőtt távoznék.

Először is valamelyest természetesnek tartom azt, hogy ha valaki csinál valamit, ami sok emberhez eljut, akkor mindenfélét kap vissza, amiben lesz hideg meg meleg is. Az is természetes, hogy nyilvánosan megfogalmazva több lesz a hideg, elvégre az elégedett ember jobbára csöndben van.

Az alapvető problémát abban a téveszmében látom, amely számomra Aadaam kollégánk hozzászólásaiból vált világossá.

Ő, és a jelek szerint még sokan mások úgy gondolják, hogy ha sokszor, és lehetőleg jó hangosan elmondják, hogy az informatika nyelve az angol, akkor egyszer csak igazuk lesz, mert egy kiadó képében eljő a megváltó, aki megszabadítja az átoksúly alatt senyvedő informatikusokat a gonosz magyarításoktól.

A valóság ezzel szemben az, hogy a könyvszakmát - mint minden mást - a közgazdaságtan törvényei vezérlik. Egy kiadó olyan könyvbe fektet szívesen pénzt, ami várhatóan nagy példányszámban fogy, vagyis széles közönséghez szól, mert az biztosan megtérül. Ez pedig nem a profi programozókat jelenti, hanem a kezdőket, középhaladókat, hobbiprogramozókat. (Látod Ádám, így győznek az olyan lúzerek, mint én. Lehetsz király, hiába vagy. :-))

Ha egy kiadó tulajdonosa végigolvassa az itt megjelent véleményeket, nem azt a következtetést fogja tehát levonni, hogy profiknak szóló könyveket kell kiadni a szakkifejezések angolul hagyásával, hanem azt, hogy az ilyen könyveknek a közelébe se szabad menni. Senkinek nem hiányzik egy olyan kiadvány, aminek a magas szakmai színvonala miatt összesen talán néhány száz potenciális vásárlója van, cserébe viszont hetente olvashatja az öntudatos multikulti kiberparasztok őrjöngését a HUP-on. Inkább kiad három középszintű kötetet hobbistáknak, akik mulatságos dolgokat fognak kérdezni, de amúgy boldog és elégedett társaság benyomását keltik.
Mind a tízezren.

És akkor nem lesz se magyar szaknyelv, se magyar szakkönyv, legalábbis a profi kategóriában biztosan nem. Az, hogy a Kiskapu adott ki ilyen könyveket, kísérlet és egyben küldetés volt, amelynek érzésem szerint ezennel vége.

---
Science for fun...

Igy is lehet, en ugyan nem ezt mondtam, hogy az informatika nyelve az angol, mint ahogy az orvosok se latinul beszelnek egymassal; az informatikai szakkifejezeseket angolul mondjuk, ezt ugyanakkor tartom.

A hobbistak is angolul mondjak, mert a hobbista elott is ugyanaz a java lib lesz, nincs java-hun-hobby_edition 7, a Standard Edition-ben viszont Factory van, nem Gyar.

A hobbistanak is le kene legyen forditva a Head First Web Design meg a Head First Software Development, sot, talan fokepp neki.

A hobbista is feluleteket fog tervezni, kellenek a UX konyvek.

Lehet azt is mondani, hogy nem forditunk Magyarorszagon elmeletibb konyveket, hanem angol forgalmazasra szanjuk, de akkor pl. az anima egy minimalis peldanyszamban, de behozhatna ezekbol a konyvekbol eredeti nyelven, akar csak a mammutban meg mondjuk a gyori Arkadban levo boltba, nehany peldanyt, oda mar el lehet szalajtani az egyszeri palyakezdot, hogy vedd meg.

Mert Nemetorszagban azert nem zavarja az egysegsugaru programozot hogy az Entwurfmuster forditasa szar, mert bemegy a Lehmann's ba ("szakkonyvesbolt"), es mellette ott lesz az eredeti angol is.

Itt Magyarorszagon viszont nincs ott, tehat donthetek, hogy a sajat peldanyomat adom oda neki, amit vagy visszakapok vagy nem, kikovetelek a cegektol egy informatikai konyvtarat, vagy megrendeltetem Amazonrol egy-ket hetes kiszallitasi idovel.

Ha van egy szakkonyv, ami tervmotivumokrol (design pattern) szol, annak ki a celkozonsege? A programozok, vagy az informatika irant erdeklodo viragkoteszek es konyvelok? Melyikbol van tobb? Kinek hasznos? Kik fogjak megvenni? Ez inkabb halado temakor, feltehetjuk, hogy joreszt programozok veszik meg, es nem lelkes amatorok.

Szamoljunk egy kicsit:
A BME villanykarara felvesznek minden evben mondjuk 1200 embert. Tippre az ELTE IK is hasonlo nagysagu lehet, de van infokepzes a Pazmanyon is. Es ez csak Budapest volt, van info Debrecenben, Szegeden, meg meg ki tudja hol. Ezen kivul van par foiskola, ill. van jopar olyan szak, ahol mellekesen tanitanak programozast is (termeszettudomanyi, gepesz szakok ilyenek). Hasrautesre ez azt jelenti, hogy minden evben van legalabb 10k olyan ember, akit valamilyen informatikaval kapcsolatos kepzesre vesznek fel. Ezeknek ugy kb. a fele vegzi el, de ha egy regi, befutott konyvre van evi 5k uj potencialis vevo, az nem olyan rossz (nyilvan ezeknek csak egy toredeket erdekli az adott tema, es ezeknek is csak egy resze venne meg, de azert ez nem rossz celcsoport). Egy uj kiadvany viszont az osszes programozot/informatikust erdekelheti (tematol fuggoen), ez ennek a szamnak legalabb a tizszerese, legyen 50k.
Szerintem ami szamokat irtal, nem teljesen jok. Az a 10k vevo inkabb az lehetett, aki - tobbe-kevesbe - szakmabeli, de a borzalmas forditas _ellenere_ - nem miatta - megvette.
Egyebkent Szy Gyuri siman letesztelheti a dolgot: a konyv maga adott elektronikus formaban, innentol egy stringreplace muvelettel a szakkifejezesek nagyjabol javithatok (a ragozas miatt persze ez nem 5 perc, de egy utolagos lektoralas amugy is rafer nemelyikre). Ezutan ki lehet adni egy javitott valtozatot is, kihirdetve, hogy ez most ilyen valtozat, utana le lehet merni, hogy mennyire fogyott. Ha a fentebb mar emlitett python konyv ugyis erett egy ilyen ujranyomasra, a referencia is adott, es nem nagy plusz koltseg.

--
There are free things in life i'll never understand
Spelling and counting

Idézet:
ha sokszor, és lehetőleg jó hangosan elmondják, hogy az informatika nyelve az angol, akkor egyszer csak igazuk lesz

Szerinted mi az informatika nyelve? Úgy gondolod Zimbabweben végzik a kutatásokatm amikkel előre megy az informatika, esetleg Dániában, Oroszországban, ...? Nem kizárólag, de nagyrészt az USA-ban (angolul).

Idézet:
Senkinek nem hiányzik egy olyan kiadvány, aminek a magas szakmai színvonala miatt összesen talán néhány száz potenciális vásárlója van, cserébe viszont hetente olvashatja az öntudatos multikulti kiberparasztok őrjöngését a HUP-on.

Tehát aki elmondja a véleményét a munkádról, az öntudatos multikulti kiberparaszt? Gratulálok. Így kell kultúráltan hozzáállni másokhoz!

A másik, hogy magas szakmai színvonala akkor lenne a kiadványnak, ha nem lenne ilyen FOS a fordítása. Ne a "multikulti kiberparasztokat" okold amiatt, hogy nem sikerül mindent jól lefordítani.

Esetleg ha legalább megfontolnád a kritikát amit kapsz, nem rögtön megsértődnél és visszatámadnál, sokkal sikeresebbek lehetnének/lehettek volna a kiadványaid.

Ha jól értem, te most önként jelentkeztél a kiberparaszt fogalmának demonstrálására.

Hmmm... Nem rossz!

Egészen kidolgozott lett a figura.

---
Science for fun...

Most én voltam az első, aki szót emelt az eröltetett magyarítások ellen, nyilván magamra veszem, ha általánosítva az összes ilyen hozzászólóról pejoratívan nyilatkozol.
De ha ennyi ragadt meg a hozzászólásomból, akkor nem akarok veled vitába szállni.

"...nyilván magamra veszem..."

"Azok vagyunk, amiknek képzeljük magunkat. Létünk a belsőnkben dől el. A legnagyobb tragédia, ami velünk megtörténhet, az az, ha erről nem tudunk."

Indián tanítás

---
Science for fun...

"When I see a bird that walks like a duck and swims like a duck and quacks like a duck, I call that bird a duck."

ps: a kacsat nyugodtan behelyettesitheted troll-lal.

Tyrael

Ja, ja, teljesen egyetértek.

Napok óta itt hápognak.

Te se bírod már a ricsajt? ;-)

---
Science for fun...

Kac-kac.

ha sokszor, és lehetőleg jó hangosan elmondják, hogy az informatika nyelve az angol, akkor egyszer csak igazuk lesz,

hadd vitatkozzam egy kicsit. Ha a konyveiteket csak olyan emberek veszik meg, akik csak azokat a kifejezeseket latjak, amiket ti kitalaltok a forditas soran, akkor no problemo. De adott esetben nagy bajban lesz a furcsa forditott kifejezesekhez szokott olvaso, ha egyszer az eredeti, angol kifejezesekkel szembesul majd. Es csak egyszer nezzen a Google-ben utana valaminek, biztosan fog, es lesz majd nagy zurzavar, meg wtf-eles. Mert angolrol magyarra meg csak lehet rittyenteni egy (olykor bizarr) tukorforditast, de probald meg a kapott eredmenybol a korrekt angol eredetit visszaallitani. Vagy egy az angol kifejezest hasznalo kulfoldinek elmondani a problemat (ugy, hogy fogalmad sincs, mi a neve annak angolul, amirol beszelsz).

Szerintem, ha mar kuldetesrol is volt szo, azt mindenkeppen fel kell(ett volna?) venni a listara, hogy a szakkonyv elolvasasa utan - amennyiben az illeto mar eleve tud angolul - kepes legyen a problemat korrekt kifejezeseket hasznalva elmagyarazni mondjuk a szoftver irojanak ugy, hogy az meg is ertse azt.

En csak egy konyvet kovettem el, azt is magyarul, de amikor a kiado javasolta az 'alpozitiv hiba' kifejezest, eloszor a fejem fogtam, hogy wtf, es idobe telt, mire leesett, hogy a 'fals pozitiv' hibara gondoltak. OK, abban igazuk volt, hogy ez valoban 'szotarilag' helyes forditas, de megis olyan szintu eroszak a kifejezesen, hogy kertem oket, lecci-lecci ne. Meg 3 evvel kesobb is orulok, hogy engedtek benne.

Szoval en ugy gondolom, hogy meg az eleve magyarul megirt informatikai konyvekben is figyelembe kell venni*, hogy az informatika nyelve, bizony az angol, amit egyaltalan nem kell hangosan ismetelgetni, mert ez anelkul is teny. Aki pedig csak egy kicsit is beleartja magat az IT-be, annak meg kell tanulnia angolul. Ellenpelda a bizonyitashoz (ha mar celkozonseg): kivancsi vagyok, letezik-e olyan munkaltato, aki IT-pozicioba felvenne-e olyan embert, aki nem tud angolul? Erosen ketlem...

*: nem arra gondoltam, hogy _mindent_ angolul kell hagyni, mert pl. a phishing lehet adathalaszat, de mondjuk a fentebb kritizalt factory vs. gyar eseten sulyos bakloves a forditas.

Ne bohockodjatok nagyapaval! Avagy az alkotmicsoda asztalara

> amikor a kiado javasolta az 'alpozitiv hiba' kifejezest,

Nekem nincs bajom a magyarosítással, de az egyszerű szótári fordítás helyett az értelemszerű fordítást támogatom. Jelen esetben szívesebben olvasnék pld "téves besorolás"-t, mert ugye az "álpozitív" kifejezés sem érthetőbb magyarul (a kezdők számára), mint a "fals pozitív". Az első előfordulásnál pedig oda lehetne valahogy írni a lapra, hogy "téves besorolás = false positive", és akkor az anglománok is elégedettek lehetnek. :-)

Juteszembe: A neveket (természetesen) nem szabad lefordítani. Mint ahogy William Shakespeare helyett nem írunk Lándzsarázó Vilmost, úgy a Singleton és hasonló neveknek is meg kell maradniuk a lefordított szövegben, példaprogramokban. Szerintem.

A false positive magyarul helyesen elsőfajú hiba. Téves besorolás lehet még másodfajú hiba is.

Statisztikai szövegkörnyezetben. Levélszemétre vonatkozóan a "false positive" az, amikor valami szemétként lett minősítve/besorolva, pedig (a címzett szerint) nem szemét.

Mindegy, a lényeg hogy magyarul is lehet (köz)érthetetlenül fogalmazni. :-)

Nem csak statisztikában jelenti ezt, de onnan ered a kifejezés. Másrészt levélszemétre vonatkozóan a "H0 : a keresett levél szemét" hipotézis vizsgálatára vonatkozó elsőfajú hiba. A fals pozitív nem más, mint anglicizmus.

Ha a szakkifejezések nem, vagy mint javasolták az angol megfelelőjével együtt lennének fordítva, akkor közel se lenne ennyi baja senkinek a fordításokkal.

Csak mert saját véleményem szerint a könyvek többi részével semmi baj nincs, jól olvasható.

szerintem aki profi, az legalább olvas angolul (hiszen az informatika nyelve az angol, ugye), így neki felesleges szakmai könyvet fordítani, majd amazonról megrendeli.

A 14 éves srácnak, a hobbistáknak, meg érdeklődőknek meg jó ha van magyar nyelvű szakirodalom (még ha olyan is amilyen), mert el tudnak indulni valahonnan.

Rengeteget olvasok angolul, es a szotarazas sem lassit, mert nem szoktam. Ennek ellenere joval gyorsabban olvasok magyarul, szoval nekem is hasznos lenne.

--
There are free things in life i'll never understand
Spelling and counting

Én is inkább a magyart választom.

Mialatt magyarul egy olvasásra mindent megértek, addig az angolnál kimegy a felét sem fogom fel, amit olvasok.

Persze angol és angol között is különbségek vannak.
A választékos kifejezésmód nem feltétlenül jó egy szakkönyvben, ami nem csak angoloknak szól. Ha egy szót nem ismerek nem szótározok, csak átlépem.

nekem az angoltanárom mindig azt mondta, hogy nem kell minden szót a mondatba megértened, elég ha kb. tudod miről szól.

Igen, de fáradtan már nem tudok angolul semmit.

Amikor több tíz órás repülőút után a kanadai határon elkezdtek ökörségekkel zaklatni, hogy nem vagyok-e menekült, tudok-e kaját venni, meg miegymás, már annyira belefáradtam, hogy magyarul küldtem el őket a p..csába.

Lehet, hogy a magyar nemzetközi nyelv, mert megértette és stílust váltott.

Szóval az angol megértéséhez pihentnek kell lennem, magyarul meg mindig megy.

+1

Hali! Véleményem szerint maradjon az angol kifejezések használata a könyvekben. Sok okból célszerű így hagyni. Ha egy szakember informatikus, alap dolog, hogy tudjon angolul, hiszen ez az informatikai világ nyelve. A számítógép angol nyelvű hibaüzeneteket ad, beállítások angol nyelvűek, mellesleg az interneten fellelhető műszaki dokumentációk illetve leírások is angol nyelvűek (tisztelet a kivételnek). Szerintem egy ilyen mondatszerűen leírt algoritmus maradhat angolul.