Ismét megerősítést nyert a GPL a bíróságon

FSF/GNU/GPL

Egy DSL routereket gyártó vállalat pert veszített nemrég az egyik német bíróságon egy webtartalom-szűrő szoftvereket gyártó cég ellen. A per központjában a GNU General Public License (GPL) állt.

Az AVM Computersystems indított pert a Cybits ellen. A felperes AVM Computersystems azt akarta a jogi lépéssel megakadályozni, hogy az általa gyártott routerek firmware-ének kódját a Cybits megváltoztathassa. A szóban forgó Fritz!Box termékekben azonban GPL-es programok futottak. A GPL(v2) szövege egyértelműen kimondja, hogy "[a] GPL licencek célja, hogy garantálja a szabad szoftver másolatainak szabad terjesztését (és e szolgáltatásért akár díj felszámítását), a forráskód elérhetőségét, hogy bárki szabadon módosíthassa a szoftvert, vagy felhasználhassa a részeit új szabad programokban; és hogy mások megismerhessék ezt a lehetőséget."

A licenc tisztán leírja a módosításhoz való jogot. A kérdés csak az volt, hogy a bíróság ezt döntésével megerősíti-e.

Az FSFE szerint a szóban forgó kód a Linux kernelből származik. Annak pedig GPLv2 a licence. Az AVM két pert is indított a Cybits ellen. Az egyikben azt kifogásolta, hogy amikor a felhasználók telepítik a Cybits webtartalom-szűrő szoftverét az AVM routerekre, az megváltoztatja a router firmware-ét, ez pedig sérti az AVM szerzői jogait.

A bíróság nemrég megerősítette a GPL-t. A gpl-violations.org bejelentése szerint az egyik berlini bíróság elutasította az AVM Computersystems Cybits ellen benyújtott keresetét és megerősítette, hogy a felhasználóknak joguk van a beágyazott rendszerekben használt szabad szoftverek lefordításához, módosításához, futtatásához és terjesztéséhez.

A bíróság csak abban az esetben tiltotta el a Cybits-t a terjesztéstől, ha szoftverének telepítése után a router webes felülete rosszul jelzi ki az internetkapcsolat és a webtartalom-szűrő állapotát.

( lgb | 2011. 11. 21., h – 11:33 )

Ezt mondjuk sose ertettem: egy gyarto hasznal GPL-es software-eket, aztan meg meg akarja tagadni (ervenytelennek tekinteni/tekintettni) a licencet, ami alapjan amugy neki is joga volt azt felhasznalni egyaltalan. Lehet utalni a GPL-t, teny. Akkor viszont nem kene hasznalni, es kesz. Lehet irni sajatot nullarol, lehet BSD licencelt kodot hasznalni, es meg van par lehetoseg.

Én se értem, hiszen a BSD kód köztudottan szebb, stabilabb, jobb, szabadabb, színesebb-szagosabb, stable-API-sabb, több platformot támogatóbb, biztonságosabb mint a gagyi Linux kernel meg a GNU-féle szabad szoftverek. És mégis ez kell ezeknek a fránya embedded fejlesztőknek.

--
trey @ gépház

azt mondta, hogy akinek nem felel meg a GPL licencű kód, az keressen más megoldást, pl. BSD licencű kódot. Ebben egyébként teljesen igaza volt.

A mondat pedig ugyanúgy értelmes lenne, ha kód helyett zenét, grafikát vagy téliszalámit írt volna, úgyhogy sztem itt licencről volt szó.

na mind1, [/troll] [/grammarnazi]

rendben, mea culpa, valóban licenc és nem licensz, my bad
viszont:

"lehet BSD licencelt kodot hasznalni,"

Attól tartok, itt kódról volt szó.

valóban kód, de nem egy valamilyen BSD projekt kódja, hanem bármilyen kód, BSD licenc alatt (mondjuk akár egy diplomamunka)

...hiszen a BSD kód köztudottan...

ezt viszont a többség úgy értelmezi, hogy egy BSD projekt egy kódrészlete (ami az esetek döntő többségében BSD licenc alatt van)
(grammarnazi ON) BSD licencelt kód = kód, amit BSD licenc alatt tettek közzé (én nem mondjuk Apache vagy MPL); licencelt BSD kód = kód, ami a BSD része, és valamilyen licenc alatt közzé tették (természetesen a licenc BSD licenc lesz, de ez nem következik a nyelvtani szerkezetből); BSD licencelt BSD kód = kód, ami a BSD része, és BSD licenc alatt tették közzé (grammarnazi OFF)
igen, tudom, don't feed the troll

"valóban kód, de nem egy valamilyen BSD projekt kódja, hanem bármilyen kód, BSD licenc alatt (mondjuk akár egy diplomamunka)"

Sejtettem, hogy erről lehet szó... Elmondanád nekem, hogy melyik az BSDL-es kernel/OS (ezek szerint a BSD-k - NetBSD, FreeBSD, OpenBSD stb. nem játszanak), ami router-, piac- és versenyképes manapság?

--
trey @ gépház

A Juniper JUNOS routerei FreeBSD-n alapulnak.(EX series)
Eléggé piac- és versenyképesek manapság.
A T-nél helyenként kiszorították a Cisco azonos kategóriájú termékeit.
Tudom ez nem a SOHO kategória , ott a ZTE és a Huawei egyes cuccai rombolják a BSD-k renoméját , bár azokból is eladtak épp eleget.

( uid_19006 | 2011. 11. 21., h – 12:02 )

pusztán kíváncsiságból szívesen látnék hasonló ügyet a magyar kúriai gyakorlatban is.

Nehéz úgy; a szerzői jog tudtommal elidegeníthetetlen. A szerzői joghoz kapcsolódó kereskedelmi jogok stb. átruházhatók, de ahhoz meg aláírás meg szerződés kell. Szóval létezik olyan vélemény, hogy a GPL a magyar jogszabályok között semmis -- szerződés / ellenszolgáltatás nélkül egyszerűen nem tudsz visszavonhatatlan engedélyt adni a terjesztésre, nem tudod jövőbeni önmagadat kizárni a terjesztés későbbi lekorlátozásából.

Hogy jobban megvilágítsam (ez nem az én véleményem egyébként, csak olvastam/hallottam róla); kiadod GPL alatt a "kismalac-0.01" szoftvert. Sokan letöltik a honlapodról. Ezután meggondolod magad, és kiadod bitre ugyanazt a szoftvert csak bináris formában, azonos név és verziószám alatt (!), természetesen díjért; a neten keringő (anno GPL alatt kiadott) tarball-okat pedig elkezded tűzzel-vassal irtani. A magyar jogszabályok szerint erre minden jogod megvan, mert a szerzői jog és a kapcsolódó kereskedelmi stb. jogok továbbra is kizárólag nálad vannak, a GPL ezeket a legkevésbé sem csorbította (senkivel sem szerződtél). A GPL-ben az "irrevocable" semmis Mo-n.

IANAL, persze...

Ja, értem, mire gondolsz. Természetesen ha a GPL nálunk nem működik, akkor nem ebben az irányban nem működik. Más szóval: ami hiányzik, az a végleges (visszavonhatatlan) engedélyezés, nem a tiltás. A tiltás tökéletesen fungál, a szerzői jog védve van.

A visszavonhatatlan engedélyezés hiánya azért (lenne) gond, mert így a kismalac-0.01 egyetlen (szerződés nélküli) felhasználója sem lehet(ne) biztonságban afelől, hogy nem kötnek-e bele utólag. Más szóval, a GPL nem nyújt(ana) biztonságot.

( dj | 2011. 11. 21., h – 14:13 )

Ha jól értem, akkor az avm szépen kifejleszti a hardvert, hozzápasszintja a szoftvert, amely éppenséggel gpl-s, aztán jön egy szutyok cég és kihagyva a hardver fejlesztést ír egy programot, amely a háttérben a felhasználó tudta nélkül felülírja az avm (fritz!box) szoftverét és pénzt kér érte. Azt hiszem ez nem etikus, ha gpl-s egy router firmware ha nem. Persze aztán ha valami gond lesz a frissített firmware-rer, akkor kihez fordul a sértett felhasználó? Pedig minden router gyártó felhívja a figyelmet, hogy a firmware lecserélése által ugrik a gari.

Üdv!

Puff neki. Ennek már sajnos előre látom a lehetséges következményeket. Pedig a Fritz éppen a legendás megbízhatóságáról volt híres. Az azért nem lenne jó ha ilyesmi miatt a megoldások helyett a "hogyandögöljönmeg ha nem mi írtuk rá a software" -t filozófia lenne.

Igen - GPL (kényszer)'szabadsága' miatt nem örültem amikor olvastam először a hírt. De igen- aki pl egy más cég termékére épít abban legalább legyen annyi hogy felajánlja hogy oké - én keresek rajta ennyit, ekkora részt meg te kapsz.

Sajnos a dual licence -elések is már határesetek nszvsz.

OT: korábbi !Box - okra lehet Freetz - t rakni és van valami Fritz!Fon alternatíva okostelefonra?
--
RudyD

Szoval az OpenWRT, Tomato es tobbi gatlastalan fejlesztokbol all, a Cyanogen meg aztan az egesz legalja. Az osszes ilyen rohadek software-fejleszto kihagyja a HW fejlesztest, amit tisztesseges ember nem hagyhat ki. Fogadni mernek, hogy meg a Linuxot is lopnak, ha nem lenne ingyenesen hozzaferheto. Meg a BSD-t is.
Negy.

--
hungarian up portal - sj