"Az Android világuralmi terveit ismertette a Google"

Címkék

"Immár több mint 100 millió androidos okostelefont használnak világszerte, s ez a szám minden egyes nap 400 ezerrel nő. 36 gyártó 310 készülékéből válogathatnak és válogathattak a felhasználók 112 országban, 215 mobilszolgáltatónál. [...] Jelenleg az Android legnagyobb baja a töredezettség, hiszen a 36 gyártó és 310 modell jól is hangozhat, de valójában a szoftver szempontjából komoly kihívás. Vannak eszközök, amik az Android 1.6 után nem kaptak további frissítést, a Sony Ericsson is egy évre beragadt a régi verzióba, s még a HTC-nek is hosszú hónapokig tart, mire képes kiadni egy frissítést a mobilokhoz. A Google ezért egy asztalhoz ülteti partnereit, sőt, a többieket is bátorítja, hogy csatlakozzanak és megkeresi a megoldást erre a problémára. Egyelőre a Verizon, HTC, Samsung, Sony Ericsson, Sprint, T-Mobile, Motorola, LG, Vodafone és az AT&T a tagjai a kezdeményezésnek."

A teljes cikk itt olvasható.

Hozzászólások

Azért valaki a Google-t is leültethetné egy asztalhoz és elmagyarázhatná nekik, hogy miért lenne nélkülözhetetlen a fizetős Android Market elérhetősége azokban az országokban ahol nagy számban Androidos készülékeket adnak el (pl. Magyarország).

Ez még az Apple-nek is ment, pedig a termékeiket, szolgáltatásaikat itthon arányaiban kevesebben engedhetik meg maguknak, mint pl. Nyugat-Európában (persze ezt kompenzáljuk azzal, hogy mértéktelenül tudunk hitelből költekezni).

Néztem azóta én is. Remélem csak arról van szó, hogy a Merchantot még nem frissítették! Nagyon nagy kicseszés lenne, ha maradna az a 29 ország. Remélem a Google előbb-utóbb egy szintre emeli a magyar fejlesztőket a brazil és mexikói társaikkal, akik már jó ideje tudnak fizetős appokat kiadni. Ez egy vicc! :(

http://en.wikipedia.org/wiki/Samsung_Galaxy_S_II

Vékonyabb, könnyebb, egy generációval későbbi hardverrel szerelt, nagy teljesítményű, mindenhez csatlakoztatható (DLNA, USB, HDMI, NFC, MHL, Bluetooth 3.0), HD kamerás, a Super AMOLED Plus kijelzőt meg nem is érdemes összehasonlítani a hagyományos IPS paneles TFT LCD-kkel, nagyságrendekkel és minden szempontból jobb azoknál.

Vegyél nekem is egyet ha már arra jársz.

4.3" mellett semmi értelme a nagyobb felbontásnak, a 3.5" mellett még annyira sem.

Az eltérő képfelbontás meg nem észlelhető (képtelenség szabad szemmel észlelni), mindössze csak nagyítóval és/vagy makróval lehetséges észrevenni a különbséget.

És persze ezek kellően eltérő technológiájú kijelzők.

"no thanks"

Akkor még egy ideig húzogathatod a Retina Display marketinganyagra (nagyobb a felbontás és képfelbontás, biztosan jobb féle kijelzőtechnológiai szakértés), amolyan végső érvként felhozva.

Ameddig az Apple-nek nem tudnak AMOLED-et szállítani addig elsőrangú szórakozás ezzel hergelni a fanboyokat.

Nem mellesleg az Apple desktopon is a képfelbontás növelését erőlteti, ahelyett, hogy a MacBook Pro-kba lecserélnék az ótvar TN paneles kijelzőket az OS X-be bekerült a HiDPI Mode.

Biztosan már a jövőre készülnek ahol minden embernek szuperlátása lesz kibernetikai beültetések útján és milyen jó is az amikor a grafikus hardvernek kétszer akkora felbontáson kell nagyobb részletességgel megjelenítenie a tartalmakat miközben a különbséget nem fogja senki sem látni ugyanazon a kijelzőn (a közellátók talán a kijelzőtől legfeljebb 5 cm-re).

Igaz, nem a technikai elnevezés, hanem a marketing elnevezés a fontos. Pl. tudod miért hívják retina displaynek? Mert állítólag jobb a felbontása, mint amit a szemed érzékelni képes (ami egy hihetetlenül nagy bullshit, tekintve, hogy a szemnek nincs "felbontása"). Persze akkor felmerülne az értelmes emberben a kérdés, hogy akkor minek olyan felbontás, ha úgysem látod...

>tekintve, hogy a szemnek nincs "felbontása"

Ezt kifejted? Úgy értem, a szemnek magának van valamiféle ilyen képessége, hiszen megadott pontokon érzékeli a fényt, persze nem téglalap alakú, de pixelben mérhető felbontása van. Az más kérdés, hogy az agy mit csinál az ingerekkel utána.
----
Hülye pelikán

Nem felbontása, felbontóképessége van. Fejből nem tudom az értékét, de valahogy úgy van definiálva, hogy x méterről 2, egymástól epszilon méterre levő pontot a szem még meg tud különböztetni, az epszilon 10^-3 nagyságrend, ha jól emlékszem.
Egyébként azt is tudjuk, hogy az éleslátás csak egy bizonyos nyílásszögön belül van, ebből szépen kiszámítható, hogy adott méretű displayen mekkora képpontméret az, amivel már 2 pixelt nem tud megkülönböztetni, ebből pedig szépen számolható dpi. Viszont ne felejtsük el, hogy a displayméret növekedésével nem arányosan tartja távolabb a felhasználó a displayt, tehát például egy telefon esetében hiába növeljük a képátlót pár inch-csel, a felhasználó nem fog ezért hosszabb karokat növeszteni.

Azért kell nagyobb felbontás, mint amit a szem meg tud különböztetni, hogy antialising nélkül is lehessen például tökéletes görbéket rajzolni, lásd szövegmegjelenítés.

--
Don't be an Ubuntard!

Nem felbontása, felbontóképessége van. Fejből nem tudom az értékét, de valahogy úgy van definiálva, hogy x méterről 2, egymástól epszilon méterre levő pontot a szem még meg tud különböztetni, az epszilon 10^-3 nagyságrend, ha jól emlékszem.

1 "pixel" / fokperc egy átlagnál kicsit jobb szemű ember megkülönböztető képessége fiatal korában, és ez is csak a nézőpont környékén áll elő, hiába 160-180 fok a látószög, a látótér szélén már nincs meg ez a részletmegkülönböztető képesség. Ebből az értékből szimpla matematika kiszámolni azt, hogy adott távolságból mekkora távolságba kell tenni két pontot, hogy külön pontnak látszódjon.

Ez 100mm távolságot tekintve -- ami egy fiatal felnőtt ember minimális éleslátási távolságát jelenti -- 0,03mm megkülönböztetési távolságot jelent, vagyis kb. 850ppi felbontásnak felel meg. De kényelmes 30-35 centiméteres olvasási távolságot feltételezve ez már csak kb. 0,1mm, ami kb. 220-280 ppi. Ez egyharmadot romlik 35-40 éves korra, majd tovább romlik.

Összehasonlításul: ha kérsz egy 10x15-ös papírképet, az 212ppi... éles szemű diákok közül egy se volt, amelyik szabad szemmel eltalálta volna két képről, hogy melyik a 212ppi és a 424ppi a nyomat, de nagyítóval már több sikeres próbálkozás is volt.

Azért kell nagyobb felbontás, mint amit a szem meg tud különböztetni, hogy antialising nélkül is lehessen például tökéletes görbéket rajzolni, lásd szövegmegjelenítés.

Ahja. Egy 1200dpi-s lézernyomat kb. 120lpi körül tud "rajzolni", ami 240ppi felbontást jelent és ettől jobb nyomtatót nem is igen gyártanak, mert olvasási távolságból úgy sem látszik a különbség, sőt... de próbáld ki... nyomtass 300-600-1200dpi felbontással egy szöveget, majd kérj meg pár embert, hogy tegye sorba minőség szerint. :)

Ps.: a placebo és nocebo hatás mérhető tudományos módszerekkel, pont ezért mérnek randomizált (plusz placebo/nocebo kontrollált) kettős vaktesztekkel. :)
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home

Szerintem a nyomtatott szöveggel végzett teszt azért nem annyira jó, mert nincsenek szép mátrixba rendezett pixelek, ezért nem lehet szabad szemmel szépen megállapítani, hogy egy adott "hiba" a nem elég nagy dpi-nek köszönhető, vagy az analóg technika pontatlanságának.

--
Don't be an Ubuntard!

Oké, akkor utána, tökmindegy. Van itt a kezemben egy lézernyomtatóval nyomtatott szórólap, elég jó minőségben van nyomtatva jó minőségű papírra, de ha elég alaposan nézem meg, még így is látszik, hogy az ívek nem tökéletesek. Van itt egy másik lap is, az kevésbé jó minőségű, azon jobban látszanak a hibák, szinte minden karakteren látszik, hogy az ívek nem egyenesek, hanem szőrösek (igen, még mindig lézerről beszélek).

Az igaz, hogy ilyen alaposan nem szoktam nézegetni a lapokat, de ez még nem jelenti, hogy nem lehet észrevenni.

--
Don't be an Ubuntard!

Ok, akkor ugyanarra a papírra, ugyanazzal a lézernyomtatóval nyomj egy 300-600-1200dpi sorozatot. Vagy fogj egy jó minőségű, nagy felbontású sajtófotót, és készíts róluk 212 és 424ppi levilágítást. Vagy takarj le pár 1-2 éves telefont és próbáld eldönteni olvasástávolságból, hogy melyik milyen felbontású, például rakd sorrendbe ppi szerint. Meg fogsz lepődni, hogy mennyire nem látszik, és mennyire nem látják az emberek a különbséget.

Mondjuk én könnyen beszélek, ezeket már megcsináltam annó tanárként, s igaz, mindig volt a csoportban pár nagypofájú, akik azt gondolták, hogy nekik jobb a szemük, mint a többieké... :)

"Az igaz, hogy ilyen alaposan nem szoktam nézegetni a lapokat, de ez még nem jelenti, hogy nem lehet észrevenni."

Erre mondottam vala, hogy nem mindegy a távolság. Az emberek zöme nem tíz centiről olvas, harminc centi távolságról pedig már bőven eltűnnek ezek az apró hibák. Nem véletlen, hogy az Apple-n kívül egyik mobilgyártó se ad ki 220-230ppi feletti LCD-t, pedig mindegyiknek megvan rá a gyártástechnológiája... valószínűleg nincs rá igény.

Amikor a héten egymás mellé tettünk egy iPhone4-et és a DHD-t, akkor olvasástávolságból semmi előnyét nem láttuk annak, hogy az iPhone4 sűrűbb pixelekkel rendelkezik, de a 4,3" vs. 3,5" nagyon látszott, hogy hiába jobb a felbontása, olvasni nehezebb és közelebb is tartják a szemükhöz a telefont.

Ezzel kapcsolatban azt vettem még észre, hogy én kényelmesen tudok olvasni HÉV-en úgy a DHD-n, hogy a combomra támasztom a csuklómat (35-40cm távolság), míg a iPhone4-et használók a könyöküket az oldalukhoz tartva 10-15 centiméterrel közelebb tartják a telefont (20-25cm távolság), amikor olvasnak vagy jászanak és ez nagyjából egyezik a szemünk "felbontásával".
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home

Picit eltértünk a tárgytól, a nyomtatóval az volt a kifogásom, hogy nem elég szabályos mátrixban nyomtat, ugyanis akkor lehet a legjobban látni, hogy mennyire "szőrösek" a vonalak, ha egyrészt a mátrix tökéletesen szabályos, másrészt nincs atialiasing. Az igaz, hogy a nagy felbontás miatt nehéz megállapítani, hogy mennyire pontos, azért nem lehetetlen.

Nekem itthon a legnagyobb felbontású lcd-m egy nokia 5230 van a maga 230ppi-jével, de én abból indultam ki, hogy ha mondjuk pdf-et olvasok, akkor a függőlegesen 360px-en kb. 20 sor fér el (legalábbis amit most olvasok ott így van), azaz soronként 18px. Ebbe még bele kell férnie a sorköznek is, azaz karakterenként olyan 10-12px marad. Igaz van antialiasing, ezért azt nem jelenthetem ki, hogy látványosan rossz lenne, de az enyhén maszatos betűket egy idő után elég fárasztó olvasni.

--
Don't be an Ubuntard!

"nem a technikai elnevezés a fontos, hanem hogy ránézés alapján melyik tűnik meggyőzőbbnek... ;)"

Ezen a téren is az Super AMOLED Plus viszi a pálmát, a fekete ténylegesen fekete (és nem egyre mélyebb fekete, értsd 800:1 kontrasztarány, hanem fekete), a színek sokkal jobbak, a fényerő nagyobb, a válaszidő nagyságrendekkel alacsonyabb.

Mellesleg az energiafogyasztása összességében megint csak jelentősen alacsonyabb és idővel a gyártási költsége is sokkal alacsonyabb lesz.

Vállalnál egy tesztet? Letakart készülékek, 3x3 cm rés kartonlapon, és 20-30cm távolságról megmondod-e, hogy milyen kijelző mutatja a méretazonos képet? :)

Annó - amikor még tanítottam - készítettem képeket a veszteséges tömörítés és a képábrázolás témakörében, a diákok közül egy sem volt, amelyik szabadszemmel meg tudta volna különböztetni a 212ppi és a 424ppi digitális levilágított nyomatot egymástól. Volt JPG sorozatom is, 5 százalékos lépésekben 100 százalékig, egyszerűen képminőség szerint sorba kellett volna tenniük, a kétharmaduk az 50 százalékig nem jutott el sorban, utána véletlenszerű volt, s 60-65 százalék fölött senkinek nem sikerült sorbatenni. Persze nagyítóval és pepecs munkával a sorrend tartható volt, de az élet - pláne a mobiltelefon - nem erről szól.
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home

"super amoled pro II xtra limited edition rulez, ki is mertuk, lehetetlen megallapitani a kulonbseget"
vs.
"ránézés alapján melyik tűnik meggyőzőbbnek"

Azt nem ertem miert nem lehet felfogni, hogy ha valaki(k) ranezesre (ertsd: szubjektive) jobbnak iteli az egyiket, akkor mi ertelme elorangatni a laborban keszult mereseket, amik (ezekbol kovetkezoen) tok evidensen teljesen mast mertek. Azt sem ertem hogy ezt pont a meregeto uraknak kell mindig megemliteni, holott nekik kellene a leginkabb tisztaban lenni ezzel.

B*szhatod, hogy a 3x3 cm-es resen jobban nez ki, ha az osszkep alapjan meg megsem. Rugozni lehet rajta hogy a laborban jobb, de minek.

B*szhatod, hogy a 3x3 cm-es resen jobban nez ki, ha az osszkep alapjan meg megsem. Rugozni lehet rajta hogy a laborban jobb, de minek.

Felőlem lehet 5x7 cm is... a lényeg az, hogy az LCD felismerésének folyamatát ne befolyásolja a mögötte lévő telefon látványa. Ugye a kiinduló állapot az volt, hogy a 328 ppi szemmel láthatóan jobb, mint a 218 ppi. :)
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home

4.3" mellett semmi értelme a nagyobb felbontásnak, a 3.5" mellett még annyira sem

A vegtelensegig valoban nem erdemes novelni, de egy bizonyos szintig igen. Ugyanis nembaj, ha a kijelzon az irott szoveg ugy nez ki, mint a nyomtatott. Kevesbe nyirja ki a szemet a hosszabb olvasas meg kisebb betuk mellett sem. Es ebben bizony az Apple altal hasznalt kijelzo messze jobb, mint barmelyik *oled. Szivesen felaldozom az aksi egy reszet arra, h hasznalhatobb legyen a megjelenites.

Mondjuk egy miset meger ez is, itt a gyarban minden android tulaj maximum fel nap hasznalati idot ir tetszoleges androidos telora (*oled-del:), de az mar szerencsesnek mondhatja magat, ellenben ugyanolyan hasznalat mellett az i4-em siman elvisz minimum egy napot. Sokszor ugy teszem fel toltore egesz napi hasznalat utan, h felig meg tele van az aksi. Annyira nem lehet szar fogyasztasa annak a panelnek sem. Cserebe hatos betumeret mellett is olvashatobb.

Az eltérő képfelbontás meg nem észlelhető (képtelenség szabad szemmel észlelni), mindössze csak nagyítóval és/vagy makróval lehetséges észrevenni a különbséget

Akkor valoszinuleg nekem is beepitett nagyito van a szememben. :)

---
pontscho / fresh!mindworkz

az a megdöbbentő, hogy winphone7-ből állítólag nem fogyott el tavaly annyi, mint most két nap alatt androidosból...

Én eleve nem engedtem volna, hogy a gyártók durván belenyúljanak az Androidba. Csinálhatnak custom háttérképet meg ilyesmi, de egyébként bármely 2 Android telefonon fusson el ugyanaz a szoftver.

--
joco voltam szevasz

Majd ha lesz rajtuk gomb ujra es elhagyjak a felesleges funkciokat (gyk fészbúk, gugli, jutyúb bla-blabla) hanem lehet vele hosszan sokat telefonalni, kis helyet foglalnak, konnyu szinkronizalni, konnyu kapcsolodni (akar egy kezzel odanezes nelkul is) akkor ujra telefonok lesznek addig meg "nekem van penzem ifónra avagy kitermelheto egy telefonbol a 200 rugo" vs. "koreai sosem keszul el sosem lesz kesztermek noha en gyartom az eredeti ifón felet" harc lesz...