Jacobsen v. Katzer egyezség - a nyílt forrás történelmi győzelme

Címkék

Hosszú évekre visszanyúló história a Jacobsen vs. Katzer. Az ügy végére öt év után került pont. A nyílt forrás nyert, Bruce Perens szerint a győzelem történelmi. A gyártó, aki megpróbált szerzői jogdíjat bezsebelni a nyílt forrású fejlesztőtől, elvesztett két szabadalmat. A megkötött egyezség értelmében a gyártó - aki 100 000 dollár kártérítést fizet nyílt forrású fejlesztőnek -, elfogadta, hogy végleges eltiltás alá helyezzék, és végül aláírt egy olyan dokumentumot, amely felmenti a nyílt forrású projekt összes tagját mindenféle kötelezettség alól. A per anyagát nem titkosították, így az napvilágra kerülhetett.

A történet egy fizikusról, Bob Jacobsen-ről szól, aki amellett, hogy a U.S. Department of Energy egyik laborjának, a Lawrence Berkeley Labs-nak alkalmazottja, szenvedélyes modellvasút hobbista. A '90-es években, mikor a modellvasutakat standardizálták, Jacobsen és nyílt forrású csapata megalkotta a JMRI névre hallgató, egy rakás Java eszközből álló csomagját, amellyel modellvasutakat lehet konfigurálni és irányítani.

Valahol itt lépett a képbe Matthew Katzer. A hobby nagy üzlet. Katzer cége modellvasutakat irányító szoftvereket gyártott. Katzer olyan szoftverre adott be szabadalmi kérvényt 1998-ban, amelyekről Jacobsen azt állítja, hogy nem Katzer innovációi. Katzer nem említette meg a szabadalmi kérvényt vizsgálónak, hogy tud más létező termékekről és feltalálókról. Kihasználva a szabadalmaztatási folyamat kiskapuit, Katzer további "folytatásokat" adott hozzá kérvényéhez a 2000-es években. Az amerikai szabadalmaztatási rendszer lehetővé teszi a korábban benyújtott szabadalmak kibővítését, folytatását az érvényben levő szabadalom ideje alatt.
Jacobsen azt állította, hogy Katzer olyan funkciókat szabadalmaztatott, amelyeket a JMRI nyilvános levelezési listáján folyt beszélgetésekben olvasott. Mivel Katzer az eredeti szabadalmi kérvényt 1998-ban adta be, majd később a kiskaput kihasználva 2002-ben "folytatott", úgy látszott, hogy Katzer a levlistán olvasottakat 1998-ban - az eredeti bejegyzés dátumán - jegyeztette be, így állíthatta azt, hogy övé az elsőbbség.

Ezután Katzer bejegyeztetette a decoderpro.com domain-t. A decoderpro Jacobsen szoftverének neve. Ezt később Jacobsen-nek sikerült megszereznie.

Katzer nem nyugodott, és elkezdett az ügyvédjén keresztül számlaleveleket küldözgetni Jacobsen-nek, amelyekben több mint 200 000 dollárnyi szerzői jogdíjat követelt a nyílt forrású fejlesztőtől a hamis szabadalmaira hivatkozva. Jacobsen feltehetően akkor lett mérges, amikor Katzer és ügyvédje felkereste munkaadóját, és Jacobsen levelezésének, Skype beszélgetéseinek másolatát, továbbá egy rakás más adatot követelt. A munkaadó végül megtagadta az adatok kiadását, de ez a lépés sok problémát okozott Jacobsen-nek. Mivel kevés esélye volt annak, hogy a munkaadó kiadja az adatokat, Perens szerint a lépésnek feltehetően egy célja volt: kellemetlen helyzetbe hozni Jacobsen-t a munkaadója előtt.

Jacobsen-nél elszakadt a cérna. Ahelyett, hogy megvárta volna, hogy bepereljék, pert indított Katzer ellen. Nyilvánvalónak látszott, hogy egy nyílt forrású fejlesztő, aki a tudósi fizetéséből él, sokáig nem tud majd ellenállni a bíróságon Katzer cégével szemben. Így feltételezhető volt, hogy Katzer cége kerül ki győztesen a perből. Azonban szerencsére Jacobsen segítőre talált Victoria Hall, az EFF egyik aktivistája személyében.

Hall vállalta, hogy "pro bono publico" (fizetség nélkül, a közjó érdekében) képviseli Jacobsen-t. Válaszul Katzer egy SLAPP pert indított Jacobsen ellen. A SLAPP egy törvény, amely a nagy és gazdag vállalatok által beperelt kisembereket hivatott megvédeni, de egyre gyakrabban alkalmazzák pont a másik irányba. A vége az lett a dolognak, hogy Jacobsen-nek kellett volna kifizetnie Katzer ügyvédeit még azelőtt, hogy az ügyben döntés született volna. Több bírósági tárgyalás után az összeget csökkentették, de Jacobsen-nek ki kellett fizetnie 14 486,68 és 16 976,25 dollárt a Katzer által alkalmazott két ügyvéd után.

2006 elején Jacobsen észrevette, hogy Katzer beemelte JMRI szoftvereinek egyes részeit saját szoftverébe, de úgy, hogy nem tett eleget a mellékelt nyílt forrású licencnek. Szóval nem elég, hogy pert folytatott Katzer Jacobsen ellen, még annak szoftverét is felhasználta saját termékében úgy, hogy arról azt állította, hogy a saját munkája.

A probléma egyrészről Jacobsen szempontjából az volt, hogy egy jogi szempontból nem teljesen megfelelő licencet választott termékéhez. Ez az Artistic License 1.0 volt. Ezzel elég nehéz volt érvelni a bíróság előtt.

Végül a sokak által gyűlölt DMCA segített Jacobsen-nek. Jacobsen ügyvédje egy beadványt készített, amelyben arra hivatkozott, hogy Katzer eltávolította az általa beemelt Jacobsen szoftverrészletekből a szerzői és egyéb copyright bejegyzéseket, és ezzel megsértette a DMCA-t.

Sok jogi procedúra után az ügy végül megfordult. Végül Katzer-nek kellett bizonyítania, hogy a szabadalma miért érvényes és azt Jacobsen miért sértette meg. A megfelelő bizonyítékokat Katzer nem tudta benyújtani a határidőig, így a bírósi kérésnek nem tudott eleget tenni.

Ezután még folytatódott a jogi huzavona, amelynek a végére nemrég került pont a következőkkel:

  • Katzer-t örökre eltiltották a JMRI szoftver másolásától, terjesztésétől és módosításától, annak ellenére, hogy a szoftver licence (most már LGPL) azt mindenki másnak lehetővé teszi
  • Eltiltották attól, hogy olyan domain nevet és márkanevet regisztráljon be, amelyet a JMRI projekt használ
  • 100K dollár kártérítést fizet Jacobsen-nek az elkövetkező 18 hónap során
  • Az összes JMRI fejlesztővel szemben ejt minden követelést, azokat felmenti minden kötelezettség alól. Jacobsen szintén aláírt egy nyilatkozatot, hogy nincs követelése Katzer-rel szemben.
  • Mindkét fél beleegyezik abba, hogy speciális egyeztető tárgyalás alá veti magát, amelynek célja, hogy egyeztessen a megegyezés betartásával kapcsolatos vitákban. A vesztes fizet minden költséget, így biztosítható, hogy tényleg csak fontos esetben indítsanak vitát.
  • Az ügyet nem titkosítják.

A részletek itt és itt. A pontos történet a JMRI honlapján itt

Hozzászólások

Valóban örömteli eset, de félek, hogy ez csak csepp a tengerben.
A nyílt forrású szabad szoftverek a legkönnyebben támadhatóak szabadalmi trükközéssel. Most a srácnak volt elszántsága pénze (vagy hitele) az igazának megvédésére. Nem is egy világcéggel szemben. De azért az erőviszonyok általában sokkal eltérőbbek, és a szabadalmi cápák az erősebbek, tőkében mindenképpen.
--
Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

feltételezem nem a modellvasutak miatt "történelmi" az ítélet, hanem azért mert a USA jogrendszere, mint általában a normális jogrendszerek precedensjog. így a mostani szövevényes ügy, hivatkozási alapként győztessé teszi modellvasútozásnál fontosabb ügyekben is az opensoruce feleket a patent trollokkal szemben.

nem a bulvárlapok által festett világból kell kiindulni. az sem véletlen, hogy nagy multik, komoly milliárdos tétű pereiket általában angolszász bíróságokon folytatják le. jogbiztonság szempontjából a USA az egyik legoptimálisabb hely a világon. ehhez szükség volt egy megfelelő alapot adó alkotmányra, valamint két évszázadig töretlenül működő jogrendszerre.
a magyar alkotmányt Joszif Visszarionovics Sztálin mondta tollba az itteni rezidenseinek. az erre épülő magyar jogrendszer oly remek, hogy tele van az elmúlt két évtized olyan perekkel ahol a feljebbviteli bíróságok homlok egyenes más ítéleteket hoztak. ez minden, csak nem jogbiztonság.
Mór ügy, Balla Irma ügy, hogy csak két konkrét a sajtó által felkapott ügyet említsek a közelmúltból, amelyek fatális tévedések miatt téves ítéletekhez vezettek.

"nagy multik, komoly milliárdos tétű pereiket általában angolszász bíróságokon folytatják le"

Ebből azt is le lehet vezetni, hogy az ottani jog kedvez a nagy multiknak.

"a magyar alkotmányt Joszif Visszarionovics Sztálin mondta tollba az itteni rezidenseinek."

Nem csak Magyarországon nincs precedensjog, hanem a legtöbb Nyugat-Európai országban sem. (A Sztálin alatti alkotmányból pedig AFAIK nem sok pont maradt meg.)

"Mór ügy, Balla Irma ügy, hogy csak két konkrét a sajtó által felkapott ügyet említsek a közelmúltból, amelyek fatális tévedések miatt téves ítéletekhez vezettek."

Van valami információd arról, hogy ilyen többször történik-e precedensjog nélküli rendszerben, mint ahol van precedensjog?

Nem ismerem a dolgot, de a precedensjog nem vezet olyan következményekhez, hogy egyetlen rossz döntés (akár azért, mert az egyik félnek sokkal több pénze, és ezért jobb ügyvédei voltak) örökre kötelezővé válik?

De ne őljük egymást. Úgy gondolom, hogy nincs igazad. Az EU joganyaga "vívmányokra", alapelvekre épül, amit nevezhetünk Alkotmánynak. Ezen vívmányok azok a fő szempontok, melyekhez a nemzeti jogrendnek is illeszkednie kell -> jogharmonizáció. Ez zajlott le EU-s csatlakozásunk előtt. Azzal, hogy jogrendünk a közös EU-hoz idomult, megteremtődött a kvázi jogbiztonság. Azaz bárhol vagy az EU-n belül, ua. szabályokat kell tiszteletben tartanod, ua. jogok illetnek meg.

Egy példa: amikor sérülnek jogaid, fordulhatsz - a hazai jogorvoslati lehetőségek eredménytelensége esetén - az Európai Bírósághoz. Az EB azt vizsgálja, hogy a közösségi elvekkel ellentétes döntés született-e.

Magyarországon precedens jogalkalmazás nincs. Azonban a Legfelsőbb Bíróságnak van lehetősége jogegységi határozatokat alkotni, melyek kvázi jogszabályok, kötelezően alkalmazandóak a bíróságokon. Az, hogy a kontinentális jogrenddel rendelkező EU-s tagállamok a precedens jog felé tartanak, nem azt jelenti, hogy átalakul a jogrend, rossz szóval angolszászosodik, hanem a gyorsan változó társadalmi viszonyokra így megfelelő választ lehet adni (időben lépni), kiegészíti azt.

EU alkotmányozás elbukott a népszavazásokon, és szerintem belátható időn belül nem is lesz. a Lisszaboni szerződés lenne hivatott arra, hogy átvegye a szerepét. de ez nem is feltétele egy jogrenszernek. az angoloknak sincs alkotmányuk. az EU jog maga precedensjog. ez tény és kár is rajta vitázni. az EB ítéletek precedensalapot jelentenek későbbi ügyekhez. ellenben ez már csak az EB szintjén él, közvetlenül nem kötelező a tagállamok bíráságaira. a linkelt anyag jól elemzi viszont a nemzetállamok jogrendszerére gyakorolt hatását a közösségi jognak.
a Legfelsőbb Bíróság jogegység határozataival egyébként pont a precedensjog hiánya miatti ítélkezési divergenciát próbálja csökkenteni. természetesen nincs könnyű helyzetben a magyar jogász szakma. nyilvánvalóan az 1990 előtti bírásági döntéseket akkor sem lehetett volna precedens alapkánt használni az új jogállamban, ha történetesen precedensjogot örököltünk volna a kommunista időkből. nem véletlen, hogy jól működő precedensjog jellemzően stabil demokráciákban alakult ki. olyan országokban amelyek történelme mentes a diktatúráktól és idegen diktatórikus nagyhatalmak megszállásaitól.

Hülye vagy és tudatlan. A félműveltek is tudják, hogy a mostani alkotmány a Sztálini-alkotmány. Annak az alkotmánynak köszönhetően szívott ebben az országban az én apám sok másikkal együtt, és vettek el mindent az ő nagyapjától egyetlen nap alatt. Te meg Lobbikozol mert ezt a hülyeséget mosta az üres agyadba néhány zugfirkász. A valóság az, hogy az 1949-es magyar alkotmány az 1936-os Szovjet 'Sztálini' alkotmány mintájára készült. Az alapműveltség része ennek ismerete.

valóban nem sokkal több maradt. és itt visszatérhetünk a kiindulási ponthoz. nincs kiszámítható jogrendszer egy olyan országban, ahol a radikális és tömeges permanens törvénymódosítások alatt/mellett szinte minden megváltozott az alkotmányban. a most pikkpakk lecserélt ptk korábban egy 1959ben elfogadott törvényen alapult. azaz a ptk olyan alkotmány alatt, elvben szellemében készült, amiben azóta szinte minden megváltozott. mégis alkalmazni kellett, a megváltoztatott alkotmány mellett is. plusz a módosítások és új törvények gyakran ellentmondásban vannak a korábban elfogadott de attól még hatályos törvényekkel. nem véletlen, hogy hatalmas mennyiségben születnek hasonló vagy azonos esetekben ellentétes ítéletek.

Addig illemtani, míg nem tudod, hogy ki ért hozzá és ki nem. Te miből tudod, hogy nem ért(ek) hozzá? Abból esetleg, hogy átlag felhasználói hozzászólásaimat olvasgatod?

Ha már idézed Loryt, idézhetnéd akár a másik oldalt is. Lory csak reagált egy mondatra, aztán kapta arcba. De mindegy, ezen tényleg kár lovagolni.

Azért az már egy szint, ha beperelek valakit, akinek loptam az ötleteit...
(Enélkül viszont lehet, hogy sose derült volna ki az egész, és másoktól még beszedhetett volna pénzt a szabadalom miatt.)

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee." -- Ted Ts'o

A pénz, illetve a hatalom legtöbb embert/vállalatot/csoportot/... arrogánssá teszi. Egy idő után azt hiszik, hogy nekik mindent szabad. Szerencsére ezek nincsenek annyira intelligensek, hogy idejében leálljanak, így saját maguk alatt vágják a fát.

-----
Több szem, több csipa.

:)
Gratula Jacobsen-nek!

Halleluja, bontok egy pezsgőt.
__________________________________
2e845cb4c3a5b5bd6508455b1739a8a2

"A per anyagát nem titkosították, így az napvilágra kerülhetett."
Open source :)

--
[citation needed]

Gratula, csak így tovább!!
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

A SLAPP egy törvény, amely a nagy és gazdag vállalatok által beperelt kisembereket hivatott megvédeni, de egyre gyakrabban alkalmazzák pont a másik irányba.

A SLAPP nem törvény (law), hanem elsősorban a multicégek által alkalmazott megfélemlítési taktika. Mint ahogy a nevében is benne van (Strategic Lawsuit Against Public Participation), elsősorban stratégiai, megfélemlítési céllal indított bírósági eljárás / per (lawsuit), amelynek célja, hogy elvegye a kedvét a civil szervezeteknek, környezetvédőknek stb. a nagy, óriási pénzekkel rendelkező multik elleni nyilvános fellépésről. Az egyik leghíresebb SLAPP per a "London Greenpeace" nevűszervezet két aktivistája ellen a McDonals által indított per volt (McLibel).

Bővebb info:
1) http://zoldhullam.blog.fn.hu/index.php?view=bejegyzes_oldal&bejid=33589…
2) http://en.wikipedia.org/wiki/SLAPP
3) http://www.mcspotlight.org/case/
4) http://en.wikipedia.org/wiki/McLibel

Akkor Perens rosszul tudja:

"SLAPP is a law that was meant to defend little folks sued by big rich companies"

SLAPP law

Utánaolvasva, lehet, hogy kimaradt Perens írásából az "anti-" szó. Mert anti-SLAPP törvény van érvényben például Tennesse-ben. Bár hivatkoznak csak simán "SLAPP law"-ként is rá, úgyhogy a fene tudja.

Tisztázva: A SLAPP egy per, melynek célja a elbátortalanítás, a szabad véleménynyilvánítás elnyomás. Az anti-SLAPP törvény pedig azért született, hogy védje a kis embereket az ilyetén való elnyomás ellen. Ez így helyes lehet?

--
trey @ gépház

+, meg subscribe (nem tudom mit jelent, de jól néz ki)

"Katzer bejegyeztetette a decoderpro.com domain-t. A decoderpro Jacobsen szoftverének neve."
:D
ennyit a kreativitásról. kopipaszta, csákesz.