Ezen a héten történt a KDE háza táján (2009. január 11.)

KDE

Az Oxygen alapú „Air” hátterek (mint a KDM- és az asztalháttérképek) bekerültek a KDE SVN-be a 4.2-es kiadás közeledtével. Az új NetworkManager plasmoid jobban integrálódik a KWallettel. Elkezdődött a munka az új üdvözlő plasmoidon. Új mértékegységek kerültek az Alt+F2-vel előhívható futtatás mező átváltójába, mint például a nyomás, pénznem és energia. Az identi.ca-t és a laconi.ca-t már támogatja a Twitter Plasma adatmotor. Rengeteg munkát végeztek el a choqoKkal, a KDE Twitter alkalmazásával. Az imageshack.us backend támogatása a Pastebin Plasma alkalmazásban. Sokat dolgoztak a Phonon alapú VideoPlayer plasmoiddal is. A VLC backend Phononban már a KDE SVN-ben található.

Új LilyPond behúzó scriptet és RPM specifikáció szintaxiskiemelőt is tartalmaz már a Kate. Rengeteg régóta várt képességet szerzett meg a KRuler. A Rocs egy új felhasználói felületet kap. Sok javítás történt az Okular .odt dokumentumok kezelésében. Javítottak a KPilotban is és a KOrganizer nyomtatási kódjait is rendbe szedték. A KSpread egyre jobban kezeli a LaTeX-be való kivitelt. Finomhangoltak az Akonadin és az Amarok 2-n is, az utóbbinál többek közt bekerült egy korai könyvjelző alkalmazás és megváltoztatták azt a módot, ahogyan a Plasma megjelenik az alkalmazásban. A régi „dcopstart xy” parancs helyett már használható a „kstart --service xy.desktop”. A KPackageKit már támogatja a lokalizált backendeket, emelett pedig már a rendszertálcáról is beállítható. Windowsos registry patch, hogy a KDE rendszerbeállítások moduljait a Windowsos vezérlőpulton is el lehessen érni. A Konqueror böngészőazonosító szövegei frissültek. A KRDC backendjei (VNC, RDP, NX és teszt) most már modulokban vannak. A Magazynier első kiadása, ami egy KSokoban utánzat KDE 4-hez. A Konqueror már támogatja az előnézeteket. „Solid Actions” behozatala KControl modulként, a KDE 3-as médiaeszközök lecserélésére. A KFormula már nem a kdelibs része, jobb karbantartókat keresnek és kevesebb KOffice-szal való kódduplikálást várnak el. Az Amarok 2.0.1, a KOffice Beta 5, az Eigen 2.0 Beta 4, a KDE 4.1.4, a KDE 4.2 RC 1 kiadásra jelölve.

( emberk | 2009. 01. 21., sze – 20:21 )

Szeretem a témákat amit beküldesz mert mindíg jól kidolgozod illusztrálod...... Egyébként praktikusan átáltam gtk (gnome)-ra mert a programozni C-ben szoktam, és ahoz a gtk jobb, valamint a gtk az lgpl alatt is elérhető ez cégnél nem mindegy, d a qt4.5 is lesz lgpl-es. Szóval lehet qt-t (is) tanulok majd. A morrohun-os munkádhoz is kitartást. A morrowind magyarítása remek lett. :-)

( gUHU | 2009. 01. 21., sze – 20:34 )

Én megszavazok neked egy aranyszobrot a Hősök terén. :)

KDE4. Pár hete használom csak és le vagyok nyűgözve. Gyönyörű, okos és bugos. De ahogy látom az első kettő csökken, míg az utóbbi egyre kevésbé jellemző rá.
Windowson a KwordQuiz és a Mahjongg miatt kezdtem el használni, de szeretem.

-- "Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!" - Cromwell --
-- Sayusi Ando - http://sayusi.hu --

( adriankoooo | 2009. 01. 21., sze – 20:37 )

Lesz/van/várható Mac Leopard szerű, preview a fájlokra? Tetszik a Leopardnál, hogy nem kell megnyitni a fájlokat valamelyik programmal, hanem csak nyomok egy space-t és kapok egy jól latható preview-t.

( _Borisz_ | 2009. 01. 21., sze – 20:43 )

Katehez létezik Maple syntax highlight file?
--
"my mind had skipped town and left me behind to pay the rent"

( dblaci | 2009. 01. 21., sze – 20:44 )

Szép összeállítás. Mindig szívesen olvasom az ilyen leírásokat, sokszor kedvet kapok olyan programokhoz, amik bár fent is vannak (akár) de nem igazán használtam. Pl. ez a lilypond, nem ismertem előtte, ki is próbálom.

Csak javasolni tudom! Nagyon igényes, egyre jobb, és baromi jól dokumentált.

Egyébként is nagy híve vagyok a tartalom és formázás különválasztásának, különösképpen ha formázás szinte tökéletesen automatikus, és pár globális paraméterrel pillanatok alatt átszabható igény szerint. (lásd LaTeX)

Igaz, zeneszerzők által támasztott igényekhez (mondjuk én nem vagyok az:) nem olyan jó, mint a kereskedelmi alternatívák (WYSIWYG, midis keyboard bevitel, stb...).

De pl. létező, csak rossz minőségű (kézzel írott vagy agyonfénymásolt) vagy szerzői copyright mentes de kiadói copyright-al ellátott kottát átmásolni nincs jelenleg jobb szerintem!

Az, hogy az információt elválasztani az információt hordozótól az osztályozás alapelve. Ilyen módon a könyv marad raktárban, de ami információ benne van el tud hozzád jutni az osztályozás módszertanában megtalálható eszközök útján. Vagy legalább annyi információ el jut hozzád, hogy el tudod dönteni, hogy el akarsz-e menni a raktárba a könyvért.

Baráthné Hajdú Ágnes: Bevezetés az információkereső nyelvekbe című könyv.

De majd csak jön egy nálam osztályozásban jobban képzett könyvtáros és elmondja frankót. Ági néni könyve mindenesetre egy jó kezdet.

-- "Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!" - Cromwell --
-- Sayusi Ando - http://sayusi.hu --

Én ehhez nem értek, csak rengeteg könyvtárost ismerek, de amennyire tőlük tudom, ő eléggé szélsőségesen ETO/osztályozásmániás. Nem tudni persze, ezen a téren merre tart a világ.

De az én meglátásom az, hogy előbb-utóbb ezen a téren már egy kisebbfajta forradalomra (no de csak amolyan könyvtáros léptékekkel;-) ) lenne szükség. Nézzük azt az esetet, hogy nekem kell egy információ: beírok pár keresőszót a google-be (meg hallottam olyanról is, amikor bizonyos témáknál pl. yahoo jobb találatot ad) és dob nekem néhány találatot, amiből általában már az első 10 közt ott van amit keresek.
Egy opac-ban jó esetben címszavakra tudok keresni, esetleg talán szerzőre, címre, de ritka, hogy tudnám kitől is akarnék könyvet, amikor egy téma érdekel. Legfeljebb ha ismerek pár szerzőt, akkor utána már szerzőnév alapján válogatok.
De lehet, hogy ez csak nekem furcsa.
Az ETO hierarchikussága kb. arra emlékeztet, mint amit ca. 10 éve hallottam, hogy...hmmm talán orvostanhallgatók beszéltek mellettem: már nem emlékszem pontosan de halálok, vagy balesetek osztályozásáról volt szó, kb. ETO-hoz hasonló hierarchikus valamibe, és még arra is volt jelzetük, hogy belecsapott valakibe a villám, meg még ennél is extrémebb dolgokra...
Ha meg a tárgyszavazást nézzük: Azt általában ugye címleírók/szakreferencsek stb. végzik. De ugye ez is úgy megy, hogy adott előre egy tárgyszó katalógus, és azalapján osztályozza be vki. aki max. témakörhöz ért, pl. vegyészet v. ámítástechnika. Bennem felmerül a kérdés, hogy miért kell önkényesen előre beszűkíteni tárgyszavakkal a kereshető kifejezések körét?
És akkor még mindig csak ott tartunk, hogy olyan könyvekben tudunk keresni, amik az adott opac-ot üzemeltető könyvtárban létezik.

De ezek csak gondolatok, részemről, mint laikus részéről. Én nem értek ezekhez, csak... amolyan zavar nekem a mátrixban.

( simca | 2009. 01. 21., sze – 21:15 )

Köszönjük az összefoglalót!
Jó hír hogy ubuntu jauntyban tegnap este óta végre van működő kde4-es kbluetooth applet és a hozzá való solid backend bluez4-re portolása is elkészült.

--
"Dude, you can't take something off the Internet.. that's like trying to take pee out of a swimming pool."

( pepo v | 2009. 01. 21., sze – 21:33 )

Mi tagadás, meglehetősen nagy szopattyú, hogy Kubuntu 8.10 legújabb frissítése magyar nyelven nem képes értelmezni a "Show Desktop" appletet, ez baj.

Persze az sem tiszta előttem, hogy egyes alkalamzások miért a konqueror és más alkamazások miért a dolphint részesítik előnyben. Ez kérem, anarchia. Bánatomban feltettem a Gnome-ot. Még nagyobb bánatomban le is vettem...

( hrgy84 | 2009. 01. 21., sze – 21:43 )

A magyar forditok most mar nekiveselkedhetnenek, igazan. A KDevelop peldaul teljesen szet van esve, egy csomo sztring elmaszta magat. Felreforditasok par KDEPIM progiban, hianyos forditasok mindenutt. Es svn-t hasznalok.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Mindig is szerettem az ilyen megmondóembereket.

Ha annyira kell/hiányzik a magyar fordítás, miért nem állsz be a csapatba segíteni, ahelyett, hogy hibáztatod őket, hogy miért nem csinálták meg?

Vegyél 'ázzeg windows licenszet, fizetsz érte, és ha ott nincs vmi. lefordítva magyarra, akkor járhat a szád. De ez ajándék, ha úgy tetszik a közösségtől. Esetleg ne fizessen be a közösség egy thai kislány kényeztetésére?

aargh...

( gabor v | 2009. 01. 21., sze – 22:35 )

Phonon: a KDE 4 multimédia keretrendszere. 4 sor C++ kóddal egy zenelejátszó készíthető vele

Ez semmi, gtk-ban kevesebbel is meg lehet csinalni:

#include <cstdlib>
int main() { std::system("/usr/bin/mplayer ~/musica/latin/italian/*.mp3"); return 0; }

Te meg tanuld meg, hogy NEM hibas. Sok esetben a $* az EGYETLEN mukodo megoldas, peldaul amikor potencialisan idezojeles parametereket kell tobb fuggvenyen keresztul celbajuttatni. Tessek bovebb irodalmakat olvasni.
Ezzel egyutt termeszetesen a $@ ajanlott sok esetben.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Hm. En konkretan nem $@-t, hanem "$@" -ot irtam. Segitesz? Ugyanis nem nagyon latom a problemat:

$ cat lo
a() {
b "$@"
}

b() {
c "$@"
}

c() {
printf '%s\n' "$@"
}

a "$@"
$ sh lo 'a "b' "a'b\"c d"
a "b
a'b"c d
$

Fenti peldaban nem potencialisan, hanem gyakorlatilag (tobbfele) idezojeles parametert juttattam celba tobb (3) fv-en keresztul, es celbaert. Ellenben, amikor fenti szosszenetemben minden "$@" helyett az altalad felmagasztalt $* -ot irtam, ezt kaptam:
$ sh loo 'a "b' "a'b\"c d"
a
"b
a'b"c
d
$

Ami lassuk be, rohadtul nem jo megoldas. Az idezojelek ugyan megmaradtak, de elvesztek a parameterhatarok (mert ugye 2 db. kimeneti sort kellett volna kapjak, nem 4-et).

Szoval kezdjuk elolrol. A $* hibas, helyette SZINTE MINDIG "$@" kell.

En megmutattam, hogy mit csinal a rendszerem (FreeBSD, 7.1-p2, default sh (*)), most te mutasd meg, hogy mit csinal a rendszertelened, amivel fenti allitasom cafolod.

(*)
Direkt kiprobaltam bash, pdksh es ksh93 alatt is, erdekes mod mind szerint nekem van igazam.

Ja, en eleg sok irodalmat olvasok, termeszetesen errol is, ha legalabb azt elarulod, a lehetosegek kozul melyiket.

Elvileg Phononnak a kötetkező a lényege:

- írsz egy alkalmazást, ami videót is lejátszik
- Mari néni felrakja a Xine, vagy a VLC, vagy a fene tudja micsoda videó plugint

ugyanaz az alkalmazás módosítás nélkül megy akkor is ha Xine plugin van, meg akkor is, ha VLC.

A 4 soros szkriptről ez nem mondható el.

A Phononnal simán meg tudsz egy DVD-shrink-et írni. A bal alsó sarokban van a videólejátszó, a többin meg bűvészkedel.

Nem tudom, hogy gnome alatt meg lehet-e hívni beépített terminált (KDE-ben lehet), ahonnan el tudod indítani az mplayeredet, de ez csak akkor megy, ha aalib installálva van...

GNOME alól is megoldható mindez, ha a Xine motor C interfészét használod (csináltam már ilyet). Ebben az esetben viszont elkötelezed magad a Xine mellett és a VLC-re való átállás lehet, hogy még egy plusz napot igénybe fog venni nálad.

OMG. :) erted?

A 4 soros szkriptről ez nem mondható el.

O melyik szriptrol is van itt szo? En nem irtam szkriptet, a cikk is C++ programot emlit.

Nem tudom, hogy gnome alatt meg lehet-e hívni beépített terminált

Minek is? A 'system' nem hiv terminalt, shellt hiv. Mi ez az aalib ize?

VLC-re való átállás lehet, hogy még egy plusz napot igénybe fog venni nálad.

Nalam nem, csak atirom az 'mplayert' 'vlc'-re.

Es, figyelj most ide: :)

Nem értetted meg amit mondtam.

Az ablak alsó részébe leraksz egy videólejátszót, a felső részén meg listát raksz ki, ahonnan a videókat válogathatod.

A büdös életben nem fogod eszt megoldani a "system", meg a vlc, meg az mplayer parancsokkal.

Nem beszélve arról, hogy a átméretezik az ablakot, neked a lejátszó részt is át kell méretezned.

Ezt a Xine API tudja, a parancssor nem.

Nem értetted meg amit mondtam.

De igen, megertettem. Egyreszt te nem erted, hogy mit jelent a :) jel.

Masreszt, pont arra celoztam, hogy miert kell ilyen hulyesegeket irni, hogy "negy sorban lehet irni videolejatszot", miert nem lehet egyszeruen azt irni, hogy van mar video-xine-f@szom widget, vagy hogy mik az uj dolgok benne.

De biztos csak rossz poen volt, bocs. :( En kerek elnezest.

Egyébként viccet félretéve, én ezt tartom a KDE újraírás/újratervezés legfőbb előnyének (ami egyelőre talán még el-el halványul a hátrányok mellett).

A modul alapú felépítés erőltetését. Lehet, hogy naív vagyok de én legjobb esetben két dolgot várok tőle:

- az alkalmazások logikai részét fejlesztők kevésbé forgácsolódnak szét (nem kezd el 5 KDE fejlesztő külön ötféle multimedia vagy IM engine-t fejleszteni)

- az alakalmazások interface/felületi részében viszont megnő a választék (pl. ha scripting frameworkkel pár sor lesz összeütni egy új medialejátszót), azaz pl. sokféle IM kliens lesz a fapados karakterestől a csillógó villogóig de ugyanazon (remélhetőleg)minőségi alap frameworkön alapulva, és így mindenki megtalálhatja a neki tetszőt...

Na kíváncsi vagyok tényleg így lesz-e... ;)

Azért a Solidról se feletkezz meg.

Mióta nem kell a "/proc/izé" könyvtárakban túrkálni, azóta nagyságrendekkel hordozhatóbbak lettek a KDE programok.

Egyszerűen lekéred a Solidtól, hogy milyen hardverek vannak jelen a gépeden, kikeresed hogy hány processzor van, milyen a sebességük, ennek megfelelően eldöntöd, hogy hány szálat indítasz el...

Ugyanaz a kód megy Linuxon, BSD-n, Mac-on és ha szerencséd van Windows-on is.