"A Flash támogatás hiánya most már elfogadhatatlan. Jutalom került felajánlásra..."

FreeBSD

A $title-ben szereplő tárggyal postázott levelet egy régi motoros FreeBSD felhasználó a freebsd-hackers listára. A levelében azt panaszolja, hogy a FreeBSD nem hasznos desktop környezet stabil és jól teljesítő Flash támogatás nélkül. Számára a Wine-nal futtatott Internet Explorer nem megoldás. Szintén nem tartja megoldásnak, hogy virtuális gépben másik operációs rendszert tartson csak azért, hogy böngésszen. A szabad Flash alternatívákat szintén nem tartja megoldának. A felhasználó ports/linux-flashplayer9-et tartaná igazi megoldásnak.

Mivel számára a jelenlegi FreeBSD-s Flash támogatás nem kielégítő, egy jutalomalapot hozott létre, amellyel ösztönözné a fejlesztőket arra, hogy foglalkozzanak a szerinte fontos problémával. A felhasználó 200 dollárt ajánl fel annak, aki bármilyen működő leírást állít össze arról, hogy hogyan lehet az Adobe Flash Player 9 plugint FreeBSD 6.x-en natívan futó Opera 9 (Firefox, Konqueror) böngészőben használni stabilan, elfogadható teljesítménnyel. Emellett felhívja a FreeBSD Foundation figyemét és kéri, hogy az fordítson időt és pénzt a problémára. A felhasználó megemlítette, hogy hajlandó lenne erre a célra támogatást is adományozni.

Az itt kezdődő szálban folyik a diskurzus arról, hogy mik a lehetőségek, hogy miért nehéz dolog a kérés, stb.

( wladek1 | 2008. 06. 20., p – 18:53 )

Érdekes lehetne egy elfogadható teljesítmény FreeBSD alatt, tekintve, hogy Linux alatt is hulladék az Adobe pluginja.

kötöjelkötöjel
//:wladek's world

( kikke | 2008. 06. 20., p – 19:05 )

Ez olyan lesz mint a Java BeOS-re.
--
the tide is turning

hackeléssel fel lehet tolni flash-t freebsd-re, mivel van benne egy linux emulációs réteg, csak ezt a sok kényelmes home user nem akarja végigjátszani és FreeBSD desktop évet akarnak ... csak nem kellene a FreeBSD-t ugyan úgy megfertőzni, mint a linugz-ot ..

debian gnu/linux @ linux-2.6.22.24-op1 | patch
info

( log69 | 2008. 06. 20., p – 20:11 )

És akkor még senki nem említette a 64 bites linux portot.. Nem mintha hiányozna. Szerintem inkább a gnash-t kellene ösztönözni egy kis anyagi támogatással + minden fejlesztő hozna magával "még egy embert" és akkor hátha. Habár szerintem amint jönne fel a Gnash, abban a pillanatban megnyitná az Adobe a flasht.

még valami, szerintem a legjobb lenne ha a flash visszafejtése helyett létrehoznának egy olyan projektet, amely kompatibilis a nyílt szabványokkal (pl.: SVG vagy Inkscape SVG) és az alapoktól lenne egyszerűen és gyorsan felépítve (ugyanaz lenne, programozható vektor animáció + i/o + egyéb és nem csak plugin-ként). Inkscape-pel lehetne integrálni. Nagyon jó alap lenne.

( bra | 2008. 06. 20., p – 20:13 )

Desktopnak használjon mást. Inkább arra kellene koncentrálni, hogy szervernek jó legyen az a nyamvadt OS.

De, jó, nagyon sok mindenre. De sajnos nem jó még többre. Pld. az UFS(2) király dolog, de nem sok(tíz-száz) TB-os eszközökre, milliárd fájllal. A ZFS pedig sajnos még nem elég kiforrott.
Nincs cluster FS, alig vannak üzleti szoftverek (pld. Oracle DB, stb, mondjuk ez nekem kevésbé fáj, ritkán akarok ilyeneket használni).
Elsősorban ezekre kellene gyúrni, bár teljesen egyértelmű, hogy ez senkinek sem érdeke (a nem Linux-párti gyártóknak a Linux is épp elég fájdalom, a Linux-pártiaknak meg nem kell alternatív platform).

"Elsősorban ezekre kellene gyúrni, bár teljesen egyértelmű, hogy ez senkinek sem érdeke"

Szerintem nem annyira az erdekek a problema, hanem hogy sokan nem akarnak bsd licencel fejleszteni. Cegek nem hiszem, hogy akarnak, hogy barki lenyulhassa a fejlesztest szo nelkul, de meg maganszemelyek sem feltetlenul. Szerintem a linux sem attol fejlodik olyan nagyon a BSD-khez kepest mert annyival okosabbak, hanem tobben (es tobb ceg is) hajlando GPL ala fejleszteni mint BSD-re.
(amugy szerintem egy BSD-s oprendszer ellen versenyezni a piacon eleg konnyu, mert ami megtetszik azt atrakod a sajat termekedbe, es oda a BSD-s cucc versenyelonye)

- Use the Source Luke ! -

Nézd fordítva. A Cisco gyárt egy frankó eszközt. Az sh ver szerint szinte minden kurrens terméke GPL-lel "fertőzött".
Vegyük azt, hogy az SFLC "kivégezte" a B betűs projekteket (amelyek usyboxra végződnek) és a kis cégeket, most már valami nagyobb bevételt akar.
Letölt például egy SAN-OS-t, kicsit reverse-engineeringel (szigorúan az USA-n kívül, mert azt mintha ott nem lehetne), majd -szerencsétlen esetben- felszólítja a Ciscót, hogy tegye már fel az egész cucc forrását a webre, mert úgy találták, hogy a GPL bizony ezt írja elő.

Cisco mondjuk nem kezd vadul újraírni, hanem kiteszi, majd jön a Huawei, amely megnézi, és rájön, hogy rögtön haza is küldheti a fejlesztőcsapatot, ezentúl már csak hardvert kell Cisco-kompatibilisre gyártania.

A Huaweit nem fogja zavarni, hogy ezentúl nem kell szoftvert fejlesztenie, sőt az sem, hogy a Cisco által írt kódot neki is ki kell tennie a webre. Sőt, a Cisco-site-ot fogják belinkelni, így még sávszélességet sem fogyaszt a dolog.

Ez persze ebben a formában nem igaz. Attól, hogy a kódot (amely piaci értékkel bír) ő írta, még használhat (és használ is, pont ez a lényeg) GPL-es programokat, amelyek miatt a GPL szerint az ő kódja is nyílt forrású kell(ene), hogy legyen.

Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a Cisco ezt betartja, de a GPL kapcsán több a bizonytalanság, mint az UFO-kkal kapcsolatban. :)

Hat ha a cisco nem tartja be a szoftver licencet, magara vessen.
De inkabb tegyuk fel, a cisco maga irta az eszkoz firmware-jet es kiadja onszantabol a kodot.
Ha GPL alatt adja ki, az a veszely nem fenyegeti, hogy olyat innoval a Huawei - vagy mas - az o fejleszteseikre tamaszkodva, amivel nagy versenyelonyhoz jut, mivel ok is hozzajutnak ahhoz az innovaciohoz a GPL miatt. Ha BSD alatt adta ki a cuccot a Cisco, akkor azonban nincs ilyen vedelem.

- Use the Source Luke ! -

GPL esetén előnye is lehet az üzleti felhasználásnak a kód eredeti szerzője számára (valaki kibővítette, ezt a változatot ő is használhatja).
BSDL esetén csak hátránya (ingyen bedolgozott valakinek, minimális az esélye hogy közreadják a módosítást).

Persze, "szép dolog" meg "önzetlenség" meg "rajta vagy az About alján mínusz tizes betűmérettel".

A GPL-es cuccot nem kotelezo hasznalni. Ha nincs olyan jogasz a cegnel, aki erti a GPL-t, vagy nem figyelnek oda a licencre, de azert hasznaljak es terjesztik sajat gyarapodasukra, akkor meg is erdemlik, hogy megussek a bokajukat. Normalisabb helyen a free software licenceinek betartasat szem elott tartjak (en is voltam olyan helyen ahol dokumentalni kellett milyen licencu kulso cuccot hasznaltunk, es azt akkor approvealtak).

- Use the Source Luke ! -

De versenyelony. En azt irtam, tegyuk fel a cisco ugy dont - es persze nem kulso kenyszerito erok hatasara - hogy onkent adja ki GPL/BSD alatt.

Ha nem onkent adja ki, hanem mert nem tarottta be a licencet, az az o baja. A licencet be kell tartani, a warez windows miatt is letori a derekad a BSA.

- Use the Source Luke ! -

meg mindig nem latom h a bsdl fejlesztonek mennyivel szarabb az elete ha nem adja ki a ceg a kodot amit fejlesztett

ellenben mennyivel jobb ha tobb operacios rendszer is nyugodtan atveheti ugyanazt a kodot anelkul h aggodnia kellene a relicensz miatt vagy egyatalan amiatt h barki anyazni fog

#toy like ppl make me boy like

"...nem latom h a bsdl fejlesztonek mennyivel szarabb..."

"...mennyivel jobb ha tobb operacios rendszer is nyugodtan atveheti..."

Két különböző dologról beszélsz. Egyik a fejlesztő - szerintem evidens hogy nem éppen a projekt fejlődését szolgálja, hogy nem jutt vissza a fejlesztőhöz a továbbfejlesztett kód. Másik megjegyzésed a kódot felhasználó más oprendszereket említi. Jó hogy átvehetik a kódot. És annál jobb, minél jobb minőségű és továbbfejlesztett kódot vehetnek át (és ugye most mindenkire gondolunk egységesen, nem csak kitüntetett cégekre). És ha visszjut a továbbfejlesztés a fejlesztőkhöz, akkor ez a következő verziónál még jobb lesz.

A nyílt forrású licenszek lényege IMHO a fejlesztő és felhasználó közösség támogatása. Ezek közül szerintem a GPL biztosítja ezt jobban.

tevedsz. a nyilt forrasu licencek lenyege, hogy a forras szabad felhasznalhatosagat jogilag alatamassza
aki barmi mast probal meg belemagyarazni, az mar politika/onos erdekek

--
“A well placed underscore makes the difference between a s_exchange and a sex_change”
— 8048 Users Manual, Intel 1977.

Nézőpont kérdése. És ez szokott itt okot adni a vitára. Szerintem:

A GPL úgy biztosítja a szabadságot, hogy biztosítja az eredeti fejlesztő(k) _szabad_ hozzáférését a kódhoz és a változtatásokhoz. Ha már valaki felhasználja adjon is vissza. A GPL reciprocal licenc egyébként. A GPL az eredeti fejlesztők szempontjából értelmezi a szabadságot, számukra. Továbbá - ahogy én tudom - a GPL terjesztésről szóló és nem a használatról szóló licenc. Marhára azt csinálhatsz a GPL kóddal amit akarsz _amíg nem terjeszted_.

A BSDL pedig a szabadságot úgy értelmezi, hogy (néhány megkötéssel) _szabadon_ felhasználható (ez sem igazi szabad licenc tehát, a szó szoros értelmében), tehetsz vele (majdnem) bármit. A BSDL pedig a kód felhasználója szempontjából értelmezi a szabadságot.

--
trey @ gépház

"A GPL az eredeti fejlesztők szempontjából értelmezi a szabadságot, számukra. Továbbá - ahogy én tudom - a GPL terjesztésről szóló és nem a használatról szóló licenc. Marhára azt csinálhatsz a GPL kóddal amit akarsz _amíg nem terjeszted_."
vs
"But if you release the modified version to the public in some way, the GPL requires you to make the modified source code available to the program's users, under the GPL."

De persze az egész GPL-ről vitatkozni kb. annyi értelme van, mint az "akarsz-e fizetni?" kérdéssel népszavazást kiírni, amíg annak értelmezése körül viták vannak.

BTW, azt hiszem jövő héten csinálok egy Oracle DB 10gR2 nyílt forrású release-t:
$ ldd tnslsnr
libclntsh.so.10.1 => /opt/oracle/product/10gR2/lib/libclntsh.so.10.1 (0x0000002a95557000)
libnnz10.so => /opt/oracle/product/10gR2/lib/libnnz10.so (0x0000002a968c1000)
libdl.so.2 => /lib64/libdl.so.2 (0x0000003213c00000)
libm.so.6 => /lib64/libm.so.6 (0x0000002a96d81000)
libpthread.so.0 => /lib64/libpthread.so.0 (0x0000002a96f08000)
libnsl.so.1 => /lib64/libnsl.so.1 (0x0000003465900000)
libons.so => /opt/oracle/product/10gR2/lib/libons.so (0x0000002a9709d000)
libc.so.6 => /lib64/libc.so.6 (0x0000002a971af000)
/lib64/ld-linux-x86-64.so.2 (0x0000003461000000)

Szóljon, akit érdekel. (MySQL-től valaki?)

"But if you release the modified version to the public in some way"

Tehát terjeszted.

"requires you to make the modified source code available to the program's users, under the GPL."

Így van, ezzel biztosítva a szabadságot, hogy módosíthasd, terjeszthest, másolhasd és biztosítva legyen, hogy, ha a felhasználó fejleszteni, fejlesztetni akarja, akkor kéznél legyen. Természetesen ezzel elérhető az eredeti fejlesztő(k) számára is a módosítás (valószínűsítem, hogy ez volt a főbb szempont a megalkotáskor). Hozzáférhetnek, ha kívánják.

--
trey @ gépház

Szoval egy szoftver lehet magantulajdonu, kozossegi tulajdonu, vagy gazdatlan. Ezeket a kovetkezo szakkifejezesekkel illetik:
magantulajdonu -> proprietary
kozossegi tulajdonu -> copyleft
gazdatlan -> non-copyleft

Szoval a gazdatlan kodokat kisajatithatod, de a masik kettot nem. Viszont tekintheted magad a kozosseg reszenek, es akkor reszesulsz a kozossegi kodokbol, de a kozossegi tulajdon tovabbra is kozossegi tulajdon marad.

Teljesen egyetértek veled. De azért valami motiváció mégis van az mögött, hogy GPL vagy BSD licenszet választanak egy projekthez? A forrás szabad felhasználása nem sok vizet zavar az egyszerű felhasználó szemszögéből. Inkább más fejlesztőknek teszik ki.. Akárhogy is, ez már az én megítélésem szerint támogatás, mivel letölthető a kód, tanulmányozható, felhasználható (még ha magukat is támogatják vele). :) Nem mintha túl akarnám idealizálni a dolgot.

Részemről ejtve a téma.

A cégek (felhasználói oldalon) többségének nyűg a GPL. Ha pedig tudatosan, licensz alapján döntenek, pont a BSD-s szoftverekkel járnak jól, hiszen akkor nem kell rettegniük attól, hogy mikor csöngetnek be hozzájuk a napbarnította SFLC-ügynökök.
Ha a Linuxot és a FreeBSD-t megnézed, ha te pld. routert gyártasz, pont az utóbbi teszi lehetővé, hogy szénné hackeld a kernelt, anélkül, hogy a versenytársak (akik pld. semmit sem fejlesztenek, csak lenyúlják a szoftvered) felhasználhassák.

Azoknak a cégeknek meg, amelyek drivert adnak ki szerintem teljesen mindegy, hogy GPL, BSDL, vagy akármi. Ott a lényeg az, hogy akarják-e, tehetik-e.

Ami a driver kiadast illeti, abban teljesen igazad van.
A felhasznaloi oldalon levo cegekrol amit mondasz, az is igaz - csak ezek olyan fejlesztesek amik nem jutnak vissza a FreeBSD-be. Tehat maganak a FreeBSDnek a fejlesztesere (tehat nem a sajat termek, pl. a zart forrasu router OS fejlesztesere, hanem olyan fejlesztesre ami visszajut a FreeBSD-be) akkor is keves a motivacio.

Szoval valoszinuleg igazad van abban, hogy tobb ceg fejleszt BSDL-es cuccot, csak ezek nem jutnak vissza szabad forrasba. Linuxot lehet, hogy kevesebb ceg fejleszt, de talan tobb olyan, aki eleve szabad forrasunak szanja a dolgot, es plusz olyanok is akik nem akartak kiadni a kodjaikat, csak hat megis kellet.

- Use the Source Luke ! -

"csak ezek olyan fejlesztesek amik nem jutnak vissza a FreeBSD-be"
Ezt az általános kijelentést mégis mi alapján teszed? Van ami visszajut, van ami nem.

Ha már szurkálódni akarsz, azt kellett volna írnod, hogy a (Free)BSD-re épülő termékek gyártói jellemzően csak azokat a kódrészleteket adják vissza, amelyek megkönnyítik számukra az eredeti kód követését, azokat, amelyek a saját fejlesztésük igazi értékét adják (pld. NetApp WAFL) ritkábban, vagy nem. :)

( Replaced | 2008. 06. 20., p – 20:37 )

200 dollarert szivesen adok neki egy netbsd telepitot, mivel itt szepen mukodik out-of-the-box linux emulacioval, hanggal, sippaldobbalnadihegeduveltokkalvonoval
(na most csak azert megneztem, hogy nehogy hulyeseget mondjak)

--
“A well placed underscore makes the difference between a s_exchange and a sex_change”
— 8048 Users Manual, Intel 1977.

( endru | 2008. 06. 20., p – 20:56 )

7-es plugin az van rá nem? Kérdés mire elég.

( DieHappy | 2008. 06. 20., p – 22:57 )

"Számára a Wine-nal futtatott Internet Explorer nem megoldás. "
Wine alatt a firefox is megy...